CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Települési Fenntarthatósági Stratégia és Program 2010.

T a r t a l o m 1 BEVEZETŐ... 4 1.1 A feladat indoklása és célja... 6 1.2 Környezeti hatások... 7 1.3 Általános klimatológiai viszonyok... 9 1.4 A település általános jellemzése... 10 1.5 A környező települések vizsgálata...11 1.6 Fenntarthatósági értékek... 12 2 A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSAI... 13 2.1 Utak állapota, útminőség... 13 2.2 Kommunális infrastruktúra... 13 2.2.1 Csatornázás... 14 2.2.2 Közigazgatási rendszer, intézmények... 14 2.2.3 Hulladék (kommunális infrastruktúra)... 15 2.2.4 Energiaellátás... 17 3 A KÖRNYEZETÁLLAPOT JELLEMZŐI... 18 3.1 Levegő... 18 3.2 Vizek... 18 3.3 Élővilág és természetvédelem... 19 3.4 Települési és épített környezet... 21 4 FENTARTHATÓSÁGI STRATÉGIAI CÉLOK... 22 4.1 A környezeti elemek védelme... 22 4.1.1 Levegőtisztaság-védelem... 22 4.1.2 Felszíni és felszín alatti vizek védelme... 23 4.2 Talaj- és földvédelem... 24 4.3 Települési és épített környezet védelme... 25 4.3.1 A települési környezet védelme... 25 4.3.2 Közmű infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok... 26 4.3.3 Hulladékhasznosítási célkitűzések... 27 4.3.4 Közmű-infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos célok... 28 4.3.5 A természet és a táj védelme... 30 5 FENNTARTHATÓSÁGI STRATÉGIA OPERATÍV INTÉZKEDÉSEI... 32 5.1 LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELEM... 32 5.2 VÍZMINŐSÉG-VÉDELEM... 33 5.3 TALAJVÉDELEM... 34 5.4 TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELME... 35 2

5.5 KOMMUNÁLIS ÉS KÖZMŰ INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉS... 36 5.6 A megvalósítás szereplői... 38 3

1 BEVEZETŐ Az emberiség, az egyes emberek és társadalmak közvetlenül vagy a gazdaság révén szükségleteik kielégítése érdekében természetes környezetükből veszik el azokat a javakat, amelyeket a földi rendszer létezése óta felhalmozott. A fenntarthatóság biztosítása azt kívánja tőlünk, hogy a jelen és jövő generációk létfeltételeihez szükséges természeti és épített környezet minőségét, értékeit megőrizzük. Ettől a rendszertől az ember annyit és olyan körülmények között vehet el, hogy ne sértse saját létkielégítésének jövőbeli esélyeit. A fenntartható fejlődés célja mindezek értelmében az emberi társadalom fenntartása. Ebben a feladatban a környezet feltételként jelenik meg, amely azt jelenti, hogy addig a mértékig használhatjuk természetes környezetünk erőforrásait, amíg nem sértjük annak megújulási lehetőségét. A gazdaság a társadalom fenntartásának és ezen keresztül a környezet használatának eszköze. Ezt az eszközt bölcsen, a társadalom hasznára, a környezet sérelme nélkül kell használnunk. A klímaváltozás kockázata két módon jut érvényre: egyfelől visszafordíthatatlan vagy csak igen nagy erőfeszítésekkel korrigálható veszteségeket okoz (emberi egészségkárosodás/többlethalálozás, pótolhatatlan biodiverzitás csökkenése, módosuló hidrológiai ciklus stb.), másfelől tekintélyes anyagi erőforrásokat (védekező, helyreállító tevékenységek növekvő ráfordításai) von el a további fejlődéstől-fejlesztésektől. Ezért a növekvő klímaváltozás korunk egyik legfenyegetőbb, un. fenntarthatatlan folyamata. A klímaváltozás elleni védekezés, valamint az ahhoz történő kényszerű alkalmazkodás egyik leghatékonyabb rendezőelve a manapság világszerte és hazánkban is egyre nagyobb figyelmet keltő fenntartható fejlődés (a továbbiakban: FF) gyakorlata. A FF lényege egy olyan fejlődési-fejlesztési folyamatok együttese, amely az életminőség hosszú távú, egyenletesen biztosítható javulását szolgálja az adott ökológiai keretek között. Ezért a természeti erőforrásokkal, a környezettel való fenntartható gazdálkodásnak együtt kell érvényesülnie a jólét elérését, megtartását elősegítő gazdasági fejlődéssel, valamint a szociális esélyegyenlőség folyamatos növelésével. Az EU a tagállamok mellett felkért társult országokat is, hogy az EU stratégiával összhangban készítsék el saját stratégiájukat. A Bizottság a 4

fenntartható fejlődés stratégiáját meghatározó alapelvekről szóló, 2005-ben született deklarációja szerint az Unió elkötelezett a fenntartható fejlődés mellett, amely minden politikáját és cselekedetét meghatározza. Az Unió megújított Fenntartható Fejlődés Stratégiájának jóváhagyása a 2006. júniusi Európai Tanács napirendjén szerepelt. 1992-ben Rio de Janeiróban rendezett ENSZ Környezet és Fejlődés Konferencián elfogadott Local Agenda 21 program ( LA 21 ) értékelése kapcsán fogalmazódott meg a fenntartható fejlődés helyi, lokális programja. Ezzel a modellel - általános receptúrával - a cél az, hogy elveket (vezérfonalat) fogalmazzon meg a helyi önkormányzat(ok), valamint a helyi lakosok, közösségek számára a fenntarthatóság tennivalóinak, helyi programjának kidolgozása, megvalósítása érdekében. A LA 21 program az általános érvényű fenntartható fejlődés konkrét, gyakorlati megvalósítását a helyi adottságok, érdekek alapján, az önkormányzat és a helyi lakosok, közösségek széleskörű együtt munkálkodásával javasolja folytatni. Az alapfeladat itt a helyi hatáskörben befolyásolható fejlődés (beruházások, fejlesztések, felújítások, intézkedések, szabályozás stb.) olyan irányú alakítása, amely mind jobban előtérbe helyezi a helybeni életminőség, környezeti állapot javítását, valamint a helyi erőforrások - talaj, vízkészlet, energia, emberi- és jövedelemtermelő erőforrások stb.- tartamos, azaz nem kimerítő kiaknázását. További fontos elvárás, hogy valamennyi nem helyi erőforrásra támaszkodó, de helyi felhasználásban szerepet játszó beruházó-fejlesztő, termelő-szolgáltató- és fogyasztó törekedjen a fenntarthatóságot figyelembe vevő megoldások, eljárások igénybe vételére, szokások kialakítására. Ennek megvalósíthatóságát a megfelelő politikai akarat megléte és helyi társadalmi-közösségi kultúra jellege együttesen szabja meg és egy racionális tervezési folyamat útján kimunkált stratégia foglalja rendezett keretbe. A fenntartható fejlődés nemzeti stratégia (FFNS) globális összefüggéseket is tükröző, nemzeti szintű prioritásai és fókuszai - az előzőekkel is összefüggésben - a következők: (a) a gazdaság anyag- és energiaigényességének racionalizálása; (b) a fenntarthatatlan társadalmi folyamatok kezelése és szabályozása; (c) környezeti rendszerek fenntartható hasznosítása. 5

Az Európa Uniós projektek tervezésekor javasolt eljárás a környezeti fenntarthatóságra történő hivatkozás és az azt szolgáló tervezett, gyakorlati törekvések bemutatása: ezért a pályázónak a környezeti fenntarthatóság elvének érvényesítését a pályázati dokumentáció egészében (célok, tevékenységek és eredmények stb.) érvényre kell juttatnia 1.1 A feladat indoklása és célja A környezet védelme, a természeti értékek megőrzése napjainkra a társadalmigazdasági élet meghatározó részévé vált. Ennek alapvető oka, egyrészt a hosszú távon nem fenntartható módon folytatott gazdálkodás következtében a természeti erőforrások egyre gyorsabb ütemű felhasználása, kimerülése; másrészt a gazdasági tevékenységek hatásaként a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok növekvő mennyisége. Mindezek eredményeképpen - a gazdasági növekedés kétségtelen előnyös vonatkozásaival párhuzamosan - mind globális, mind, pedig lokális szinten majdnem minden környezeti elem állapota romlott. Ugyanakkor, a megfelelő környezeti feltételek nélkülözhetetlenek a jelen és a jövő nemzedékek jólétének, egészséges életének biztosításához. A társadalmi-gazdasági feladatok végrehajtásával párhuzamosan, azokkal együtt kell a környezetvédelem problémáit megoldani. A fentarthatósági stratégia az egészséges környezet feltételeinek biztosítását, a veszélyeztetések kezelését, a természeti értékek megóvását, a FF feltételeinek kialakítását, a különböző - területi szinten jelentkező - környezeti problémák megoldását segíti elő. Emellett, a stratégia olyan feladatokat is előirányoz, amelyek megvalósítása hozzájárul az országos, regionális és megyei szinten jelentkező problémák megoldásához. Csepreg fenntartható stratégiájának célja: A település környezetminőségének javítása, az ehhez szükséges eszközök, intézményi feltételek megteremtése, kapcsolódva az országos, regionális, megyei stratégiákhoz. A környezet állapotának felmérését, rögzítését a felülvizsgálat során is a települési célállapot meghatározása, a környezetpolitikai célok, feladatok 6

kitűzése követte. A csepregi kistérség életében az NFT térségi szinten nem játszott érzékelhető, számottevő szerepet. A kistérség húzóágazata az idegenforgalom, azon belül a gyógyturizmus. A Széchenyi tervben elkezdett fejlesztési, beruházási folyamatok a program után magukra maradtak, és az országos szintű fejlesztési koncepció-változás következtében több korábbi, hosszú távú fejlesztési program megakadt. Ezek közül a leglényegesebb a büki gyógyfürdő fejlesztése. A kistérségi vezetők, polgármesterek véleménye szerint helyi szinten tisztában vannak a szereplők a fejlesztési, beruházási igényekkel. Többnyire kész ötleteik, terveik vannak, amelyek alkalmas pályázati kiírásokra várnak; új projektek tulajdonképpen nem születnek, hiszen a meglévő, égetően fontos beruházásokat sem tudják megvalósítani. A pályázási rendszerben való részvétel egyik nehézségét abban látják, hogy a meglévő projektjeiket kell a kiírás keretei közé szabni. Nem minden projekthez találnak megfelelő kiírást, ezért a tervezés és a fejlesztés nem minden esetben tud a helyi igényeknek megfelelően alakulni, hanem az éppen aktuális pályázási lehetőségek befolyásolják azt. A kistérség fejlődésének egyik alapvető gátja, hogy hiányzik a konkrétan átgondolt, megvalósítható stratégiai terveket magába foglaló fejlesztési rendszer. Ennek az oka tulajdonképpen az, hogy az alapvetően szükséges beruházásokat sem tudják végrehajtani a kistérségi települések többségében, így a fejlesztési igények nem terjednek tovább a feltétlenül szükséges beruházásoknál. 1.2 Környezeti hatások A csepregi kistérség a Nyugat-Dunántúlon, Vas megyében, a megye északi részén terül el. Közvetlenül határos Győr-Moson-Sopron megyével. A terület központja a megye legfiatalabb városa, az 1994-ben ismételten városi rangra emelkedett Csepreg, amely Szombathelytől 28 km, Győrtől 109 km, Budapesttől pedig 226 km távolságra fekszik. A kistérségben 17 település található, közülük két város: Csepreg és Bük. A kistérségben további 15 község található. A vizsgált terület közvetlenül nem határos ugyan Ausztriával, gyakorlatilag mégis határ mentinek tekinthető: egyfelől számos határon túli kapcsolódási pontja van (turizmus, bevásárlás, rokoni kapcsolatok), másfelől a földrajzi közelség is erre vall. A korábbi megyei és kistérségi területfejlesztési dokumentumokban 7

szereplő zsirai határátkelő szerencsére az erős lobbizás következtében a közelmúltban megnyílt, ezzel 10 km-en belülire csökkentette a legközelebbi határállomás távolságát. A kistérség területe 196,8 km2. Népességszáma ezredforduló környékétől növekszik. Népsűrűsége alacsony, noha kissé növekedett, mindössze 59,3 fő/km2. A környezetvédelmi intézkedések azonban a kibocsátások keletkezési helyén kell orvosolni. A javasolt intézkedések abban a kistérségben szükségesek, ahonnan a környezet terhelés ered. Ennek megfelelően a Fenntarthatósági Stratégiának környezetvédelmi kistérségként kell megfogalmazni olyan intézkedéseket, feladatokat, javasolt megoldásokat, amelyek átlépik egy-egy község határait. Természetesen vannak olyan feladatok, javaslatok, amelyek minden községre egyaránt vonatkoznak (pl. az önkormányzatok szerepe, pályázati lehetőségek, jogszabályi keretek). A települési önkormányzat a környezet védelme érdekében: - A Nemzeti Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki. 8

- Elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egyszer tájékoztatja a lakosságot. A helyi önkormányzat, mint iskolafenntartó, részt vesz az oktatási intézmény programjának a kialakításában és betartatásában, amin keresztül érvényesítheti a környezeti nevelés szempontjait. A település oktatáspolitikai koncepciója az a dokumentum, amely az iskolai környezeti nevelés követelményeit és garanciáit kell hogy rögzítse. A programok, feladatok végrehajtása szempontjából fontos, hogy az önkormányzatnak legyen környezetvédelmi ügyintézője, aki a környezeti nevelési tevékenység szervezésében is részt vesz. A környezet- és természetvédelmi projekteknek otthont adó településeken a helyi társadalom környezeti nevelése rendszerint különféle formák egymást megerősítő hatásán alapul. Ilyen formák: az értékek szétsugárzása, előadások, kurzusok, tréningek, népfőiskolák, a helyi médiumok tevékenysége valamint olykor az önkormányzat környezetvédelmi munkájának nyilvánosságra kerülése, fórumok, közmeghallgatás továbbá akciók Csepreg város szerepel a sérülékeny üzemelő vízbázisok listáján: vagyis a vízbázis a felszíni szennyezésekre igen érzékenyek. A stratégia a meglévő önkormányzati intézményrendszer figyelembevételével készült. 1.3 Általános klimatológiai viszonyok A mérsékelten hűvös mérsékelten nedves és mérsékelten száraz éghajlati övezet határán terül el. Évente 1850-1900 órán át süt a nap, ebből a három nyári hónapra 720-740 óra jut, míg a téliekre mindössze 185 óra. Évi középhőmérséklete 9,5-9,7 oc, a tenyészidőszaké 15,5-16 oc. A maximális hőmérséklet 32-33 oc körül várható, a leghidegebb napokon 15 és 15,5 oc körül alakul a minimum hőmérséklet. A csapadék évi összege 650 mm-t kevéssel meghaladja, ebből 410-420 mm jut a tenyészidőszakra. A hótakarós napok száma sokévi átlagban 42-45 nap, átlagos legnagyobb hó vastagság 25 cm. Uralkodó szélirány É-ÉNy-i, átlagos szélsebesség 3,5-4,0 m/s. 9

1.4 A település általános jellemzése A Répce-sík nevű kistáj az MTA FKI 1990-es kistáj kataszterében a Sopron Vasisíkság mezotájba nyert besorolást, ami a Nyugat-Magyarországi-peremvidék nevű nagytájnak a része. Mivel a kistáj számos tekintetben alföldi jelleget mutat ezért indokolt inkább a Kisalföldhöz sorolni. A kistáj területének lehatárolása bizonytalan, nagyobbik része Győr-Moson-Sopron megye területére esik, de a természetföldrajzi táj Ausztria területére is átnyúlik. K-felé a Rábai teraszos sík felé a határa elmosódott, bizonytalan. Vízrajza: Fő vízfolyása a Répce, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet (Répcevisnél: KQ: 0,44m3/s, NQ: 72 m3/s). Árvizek főként tavasza keletkeznek de az őszi árvizek sem ritkák, kisvizek jellemzően nyárvégén jelentkeznek Vas megye területén csupán kisebb patakok táplálják, ezek közül jelentősebbek a Boldogasszony, Ablánc, Kőris és a Metőc patak. A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű réteg vizet tárolnak ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható. Talajok: A Répcétől D-re eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjom barna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyómentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. A természeti erőforrások közül ki kell emelni a Bük határában 1957-ben szénhidrogén kutatás közben feltárt termál karsztvizet. Az ezer méteres mélységből, a devon korú dolomitból feltörő 58 C-os Ca-Nahidrogénkarbonátos jellegű, fluorid-tartalmú, 35,5 nkf keménységű és 3000-4500 mg/l összes oldott anyag tartalmú termálvíz kiválóan alkalmas gyógyászati célokra. Lényegében erre a bázisra települt a büki gyógyfürdő - gyógyidegenforgalom, melynek hatása döntő a térség fejlődésére. Nagy lehetőséget rejt a Répce folyó, bővítheti az idegenforgalmi kínálatot, mint a vízi turizmus egyik potenciális helye. Kedvező természeti erőforrásként értékelhető a táj kiegyensúlyozott éghajlata elsősorban a takarmánynövények termesztése és az erre építhető szarvasmarha tartás szempontjából. Végül összességében jó a 10

kistérség talaj adottsága, az átlagos aranykorona értéke magasabb, mint a megyében. 1.5 A környező települések vizsgálata A települések többsége a viszonylag fejlettek közé tartozik. Kiemelkedik Bük, mely a 16., és 174 hellyel előzi meg a következő települést. A kistérség településeinek többsége az előnyös helyzetűnek tekinthető felső harmadba tartozik, és csak négy van ennél rosszabb helyzetben. A kistérség települései és fejlettségi rangsora 33. kistérség A kistérség települései KSH fejlettségi pontszám 1 Bük 7.94 16 2 Bő 6.56 190 3 Iklanberény 6.28 259 4 Lócs 6.22 275 5 Csepreg 6.22 275 6 Gór 6.17 291 7 Simaság 5.72 473 8 Sajtoskál 5.72 473 9 Tömörd 5.50 611 10 Chernelházadamonya 5.44 654 11 Mesterháza 5.33 739 12 Hegyfalu 5.28 782 13 Tompaládony 5.11 912 14 Nemesládony 4.89 1111 15 Répceszentgyörgy 4.83 1166 16 Nagygeresd 4.56 1472 17 Tormásliget 4.06 2099 KSH fejlettségi rangsor, település A kistérség 17 településéből 12 aprófalu, három nagyobb falu és kettő kisváros (Csepreg városi, Bük nagyközségi státusszal), lakóinak száma 11685 fő (2003- ban). A két legnagyobb településen él a kistérség lakosságának 53,5%-a, szinte fele-fele arányban: Csepregen 3604, Bükön 3234 fő lakik. 1996 óta a kistérség lakossága 2%-kal nőtt (252 fővel), de a települések közül a legkisebbek lakossága csökkent, míg a két kisvárosé nőtt. 11

A kistelepülések részaránya az összlakosságból 2,5%-kal csökkent, míg a Csepreg-Bük kettősé ugyanennyivel nőtt. Az aprófalvas települések közül mindegyik részaránya csökkent, és ezzel együtt népességük is, kivéve Gór és Tömörd településeit, bár ennél a kettőnél is minimális a növekedés (3 illetve 1 fő), így ez inkább stagnálásként értékelhető. A nagyobb falvak részesedése 1996- ban egységesen 6% volt, ez 2003-ra 5,8%, 6,9% és 5,3% lett. Bő és Simaság lakossága csökkent, míg Hegyfalué nőtt, mintegy hatodával. A kistérség lakosságának eloszlása egyenlőtlen, ha a települések nagyságát vizsgáljuk. A két városban négyszer-ötször annyian laknak, mint a következő legnagyobb településeken. Ezt jelzi, hogy a 12 legkisebb településen összesen sem laknak annyian, mint a két kisváros egyikében, és ez már 1996-ban is így volt, bár akkor még csak 23 fő volt a különbség. 1.6 Fenntarthatósági értékek A fenntarthatóság három dimenzióján belül a következő értékek jellemzik a fenntarthatósági feladatokat: Gazdasági dimenzió (átláthatóság, jövőkép, innováció, dinamizmus), társadalmi dimenzió (demokrácia, információs társadalom, jövő generációi, fenntartható társadalom, sokszínűség, társadalmi szolidaritás, életminőség, partnerség, tehetség, kreativitás), környezeti dimenzió (Föld, élhető, egészséges környezet, természet, biológiai sokféleség, természeti erőforrások). 12

2 A TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖRNYEZETI VÁLTOZÁSAI 2.1 Utak állapota, útminőség Rossz a kistérség közlekedés-földrajzi helyzete, főutak csak érintik a kistérség területét, vasútvonala csak egy van. A kistérségben ugyan igen sűrű a mellékútvonal-hálózat, de annak minősége meglehetősen gyenge, mind az önkormányzati kezelésben lévő bel- és külterületi utak, és a mezőgazdasági utak vonatkozásában. A minőség emelésén kívül hiányzik néhány, a településeket összekötő mellékút. Rendkívül fontos kérdés a kerékpárutak gyors megépítése, elsősorban a turizmus szempontjából. A korábbi tervekből csak a Bük-Zsira-Locsmánd közötti 20 km-es kerékpárút valósult meg. A közeljövőben tervezik a Kőszeg-Sopron felé vezető kerékpárút, az úgynevezett termálkerékpárút megépítését, amely Sárvártól Bükön át Kőszegig tartana, több helyen a vasúti töltésen, Csepreg és Kőszeg között pedig az erdőben vezetne. A tervek lényegében készen vannak, a kivitelezéshez szükséges források hiányoznak. A kistérséget egy vasúti fővonal érinti csak Hegyfalunál, a Szombathely-Csorna-Győr-Budapest nyomvonalon. Ennek a vonalnak a hatása csak periférikus a kistérség egészét tekintve. Sokkal fontosabb a Szombathely- Lövő-Sopron vasúti szárnyvonal, amely keresztülhalad a kistérségen, Büköt és Tormásligetet érintve. 2.2 Kommunális infrastruktúra Szervezett hulladékszállítás Csepregen 1982, Tormásligeten és Tömördön 1994 óta van. Csepregen 1992-ig a Költségvetési Üzem szállította a hulladékot, majd 1992-től a büki Parkom Bt. vette át a szállítási feladatokat. A 2000-ben bejegyzett Csepregi Városgazda Kft. kezdetben Csepregről, majd 2003-tól Tormásligetről is szállította a kommunális hulladékot. 2001. március 31-ig a Csepreg külterületén (hrsz. 032/47.) lévő régi lerakóban történt a végleges elhelyezés. Ezt az állapotot szüntette meg az új, korszerű hulladéklerakó átadása, melyet 2007-ig a Csepregi Városgazda Kft. üzemeltetetett. A 24 település tulajdonában álló lerakót 2008-óta üzemeltetési szerződés alapján a Rekultív Kft. működteti. Tömörd területéről továbbra is a 13

Parkom Bt. szállítja el a hulladékot, 2007-ig a csepregi, ezután pedig a kőszegi hulladéklerakóba. 2.2.1 Csatornázás Az egyik legfontosabb térségi probléma a csatornahálózat kiépítése 12 településen. A korábbi években két társulást hoztak létre. Az egyik társulásba Hegyfalu, Mesterháza és Nagygeresd tartozott, a kistérségen kívüli Uraiújfaluval, Vámoscsaláddal, Vasegerszeggel és Zsédennyel együtt. Önálló tisztítót szerettek volna Nagygeresden, de a tagok nem értettek egyet egymással, a kezdeményezés nem sikerült, a társulás felbomlott. A másik társulást hét, a kistérségen belüli település alkotja, ez ma is működik. A gesztor önkormányzat a büki, ide tartozik még Iklaberény, Lócs, Nemesládony, Sajtoskál, Simaság és Tormásliget. Megalakulásuk óta hétszer adtak be pályázatot csatornázásra és a büki tisztítóra való rácsatlakozásra, de eddig egyik sem járt sikerrel, pénzhiány miatt mindig elutasították a pályázatot. Sajátos Répceszentgyörgy és Tömörd helyzete, melyet részben a természetföldrajzi, domborzati okok is magyaráznak. Mindkét település önállóan kívánja megoldani a szennyvízkérdést, egyedi, sajátos technológiával, például a megyében több helyen működő gyökérteres tisztítással. Ahol nincs csatorna, ott nagy gondot jelent a szennyvíz elszállítása és elhelyezése. Jelenleg a kistérség csatornázatlan településeiről a Florasca cég szippantja és szállítja el a szennyvizet, és Szombathelyen helyezi el. Hosszú távon nem megoldás ez, ráadásul előfordul az illegális ürítés, és a derítők sem szigeteltek a legtöbb helyen. Néhány faluban elkészült a komplex belvízrendezési terv, Górban előrelépés is történt, de a probléma kistérségi szinten egyáltalán nem oldódott meg. Mivel a térség elsőszámú gazdasági forrása a gyógyvíz, a gyógyturizmus és a fürdőturizmus, ezért a térség fokozottabb figyelmet szeretne szentelni a vízkészlet védelmére. Az egyes településeknek azonban nincs vízrendezési, vízelvezetési terve. 2.2.2 Közigazgatási rendszer, intézmények A település jelenleg a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás tagja. 14

INTÉZMÉNYELLÁTOTTSÁG a, IGAZGATÁSI INTÉZMÉNYEK Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Széchenyi tér 27. Rendőrség (körzeti megbízott) Széchenyi tér 27. Tűzoltóság Deák F. u. 2. A városban önkéntes tűzoltóság működik, 2 korszerű szerkocsival rendelkeznek. Köztestületként való megszervezésük folyamatban van. b, EGYHÁZI INTÉZMÉNYEK Evangélikus Lelkészi Hivatal Bajcsy-Zs. E. u. 5. Római Katolikus Plébániahivatal Széchenyi tér 25. c, KÖZINTÉZMÉNYEK Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Városi Intézete APEH Vas megyei Igazgatóságának Kirendeltsége Munkaügyi Központ Kirendeltsége Kőszeghez tartozik Kőszeghez tartozik A térségben öt általános iskola működik Bőben, Bükön, Csepregen, Hegyfaluban és Simaságon. Az államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. törvény, a 2004. évi CVII. Társulási törvény, továbbá a közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény felhatalmazása alapján a csepregi Általános Iskola, a Bognár Ignác Zeneiskola és a Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde általános jogutódjaként 2007. szeptember 1. napján kezdődő hatállyal, Csepreg Város Önkormányzata megalapította a Dr. Csepregi Horváth János KIKI intézményét.önkormányzati fenntartású intézmények továbbá még: az Egészségház, a Petőfi Sándor Művelődési- Sportház és Könyvtár, valamint a Területi Gondozási Központ. 2.2.3 Hulladék (kommunális infrastruktúra) Csepregen és Tormásligeten 2009-től működik szervezett szelektív hulladékgyűjtés. A városban 4 gyűjtőszigeten lehet a papír és műanyag 15

frakciókat elhelyezni, míg a községben egy gyűjtősziget áll a lakók rendelkezésére a papír, üveg és műanyag hulladék gyűjtésére. A közszolgáltató által működtetett szelektív gyűjtési lehetőség mellett a Csepregen működő általános iskolában gyűjtik külön a fém üdítős dobozokat, illetve évente két alkalommal szerveznek tanulói papírgyűjtő akciót. Tömördön nincs szervezett szelektív hulladékgyűjtési lehetőség. Települési folyékony hulladék: Tormásligeten és Tömördön nincs kiépített csatornahálózat. Szerződött közszolgáltatóként Szabó Norbert egyéni vállalkozó (Sárvár, Cukorgyári u. 8.) szállítja el a szippantott szennyvizet. A szennyvizek tisztítását a Sopron és Vidéke Víz- és Csatornamű Vállalat Lövő Szennyvíztelepe végzi. Mindkét településen folyamatosan próbálkoznak a szennyvízgyűjtés fejlesztésével. Tormásligeten már több éve pályáznak az Iklanberény, Sajtoskál, Lócs, Simaság, Nemesládony által alkotott egyesüléssel a csatornázás támogatására, siker esetén a büki szennyvíztisztító fogadná a szennyvizet. Tömörd tanulmánytervet készítetett egy alternatív szennyvíztisztító létesíthetőségéről, melynek birtokában kíván pályázati forrásokhoz jutni. Csepregen a szennyvízhálózat kiépítettsége 100 %-os, melyre az ingatlanok 90 %-a van rácsatlakozva. A szennyvíz a Vasivíz Zrt. csepregi szennyvíztelepére kerül. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége: A települési szilárd hulladékokra (TSZH) vonatkozó adatokat a közszolgáltatóktól kaptuk meg, a termelői tevékenységből származó, nem TSZH jellegű hulladékadatok forrása az OKIR. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége: Csepreg 032/47. hrsz-ú ingatlanán található az a terület, amely 2001-ig hulladéklerakóként működött. Az új lerakó megnyitása után a területet rekultiválták. A régi lerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálatát a Nyugat-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség a 9903/1/2003. számú határozatában rendelte el. A 2001-ben létesített kistérségi kommunális szilárd hulladéklerakó telep Vas- és Győr- Moson-Sopron Megye közös határán, csepregi közigazgatási területen, a 077/1 hrsz.-on fekszik. A terület teljes nagysága 11,47 ha. A lerakóban ezidáig kb. 50-60.000 t hulladékot deponáltak. A településre beszállított és kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége: Tormásligeten és Tömördön hulladékkezeléssel, feldolgozással foglalkozó vállalkozás nincs, ezért ezeken a helyeken hulladékbeszállítás sincs. A szervezetten történő hulladékgyűjtés során elszállított hulladékmennyiségeket korábban már bemutattuk. Csepregen közigazgatási 16

területén kettő hulladékkezelő létesítmény működik. Az egyik a Vasivíz Zrt. szennyvízkezelő telepének üzemeltetésében működő szennyvíziszap stabilizáló, a másik pedig a Répcesík Regionális Hulladéklerakó. Szennyvíziszap stabilizáló telep: A 600 m3/nap kapacitású tisztító évente mintegy 150 000 m3 szennyvizet fogad. A tisztítás után visszamarad szennyvíziszapot stabilizálást követően mezőgazdasági célokra hasznosítják. A stabilizálást a Csepreg-Újkér összekötő út mentén található telephelyen, műszaki szigeteléssel ellátott földmedencében végzik. Az érett iszapot mélyinjektálásos technológiával juttatják a termőföldbe. Az éves iszapmennyiség 5.000 t körüli. Répcesík Regionális Hulladéklerakó: A telephelyen 2001 áprilisától, környezetvédelmi engedély alapján kommunális szilárd hulladék lerakás folyik, dombépítéses technológiával. Az önkormányzati társulásban épített lerakót 2007-ben értékesítették, azóta a Rekultív Kft. üzemelteti. Az évente átvett hulladék mennyisége 8-10.000 t körüli. 2.2.4 Energiaellátás A villamosenergia ellátás a kistérségben elfogadható, a lakások 100 %-a rendelkezik elektromos árammal. A kistérség egésze, minden települése be van kapcsolva a vezetékes gázellátásba. A bekötött lakások aránya körülbelül 77 %- ra tehető. A vezetékes vízellátás az 1970-es évtizedben terjedt el a kistérség településeiben, és mintegy 95 %-a a lakásoknak rendelkezik vezetékes vízzel. A kistérség egyik legjelentősebb kommunális infrastrukturális problémája a csatornahálózat kiépítetlensége. A kistérség 17 települése közül csak 5 rendelkezik szennyvíz-elvezető csatornával. Nem megoldott a belvíz elvezetése sem a kistérségben. A föld magánkézbe adásával sok belvízelvezető árok eltűnt, amelyek gyakran a Répcébe vezették el a vizet. Mivel azonban a folyó nincs szabályozva, a vízrendezés hiányzik, így az árvíz- és belvízveszély gyakori. 17

3 A KÖRNYEZETÁLLAPOT JELLEMZŐI 3.1 Levegő Csepreg levegő minőségének állapotát legjelentősebb mértékben a közlekedés és az ipar befolyásolja, ezen kívül a lakossági fűtésből származó légszennyező anyag kibocsátása is hatással van az immissziós helyzetre. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a kén-dioxid kibocsátás megyei szinten csökkenő tendenciát mutat; a szén-monoxid csökkent; a nitrogén-oxidokra, és a porra a csökkenés illetve stagnálás jellemző. A gáz fűtést (mely a szén, illetve olaj-fűtéshez képest nevezhető jónak) lehetőség szerint a fenntartható fejlődés szem előtt tartásával ki kell váltani a megújuló energiahasznosítási módokkal. A közlekedésből származó légszennyezés értékelésénél elmondható, hogy egyrészt a település elhelyezkedése (Bük településhez való közelség= jelentős idegenforgalom), másrészt iparosultsága forgalom-generáló tényező. Bár jelentősebb főút nem halad keresztül a településen, a 84-es főút közelségét mégis figyelembe kell venni a közlekedésből származó légszennyezés értékelésénél. A régió egészének légszennyezettségi állapotértékelésében nehézséget jelent, hogy rendszeres méréseket csak néhány településen végeznek és akkor is csak kevés légszennyező komponens koncentrációját vizsgálják meg. Talajközeli ózon koncentráció mérésére csak Győrött kerül sor és szálló por koncentráció mérést is csak két helyen végeznek az egész régióban. 3.2 Vizek Folyóvizek Csepreg igazgatási területén A Répce folyó és az ún. Ásás csatorna, valamint a Répce mellékpatakjai: a Boldogasszony-, a Peresznye-, az Ablánc- és a Pós patak. A Répce folyó kiterjedt árvízvédelmi töltésrendszerrel rendelkezik, amelynek a kereskedelmigazdasági területfejlesztések mentesítése érdekében fejlesztését javasolja a szerkezeti terv. Állóvizek medre és partja Meglévő állóvizek Legnagyobb állóvíz a Boldogasszony patakon feltöltött jóléti tározótó az ún. 18