Július Augusztus. Harc a korrupció ellen Konjunktúrajelentés Nyugdíjszabály módosítások. Szakmai vita a szociális kártyáról

VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE INTERNET: WWW.VOSZ.HU 2009. JÚLI. AUG. 14. ÉVF. 7 8. SZÁM Harc a korrupció ellen Konjunktúrajelentés Nyugdíjszabály módosítások Szakmai vita a szociális kártyáról Jogszabályfigyelô Kedvezményes szolgáltatások Július Augusztus

Hirdetés Hirdessen a VOSZ-Hírekben! A VOSZ-Hírek tartalmi felépítése miatt egy rendkívül kedvezô és igen hatékony hírdetési lehetôséget kínál, mivel annak állandó rovatai (például: jogszabályfigyelô, szakmai emlékeztetôk stb.) az egymást követô számok megôrzését és visszatérô alkalmazását kívánják meg tagjainktól. Így a VOSZ-Híreken keresztül több ezer vállalkozáshoz küldhetô tartós üzenet. A VOSZ tagjai általában évek óta mûködô, a közös érdekérvényesítést is fontosnak tartó cégek, így gazdasági hatásuk a tagsági számot jelentôsen felülmúló. Egy oldalas fekete-fehér hirdetés (160 mm x 240 mm) 120.000 Ft + ÁFA féloldalas fekete-fehér hirdetés: (160 mm x 120 mm) 70.000 Ft + ÁFA negyedoldalas fekete-fehér hirdetés: (80 mm x 120 mm) 40.000 Ft + ÁFA színes hirdetés: 50% felár A VOSZ tagjait 10% kedvezmény illeti meg a fenti hirdetési összegbôl. Üzleti partnereink megrendeléseiket a VOSZ-TAN Kft. címére (1107 Budapest, Mázsa tér 2 6. Telefon: 414-2181, 414-2182), míg az ellenértékét számla alapján rendezhetik. A tárgyhó 5-ig beérkezô megrendelés és hírdetési anyag még az adott hónapban megjelenik a VOSZ-Hírekben. VOSZ-Hírekben való hirdetés egyúttal a VOSZ célkítûzéseinek támogatása is! VOSZ KÖZPONT ELÉRHETÔSÉGE Címe: H-1107 Budapest, Mázsa tér 2 6. (Porta Irodaház) Postacíme: H-1107 Budapest, Mázsa tér 2 6. Telefon: (36-1) 414-2181, 414-2182 Telefax: (36-1) 414-2180 E-mail címe: center@vosz.hu Internet honlap: www.vosz.hu

Szervezeti Hírek 1 VOSZ iroda tölti ki:... Számla száma:... Befizetési dátum és a csekk száma:... Beléptetô megye:... VÁLLALKOZÓK ÉS MUNKÁLTATÓK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE BELÉPÉSI NYILATKOZAT Vállalkozás neve:...... Vállalkozás típusa:........ Vállalkozás címe: megye:... Irányítószám:.... Város, község:........... Út, utca, tér, park, ltp:.... Házszám:... Vállalkozás postacíme:......... Vállalkozást képviselô neve:... beosztása:..... Vállalkozás adószáma:......... Vállalkozás KSH számjele:.......... Elérhetôség Telefon:... Fax:...... Mobiltelefon:... Weblap:...... E-mail:... Alakulás éve:. Vállalkozás létszáma:... tag,.... alkalmazott:.... A vállalkozás tevékenységi köre:........ A TEÁOR kód szerinti tevékenység:......

2 Szervezeti Hírek A Szövetség r e n d e s tagja lehet minden Magyarországon nyilvántartásba vett egyéni vállalkozó, illetve bármely olyan jogi és nem jogi személyiségû vállalkozás, továbbá minden érdekképviselet, egyesület, szövetség, amely a VOSZ Alapszabályát elfogadja. A VOSZ céljait és törekvéseit az Alapszabály, az általa nyújtott szolgáltatások körét a VOSZ Hírek címû újság tartalmazza. A Szövetség p á r t o l ó tagja lehet minden bel- és külföldi jogi és nem jogi személyiségû vállalkozás és magánszemély. A Szövetség t á r s u l t tagja lehet egyesület, munkaadói, gazdasági, szakmai, vállalkozói érdekképviselet. A pártoló, illetve társult tagja a Szövetség küldöttközgyûlésén tanácskozási joggal vehet részt. A küldöttek, tisztségviselôk választásban nem vesznek részt, illetve küldöttnek, tisztségviselônek nem választhatók. Tagdíjfizetés ellenében, viszont az igénye szerinti szolgáltatás illeti meg. A szolgáltatásra való jogosultság az erre a célra szolgáló igazolással vehetô igénybe. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Rendes tagja, Pártoló tagja, Társult tagja kívánok lenni. (megfelelô rész aláhúzandó) A Szövetség Alapszabályát ismerem és elfogadom..... Ft tagdíj fizetését vállalom. A tagdíj mértéke VOSZ TAGDÍJAK A belépés vagy megszûnés idôpontjára tekintet nélkül a tagdíj mértéke a tárgyévben nem lehet kevesebb; 10 millió forint számviteli nettó árbevételig 18 ezer forintnál; 10 millió forintot meghaladó számviteli nettó árbevételtôl 30 millió forint számviteli nettó árbevételig 24 ezer forintnál 30 millió forintot meghaladó számviteli nettó árbevételtôl 50 millió forint számviteli nettó árbevételig 50 ezer forintnál; 50 millió forintot meghaladó számviteli nettó árbevételtôl 250 millió forint számviteli nettó árbevételig 100 ezer forintnál; Rendkívül indokolt esetben és idôkorláttal (legfeljebb a tárgyévre) az Ügyvezetô Elnökség által mérsékelhetô vagy elengedhetô a tagdíj. A tagdíj minden év január 1. napján esedékes és a Szövetség Titkársága által kibocsátott számla alapján fizetendô. Szolgáltatást igénybevevô új tag esetén a területileg illetékes VOSZ iroda útján történik a belépés, és a VOSZ Titkársága regisztrálja az új belépôket. Lehetôség van közvetlen VOSZ Titkársági regisztrációra is., 200.. hónap nap..... cégszerû aláírás

Szervezeti Hírek 3 Tájékoztató a VOSZ Gazdaságpolitikai Bizottságának tevékenységérôl A 2008-ban létrehozott bizottság tovább folytatta munkáját 2009-ben is. A VOSZ által létrehozott Reformszövetség gondolatiságát követve, a gazdaság élénkítésének célkitûzésétôl vezéreltetve állítottuk össze munkatervünket. Közvetlen célunk az volt, hogy felkészítse a VOSZ-t illetve annak képviselôit az elkövetkezô idôszak gazdaságpolitikai és makrogazdasági vitáira, nevezetesen az ôsz folyamán esedékes költségvetési és bérvitákra az Országos Érdekegyeztetô Tanácsban (OÉT), valamint a parlamenti választási idôszakra adjon szakmailag megalapozott muníciót a pártokkal folytatott vitához. A munkaterv összeállítása során nem csak a vállalatokat közvetlenül érintô jogszabályok megalapozottságát vizsgáltuk, mivel abból indultunk ki, hogy mindaddig nem kapnak, kaphatnak nagyobb mozgásteret a vállalatok, amíg a központi elvonás mértéke jelentôsen meghaladja a versenytárs országokét. Ezért a VOSZ-nak objektív alapokon álló véleményt kell formálnia az államháztartás fontosabb fejezeteinek alakulásáról, illetve hatékonyabbá, gazdaságosabbá tételérôl. A VOSZ meghatározott program alapján megbízást adott a Kopint-Tárki Zrt-nek az alább körvonalazott vizsgálatok elvégzésére. A Kopint-Tárki Zrt. az alábbi, a VOSZ elnöksége által meghatározott témakörökben készít rövid, informatív háttértanulmányokat a magyar gazdaságról. Valamennyi elemzés nemzetközi összehasonlításokra épül, elsôsorban az Európai Unióval, ezen belül is különös tekintettel a Csehországgal, Szlovákiával, Horvátországgal és Belgiummal való összehasonlításra. Témakörök: 1. A vállalati adókat érintô tervezett 2010. évi változtatások hatása a vállalatok adóterheire Az elemzés a 2007. évi vállalati mérlegadat-bázis adatai alapján szimulált modellszámítást végez arról, hogy mekkorák lettek volna a vállalatok adóterhei, ha a most tervezett adóráták lettek volna érvényesek. A számítások alapját a kormány által május 19-én az OÉT-nek átadott adóváltoztatási tervezet jelenti, de igyekszünk figyelembe venni a június folyamán esetlegesen felmerülô egyéb változatokat is. 2. A közigazgatásra vonatkozó hatékonysági számítások: ezen belül a központi közigazgatásban és az önkormányzati szektorban foglalkoztatottak száma és részaránya az összes foglalkoztatotthoz képest; a közigazgatási kiadások részesedése a költségvetésbôl Magyarországon és más országokban; Az önkormányzatok száma és feladataik összevetése az egyes vizsgált országokban; A közigazgatás különbözô költségelemeinek (munkaerôköltség, dologi költségek, stb.) összehasonlítása 3. A foglalkoztatás tendenciái Magyarországon nemzetközi összehasonlításban Az aktivitási ráta változása az elmúlt 6-8 évben Az inaktív állomány változása, szerkezete, összetevôi és okai A munkanélküliségi ráta a különbözô korcsoportokban

4 Szervezeti Hírek Az elemzés lehetôség szerint kitér a munkaerô-piaci szabályozás (foglalkoztatási támogatások, nyugdíjba-vonulási korhatás és egyéb szabályok, pályakezdôk támogatása, stb) különbségeire. 4. Az oktatási szektor fontosabb makrogazdasági adatainak összehasonlítása Az oktatásra költött központi költségvetési és önkormányzati kiadások, valamint lakossági kiadások összehasonlítása; egy oktatóra jutó hallgatók száma az egyetemeken, fôiskolákon és összesen; egy középiskolai és általános iskolai tanulócsoportra jutó gyermekek száma; a 100 tanulónál kisebb létszámot oktató iskolák száma; a diákok felkészültségének (az oktatás hatékonyságának) alakulása (output típusú mutatók) 5. Az egészségügyi szektor fontosabb makrogazdasági adatainak összehasonlítása az elmúlt évek tendenciáinak felmérése Az egészségügyire költött központi költségvetési és önkormányzati kiadások, valamint lakossági kiadások összehasonlítása; a 10 ezer lakosra jutó kórházak és orvosok, nôvérek száma, a kórházi ágyak kapacitás-kihasználásának átlaga és szóródása a lakosság egészségügyi állapotának összehasonlítása 6. A nyugdíjrendszer fontosabb jellemzôinek összehasonlítása A nyugállományban lévôk aránya a teljes népességen belül; A nyugdíjkiadások részaránya a GDPben; A helyettesítési ráta (a nyugdíjszámítás módszere) valamint az átlagbérek és az átlagnyugdíjak egymáshoz viszonyított arányának alakulása. Fenti nagyszabású és széleskörû vizsgálat folyamatosan folyik. Az elsô feladatok elvégzésére és a jelentés átadására már szeptember elején sor kerül, és azt elnökség megvitathatja. A vizsgálat nagyobb lélegzetû fejezetei is az ôsz folyamán elkészülnek. Tardos János a Bizottság titkára

Szervezeti Hírek 5 Az Európai Textil és Ruházati Szövetség 2009. elsô félévi tevékenysége A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Textil és Ruházatipari Szekcióján (VOSZ TRSZ) keresztül együttmûködik a Magyar Könnyûipari Szövetséggel (MKSZ), a magyar textil és ruházati ágazat európai uniós felzárkózásának megkönnyítésére, az Európai Textil és Ruházati Szövetséggel, az EURA- TEX-szel létesített kapcsolat segítségével. A két szervezet együttmûködésének a célja, hogy a magyar textil és ruházati ipari vállalatok érdekei minél jobban érvényesüljenek, versenyfeltételeik javuljanak az Európai Unióban. Az együttmûködéssel a VOSZ tagvállalatai megkapják mindazon információkat, amelyeket az EURATEX szolgáltat, továbbá az MKSZ képviseli a VOSZ TRSZ tagok érdekeit az Európai Unióban. A két szövetség az iparágat érintô kérdésekben elôre egyeztetett módon közösen lép fel az általuk képviselt szakmák érdekeinek képviseletében az országos és regionális fórumokon, valamint az illetékes szerveknél és hatóságoknál. Az MKSz az általa elkészített szakvéleményekben megjeleníti a VOSZ tagság véleményét. Beszámoló az Euratex 2009. 1. félévi tevékenységérôl, és az MKSz részvételérôl 2009. július 13. Kína Kína tekintetében az Euratex nem adta fel a piacvédelmi törekvéseit, bár a kínai import növekedését természetesen nem tudta megakadályozni. Az ma már 3,8 millió tonna, az összes import 21 %-a (2003-ban még csak 9% volt). Mindazonáltal egyre inkább elôtérbe kerül Kínának, mint piacnak a szerepe, amit az importtal szemben esélyként kezelnek. Ez megfelel az Európai Unió hivatalos politikájának, amelyet az Euratex közgyûlésén David O Sullivan fejtett ki. Az elôadásnak errôl a részérôl a közgyûlésen meghívottként résztvevô Falussy Gusztáv Brüsszelben dolgozó tanácsos az alábbi beszámolót küldte: Kína globális stratégiai, nem csupán kereskedelmi dimenziójú reláció. David O Sullivan hosszasan próbálta gyôzködni a hallgatóságot a késôbbi hozzászólások alapján kevés sikerrel- hogy Kína felemelkedése, a kínai tömegek vásárlóerejének növekedése európai érdek. Idézte Chris Patten korábbi biztost: Egy sikeres Kínánál csak egy dolog aggasztana jobban, egy sikertelen Kína. Kína gazdasági kitörésének egyik pillére, az igen alacsony munkabérek miatt a T/C szektor volt. Kínával számos megoldatlan problémánk van, IPR, kereskedelmi deficit. Folytatni kell a dialógust, amely hosszú távú folyamat. Fenn kell tartanunk a nyomást, de ugyanakkor realistának kell lennünk. USA sem tart elôbbre, harsányabb hangneme ellenére. A hallgatóság elsôsorban Kínához szólt hozzá. Egyes különösen dél-európai küldöttek igen éles, szinte hisztérikus kirohanásokat intéztek. Szerintük a Bizottság nem tesz semmit az európai ipar megmaradása érdekében, sôt asszisztál EU iparmentesítéséhez. Fel kívánja áldozni több iparág után a T/C szektort is. Mi lesz a következô? A gépjármûgyártás? Nem az olcsó munkaerô a gond, hanem a dömping. India is olcsó szállító, de nem dömpinggel. COM nem lép fel elég kemé-

6 Szervezeti Hírek nyen a tisztességtelen kínai gyakorlat ellen. We need a European Commission, not a Chinese Commission (Európai és nem kínai Bizottságra van szükségünk), - mondta egy felszólaló. David O Sullivan válaszában igyekezett hallgatóságát meggyôzni arról, hogy a folyamatokat nem szabad statikusan megközelíteni, alkalmazkodni kell a globális értékesítési láncok létrejötte miatti kihívásokhoz. A 80- as, 90-es évek vitája a T/C-ról, az importkvóták, korlátozások nyújtotta védelmi kényelmesség hosszú távon sokba került a Közösségnek. Emlékeztetett arra, hogy az EU még mindig többlettel rendelkezik a feldolgozott termékek nemzetközi áruforgalmában, nem igaz, hogy Európa ipara megszûnik. Az import 65 %-a a feldolgozóipari tevékenység során kerül felhasználásra, részben exportra. Hivatkozott az elmúlt évtizedekre, amikor milliárdokat öltek az európai hajóipar, és acélgyártás megmentésére, munkahelyek megtartására, sikertelenül. Mindettôl függetlenül az Európa Bizottság határozata alapján készül egy tanulmány arról, hogy Kína mennyire tartja tiszteletben a WTO csatlakozáskor vállalt kötelezettségeit. Ennek fontos fejezete a szellemi jogok védelme és a hamisítás elleni küzdelem. Ebben a témában a leginkább kész a Bizottság a Kínával való konfrontációra, bár itt is inkább a gyógyszerek, DVD-k, stb. területen, kevésbé a textiltermékeknél. Az Euratex mindazonáltal nem adta fel a piacvédelem lehetôségét. Ezt célozta egy antisubsidy eljárás elôkészítése. Ennek keretében márciusban az Euratex nyomására a Bizottság nyilvános - azaz minden cég által megválaszolható - kérdôíven kérdezték meg az európai textil- és ruhaipari cégeket arról, hogy hogyan érinti ôket a kínai import, és konkrétan rákérdeztek, hogy a kínai kormányzat által márkaépítésben támogatott cégek valamelyikével találkoztak-e a piacon. A kérdôívet magyarra fordítva küldtem el a Szövetség tagjainak és még néhány cégnek. Három cég válaszát sikerült eljuttatni Brüsszelbe. A kérdôívet magyar nyelven is elfogadták. Egyelôre nincs információnk az akció megindításáról. Ismerve a Bizottság fenti álláspontját, ez nem valószínû. Az Euratex mindazonáltal ajánlatot kért egy jó nevû brüsszeli ügyvédi irodától az eljárás megindítására. Napirenden van az anti-subsidy eljárásban az USA szövetségével való együttmûködés is. Az Euratex az európai textil- és ruhaipar munkaadói szervezeteit tömöríti, így már négy éve tagjai közt van a Magyar Könnyûipari Szövetség is. Tevékenységének fókuszában az európai textil- és ruhaipari gyártás fenntartása és versenyképességének növelése áll. Az Euratex számos területen fejti ki lobbi tevékenységét: kereskedelempolitika, a belsô piac szabályzása, környezetvédelem, kutatás/fejlesztés, szellemi jogok védelme, szabványosítás, szociális kérdések, képzés, oktatás. Ezeken a területeken célja az, hogy az Európai Unióban a textil- és a ruhaipar szempontjából a lehetô legkedvezôbb döntések szülessenek. Nagyon sokat tesz az Euratex a textil- és ruhaipar presztízsének visszaszerzéséért, javításáért. Az Euratex Brüsszelben mindenütt jelen van véleményével, javaslataival, szakértôi közvetlen kapcsolatot tartanak az illetékes EU hivatalnokokkal, az EU parlamenti képviselôkkel, valamint a többi európai szakmai szervezetekkel. Számunkra sokszor úgy tûnik, hogy Brüsszel messze van, a magyar textil- és ruhaipar helyzetét a hazai jogalkotás befolyásolja elsô sorban. Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy a magyar gyártók nagy része európai cégekhez kötôdik, számukra nem lehet közömbös, hogy az európai textil- és ruhaipar meg tudja-e ôrizni pozícióit, vagy tud-e exportálni Európán kívülre, hiszen ez újabb piaci lehetôségeket nyithat meg. Az Euratex folyamatosan követi a Kínában történteket, erre kínai nemzetiségû alkalmazottat is felvett, aki a kereskedelempolitikával foglalkozik. Kínában a legfontosabb esemény az volt, hogy 2009. április 29.-én a State Council of China (Minisztertanács) határozatot fogadott el az alábbi témában: Plan to adjust and revital the textile industry (Terv a textilipar újjá-

Szervezeti Hírek 7 szervezésére). Az Euratex megküldte a terv teljes szövegét kínaiul, és egy jó összefoglalót angolul. Ebbôl kitûnik, hogy a fô cél 10 %/év növekedés a hozzáadott értékben, és 8 %/év az exportban. A már korábban elindított márkaépítési terv (100 kiválasztott ún. famous (híres) brand támogatása) eredményeképpen a kiválasztott márkák részarányának 20 %-ot kell elérnie az exportban. A márkák piacra vitelének segítségére logisztikai központok létesítését tervezik (Az egyik ilyen éppen Budapesten). A hazai piac fejlesztését is fontosnak tartják, és ennek jegyében hoztak határozatot a hazai termékek közbeszerzésben történô kedvezményezésérôl. A termelékenység 10%/év növekedéséhez a berendezéseket kívánják modernizálni, és kiiktatják a régi berendezéseket. A berendezéseknél 60-70 % hazai gyártást irányoznak elô. Elôírták, hogy az energia és a hulladék növekedésének a termelésnövekedésnél kisebbnek kell lenni. Deklarálták, hogy emelik az ÁFA visszatérítést, és pénzügyileg, hitellel támogatják fôleg a KKV-kat. Az ô támogatásukat szolgálja az is, hogy fejlesztik a textilipar felé nyújtott közszolgáltatásokat (vizsgálatok, exportmenedzsment, stb.) Erôsítik a szakmai szövetségeket, hogy azok hídként funkcionáljanak a cégek és az állam között. Kína is bevezet egy saját REACH szabályozást az európaihoz hasonló elvekkel. A regisztráláshoz azonban csak a kínai öko-toxikológiai méréseket fogadják el. Ez az átfogó terv azt vetíti elôre, hogy Kína a jövôben nemcsak áraival, hanem termékei minôségével, marketing munkájával fog még erôsebb versenyt támasztani. Piacra jutási kérdések Az Európán kívüli országok piacára való bejutás témáját az Euratex folyamatosan napirenden tartja, hiszen az egyik kitörési pont ágazatunk számára az export az ún. feltörekvô országok ma már népes megfelelô vásárlóerôvel rendelkezô rétegei számára. De foglalkozni kell az USA, vagy Kanada - piacvédelmet is szolgáló minôségi elôírásaival is, vagy az exportôröket sújtó intézkedésekkel az egyébként Euratex tag Törökországban. Az Európa Bizottság mûködteti az ún. Market Access Action Commity-t (Piacrajutási Akcióbizottság), amellyel szoros kapcsolatot tart az Euratex, amelynek szintén van ilyen munkacsoportja. Ebben leginkább azok a tagállamok vesznek részt, amelyek cégei közvetlenül exportálnak harmadik országokba a világ minden részén. A résztvevôk így sorolták a felmerült problémák súlya és fontossága szempontjából a piacokat: USA, Oroszország, Kína, Brazília, India, Argentína. Egyébként a jelenlegi válságos helyzetben erôsödnek a protekcionista rendszabályok az egyes országokban. A Bizottság a diplomáciai képviseletek segítségével is gyûjti az információkat az ilyen intézkedésekrôl, de a közvetlen céginformációkat, panaszokat is fogadja a http://mkaccdb.eu-.int/mmadb_barriers/complaint_register_form.htm honlapon és kezeli is azokat. Az Euratex a Bizottsággal való munka mellett, kihasználja az adott országok textilszövetségeivel való közvetlen kapcsolatát is a problémák rendezésére. Így a törökországi probléma rendezésében az Euratex tag ITKIB török szövetség ígért segítséget, a brazil szövetséggel, az ABIT-tel pedig egy informális import csatorna mûködtetését kezdték meg, amelyen a Brazíliába exportôrök kaphatnak segítséget. Ahhoz, hogy az Euratex tevékenysége ezen a területen sikeresebb lehessen, arra van szükség, hogy az exportban résztvevô cégek konkrét problémái eljuthassanak az Euratexhez, mert ezekkel tudja alátámasztani lobbi tevékenységét. Az Euratex minden konkrét esetben eljár, az együttmûködés így a cégek érdeke is. A harmadik piacra történô exportot az Euratex azzal is segíti, hogy figyeli a különbözô országok textiltermékekkel kapcsolatos elôírásait. Minden új elôírásról informálja a tagszövetségeket, és ha indokoltnak látja, az EB hivatalos fellépését kéri. Legfontosabbnak az orosz és a kínai piacot tartják, ezért ezen országok szabványait is figyelik. Idén az

8 Szervezeti Hírek Euratex kezdeményezésére a DG Industry megbízásából összehasonlító tanulmány készült a kínai szabványok és az ISO szabványok megfelelésérôl. A tanulmány megállapította, hogy a jelenleg hatályos kínai szabványok legtöbbször egy korábbi, ma már nem érvényes ISO vagy EN szabvány alapján készültek, emiatt számszerûen nem egyeznek az európai vizsgálatok eredményeivel. A kínai szabványok Kínában kötelezôek, az EU felé irányuló exportban nem. Az EU javasolja a Kínával való kapcsolatban az ISO szabványok bevezetését. Az Euratextôl a harmadik piacokra való bejutás témájában kapott anyagok hasznosak lehetnének az ilyen exportban érdekelt magyar cégek számára, azonban csak egy-két ilyen cégrôl van tudomásunk. A válság hatása EURATEX szintû reagálások A világgazdasági válság az EU textil- és ruházati iparát sem kíméli. Már a 2008. évi adatok is a válság hatását mutatták, amennyiben az elôzô kétévi pozitív árbevétel adatai után 2008-ban már ismét visszaesés volt a termelési és árbevétel adatokban. A textilágazat termelése 9,7, az árbevétel 6,4, a létszám 6,7 %- kal csökkent. A ruhaiparban a visszaesés most kisebb volt, a megfelelô számok: -2,5, -1,7 ill. a létszámnál -7,0 %. Az európai textil- és ruhaipar árbevétele 2008-ban 201,2 mrd euró volt. Jelenleg már csak 2,35 millió embert foglalkoztat összesen 141 404 cégben. Tavaly 11 000 cég zárta be kapuit. A kilencvenes évek óta elôször nem nôttek a kiskereskedelmi ruházati eladások, Bár a visszaesés fél százalék alatt maradt. A 2009. elsô negyedévi adatok még nagyobb visszaesést mutatnak. Ekkor a textilipar 23, a ruhaipar 14 %-kal ért el kisebb árbevételt, mint az elôzô év hasonló idôszakában. Az EU teljes exportja 19 %-kal mérséklôdött 2009. elsô hónapjaiban, a textil- és ruhaipari kivitel visszaesése 18%-os volt. Jellemzi az ágazat helyzetét, hogy a globalizáció kedvezôtlen hatásainak mérséklésére szolgáló Global Adjustment Assistance Fund-hoz beérkezett 19 kérelembôl 10 a mi szektorunkból származott. Az Euratex különbözô ülésein többször is foglalkozott a válság miatti problémákkal, elsô sorban a hitelhez jutás megnehezedésével. Ez ügyben egy kérdôívet köröztek, amelyen a cégeink helyzetét kellett jellemezni finanszírozás szempontjából. Több cég megkérdezése alapján az MKSz válasza márciusban elment. Összesen 14 szövetség válaszolt. Közülük három kivételével (Németország, Ausztria ruhaipar és Portugália) mindannyian a hitelhez jutás nehezedését jelezték. Abban már megoszlott a vélemény, hogy a kicsiket ez jobban sújtja, mint a nagyokat. (7 igen, hat nem, 1 nem válaszolt). Egy kivételével minden válaszoló a bankok által kért fedezet növekedésérôl számolt be. A felmérés után tûzte napirendre az Euratex a hitelbiztosítás kérdését, mint olyat, amelynek állami támogatása segíthet a hitelezésben. Erre össze is hívtak egy munkacsoportot. Ebbe nem jelöltünk senkit. A munkacsoport ülésén levelet fogalmaztak meg Almunia Pénzügyi Biztosnak, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy a hitelhez jutás megnehezítése szétrombolhatja a legjobban mûködô termékláncokat (supply chain) is, és egészséges cégeket is bedönthet. Kutatás-fejlesztés Április 1.-2.-án tartotta negyedszer szokásos éves konferenciáját az Európai Technológiai Platform a Textil- és Ruhaipar Jövôjéért. A konferencia fô témája az EU kutatás-fejlesztési keretprogramjai, az FP6 és FP7 által finanszírozott munkák áttekintése volt. Harminc projekt befejezett és éppen induló került bemutatásra jó áttekintést adva részben a fô kutatási irányokról, részben arról, hogy milyen projektek számíthatnak EU támogatásra. A konferencia két napján a reggeli plenáris üléseken az EU Bizottság és az EURATEX képviselôi elemezték a jelenlegi helyzetet és az innovációs irányokat, az ezt követô szekció-üléseken pedig bemutatásra kerültek az

Szervezeti Hírek 9 egyes projektek. A plenáris elôadások után a konferencia két szekciójában az elmúlt évek textil- és/vagy ruhaipari kutatás-fejlesztési projektjei közül azokat ismertették, amelyeket az EU FP6 és FP7 keretprogramjában támogatásra érdemesnek tartottak. A projektek legnagyobb része a különbözô funkciókkal rendelkezô textiltermékek kifejlesztését célozták speciális, általában a hagyományostól eltérô innovatív alkalmazásokra. A projektek ismertetésébôl legtöbbször nem vált egyértelmûvé az eredmények újdonság tartalma, és az sem, hogy hol tart a piaci bevezetés. Jellemzô, hogy a projektek a sokszor deklarált ipari kezdeményezés, és a konzorciumok ipari szereplôi ellenére is, még mindig a kutató intézetek, egyetemek kompetenciájából indulnak ki. A harminc konzorcium közül mindössze négynek volt gyártó cég a vezetôje. Ezek közül három nagyvállalat, a különféle mûszaki textilt gyártó hollandiai Ten Cate, a francia Duflot és a német Freudenberg (utóbbi kettô nem-szôtt textileket gyárt), míg a negyedik a szén nanocsövek gyártója, a belga Nanocyl, amely egy mindössze hétéves KKV, ún. spin-off cég, amely egyetemi kutatási eredmények ipari hasznosítására jött létre. Természetesen a konzorciumoknak sok ipari tagja van, amelyek legtöbbször az eredmények alkalmazásában vesznek részt. Az azonban nyilvánvaló, hogy a kapott támogatáson túl, a projektben szerzett tapasztalatok és az új nemzetközi szakmai kapcsolatok biztosan nagy értéket jelentenek a résztvevô vállalkozóknak. A legtöbb projekt az innovatív mûszaki textilek területét célozza. Sok projekt irányul többfunkciós, legtöbbször többkomponensû textilszerkezetek kidolgozására célzott mûszaki alkalmazásokra, valamint intelligens textilés ruházati terméke3k fejlesztésére. Jellemzô, hogy a projektekben gyakran a konkrét termékfejlesztés mellett üzleti és menedzsment koncepciók, innovációt támogató eszközök, információs hálózatok, honlapok, stb is szerepelnek, amelyek széleskörû hasznosulása azonban nem került bemutatásra. A projektek résztvevôit áttekintve, megállapítható, hogy általában az új tagországok alulreprezentáltak. Térségünkbôl legtöbbször a cseh és lengyel cégeket találjuk meg a résztvevôk között. Sajnos magyar résztvevô is nagyon kevés. Két projektben van magyar résztvevô, az Innotexben (Innovatext INNOWEAR- TEX és TMTE), és az ebiz- TCF (Helkon Kft, Pécs) projektben. Idén július végén megjelentek az új felhívások, amelyekre az Euratex már a megjelenés elôtt felhívta a figyelmünket. A két új felhívás: NMP programban: Többrétegû 3D termékek elôállítására szolgáló gyártó rendszerek ICT programban: Mikro rendszerek és miniatürizált intelligens rendszerek, ennek 5. pontja: Intelligens kelmék és interaktív textilek területe Az Euratex szervezeti ügyei 2009. április 30.-án visszavonult vezérigazgatói pozíciójából William Lakin. Helyére Francesco Marchi került, aki korábban az Euratex kereskedelempolitikájának felelôse volt. Erre a pozícióra új embert vettek fel. A 2009. évi közgyûlésen az Euratex nevében az Organisation (szervezet) szót a Confederation szóval helyettesítették, hogy jobban kifejezzék azt, hogy az Euratex az európai textilszektor egységes, egyetlen hangja (one voice). Az Euratexbe két új társult tag lépett be, a Messe Frankfurt és a portugáliai gyapjúszövetség, az Anil. Kilépett ugyanakkor a varrócérna gyártóinak szövetsége. A közgyûlésen felszólalók többek között hangsúlyozták a textilipar presztízsének emelésére irányuló akciók fontosságát. Az osztrák szövetség ôsszel roadshow-t szervez fiatalok számára, hogy megismertessék ôket az iparuk új termékeivel. (Máthé Csabáné MKSZ szakértô) Az összeállítást készítette: Hannauerné Szabó Anna, a VOSZ Textil és Ruházatipari Szekciójának elnöke

10 Szervezeti Hírek Meghívó

Szervezeti Hírek 11 Jelentôsen nôtt a Széchenyi Kártya iránti igény Jelentôsen megnövekedett az Széchenyi Kártya iránti igény. Idén az elsô félévben havonta átlagosan 2.272-en igényelték a terméket, ami 13 százalékos bôvülés az elôzô év hasonló idôszakához képest - mondta Krisán László, a rendszert mûködtetô KA-VOSZ Zrt. vezérigazgatója az MTI érdeklôdésére. Elmondta, a növekedés annak is betudható, hogy a válság idején a kis- és középvállalkozások a hosszú távú hitelek helyett inkább a rövidebb idôszakra szólót választják, és ennek megfelel a Széchenyi Kártya nyújtotta lehetôség. Ugyanakkor az igénylés növekedésétôl némileg elmarad a kiadott kártyák száma, mert szerinte a Széchenyi Kártya nem csodaszer, de nagyon jó antibiotikum. A vezérigazgató szerint a Széchenyi Kártya vállalkozói népszerûségéhez az is hozzájárul, hogy jelenleg az átlagos hiteldíja 11,3 százalék, ami jelentôsen kedvezôbb a kereskedelmi bankok kkv-knak szóló szabadfelhasználású hiteleinek kamatainál. A KA-VOSZ adatai szerint a kis- és középvállalkozások finanszírozását segítô rendszer 2002. évi indulás óta 155.433 Széchenyi Kártyát igényeltek, és eddig 115.500 kártyát adtak ki, az így kihelyezett kedvezményes hitel elérte a 656 milliárd forintot. A KA-VOSZ adatai szerint 2002 és 2009 között a kihelyezett hitel 38 százalékát az 500 ezer forint és 4 millió forint közötti kerettel rendelkezô Széchenyi Kártyával vették fel. A kihelyezett hitelkereten belül 27 százalékot az 5 millió forintos, 20 százalékot a 10 millió forintos, 9 százalékot a 6-9 millió forintos, 6 százalékot a 11-25 millió forintos kártyával felvett hitel képviseli. Az igényelhetô hitelkeret növekedésével egyre inkább a magasabb összegek felvétele felé mozdult el az arány, amit mutat, hogy 2008 és 2009 elsô féléve között már 14 százalékot képvisel a 11-25 milliós kártyával igényelt hitel. Krisán László tájékoztatása szerint a hitelek visszafizetési hajlandósága a vártnál kedvezôtlenebbül alakult. Az elmúlt hét évben összes kiadott Széchenyi Kártya 3,5 százalékában került sor az állami készfizetô kezességnek beváltására, amelynek során a 18 milliárd forintot fizetett ki a Garantiqa Hitelgarancia Zrt., de ez még mindig kevesebb, mint más hitelek átlagos bedôlése. A Széchenyi Kártyát 2002-ben a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) közösen indította a kis- és középvállalkozások likviditásának segítésére. A kártya mûködtetéséhez az állam a hitelgarancia lehetôségének biztosítása mellett az idén 2 milliárd forint kamattámogatást ad. Krisán László megjegyezte: ebbôl látszik, hogy kis kamattámogatással is sok pénzt lehet kihelyezni a kis- és középvállalkozások támogatását segítô rendszerbe. A KA-VOSZ szeretné, ha 2010-ben a kamattámogatás mértéke növekedne - mondta Krisán László. KA-VOSZ Zrt

12 Szervezeti Hírek Az összefogás segítette a fuvarozó szakma versenyképességének megôrzését A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MKFE) május végén megtartott országos küldöttközgyûlésén Wáberer György elnök kijelentette: az európai fuvarpiacon 25 százalékos túlkínálat van. Ezen nem segíthet a magyar Kormány. De igenis segíthet a magyar fuvarozók versenyképességének megôrzésében, amennyiben nem veszi el a napidíj (25 euróig érvényes) adómentességét, és meghagyja az üzemanyag-megtakarítás adómentességét. Amennyiben ezek a kedvezmények megszûnnek, a magyar vállalkozások sokkal rosszabb helyzetbe kerülnek a többi uniós állam fuvarozóinál, és elveszítik fennmaradásuk jelenlegi legfôbb esélyét, a harmadik-országos fuvarozást. A számtalan kisebb ügy akár meg is oldódhat, ha ez a két vívmány elvész, az valóban a véget jelentheti. Ez az alap, amely mellett minden egyéb probléma eltörpül. A Kormány álláspontja ekkor nagyon távolt állt a fuvarozókétól. Alig több mint egy hónappal késôbb, június 29-én a Parlament elfogadta az adótörvény módosítását, amely a többi közt kimondja: a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetôként és árukísérôként foglalkoztatott magánszemélyek esetében az e tevékenységre tekintettel kapott napidíjból a vonatkozó kormányrendelet szerinti összeg (jelenleg 25 EUR-nak megfelelô forintösszeg) igazolás nélkül költségként levonható, a nem önálló tevékenységbôl származó jövedelem meghatározásakor üzemanyag- megtakarítás címén havonta legfeljebb 100 ezer forint levonható a bevételbôl, a légrugós vagy azzal egyenértékû rugózási rendszerû tehergépjármûvek (ide értve a pótkocsikat, félpótkocsikat is) és autóbuszok gépjármûadójának mértéke a 2009-es szinten marad. (A légrugós jármû fogalmát az adótörvény értelmezi, s annak igazolását az adóalany kötelezettségévé teszi.) A siker háttere Hosszú ideje nem sikerült ekkora eredményt elérnie az MKFE-nek. Talán éppen akkor volt ilyen jelentôségû lezárása a Kormány és a fuvarozók közötti tárgyalássorozatnak, amikor a napidíj és az üzemanyag-megtakarítás adómentességében állapodtak meg. Igaz, akkor még az üzemanyag jövedékiadó-tartamának befagyasztásáról is sikerült megállapodni. Minek köszönhetô az eredmény, amely most sokkal fontosabb, mint a hamvába holt tavalyi megállapodás? kérdeztük Karmos Gábort, az MKFE fôtitkárhelyettesét. Ez az érdekképviseleti eredmény több tízmilliárd forintot hoz a szakma egésze, tehát az MKFE tagsága és az egyesületen kívüli fuvarozók számára. A siker véleményem szerint 6 tényezôre vezethetô vissza. Bebizonyosodott, hogy bölcs döntés volt a tekintélyes Ernst & Young nemzetközi pénzügyi tanácsadó céggel elkészíttetni a közúti fuvarozók versenyképességi esélyeit vizsgáló tanulmányt. Ez a munka, amely 2009 májusára készült el, feltárta, és feketén-fehéren bebizonyította, hogy a tervezett adótörvény-módosítások következtében igazságtalan és aránytalan versenyhátrányba kerülnének, és tönkre mennének a magyarországi székhelyû fuvarozó vállalkozások. A pénzügyi tárca könnyebben

Szervezeti Hírek 13 fogadta el a tanulmányt így, hogy megállapításait egy nemzetközileg elismert, független szervezet szakértôi dolgozták ki. Ugyancsak hozzájárult az eredményhez az MKFE elnökségi stratégiája, vagyis jól kommunikálták, milyen következményekkel járna, ha az adótörvény-módosítást az eredeti elképzelés szerint bevezetnék. Az egyesület számára nagy segítséget jelentett, hogy a VOSZ fôtitkára, dr. Dávid Ferenc egyetértett álláspontunkkal, megerôsítette, hogy ennek a szektornak rendkívül nagy problémát jelentene a kedvezmények eltörlése, ugyanakkor lehetôvé tette képviselônk részvételét az Országos Érdekegyeztetô Tanács ülésein. A tárgyalások nyomatéka Miközben folytak a tárgyalások és az egyeztetések, hogyan reagált a tagság? Azok a tagok, akik már a májusi közgyûlésen is demonstrációt sürgettek. S ha jól tudom, az Egyesület elnöksége el is készítette egy demonstráció pontos tervét. Most értünk el a 4. pontig. Az elnökség elôbb egy nagyon hatékony és célratörô kétnapos ülést tartott, majd pár nappal késôbb egy rendkívüli ülést. Ekkor született meg a döntés, mely szerint, ha szükséges, az érdekérvényesítés végsô eszközeként figyelemfelkeltô demonstrációt szervez az MKFE. A határozatot megküldtük tagjainknak, és két napon belül tömegével érkeztek a visszajelzések a demonstráció támogatásáról, arról, hogy készek jármûveikkel adott helyen és idôben megjelenni. A tagság egyértelmûen felsorakozott az elnökség mögé, ami nagymértékben segítette a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásokat, mintegy nyomatékot adott a már említett tanulmányhoz és a további szakmai anyagokhoz. Ezek jelentik az 5. pontot, úgy gondolom, sikerült jó háttér és felkészítô tanulmányokat, elemzô és összehasonlító anyagokat készítenünk. Végül, bármennyire különös helyzet, hogy az embernek dicsérnie kell a fônökét a nagy nyilvánosság elôtt, az az igazság, hogy a felkészítés, a határozott szándék, a független szakértôk tanulmánya sem ért volna célba Wáberer György, az MKFE elnöke nélkül. Ez tehát a 6. pont. Az ô szakmai tekintélyére, elismertségére, a gazdasági életben elfoglalt helyére volt szükség ahhoz, hogy a miniszterelnök, a pénzügyminiszter és az adórendszerért felelôs szakállamtitkár is tárgyaljon vele, és elfogadják érveit. Végeredményben neki köszönhetô, hogy a szakértôi Kormány már a fuvarozói szakma számára kedvezô elôterjesztést nyújtott be az Országgyûlésnek, amit el is fogadtak. A demonstráció tehát elmaradt, hiszen a két legfájóbb érvágást sikerült elkerülni. De vannak-e további eredmények, illetve maradtak-e teljesítetlen kívánságai a közúti fuvarozóknak? Tagságunk elégedetten vette tudomásul, hogy a szakma két legfontosabb vívmánya megmarad. A kisebb cégek így megmenekültek attól, hogy tönkre menjenek. A nagyobb vállalkozások tulajdonosai pedig úgy vélik, maradnak Magyarországon, és nem teszik át székhelyüket valamelyik kedvezôbb adózást lehetôvé tevô külföldi országba. Az adózástól független és már korábbi eredmény a hétvégi forgalomkorlátozás enyhítése és lerövidítése. A korábbi június 15-e helyett csak július 1-jén kezdôdik, és nem szombat reggel 8 órától, hanem délután 3 órától tart a kényszerpihenô. A közelmúlt sikere a bírság rendelet módosítása, amelynek legfontosabb hozadéka, hogy a kisebb vétségekért nem rónak ki olyan összegeket, amelyek már a vállalkozás létét veszélyeztetik. A légrugós jármûvek adója megmarad a 2009-es szinten, ehhez azonban a tulajdonosnak igazolnia kell a megfelelô mûszaki adatokat. A jövô évi adók kivetéséig még több mint fél év van hátra, az idô tehát nem szorít, de mindenkinek érdemes odafigyelnie, hogy a mûszaki vizsgákon megkapja az erre vonatkozó igazolást.

14 Szervezeti Hírek Hibás és célszerûtlen az évközbeni emelés A jó hírek mellett a keserû pirula a jövedékiadóemelés. Az ismét dráguló üzemanyagárak mellett ez súlyos gondokat is okozhat a fuvarozóknak. Esély sem volt arra, hogy az évközbeni emelésrôl letegyen a Kormány? A pénzügyminiszterrel folytatott tárgyaláson Wáberer György a gépjármûadón kívül - egyetlen pontra utalt vissza a tavalyi 7 pontos megállapodásból. Mégpedig a kereskedelmi gázolajár bevezetésének lehetôségére. Ez a jövedéki adó egy részének visszaigénylését is jelenthetné. De bevezetéséhez az Európai Unió jóváhagyására is szükség lenne, amely korábban már elutasította Magyarország ez irányú kérését. Erre tehát nagyon kis esélyt valószínûsítenek a szakemberek. Évekkel ezelôtt az érdekképviselet és a Kormány közötti tárgyalásokon gyakran hangoztatott érve volt a fuvarozóknak, hogy Magyarországon sokkal magasabb a jövedéki adó, mint a környezô országokban. Mi a helyzet ma? Az üzemanyag-árakhoz kapcsolódó adóterhek nagymértékben növekedtek. Július 1-jétôl a gázolaj jövedéki adója 5,50 forinttal 90,50 forintra emelkedett, az áfa kulcs pedig 20-ról 25 százalékra módosult. Az üzemanyag adótartamára vonatkozóan rendkívül ellentmondásos helyzetben vagyunk. Valóban, évekkel ezelôtt nálunk a jövedéki adó mértéke meghaladta a környezô országok szintjét. Ugyanakkor ennek az összegnek egy meghatározott része az Útalapba került. Késôbb, szerintem nagyon helytelenül, megszüntették az Útalapot, a jövedéki adó mértékét viszont nem, vagy csak minimális mértékben emelték. Meggyôzôdésem, hogy ebben a fuvarozói érdekképviseleteknek is szerepük volt. A jövedéki adó mértéke 2009. június 30 -ig 85 Ft/liter volt, magasabb a lengyel és a román, de alacsonyabb a cseh, a szlovák és az osztrák mértéknél. Az Európai Unió milyen mértékû üzemanyagjövedéki adót vár el tagállamaitól? Jelenleg az Európai Unió által elvárt minimum 1000 literenként 302 euró. Jövô év januárjától viszont már 330 euró/1000 liter az elvárás. A július 1-jétôl bevezetett 90,50 forintra történt adóemelés indokolatlan és ésszerûtlen, ezt megpróbáltuk szakmai érvekkel alátámasztani, de süket fülekre találtunk. Egyébként szerintem ezzel az évközi emeléssel nagy hibát követett el a Kormány és az Országgyûlés, mert az üzemanyagot megdrágította, ugyanakkor mivel a tankolások helyének bizonyos átrendezôdése várható a költségvetést nem juttatta érdemi bevételi többlethez. Jövôre a tervek szerint 97,35 forint lesz a gázolaj literenkénti jövedéki adója. Mivel a Kormány 295 forintos euró árfolyammal számol, az emelés az Európai Uniónak való megfelelést szolgálja. Itt kell hivatkoznom az e tárgykörben elkövetett egyik legnagyobb hibára: Magyarország ugyanis a csatlakozási tárgyalások során nem kért, és így nem is kaphatott átmeneti könnyítést az uniós szabályozás alkalmazása alól. Ellentétben számos régebbi és több velünk együtt csatlakozott országgal! Például Ausztria, Luxemburg, Lettország, Litvánia, Lengyelország, majd Románia és Bulgária kért és kapott is haladékot a 2003/96/EK irányelv végrehajtása alól. Ezek a tagállamok elviekben megtehetik, hogy kisebb jövedéki adó mértéket alkalmaznak a literenkénti 0,33 eurónál. Sôt, több országban az úgynevezett kereskedelmi gázolajra kivetendô jövedéki adó mérték is alkalmazható, nálunk azonban a jelenlegi szabályozás alapján erre nincs lehetôség. Gyakorlatilag nincs is rá lehetôség, hiszen az irányelvtôl való eltérést az Európai Bizottság javaslata alapján az összes tagállamnak jóvá kellene hagynia. Mindezek alapján nincs különösebb érdekképviseleti mozgástér a gázolaj jövedéki adójának kérdésében. Amennyiben a forint/euró árfolyam másként alakul,

Szervezeti Hírek 15 vagyis a forint erôsödik, akkor uniós kényszer nincsen az emelésre. Azért azt meg kell jegyeznem, hogy a 2008-as megállapodásban a Kormány vállalta, hogy 2010-tôl nem alkalmaz a mindenkori EU minimum szintnél magasabb jövedéki adót a közúti közlekedési szolgáltató jármûvekre. Néhány fontos változás Melyek azok az adómódosítások, amelyekre nyomatékkal felhívja a személyszállító és árufuvarozó vállalkozók figyelmét? A munkaadókat és nyilván majd a munkavállalókat is érinti a természetbeni juttatások megadóztatása, ami az eredetileg tervezett 32 százalék helyett 25 százalék lett. A személyszállítók közül többeket érint, hogy a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás adókulcsa 18 százalék. Fontos, ahogyan már említettem, a légrugós teherjármûvek és autóbuszok gépjármû adója nem emelkedik, de ismétlem, gondoskodni kell a megfelelô igazolásokról. Elképzelhetô, hogy a közlekedési hatóságnak ezért valamennyi díjat fizetni kell, de nyilván nagyságrendekkel kevesebbet, mint amennyi a gépjármû-adó lenne. Lényeges módosítás, hogy a személyi jövedelemadó alapja az úgynevezett szuperbruttó jövedelem lesz, és egyidejûleg csökkennek az adókulcsok, illetve megszûnik a magánszemélyek különadója. A teljes jövedelemre alkalmazandó lesz a 2009. július 1-jétôl részben alkalmazandó alacsonyabb munkáltatói társadalombiztosítási járulék-kulcs (27 százalék). Ötszörösére emelkedik a rehabilitációs hozzájárulás mértéke, amely így 2010-ben 964.500 Ft/fô/év lenne. (A járulék alapja nem változik, azt továbbra is a létszám 5 százaléka után kellene fizetni, amelybôl levonható lesz a megváltozott munkaképességû létszám.) Bevezetik az egyes nagy értékû tárgyakra vonatkozó adót, külön a lakóingatlan, a nagy értékû gépjármû, a vízi és a légi jármû adóztatására. Jelentôsen csökken a visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke, azonban illetékkötelessé válik az ingatlannal rendelkezô társaságban lévô részesedés megszerzése is. Emelkedik a jövedéki-, a gépjármû és az energiaadó mértéke is. Összegezve az elmúlt hetek eseményeit, javultake a magyar közúti személyszállító és árufuvarozó vállalkozások kilátásai, esélyei az európai piacon? Inkább úgy fogalmazhatunk, hogy nem romlottak tovább az esélyek. Rendkívül fontos, hogy a két alapvetô vívmányt, tehát a napidíjat és az üzemanyag megtakarítás adómentességét sikerült megtartani. A szakma fontosságának elismerését jelzi, hogy akkor, amikor a Kormány szerint minden jövedelmet meg kell adóztatni, ezek a kedvezmények megmaradtak. Ez valóban a kisvállalkozások életben maradását segíti, és nyilván a gazdaság egésze számára is hasznos, hogy a nagyok itt maradnak Magyarországon. Rojkó Júlia Megjegyzés: az írás megjelent a Camion Truck&Bus Magazin augusztusi számában.

16 Tájékoztató V. Készház Konferencia A BME Építéskivitelezési Tanszéke az ÉVOSZ Könnyûszerkezet-építô Tagozatával közösen 2009. október 16-án, pénteken Készház Konferenciát szervez. A Konferencia a 2009. október 16-18. között megrendezésre kerülô X. Készház Vásár kísérô rendezvénye. Helyszín: Budapest Kongresszusi Központ, Pátria terem A konferencia programja és regisztrációs lehetôség a www.makesz.hu honlapon érhetô el. Részvétel esetén az Építész Kamara tagjai 3 kredit pontot, a Mérnök Kamarai tagjai 3+1 kredit pontot kapnak. A konferencia fô támogatója a Jaf Holz Ungarn Kft. További információ: ÉVOSZ Titkárság, tel: 201-03-33 / 20 illetve 24 mellék Mûvezetô képzés 2010 2010. január 28. április 2. Az ÉVOSZ a bajor Hanns Seidel Alapítvány pécsi Képzôközpontjával és a pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola és Szakiskolával közösen 2010. január 28. és április 2. között építôipari mûvezetôképzô tanfolyamot szervez. A továbbképzéssel Szakszövetségünk a mûvezetôi munkakört betöltô, vagy betölteni kívánó szakemberek számára kíván lehetôséget biztosítani arra, hogy korábban megszerzett ismereteiket felfrissítsék, és rendszerbe foglalják, illetve azokat a mai elvárásoknak megfelelô ismeretekkel egészítsék ki. A Hanns Seidel Alapítvány pécsi Építôipari Képzôközpontja a német polier (pallér) képzés tananyaga alapján, a magyarországi építôipari környezet sajátosságainak figyelembevételével korszerû, az EU elvárásainak is megfelelô tematikájú tananyagot állított össze. A tananyagot a mélyépítési ismeretek tantárgy oktatásával egészítettük ki, és néhány fôbb tantárgy esetében is biztosítjuk a mélyépítôket érintô gyakorlati példák bemutatást. Így a tanfolyamunkat a magas és mélyépítés területén dolgozó mûvezetôk számára egyaránt ajánljuk. A tanfolyamra szakirányú építôipari szakmai végzettséggel, és kellô szakmai gyakorlattal rendelkezô szakemberek jelentkezését várjuk, azaz szakmunkás végzettségûek esetében legalább négy év, technikusi, vagy ennél magasabb szakirányú iskolai végzettség esetében legalább két év építôipari szakmai gyakorlat megléte szükséges.

Tájékoztató 17 A tanfolyam résztvevôi az elôadások anyagát tartalmazó írott jegyzeteket az egyes elôadások alkalmával megkapják. A résztvevôk a tanfolyam végén írásbeli vizsgát tesznek. Az elôadásokon való részvétel kötelezô. A vizsgán csak azok a hallgatók vehetnek részt, akiknek hiányzása a tanítási idô 10 %-át, vagy maximum két tanítási napot nem haladja meg. A sikeresen vizsgázók a tanfolyam elvégzését igazoló, az ÉVOSZ, a Hanns Seidel Alapítvány és a pécsi Pollack Mihály Mûszaki Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium képviselôi által aláírt magyar és német nyelvû oklevelet vehetnek majd át. A tanfolyam helye: az ÉVOSZ székház IV. emeleti tanácsterme Cím: 1013 Budapest (I. ker.), Döbrentei tér 1. A tanfolyam szervezôi: ÉVOSZ: Pete Zoltán ügyv. ig. helyettes Hanns Seidel Alapítv.: Joachim Scheffczyk projektvezetô Lantos Károly és Mensch József projekt koordinátorok A tanfolyam idôtartama: 220 tanóra, csütörtök, péntek és szombati napokon Oktatási idôpontok: január 28-30. február 04-06. február 11-13. február 18-20. február 25-27. március 04-06. március 11-13. március 18-20. március 25-27. Vizsga (írásbeli): április 02-03. péntek szombat Az oktatás idôrendjének megválasztásakor arra törekedtünk, hogy a résztvevôk a lehetôségekhez képest a lehetô legkevesebb idôt kényszerüljenek munkahelyüktôl távol tölteni, ezért az oktatást nyolc héten át, csütörtök - péntek - szombati napokon 8 x 50 perc idôtartamban szerveztük. Az órák reggel 8:00 órakor kezdôdnek Az ÉVOSZ a felnôttképzést folytató intézmények nyilvántartásában AL-2001 lajstromszámmal 00994-2008 szám alatt van bejegyezve. A mûvezetôképzés az alábbi témaköröket tartalmazza: Sor Tantárgy Óraszám 01 Baleset- és munkavédelem 16 02 Általános munkahelyi adminisztráció 12 03 Szakelmélet 8 04 Anyagismeret 16 05 Épületfizika 16 06 Épületszerkezetek és tervolvasás 22

18 Tájékoztató Sor Tantárgy Óraszám 07 Mélyépítés 12 08 Statika és vasbeton szerkezetek 10 09 Építôipari gépek 12 10 Építési munkahely berendezése 14 11 Anyagrendelések 6 12 Munkahelyi menedzsment 16 13 Általános vezetéselmélet 4 14 Felmérés és elszámolás 8 15 Zsaluépítés 8 16 Kitûzés 16 17 Munkajogi alapismeretek 12 18 Vizsga (írásbeli) 12 Összesen: 220 A tanfolyam díja: 169.000 Ft + áfa/fô, amely az oktatás, és a vizsga díján kívül a tanagyag, valamint a tanítási szünetekben kávé és üdítô biztosítását is tartalmazza. Jelentkezésük esetén kérjük, hogy a tájékoztatóhoz mellékelt jelentkezési lapot, valamint a szakmai végzettséget igazoló oklevél másolatát, egy rövid szakmai önéletrajzzal együtt legkésôbb 2009. november 16-ig faxon, vagy levélben juttassák el az ÉVOSZ titkárság címére. (Cím: 1013 Budapest, Döbrentei tér 1., Fax: 201-38-40) A vizsgaszabályzatot, valamint a részletes órarendet a jelentkezések beérkezését köbvetôen küldjük meg a résztvevôk számára. A tanfolyammal kapcsolatban bôvebb felvilágosítást az ÉVOSZ Titkárságán Pete Zoltán ad. Tel.: 201-03-33 / 20 mellék, E-mail: evosz.pz@mail.datanet.hu Budapest, 2009. augusztus 24. Pete Zoltán ügyv. ig. helyettes

Tájékoztató 19 Harc a korrupció ellen Sok apró lépéssel egy átláthatóbb Magyarországért! A korrupció több területen is komoly problémát okoz, a gazdasági és politikai életben egyaránt. A Transparency International Magyarország célul tûzte ki, hogy kutatásokkal és javaslatokkal segíti elô a magyarországi korrupció elleni küzdelmet. A Transparency International számos országban tevékenykedik, Magyarországon 2006 vége óta, önkéntes civil kezdeményezés hatására mûködik TI tagozat. A nemzetközi korrupcióellenes szervezet célja átlátható és számonkérhetô viszonyok megteremtése a közpénzek elköltése során. A TI pártoktól független; munkamódszere a pozitív hozzáállású együttmûködés a köz-, az üzleti és s civil szféra legszélesebb körével. Átláthatóbb közbeszerzéseket! Nagyobb átláthatóságra van szükség a magyarországi közbeszerzési eljárások során, ez nem vitás, hiszen a közbeszerzés a vele járó hatalmas összegek miatt, talán a leginkább korrupció-sújtotta terület Magyarországon. 2008-ban összesen mintegy 1,7 milliárd forintot költöttek el kb. 4000 közbeszerzési eljárás keretében. Szakértôk becslése szerint a rendszerszerû korrupció 20-25%-kal drágítja meg a közbeszerzéseket, ugyanakkor gyakran olyan termékek és szolgáltatások megrendelését eredményezi, melyek rossz minôségûek, illetve hasznosságuk megkérdôjelezhetô. A Transparency International kidolgozott egy preventív módszert, az ún. átláthatósági megállapodást, melynek célja a közbeszerzések tisztaságának, korrupciómentességének elôzetes biztosítása és folyamatos ellenôrzése egy jogi érvénnyel bíró megállapodás, illetve egy független monitor testület által. A módszert számos országban már sikerrel alkalmazzák, hazánkban még nem ismert. TI turné Annak érdekében, hogy Magyarországon minél többen megismerjék az átláthatósági megállapodást, a Transparency International egy két hónapos turnét szervez, melynek során a TI regionális központok közbeszerzésekért felelôs döntéshozóival (önkormányzatok, fejlesztési ügynökségek) és potenciális beszállítói körével ismerteti a módszer lényegét, szükségességét egy-egy helyi szakmai konferencia formájában. Az ingyenes konferenciákra bármely közbeszerzésben érintett felet szívesen várnak a rendezôk. A módszer lényegérôl és a Transparency International vidéki turnéjáról bôvebben olvashatnak a VOSZ Hírek következô számaiban. Számos területen reformra van szükség A közbeszerzés mellett számos korrupció által érintett terület van, így például a párt- és