Szabályzat Oldalszám: 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 5 1.1 Érvényességi adatok... 5 1.2 Meghatározások... 5 1.3 Hivatkozások... 5 1.4 A sugárvédelem alapjai... 7 1.5 A létesítmény vezetőinek sugárvédelemmel kapcsolatos feladatai... 8 1.6 A sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók jogai és kötelezettségei... 8 1.7 Sugárveszélyes munkakörök... 9 1.8 A sugárveszélyes tevékenység technológiai leírása... 10 2. A SUGÁRVÉDELEM SZERVEZETI RENDSZERE... 11 2.1 Sugárvédelmi szervezet... 11 2.1.1 A sugárvédelmi szervezet felépítése... 11 2.1.2 A társasági sugárvédelmi megbízott (TSM) feladatköre... 12 2.1.3 A KKÁT MSM feladatköre... 13 2.1.4 A KKÁT SVL vezető feladatai:... 13 2.1.5 A KKÁT SVL feladatai:... 14 2.2 A Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat durva megsértése... 14 2.3 A sugárvédelemmel kapcsolatos események bejelentési rendje... 17 2.4 A sugárveszélyes munkára való orvosi alkalmasság ellenőrzése... 18 2.5 Sugárvédelmi oktatások és vizsgáztatások... 18 2.5.1 Az alapoktatások rendje... 18 2.5.2 Új belépők és jogi állományból visszatérők előzetes oktatása, vizsgáztatása... 19 2.5.3 Kiegészítő oktatások rendje... 19 2.5.4 A KKÁT MSSZ oktatása, a vizsgáztatások rendje... 19 2.6 Külső munkavállalók munkavégzési rendje... 20 2.6.1 Külső munkavállalóként, szerződéssel a KKÁT-ban dolgozók munkavégzésének rendje... 20 2.7 Vendégekre és látogatókra vonatkozó szabályok... 21 3. SUGÁRBIZTONSÁGI NORMÁK... 22 3.1 Munkafeltételek... 22 3.2 Határértékek... 22 3.2.1 Dózis korlátok:... 22 3.2.2 A dózismegszorítás... 22 3.2.3 Tervezett különleges sugárterhelés... 23 3.2.4 Vészhelyzeti sugárterhelés... 23 3.3 Egyéb korlátok... 24 3.3.1 Az ellenőrzött zónából tárgyak, eszközök kiszállíthatóságának korlátai... 24 3.3.2 A megengedett felületi szennyezettségre vonatkozó korlátok... 24 3.4 Feljegyzési és ellenőrzési szintek, származtatott értékek... 25 3.4.1 A sugárterhelés feljegyzési szintjei... 25 3.4.2 Ellenőrzési szintek... 26 3.4.3 Származtatott ÉFEK értékek... 27 3.5 Kivizsgálási szintek... 27 4. RADIOAKTIV KÉSZÍTMÉNYEK TÁROLÁSA, KEZELÉSE... 28
Szabályzat Oldalszám: 3 5. A KKÁT ÜZEMELTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SUGÁRVÉDELMI ELŐÍRÁSOK... 30 5.1 A sugárterhelés forrásai a KKÁT-ban... 30 5.2 A KKÁT helyiségeinek, területeinek sugárvédelmi zónákba sorolása... 31 5.2.1 A KKÁT ellenőrzött zónájában lévő helyiségek sugárvédelmi kategóriába sorolása... 32 5.3 A KKÁT ellenőrzött zónájába történő belépés és kilépés rendje... 33 5.3.1 Belépés a KKÁT ellenőrzött zónájába... 33 5.3.2 Távozás a KKÁT ellenőrzött zónájából... 34 5.3.3 Tárgyak kivitele az ellenőrzött zónából a központi egészségügyi zsilipen keresztül... 36 5.4 A viselkedés és a személyi higiénia általános szabályai az ellenőrzött zónában... 36 5.4.1 Általános viselkedési szabályok a KKÁT ellenőrzött zónájában... 36 5.4.2 Általános személyi higiéniai szabályok az ellenőrzött zónában... 37 5.5 Sugárvédelmi ellenőrzés... 38 5.5.1 A sugárvédelmi ellenőrzés célja és módszere... 38 5.5.2 A KKÁT-ban megvalósuló sugárvédelmi ellenőrzés terjedelme... 38 5.5.3 A személyi dozimetriai ellenőrzés... 39 5.5.4 Az ellenőrzött zóna helyiségeinek sugárvédelmi ellenőrzése... 42 5.5.5 Az ellenőrzött zónában képződő hulladékok kezelésére vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzése... 43 5.5.6 Az ellenőrzött zónába történő beszállítás és kiszállítás ellenőrzése... 44 5.5.7 A radioaktív kibocsátások és a KKÁT környezetének ellenőrzése... 44 5.5.8 A sugárvédelmi előírások betartásának ellenőrzése... 45 5.6 Szervezési intézkedések a sugárvédelem biztosítására... 45 5.6.1 Dozimetriai engedély... 45 5.6.2 Sugárvédelmi szabályok a kiemelten sugárveszélyes munkáknál... 50 5.6.3 Dózistervezés... 51 5.6.4 A KKÁT-ban alkalmi radiográfiás munkaterületen végzett radiográfiás tevékenységre vonatkozó kiegészítő sugárvédelmi előírások... 52 5.7 Műszaki intézkedések a sugárvédelem biztosítására... 53 5.7.1 Az egyéni védőeszközök (EVE) és használatuk rendje... 54 5.7.2 Egészségügyi zsilipek szervezése... 56 5.7.3 Javítózónák szervezése... 57 5.7.4 Berendezések és helyiségek dekontaminálása... 58 5.7.5 A sérülésmentes testfelület dekontaminálása... 60 5.7.6 Egyéb műszaki intézkedések a sugárvédelem biztosítására... 62 5.8 Elsősegély olyan sérüléseknél, ahol a seb radioaktív anyaggal szennyeződhet... 62 5.8.1 Az ellenőrzött zónában bekövetkezett sérülések során követendő rend... 62 5.8.2 A feltételezhetően radioaktív anyaggal szennyezett sebek orvosi ellátása... 63 6. VEGYES RENDELKEZÉSEK... 64 1. MELLÉKLET, MEGHATÁROZÁSOK... 65 2. MELLÉKLET, RÖVIDÍTÉSEK... 70 3. MELLÉKLET, DOZIMETRIAI ENGEDÉLY... 71 4. MELLÉKLET, JEGYZŐKÖNYV A SUGÁRVÉDELMI ELŐÍRÁSOK DURVA MEGSÉRTÉSÉRŐL... 74
Szabályzat Oldalszám: 4 5. MELLÉKLET, A KKÁT ELLENŐRZÖTT ZÓNA HELYISÉGEINEK SUGÁRVÉDELMI KATEGÓRIÁI... 75 6. MELLÉKLET, A KISUM PROGRAMOKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT FORMAI ÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEK... 77 7. MELLÉKLET, DÓZISTERVEZÉSI ŰRLAP... 81
Szabályzat Oldalszám: 5 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1 Érvényességi adatok A szabályzat hatálya: kiterjed a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. (a továbbiakban Kft.) Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának (továbbiakban: KKÁT) területén a Kft. személyzete, külső munkavállalók, vállalkozók vagy látogatók által végzett minden tevékenységre. A szabályozás célja: A 16/2000 (VI.8.) EüM rendelet végrehajtása, valamint a dolgozók sugárzás elleni védelmének biztosítása a szabályozás eszközével. Érvényes: a következő felülvizsgálatig Kötelező felülvizsgálat időpontja: 2014.07.15. Megjegyzés: A hivatkozott jogszabályok változása esetén a szükséges változásokat jelen szabályzatba át kell vezetni. Minden Vezetőségi Átvizsgálás kapcsán a szabályozások vizsgálatra kerülnek. A vizsgálat ténye a vezetőségi átvizsgálás jegyzőkönyvében kerül rögzítésre. Amennyiben a felülvizsgálat kapcsán az adott szabályozásban változás történik, úgy a szabályozás új kiadási számmal kerül módosításra. Hatálytalanított szabályozások: RHK Kht. Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat 5. kiadás Hivatkozások: Jelen szabályzat 1.3. pontja szerint. 1.2 Meghatározások Jelen szabályzat 1. sz. melléklet 1.3 Hivatkozások Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 16/2000 (VI. 8.) EüM. rendelet 47/2003 (VIII. 8.) ESzCsM rendelet 30/2001 (X.3.) EüM. rendelet 7/2007 IRM (III. 6.) rendelet 33/2004 BM (VI. 28.) rendelet
Szabályzat Oldalszám: 6 64/2005 (XII. 22.) EüM rendelet MSZ 62-2 szabvány MI-62-3 szabvány MI-62-7 szabvány MSZ ISO 3999-1:2000
Szabályzat Oldalszám: 7 1.4 A sugárvédelem alapjai A kiégett fűtőelemeket kezelő létesítmények üzemeltetése ionizáló sugárzás keletkezésével jár. Más hatásokkal (rezgés, elektromos áram, hő) szemben az ionizáló sugárzás érzékszerveinkkel nem érzékelhető és nem kelt közvetlen érzeteket. Az elsődleges dóziskorlátokat meghaladó rendszeres dózisok, ill. baleseti besugárzások az egészség károsodásának kockázatával járhatnak. A sugárvédelmi, technológiai előírások szigorú betartásával, fegyelmezett munkával a személyzet egészségkárosodásának kockázata csökkenthető, annak mértéke a társadalom által mindenkor elfogadott, megfelelően alacsony értéken tartható, és a környezet, az anyagi javak károsodása megelőzhető. A sugárvédelem fő célkitűzései: a munkavállalók illetve a környezetben élő lakosság sugárterhelésének az ésszerűen elérhető legkisebb szinten tartása (ALARA -elv); minden indokolatlan sugárterhelés kizárása; az elsődleges dóziskorlátok betartása. A radioaktív sugárzás hatásai ellen három alapvető módon lehet védekezni: a sugárzási térben való tartózkodási idő minimalizálásával, távolságvédelemmel, műszaki sugárárnyékolással. Sugárveszélyes munkakörben csak olyan személyek foglalkoztathatók, akik: 18. életévüket betöltötték, az orvosi alkalmassági vizsgálat eredményei alapján az egészségügyi követelményeknek megfelelnek, eleget tettek az adott munkakörre előírt oktatási, szakmai és sugárvédelmi követelményeknek, és dozimetriai ellenőrzés alatt állnak. Terhes nők sugárveszélyes munkahelyen nem foglalkoztathatók. Ha sugárveszélyes munkahelyen dolgozó nő terhessége ismertté válik, gondoskodni kell más nem sugárveszélyes munkahelyen történő foglakoztatásáról.
Szabályzat Oldalszám: 8 1.5 A létesítmény vezetőinek sugárvédelemmel kapcsolatos feladatai Az üzemeltetési igazgató és a KKÁT üzemvezető munkakörüknek megfelelően kötelesek: Biztosítani, hogy a személyzet betartsa jelen Szabályzat előírásait, a munkavégzésükhöz kapcsolódó, előzetesen meghatározott sugárvédelmi előírásokat. Biztosítani a hozzájuk tartozó helyiségek, létesítmények lehető legalacsonyabb radioaktív szennyezettségi szintjét, az általuk vezetett munka során keletkezett esetleges szennyeződések gyors felszámolását, saját eszközeik szükség szerinti dekontaminálását. Módszeresen csökkenteni (a lehetséges mértékben) a hozzájuk tartozó helyiségek, létesítmények berendezéseiből származó sugárterheléseket szervezési intézkedésekkel: a sugárzási térben töltött idő csökkentésével, a sugárforrás és a munkavállaló közötti távolság lehetséges növelésével, valamint árnyékolással. Biztosítani, hogy a munka során keletkezett radioaktív hulladékok a lehető leggyorsabban az előre odakészített és megfelelően elhelyezett hulladékgyűjtőkbe kerüljenek. Biztosítani, hogy a telephelyre szállított kiégett fűtőelemek a lehető leggyorsabban a tárolócsövekbe kerüljenek, valamint azt, hogy indokolatlanul radioaktív hulladék ne keletkezzen. Ellenőrizni, hogy beosztottaik el vannak-e látva a szükséges egyéni védőeszközökkel (EVE-kel), ill. azokat rendeltetésszerűen használják-e. Tisztában lenni a területüket érintő elvégzett és tervezett munkákkal, segítséget adni a munkák lehető legszakszerűbb elvégzéséhez, ill. közreműködni a munkahelyek sugárvédelmének biztosításában. Biztosítani, hogy a radioaktív kibocsátások az elérhető legalacsonyabb szinten maradjanak. 1.6 A sugárveszélyes munkahelyen dolgozó munkavállalók jogai és kötelezettségei Minden munkavállaló, aki a KKÁT ellenőrzött zónájában munkát végez: Ismernie kell az ionizáló sugárzásokkal kapcsolatos fogalmakat (1.sz. melléklet), meghatározásokat, az ionizáló sugárzások várható biológiai hatásait. Ismernie kell, és be kell tartania a sugáregészségügyi szabályokat, jelen Szabályzatot, el kell sajátítania az EVE-k és a személyi dozimetria eszközök használatát. Tisztában kell lennie a sugárveszély forrásaival ott, ahol dolgozik, ill. ahová beléphet. Tudnia kell, hogy az ő tevékenységétől, a neki kiadott munka kifogástalan elvégzésétől nem csak saját személyes biztonsága, hanem mások biztonsága is függ.
Szabályzat Oldalszám: 9 Munkáját úgy kell végeznie, hogy mind a saját, mind dolgozótársai, környezete sugárterhelése az ésszerűen elérhető legalacsonyabb legyen. Sürgősen értesítenie kell saját vezetőjét, vagy az ügyeletes dozimetrikust, ha észreveszi jelen Szabályzat előírásainak megsértését, a berendezések olyan működészavarát, amely személyek többlet sugárterhelésének veszélyét, vagy a helyiségek, az üzemi terület, a környezet radioaktív szennyezettségét okozhatják. Joga van a jogszabályokban, jelen szabályzatban és a kollektív szerződésben foglalt megfelelő sugárvédelmi védőfelszerelések és intézkedések igénylésére, hiányosság esetén a sugárveszélyes munka megtagadására. 1.7 Sugárveszélyes munkakörök A létesítmény területén az alábbi sugárveszélyes munkaköröket lehet megkülönböztetni: Munkakör Feladata Sugárvédelmi képzettség Sugárvédelmi Lásd 2.1.4 fejezet. Átfogó fokozatú Laboratórium sugárvédelmi Vezető képzettség Sugárvédelmi besorolás A Ügyeletes dozimetrikus Lásd 2.1.5 fejezet Bővített fokozatú sugárvédelmi képzettség A Átrakógép operátor A telepített berendezések, rendszerek kezelése és üzemeltetése Alap fokozatú sugárvédelmi képzettség A Karbantartó A telepített berendezések, rendszerek kezelése és karbantartása Alap fokozatú sugárvédelmi képzettség A Helyiség dekontamináló Helyiségek takarítása Alap fokozatú sugárvédelmi képzettség A
Szabályzat Oldalszám: 10 1.8 A sugárveszélyes tevékenység technológiai leírása A létesítménybe történő kiégett kazetta betárolását a következők szerint hajtják végre: A szállítókonténer feltöltése a reaktorépületben. A feltöltött konténer elhelyezése és rögzítése a vasúti kocsin. A feltöltött konténer és a vasúti kocsi átszállítása a KKÁT-ba. A szállítókonténer felemelése a vasúti kocsiról, és elhelyezése a konténerszállító kocsin. A konténerben lévő gáz elvezetése és a konténerfedelet rögzítő anyák eltávolítása. A szállítókonténer fedelének felemelése. A szállítókonténer/fűtőelem kazetta beállítása az átrakó helyen. Az átrakógép beállítása az átrakóhelyen és az átrakóhely záródugójának eltávolítása. Az átrakógép megfogójának leengedése és a fűtőelem kazetta megfogása. A fűtőelem kazetta beemelése a szárítócsőbe és a kazettaszárítási művelet végrehajtása. A száraz fűtőelem kazetta beemelése az átrakógépbe és az átrakóhely záródugójának visszahelyezése. A betöltő fedélzeti fedőlemez eltávolítása a kamra kijelölt pozíciójánál. A szállítókonténerben lévő vízszint-utántöltéssel történő beállítása. Az átrakógép tároló-csőhöz történő mozgatása. A kijelölt kamrapozíciónál az átrakógép beállítása, a záródugó eltávolítása és a fűtőelem kazetta elhelyezése a tároló-csőben. A záródugó visszahelyezése a tároló-cső lezárására. A tároló-cső légterének kiszívása, nitrogénnel történő feltöltése hosszú idejű tárolásra. A betöltő fedélzeti fedőlemez visszahelyezése. Az átrakógép átrakóhelyre állásától a műveletek megismétlése a konténerben lévő összes kazettára. A vízzel töltött szállítókonténerre a fedél visszahelyezése. A konténerfedelet rögzítő anyák meghúzása. A szállítókonténer visszahelyezése a vasúti kocsira. A vasúti kocsi visszaszállítása a reaktorépületbe a konténer feltöltésére.
Szabályzat Oldalszám: 11 2. A SUGÁRVÉDELEM SZERVEZETI RENDSZERE 2.1 Sugárvédelmi szervezet 2.1.1 A sugárvédelmi szervezet felépítése A sugárvédelmi szervezet felépítését és alapvető feladatait a 16/2000 EüM rendelet határozza meg. A Kft. minden telephelyén különálló sugárvédelmi szervezetet hoz létre. Az üzemeltetés során a mindenkor hatályos sugárvédelmi előírások betartatásáért a Kft. ügyvezető igazgatója felel. A sugárvédelmi szervezetet telephelyi szinten a munkahelyi sugárvédelmi megbízott, Kft. szinten az üzemeltetési igazgató irányítja és képviseli. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatallal, a Sugáregészségügyi Decentrummal és az illetékes szakhatóságokkal a kapcsolatot a Kft. üzemeltetési igazgatója tartja. A Kft. az üzemeltetéstől független sugárvédelmi ellenőrt társasági sugárvédelmi megbízottat (TSM) is foglalkoztat, aki megbízatását közvetlenül az ügyvezető igazgatótól kapja, és a munkahelyi sugárvédelmi megbízottak munkájának szakmai ellenőrzését végzi. Munkahelyi sugárvédelmi megbízottat (MSM) kell kinevezni minden sugárveszélyes tevékenységet folytató telephelyen (RHFT, KKÁT, NRHT), aki ellátja a sugárvédelmi szolgálatvezetői feladatokat. A kinevezés a Kft. ügyvezető igazgatójának a feladata, akinek a kinevezésről a TSM-et írásban értesítenie kell. Jelen szabályzat sugárvédelmi előírásainak végrehajtását mint sugárvédelmi szolgálat a Paksi Atomerőmű Zrt-vel kötött üzemeltetői szerződés alapján a KKÁT Sugárvédelmi Laboratórium (SVL) látja el. A KKÁT SVL munkáját a Kft. részéről a KKÁT munkahelyi sugárvédelmi megbízott segíti és felügyeli. A KKÁT SVL tagjai: SVL vezető (KKÁT Sugárvédelmi Szolgálatvezető) Ügyeletes dozimetrikus A sugárvédelmi szervezet felépítését a 2.1.1 ábra szemlélteti.
Szabályzat Oldalszám: 12 2.1.1 ábra: A sugárvédelmi szervezet felépítése és kapcsolódása az RHK Kft. másik két telephelyével A munka szervezése, a sugárvédelemmel kapcsolatos műszaki intézkedések meghatározása, jóváhagyása, valamint betartatása az igazgatók, az SVL vezető, valamint a sugárvédelmi megbízottak feladata. A vezetők meghatározzák jelen szabályzat alapján azokat a szervezési és műszaki intézkedéseket, amelyek a személyzet külső és belső sugárterhelésének csökkentésére, és a munkahely helyiségeinek, üzemi területének, valamint a környezet szennyeződésének csökkentésére irányulnak. 2.1.2 A társasági sugárvédelmi megbízott (TSM) feladatköre A TSM ellenőrzi és az alábbi terjedelemben végzi a Kft. sugárvédelmi tevékenységét: Elvégzi a jelen Szabályzat rendszeres felülvizsgálatát. Rendszeres ellenőrzéssel győződik meg Jelen Szabályzat előírásainak betartásáról. Ellenőrzi a Kft. létesítményei sugárvédelmi hatósági engedélyeinek nyilvántartását, szükség esetén megújításukat, vagy módosításukat kezdeményezi. Egyes tevékenységek megszűnése esetén kezdeményezi a hatósági engedélyek visszavonását. Véleményezi a Kft. létesítményeiről készített időszakos üzemi jelentések sugárvédelmi fejezetét.
Szabályzat Oldalszám: 13 Jelen Szabályzat előírásainak durva, ismétlődő vagy egyedi megsértése esetén a TSM jogosult intézkedést kezdeményezni az előírások megszegőivel szemben. Indokolt esetben a TSM közvetlenül az ügyvezető igazgatónak tehet jelentést. 2.1.3 A KKÁT MSM feladatköre Megszervezi a Kft. azon munkavállalóinak sugárvédelmi oktatását, akik a KKÁT-ban végeznek sugárveszélyes munkát. Megszervezi a Kft. azon munkavállalóinak munkaköri alkalmassági orvosi vizsgálatát, akik a KKÁT-ban végeznek sugárveszélyes munkát. Megszervezi a Kft. azon munkavállalóinak személyi dozimetriai ellenőrzését, akik a KKÁT-ban végeznek sugárveszélyes munkát. Elkészíti a Kft. KKÁT-ban munkát végző munkavállalóinak, sugárvédelmi képzettségét, orvosi alkalmasságát, illetve sugárterhelését tartalmazó nyilvántartásokat. Részt vesz az időszakos KKÁT üzemi jelentések sugárvédelmi fejezetének elkészítésében. Részt vesz az egyes munkafolyamatokkal kapcsolatos sugárvédelmi előírások kidolgozásában. Folyamatosan ellenőrzi területén a sugárvédelmi előírások betartását. A személyi dózismérés adatai alapján vagy a sugárvédelmi előírások megszegése miatt a sugárveszélyes munkától ideiglenesen eltilthat munkavállalókat. Az eltiltásról tájékoztatnia kell a munkavállaló közvetlen felettesét. Minden új, sugárveszéllyel járó eljárás, módszer bevezetésekor véleményezi a tárgyra vonatkozó sugárvédelmi előírásokat. Az SVL vezető bevonásával elvégzi az új létesítmények, felújítások sugárvédelmi szakvéleményezését. 2.1.4 A KKÁT SVL vezető feladatai: Az SVL által használt radioaktív sugárforrásokról nyilvántartást vezet. Elvégzi a sugárvédelmi előírások súlyos megszegésének kivizsgálását. Részt vesz a hatóságok által előírt időszakos sugárvédelmi tárgyú jelentések elkészítésében. A Szerződés szerint részt vesz a KKÁT negyedéves és éves üzemi jelentésének elkészítésében.
Szabályzat Oldalszám: 14 2.1.5 A KKÁT SVL feladatai: Betartatja a KKÁT működésére vonatkozó sugárvédelmi előírásokat. Elvégzi az üzemi terület sugárvédelmi ellenőrzését. Elvégzi a folyékony és légnemű radioaktív kibocsátások ellenőrzését, illetve a folyékony kibocsátások engedélyezését. Elvégzi a radioaktív hulladékok előminősítését. Elvégzi a KKÁT-ban munkát végzők operatív dozimetriai ellenőrzését. Elvégzi a KKÁT ellenőrzött zónájából kiszállított anyagok, eszközök, berendezések és szilárd hulladékok sugárvédelmi ellenőrzését, Elvégzi a sugárveszélyes munkák engedélyezését és a munkák ellenőrzését. Javaslatot tesz az üzemeltetési igazgatónak az ellenőrzött zóna helyiségeinek kezelhetőség szerinti kategorizálására. Elvégzi a foglalkozás-egészségügyi szolgálat tájékoztatását az esetleges sugársérülésről, illetve ezek gyanújáról. Részt vesz a sugárveszélyes munkahelyek munkavédelmi szemléjén és a hatósági ellenőrzéseken. 2.2 A Munkahelyi Sugárvédelmi Szabályzat durva megsértése Jelen Szabályzat durva megsértésének minősül: az alap védőruha szabálytalan viselése, vagy az előírt (pl. dozimetriai engedély) kiegészítő egyéni védőeszköz alkalmazására vonatkozó előírás figyelmen kívül hagyása, a személyi doziméterek szabálytalan viselése, vagy nem viselése, az ellenőrzött zónában az étkezésre és ital fogyasztására, valamint a dohányzás tilalmára vonatkozó szabályok megsértése, hulladékok szabálytalan gyűjtése és tárolása, radioaktív anyagok szabálytalan kezelése, egészségügyi zsilipek (Eü. Zsilipek), sugárkapuk megkerülése, sugárvédelmi kordonozás engedély nélküli felszámolása, engedély nélküli, vagy az engedélytől eltérő sugárveszélyes munkavégzés.
Szabályzat Oldalszám: 15 Eljárás a Szabályzat durva megsértése esetén: A jelen Szabályzat előírásainak durva megsértése esetén a KKÁT SVL vezető felveszi a 4. sz. melléklet szerinti jegyzőkönyvet, melyet haladéktalanul továbbít a TSM-nek, aki az esetet kivizsgálja, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A KKÁT SVL vezető jogosult az érintett munkavállalót a sugárveszélyes munkavégzéstől ideiglenesen eltiltani. Az eltiltást az illető munkavállaló közvetlen felettesénél kell kezdeményezni. Az eltiltást követően a TSM kezdeményezi a munkavállaló ellenőrzött zónába szóló belépési engedélyének felfüggesztését. A Szabályzat durva megsértése esetén figyelembe kell venni a Kollektív Szerződés (KSZ) szerinti jogkövetkezmények alkalmazását, illetve külső vállalkozók munkavállalói esetében az intézkedés kérését a munkáltatótól. A Szabályzat fenti előírásainak olyan fokú megsértése esetén, amely dózistúllépéssel, jelentős felületi szennyezettség kialakulásával, vagy radioaktív anyag ellenőrizetlen környezetbe kerülésével, illetve az előbbiek veszélyével jár a munkavállaló a sugárveszélyes munkavégzéstől véglegesen is eltiltható, és mérlegelni lehet a KSZ szerinti munkaviszony rendkívüli felmondását is. Külső vállalkozók munkavállalói esetében a sugárveszélyes munkavégzéstől történő végleges eltiltás helyett ebben az esetben mérlegelni lehet a munkavállaló belépőjének visszavonását. Amennyiben a munkavállalót a sugárveszélyes munkavégzéstől véglegesen nem tiltották el, a belépési engedély ismételt megadására csak soron kívüli sikeres KKÁT MSSZ vizsgát követően, a TSM kezdeményezésére van lehetőség. A jelen Szabályzat egyedi megsértésének minősül a Szabályzat azon előírásainak megsértése, amelyek nem tartoznak az e pontban felsoroltak közé. Amennyiben a sugárvédelmi szervezet által végzett sugárvédelmi ellenőrzés a jelen Szabályzat előírásainak egyedi megsértését mutatja, az érintett munkavállalót, vagy munkavállalókat figyelmeztetni kell az előírások betartására, és dozimetriai engedélyes munka esetén a figyelmeztetés tényét be kell jegyezni a dozimetriai engedélyen. Ha a hiányosságokat a figyelmeztetés ellenére sem számolják fel, az jelen Szabályzat durva megsértésének minősül. A jelen Szabályzat előírásainak sorozatos megsértésének minősül a Szabályzat előírásainak egy munkavállaló által történő jegyzőkönyvezett megsértése egy naptári év alatt három, vagy több alkalommal. Az előírások sorozatos megsértése esetén a TSM kezdeményezi a munkavállaló ideiglenes, vagy végleges eltiltását a sugárveszélyes munkavégzéstől.
Szabályzat Oldalszám: 16 A Szabályzat sorozatos megsértése esetén mérlegelni lehet a KSZ pontja szerinti munkaviszony rendkívüli felmondását. Külső vállalkozók munkavállalói esetében a sugárveszélyes munkavégzéstől történő végleges eltiltás helyett mérlegelni lehet a munkavállaló belépőjének visszavonását is.
Szabályzat Oldalszám: 17 2.3 A sugárvédelemmel kapcsolatos események bejelentési rendje Sorszám Esemény Bejelentő Kinek Mikor 1 Az ellenőrzésre bejelentett létszámban vagy a személyek adataiban bekövetkezett változások 2 a munkavállaló személyi dózisának egyhavi növekménye meghaladja a 6 msv effektív dózist 3 a munkavállaló adott naptári év folyamán összegzett dózisa meghaladja a 20 msv effektív dózist 4 a munkavállaló adott év során összegeződő sugárterhelése az engedélyezett bármelyik szervdózis korlát 3/10-ét túllépi 5 a dózismérő jelzése, illetve az abból becsült dózis szabálytalan besugárzás vagy a dózismérőt viselő személy indokolatlan, a 2 msv effektív dózist elérő, de a hatósági kivizsgálási szint 6 msv alatti sugárterhelésének gyanújára ad okot 6 A nyilvántartott izotópkészítményeknél mutatkozó hiány vagy többlet. 7. rendkívüli esemény (sugárbaleset, nem tervezett kibocsátás, stb.) MSM OSSKI OSzDSz haladéktalanul Üzemeltetési igazgató Üzemeltetési igazgató Üzemeltetési igazgató Sugáregészségügyi Decentrum Sugáregészségügyi Decentrum Sugáregészségügyi Decentrum haladéktalanul haladéktalanul haladéktalanul MSM OSSKI A kivizsgálás után Üzemeltetési igazgató BEIT SZERINT OAH Radioaktív Anyagok Főosztálya, ÁNTSZ illetékes sugáregészségügyi decentrum, ORFK Rendészeti Oszt., MK Nemzetbiztonsági Hivatal OAH NBI A hiány vagy többlet megállapítását követő 1 órás eredménytelen keresés után
Szabályzat Oldalszám: 18 2.4 A sugárveszélyes munkára való orvosi alkalmasság ellenőrzése A sugárveszélyes munkavégzésre vonatkozó orvosi alkalmasság vizsgálatát a KKÁT-ban történő munkavégzés esetén az ilyen vizsgálat elvégzésére jogosultsággal rendelkező foglalkozás-egészségügyi szolgálattal kell elvégeztetni. Időszakos orvosi vizsgálaton a munkavállalóknak évente kell részt venni. Az egyes munkavállalókkal kapcsolatban a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által hozott munkaköri megszorításokat a szervezeti egységek vezetői kötelesek tudomásul venni, és a megfelelő intézkedéseket megtenni, valamint a tett intézkedéseket az üzem- (foglalkozás-) egészségügyi szolgálatnak visszajelezni. Az ellenőrzött zónában történő munkavégzéstől el kell tiltani az "alkalmatlan" minősítést kapott munkavállalókat is. Ebben az esetben a munkavállaló fellebbezéssel élhet, az írásbeli fellebbezést a foglalkozás-egészségügyi szolgálat vezetőjéhez kell benyújtani. Azt a munkavállalót, aki előzetes értesítés után az időszakos orvosi vizsgálaton nem vesz részt, a sugárveszélyes munkától mindaddig el kell tiltani, amíg a vizsgálat meg nem történt. 2.5 Sugárvédelmi oktatások és vizsgáztatások A sugárveszélyes munkakörben dolgozóknak alap- és kiegészítő sugárvédelmi oktatásban kell részesülnie, illetve ilyen vizsgát kell tennie. 2.5.1 Az alapoktatások rendje A sugárvédelmi alapoktatás a 16/2000 EüM rendelet alapján oktatásra jogosult szervezetek által tartott tanfolyamokon zajlik. Új belépők a belépéstől számított egy éven belül kötelesek az alapoktatáson részt venni. A 16/2000 (VI.8.) EüM rendelet 4. sz. melléklete szerint alapfokú sugárvédelmi ismereteket nyújtó képzésben és ötévenként továbbképzésben kell részesíteni azokat a munkavállalókat, akik sugárveszélyes tevékenységhez kapcsolódó munkakört töltenek be, de sugárforrással önállóan nem dolgoznak. Ez vonatkozik az KKÁT-ban sugárveszélyes munkát végző valamennyi munkavállalóra. A 16/2000 (VI.8.) EÜM rendelet 4. sz. melléklete alapján bővített sugárvédelmi ismereteket nyújtó tanfolyami képzésben és ötévenként továbbképzésben kell részesíteni azokat a
Szabályzat Oldalszám: 19 munkavállalókat, akik a nyitott, vagy zárt sugárforrást önállóan kezelik, vagy felügyelik (pl: izotóplaboránsok). Ez vonatkozik a Kft. sugárvédelmi szervezetének valamennyi érettségizett, munkavállalójára, valamint a Kft. azon munkatársaira, akikre a fenti kritériumok teljesülnek. A 16/2000 (VI.8.) EÜM rendelet 4. sz. melléklete alapján átfogó sugárvédelmi ismereteket nyújtó tanfolyami képzésben és ötévenként továbbképzésben kell részesíteni azokat a munkavállalókat, akik sugárzás fokozott veszélyével járó önálló, vagy vezető munkakörben dolgoznak. Ez vonatkozik a Kft. sugárvédelmi szervezetének vezetőire (TSM, MSM-k), valamint az SVL vezetőre. Fenti tanfolyamok, vizsgák előírása és a vizsgaeredmények nyilvántartása a KKÁT MSM feladata. 2.5.2 Új belépők és jogi állományból visszatérők előzetes oktatása, vizsgáztatása Minden új, és jogi állományból visszatért munkavállaló, akit sugárveszélyes területen foglalkoztatnak, köteles előzetes oktatáson részt venni. Az oktatást az igényekhez igazodva kell megtartani. Az oktatást a munkahelyi sugárvédelmi megbízott tartja. Az oktatáson elhangzottak elsajátításáról visszakérdezéssel az előadónak meg kell győződnie. Sugárvédelmi oktatáson a belépéstől, vagy jogi állományból való visszatéréstől számított négy héten belül kell megjelenni. 2.5.3 Kiegészítő oktatások rendje Kiegészítő oktatást kell tartani új sugárveszélyes munka, új sugárveszélyes technológia bevezetése, új sugárveszélyes berendezés üzembevétele előtt. Az oktatás megszervezése az adott gazdasági egység vezetője, az oktatás megtartása a munkahelyi sugárvédelmi megbízott feladata. Az oktatásoknak elméleti és gyakorlati részt kell tartalmaznia. Az anyag elsajátításáról az előadónak meg kell győződnie. 2.5.4 A KKÁT MSSZ oktatása, a vizsgáztatások rendje A KKÁT-ban csak azok a személyek végezhetnek önállóan munkát, akik oktatás keretén belül megismerték a KKÁT MSSZ előírásait. Az oktatást és a vizsgáztatást az RHK Kft. munkavállalói számára a KKÁT MSM, külső munkavállalók számára az ATOMIX Kft.
Szabályzat Oldalszám: 20 Képzési Központ szervezi és bonyolítja le. A vizsga teszt-feladatok megoldásából áll. A tesztsorokat a TSM állítja össze és juttatja el a Képzési Központhoz. A vizsga eredményekről a Képzési Központ írásban tájékoztatja a KKÁT MSM-et. A vizsgaeredmények nyilvántartása a KKÁT MSM feladata. Az KKÁT MSSZ megváltoztatásakor az új előírásokat minden sugárveszélyes területen foglalkoztatott munkavállalónak oktatás keretében meg kell ismernie. A sugárveszélyes munkakörben dolgozók az első KKÁT MSSZ-vizsga után egy évvel, majd azt követően kétévente kötelesek vizsgázni a KKÁT MSSZ-ből. (A vizsga érvénytartamát hónap végére történő kerekítéssel kell meghatározni.) Aki az értesítés ellenére saját hibájából nem vesz részt a vizsgán, sikertelen vizsgaminősítést kap. Sikertelen vizsga esetén ismételt vizsgát kell tenni. Amennyiben az ismételt vizsga is sikertelen, a munkavállaló az adott munkakörben nem foglalkoztatható tovább. A KKÁT MSSZ vizsga eredményes letételéig az újonnan belépett munkavállalót önállóan végzett sugárveszélyes munkával tilos megbízni. A KKÁT MSSZ-ből már sikeres vizsgát tett munkavállaló felügyelete mellett végezhet csak sugárveszélyes munkát úgy, hogy az adott munkával kapcsolatos sugárvédelmi tudnivalókról munkavezetőjének ki kell oktatnia, és erről jegyzőkönyvet kell felvenni. Ez a felmentés max. 1 hónapig érvényes, azaz a KKÁT MSSZ-ből a belépéstől számított egy hónapon belül az új belépőknek le kell vizsgázniuk. 2.6 Külső munkavállalók munkavégzési rendje 2.6.1 Külső munkavállalóként, szerződéssel a KKÁT-ban dolgozók munkavégzésének rendje A 30/2001. EüM rendelet értelmében külső munkavállaló: a 16/2000. EüM rendelet 2. számú melléklete IV. fejezet 1.2. bekezdésében foglalt A-besorolású munkavállaló (ideértve a gyakornokot és a tanulót is), aki külső munkáltató alkalmazásában az ellenőrzött területen az atomenergia alkalmazási körébe tartozó, bármilyen rövid ideig tartó sugárveszélyes tevékenységet végez. Külső munkavállalóknak a Kft. ellenőrzött zónájában történő foglalkoztatásakor be kell tartani a 30/2001. EüM rendelet előírásait. A szerződés megkötéséről a Kft. érintett szervezeti egységének a vezetője tájékoztatja a Kft. üzemeltetési igazgatóját, aki hivatalosan értesíti a területileg illetékes Sugáregészségügyi Decentrumot és a TSM-et. Sugárveszélyes munkavégzésre külső munkáltatókkal történő szerződéskötéskor ki kell térni a
Szabályzat Oldalszám: 21 sugárveszélyes munkavégzés előfeltételeire és azok teljesítésének módjára. Ezek az alábbiak: orvosi alkalmassági vizsgálat elvégzése, ill. igazolása; a szükséges sugárvédelmi vizsgakövetelmények teljesítése; hatósági- és operatív doziméterek biztosítása; egyéni védőeszközök biztosítása; a munkavállaló által korábban elszenvedett dózisadatok átadása. A KKÁT-ban sugárveszélyes munkát végző külső munkavállalóknak is rendelkezniük kell a 16/2000. (VI. 8.) EüM rendeletben előírt sugárvédelmi képzettséggel. Az orvosi alkalmasság és a sugárvédelmi képzettség igazolását az KKÁT MSM tartja nyilván. A munka megkezdése előtt a külső munkavállalót a munkahellyel kapcsolatos ismeretekről a KKÁT MSM oktatásban részesíti, és ezt az erre a célra rendszeresített naplóba bevezeti. A külső munkavállalót a Kft. munkavállalóival azonos MSSZ oktatásban és vizsgáztatásban kell részesíteni. A KKÁT MSSZ vizsga eredményes letételéig a külső munkavállaló nem végezhet önálló munkát a KKÁT ellenőrzött zónájában. Ha a külső munkáltató alvállalkozókat is alkalmaz, akkor a fenti előírásokat rájuk is érvényesnek kell tekinteni. Az KKÁT ellenőrzött zónájában sugárveszélyes munkát végző külső munkavállalót ért sugárterhelés értékeket a PA Zrt. SVO Személyi Dozimetriai Laboratóriuma is nyilvántartja. A személyi dózisadatokat a PA Zrt. kívánságra a munkavállaló munkahelyére megküldi. 2.7 Vendégekre és látogatókra vonatkozó szabályok Vendégek és látogatók orvosi alkalmassági vizsgálata az ellenőrzött zónába történő belépéshez nem szükséges. A belépés és az ellenőrzött zónában történő látogatás a Kft. érvényes KKÁT MSSZ vizsgával rendelkező munkavállalójának kíséretében történhet, aki felelős a jelen szabályzat előírásainak betartásáért. A kísérő a belépést megelőzően köteles az alapvető sugárvédelmi tudnivalókról a belépőket tájékoztatni. Vendégek és látogatók személyi dozimetriai ellenőrzését a KKÁT SVL egyéni- vagy csoportos elektronikus doziméterrel biztosítja.
Szabályzat Oldalszám: 22 3. SUGÁRBIZTONSÁGI NORMÁK 3.1 Munkafeltételek "A" típusú munkafeltételek: olyan feltételek összessége, amikor az éves effektív dózis meghaladhatja a 6 msv értéket, vagy a szervdózis korlátok bármelyikének 3/10 részét. "B" típusú munkafeltételek: olyan feltételek, melyek nem sorolhatók az A tipusú munkafeltételek közé. Az A típusú munkavállalók részére minimálisan személyes védőruházatot, névre szóló filmdózismérőt, és a munkavégzés idejére elektronikus dózismérőt kell biztosítani. A B típusú munkavállalók részére minimálisan személyes védőruházatot, és névre szóló filmdózismérőt kell biztosítani. 3.2 Határértékek 3.2.1 Dózis korlátok: A sugárveszélyes munkakörbe sorolt munkavállalók esetében az effektív dózis egymást követő 5 naptári évre összegezve nem haladhatja meg a 100 msv korlátot. Az effektív dózis egyetlen naptári évben sem haladhatja meg az 50 msv értéket. Tekintet nélkül az effektív dózisra megszabott korlátra, a szemlencsére vonatkozó évi egyenérték dóziskorlát 150 msv. A bőrre - bármely 1 cm 2 területre átlagolva - továbbá a végtagokra vonatkozó évi egyenérték dóziskorlát 500 msv. Az atomenergia és az ionizáló sugárzások alkalmazásával foglalkozó szakoktatási intézmények tanulói részére 16 és 18 éves életkoruk között előírt szakmai gyakorlatokon az éves effektív dózis korlát 6 msv. A szemlencsére vonatkozó egyenérték dózis korlát évi 50 msv, a bőrre - bármely 1 cm 2 területre átlagolva - és a végtagokra vonatkozó egyenérték dózis korlát évi 150 msv. A dóziskorlátok túllépése nem engedélyezett, a sugárvédelmi előírások megsértésének minősül és kivizsgálást von maga után. 3.2.2 A dózismegszorítás A dózismegszorítás értéke sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott személyekre legfeljebb
Szabályzat Oldalszám: 23 évi 20 msv effektív dózis. A sugárveszélyes munkakörben foglalkoztatott személyek esetében az éves dózismegszorítás az ügyvezető igazgató engedélyével a dóziskorlát mértékéig túlléphető. Reproduktív korú (fogamzóképes) nők részére minden szükséges sugárterhelést időben olyan egyenletesen kell elosztani, amennyire csak lehetséges (fentiek miatt 1 msv-nél nagyobb egyszeri sugárterhelés nem engedélyezhető). Ha egy nő terhessége ismertté vált, sugárveszélyes munkahelyen nem foglalkoztatható. 3.2.3 Tervezett különleges sugárterhelés A meghatározott dóziskorlátok túllépése, az engedélyes által megnevezett önkéntes személyek számára az esetekre egyedileg meghatározott besugárzási szintek figyelembe vételével az OTH különleges sugárterhelést engedélyezhet. A különleges sugárterhelés nem haladhatja meg az évi 50 msv effektív dózist. A különleges sugárterhelés engedélyezésének időtartama legfeljebb 5 év, ugyanazon személyre nem ismételhető. A munkáltatónak vagy engedélyesnek a különleges sugárterhelést előre indokolnia kell, ezt az érintett munkavállalóval közölni kell, továbbá az ÁNTSZ területileg illetékes Sugáregészségügyi Decentrumának és a foglalkozásegészségügyi szolgálatnak, valamint az OSSKI-nak be kell jelenteni. Reproduktív korú nők, tanulók és gyakornokok részére nem engedélyezhető tervezett különleges sugárterhelés. 3.2.4 Vészhelyzeti sugárterhelés A balesetelhárító csoportok beavatkozása balesetelhárítási műveletekbe a baleset alatt, vagy közvetlenül utána az évi dóziskorlátot meghaladó dózisokat eredményezhet. A vészhelyzeti sugárterhelést csak akkor lehet indokoltnak tekinteni, ha az életmentés, sérült vagy bennrekedt személyek kimentése, sérülések megelőzése, vagy a baleset mértékében lényeges növekedés megakadályozása beleértve nagy anyagi értéket képviselő részek mentését a sürgős feladat. Vészhelyzetben a baleset következményeinek elhárításában részt vevő személy sugárterhelése nem haladhatja meg az 50 msv effektív dózist. Kivételt képez ez alól a népesség jelentős sugárterhelésének megakadályozásában és életmentésben részt vevő személy. Ebben az esetben törekedni kell arra, hogy a sugárterhelése a 250 msv effektív dózist ne haladja meg. Balesetelhárítási tevékenységbe reproduktív korú nő, tanuló, illetve gyakornok nem osztható be. Mindezek figyelembe vételével kell a Kft.-ben intézkedéseket kidolgozni a baleseti helyzetek megelőzésére, illetve következményeik felszámolására.
Szabályzat Oldalszám: 24 3.3 Egyéb korlátok Az RHK Kft. létesítményeinek felügyelt zónájában az állandó tartózkodásra szolgáló helyeken a egyenértékdózis-teljesítmény nem haladhatja meg a 2,5 µsv/h értéket, kivéve, a radioizotópos munkavégzés és a radioaktív anyagok szállításának eseteit. 3.3.1 Az ellenőrzött zónából tárgyak, eszközök kiszállíthatóságának korlátai Az ellenőrzött zónából tárgyak, eszközök kiszállíthatóságának korlátai a következők: nem fixált radioaktív anyag a külső felületeken nem mutatható ki és, a felülettől 10 cm távolságban mérhető dózisteljesítmény nem haladhatja meg az 1 Sv/h-t. 3.3.2 A megengedett felületi szennyezettségre vonatkozó korlátok A szennyezett felületeken a radioaktív anyag vagy erősen megkötődhet (fixálódik), vagy onnan légmozgás, érintés, dörzsölés hatására könnyen eltávolítható. A fixált szennyeződés megengedhető értékeit adott esetben a felületről kilépő sugárzás dózisteljesítménye szabja meg. Járművek és csomagolóeszközök felületén a tapadó radioaktív szennyezettségből eredő dózisteljesítmény nem haladhatja meg az 5 Sv/h értéket. Az ellenőrzött zónában a nem fixált felületi szennyezettség megengedett értékeit Bq/cm 2 egységben a következő táblázat mutatja: A szennyezés tárgya a KKÁT-ban a kezelhető kategóriájú helyiségek felületei és a bennük található berendezések külső felületei Alfa-sugárzó nuklidok [Bq/cm 2 ] Béta-sugárzó nuklidok [Bq/cm 2 ] 0,5 5 alapvédőruha, fehérnemű, törölköző 0,5 5 a KKÁT-ban a korlátozottan kezelhető helyiségek felületei és a bennük található berendezések külső felületei. Megjegyzések: 5 50 A személyzet bőrfelületén a béta-sugárzók szennyezettsége tisztálkodás után nem haladhatja meg a 0,5 Bq/cm 2 értéket. Ellenkező esetben:
Szabályzat Oldalszám: 25 0,5 5 Bq/cm 2 esetén a munkavállaló hazaengedhető, de mindaddig naponta köteles a KKÁT SVL-nél jelentkezni, ameddig a szennyeződés értéke 0,5 Bq/cm 2 érték alá nem csökken. 5 Bq/cm 2 értéket meghaladó fixált bőrszennyeződés esetén a KKÁT SVL köteles a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatot értesíteni, és a továbbiakban a Foglalkozásegészségügyi Szolgálat rendelkezései az irányadók. A KKÁT nem kezelhető helyiségei felületeinek és a bennük található berendezések külső felületeinek felületi szennyezettségére általánosan alkalmazható megengedett érték nem vonatkozik, ilyen helyiségekben végzett munkáknál a javítózónákra vonatkozó előírások érvényesek. Az egyéni kiegészítő védőeszközök külső felületének szennyezettségére azonos megengedett értékek vonatkoznak, mint azon helyiségek felületének szennyezettsége, amelyekben a védőeszközöket használják. Az ellenőrzött zónán kívül a szállítóeszközök, a csomagolóanyagok, az utcai ruházat, illetve más tárgyak felületeinek nem fixált szennyeződése nem megengedett, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. A fehérnemű és a törölköző szennyezettsége mosás után nem lehet magasabb, mint a táblázatban megadott érték 0,1-szerese. Az alapvédőruha szennyezettsége mosás után nem lehet magasabb, mint a táblázatban megadott érték. Amennyiben a mosást követően a felületi szennyezettsége meghaladja a táblázatban megadott érték 0,1-szeresét a mosott ruhákat külön kell kezelni, és azokat a várhatóan nagyobb szennyeződéssel járó munkákhoz lehet felhasználni. 3.4 Feljegyzési és ellenőrzési szintek, származtatott értékek 3.4.1 A sugárterhelés feljegyzési szintjei A feljegyzési szint alatti mérések esetén a sugárterhelést nullának kell tekinteni, csak az ellenőrzés tényét kell rögzíteni. A feljegyzési szintet elért mérési eredmények a dózisnyilvántartásba kerülnek. A sugárterhelés feljegyzési szintjei: A külső sugárterhelés feljegyzési szintje a hatósági filmdoziméterek mérési eredménye alapján 0,2 msv/2 hónap. A vizelet trícium aktivitás-koncentrációméréssel végzett belső sugárterhelésre
Szabályzat Oldalszám: 26 vonatkozó feljegyzési szint 2,5 Bq/cm 3. 3.4.2 Ellenőrzési szintek A sugárvédelmi intézkedések tervezéséhez, a sugárvédelmi ellenőrzések értékeléséhez, illetve azért, hogy a tényleges sugárterhelések az elsődleges dóziskorlátnál alacsonyabbak legyenek, sugárterhelésre ellenőrzési szintek vonatkoznak. 3.4.2.1 A sugárterhelés ellenőrzési szintjei A külső sugárterhelés ellenőrzési szintje 0,2 msv egy műszakban. Amennyiben valószínű, hogy a műszak ideje alatt a sugárterhelés eléri, vagy meghaladja fenti értéket, a munkát csak dozimetriai engedély alapján szabad végezni. Dozimetriai engedélyes munkák esetén a tervezett dózis. 10 msv a külső sugárterhelés ellenőrzési szintje üzemzavar-elhárítási munkáknál azzal a feltétellel, hogy az éves dózis nem lépi túl a dóziskorlátot. A külső sugárterhelés ellenőrzési szintje 19 msv egy évre. A belső sugárterhelésre ellenőrzési szintje 1 msv egy évre. 3.4.2.2 A KKÁT műszaki létesítményeire vonatkozó ellenőrzési szintek A felületi szennyezettség ellenőrzési szintjei Kezelhető helyiségek felületein és a bennük található berendezések külső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 2,5 Bq/cm 2. A berendezések hozzáférhetővé vált belső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 25 Bq/cm 2. Korlátozottan kezelhető helyiségek felületein és a bennük található berendezések külső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 25 Bq/cm 2. A berendezések hozzáférhetővé vált belső felületein a nem fixált felületi szennyezettség ellenőrzési szintje béta-sugárzókra 250 Bq/cm 2. A dózisteljesítmény ellenőrzési szintjei Kezelhető helyiségek közlekedőin a dózisteljesítmény ellenőrzési szintje 14 Sv/h. Korlátozottan kezelhető helyiségek közlekedőin a dózisteljesítmény ellenőrzési szintje 28 Sv/h.
Szabályzat Oldalszám: 27 A nem kezelhető helyiségek jellemző dózisteljesítmény értéke meghaladja a 28 Sv/h értéket. Ezekre a helyiségekre ellenőrzési szint nem vonatkozik. 3.4.3 Származtatott ÉFEK értékek A belső sugárterhelésre vonatkozó 1 msv/év ellenőrzési szintből származtatott lenyelésre vonatkozó éves felvételi korlát (ÉFEK) értékeket a legfontosabb izotópokra vonatkozóan a 3.4.3 táblázat tartalmazza. A lenyelésre vonatkozó dóziskonverziós tényezők a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség Safety Series No 115 (International Basic Safety Standards for Protection against Ionizing Radiation and for the Safety of Radiation Sources) dokumentumának II-III. táblázatából származnak. Ahol egy izotópra a hivatkozott táblázatban több érték is szerepelt, ott a konzervatívabbat a trícium esetében pedig a tríciált vízhez tartozó értéket vettük figyelembe. 3.4.3. táblázat: az 1 msv/év ellenőrzési szintből származtatott lenyelésre vonatkozó éves felvételi korlát (ÉFEK) értékek Izotóp Lenyelésre vonatkozó dóziskonverziós tényező (Sv/Bq) Az 1 msv/év dózisértékhez tartozó ÉFEK (Bq) 3 H 1,80E-11 5,56E+07 14 C 5,80E-10 1,72E+06 60 Co 3,40E-09 2,94E+05 90 Sr 2,80E-08 3,57E+04 137 Cs 1,30E-08 7,69E+04 3.5 Kivizsgálási szintek A kivizsgálási szintek elérésekor, vagy meghaladásakor az SVL vezető és a KKÁT MSM az adott érték eléréséhez vezető körülmények pontos feltárása érdekében minden esetben kivizsgálást végez. A kivizsgálás célja a sugárbiztonsági normáktól való esetleges eltérés időben történő megállapítása és megszüntetése. A külső sugárterhelés kivizsgálási szintje 2 msv effektív dózis havi növekmény (a kéthavonta végzett kiértékelés miatt 4 msv/2 hónap). A kivizsgálási szintek túllépéséről és a kivizsgálás eredményéről a KKÁT MSM értesíti az üzemeltetési igazgatót és a TSM-et. Az illetékes Sugáregészségügyi Decentrumot az üzemeltetési igazgató értesítési az eseményről.
Szabályzat Oldalszám: 28 4. RADIOAKTIV KÉSZÍTMÉNYEK TÁROLÁSA, KEZELÉSE A KKÁT-ban valamennyi radioaktív izotópkészítmény beszerzésének megszervezése, nyilvántartása, továbbá a felhasználás sugárvédelmi ellenőrzése az SVL vezető feladata. A KKÁT részére érkező radioaktív izotópkészítmények és kísérőokmányaik átvételére az SVL vezető jogosult. A radioaktív izotópkészítmények beszállítására, és telephelyen belüli gépkocsit igénylő mozgatására a megfelelő szállítási engedéllyel rendelkező gépkocsi használható. Radioaktív sugárforrást tartalmazó berendezések és műszerek beérkezését követő munkanapon az átvevő gazdasági egység vezetője köteles az SVL vezetőt a berendezésekben (műszerekben) levő radioaktív anyagok fajtáját és mennyiségét tételesen tartalmazó levélben értesíteni, és a sugárforrás műbizonylatát (szállítólevelét) másolatban mellékelni. A beérkezett izotópkészítményeket a KKÁT SVL vezető izotópok és vegyületek szerinti csoportosításban bevezeti a KKÁT nyilvántartásba. A berendezésekben és műszerekben levő sugárforrások nyilvántartását szintén a KKÁT SVL vezető aktualizálja. A mentességi szint alatti sugárforrásokról az SVL vezető hasonló helyi nyilvántartást vezet, mint a mentességi szint felettiekről. A radioaktív izotópkészítmény eredeti műbizonylata, hatósági azonosítója és annak egy másolata egy-egy iratgyűjtőben nyer elhelyezést. Ezen iratgyűjtők tárolása a KKÁT SVL vezető feladata. A sugárveszélyes munkahelyeken csak azok a radioaktív izotópkészítmények tarthatók, amelyekre az ott folyó munkához feltétlenül szükség van. Radioaktív izotópkészítményt csak annak a munkavállalónak lehet kiadni, aki rendelkezik bővített sugárvédelmi ismeretekkel. A Kft. szervezeti egységei egymásnak radioaktív izotópkészítményt közvetlenül nem kölcsönözhetnek, nem adhatnak át. Radioaktív izotópkészítmények leltározását és nyilvántartását a 33/2004 BM rendelet előírásai alapján kell végezni. A radioaktív anyagok selejtezése az egyéb anyagokra vonatkozó szabályok figyelembevételével történik. A KKÁT SVL vagy a munkahelyi sugárvédelmi megbízottak (TSM, KKÁT MSM) kötelesek a
Szabályzat Oldalszám: 29 radioaktív készítmények selejtezését kezdeményezni, ha: a sugárforrás tokozása megsérült, a zárt sugárforrás tokozásának garanciális ideje lejárt, a radioaktív izotóp lebomlott, a sugárforrás egyéb okok miatt alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű felhasználásra. A radioaktív anyagok selejtezéséről a KKÁT SVL gondoskodik. A sugárforrások tárolására szolgáló trezorok, páncélszekrények, páncélkazetták méretezése olyan legyen, hogy felületükön a dózisteljesítmény 20 Sv/h alatt maradjon. A tároló helyiségből bármilyen irányba kilépő gamma sugárzás megengedett dózisteljesítménye a térhatároló elemek külső felületén 2 Sv/h. Ha a tároló ajtaja közvetlenül a sugárveszélyes munkahely valamely helyiségébe nyílik, az ajtó felülete mentén ez az érték 20 Sv/h lehet maximum. A tároló feleljen meg a 16/2000 EüM. rendelet 5. sz. melléklete 1.9-1.10 pontjainak, valamint az illetékes sugáregészségügyi decentrum által kiadott tevékenységi engedélyben foglaltaknak.
Szabályzat Oldalszám: 30 5. A KKÁT ÜZEMELTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SUGÁRVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 5.1 A sugárterhelés forrásai a KKÁT-ban A sugárterhelést a szervezeten kívül elhelyezkedő sugárforrások, illetve a testfelületre, vagy a szervezetbe kerülő radioaktív anyagok okozhatják. A KKÁT üzemeltetése és karbantartása során a személyzet sugárterhelését okozó főbb források: a kiégett fűtőelemek, a kazettaszárító berendezés, a kiégett üzemanyag kazettákkal feltöltött tároló kamrák, az átrakógép karbantartó akna és kesztyűs manipulátor, a radioaktív szennyeződést tartalmazó levegő, a szellőzőrendszerek és azok berendezései, a radioaktív hulladékok, a laboratóriumi és radiográfiai célokra használt radioaktív anyagok. A KKÁT-ban való munkavégzés során a munkavállalók a következő sugárterheléseknek lehetnek kitéve: a radioaktív anyagokat tartalmazó berendezésektől származó külső sugárterhelés, a radioaktív anyagok belélegzéséből, lenyeléséből származó belső sugárterhelés, kontakt sugárterhelés, ami a bőrfelület, illetve a védőruha elszennyeződéséből ered, külső sugárterhelés, amely a helyiségek és a berendezések radioaktív szennyeződésétől, illetve a levegő radioaktív szennyezettségétől származik. A felsorolt sugárterhelés döntő forrásai az aktivációs és hasadási termékekből eredő béta-, neutron- és gamma-sugárzás. Üzemzavari és baleseti helyzetben a technológiai gátak sérülése esetén növekedhet az ellenőrzött zóna helyiségeiben a dózisteljesítmény és a levegő, illetve a felületek radioaktív szennyezettsége.
Szabályzat Oldalszám: 31 5.2 A KKÁT helyiségeinek, területeinek sugárvédelmi zónákba sorolása Az üzemi területet a környezettől kerítés határolja. Az üzemi területen helyezkedik el a KKÁT minden fő- és segédlétesítménye. Amennyiben a KKÁT környezeti hatásai olyan mértékűek, hogy intézkedések szükségesek a környezetben is, a személyzet teendőit a KKÁT BEIT határozza meg. Az üzemi terület a technológiai folyamattól, az elhelyezett berendezésektől, illetve a helyiségekben uralkodó sugárzási/szennyezettségi viszonyoktól függően ellenőrzött zónára, felügyelt zónára, ill. szabad zónára osztott (lásd 5.2. ábra). 5.2. ábra: Az üzemi terület zónákra tagolása (a piros vonal az ellenőrzött zóna, kék vonal a felügyelt zóna, a zöld vonal a szabad zóna határa) A felügyelt zónában sugárveszélyes munkát általában nem végeznek, sugárforrást tartalmazó berendezések nincsenek, és az ott tartózkodók várható többlet sugárterhelése normálüzemben elhanyagolható. Az ellenőrzött zóna a KKÁT radioaktív berendezéseit, ezek kiegészítő egységeit, és az ellenőrzött zónában elhelyezkedő közlekedési útvonalakat tartalmazzák. Az ellenőrzött zóna helyiségei sugárvédelmi kategóriákba vannak sorolva az ott uralkodó, illetve várható sugárzási helyzet függvényében.