Környezet-tudatos gazdálkodás A termelő, mint aktív környezetvédő Oktatási segédanyag felnőtt hallgatók részére Készült az Európai Unió INTERREG IIIC ALICERA projekt támogatásával Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Szaktanácsadó és Továbbképző Intézet Mosonmagyaróvár 2005
Tantárgy megnevezése: Javasolt óraszám: KÖRNYEZET-TUDATOS GAZDÁLKODÁS 3 (2 óra előadás, 1 óra szakmai gyakorlat, tanulmányút) Hallgatók: Mezőgazdasági szakmacsoporthoz kapcsolódó technikus- és felnőtt képzésben résztvevő diákok Képzés célja: A hallgatók megismerik, és a részletes témafeldolgozást követően képessé válnak tudatosan alkalmazni a fenntartható fejlődés és a fenntartható mezőgazdaság egyes elemeit és eszközrendszerét. Miután a tananyag felnőtt hallgatók számára készült, a hallgatók mezőgazdasági alapismerete, optimális esetben szakmai gyakorlata előfeltétel a képzési anyag. A környezet-tudatos mezőgazdasági tevékenység folytatásával javítható a termékminőség, ami végső soron az értékesíthetőség javulásához vezethet. Ezt a koncepciót kell a felnőtt hallgatóknak elfogadni, illetve az elméleti ismeretek alapján saját gazdaságukban tudatosan alkalmazni. Az elméleti képzés során a statisztikai adatok értelmezése és a tananyag feldolgozásának megkönnyítése céljából a Power Point programmal készült előadói segédanyag leadása javasolt. Az elméleti tudás megszerzését követően a gyakorlatban ismerhetik meg az egyes politikai szabályozók működését, a gazdák nyilvántartási és adminisztrációs kötelezettségeit, pályázatok készítésének menetét. A gyakorlati bemutatót javasolt olyan gazdálkodónál, szervezetnél megszervezni, aki példaként állítható a diákok elé, saját tapasztalatainak ismertetésével a mindennapi tennivalók szintjére fordítja le a környezet-tudatos gazdálkodás jelentőségét a tanulók számára. A gyakorlati bemutatón az interaktivitás lehetővé tétele céljából a javasolt hallgatói létszám 20-25 fő.
Környezet-tudatos gazdálkodás Termelők a környezetért A TERMÉSZETI KÖRNYEZET Az ember természeti környezete számos anyag- és energiaforrást nyújt, melyeket természeti erőforrásoknak nevezzük: Például: Jellemzői: Folytonos Megújítható vagy megújuló Meg nem újítható vagy meg nem újuló Mit nevezünk fenntartható használatnak?. Mi a környezeti leromlás, más néven degradáció?.
A környezeti leromlást számos tényező befolyásolja: KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS A környezetvédelem olyan intézkedések és tevékenységek összessége, amelyek az emberi életfeltételek biztosítása érdekében a természeti és mesterséges környezet állapotromlásának megelőzését, állapotának fenntartását, illetve állapotminőségének javítását szolgálják. A környezetgazdálkodás egy olyan hosszú távú folyamat, amely magában foglalja:! A környezet szabályozott hasznosítását, mely szerint a természeti erőforrásokat igénybe lehet és kell is venni, de csak oly módon, hogy az erőforrások a következő generációk igényeit is ki tudják elégíteni, és ne veszélyeztessék a fennálló életközösségeket, biológiai rendszereket (ökoszisztémákat).! A környezet tervszerű fejlesztését, vagyis a megújítható erőforrások fokozott használatát, hogy bővíteni tudjuk az erőforrások körét.! A környezet hatékony védelmét, melynek értelmében a különböző technológiai folyamatokat úgy kell megszervezni, hogy a termelés hatékonysága álljon összhangban a környezet védelmével.
KÖRNYEZETVÉDELMI DILEMMÁK AZ EURÓPAI UNIÓBAN A környezet védelmével nem lehet anélkül foglalkozni, hogy szóba ne kerülne a mezőgazdasági termelés. Sokszor hallani olyan véleményeket, hogy az EU vidékfejlesztési és környezetvédelmi politikája nem egyéb, mint mezőgazdasági protekcionizmus, a mezőgazdaság bújtatott támogatása. A mezőgazdaság az EU-ban jelenleg megújítás előtt áll, s ennek során a következő kihívásokra kell választ adni:! ki kell küszöbölni a veszélyes mezőgazdasági gyakorlatot,! ki kell dolgozni a mezőgazdaságra alkalmazandó környezetvédelmi jogszabályokat és szabványokat,! ösztönözni kell az agrár-környezetvédelmi gyakorlatot, és népszerűsíteni kell az ökológiai termelés előnyeit,! támogatni kell a mezőgazdasági termékek marketingjét és a feldolgozást. A gazdálkodókat a helyes mezőgazdasági gyakorlatra a jogszabályokon túlmenően megfelelő pozitív ösztönzőkkel támogatással veszik rá. A mezőgazdaság fejlesztését szabályozó 1257/99-es EU jogszabály az alábbi fontosabb területeket tartalmazza:! Ösztönzi az agrár-környezetvédelem alkalmazását,! Támogatja a fiatal agrárvállalkozókat, a korai nyugdíjazást, beruházási támogatást nyújtanak; támogatja az újraerdősítést,! Törekszik a jó mezőgazdasági gyakorlat érvényesítésére,! Kiemelt szerepet kap a táj- és biológiai sokszínűség megőrzése. Az elkövetkező évtizedek környezetvédelmi feladataival az AGENDA-21 nemzetközi program foglalkozik. Az AGENDA-21 keretében helyi és regionális programokat dolgoztak ki az Európai Unió számos tagállamában, amely cselekvési programok részletesen kitérnek a helyi társadalmi és gazdasági sajátosságokra, a fejlődéshez szükséges erőforrások védelmére és kezelésére, valamint az egyes társadalmi csoportok elsősorban helyi kezdeményezések, civil szervezetek szerepére.
MENNYISÉGI KONTRA MINŐSÉGI TERMELÉS Mik a minőségi termelés előnyei, és milyen esetleges nehézségeket vethet fel? Előnyök Nehézségek A mennyiségi termelés milyen módon hat a környezetre?. Mit jelent a minimális beavatkozás maximális hatás elve?. A környezet-tudatos mezőgazdaság része a melléktermékek természetbarát felhasználása is. Hogyan hasznosítható, milyen termék nyerhető:! Ipari hasznosítással?! Energetikai hasznosítással?! Mezőgazdasági felhasználásra?
Mit jelent az intenzív, és az extenzív termelés? Melyiknek mi az előnye és a hátránya? INTENZÍV (vagy belterjes) termelés:. ELŐNYÖK: HÁTRÁNYOK: EXTENZÍV (vagy külterjes) termelés:. ELŐNYÖK: HÁTRÁNYOK:
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ÉS AGRÁRTERMELÉS Az agrárgazdaság fenntartható fejlődése az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) megfogalmazása szerint megőrzi a talaj, az élővizek, a növény- és állatvilág genetikai erőforrásait, megakadályozza az emberi környezet leromlását, és technológiai szempontból megfelelő, gazdaságilag hatékony, társadalmi szempontból pedig elfogadható fejlődést eredményez. Rövidebben: olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket (Burtland Bizottság jelentése: Közös jövőnk). Mit jelentenek a fenntartható fejlődés egyes elemei? Talaj, mint természeti erőforrás védelme Környezetminőség megőrzése Biodiverzitás Életminőség javítása Környezeti kockázatok csökkentése A fenntartható mezőgazdasági termelés olyan tudatos tevékenységet jelent, melyben (1) a gazdasági eredmény (a jövedelem) összhangban van (2) a természeti erőforrások megújulásával és megújíthatóságával, és figyelembe veszi (3) a környezet terhelés-tűrését (pl. műtrágya, vegyszerek). A tényezők közötti egyensúly így is ábrázolható:
A fenntartható mezőgazdasági termelés fontosabb jellemzői: Víztakarékos Energiatakarékos Vegyszertakarékos Ráfordítás (költség) takarékos Minőségi terméket bocsát ki Harmonizál a környezettel Magas szintű szakértelmet, tudást igényel Népesség-megtartó képesség fokozása, vidéki térségek fejlődésének elősegítése HISZEM, HA LÁTOM A meglátogatott gazda milyen termelési módo(ka)t alkalmaz, és hogyan követhető nyomon a környezet-tudatos gazdálkodás? biogazdálkodás a gazdaság területének.. %-án integrált növénytermesztési technológia a terület. %-án hagyományos technológia a gazdaság.. %-án Mi motiválta a meglátogatott gazdálkodót a környezetkímélő technológia bevezetésére és alkalmazására (fontossági sorrendben)? 1... 2.. 3.. 4..
Hogyan reklámozta a gazda, hogy környezetbarát módon termel? Mennyiben tud más értékesítési csatornán keresztül eladni a gazdálkodó, változtak-e az értékesítési lehetőségek és feltételek a környezetkímélő termesztés hatására? Eladás korábban:.... Mostanában:........ Milyen támogatási formákat vehetnek a gazdák igénybe a környezet-tudatos gazdálkodás érdekében? 1... 2.. 3.. Mi tetszett legjobban a meglátogatott gazdaságban?
Környezet-tudatos gazdálkodás Mezőgazdasági termelők a környezetért Hosszú távon gondolkodva Az EU agrárpolitikája, a vidékfejlesztési és regionális politika, valamint a környezetvédelmi politika szorosan összefüggenek egymással. Egyre jellemzőbb tendencia, hogy az EU-n belül nem a mennyiségi termelésre fektetik a gazdák a hangsúlyt, mivel a fogyasztók hajlandók és képesek megfizetni a minőséget, az ökológiai szemlélettel, integrált technológia alkalmazásával előállított élelmiszerek árát. Ez azt is jelenti, hogy a mennyiségi korlátozásoknak (az úgynevezett termelési kvótáknak) és a közvetlen támogatásoknak csökken a szerepe az EU-n belül, mivel a vidékfejlesztési és környezetvédelmi támogatások megtérítik, kompenzálják a termelőknek a többletköltséget vagy az extenzív termelésből adódó termés- és jövedelem-kiesést. Egyetlen más gazdasági ágazat sem képes a természetet és a tájat olyan mélyrehatóan befolyásolni, mint a mezőgazdaság. Ebből fakad, hogy a természetvédelem alapvetően rá van utalva a mezőgazdasággal való együttműködésre. Másrészt a mezőgazdálkodás teljesítménye, eredménye nagyrészt a környezet, a természeti erőforrások állapotától, minőségétől függ. Felhasznált és ajánlott irodalom: Csete L. Láng I. (2005): A fenntartható agrárgazdaság és vidékfejlesztés MTA, Budapest Kalmárné Hollósi E. (2003): Az EU környezetvédelmi politikája, a NAKP szakmai háttere NAKP képzés anyaga, Mosonmagyaróvár www.mindentudas.hu (Láng István előadása) - 11-