SZAKDOLGOZATVÉDÉS 2008.11.21. A zalaszántói őskori halmok kataszterének elkészítése Havasi Bálint Geoinformatika szak
A felmérés okai. 1. KÖH kezdeményezte a 2001. évi LXIV. törvény alapján a Zalaszántó-Vár rét és Hamvas-erdő területén elterülő halomsírmező fokozottan védett régészeti lelőhellyé nyilvánítását. A védetté nyilvánítási eljárás 2006-ban megindult. 2. Szakhatósági munka elősegítése (KÖH, Balaton felvidéki Nemzeti Park) 3. Régészeti tanösvény kialakítása (Rezi-Zalaszántó) 4. Személyes ok: Dr. Vándor László megyei múzeumigazgató kijelentése 2001-ben ha elkészíted a halomkatasztert, feltárhatsz egyet
Zalaszántó elhelyezkedése Keszthelyi hegység közepén Keszthely-Sümeg út mellett Veszprém/Zala megye határán
Halomsírok a Vár-réten É
A tumulusok kutatásának története 1. Rómer Flóris (1861)
A tumulusok kutatásának története 2. Rómer Flóris (1878) (1876 ősrégészek és antropológusok VIII. világkongresszusa) Felmérés: Hencz Antal térrajza nyomán (1878) Halmok száma: Rómer (1878) 82 (ebből 7 nagy!) Hencz térkép (1878) 96 Hencz (1877) közel 100
A tumulusok kutatásának története 3. Kuzsinszky (1920) É A mai napig használt összesítő térkép! (MRT I. 1966) Halmok száma: 90
A tumulusok kutatásának története 4. Patek Erzsébet 1972 Keltezés: Kora vaskor (HC-HD) Kr.e. 600/500
Halmok a topográfiai térképek tükrében 1. Első katonai felmérés (1782-1785)
Halmok a topográfiai térképek tükrében 2. Második katonai felmérés (1819-1869)
Halmok a topográfiai térképek tükrében 3. Harmadik katonai felmérés (1869-1887)
Halmok a topográfiai térképek tükrében 4. 42-412 számú, EOV koordinátarendszerű topográfiai térkép (1972)
Halmok száma a források tükrében Forrás Halmok száma Második katonai felmérés (1763-1785) 1 Harmadik katonai felmérés (1819-1869) 50 Hencz Antal felmérése (1877) 96 Rómer Flóris (1878) 82 Kuzsinszky B. térképe (Hencz nyomán;1920) 90 42-412 számú topográfiai térkép (1970-es évek) 65
A felmérés módszerének kiválasztása Első próbálkozások (lusta régész ) 1. Légifotó 2. Műholdfelvételek Forrás: FÖMI Pannon egyetem Georgikon Kar Erdészeti szakszolgálat
Mérés kezdetén felmerülő problémák 1. 1. GPS rendszer pontossága (1 kézi GPS készülékkel 5-20 méter) 2. A mérés nem minden napszakban végezhető 3. A mérést a lombkorona takarása miatt csak ősszel vagy télen lehet folytatni 4. A mérés eredményét csak utólag lehet ellenőrizni 5. Rendelkezésre álló készülék nagyszámú terepi pont felmérésére nem alkalmas
Mérés kezdetén felmerülő problémák 2. ZMMI geodéziai GPS (Sokkia Stratus egyfrekvenciás vevő)
Az álom. Kisméretű, könnyen hordozható eszköz, amely alkalmas nagyszámú terepi pont felvételére Szubméteres pontosság (50-80 cm.!!!) A helyszínen lehessen ellenőrizni az eredmény helyességét
Az álom beteljesül 2008 Trimble GeoXH készülék (Pannon Egyetem, Georgikon Kar tulajdona) Keszthely Georgikon GNSS bázisállomás
A mérés elméleti technikája DGPS mérés (Differenciális GPS mérés) Valós idejű, relatív, kódmérést jelent. Két vevővel történik: referencia-állomás (bázis) korrekciós adatokat szolgáltat (50 km-es körzetben), mozgó (rover) vevő a korrekciós adatokkal javítja saját méréseit. Pontossága jellemzően szubméteres.
A mérés technikája esetünkben Szoftver: 1. ArcPad 7.2 2. Trimble GPScorrect
A terepbejárás helyének lehatárolása 1. 1. A második és harmadik katonai felmérés EOV rendszerbe transzformálása 2. A halmok helyének digitalizálása ESRI cég ARCGIS 9.2 programjában
A terepbejárás helyének lehatárolása 2.
A terepbejárás helyének lehatárolása 3. Terepbejárás területe: 62 ha
Mintavételi stratégia: Adatlappal 1. Halom azonosítására szolgáló információ Halom száma Négyzetháló azonosítója Felmérés dátuma GPS mérés helyére vonatkozó információ (ha halom közepe nem megközelíthető) 2. Halom méreteire vonatkozó információk Átmérő Magasság Lepusztult (igen/nem) Leírás 3. Halom bolygatására vonatkozó információk Bolygatott (igen/nem) Teteje berogyva (igen/n) Bolygatás helyének, mértékének leírása 4. Fedettség Fával fedett (igen/nem) Fedettség mértéke (1-3 fa minimális, 4-7 fa közepes, 7-nél több fa sűrű) 4. Fotózásra vonatkozó információk Fotószám Fotózás irány Fotós neve Fotózás dátuma
A halmok mérése a terepen 1. Halom közepe GPS készülékkel bemérve 2. Halom átmérője mérőszalaggal lemérve 3. Halom azonosítója festékkel jelölve 4. Adatlapon adatok felvétele 5. Halom fotózása
A mérési eredmények feldolgozása 1. ESRI cég ARCGIS 9.2 programjában 1. Pontszerű adatok térbeli kiterjedésének megrajzolása
A mérési eredmények feldolgozása 2. Geoadatbázis (Personal Geodatabase) építése a terepi mért pontok és attribútum adatok alapján
A mérés eredménye 301 mért terepi pont Ebből: 288 halomnak tekinthető 12 kérdéses Bolygatott/(Rabolt?) 58 darab Átmérő: 2,5-45 méter között (átlagosan 11 méter) Magasság: -1 7 méter között (átlag 1,5/2 méter) A sírok 4 csoportot alkotnak
A halomkataszter
A felmérés és a rendszer felhasználásának lehetőségei Szakhatósági munka elősegítése
A felmérés és a rendszer felhasználásának lehetőségei Régészeti, tudományos kutatómunka
A felmérés és a rendszer felhasználásának lehetőségei Turisztikai célú hasznosítás Utak a múltba régészeti tanösvény
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! balint.havasi@balatonimuzeum.org