Bevezetés: A lakás fogalma Csorba Zoltán: Lakásépítés, lakásgazdálkodás
Kötődés a helyhez A környezetpszichológia eredményei: helykötődés és szocializáció, életkor, családi, vallási, kulturális hagyományok, biztonság iránti igény. Egzisztenciális feltételek: helyben maradás vagy költözés. Érzelmi kötődések, honvágy, elmagányosodás. Migráció: státuszkarrier, társadalmi felemelkedés, vagy társadalmi lecsúszás, hajléktalanság. A tulajdon szerepe: tulajdon és biztonság, tulajdon és helyi érték. Csorba Zoltán 2
Migráció és kötödés New Brunswick, New York, (New Amsterdam) Haarlem, Batavia, A helyhez való kötődés és a migráció kapcsolata a kultúrával: A bevándorló igyekszik az adott hely kultúrájába illeszkedni,elveszti saját identitását, (olasz mesteremberek az épülő Budapesten) A bevándorló (családok) régi kulturális környezetüket igyekszenek újra megteremteni. Csorba Zoltán 3
A lakás a legszemélyesebb környezetünk, leginkább védett személyiségi jogaink közé tartozik az otthon biztonsága és zavartalansága Csorba Zoltán 4
Társadalom és lakáshelyzet A társadalom kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését a megfelelő lakásviszonyok biztosítják, az elhibázott lakáspolitika súlyos tehertétel. A lakáshelyzet kihat: A közegészségügyre, A népmozgalomra, a lakosság összetételére, A munkaerő mobilitására, A népszaporulatra, A társadalom tagozódására Csorba Zoltán 5
EREDMÉNY, VAGY KUDARC? Hajléktalanok Norvégiában Minden embernek joga van megfelelő és egészséges lakáshoz, amely pszichológiai, társadalmi és gazdasági jólétének feltétele. 1992 június 14-én Rio de Janeiróban megtartott konferencia a fenntartható fejlődés előmozdításáról az emberi települések számára követelményként határozta meg, hogy a gyorsan szaporodó emberiség számára megfelelő, biztonságos és egészséges lakás álljon rendelkezésre. Csorba Zoltán 6
MIHEZ VAN JOGUNK? Csorba Zoltán 7
Mit tekintünk lakásnak?
Mit nevezünk lakásnak? A lakáshoz való méltányolható igények és rögzíthető felelősségek tisztázása érdekében kell a fogalmat meghatározni. Több megfogalmazással találkozhatunk: Az építhető, a bérbe adható és a saját céljaimra kialakított lakás. Statisztika: az egyes területek lakáskörülményeinek összehasonlítása. A lakás fogalom meghatározása jogi kérdés, a mindenkori szabályzatokban kerülhet rögzítésre. (pl. DIN). Nálunk a létesítendő új lakással szemben támasztott követelményeket korábban az OÉSz szabályozta, jelenleg az OTÉK. Az önkormányzati tulajdonban levő, bérbe adható lakások kategóriáit a lakástörvény szabályozza. Csorba Zoltán 9
OTÉK Lakás 105. (1) A lakást és a hozzá tartozó helyiségeket úgy kell kialakítani, hogy azok együttesen tegyék lehetővé a) a pihenést (az alvást) és az otthoni tevékenységek folytatását, b) a főzést és az étkezést, c) a tisztálkodást, a mosást, az illemhely-használatot, d) az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását (pl. élelmiszer-tárolás, -hűtés, ruhanemű-, tüzelő-, gépkocsi tárolás stb.). (2) A lakás legalább egy lakószobájának hasznos alapterülete nagyobb legyen 17,0 m2-nél. (3) A lakásnak fűthetőnek kell lennie. Csorba Zoltán 10
MI TEHÁT A LAKÁS? Csorba Zoltán 11
Az ember a térben A biztonság igénye térben és időben. Az érzékelés és a reakciókényszer, a határ fogalma A biztonság fokozatai aktív és passzív élethelyzetekben, Az egyed és a társulás: a személy és a közösség védekezése Csorba Zoltán 12
Kötődések A kutya a személyhez, a macska a helyhez kötődik. A társadalmi mobilitás, migráció A migráció motívumai: lehetőségek keresése, veszélytől menekülés A biztonság igénye, a védekezés, a hűség és a hagyomány Csorba Zoltán 13
A menedék Az emberi szervezet és a társadalom megújulása A rekreáció iránti ciklikus igény, a pihenés, (alvás) passzivitás A menedék: a hely, ahol biztonságban érzem magam, amikor védtelen vagyok. Csorba Zoltán 14
A menedék A menedék: a hely, ahol biztonságban érzem magam, amikor védtelen vagyok. Csorba Zoltán 15
A hajlék Kisded hajlék, hol születtem (Petőfi) A hajlék tartós menedék, ahol az enyéimet is meg tudom védeni A hajléktalanság a hovatartozás, a társadalmi kötelékek meglazulása, a kiszolgáltatottság okozója. Csete György és a pécsi építészcsoport munkássága, a hajlék mint a lakótér ember alkotta alapegysége, amely formában is meghatározó Csorba Zoltán 16
Csorba Zoltán 17
A lakóház belső és külső zónája. A lakóház belső zónája (az intim szféra) az elkülönülést, a biztonságot, a rekreációt szolgálja. A személy és a családi élet, jogilag, érzelmileg és technikai értelemben egyaránt lehatárolt területe egy kultúrán belül. A külső zóna lakás közvetlen környezete teremti meg a kapcsolatot a természettel és általában a külvilággal, a városi térben a magánszféra és a közösségi szféra kapcsolata. A külső zóna a rekreáció fontos eleme, amely feloldja a bezártság érzését, és vizuális vagy személyes, teljes értékű részvételt tesz lehetővé. Csorba Zoltán 18
Csorba Zoltán 19
A lakás és a ház. A lakás - otthon fogalma eredendően eltérő közelítésben jelenik meg az egyes kultúrákban: az angol megfogalmazásban a lakni ige személyhez kötött, a mindenkori tartózkodást jelenti, amelynek környezetét az otthon, illetve a ház fogalma jelöli, ez utóbbiból képez gyűjtőfogalmat is. Az angol, to live. living room, lakószoba, de residential area, / lakóterület, illetve home, housing unit, dwelling/ lakás, dweller/ lakó A német és a magyar nyelvben a lakás, a városi lakás kap hangsúlyt. A német leben/ élni, wohnen/ lakni, wohnung/ lakás Csorba Zoltán 21
A lakásalaprajz fejlődése A rendszer érzékelteti a lakással szemben támasztott igények fejődését. Érzékelhető a belső térrendszer differenciálódása. A külső és belső zóna kialakulása, a közterületek, közösségi terek és a privátszféra lehatárolása. Csorba Zoltán 22
A ház fogalma. A ház jelentésében a tér, az idő, és a társadalom egyaránt megjelenik: egyfajta autonómiát jelent. A magyar nyelvben különösen érzékelhető az állandó kapcsolatra utalás: ház- házasság kapcsolódó jelentéstartalom, a család és a generációk kötődése: pl. Árpád-ház. Csorba Zoltán 23
A ház. ( Domus ) A lakás külső zónája a saját telken van. A közterülettől telekrész választja el. Külső zóna magánterület Belső zóna közterület Csorba Zoltán 24
Csorba Zoltán 25
Csorba Zoltán 26
A lakás. A magyar jelentéstartalomban a lakni ige meghatározott időtartalomra utal, ebben az értelemben a lakás átmeneti (meghatározott, vagy határozatlan időtartalomra utaló) elhelyezkedésre szolgál, és kifejezetten személyhez kötött. Városi lakás, bérlakás. A jog eltérő értelemben kezeli az együtt élő és az együtt lakó személyeket. Csorba Zoltán 27
A lakás. Magán terület Belső zóna Köz terület Külső zóna Magán terület Belső zóna A lakóház külső zónája a közterülettel közvetlenül kapcsolódik. Elsősorban a többlakásos városi bérházakra jellemző, de más példák is vannak. A közterületek minősége és biztonsága magasabb minőséget igényel. Csorba Zoltán 28
A városi lakóház. ( Insula ) Az korban megjelenik a városi bérház, az insula, amely a családi házhoz képest nagy laksűrűséget, infrastruktúra iránti igényt, és a közterületekkel, közösségi terekkel intenzívebb kapcsolatot igényel. Csorba Zoltán 29
A városi lakóház. Csorba Zoltán 30
Csorba Zoltán 31
A lakáspolitika iránti igény kialakulása. Az egészségügy felfedezései és a városrobbanás, az urbanizáció anomáliái irányították a XIX századtól a figyelmet a lakáskörülményekre a Az urbanizáció és az ingatlanspekuláció hatása a városok életkörülményeire. Az ipar, a környezetszennyezés, a zsúfoltság és a rossz higiénés viszonyok eredményei a terjedő járványok, a városlakók rossz egészségi állapota. (Mumford: kokszváros ) Csorba Zoltán 32
A XIX század Az epidemiológia fejlődése, és a közegészségügy térnyerése, szigorú követelmények, A jogi szabályozás, Az ipari fejlődés és a sorozatgyártás által előállított termékek, berendezések, A városi infrastruktúra, a közműhálózatok létrehozása, Társadalmi feszültségek, szociális igazságtalanság elleni fellépések, A társadalmi szolidaritás, Csorba Zoltán 33
Lanark: Owen ipari települése Skóciában A munkaerő hatékonyságát javítják a jó lakáskörülmények. Csorba Zoltán 34
Jogi szabályozás Nyugat Európában a XX század első éveitől születnek meg a közegészségügyet, majd pedig a lakásviszonyokat szabályozó törvények, a lakáspolitika alapjai. Ezek egyrészt a lakások építésével és bérbeadásával kapcsolatos minimális követelményeket határozták meg, másrészt a közösségi szerepvállalást rögzítették. Magyarországon a közegészségügyet szabályozó törvényt a XIX században megalkotják, az építésügyet azonban csak 1937- ben. Csorba Zoltán 35
Munkáslakótelepek A XIX század iparosodásában a felfedezik, hogy a termelékenységet a munkások egészségi állapota, megfelelő lakáskörülményei javíthatják. A bányák, nagyüzemek mellett lakótelepek épülnek az ott dolgozók számára. Pilisszentiván, a hajdani bányatelep utolsó megmaradt háza. Csorba Zoltán 36
Szociális lakásépítés Budapesten. Az I. világháborút követően szociális lakásokat építenek a rászorultak részére. A piaci bérlakásokkal szemben a bérbeadók felé követelményeket támasztanak, rögzítik a bérbeadók és a bérlők jogait. Csorba Zoltán 37
Újpesti városi lakások. A városok közalkalmazottaik részére olcsóbérű, jó minőségű kis lakásokat építettek ezzel is kompenzálva a szerényebb jövedelmet. Csorba Zoltán 38
Városi lakások Budapesten. Csorba Zoltán 39
A lakáspolitika megjelenése A XX század második fele a nagyszabású európai lakásprogramok időszaka. Egészségügyi és szociális feladatok. A lakásigények normatív megfogalmazása. Állami szerepvállalás, támogatások. Tömeggyártás, építésiparosítás, tömeges lakásépítés. A lakáshoz való jog deklarálása. Csorba Zoltán 40
A lakáspolitika feladatai A lakáshoz való jog érvényesítéséhez szükséges eszközök biztosítása, A regionálisan eltérő kihívások kezelése A társadalmi kohézió érdekében az egyenlőtlenségek tompítása, az esélyek javítása, Tulajdonviszonyok jogszabályi hátterének biztosítása Szociális gondoskodás keretei Hatékony piacfelügyelet és szükség szerinti beavatkozás Csorba Zoltán 41
Hatékony és jól működő lakáspolitika kialakítása érdekében a lakásfogalom sokoldalú értelmezése és összehangolt értékelése szükséges. Ebben az érintettek ( a lakók, a tulajdonosok, az építők, a finanszírozók, a település, az állam) igényei és feladatai egyensúlyba kerülhetnek. Csorba Zoltán 42
A lakás fogalom komplex megközelítése. A lakás, az otthon a legszemélyesebb érzelmi kötődés mellett racionálisan elemezhető és értékelhető módon befolyásolja az egyes emberek és a társadalom egészének fiziológiai, pszichológiai, szociológiai és gazdasági állapotát. Ezért hiba, ha a különböző funkciók közül egyik kizárólagos prioritást élvez. A lakás fogalom meghatározásánál egyidejűleg négy egyaránt érvényesülő funkciót kell figyelembe vennünk: A lakás: otthon. A lakás lakóhely. A lakás: termék A lakás: érték. Csorba Zoltán 43
OTTHON LAKÓHELY ÉRTÉK TERMÉK Csorba Zoltán 44
Irodalom Aldo Rossi: A város építészete. Bercsényi 28-30 kiadás, Bp. 1986. Település és városszociológia. Szerk. Csizmady A.- Husz Ildikó, Gondolat, Bp. 2004 Dúll Andrea: A környezetpszichológia alapkérdései. L Harmattan, Bp. 2009 Csorba Zoltán 45