Amit a betonról annak is tudni kell, aki Horváth György okl. építészmérnök, szervező szakmérnök vállalkozási osztályvezető, ÓBUDA-ÚJLAK zrt. Magyar Projektmenedzsment Szövetség Építési Tagozata Magyar Építési Technológiai Platform Eljárások Infokommunkiációs technológiák Fókuszterület horvath.gyorgy@obuda-ujlak.hu A beton és a vasbeton szerkezetek alapszabványai EN 1990 (Eurocode) A szerkezettervezés alapja EN 1992 (Eurocode2) Betonszerkezetek tervezése EN 13670 Betonszerkezetek kivitelezése EN 206 Beton EN 10080 Vasalás pren10138 vagy ETA Feszítőbetétek és szerelvények EN 13369 és hen saz előre gyártott betontermékekhez Nemzeti építési törvények és nemzeti építési szabályok (a felhasználás helyén) MSZ 24803-1 Épületszerkezetek megjelenési módjának előírásai MSZ 24803-6-3. 3. Monolit beton-és vasbeton szerkezetek megjelenési módjának előírásai. 2 A betonkészítés alapszabványai MSZ EN 13670 Kivitelezés MSZ EN 197 Cement MSZ EN 1008 Keverővíz MSZ EN 12620 Beton adalékanyagok MSZ EN 450 Pernye betonhoz MSZ EN 13263 Szilikapor betonhoz Nemzeti építési törv t rvények és s rendeletek (a felhasználás s helyén érv rvényes) MSZ EN 1990 (Eurocode ( Eurocode) Tartószerkezet tervezés s alapjai MSZ EN 1992 (Eurocode ( 2) Vasbeton és s feszített beton tartószerkezetek méretez m retezése és s tervezése MSZ EN 206 MSZ EN 15167 Granulált lt kohósalak liszt betonhoz MSZ EN 13055 Könny nnyű adalékanyagok MSZ EN 934-1 és s 2 Beton adalékszerek MSZ EN 14889 Szálas anyagok betonhoz MSZ EN 12878 Pigmentek MSZ EN 13369 Beton készterm sztermékek MSZ EN 12350 Frissbeton vizsgálata MSZ EN 12390 Szilárd beton vizsgálata MSZ EN 13791 Építm tményekben lévő l beton nyomószil szilárd rdságának ért rtékel kelése MSZ EN 12504 Építm tményekben lévő l beton vizsgálata Alkotórészek Kiegészítő anyagok Vizsgálatok 3 A betonszabvány tartalma A szabvány követelményeket ír elő: a beton alkotóanyagaira; a friss és a szilárd beton tulajdonságaira, valamint annak igazolására; a betonösszetétel határértékeire; a beton előírására; a friss beton leszállítására; a gyártásközi ellenőrzés eljárásaira; megfelelőségi feltételekre és a megfelelőség értékelésére. 4 A szabvány alapján Ha a beton megfelel a határértékeknek, akkor a betont a szerkezetben úgy kell tekinteni, hogy megfelel a tartóssági követelményekneka tervezett felhasználás esetén sajátságos környezeti feltételek között, feltéve hogy: a megfelelő környezeti osztályt választották; a betonfedés megfelel a vonatkozó tervezési szabvány szerinti, az adott környezeti feltételek esetén szükséges minimális betonfedésnek, például az MSZ EN 1992-1-1 szerint, illetve az MSZ EN 13369 szerint; a betont megfelelően dolgozták be, tömörítették és utókezelték, pl. azmszen 13670 vagy más vonatkozó szabvány előírásai szerint; az élettartama folyamán megfelelő fenntartásban részesült. 5 Módosított és új fejezetek a szabványban Ennek az európai szabvány és MSZ 4798 elkészítésekor elsősorban a következő részeket dolgozták át, illetve egészítették ki: a) aszálerősítésű betonok és az újrahasznosított adalékanyagokkal készített betonok vonatkozásában felhasználási szabályokat fogalmaztak meg; b) pernyére és a szilikaporra ak-érték elvét átdolgozták és új szabályokat határoztak meg az őrölt granulált kohósalak és a metakaolin alkalmazására; c) adalékanyagok felhasználása esetén új elvek bevezetése a teljesítőképesség vonatkozásában, pl. az egyenértékű beton teljesítőképességének az elve és az összetétel egyenértékű teljesítőképességének az elve; d) a megfelelőség értékelését felülvizsgálták és új elvekkel bővítették; e) az EN 206-9 Kiegészítő szabályok öntömörödő betonhoz beépítése; f) kiegészítő követelmények felvétele a különleges geotechnikai munkákhoz alkalmas betonokra (D melléklet). g) a betonkeverék szállítása a felhasználás helyére h) eltarthatóság 6 szervező szakmérnök 1
tervezett élettartam (a: design working life, n: Bemessungslebensdauer, fr: durée de vie de projet) Az a feltételezet időtartam, amely alatt egy szerkezet vagy annak egy része a tervezett célra használható a számításba vett karbantartás mellett, de jelentősebb helyreállítás nélkül környezeti hatások (a: environmental actions, n: Umwelteinflüsse, fr: actions dues à l environnement) Azok a kémiai és fizikai hatások, amelyeknek a beton ki van téve, és olyan igénybevételeket eredményeznek a betonra, a vasalásra vagy a beágyazott fémre, amelyeket nem vesznek figyelembe teherként a szerkezet méretezésekor. a betonra vonatkozó műszaki követelmények (a: specification of concrete, n: Festlegung, fr: spécification du béton) gyártó számára a tulajdonságokra(tervezett beton 3.1.1.4) vagy az összetételre(előírt összetételű beton 3.1.1.10) megadott, dokumentált műszaki követelmények összessége. előíró (a: specifier, n: Verfasser der Festlegung, fr: prescripteur) A friss és a megszilárdult beton műszaki követelményeit meghatározó személy vagy szervezet. felhasználó (a: user, n: Verwender, fr: utilisateur) Az építmény vagy annak egy eleme kivitelezéséhez a friss betont felhasználó személy vagy szervezet. 7 8 A betonra vonatkozó minimális előírások (1) A beton műszaki követelményeinek tartalmaznia kell a következőket: a) a követelményt, hogy megfeleljen ennek a szabványnak b) a nyomószilárdsági osztályt; c) a kitéti osztályokat (lásd a 11. fejezetet a rövidített alakra); d) a D upper és D lower értékét; MEGJEGYZÉS: D upper ne legyen nagyobb, mint a d g az MSZ EN 1992-1-1 szerint. e) a kloridtartalom osztályát a 15. táblázatnak megfelelően. (2) A könnyűbetonra kiegészítésül: f) a testsűrűség osztályát vagy a tervezett testsűrűséget. (3) A nehézbetonra kiegészítésül: g) a tervezett testsűrűséget. 4) A transzportbetonra és a helyszínen kevert betonra kiegészítésül: h) a konzisztenciaosztályt vagy a konzisztencia tervezett értékét. Nyomószilárdsági osztályok 9 10 További beton tulajdonságok, amit elő kell írni, ha releváns Testsűrűség Közönséges beton esetén a kiszárított állapotban mért testsűrűsége 2000 kg/m 3 -nél nagyobb legyen, de ne legyen nagyobb 2600 kg/m 3 -nél. Könnyűbeton esetén a kiszárított állapotban mért testsűrűségnek az előírt testsűrűségosztályra megadott határértékek közé kell esnie, lásd a 14. táblázatot. A nehézbeton kiszárított állapotban mért testsűrűsége 2600 kg/m 3 -nél nagyobb legyen. Ha a testsűrűséget tervezett értékkel írják elő, akkor a tűrés ±100 kg/m 3, ha más előírás nincs. Vízzáróság Ha a vízzáróságot kell meghatározni próbatesteken, akkor a vizsgálati módszerben (pl. MSZEN 12390-8) és a megfelelőségi feltételekben az előírónak és a gyártónak kell megállapodnia. E szabvány szerint a vízzáróság jele: vz60, ha a vízbehatolás mélysége legfeljebb 60 mm; vz40, ha a vízbehatolás mélysége legfeljebb 40 mm; vz20, ha a vízbehatolás mélysége legfeljebb 20 mm. Fagyállóság Kopásállóság 11 További beton tulajdonságok, amit elő kell írni tervezési élettartam (design working life) Az a feltételezet időtartam, amely alatt egy szerkezet vagy annak egy része a tervezett célra használható a számításba vett karbantartás mellett, de jelentősebb helyreállítás nélkül E szabvány szerint a tervezési élettartam követelmény (előírás), míg a használati élettartam tényleges, tapasztalati érték. A beton használati élettartama nagyobb, vagy ugyanakkora, mint a tervezési élettartam. E szabvány követi az MSZ EN 1990 szabványt, amely a tartószerkezetekre öt tervezési élettartam osztályt ad meg: ideiglenes tartószerkezetek (10 év), cserélhető tartószerkezeti részek (10-25 év), mezőgazdasági és hasonló tartószerkezetek (15-30 év), épületek és hasonló építmények tartószerkezetei (50 év), monumentális épületek és építmények tartószerkezetei, hidak, útpályaszerkezetek, vízépítési műtárgyak és más építőmérnöki szerkezetek (100 év). A tervezési élettartamot (nem csak a tartószerkezetek készítéséhez használt betonok, hanem valamennyi e szabvány szerinti beton esetén is) ha az nem 50 év különisfelkelltüntetniabetonjelében. 12 szervező szakmérnök 2
A dilemma Magyarországon az EN 206-1:2002 szabvány bevezetése óta szabványi háttér hiányában az Eurocode2 (MSZ EN 1990, MSZ EN 1992, MSZ EN 1994) szerinti méretezésnek megfelelő beton forgalmazására, rendelésére, illetve tartószerkezeti beépítésére nem volt lehetőség. Ennek folytán Magyarországon az utóbbi 12 évben a beton, vasbeton tartószerkezeteket mintegy 70%-os átvevői kockázatú, az Eurocodetólelvártnál kisebb szilárdsági alulmaradási tágassággal értékelt, kisebb biztonsági tartalékkal rendelkező, a tervezési élettartam figyelembevétele nélkül gyártott betonokból készítették. Ezáltal az utóbbi időben épített beton és vasbeton tartószerkezeteink biztonságának és tartósságának feltételei az Eurocode 2 szerintitől eltértek.a problémát Spanyolországban a tartószerkezeti betonokra vonatkozó, királyi rendelettel jóváhagyott előírással oldották meg (lásd EN 206:2014 szabvány J mellékletét), amely szerint az átvevő kockázata legfeljebb 50% lehet. 13 Kiinduló adatok a tervezéshez 14 Ellenőrzési, kockázati szintek Forrás: Dr. Kausay Tibor Eurocode2 versus EN 206 70-30 %os kockázatmegosztás esetén 15 Pl. Spanyolország ahol királyi rendelet van az eladó és a vevő közötti 50-50 50-50 %-os kockázatmegoszlás esetén %-os kockázatmegosztásról. 16 A szerkezetek élettartalmának értelmezéséhez És hol van nálunk előírva a kötelező felülvizsgálat és az időszaki javítás? tartószerkezeti beton szabvány szerint tartószerkezeti jelzőt viseli a beton, ha a betonból MSZ EN 1992 (Eurocode2) vagy MSZ EN 1994 (Eurocode4) szabványsorozat szerint méretezett vasbeton tartószerkezet vagy együtt dolgozó, acél-beton öszvértartószerkezet készíthető. Tartószerkezeti beton esetén a nyomószilárdság végig víz alatt tárolt Ф150 300 mm méretű próbahengereken értelmezett karakterisztikus (jellemző)értékét (ƒ ck,cyl ) a nyomószilárdság végig víz alatt tárolt Ф150 300 mm méretű próbahengereken értelmezett átlagértékéből (ƒ cm,cyl ) -kezdeti gyártás során az ƒ ck,cyl = (ƒ cm,cyl 8) N/mm 2 -folyamatos gyártás, azonosító vizsgálat és átadás-átvétel folyamán az ƒ ck,cyl = (ƒ cm,cyl t n s cyl ) N/mm 2 összefüggésből kell meghatározni, ahol t n Student-tényező, amelynek a próbatestek n számától függő értéke a XXX táblázatban található scyl nyomószilárdság szórásának tapasztalati értéke, de végig víz alatt tárolt Ф150 300 mm méretű próbahengereken értelmezve legalább 3 N/mm2 A tartószerkezeti jelzőt az ilyen beton jelében is fel kell tüntetni. CT az új jel! 17 18 szervező szakmérnök 3
Az idő vas foga A környezeti osztályok bevezetésének értelmezéséhez Környezeti osztályok Forrás: Dr. Kovács Ferenc Phd 19 20 Legkisebb betonfedés Vasbeton vagy feszített vasbeton esetén az acélbetét vagy a feszítőbetét (beleértve a szerelőbetéteket és a kengyeleket is) szélső pontja és a szerkezeti elem felülete közötti legkisebb távolság előírt értéke. Alkalmazásának célja, hogy az acéltapadás révén az erőátadás megfelelő legyen; kellően védje az acélbetétet a korróziótól a tartósság érdekében; megfelelő tűzbiztonságot eredményezzen. Jele: c min [mm]. A c min előírt legkisebb betonfedés az acélbetét tapadása miatt szükséges legkisebb betonfedés (c min,b ), a környezeti hatások miatt szükséges legkisebb betonfedés (c min,dur ), illetve 10 mm közül a nagyobbik érték (lásd a P mellékletet). Ha a kivitelezéskor teljesül a legkisebb betonfedés előírt értéke (c min ), akkor a vasszerelést át szokták venni. Névleges betonfedés A névleges betonfedés (c nom [mm]) az előírt legkisebb betonfedésnek (c min [mm]) a c dev [mm] kötelező ráhagyással megnövelt, előírt értéke (c nom = c min + c dev ), amelyet a statikai számításokban alkalmazni kell (P melléklet). A névleges betonfedést az előírónak kell megadnia azért, hogy a tényleges betonfedés ne legyen kisebb, mint az előírt legkisebb betonfedés. A szerkezeti terveken a névleges betonfedés c nom értékeit kell bejelölni. A c dev értéke a beton környezeti osztályától és a gyártás színvonalától függően jellegzetesen 5-15 mm, általában 10 mm. A ráhagyás akkor eshet 5 10 mm közé, ha a minőségbiztosítási rendszerben szerepel a betonfedés folyamatos ellenőrzése pl. betonelem előregyártás során 21 22 További előírás a betonfedéshez A környezeti osztályok és a betonminőség Mert mindezek befolyásolják a betervezhető D max Nagyságát, ami a beton árát jelentősen meghatározza Forrás: Dr. Kausay Tibor 23 24 szervező szakmérnök 4
A környezeti osztályok és a betonminőség A környezeti osztályok és a betonminőség 25 26 Előíró, gyártó, felhasználó Ez az európai szabvány meghatározza az előíró, a gyártó és a felhasználó feladatait. Például az előíró felelős a beton 6. fejezet szerinti műszaki követelményeinek az előírásáért és a gyártó felelős a 8. és 9. fejezet szerinti megfelelőségért és a gyártásellenőrzésért. A felhasználó felelős a beton bedolgozásáért a szerkezetbe.a gyakorlatban számos különböző résztvevő írhat elő követelményeket a tervezés és az építési folyamat különböző szakaszaiban, pl. a vevő, a tervező, a vállalkozó, a betonozó alvállalkozó. Mindegyikük felelős azért, hogy az előírt követelményeket bármilyen további követelményekkel együtt továbbítsa a lánc következő résztvevőjének, amíg ezek el nem érnek a gyártóhoz. Ennek az európai szabványnak a megfogalmazásában ezeket a beton műszaki követelményeinek nevezzük. 27 tervezett (előírt) beton (a: designed concrete, n: Beton nach Eigenschaften) Olyan beton, amelynek szükséges tulajdonságait és, ha vannak, egyéb kiegészítő jellemzőit a gyártó számára előírják, aki felelős azért, hogy a betont az előírt tulajdonságokkal és az egyéb kiegészítő jellemzőkkel készítse el. előírt összetételű beton (a: prescribed concrete, n: Beton nach Zusammensetzung, fr: béton à composition prescrite) Olyan beton, amelynek összetételét és az alkalmazandó alkotóanyagokat a gyártó számára előírják, aki az előírt összetételű beton szolgáltatásáért (azaz kizárólag az előírt alkotóanyagok alkalmazásáért és a keverési arány pontos betartásáért) felelős. 28 Az előíró felelőssége Ha a beton tervezett beton, akkor a szerkezet vagy szerkezeti elem tervezője az előíró, aki a 6.2. szakaszban részletezett követelményeket (műszaki feltételeket) adja meg. A gyártó felelőssége annak a betonkeveréknek (betonösszetételnek) a megtervezése, amely a megadott követelményeket kielégíti. Ha a beton előírt összetételű beton, akkor az előíró (tehát a 6.2. szakaszban részletezett követelmények megfogalmazója) változatlanul a szerkezettervező, de a követelményeket kielégítő betonkeverék (betonösszetétel) megtervezése nem a gyártó felelőssége, hanem vagy az építtető vagy a szerkezettervező vagy a felhasználó által megbízott betontechnológusé, aki a 6.3. szakasz szerinti beton-összetételi előírást (műszaki feltételeket) fogalmazza meg. A gyártó csak az előírt összetétel betartásáért felelős és nem felelős az előíró (szerkezettervező) által részletezett egyéb követelmények kielégítéséért. 29 Műszaki követelmények a betonra 6.1. Általános előírások (1) A beton előírója győződjék meg arról, hogy a gyártónak átadott feltételek tartalmazzák-e a betontulajdonságokra vonatkozó valamennyi követelményt. Az előírónak részleteznie kell azokra a betontulajdonságokra vonatkozó követelményeket is, amelyek a leszállítás utáni anyagmozgatáshoz, elhelyezéshez, tömörítéshez, utókezeléshez vagy további tevékenységekhez szükségesek. Az előírásnak bármely különleges követelményt ha szükséges tartalmaznia kell (pl. esztétikus megjelenésű felület befejező munkái). 2) Az előírás készítője vegye figyelembe: a friss és a szilárd beton felhasználását; a szállítás, az elhelyezés és a bedolgozás módját; az utókezelés körülményeit; szerkezet méreteit (a hőfejlődést); azokat a környezeti hatásokat, amelyeknek a szerkezet ki lesz téve; a tervezési élettartamot; a mosott betonfelület adalékanyagára vagy szerszámmal megmunkált felületre vonatkozó bármilyen követelményt; minden olyan követelményt, amelynek hatása van a D upper és a D lower előírt értékeire; 30 szervező szakmérnök 5
Friss beton konzisztencia osztályai Öntömörödő beton viszkozitási, átfolyási képességük és szétosztályozódási osztályai Mivel bizonyos konzisztencia tartományokban nem kielégítő a vizsgálati eljárások érzékenysége, ezért javasolható, hogy a felsorolt vizsgálatokat a következő tartományokon belül használják: - roskadás 10 mm és 210 mm; - tömöríthetőség 1,04 és < 1,46; - terülési átmérő > 340 mm és MSZ 620 EN mm; 206:2014, és MSZ 4798 Betonok 31 - roskadási terülés átmérője > 550 mm és 850 mm 32 Kiegészítő követelmények 1. A következő adatokat ha ezek alkalmazhatók akkor szabad előírni, ha teljesítőképességi követelményeket és vizsgálati módszereket alkalmazunk: különleges fajtájú vagy osztályú cementeket; az adalékanyagok különleges fajtáit vagy osztályait, szálerősítésű betonok esetén a szálas anyagok fajtáját, rendeltetését (szerkezeti vagy nem szerkezeti) és a legkisebb tartalmát vagy a teljesítmény osztályait. Teljesítmény osztályok alkalmazása esetén meg kell határozni az osztályokat, a vizsgálati eljárásokat és a megfelelőségi feltételeket; a fagyási/olvadási ciklusokkal szembeni ellenállás miatt szükséges jellemzőket a friss beton hőmérsékletére vonatkozó követelményeket, ha ezek eltérnek az 5.2.9. szakaszban megadottaktól; a szilárdulás ütemét (lásd a 16. táblázatot); hőfejlődést a hidratáció alatt; Kiegészítő követelmények 2. a kötés és szilárdulás késleltetését; vízbehatolással szembeni ellenállást; kopásállóságot; hasító-húzó szilárdságot (lásd az 5.5.1.3. szakaszt); száradási zsugorodást, kúszást és rugalmassági modulust (pl. ahogy az A4. (9)-ben található); kiegészítő követelményeket a különleges geotechnikai munkálatokra alkalmas betonra (lásd a D mellékletet); kiegészítő követelményeket az öntömörödő betonokra (lásd a G mellékletet); más műszaki követelményeket (pl. egyedi felületképzés eléréséhez vagy a bedolgozás sajátságos módszeréhez kapcsolódó követelményeket). 33 34 A friss beton átadása A beton gyártójának tájékoztatása a felhasználó részére A felhasználó tájékoztatást igényelhet a gyártótól a tervezett betonról a következők szerint: a cement fajtáját és szilárdsági osztályát, valamint az adalékanyagok fajtáját és legnagyobb szemnagyságát; ha adalékszereket, kiegészítő anyagokat használnak, azok fajtáit; azmszen 14889-1 vagy az MSZEN 14889-2 szerinti szálas anyagok leírását és a szálasanyag-tartalmat? máshol: mennyiségét, ha előírt, és ezek a szálerősítésű beton teljesítmény osztálya szerint vannak előírva; új a víz/cement tényező tervezett értékét; a betonra érvényes korábbi vizsgálatok eredményeit, pl. a gyártásellenőrzésből, a megfelelőség ellenőrzéséből vagy a kezdeti vizsgálatokból; a szilárdulási ütemet (lásd 16. táblázat); az alkotóanyagok származási helyét; i) Dmax hiányzott, az adalékanyag névleges szemnagyságát; j) a betonkeverék konzisztenciáját jellel (új), és a bedolgozás módját. Új Az utókezelés időtartamának meghatározásához a szilárdulás üteméről tájékoztatás A friss beton átadása Szállítólevél transzportbeton esetén A gyártónak minden betonszállítmányt szállítólevél kíséretében kell átadnia a felhasználó részére, amely nyomtatott, pecsételt vagy írott formában legalább a következő tájékoztatást tartalmazza: a transzportbeton üzem megnevezését, címét, elérhetőségét;új a szállítólevél számát; a gyártás napját, és a betöltés befejezésének az időpontját, azaz a cement és a víz első érintkezésének az időpontját; a szállítójármű rendszámát; a vásárló nevét; a betonozás helyét és megnevezését; a műszaki követelmények részleteit vagy ezekre hivatkozást, pl. összetétel azonosítási számát, rendelési számot; a beton mennyiségét köbméterben; a megfelelőségi nyilatkozatot, hivatkozva a műszaki feltételekre és erre a szabványra a tanúsító szervezet nevét vagy cégjelét; a beton felhasználási helyre való érkezésének az időpontját; az ürítés kezdetének az időpontját; az ürítés befejezésének az időpontját. 35 36 szervező szakmérnök 6
A friss beton átadása Kiegészítésül a szállítólevélben a következő részleteket is meg kell adni: a) tervezett beton esetén: szilárdsági osztályt; Környezeti osztályt; kloridtartalom-osztályt konzisztencia osztályt vagy a konzisztencia tervezett értékét; a betonösszetétel határértékeit, ha előírták; a cement fajtáját és szilárdsági osztályát, ha előírták; az adalékszer és a kiegészítő anyag fajtáját, ha előírták; a szálas anyagok fajtáját és szálasanyagmennyiségét vagy a szálerősítésű beton teljesítőképességi osztályát; különleges tulajdonságokat, ha ez követelmény D max, azadalékanyag névleges szemnagyságát; könnyű-vagy nehézbeton esetén: a testsűrűség osztályát vagy a tervezett testsűrűséget. 37 A friss beton átadása Kiegészítésül a szállítólevélben a következő részleteket is meg kell adni: b) előírt összetételű beton esetén: az összetétel részleteit, pl. cementtartalom és ha előírták az adalékszer fajtája; akár a víz/cement tényezőt, akár a konzisztenciát, az osztály vagy a tervezett érték megadásával, ahogyan előírták; D max, azadalékanyag legnagyobb névleges szemnagyságát a szálas anyagok fajtáját és mennyiségét máshol: tartalmát, ha előírták. További kiegészítésként a szállítólevélre rávezetendő adatok (az adatok egyaránt vonatkoznak az a) és a b) pontokra): az érkezés időpontjától számított 10 percen belül végzett konzisztencia vizsgálat eredményét; az átvételi határidő túllépését; az utólagos vízadagolást és annak indokát; a betonkeverék konzisztenciájával kapcsolatos minden egyéb egyeztetést (például az átvételkor a megegyezésnél hígabb betonkeverékkel kapcsolatos teendőket: visszaküldés, átirányítás, felhasználás); ha az építéshelyen képlékenyítő vagy folyósító adalékszer adagolására kerül sor, akkor a szállítólevélre rá kell vezetni: az adagolás időpontját; az adalékszer(ek) adagolt mennyiségét; a gyorsfordulatú átkeverés időtartamát nem? az adagolás előtt és után végzett MSZ konzisztencia-vizsgálat EN 206:2014, és MSZ 4798 Betonok eredményét. 38 A friss beton átadása MEGJEGYZÉS: Ha a technológiai, vagy a szállítási körülmények miatt utólagos víz és adalékszer-adagolás szükséges, akkor előre szabályozott feltételek alapján kell eljárni. Amennyiben a technológiai vagy a szállítási körülmények szükségessé teszik, akkor az utólagos víz és adalékszer adagolásában a felhasználónak és a gyártónak a szállítás megkezdése előtt írásban meg kell egyeznie. Megegyezés hiányában az utólagos víz és adalékszer adagolása tilos. A szállítólevélben helyet kell hagyni bármilyen kiegészítő adat feljegyzésére (például meleg és hideg időjárás esetén az érkező betonkeverék hőmérsékletének rögzítése). A szállítólevélben rögzített adatokat és a betonkeverék átadásának tényét a gépkocsivezetőnek (mint a gyártó képviselőjének) és a felhasználónak (az átvevőnek) aláírással kell hitelesíteni. Teljesítménynyilatkozati minta Vizsgálatok A teljesítményigazolás és a szállítólevél elválhat egymástól, ha az a weben kerül elhelyezésre! A keverék tulajdonságainak módosítása a fő keverési folyamat után és az ürítés előtt (1) Általában tilos a fő keverési folyamatot követően a keverési arányok megváltoztatása. (2) Különleges esetekben akkor szabad adalékszereket, pigmenteket, szálas anyagokat vagy vizet hozzáadni, ha: ez a gyártó felelősségével történik; a konzisztencia és a határértékek megfelelnek az előírt értékeknek; és az üzemi gyártásellenőrzésen belül van dokumentált eljárás a folyamat biztonságos elvégzésére. (3) Víz hozzáadása esetén a megfelelőséget ellenőrizni kell a végtermék egy mintáján. (4) A keverőjárműbe adagolt víz, adalékszer, pigment vagy szálas anyag (ha a szálas anyag mennyiségét előírták) mennyiségét minden esetben rögzíteni kell a szállítólevélen. Az ismételt keverést lásd a 9.8. szakaszban. 39 40 A keverék tulajdonságainak módosítása a fő keverési folyamat után és az ürítés előtt MEGJEGYZÉS: (ajánlás) Ha a helyszínen a mixerkocsiba a betonhoz adalékszereket, pigmenteket, szálas anyagokat vagy vizet adagolnak annak a személyzetnek az engedélye/felügyelete nélkül, amely a gyártó megbízásából felelős a minőségbiztosításért, vagy a beton műszaki feltételei által megengedettnél többet adagolnak hozzá, akkor ezt a gyártási beton adagot vagy rakományt nem megfelelő jelöléssel kell ellátni a szállítólevélen. Az a fél, aki ezt a hozzáadást elrendelte, felelős a következményekért és ezt a felet a szállítólevélen meg kell nevezni. (Lásd az L melléklet 15. sorát.) A megfelelőségi vizsgálatra a mintát az utolsó vízadagolást követen kell venni. A minta vételekor az 5.4.1. pontot is figyelembe kell venni. 41 A betonkeverék szállítása a felhasználás helyére A betonkeverék szállítását a lehető legrövidebb időn belül, a legrövidebb útvonalon úgy kell végrehajtani, hogy a betonkeverék az eltarthatósági időtartamon belül a felhasználás helyére kerüljön és abban káros elváltozások (szétosztályozódás, kiszáradás, pépveszteség, káros mértékű lehűlés, vagy felmelegedés) ne keletkezzenek. következőkben módosítások a korábbihoz képest: S1, F1, C1 konzisztenciájú betonkeveréket kellően tömített a beton?, sima felületű billenőteknős, illetve szekrényes gépkocsival kell szállítani. A betonkeveréket ponyvatakarással kell védeni az időjárás viszontagságaitól. A lágyabb konzisztenciájú betonkeveréket csak keverő, vagy kavaró gépkocsiban szabad a felhasználás helyére szállítani. Közvetlenül az ürítés előtt a keveréket legalább 40 keverési gyorsfordulattal még egyszer át kell keverni. 42 szervező szakmérnök 7
Eltarthatóság 1. A betonkeverék eltarthatósága a keveréstől (a víz hozzáadásától) számított ama időtartam, amelyen belül a beton még kellő tömörségűre bedolgozható (nem kezdődött meg sem a beton merevedése, sem a cement kötése). A gyártónak az általa készített betonkeverék eltarthatóságáért akkor kell felelősséget vállalnia, ha az tervezett beton (lásd a 3.1.1.4. szakaszt). Az előírt összetételű beton (lásd a 3.1.1.10. szakaszt) eltarthatóságáért a betonösszetétel tervezője a felelős. A beton akkor tekinthető adott időtartamon belül eltarthatónak, ha a keverést követően haladéktalanul elvégzett vizsgálatok eredményeihez képest: vagy a betonkeverék konzisztencia osztálya legfeljebb egy konzisztencia osztály terjedelemmel (lásd lejjebb) lesz merevebb; vagy a bedolgozott friss beton testsűrűsége a tervezetthez képest legfeljebb 3 %-kal csökken; vagy a beton nyomószilárdsága legfeljebb 10 %-kal csökken, amit előzetes vizsgálatokkal kell igazolni. Eltarthatóság 2. Az eltarthatóságot vizsgálatokkal kell megállapítani. A vizsgálatokat tervezett beton esetén a gyártónak, előírt összetételű beton esetén a betonösszetétel előírójának kell elvégeznie. Az adott összetételű, adott hőmérsékleten megkevert betonkeverékből azonnal, majd tartályba helyezése?és és légmentes lefedés? után 20 percenként kell olyan mennyiségű mintát kivenni, amelyből a konzisztencia vizsgálata elvégezhető, valamint legalább 3 darab próbatest készíthető. A konzisztencia vizsgálatának és a próbatestek 28 napos korban elvégzett nyomószilárdság vizsgálatának az eredményeit dokumentálni kell. Mivel az eltarthatóság egyrészt a betonkeverék jellemzőitől (cementfajta, cementtartalom, víz/cement tényező), másrészt a környezeti feltételektől (hőmérséklet,?szélsebesség?, páratartalom) függ, ezért ezeket az adatokat is részletezni kell. Az eltarthatóságot a gyártó csak a vizsgált feltételekre szavatolja. 43 44 Eltarthatóság 2. A konzisztencia-mérőszámnak csak az azonos szintre (egy konzisztencia osztály terjedelemmel) való csökkenését szabad elfogadhatónak tekinteni. Ez azt jelenti, hogy például az F3 konzisztencia osztályú, eredetileg 480 mm terülésű betonkeverék esetén az F2-re mérséklődött konzisztencia osztályt csak akkor szabad megfelelőnek, még elfogadhatónak tekinteni, ha a terülés legfeljebb 410 mm-re csökkent. Ennek magyarázata az, hogy az F3 konzisztencia osztály terülés-határai (lásd a 5. és 6.? táblázatot) 420-480 mm (tehát az eredeti 480 mm terülés az F3 osztály felső határán volt), az F2 konzisztencia osztály terülés határai pedig 350-410 mm (tehát az F2 osztály felső határán, 410 mm-en kell a terülésnek maradnia átadáskor, hogy a betonkeverék megfelelő eltarthatóságúnak minősüljön). A felhasználónak átvételkor kétség esetén a betonkeverék konzisztenciáját, valamint a friss bedolgozott beton testsűrűségét kell ellenőriznie és ennek eredménye alapján utasítja el vagy veszi át a betonkeveréket. újaz eltarthatósági időtartamon túl a betonkeverék felhasználása veszélyes. Ha a felhasználóhoz az eltarthatósági időn belül érkezett betonszállítmányt a felhasználó hibája miatt csak a szavatolt eltarthatósági időn túl lehetett bedolgozni, akkor a késedelem miatti következményekért a felhasználó felelős. Ha a betonkeverék az eltarthatósági időn túl érkezett a felhasználóhoz, akkor a késedelemért a szállító felelős. Az ilyen beton átvételét a felhasználó vizsgálat nélkül visszautasíthatja. Az előírt összetételű és előírt szabványos beton megfelelőségének ellenőrzése (1) Az előírt összetételű beton cementtartalmának, legnagyobb névleges szemnagyságának és adalékanyag-arányának a megfelelőségét minden adagnál vagy szállítmánynál értékelni kell, ha azt előírták, és ahol szükséges, a víz-cement tényező értékének és az adalékszer vagy a kiegészítő anyag mennyiségnek a megfelelőségét is. A cement, az adalékanyag (minden előírt szemnagyságra), az adalékszer és a kiegészítő anyag, termelési jelentésben feljegyzett vagy a keverési adagnak a nyomtató által kiírt mennyiségei a 27. táblázatban megadott tűréseken belül legyenek a tervezett értékekre, és a víz-cement tényező eltérése az előírt értéktől ±0,04 értéken belül legyen. (2) Amikor a betonösszetétel megfelelőségét a friss beton elemzésével vizsgáljuk, akkor a felhasználó és a gyártó előre egyezzék meg a vizsgálati módszerekben és a megfelelőségi határokban figyelembe véve az előzőekben ismertetett követelményeket és a vizsgálati módszerek pontosságát. (3) Ha a konzisztencia megfelelőségét értékelni kell, akkor a 8.2.3 szakasz valamint a 21. és a 24 táblázat megfelelő előírásait kell alkalmazni. táblázatok: vizsgálati követelmények 45 46 Az csak egy dolog, hogy a beton jó, de mit kezdünk vele Teherhordó állványzat és zsaluzat MSZ EN 13670 szerint előírások Alapkövetelmények Anyagok Általános előírások Kizsaluzást könnyítő szerek Teherhordó állványzat tervezése és szerelése Zsaluzat tervezése és szerelése Speciális zsaluzat Betétek a zsaluzatban és beépített alkotórészek Általános előírások Ideiglenes mélyedések és áttörések készítése A zsaluzat és a teherhordó állványzat eltávolítása 47 48 szervező szakmérnök 8
Vasszerelés MSZ EN 13670 szerint előírások Általános előírások Anyagok A vasalás hajlítása, vágása, szállítása és tárolása Hegesztés Kapcsolatok Amennyiben nincs másképpen szabályozva, a tüske nem lehet kisebb átmérőjű, mint a szál átmérőjének a négyszerese, ha a szálátmérő 16 mm vagy kisebb, illetve hétszerese, ha a szál átmérője 16 mm-nél nagyobb. Visszahajlítás esetén a tüskeátmérő a fent megadottak kétszerese legyen, hacsak nincsenek igazolva a vasalás visszahajlítási tulajdonságai. A tényleges hajlítási átmérő feleljen meg a kivitelezési előírásban megadottnak az EN 1992-1-1 követelményeit figyelembe véve, hogy elkerülhető legyen a beton sérülése a hajlatban, pl. φ actual φ m,min ahol φ m,min az EN 1992-1-1 (8.1) kifejezése. 49 Betonozás MSZ EN 13670 szerint előírások A beton előírása A betonozást megelőző műveletek A friss beton szállítása, átvétele és munkahelyi mozgatása Elhelyezés és tömörítés Általános előírások Könnyű adalékanyagos beton Lőtt beton Öntömörödő beton Csúszózsaluzás Víz alatti betonozás Utókezelés és védelem A betonozást követő műveletek Összetett szerkezetek betonozása A felület befejezése 50 Kivitelezés előre gyártott betonelemekkel MSZ EN 13670 szerint előírások Általános előírások Gyárban készített előre gyártott elemek A helyszínen készített előre gyártott elemek Mozgatás és tárolás Általános előírások Kezelés Tárolás Elhelyezés és rögzítés Általános előírások Elhelyezés Összekapcsolás és befejező munkák Általános előírások Helyszíni munkák Szerkezeti kapcsolatok 51 MSZ 24803-6-3. 3. Monolit beton- és vasbeton szerkezetek megjelenési módjának előírásai. A helyi alakhűség és a felületi állapot követelményei zsaluzott felület hullámossága (jele: hz) zsaluzattal nem érintkező felület hullámossága (jele:hnz) zsaluzott felület domborulata, illetve homorulata(jele: dz) zsaluzattal nem érintkező felület domborulata, illetve homorulata (jele: dnz) zsaluzott felület fogassága (jele: fz) zsaluzattal nem érintkező felület fogassága (jele: fnz) cementpép kifolyása(jele: cm) vonalszerű fészkesség szélessége (jele: vf) él hullámossága (jele:eh) élképzés kialakításának hibája(jele:ek) él menti betonkitüremkedés (jele: et) élek csorbultsága (jele: cs) átkötési helyek állapota(jele: ah) 52 MSZ 24803-6-3. 3. Monolit beton- és vasbeton szerkezetek megjelenési módjának előírásai. A helyi alakhűség és a felületi állapot követelményei csatlakozások fogassága (jele: cf) csatlakozások folytonossági hiánya (jele: cfh) fészkesség(jele: fe) pórusosság(jele: xp) felületi vésések(jele: fv) beton lerakódás(jele: bl) eltérő zsalukiosztási kép(jele: ez) minőségromlást eredményező anyag a felületen(jele: ma) minőségromlást nem eredményező anyag a felületen(jele: mna) minőségromlást nem eredményező anyag a felületen(jele: mna) minőségromlást eredményező foltosság a felületen(jele: mf) minőségromlást nem eredményező foltosság a felületen(jele: mnf) Amiről nem szól részletesen a szabvány Receptbetonokat a szabvány nem ad. Itt ugyan megjegyzi, hogy pl. a MÁV készíthet magának receptbetont. Amelyekre gyártási, beépítési előírásokat tartalmaztak a régi műszaki előírások (Pl. MI 04.19-81 Tömeges felhasználású különleges betonok Gyorsan és lassan szilárduló betonok, Hő és tűzálló betonok, Nagyszilárdságú betonok, Agresszív hatásoknak ellenálló beton, Kis zsugorodású betonok, Vákumbeton, Hőszigetelő betonok, Hideg időjárási körülmények között Fagyálló betonok, készített betonok, Kopásálló betonok, Gőzérelelésű betonok, Vízzáró betonok, Esztétikai megjelenést (látszóbeton) Kopásálló betonok, igénylő betonok Sugárvédő betonok, 53 54 szervező szakmérnök 9
Víztorony a Margit szigeten "Építette: A FŐVÁROSI KÖZMUNKÁK TANÁCSA ZIELENSKY SZILÁRD mérnök műegyetemi tanár tervei szerint BECK ALAJOS főmérnök vezetése mellett A MAGYAR VASBETONÉPÍTŐ CZÉG KEMÉNY ÉS TISZA vállalatában GRUBITS HENRIK pallérral és magyar munkásaival 1911-ben. Köszönöm a figyelmet! A vonatkozó szabvány 11. oldal volt (1909) 55 56 szervező szakmérnök 10