Csorba Zoltán: Lakás, otthon, szakralitás

Átírás

1 Csorba Zoltán: Lakás, otthon, szakralitás

2 János 1, Abban az időben (Keresztelő) János ott állt két tanítványával, és mihelyt meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: Nézzétek, az Isten Báránya! Két tanítványa hallotta, hogy (János) ezt mondta, és követni kezdte Jézust. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik, megkérdezte: Mit kívántok? Azok ezt felelték: Rabbi ami annyit jelent, hogy Mester hol laksz? Jöjjetek, nézzétek meg! mondta nekik. Elmentek tehát vele, megnézték, hogy hol lakik, és aznap nála maradtak. Ez a tízedik óra körül volt. A kettő közül, akik hallották ezt Jánostól és követték (Jézust), az egyik András volt, Simon Péter testvére. Ő először testvérével, Simonnal találkozott, és szólt neki: Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet, és elvitte Jézushoz. Csorba Zoltán 2

3 Lakóhelyünk Ha a lakóhelyről beszélünk, egyaránt gondolunk a falusi, kertvárosi lakóházra, ( családi ház ),- illetőleg városi lakásra egy emeletes házban. A kétféle lakókörnyezet azonban, kissé sarkítva, nagyon eltérő életmódra utal: A ház a születéstől a halálig otthonunk, egészségbenbetegségben az ünnepek, a hagyományok és a generációk közös oltalmazója. A lakás életünk egy szakaszára szálláshelyünk, a kávéház, a kórház, a közösségi ház végül pedig a nyugdíjas otthon mellett. Csorba Zoltán 3

4 A ház. ( Domus ) FALU Autonóm egység, térben időben állandó, több, egymást követő generáció számára meghatározó HELY. A lakás. ( Insula ) VÁROS Térben, időben korlátozott, az intézményrendszerhez kapcsolódó használat. Csorba Zoltán 4

5 A lakó (családi) - ház A ház, mint emberi lakóhely jelentésében a tér, az idő, és a társadalom egyaránt megjelenik. A magyar nyelvben különösen érzékelhető az állandó kapcsolatra utalás: ház- házasság kapcsolódó jelentéstartalom, A család és a generációk kötődése: pl. Árpád-ház. Az egyén és a családi közösség valamennyi tevékenysége teret kap, és hierarchikus rendben szerveződik. A lakóház funkcióit a néprajz és a környezetpszichológia elemzi. Csorba Zoltán 5

6 Az otthon HOME (home, Home-Office, homeless,) a hovatartozást kifejező fogalom Otthon: az a tér, ahol valaki (családostól) él, lakik. Biztonságos, rekreációra (gyereknevelésre) alkalmas környezet. Rászorultaknak menedék ( Otthonház ). Közösségi tér ( Cserkész otthon ). Honvágy. HAZA megyek. Tamási Áron szerint: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne! Csorba Zoltán 6

7 Az otthon szakralitása: A JEL A JEL, a hovatartozás jele, amely a közösséghez tartozást, egyúttal a védelmet, a biztonságot tudatosítja. (Kiv.12.13) használjátok annak a háznak megjelölésére, amelyben laktok. - Titeket nem ér megsemmisítő csapás. A jel az természetfeletti oltalmazó, védő jelenlétére utal, az otthonosság lényegi eleme. Csorba Zoltán 7

8 MÁRIA szobor a lakóház homlokzatán, Ausztria Csorba Zoltán 8

9 Szent Fórián, a tűztől véd. Fertőszéplak Csorba Zoltán 9

10 Szent Rita, a család, a remény és a lehetetlenségek szentje, (Evora) Csorba Zoltán 10

11 Székelykapu Hit és hiedelemvilág: újpogányság. ISTEN SEGEDELMÉBŐL ÁLLÍTOTTA formula. Katolikus- református jelrendszer a gonosz álnokot mindenképp kizárja Csorba Zoltán 11

12 Csorba Zoltán 12

13 Szentély és liturgia a lakóházban A lakóház lakói és elhalt családtagjaik közötti rituális kapcsolat a pogány kultúrákban is kialakult, az elhaltak és a védőszellemek tisztelete a ház és lakói védelmét szolgálta. A rómaiak házi isteneik a lárok számára oltárokat létesítettek és külön ünnepet tartottak tiszteletükre. A kelta és a távol keleti kultusz is elterjedt, és egyes elemei (feng-shui, halloween) a fogyasztói kultúrában újra megjelennek. A kereszténység új tartalmat adott a családot és az otthont oltalmazó ünnepeknek. Csorba Zoltán 13

14 A Tisztaszoba Tisztaszoba fertődi parasztpolgári házban Zentai Tünde: Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre A magyar paraszt házakban az utcai szobát általában nem lakták, hanem ünnepi, különleges alkalmakkor használták. A tisztaszoba fontos eleme a szentsarok. Katolikus falvakban házi oltár, a kálvinista falvakban a téka a szent könyvekkel. Fontos eleme a házioltár és Bártfa az ülőbútor. Csorba Zoltán 14

15 Család ülésrendje a szentsarokban. A férfiak helye belül, az asszonyoké kívül van. Az idősebbek helye a saroktól számított jobboldal (Kapuvár, Győr-Sopron m., 1950-es évek. Néprajzi lexikon) LUKÁCS 15,10-11 Csorba Zoltán 15

16 Az otthon szakrális funkciójának fontos ünnepi eseménye az esküvő, a lakodalom. A hagyományos családi ház a kultúrában megadott rítus szerint adta meg a család és a tágabb közösség felé az ünnepi kereteket. Veronese: a Kánai menyegző Csorba Zoltán 16

17 Az étkezés rítusa Csorba Zoltán 17

18 Lukács 24,30-31 Az emmauszi tanítványok. Az étkezés egyben áldozat: az élők élettel táplálkoznak, az étel megáldása az étkezés méltóságát jelenti a fogyasztás pazarlásával szemben (Caravaggio festménye, Wikipédia) Csorba Zoltán 18

19 A ház. ( Domus ) FALU Autonóm egység, térben időben állandó, több, egymást követő generáció számára meghatározó HELY. A lakás. ( Insula ) VÁROS Térben, időben korlátozott, az intézményrendszerhez kapcsolódó használat. Csorba Zoltán 19

20 A LAKÁS A lakás alkalmazkodást követel: több család életmódját a házirend hangolja össze. Nem állandó, a mindenkori igényeket kell kielégítenie. Noha már az ókori Rómában megjelent a városi bérház, amelyet insula- nak hívtak a domustól megkülönböztetve, a kultúrtörténet alig foglalkozik vele. Csorba Zoltán 20

21 A tudomány és az építészet figyelme az ipari forradalom és a városrobbanás hatására irányult az emberi lakás körülményeire a XIX századtól. Három tényező hatott: A munka termelékenység növelése iránti igény, A közegészség és járványügy fejlődése Az erőszakba torkoló szociális feszültség Lanark: Owen ipari települése Skóciában Csorba Zoltán 21

22 OTTHON LAKÓHELY ÉRTÉK TERMÉK Csorba Zoltán 22

23 A funkcionalista szemlélet A lakások funkcióinak tudományos elemzése a két világháború között indult, és a lakást mint egy tartós fogyasztási cikket próbálta felfogni, amelynek üzemeltetési optimumát vizsgálta. Nem vizsgálta a szakrális funkciót. A háborút követően a jóléti és gazdasági szempontok kerültek előtérbe. Az 1970-es évektől kapott figyelmet a családi együttlét, és az utóbbi évtizedekben jelent meg a gyermeknevelés, mint funkció. Az utóbbi évtizedekben pedig a környezet pszichológia kezdte vizsgálni az otthon, otthonosság feltételeit. Csorba Zoltán 23

24 A lakásban végzett tevékenységek vizsgálata. A helyigény, a megvilágítás, szellőzés, felszereltség szükségleteinek alapos elemzése. A használó: az átlagos lakó. Csorba Zoltán 24

25 A funkcionalista szemlélet (eleinte) csupán üzemszerű működést feltételezett. A lakást miniatűr szállodaként fogta fel. A házimunka célszerű és legkevésbé megerőltető végzésére irányult. Nem vette figyelembe a gyermeknevelés, az ünneplés, és a családi élet számos más fontos elemét. Csorba Zoltán 25

26 Elterjedt a televízió, és eleinte a városi lakásokban vette át a házi oltár szerepét. A falusi kultúrában ez fokozatosan, párhuzamosan élt egymás mellett, sokkal inkább rituális elrendezésben. A televízió még közösséget vonzott. Az internet nem igényel személyes közösségi jelenlétet, csupán virtuális kapcsolatokat hoz létre. Csorba Zoltán 26

27 A fogyasztás liturgiája A fogyasztói kultúra tudatosan sajátította ki a vallási jeleket, rítusokat és környezeti elemeket, ezáltal a manipulációt térben és időben eredményesebbé tette, és elcsábította a a fogyasztókat. Feloldotta a térbeli és időbeli korlátokat: januárban brazil dinnye, ősszel spanyol eper, bármikor lazac, vagy rénszarvas fasírt. Kisajátította az ünnepeket, az ajándékozási szokásokat. A fogyasztási szokások változásával fokozatosan kialakult a sokféle szabadidős tevékenység iránti igény, az ünnepekre elmenekülni otthonról. Csorba Zoltán 27

28 Az iparosított építés korai termékei. Szociológiai vizsgálatok tárták fel a családok tapasztalatait: a közös étkezés együttlét nehézségeit. A problémák a főként a zsúfoltságból erednek, de a program is egyoldalú. A mai lakáspiac kínálata hasonló méretezési problémákkal terhelt. Csorba Zoltán 28

29 Flexibilis lakások Újpalotán. A technológia lehetővé tette volna, hogy a lakótelepi lakások jobban alkalmazkodjanak a család igényeihez. Már 1974-ben épült ilyen típus, ez a követelmény azonban csak az 1980-as évek második felétől teljesült széles körben. Csorba Zoltán 29

30 A városi kisközösségek A legutóbbi időben került előtérbe a városi folklór kutatása, a nagyvárosok eltérő közösségeinek sajátos kultúrája. Új jelenségekként, régionként különböző módon és mértékben megjelennek a liturgikus kisközösségek, amelyek az életmódra és a lakáskultúrára is hatnak. Az imacsoportok és karitatív közösségek mellett a bevándorlók csoportjai képviselnek ilyen közösségeket, különösen az iszlám és a távol-keleti kultúrában. Csorba Zoltán 30

31 Az iszlám Az iszlám hatása a lakások funkcionális kialakítására, a családi közösség sajátos hagyományaira. Algériai (annabai) lakóházak: A férfiak és a nők elkülönítése a lakásban. A séchoir szárító erkély- a konyhához, az asszonyok nappalijához tartozó zárt terasz. Csorba Zoltán 31

32 A GYEREK Ilyeneké a Mennyek Országa! A funkcionalista szemlélet nem foglalkozott a gyerekneveléssel, csak a gazdagoknak volt gyerekszobája A gyermekkori környezet minősége, fizikai, pszichológiai hatása 3-6 éves kor, a lakás belakása, a mozgásigényt a lakásban vezeti le. Biztonság és önazonosság megszerzése. Csorba Zoltán 32

33 A gyerek a lakásban A két, azonos alapterületű, de eltérő kialakítású lakás jó példa a gyermeknevelést, mint prioritást kezelő illetve alapvetően a szülők reprezentatív igényeit előtérbe helyező elrendezésre. Amerikai példa, Willem van Vliet: : The Encyclopedia of Housing Csorba Zoltán 33

34 Tudunk ünnepelni? Uram méltatlankodott nem törődöl vele, hogy húgom elnézi, hogy egyedül szolgáljalak ki?. Csak egy dolog szükséges. Mária a jobbik részt választotta, nem is veszíti el soha. Lukács 10,38-42 Csorba Zoltán 34

35 Csorba Zoltán 35

36 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Csorba Zoltán 36