2014. II. negyedév TISZTÚJÍTÁS Lezajlott a három évenként esedékes tisztségviselő választás 2014 tavaszán a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács megrendezte három évenkénti tisztújító választásait, melyek keretében új küldöttek, új elnökségi tagok, valamint új Elnök és Társelnök megválasztására került sor. A termelői küldötteket a küldöttválasztó Regionális Taggyűlések hat helyszínén választották meg a taggyűlésen részt vevő termelők, míg a feldolgozói/kereskedői küldöttek megválasztására a piaci részesedés aránya szerinti képviseleti létszám figyelembe vételével került sor a valamenynyi feldolgozó és kereskedő tag jelenlétét és képviseletét lehetővé tevő küldöttválasztó taggyűlésen. A Tej Terméktanács 2014. május 7-én tartott tisztújító Küldött Közgyűlése Mélykuti Tibor urat, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatóját Elnöknek, Istvánfalvi Miklós urat, a szervezet korábbi elnökét, a Pusztavámi Tejszövetkezet Zrt. elnök-igazgatóját Társelnöknek választotta 3 éves időtartamra. A Tej Terméktanács Alapszabályának értelmében az Elnök és Társelnök megválasztásán túl a Küldött Közgyűlés kizárólagos hatásköre a 21 tagú Elnökség összetételének meghatározása és tagjainak megválasztása is. A Közgyűlés az Elnökség tagjává választotta termelői oldalon: Békési Imre, Dankó Bertalan, Kiss János, László Róbert, Machnicz Endre, Sümeghy Péter, Szinyákovics Pál és Tóth István urakat, míg feldolgozói oldalon: Gerbrant Redmer de Boer, Koller Attila, Kovács István, Kuk Titus, Sallai Attila, Szommer Gábor, Volosinovszki János és Volpe Carlo urakat. A társult tagok köréből a Kis-, Közép-, Agrárvállalkozók, Sajtkészítők Egyesülete (KKASE) képviseletében Hegedűs Imre urat, a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete képviseletében Schweitzer József urat, míg a pártoló tagok köréből a Tetra Pak Hungária Zrt. képviseletében Posztós Zsuzsanna úrhölgyet delegálta az Elnökség soraiba a Küldött Közgyűlés. Az Ellenőrző Bizottság tagjává Czombos Ferenc, Pirint János és Szász Károly urakat választotta a Terméktanács legfőbb irányító szerve. Tekintettel arra, hogy a Tej Terméktanács jelenlegi ügyvezető igazgatója, Lukács László nem kívánta 2014. június 30. napjával lejáró szerződését meghosszabbítani, az Elnökség a 2014. június 19-i ülésén döntött a megüresedő pozíció betöltéséről. A testület egyhangú döntéssel 2014. július 1-jei hatállyal a szervezetnél eddig ügyvezetőigazgató-helyettesi munkakört betöltő Harcz Zoltánt nevezte ki ügyvezető igazgatónak. Lukács László a jövőben elnöki tanácsadóként segíti a Tej Terméktanács munkáját. A szervezet rövid- és hosszú távú terveiről, szakmai programjáról a soron következő számban adunk tájékoztatást tagjainknak. Mélykuti Tibor elnök Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács A Tej Terméktanács Kiemelt Pártoló Tagjai: A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával készült. 1
Szervezeti hírek A 2014/2015. kvótaévre prognosztizált alapár korrekciója A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács Elnöksége 2014. március 19-i ülésén úgy döntött, hogy az alapár 2014. április 1. napjától 2015. március 31. napjáig tartó kvótaévre vonatkozó éves átlagát, ± 2,5%-os eltérési sáv alkalmazásával 103 Ft/kg összegben prognosztizálja. Az Elnökség a prognózist a kvótaév során negyedévente felülvizsgálja, és indokolt esetben módosíthatja. 2014. június 19-i ülésén az Elnökség úgy döntött, hogy a 2014. április 1. napjától 2015. március 31. napjáig tartó kvótaévre az alapár éves átlagára 2014. március 19-i Közleményében nyilvánosságra hozott 103 Ft/kg-os prognózisát nem módosítja, a kvótaév második negyedévére pedig 101 Ft/ kg átlag alapár alakulást jelez előre. A Tej Terméktanács közleményében ugyanakkor ismételten felhívta a piaci szereplők figyelmét arra, hogy az import termékek mennyisége súlyosan zavarja a tejpiaci egyensúlyt. Szervezetünk kiemelt figyelmet fordít a piaci egyensúly megtartására, ennek érdekében soron kívüli, határozott piaci intézkedéseket fog kezdeményezni valamennyi lehetséges fórumon. Az alapár előrejelzés irányt mutat a termelőknek és feldolgozóknak szerződéseik megkötéséhez, illetve módosításához. Továbbra is várjuk a tagság csatlakozási szándékát, melyhez további információt, valamint a csatlakozás feltételeit megtalálják a Tej Terméktanács weboldalán (www.tejtermek.hu). A 1,5%-os UHT tej és a trappista sajt ajánlott fogyasztói ára A Tej Terméktanács Elnöksége a 2014. június 19-i ülésén önszabályozó megállapodást kötött arról, hogy a nyerstej alapár prognózisának közzétételén túl havonta közzéteszi a 1,5%-os UHT tejre, valamint a trappista sajtra az első áras saját márkás, az első áras, valamint az akciós brand 2 termékekre vonatkozó ajánlott fogyasztói ársávot. Az ajánlott fogyasztói árak havonkénti közzétételének elsődleges célja a fogyasztók, valamint a többi piaci szereplő tájékoztatása. Ajánlott fogyasztói ár 1,5%-os UHT tej, 2014. július 15-augusztus 15.: 192-215 Ft/liter. Ajánlott fogyasztói ár trappista sajt, 2014. július 15-augusztus 15.: 1 357-1 698 Ft/kg. Újabb kiskereskedelmi láncokkal bővült tagságunk Korábbi kiadványunkban beszámoltunk arról, hogy szervezetünk életében meghatározó szereppel bír a kiskereskedelmi áruházláncok belépése a Tej Terméktanácsba. Az Auchan és a Tesco után áprilisban a Penny Market, majd májusban első magyar üzletláncként a CBA is benyújtotta csatlakozási szándékát. A kereskedelmi láncok csatlakozásával tovább javítható az ágazat szervezettsége, mely a tejtermék-fogyasztók számára bővülő hazai termékkínálatot tesz lehetővé. Tej Világnap A Tej Világnapját 1957 óta ünnepeljük, hagyományosan május utolsó keddjén. A világnap alkalmából a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács idén is megszervezte a Tej Világnapi rendezvényét, melyre 2014. május 30-án, Kaposváron, a Fino-Food Kft. rendezvénytermében került sor. Az eseményt Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke nyitotta meg, őt követte rövid köszöntőjével Szita Károly, Kaposvár polgármestere. A konferencián elsőként Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár előadását hallgathatták meg a résztvevők, aki a földművelésügyi tárca képviseletében az Európai Innovációs Partnerség lehetséges működését mutatta be a magyar élelmiszeripar vonatkozásában. Őt követte Tábori Éva, a Clair & Curtis Communication Kft. ügyvezetője, aki a Terméktanács Sajtra fel! című, két éves promóciós programjának lehetséges elemeit mutatta be.
Végezetül Lukács László, a Terméktanács ügyvezető igazgatója ismertette a karbon-lábnyom mérhetőségének jelentőségét a tej termékpálya piacra jutási lehetőségeinek tükrében. A program újszerű, modern technikai kivitelezése miatt (pl. érintőképernyős interaktív játék, filmvetítés, plakát, stb.) rendkívül népszerű volt a diákok körében, élménypontként funkcionált az iskolákban. Tejfeldolgozó tagjaink közreműködésével a program időszakában a kiválasztott intézmények mindegyikében biztosított volt a gyermekek tejhez vagy tejtermékekhez jutása. A program mintegy 14 ezer gyermek, valamint az oktatásukban résztvevő pedagógusok számára mutatta be a tejtermékek sokféleségét és szerepét az egészséges táplálkozásban és fejlődésben. Az eseményen a tartalmas szakmai program mellett a hagyományokhoz híven sajtlovag avatásra is sor került. Az idei évben a Magyar Sajtlovagrend Koller Attilát, a Tolnatej Zrt. vezérigazgatóját avatta lovagjává. Iskolai edukációs program A Tej Terméktanács 12 éve elkezdte, és folyamatosan megszervezi az általános iskolás tanulók körében nagy népszerűségnek örvendő, tej és tejtermék fogyasztásra ösztönző edukációs programját. A program segítséget nyújt az egészségtudatos táplálkozás kialakításában az iskolai keretek között is, hiszen az itt szerzett ismeretek jobban beépülnek mindennapi táplálkozási kultúrájukba, ezáltal a gyerekeknek szokásává válik a tejivás és a tejtermékfogyasztás. Az idei év március-április hónapjaiban megrendezett a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat által támogatásban részesített edukációs programunk keretében mintegy 36 oktatási intézménybe juttattuk el a kiállítást, hetente átlagosan 5 iskolát látogatva. Tejszív Alapítvány Fut a tej nyúlcipőben 2014. május 17-én Budaörsön, a Zippel-Zappel Német Nemzetiségi Óvodában került megrendezésre a Tejszív Alapítvány együttműködésével szervezett, Fut a tej nyúlcipőben című, tejet népszerűsítő rendezvény, ahol a futásban résztvevő óvodás gyermekek részére tejszív logós pólót biztosított az Alapítvány. Az egészségnapon a gyerekek és szüleik nyúlcipőt húztak és futottak a tejért, finom termelői tejet és tejtermékeket kóstoltak, és (mű)tehenet fejtek. A Tejszív Alapítvány kiemelt céljának tekinti a gyermekek, a jövő nemzedék tej- és tejtermék fogyasztásra ösztönző nevelésének támogatását, fontos feladatának tartja, hogy segítséget nyújtson az egészségtudatos táplálkozás kialakításában, megszerettesse a tej és tejtermékek fogyasztását, bemutassa a tejtermékek sokféleségét és szerepét az egészséges táplálkozásban. Az Alapítvány bankszámlaszáma: 10300002-10598064-49020019 3
Tejpiaci információk Általános helyzet Az Unió országaiban a tehéntej felvásárlás 2014 első négy hónapjában 5,7%-kal magasabb 2013 hasonló időszakához képest, így a korábbi enyhe keresleti piac kínálati pozícióba ment át. Az előző évi árnövekedés az év fordulóján megtorpant, azóta lassú, fokozatos csökkenést regisztrálhatunk. Forrás: CLAL Forrás: CLAL Termelési alapok Az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. által ellenőrzésben tartott állománynál a változások egyenlege 2012. és 2013. évben a pozitív tartományba esett, ahogyan 2014. első 4 hónapjában is, az előző év azonos időszakához mérve azonban egyre kisebb értékben. 4
Forrás: ÁT Kft. Termelés, felvásárlás Magyarországon 2014-ben az első 4 hónapban a felvásárlás az Unió egészében mérhető jelentős növekedéssel szemben 2,9%-kal emelkedett (KSH), bár az AKI, illetve a Terméktanács ettől magasabb növekedést mért. A nyerstej kivitel 2014 első öt hónapjában 2%-kal csökkent, az elért vételár hosszú idő után először a hazai felvásárlási ár szintje alá süllyedt. Ez egyértelműen jelzi, hogy az európai kínálati piac szinte azonnal érezteti hatását a hazai viszonyokban is. Forrás: AKI Forrás: AKI 5
Külkereskedelem A tej és tejtermékek külkereskedelmét tekintve értékben mind a behozatal, mind a kivitel nagyobb az előző évinél, egyenlegünk pozitív. Forrás: KSH Feldolgozás A terméktanácsi feldolgozóknál a termelési szerkezet változásának trendje immár hónapok óta azonos, mintegy 10%- kal több folyadéktejet termelünk és értékesítünk belföldön. Ezzel együtt azonban főleg májusban jelentősen növekedtek a folyadéktej, illetve a trappista sajt készletek, ami szintén az importnyomást, valamint az értékesítési verseny élesedését jelzi és jelenti. Forrás: Tej Terméktanács 6
Áralakulás A spot árak alakulása hű tükre a piaci viszonyok változásainak. 2014 első szakaszában folyamatos és összességében érdemi csökkenés történt, s csak májustól beszélhetünk ettől ellentétes változásról. A spot árak mozgását elsősorban az alapanyag exportárak (ez figyelhető meg Magyarországon is), majd természetesen nem ilyen ütemben a felvásárlási árak is követik. Az év közepén várhatóan a tavalyi féléves árszint körül fog a felvásárlási ár szintje alakulni. Forrás: CLAL Forrás: MNB, CLAL, LTO, Milk Market Observatory (Az adatok nem azonos beltartalomra vonatkoznak, de a tendenciák összehasonlíthatók) 7
A hazai felvásárlási árak alakulása döntően a nemzetközi tendenciáktól függ. 2013-ban az árak félévtől megegyezve a Terméktanács közzétett prognózisával növekedtek, év végére meghaladták a 105 Ft/kg értéket. Az idei év első két hónapja ugyan növekedést hozott, azóta azonban mérsékelt csökkenés következett be, de még mindig 100 Ft/kg felett állunk. A Terméktanács közzétett, az alapár éves átlagára vonatkozó előrejelzésében is ezzel a tendenciával számolt. Forrás: AKI A feldolgozók átadási árai a 1,5%-os UHT tej kivételével 10-15%-os mértékben haladják meg az egy évvel ezelőtti szintet. Ez a kereslet-kínálati pozíciók változásaiból vezethető le, amely legszembetűnőbben a dobozos tejeknél jelenik meg az importcsökkenéssel összefüggésben. Ugyanerre az okra vezethető vissza ugyanezen termékcsoport fogyasztói árainak stagnálása is. Várható, hogy az importnyomás a két vezértermék (1,5%-os UHT tej, trappista sajt) átadási és fogyasztói árainak alakulására is kihatással lesz. 8 Forrás: AKI
Ágazati hírek A Tej Terméktanács karbon stratégiája A Tej Terméktanács ágazatfejlesztési stratégiájában megfogalmazott egyik szakmai cél, hogy a magyar tejágazat 2020-ra karbonsemleges, de legalábbis a legkisebb karbon lábnyommal rendelkező tejágazat legyen az Európai Unióban. Karbon lábnyom alatt egy személytől, vállalkozástól, szervezettől, egy rendezvénytől vagy terméktől származó összes üvegházhatású gáz kibocsátást értjük. A Terméktanács a tej termékpálya teljes karbon lábnyomát (a termeléstől a feldolgozáson, a szállításon át a fogyasztásig) kívánja meghatározni és csökkentésére megoldási lehetőségeket kidolgozni. A téma aktualitását mutatja, hogy Nyugat-Európában már egyre erősödő kereskedelmi elvárás a karbon lábnyom figyelembe vétele a piacra lépés feltételeként. Az ökológiai hatás vitathatatlan, ezzel megvalósulhat a fenntartható élelmiszertermelés. Nem elhanyagolható szempont, hogy a karbon lábnyom csökkentésével a vállalkozás energiahatékonysága és így költséghatékonysága is javul, amely a profit növekedésében realizálódik. Az alacsony környezeti terheléssel előállított, akár karbonsemleges tejtermék pedig a jövő marketing üzenete lehet, illetve felhasználható nem csak a fogyasztók eléréséhez, hanem a döntéshozók felé, az ágazati döntéseket segítő háttéranyagként. Fontos azonban, hogy ez a marketing érték nem az egyes termékek, hanem az országok tejágazatai közötti versenyben jelenthet előnyt. Ezen ágazati cél most jól illeszkedik az Unió, és így a hazai 2014-2020 Vidékfejlesztési Program innovációra, és a környezeti fenntarthatóságra épülő gazdaság-fejlesztési stratégiájába (EIP-AGRI), de csatlakozik a Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform stratégiai tervének fenntartható élelmiszer-termelés fejezetéhez is. A kitűzött cél elérése összetett, sokrétű szakmai ismereteket kívánó, idő- és költségigényes feladat, amely a Tej Terméktanács kiemelkedő tevékenysége lehet a következő években. A környezeti terhelésnek egy teljes termékpályán való felmérése eddig járatlan út. Ehhez tehát egy hozzáértő, a szerteágazó feladatok valamennyi szegmensét lefedő szakértői csoport, konzorcium felállítása szükséges, amelyet a döntéshozó kormányzati szervek és intézményei, a tudományos élet szereplői, valamint az érintett területek (termelők, feldolgozók, kereskedők, csomagolóanyag gyártók stb.) képviselői alkotnának. A munkacsoport első egyeztető megbeszélését május hónapban megtartotta, ahol döntés született a munka folytatásáról. A minisztériumi kompetencia változások folytán a következő ülésre előreláthatóan 2014 szeptemberében kerül sor. EU jelentés a tejcsomag rendelkezéseinek alkalmazásáról Az Európai Bizottság 2014. június 13-án jelentést tett közzé a tejpiaci helyzet alakulásáról és a tejágazati csomag rendelkezéseinek alkalmazásáról. Eszerint az EU tejpiaca viszonylag kedvező helyzetben van, az emelkedő trend mind a tejárban, mind a tejtermékek árában megmutatkozik. A középtávú kilátások kedvezőek, a világkereslet továbbra is dinamikus. A kvóták megszüntetésével termelésnövekedés várható, főleg azokban a tagállamokban, ahol a termelést eddig a kvóta korlátozta. A 2012. óta hatályos tejágazati csomag alkalmazásának első felülvizsgálata a tagállamok kérdőíves megkérdezése alapján történt. A tejcsomag célja elsősorban a termelőknek az ellátási láncban elfoglalt pozíciójának megerősítése volt, többek között a szerződések kötelezővé tételével, valamint termelői szerveződések létrehozásával. A rendelkezések átültetésre kerültek a nemzeti jogszabályokba. A szerződéskötések kötelezővé tételére 12 tagállamban (köztük Magyarországon) került sor, míg 2 tagállamban helyes gyakorlatra vonatkozó magatartási kódexet fogadtak el. Az elismert termelői szervezetek száma 2013 végén 228 volt, ezek közül azonban több már a tejcsomag hatályba lépése előtt is létezett. 9
Valószínűsíthető, hogy a 2013-as év kedvező piaci folyamatai nem ösztönözték a termelői szervezetek létrejöttét. A termelői szervezetek által folytatható kollektív tárgyalások 4 tagállamban voltak csak jellemzőek, amelyek az adott tagállamok teljes leszállított tejmennyiségének 4-33%-át fedték le. Tejágazati szakmaközi szervezet elismerésére szintén 4 tagállamban (köztük Magyarországon) került sor. Egyértelmű, hogy erősíteni szükséges a termelői szervezetek (és a szakmaközi szervezetek) szerepét és ösztönözni kell létrehozásukat, amelyre vonatkozóan már az új vidékfejlesztési politika is megfogalmaz intézkedéseket (támogatások, a szabályok kiterjesztése a tagsági viszonnyal nem rendelkezőkre). A tejcsomag ajánlásokat fogadott el az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajtok kínálatának szabályozására is, amellyel két tagállam élt három sajt vonatkozásában. A bizottsági jelentés szerint egyelőre korai lenne megállapítani, hogy a tejcsomag jelentős hatással lett volna a tejágazatra, ahhoz több idő és a termelők aktív(abb) közreműködése szükséges. Ami a kvótarendszer 2015. évi megszüntetését illeti, nem mondható ki egyértelműen, hogy az EU szabályozási kerete miképpen fog megbirkózni az esetleges szélsőséges piaci ingadozásokkal vagy egy válsághelyzettel, ezért további eszmecserék várhatóak a probléma megoldására. Ennek egyik módja a közelmúltban felállított Európai Tejpiaci Megfigyelőközpont (Milk Market Observatory), amelynek segítségével nyomon követhetővé válnak a piaci fejlemények, és lehetőség nyílik proaktív intézkedések bevezetésére. A jelentés elérhető a http://ec.europa.eu/agriculture/milk/ milk-package/index_en.htm oldalon. EU tejpiaci helyzet Az Európai Tejpiaci Megfigyelőközpont 2014. júniusi legfrissebb tejpiaci elemzése a tejtermelés, tejár tekintetében 10 már 2014. márciusi adatokat is tartalmaz, ezzel a teljes 2013/2014. kvótaév adatai rendelkezésre állnak. Az EU nyerstej szállítása 2014 márciusában 6,3%-kal emelkedett, a teljes kvótaév viszonylatában pedig 2,6%-os volt a növekedés. Az Unión belül 9 tagállamban csökkent a tejfelvásárlás, köztük Magyarországon is, ahol az előző kvótaévhez képest 2%-os volt a csökkenés. Az uniós nyerstej ár 2014 januárja óta csökken, március hónapban (39,55 EUR/100 kg) 1%-kal, áprilisban (38,35 EUR/100 kg) további 3%-kal volt alacsonyabb az átlagár, amely azonban még így is 12%-kal magasabb 2013. azonos időszakához viszonyítva. A magyarországi átlagár márciusban 35,09, áprilisban 35,03 EUR/100 kg volt, ezzel a korábbi sereghajtó pozíción kis mértékben javítva a 28 tagállam közül a 22. helyen állt. A spot árak év eleje óta tartó esése április hónapban megállt, júniusban már 10,5%-kal magasabb, 39,5 EUR/100 kg árat rögzítettek. Az emelkedés ellenére ez az ár még mintegy 10%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A tejtermékek árait ez év eleje óta jellemző csökkenő tendencia néhány termék esetében (sovány tejpor és savópor) változni látszik, a vaj, teljes tejpor és sajt árai azonban továbbra is csökkennek. (2014. júniusi árak Sovány tejpor: 285 EUR/100 kg, Vaj: 345 EUR/100 kg, Teljes tejpor: 329 EUR/100 kg, Cheddar: 379 EUR/100 kg, Edami: 321 EUR/100 kg, Savópor: 99 EUR/100 kg) Az EU exportja 2014 első négy hónapjában szinte valamennyi tejterméknél meghaladta az előző évi szintet, egyetlen kivétel a sajt, ahol 1,3% volt a csökkenés. Az uniós vaj Oroszországba irányuló exportja 43%-kal nőtt, míg a sajt kivitel 8%-kal csökkent. A tejpor esetében Algéria a fő felvevő piac, Kína és Indonézia pedig az EU sovány tejpor exportjának fő célállomásai. Keresleti oldalon továbbra is Kína határozza meg a világpiacot szinte valamennyi tejtermék esetében. Oroszország a vaj importját növelte, de sajt bevitele csökkent, ahogy Japán és az USA is csökkentette sajt importját. A világpiaci árakat vizsgálva elmondható, hogy a
legversenyképesebb árai Óceániának vannak, az USA árai már csak a Cheddar sajt esetében versenyképesek. Az EU átlagára a teljes tejpor és a Cheddar sajt esetében a legmagasabb. A tejtermelés Új-Zéland, Ausztrália és az USA esetében is növekszik. Az áprilisi átlagár Új-Zélandon rekordszintű, 40,24 EUR/100 kg volt, míg az USA-ban 43,14 EUR/100 kg átlagárat rögzítettek. hazai és külföldi jó gyakorlatok kerültek bemutatásra az innováció elősegítésére. A konferencia második felében kerekasztal műhelymunka vette kezdetét, amelynek során nyílt és aktív vitát folytattak a résztvevők a megoldásra váró problémakörökről, a gyakorlati lépésekről, akadályokról, kihívásokról. A műhelymunka eredménye a konferencia zárásaként panelbeszélgetésen került megvitatásra. Európai Innovációs Partnerség a mezőgazdasági termelékenységért és fenntarthatóságért (EIP-AGRI) A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szervezésében 2014. május 6-án megtartott nemzetközi konferencia célja részletes tájékoztatás nyújtása volt az EIP-AGRI eddigi és 2014. évi tervezett tevékenységéről, felhívni a figyelmet különösen Magyarországon és Közép-Kelet-Európában az innováció szükségességére és az EIP lehetőségeire az agrárgazdaságban, valamint elősegíteni a kapcsolatépítést az agrárgazdasági innováció keresleti és kínálati oldalán. A tagországok a 2014-2020 közötti időszakban az EIP keretében támogathatják az EIP céljait megvalósító operatív csoportok felállítását, működését és ezek innovatív projektjeinek beruházásait. Ez az intézkedés újszerű az EU-ban és Magyarországon is, így a rendszer kivitelezése és végrehajtása egyaránt most indul. Folyik az intézményi háttér megerősítése, a források megteremtése. Az agrár innováció a tagállamoktól új szemléletet kíván, szükség van olyan csoportokra, ahol a gazdálkodók és a kutatók együttműködve képesek hatékony innovációra, a tudástranszfer gyakorlati módon is megvalósul. Az innovációban fontos a termelékenység, a fenntarthatóság, a nyomonkövethetőség. Az EIP fő szerepe tehát összekötni a tudást a gazdálkodással és azt mindenki számára elérhetővé tenni. A konferencia hazai és nemzetközi előadói ismertették az EIP- AGRI végrehajtásának gyakorlati kérdéseit, majd ugyancsak Élelmiszeripari innovációs stratégiai terv A Magyar Nemzeti Élelmiszer-technológiai Platform (MNÉTP) Az élelmiszer az életért a magyar élelmiszeripar egyeztetett innovációs stratégiai tervének (2014-2029) nyilvános vitájára 2014. június 3-án a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara székházában tartott CAPINFOOD Magyar Nemzeti Workshop keretein belül került sor. Az MNÉTP önkéntes szakmai szerveződés, célja a magyar élelmiszer-gazdaság versenyképességének, fejlődésének elősegítése innovációs- és innovációt támogató kutatási stratégia mentén. Ennek megfelelve 2006-ban elkészült az első K+F és Innovációs Stratégiai terv, amelynek 2014-es felülvizsgálatára a CAPINFOOD projekt keretében került sor. A 2014. évi átdolgozott Innovációs Stratégia alapja az élelmiszeripar versenyképességének növelése, a hazai és az export piacok megőrzése innovációk által, amellyel megvalósulhat a hozzáadott érték növelés és a költségcsökkentés, erőforrás hatékonyság. Nagy lehetőségek rejlenek az élelmiszerlánc mentén és a határterületekkel (ICT, nanotechnológia, gépipar stb.) történő együttműködés lehetőségeinek kiaknázásában. Szintén alapvető a magyar fogyasztók meggyőzése a hazai termék választásáról. A stratégia fő kutatási és fejlesztési területei: az élelmiszerminőség és feldolgozás, a fenntartható élelmiszertermelés, valamint a tudás és technológia átadás. Tekintettel a KKV-k nagy arányára és azok korlátozott erőforrásaira, elsődleges feladat a KKV-k innovációjának segítése az erőforrások közös felhasználásával kollektív kutatás, kollektív marketing, innovációs hálózatok, klaszterek, ellátási lánc menedzsment. 11
Vélemények, érdekességek VITADEX drencselő termékcsalád Az Adexgo Kft., az Experimetria Kft., és a Vitafort Zrt. közös fejlesztői tevékenységének eredményeként jött létre a VITADEX drencselő termékcsalád, mely A Magyar Állattenyésztésért Termékdíj Pályázat 2014, Tartástechnológia és Takarmányozás kategóriában I. helyezést ért el. A fejlesztői munka fő célkitűzése egy olyan kombinált drencselő készülék kialakítása volt, amely hatékonyan alkalmazható az ellés körüli és a laktációs időszak állategészségügyi problémáinak megelőzésére/ kezelésére, valamint alapjául szolgálhat egy olyan üzemi monitoring rendszer kialakításának, amely bármely telep számára átfogó szemléletet kölcsönözhet a tranzíciós időszak nehézségeinek átvészeléséhez. A VITADEX drencselő készülék egyedi műszaki megoldásai, magas szintű automatizáltsága optimalizálja az időráfordítást, csökkenti a kezelt állat fiziológiás megterhelését. Fontos kiemelni azon innovatív opciót, amely biztosítja a bendőfolyadék szondán keresztüli mintavételezését, így a bendő állapotáról napi rutin művelettel pontos információt nyerhetünk. Ezen tények alapján nem csak az egyedi kezeléseket lehet célzottabbá és okszerűbbé tenni, hanem a takarmányozási problémákra is gyorsabban tudunk reagálni. Megfelelő mintaszámmal történő bendőfolyadék vizsgálattal olyan állományszintű állapotfelmérés végezhető, amelynek segítségével kialakíthatók azok a telepre adaptált protokollok, melyek segítik a problémás egyedek megfelelő időben történő kezelését. A műszer termékcsalád alapváltozata a kiegészítő takarmányokkal (Drench-GO/Fresh-GO/Fresh-GO Liquid) már kereskedelmi forgalomban kapható, a diagnosztikai opciós változat értékesítése év végére várható. Dr. Gregosits Balázs kutatás-fejlesztési igazgató, Vitafort Zrt. A Génbank-Semex Magyarország Kft. a kanadai alapítású Semex család tagja idén 25 éves. A mezőhegyesi székhelyű cég nyílt szakmai napján, április 8-án a jubileum egyszerre szólt az elmúlt negyedszázadról és a jövőről; ez alkalommal került felavatásra a csaknem 700 millió forintból felújított és modernizált szarvasmarha mesterséges állomás. Az új istállókkal, laboratóriummal, ugrató helyiséggel és raktárral bővült mesterséges állomás kapacitása így jelentősen nőtt; a korábbi 140 helyett 200 tenyészbika számára alkalmas tartási és termeltetési körülmények mindenben megfelelnek a Semex szigorú Gold Standard minőségbiztosítási rendszerének. A kibővített magyarországi mesterséges állomás megszilárdítja a Semex pozícióját a hazai és az európai piacokon fogalmazott Robert McRae operatív elnökhelyettes. Az ünnepi rendezvényen a széles szakmai kör képviselői és partnerek vettek részt: a Magyar vendégek mellett ott voltak a The Semex Alliance képviselői Kanadából és az Egyesült Királyságból, valamint a Semex család számos tagja a világ minden tájáról. Az új laborépület előtt megtartott átadó- avatóünnepségen Veres Zoltán, a Génbank-Semex Magyarország Kft. ügyvezetője megnyitó beszédében egyebek mellett elmondta: az elmúlt három évben a Semex több mint 3 millió dollárt ruházott be annak érdekében, hogy a magyarországi leányvállalat révén létrejöhessen az európai központ; az itt termelt szaporítóanyagnak több mint 80 országban kell megfelelnie. A beruházásról szólva kiemelte, hogy a munkát magyar cégek végezték; és elismeréssel beszélt a kivitelezőkről. A program a szakmai napok hagyományai szerint bikabemutatóval majd előadásokkal folytatódott. Immunity +, egy áttörést hozó innováció ezzel a címmel tartott előadást a Brad Sayles, a Semex Alliance alelnöke, ezt követően prof. dr. Horn Péter, a kaposvári egyetem rektor emeritusa, az MTA rendes tagja a szarvasmarha tenyésztés jövőbeni kilátásairól beszélt a közel 400 fős látogatóseregnek. Génbank-Semex Magyarország Kft. 12
Jogszabályok Miniszteri rendeletek: 30/2014. (IV. 3.) VM rendelet az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A jogszabály módosító rendelkezéseket tartalmaz a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelettel, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeivel kapcsolatosan. 34/2014. (IV. 4.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről A rendelet szabályozza a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához 2014. évben igényelhető támogatások igénybevételének feltételeit, a vonatkozó kötelezettségeket, meghatározza a támogatás forrását, keretösszegét, mértékét, a támogatási kérelem benyújtásának szabályait, annak elbírálását, valamint a kifizetési kérelem benyújtására vonatkozó szabályokat. 35/2014. (IV. 4.) VM rendelet az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás, valamint az ahhoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatások 2014. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről A rendelet a 2014. évi egységes területalapú, valamint az egységes területalapú támogatáshoz kapcsolódó átmeneti nemzeti támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket szabályozza. A jogszabály rendelkezéséket tartalmaz többek között a tejtámogatásra, az anyatehéntartás termeléshez kötött támogatására, valamint az extenzifikációs szarvasmarhatartás támogatására vonatkozóan. A tejtámogatás termeléstől elválasztva, történelmi bázis alapján kerül megállapításra. A mezőgazdasági termelőt a tejtámogatás igénybevétele esetén tejtermelési kötelezettség nem terheli. A támogatás mértéke az e rendelet egyes jogcímeihez kapcsolódó támogatási összegekről szóló miniszteri rendeletben kerül meghatározásra. 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról A közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló miniszteri rendelet hatálya valamennyi közétkeztetési szolgáltatást nyújtó szervre, szervezetre, gazdasági társaságra, természetes személyre továbbá a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti nevelési-oktatási, a szociális alapszolgáltatásokat és szakosított ellátásokat, illetve a gyermekjóléti alapellátást és a gyermekvédelmi szakellátást biztosító, valamint a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményekre kiterjed. A jogszabály értelmében egész napos étkeztetés esetén egy embernek biztosítandó: legalább fél liter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, négy adag zöldség vagy gyümölcs, valamint három adag gabona alapú élelmiszer. A napi háromszori étkezésben legalább 3 deciliter tej vagy ennek megfelelő mennyiségű kalciumtartalmú tejtermék, két adag zöldség vagy gyümölcs, valamint két adag gabona alapú élelmiszer az előírt mennyiség. A felhasználási előírások, korlátozások és tilalmak szerint az italként kínált tej nem tartalmazhat hozzáadott cukrot. A rendelet értelmében tejföl és tejszín kizárólag ételkészítéshez használható fel. 50/2014. (IV. 29.) VM rendelet az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programok 2014. évi finanszírozásának szabályairól A rendelet az egyes állatbetegségek felszámolására irányuló pénzügyi hozzájárulás igénybevételének általános, valamint részletes szabályait tartalmazza. 13
53/2014. (IV. 29.) VM rendelet az egyes agrártárgyú miniszteri rendeletek módosításáról A rendelet módosító intézkedéseket tartalmaz többek között: az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről, az egyes állatbetegségek megelőzésével, illetve leküzdésével kapcsolatos támogatások igénylésének és kifizetésének rendjéről, a nem termelő mezőgazdasági beruházásokhoz nyújtandó támogatások részletes feltételeiről, az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi és közösségi létesítményeinek fejlesztéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről, a mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás igénybevételi feltételeiről, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2012. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről, az innovatív technológiák bemutató-üzemi tájékoztató programokkal való megismertetéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről, valamint a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2014. évben igényelhető támogatások részletes feltételeiről szóló jogszabályok vonatkozásában. MVH közlemények: 53/2014. (IV. 08.) számú MVH Közlemény a 2014. évi egységes kérelem benyújtásáról A Közlemény az egységes kérelem és adatváltozási kérelem benyújtásával kapcsolatos eljárási szabályokról ad tájékoztatást, valamint rendszeresíti az egységes kérelem keretében igényelhető támogatásokkal kapcsolatosan használható egyes papír alapú nyomtatványokat. 54/2014. (IV. 08.) számú MVH Közlemény az óvodaés iskolatej program szabályozásáról szóló 113/2013. 14 (XII. 10.) VM rendelet szerint a 2014/2015. tanévre vonatkozóan benyújtandó nyomtatványokról Az óvoda- és iskolatej program szabályozásáról szóló 113/2013. (XII.10.) VM rendelet alapján támogatás vehető igénybe az óvodásoknak és a tanulóknak iskolatejjel történő ellátására. A támogatást a termékek szállításáról szóló szerződésnek megfelelően a támogatás előfinanszírozását vállaló fél, a közoktatási intézmény fenntartója vagy a termék szállítója igényelheti. A Közlemény a benyújtandó formanyomtatványokat tartalmazza. 62/2014. (IV. 15.) számú MVH Közlemény az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet szerinti támogatások 2014. január 1-jétől történő igényléséről Az állati hulla elszállítási és ártalmatlanítási költségeinek támogatásáról szóló 56/2008. (IV. 25.) FVM rendelet alapján az egyes elhullott gazdasági haszonállatok elszállításával és ártalmatlanításával járó költségek csökkentése érdekében vissza nem térítendő támogatás vehető igénybe. A támogatás igénylésére a támogatott szolgáltatásról a kedvezményezett állattartó részére kiállított számla alapján a szolgáltatás nyújtója jogosult. A szolgáltató csak akkor igényelheti a támogatást, ha a kedvezményezett részére a támogatás mértékével csökkentett költségen nyújtotta a szolgáltatást. A támogatás összege a szolgáltatásról kiállított számla nettó értékének: az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 999/2001/EK tanácsi rendelet alapján TSE vizsgálatra kötelezett mezőgazdasági haszonállat fajok esetében az elszállítási és ártalmatlanítási költség 100%-áig, de az elszállításra vonatkozóan legfeljebb 137,60 Ft/km, az ártalmatlanításra legfeljebb 74 150 Ft/tonna összegig, az egyéb mezőgazdasági haszonállatfajok esetében az elszállítási költség 100%-áig, de legfeljebb 137,60 Ft/km, és az ártalmatlanítási költség 75%-os mértékéig, de legfeljebb 47 625 Ft/tonna összegig terjedhet.
75/2014. (V. 06.) számú MVH Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 2013/2014. gazdálkodási évére vonatkozó kifizetési kérelem benyújtás részletes feltételeiről A Közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részletes feltételeiről szóló 18/2011. (III. 9.) VM rendelet alapján a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás 2013/2014. gazdálkodási évére vonatkozó kifizetési kérelem benyújtásának részletes feltételeit határozza meg, valamint a kifizetés igényléséhez kapcsolódó nyomtatványokat rendszeresíti. 83/2014. (V. 26.) számú MVH Közlemény a 2014-es támogatási évi termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás igényléséről A Közlemény alapján támogatás igényelhető az alábbi feltételeknek megfelelő állatokra: háziasított szarvasmarhaféle; nőivarú; a támogatási kérelem postára adásának napján kora legalább 8 hónap; húshasznú vagy kettős hasznosítású típusba tartozik (mely meghatározott fajtakóddal legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásáig bejelentésre kerül az ENAR nyilvántartásba); olyan állományhoz tartozik, amelyben jellemzően hústermelés céljából nevelnek borjakat; a kötelező birtokon tartás alatt a termelő tenyészetében van; tenyészete igazoltan gümőkór-, brucellózis- és leukózismentes. A támogatásra többek között az a termelő jogosult, aki/amely a kérelmén legalább 3 támogatható állatot jelent be; aki/amely a kérelmezett állatokat a támogatási kérelem postára adását követő naptól kezdődően 6 hónapig folyamatosan a tenyészetében tartja (birtokon tartás); akinek/amelynek a kérelmezett állatai legalább 30%-ának van ellése a 2014. január 1-jétől 2014. december 31-ig tartó időszak során; akinek/amelynek a támogatás alapjául szolgáló állatlétszámában a birtokon tartás teljes ideje alatt az üszők aránya legfeljebb 40%; aki/amely a tehéntej termékpálya szabályozásában alkalmazott kvótarendszerről szóló 14/2010. (II. 23.) FVM rendelet szerint a 2013/2014-es kvótaévre vonatkozóan nem rendelkezett 120 000 kg-nál több tejkvótával vagy ha több, mint 120 000 kg tejkvótája volt a 2013/2014- es kvótaévre, akkor a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja, és vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja, valamint a kérelemben feltüntetett állatai 2013. április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt; A támogatási kérelmet 2014. június 1. és 2014. július 31. között lehet benyújtani. NÉBIH közlemények: Élelmiszerlánc-felügyeleti díj A 2014. évi élelmiszerlánc-felügyeleti díj bevallási kötelezettségnek 2014. május 31-ig kellett eleget tenni. Fontos jogszabályváltozás, hogy az elsősorban végső fogyasztó számára értékesítő mikrovállalkozás vagy kistermelő az idei bevallási időszaktól kezdődően választhatott, hogy bevallási és fizetési kötelezettségének a 20 000 Ft átalányösszeggel vagy tételes bevallással kíván eleget tenni. A felügyeleti díj megfizetése két egyenlő részletben történik. Az első részletet azaz a díj 50%-át 2014. július 31-ig, míg a másodikat 2015. január 31-ig kell átutalni a NÉBIH 10032000-00289782-30006016 célszámlájára. Európai Uniós jogszabályok: A Bizottság 501/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete 826/2008/EK rendeletnek a magántárolási támogatásra jogosult mezőgazdasági termékekhez kapcsolódó egyes követelmények tekintetében történő módosítása révén az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről 15
Az 1308/2013/EU rendelet 17. cikke felsorolja a magántárolási támogatásra jogosult termékeket, mely az 1234/2007/EK rendeletben felsoroltakhoz képest három további termékkel egészül ki; ezek a lenrost, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott sajt, valamint a tehéntejből készült sovány tejpor. A hivatkozott rendelet e termékekre vonatkozó minőségi előírásokat és támogathatósági feltételeket, valamint a vajra vonatkozó feltételeket kiigazítását tartalmazza. Az Európai Parlament és a Tanács 510/2014/EU rendelete a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről A rendelet a feldolgozott mezőgazdasági termékek behozatalára, valamint az I. mellékletben nem szereplő áruk és az I. mellékletben nem szereplő árukban feldolgozott mezőgazdasági termékek kivitelére vonatkozó kereskedelmi szabályokat állapítja meg. Társulási Megállapodás az Európai Unió és tagállamai, valamint Ukrajna között (2014. május 29. L161/3) A Megállapodás többek között a mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket is érintő, a vámok eltörlésével, illetve egyes, az Európai Unióba irányuló vámkontingensek meghatározásával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza, valamint az állati termékeket feldolgozó létesítményekre vonatkozó ukrán fenntartások, a kölcsönösen elismert oltalom alatt álló sajtok listája is e Megállapodás mellékleteiben találhatók. A Társulási Megállapodás 2014. november 1-ig az ukrán mezőgazdasági terményekre kivetett uniós vámok egy részét megszünteti. A Bizottság 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet kiegészítéséről és X. mellékletének módosításáról Az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a 73/2009/EK tanácsi rendeletet. Az 1307/2013/ EU rendelet egy, a mezőgazdasági termelők részére nyújtott alaptámogatást és további támogatási rendszereket magában foglaló, a közvetlen támogatás új rendszerét tartalmazó új jogi keretrendszert határoz meg. A rendelet alapján a Bizottság jogi és végrehajtási aktusokat fogadott el, annak érdekében, hogy a rendszerek az új jogi keretben zökkenőmentesen működjenek. A Bizottság 641/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 16.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1307/2013/ EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról Az 1307/2013/EU rendelet 24. cikkének (8) bekezdése, valamint a 639/2014//EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 20. és 21. cikke szerint a mezőgazdasági termelők mezőgazdasági üzemük vagy annak egy része eladása vagy bérbeadása esetén szerződés útján átruházhatják a kiosztandó támogatási jogosultságokat, illetve azon jogukat, hogy támogatási jogosultságot kapjanak. A rendelet ezekre a sajátos körülményekre vonatkozó szabályokat tartalmazza. A kiadvány a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával készült. 16