SZENTENDRE, Kálvária úti lakóterület fejlesztés KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS. 2008. November

SZENTENDRE, Kálvária úti lakóterület fejlesztés KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 2008. November

Szentendre Kálvária úti lakóterület szabályozási terve KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS Készítették: Dr. Balogh Ákos (TT-1 11-0008/04, TR1 11-0008/04, K1 11-0008/04) Fodor-Dollmayer Petra okl. tájépítészmérnök Ügyvezető igazgató: Dr. Orosz Bálint Budapest, 2008. november 1

1. BEVEZETÉS... 4 2. A TERV CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE (CÉLRENDSZER)... 4 2.1 A terv és a változatok rövid ismertetése... 8 2.2 A környezet védelméért felelős szervek, valamint egyéb szakhatóságok előzetes véleményeinek és észrevételeinek összefoglalása... 9 2.2.1 Az érintett nyilvánosság meghatározása... 10 3. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, PROGRAMOKKAL... 10 3.1 A terv koncepcionális alapját jelentő településfejlesztési koncepció bemutatása és elemzése a környezeti értékelés szempontjából (környezeti, társadalmi, gazdasági)... 10 3.2 A terv összefüggése (környezet- és természetvédelmi, társadalmi és gazdasági célok, fenntarthatóság) más releváns tervekkel és programokkal (területi tervek, jogszabályok, természetvédelmi kezelési tervek stb.)... 12 3.2.1 Országos területrendezési terv... 12 3.2.2 A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve... 14 3.2.3 Pest megye területrendezési terve... 16 3.2.4 A terv összefüggése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénnyel (Étv.)... 18 3.2.5 A terv összefüggése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel... 18 3.2.6 A terv összefüggése a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvénnyel... 19 3.3 A releváns tervek és programok összevetése, ütköztetése a terv koncepciójával és céljával, környezeti szempontú konzisztencia vizsgálata (országos, megyei, települési környezetvédelmi programok, elvek)... 20 3.3.1 A Nemzeti környezetvédelmi program (2003-2008.) fő célkitűzései... 20 3.3.2 A NKP környezeti vizsgálat szempontjából releváns célkitűzései... 21 3.3.3 Szentendre város környezetvédelmi programja... 21 4. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT FELTÁRÁSA (A TERV MEGVALÓSULÁSA ELŐTTI VAGY A TERV MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN)... 22 4.1 A település környezeti elemeinek és rendszereinek ismertetése, a környezetállapot ismertetése, természeti területek bemutatása... 22 4.2 A környezeti állapot egyéb jellemzőinek leírása (eltartóképesség, terhelhetőség)... 27 4.3 A fennálló környezeti, tájhasználati konfliktusok, problémák leírása és mindezek várható alakulása, ha a terv nem valósulna meg... 27 5. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA ESETÉN VÁRHATÓ, KÖRNYEZETET ÉRŐ HATÁSOK, KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ELŐREJELZÉSE (KÖZVETLEN ÉS KÖZVETETT KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK)... 32 5.1 Jól azonosítható környezet igénybevétel vagy terhelés esetén különös tekintettel, a környezeti elemek és rendszerek megmaradásának, fenntartásának, helyreállításának, fejlesztésének lehetőségeire:... 32 5.2 Hatások előrejelzése a közvetett módon hatást kiváltó tényezők fellépése esetén különös tekintettel... 34 5.3 Értékelési módszer alkalmazása... 35 5.4 A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszer korlátai, nehézségek, az előrejelzések érvényességi határai, a felmerült bizonytalanságok... 39 6. A KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEK ALAPJÁN A TERV ÉS A VÁLTOZATOK ÉRTÉKELÉSE, A KÖRNYEZETI SZEMPONTBÓL ELFOGADHATÓ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA, A VÁLTOZATOK KÖZÖTTI VÁLASZTÁS INDOKAI, A VÁLASZTÁST ALÁTÁMASZTÓ VIZSGÁLAT RÖVID LEÍRÁSA... 39 7. A TERV MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETRE KÁROS HATÁSOK ELKERÜLÉSÉRE, CSÖKKENTÉSÉRE VAGY ELLENTÉTELEZÉSÉRE VONATKOZÓ, A TERVBEN SZEREPLŐ INTÉZKEDÉSEK KÖRNYEZETI HATÉKONYSÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSE, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE... 41 2

8. JAVASLAT OLYAN KÖRNYEZETI SZEMPONTÚ INTÉZKEDÉSEKRE, ELŐÍRÁSOKRA, FELTÉTELEKRE, SZEMPONTOKRA, AMELYEKET A TERV ÁLTAL BEFOLYÁSOLT MÁS TERVBEN, ILLETVE PROGRAMBAN FIGYELEMBE KELL VENNI... 42 9. A TERV ILL. A TERVVÁLTOZAT MEGVALÓSÍTÁSA KÖVETKEZTÉBEN VÁRHATÓAN FELLÉPŐ KÖRNYEZETI HATÁSOKRA VONATKOZÓAN MONITOROZÁSI JAVASLATOK MEGFOGALMAZÁSA, JAVASLATOK EGYÉB SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEKRE... 43 10. ÖSSZEFOGLALÓ... 43 11. MELLÉKLETEK... 45 11.1 Bioszféra-rezervátum... 45 3

1. BEVEZETÉS Szentendre város településrendezési tervének módosításához kapcsolódóan a kidolgozó kikérte a környezet védelméért felelős szervek véleményét a környezeti vizsgálat lefolytatásának szükségességéről. A beérkezett vélemények alapján a település Önkormányzata a Kálvária úti lakóterület fejlesztésre kijelölt terület, beépítéssel való igénybevétele kapcsán lefolytatja a környezeti vizsgálatot. A környezeti vizsgálatot a fenntarthatóság alapelvét 1 figyelembe véve folytattuk le: a fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteinek kielégítési lehetőségétől. A terv számol a mára vitathatatlanná vált globális klímaváltozás, mint folyamat jelenlétével, a természeti folyamatokra gyakorolt hatásaival, továbbá azzal, hogy ez a folyamat a településrendezési tervezés során sem hagyható figyelmen kívül. A települési önkormányzatoknak jelentős szerep jut a gondolkodásmódbeli változások elősegítésében, példamutatásban, ismeretterjesztésben és konszenzuskeresésben, továbbá, hogy a településeknek a helyi szokások megváltoztatásán keresztül nagy felelősségük van a klímaváltozás folyamatainak lassításában. 2. A TERV CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE (CÉLRENDSZER) Szentendre város jelen környezeti vizsgálatban elemzett településrendezési terv módosítása a 32/2004. (VIII. 30.) sz. önkormányzati rendeletben jóváhagyott nem szabályozott lakóterület kiszabályozását, valamint a tervezési területen lévő, és azon túl fennmaradó gyepes területek védelmének lehetőségeit vizsgálja. A tervezési terület nagysága (2,96 ) 3 ha. A rendezési terv módosításának célja, hogy a tervezési területhez kapcsolódó beépítések jelenleg érvényes övezeti előírásaihoz illeszkedő kertvárosias lakóterületet szabályozzon ki, tájképvédelmi szempontok figyelembevételével. A környezeti értékelés célja, hogy az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormány rendeletnek megfelelően elemezze a terület beépítését érintő jogszabályi és koncepcionális környezetet, vizsgálja a tervi kohéziót, valamint hogy az igénybevétel következtében fellépő környezetterhelő hatásokat feltárja, és javaslatot adjon lehetséges csökkentésükre. Tervi kitekintés A tervezési területtől észak-nyugat, nyugati irányban a Pilis felé további, földhivatali nyilvántartás szerint legelőterületek találhatók, ahol a város elkerülő útjának megépítése és a városi köztemető létesítése tervezett. A területet érintő tervek, és a földhivatali nyilvántartás időrendben a következők szerint alakult: A 2003. évi XXVI. törvénnyel elfogadott Országos Területrendezési Terv országos ökológiai hálózat tervlapja nem érintette a tervezési területet (lsd. 3.2.1 fejezet). A város 2004. évben jóváhagyott településszerkezeti tervében kertvárosias lakóterületbe (Lke) sorolta (5. o.). 1 Közös jövőnk című ENSZ jelentés, 1987. 4

A szintén 2004-ben elfogadott szabályozási terv a szerkezeti tervben meghatározottakat jogilag nem kezelte, a tervezési területet nem szabályozott területbe sorolta (6. o.), lakóterületi fejlesztés jelzésével, de építési övezetet nem állapított meg a területre vonatkozóan. A település tervében foglalt változtatási szándékok földhivatalilag nem kerültek bejegyzésre, így a szóban forgó terület nyilvántartásuk szerint legelőterület, helyrajzi számát tekintve külterületi ingatlan. A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve 2005-ben zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségbe sorolta a területet (lsd. 3.2.2 fejezet). Pest megye területrendezési terve 2006-ban hagyományosan vidéki települési térségbe sorolta (lsd. 3.2.3 fejezet). A 2008. évi L. törvénnyel módosított OTrT az országos ökológiai hálózat övezetébe sorolta a tervezési területet (lsd. 3.2.1 fejezet). Összefoglalva megállapítható hogy a szabályozási tervben alkalmazott nem szabályozott terület kategória, amely sem az OTÉK-ban, sem az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben nem szerepel jogbizonytalanság kialakulásához vezetett. 5

A területre és környékére vonatkozó, 296/2004. (IX.14) Kt. sz. határozattal elfogadott településszerkezeti terv 6

A területre és környékére vonatkozó, 32/2004. (VIII.30.) Önk. sz. rendelete jóváhagyott szabályozási terv részelete. 7

A tervezési terület beépítése esetén a következő problémák jelenhetnek meg A város Pilis felé való további terjeszkedésével településüzemeltetési problémák megjelenésével kell számolni (közművek üzemeltetési költségei, nagy távolságú személy- és tömegközlekedés jelentős káros hatásai, nehézségei). Szentendre város az OTrT szerint az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetére esik. További beépítés megvalósulásával tájképi szempontból károsodik a hegység és a város kapcsolata, mivel a tervezési terület a HÉV és a 11. sz. főút vonaláról jól látható fennsíkon helyezkedik el. A tervezési területen, valamint azon túl, a Pilis felé elhelyezkedő gyepterületek (földhivatali nyilvántartás szerint legelő, rét, gyep) intenzívebb használata, további károsodása várható.. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása alapján a tervezési területen található a védett és fokozottan védett növény- és állatfajokról szóló 22/2008. évi (IX. 12.) KvVM rendelettel módosított, 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 1. számú mellékletében védetté nyilvánított Hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) állománya. A helyszíni szemle szerint a terület értékes szubpannon sztyeprét. A terület beépítésével az állomány megsemmisül. A további gyepeken az állomány degradációjának növekedése várható. 2.1 A TERV ÉS A VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Kormány rendelet 4. számú mellékletében található általános tartalmi követelmények szerint, jelen környezeti értékelés kidolgozása során vizsgáltuk az önkormányzati igényekkel összhangban álló egyeztetési tervet, továbbá kidolgoztunk egy tervváltozatot, amely a terület természetvédelmi értékeinek, figyelembevételén, valamint a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság tervezési területtel kapcsolatos állásfoglalásán alapul. A tervváltozat az alábbi szempontok figyelembevételével került meghatározásra: természetvédelmi érték (Hosszúlevelű árvalányhaj Stipa tirsa) védelme, a tervezési terület a gyep állapota szerint alapvetően két részre osztható, a jobb állapotú, jeltős terület megőrzése kívánatos, tájképi adottságok megőrzése, védelme, tájképvédelmi javaslatok a beépítésre vonatkozóan, a tervezett beépítés területi kiterjedésének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a Pilis felé való terjeszkedés nem folytatható korlátlanul, szükséges beépítetlen, puffer jellegű területek megőrzése a város és a természetvédelmi területek között. Egyeztetési terv A rendezési terv módosításának célja a nem szabályozott lakóterület-fejlesztési terület szabályozási tervének elkészítése, a beépítési paraméterek meghatározása. A város a vizsgált területet lakóterület fejlesztésre kívánja felhasználni, erre vonatkozó szándékát a 2004-ben elfogadott szabályozási tervben juttatta kifejezésre. A terület Önkormányzat által javasolt beépítése sajátos használata szerint (Lke) szerves folytatását jelentené a Kálvária út mentén található kertvárosias lakóterületnek, valamint beépítési szabályaiban is ahhoz illeszkedik. A megengedett legkisebb telekterület 720 m 2, a megengedett legnagyobb beépítettség 30%. Az önkormányzati javaslat szerint a 3 ha-os gyepterület teljes egészében beépítésre kerülne. 8

Tervváltozat (Természetvédelmi szempontú beépítési javaslat) A környezeti értékelés készítése során kidolgozott tervváltozat az eredeti önkormányzati elképzelések szerinti terv módosítása a tervezési terület adottságainak értékes szubpannon sztyepp, védett növény előfordulási helye, továbbá a város védett területek felé való terjeszkedésének figyelembevételével. A tervváltozat a beépítésre szánt terület 1,4 ha-ral való csökkentését jelentené, így 1,6 ha kerülne beépítésre, elsősorban a tervezési terület déli oldalán, ahol a gyep degradáltabb (taposás, burkolatok). Kedvező egybeesés, hogy beépítési szempontból ez a terület rendelkezik jobb adottságokkal, az északi területrész ugyanis meredek lejtésű, továbbá Pest megye területrendezési terve szerint csúszásveszélyes terület. 2.2 A KÖRNYEZET VÉDELMÉÉRT FELELŐS SZERVEK, VALAMINT EGYÉB SZAKHATÓSÁGOK ELŐZETES VÉLEMÉNYEINEK ÉS ÉSZREVÉTELEINEK ÖSSZEFOGLALÁSA I. A környezeti vizsgálat lefolytatása szükséges Szakhatóság Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Állásfoglalás A tervezési terület a 2008. évi L. törvény által módosított Országos Területrendezési Tervben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének része. Az ökológiai hálózat a természetvédelmi szempontból jelentősebb, természetközeli állapotokat tükröző területeket köti össze és a területek között a fennmaradásukhoz szükséges ökológiai kapcsolatokat biztosítja. Az OTrT 13. (1) bekezdése értelmében az országos ökológiai hálózat övezetében csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. A tervezési terület a város szabályozási terve alapján 2004. óta lakóterület felhasználásra tervezett. A természetközeli állapotú, jelenleg rét művelési ágú területre a készülő szabályozási terv megalapozásához a környezeti vizsgálat lefolytatását szükségesnek tartják. II. A környezeti vizsgálat lefolytatása nem szükséges Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi-, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ÁNTSZ Középmagyarországi Regionális Intézete Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal, Állami Főépítész Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság A környezeti vizsgálattal kapcsolatosan nem nyilatkozott. A környezeti vizsgálattal kapcsolatosan nem nyilatkozott. Környezeti vizsgálat lefolytatását az épített környezet védelmének vonatkozásában nem tartják szükségesnek. A környezeti vizsgálat lefolytatását katasztrófavédelmi szempontból nem tartják szükségesnek. 9

Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Erdészeti Igazgatóság Fővárosi és Pest Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Földművelésügyi Igazgatóság Pest Megyei Földhivatal Budapesti Bányakapitányság Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Középmagyarországi Iroda A környezeti vizsgálattal kapcsolatosan nem nyilatkozott. A környezeti vizsgálattal kapcsolatosan nem nyilatkozott. A környezeti vizsgálattal kapcsolatosan nem nyilatkozott. A környezeti vizsgálattal kapcsolatosan nem nyilatkozott. A környezeti vizsgálat lefolytatása örökségvédelmi szempontból nem szükséges. 2.2.1 Az érintett nyilvánosság meghatározása A lakóterület fejlesztéssel kapcsolatosan érintettnek tekintendők a szomszédos lakóingatlanok tulajdonosai, továbbá a várható forgalom növekedés miatt a Kálvária út mentén lakók. A terület természetvédelmi értékei miatt az érintettek közé soroljuk a természet- ill. környezetvédelemmel foglalkozó helyi civilszervezeteket is. Az érintettek tájékoztatását, illetve a velük folytatott egyeztetéseket az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) korm. rendelet előírásai szerint szükséges lefolytatni. 3. A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, PROGRAMOKKAL A tervi hierarchia vizsgálata rendkívül fontos, mivel az alacsonyabb rendű települési terveknek (településfejlesztési koncepció, településrendezési terv stb.) összhangban kell lenniük a magasabb rendű (megyei, területi, stb.) tervekkel. A következőkben vizsgáljuk a különböző szintű tervekben megfogalmazott elvek és célkitűzések konzisztenciáját. 3.1 A TERV KONCEPCIONÁLIS ALAPJÁT JELENTŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ BEMUTATÁSA ÉS ELEMZÉSE A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI) Szentendre város távlati rendezési terve, fejlesztési koncepciója a 40/2001. (III. 13.) Kt. sz. határozattal került elfogadásra, s erre alapozva 2008-ban készült el az integrált városfejlesztési stratégia. A környezeti vizsgálat alapját képező Kálvária úti lakóterület fejlesztési terület a 32/2004. (VIII. 30.) sz. önkormányzati rendelettel került jóváhagyásra, így az ezt követően elkészített városfejlesztési stratégia számolt ezzel a fejlesztéssel. Jelen bővítési terület beépítésével az IVS-ben Kertváros -nak nevezett városrész beálltnak tekinthető, további belterületi bővítések az ökológiai hálózattal való ütközés miatt nem végezhetők. A város azonban beépítésre nem szánt területekkel (nyugati elkerülő út, új köztemető) tovább növekszik. A város integrált fejlesztési stratégiája IV. Zöld város című fejezet, 1.) Környezeti szemléletmód pontjában figyelembe veszi a környezeti szemléletmód változtatásának fontosságát, s meghatározza azokat a pontokat, amelyen keresztül az érintett lakosság gondolkodásmódja változtatható. Ide sorolja a társadalom tájékoztatását a környezet-egészségügyi kérdésekről, a helyi értékeket ismerő és tisztelő, környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítését, 10

a környezetvédelemmel kapcsolatos programok, rendezvények, kiállítások, versenyek, vendégszereplések és helytörténeti kutatások szervezését, támogatását. Megállapítja, hogy javítani kell a természeti területek állapotát. Az összes, helyi védelemre érdemes természeti terület és emlék kapjon védettséget. A természetközeli területek arányát növeljük úgy, hogy a degradálódott területeket rehabilitáljuk. Megfeleltetés A tervezési terület beépítésével számol az integrált városfejlesztési stratégia. A célként megfogalmazott helyi értékeket ismerő és tisztelő, környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód szemben áll a védett növények, az értékes gyeptársulás beépítés esetén bekövetkező pusztulásával. A lakosság szemléletmódjának formálásra is negatív hatással lenne, ha a természetvédelmi szempontok nem kerülnének figyelembevételre. A természetközeli területek állapotának javítása, és a degradálódott területek rehabilitációjának megfogalmazása ellentmond a meglévő értékek nem hatékony védelmének, az értékes gyepterületen tervezett lakóterületi fejlesztésnek. 11

3.2 A TERV ÖSSZEFÜGGÉSE (KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI, TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI CÉLOK, FENNTARTHATÓSÁG) MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL ÉS PROGRAMOKKAL (TERÜLETI TERVEK, JOGSZABÁLYOK, TERMÉSZETVÉDELMI KEZELÉSI TERVEK STB.) A tervhierarchia összhangjának megteremtése érdekében számításba kell vennünk a magasabb szintű terveket és programokat, mivel figyelembevételük hiánya tervi ellentmondásokat idézhet elő. 3.2.1 Országos területrendezési terv Az Országos Területrendezési Terv digitális formátumban elérhető a VÁTI Kht. honlapján, a Térségi tervezés, Országos Területrendezési Terv menüpont alatt (http://www.vati.hu/main.php?folderid=2017 ). Országos ökológiai hálózat övezete részlet 2003. évi XXVI. törvény A fejlesztési terület a 2003-ban jóváhagyott országos ökológiai hálózat területét nem érinti. Az e) jelű fejlesztési területet Szentendre város önkormányzata 2004.-ben jelölte ki lakóterület fejlesztési területnek. Országos ökológiai hálózat övezete részlet 2008. évi L. törvény A fejlesztési terület a 2008-ban módosított országos ökológiai hálózat puffer övezetére esik. 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. 19. Pufferterületen a településszerkezeti terv beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti. 12

Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete (2008. évi L. tv.-nyel, módosított OTrT) Szentendre város közigazgatási területe az országos jelentőségű tájképvédelmi övezet területére esik. 14/A. (1) Az országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (2) Az övezetbe tartozó település településszerkezeti tervében csak olyan területfelhasználási egység jelölhető ki, továbbá helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében csak olyan építési övezet és övezet hozható létre, amely a kijelölés alapjául szolgáló tájképi értékek fennmaradását nem veszélyezteti. (3) Az építési övezetre vagy övezetre vonatkozóan meg kell határozni az ott elhelyezett építmények tájba illesztésére vonatkozó szabályokat, ennek ellenőrzéséhez a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet is kell készíteni. (4) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (5) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni. A fejlesztési terület a Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjtő területére esik. 16. Felszíni vizek szennyezésre érzékeny vízgyűjtő területén keletkező, illetve a vízgyűjtőn kívül keletkezett szennyvizek vízgyűjtő területre történő bevagy kivezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területének övezete- részlet Megfeleltetés A 2003. évi XXVI. törvény az OTrT-ről kijelölte az országos ökológiai hálózat övezetét, amelynek felülvizsgálatára a 2008. évi módosításban került sor. A korábbi lehatárolás szerint a lakóterület fejlesztési terület nem volt része az ökológiai hálózatnak, csak a 2008. évi módosítással lett az. A város szabályozási tervében szereplő nem szabályozott terület elnevezés jogbizonytalanságot eredményezett a 2. pontban leírtak szerint. A tájképvédelmi terület övezetén tervezett lakóterületi fejlesztés nem kiemelt térségi, ill. megyei területfelhasználási kategória. A lakóterületek bővítése a meglévő területekhez illeszkedő szabályozással történik, a szükséges közművek kiépítésénél pedig fegyelembe kell venni a tájképvédelmi övezet területére vonatkozó előírásokat. Ezek alapján a tájképi értékek csökkenése részben 13

megelőzhető, veszteséget jelenthet azonban, ha a beépítések egymáshoz, illetve környezetükhöz nem illeszkednek. Veszélyt jelent továbbá, hogy a lakóterületi beépítések hegység felé való felkapaszkodása ökológiai, funkcionális és vizuális-esztétikai konfliktusokat okozhat. Beépítés csak a települési szennyvízcsatorna hálózatba való bekapcsolás esetén lehetséges, ezzel a felszíni vizek károsodása megelőzhető. 3.2.2 A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve A Budapesti Agglomeráció Területrendezési terve digitális formátumban elérhető a VÁTI Kht. honlapján, a Térségi tervezés, Kiemelt térségek menüpont alatt (http://www.vati.hu/main.php?folderid=2802 ). A Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. LXIV. törvény alapján az alábbi előírások vonatkoznak a területre. A tervezési terület a szerkezeti terv területfelhasználási kategóriái közül a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségbe tartozik. 5. (2) A zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség legalább 95%-át beépítésre nem szánt terület kategóriába kell sorolni. Legfeljebb 5%-án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható. Térségi szerkezeti terv és jelmagyarázata 7. (3) A mezőgazdasági térségben és a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségben sportolás céljára a külön jogszabály szerinti különleges terület kijelölhető. A terület nagysága nem haladhatja meg a település közigazgatási területe 3%-át és a területkijelölés nem lehet átfedésben az országos és a térségi ökológiai hálózat övezetének területével. 13. (1) A zöldövezetet a térség olyan (védett és nem védett) területei alkotják, amelyek biológiailag aktív, rendszeresen növényzettel fedett területek. (2) (3) A zöldövezeten a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség -be tartozó területek kivételével beépítésre szánt települési terület nem jelölhető ki. Kiemelt térségi övezetek: Zöldövezet A tervezési terület bele esik az Agglomerációs tervben kijelölt zöldövezetbe. 14

Szentendre teljes igazgatási területe a tájképvédelmi terület övezetére esik. Kiemelt térségi övezetek: tájképvédelmi terület övezete Katasztrófa védelmi területek: polgári védelmi szempontokból I. és II. csoportba besorolt település Honvédelmi területek Szentendre teljes igazgatási területe polgári védelmi szempontból katasztrófavédelmi területek övezetére esik, de a fejlesztési terület nem érint a honvédelmi területeket. 20. A honvédelmi érdeket szolgáló területek korlátozásmentes működését biztosító védőterületeket a külön jogszabályokban meghatározott rendelkezések szerint - ki kell jelölni az érintett települések településrendezési eszközeiben. Kiemelt térségi övezetek: Honvédelmi és katasztrófavédelmi területek Megfeleltetés Jelen tervezési területet a város szerkezeti terve 2004. óta kertvárosias lakóterületként tartalmazza, míg a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervének szerkezeti tervlapja zöldövezet részét képező mezőgazdasági térségként jelöli. Az agglomerációs törvény övezeti előírásai szerint a zöldövezet részét képező mezőgazdasági térség lakóterületté alakítható. Az agglomerációs törvény nem ad előírást a tájképvédelmi terület övezetére. Szentendre teljes igazgatási területe polgári védelmi szempontból katasztrófavédelmi területek övezetére esik, de a fejlesztési terület nem érint a honvédelmi területeket. 15

3.2.3 Pest megye területrendezési terve Pest megye 21/2006. (IX. 8.) megyei közgyűlési rendelettel jóváhagyott területrendezési terve szerint a következő térségi övezetek érintik a tervezési területet: csúszásveszélyes terület övezete (2/11. melléklet), vízeróziónak kitett terület övezete (2/12. melléklet), széleróziónak kitett terület övezete (2/13. melléklet). A fejlesztési területet a megyei szerkezeti terv a hagyományosan vidéki települési térségbe sorolja. 11. A hagyományosan vidéki települési térség a nagyvárosias lakóterület kivételével bármely települési területfelhasználási egységbe sorolható. Megyei szerkezeti terv vízeróziónak kitett terület az övezet által érintett település A tervezési területet nem érinti a vízeróziónak kitett terület övezete. Vízeróziónak kitett terület övezete 16

Széleróziónak kitett terület övezete A tervezési terület széleróziónak közepesen kitett. erősen veszélyeztetett terület közepesen veszélyeztetett terület gyengén veszélyeztetett terület az övezet által érintett település 25. Széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi településrendezési eszközeiben, amely a szélerózió mértékét csökkenti. (1) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földterületek művelési ága nem változtatható meg. (2) Az övezetben a szőlő-, gyümölcs, rét- és legelő művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani. Csúszásveszélyes terület övezete 23. A csúszásveszélyes terület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki és külszíni művelésű bánya nem nyitható. Csúszásveszélyes terület övezete Megfeleltetés A tervezési területet nem érinti a vízeróziónak kitett terület övezete, csak a település egyéb területét. A terület jelenlegi földhivatali besorolása szerint gyenge minőségi osztályú rét (R6). A megyei területrendezési terv előírásai szerint a széleróziónak kitett terület övezetén a rétés legelő művelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény szerint a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/- 5%-kal változhat. A tervezési terület kiterjedése következtében a törvény által előírt 5%-os eltérésnek megfelel a tervezett változtatás. A tervezési területen számolni kell a csúszásveszély megjelenésével. 17

3.2.4 A terv összefüggése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénnyel (Étv.) A településrendezés során figyelembe kell venni a területtel és a termőfölddel való takarékos gazdálkodást. 8. (1) h A természet- és a környezetvédelem, az erdő és a természetes vizek védelme, az ár- és belvízvédelem, valamint a termőfölddel és a területekkel való takarékos bánás érdekében az alábbi követelményeknek kell érvényt szerezni: o A települések rendezése során a település közigazgatási területére hulló felszíni csapadékvíz összegyűjtését és helyben tartását, vagy szakszerű és ártalommentes levezetését, kezelését az adottságok és a lehetőségek figyelembevételével biztosítani kell, 8. (2) a o újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének a biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest nem csökkenhet, 8. (2) b o a települések beépítésre szánt területe csak olyan terület-felhasználás céljára növelhető, amilyen célra a település már beépítésre kijelölt és igénybe vett területén belül nincs megfelelő terület. 8. (2) c Megfeleltetés A felszíni csapadékvíz szakszerű és ártalommentes levezetését a szakági tervek biztosítják. A tervezési területre a biológiai aktivitásérték számítást el kell végezni. 3.2.5 A terv összefüggése a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvénnyel Az 1.1-es pont, A környezeti vizsgálatban elemzésre kerülő problémák alpontjában jeleztük, hogy a tervezési területen található a védett Hosszúlevelű árvalányhaj (Stipa tirsa) állománya. A védett természeti érték előfordulása miatt a következőkben bemutatjuk az ehhez kapcsolódó természetvédelmi jogszabályokat. 4. e) védett természeti érték (természetvédelmi érték): e törvény vagy más jogszabály által védetté, fokozottan védetté nyilvánított kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő élő szervezet egyede, fejlődési alakja, szakasza, annak származéka, illetőleg az élő szervezetek életközösségei 5. (1) Minden természetes és jogi személy, valamint más szervezet kötelessége a természeti értékek és területek védelme. Ennek érdekében a tőlük elvárható mértékben kötelesek közreműködni a veszélyhelyzetek és károsodások megelőzésében, a károk enyhítésében, következményeik megszüntetésében, a károsodás előtti állapot helyreállításában. (2) A természeti értékek és területek csak olyan mértékben igénybe vehetők, hasznosíthatók, hogy a működésük szempontjából alapvető természeti rendszerek és azok folyamatainak működőképessége fennmaradjon, továbbá a biológiai sokféleség fenntartható legyen. 7. (3) Külterületi ingatlan, különösen természeti terület belterületté, illetve beépítésre szánt területté minősítésére akkor kerülhet sor, ha annak következtében a táj jellege, esztétikai és természeti értéke nem károsodik helyreállíthatatlanul. 8. (1) A vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. 18

9. (1) A vadon élő szervezetek igénybevételével és terhelésével járó gazdasági, gazdálkodási és kereskedelmi tevékenységet a természeti értékek és rendszerek működőképességét és a biológiai sokféleséget fenntartva kell végezni. (2) Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtésének, pusztításának, vadon élő állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár. 17. (1) A 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. 21. (1) Természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges: a) a gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához; 42. (1) Tilos a védett növényfajok egyedeinek veszélyeztetése, engedély nélküli elpusztítása, károsítása, élőhelyeinek veszélyeztetése, károsítása. (2) Gondoskodni kell a védett növény- és állatfajok, társulások fennmaradásához szükséges természeti feltételek, így többek között a talajviszonyok, vízháztartás megőrzéséről. 68. (2) A védett növény- és állatfaj egyede, továbbá a védett ásványi képződmény állami tulajdonban áll. 72/A. (1) A természeti értékek fenntartását, illetve a természeti állapot javítását vállaló tulajdonos, illetve jogszerű használó a 72. (1), (3) és (4) bekezdésében meghatározott kártalanítás és a 71. -ban meghatározott támogatások kérdéseire kiterjedő szolgáltatási megállapodást köthet az igazgatósággal. 78. (1) A természetvédelmi hatóság korlátozhatja, felfüggesztheti, vagy megtilthatja a védett természeti értéket és területet károsító vagy súlyosan veszélyeztető tevékenységeket. A határozat a védett természeti érték, terület közvetlen vagy súlyos sérelme, illetve veszélyeztetése esetében fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatóvá nyilvánítható. 80. (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával b) a védett természeti értéket jogellenesen veszélyezteti, károsítja, elpusztítja, vagy védett természeti terület állapotát, minőségét jogellenesen veszélyezteti, rongálja, abban kárt okoz; természetvédelmi bírságot köteles fizetni. Megfeleltetés A tervezési területen megtalálható védett természeti érték érintettsége miatt a Nemzeti Park Igazgatóság a tervezési terület egy részének beépítetlenül való fenntartását kérte. A beépítetlenül fenntartandó területrész kijelölése helyszíni terepbejárás alapján, a gyep állapotának figyelembevételével történt. Ez a teljes 3 ha terület 1,4 ha-ral való csökkentését jelentené. 3.2.6 A terv összefüggése a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvénnyel 11. (1) Termőföldet más célra csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével lehet felhasználni. Megfeleltetés A tervezési terület gyenge minőségű, R6 minőségi osztályba sorolt rét, így más célú hasznosítása (belterületbe vonása) nem mond ellent a termőföld védelméről szóló törvénynek. 19