Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Jegyzője XXII/13-22/2008. ( ) számú JEGYZŐI UTASÍTÁS a Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Munkavédelmi Szabályzatáról 1. A SZABÁLYZAT CÉLJA A Budapest Főváros XIII. Kerületi Polgármesteri Hivatal Munkavédelmi Szabályzatának (a továbbiakban: MVSZ) célja mindazoknak a követelményeknek, szervezeti és működési szabályoknak és egyéb munkafeltételeknek rendszerbe foglalt megadása, leírása, melyeket a Polgármesteri Hivatal minden vezető és beosztott munkatársa (köztisztviselője, ügykezelője, munkavállalója a továbbiakban együtt: köztisztviselő) köteles megismerni, betartani, illetve betartatni annak érdekében, hogy: a Polgármesteri Hivatalnál egészséges és munkaképes emberek dolgozzanak a munkaköröknek megfelelő ismeretekkel és adottságokkal, a munkavégzés körülményei, a munkahelyek, a munkaeszközök és a munkafolyamatok feleljenek meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek, a köztisztviselők rendelkezzenek a munkavégzés biztonságával és az egészségvédelemmel összefüggő ismeretekkel. Jelen szabályozás célja továbbá, hogy a Polgármesteri Hivatalban minden munkahely, munkavégzés, tárgyi és személyi feltétel feleljen meg a munkavédelemre vonatkozó jogszabályoknak (jogi és szabványi követelményeknek), kiemelten a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) rendelkezéseinek és ágazati miniszteri előírásoknak. 2. A MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT TERÜLETI, SZEMÉLYI HATÁLYA Az MVSZ területi hatálya kiterjed a Polgármesteri Hivatal valamennyi, a Béke tér 1. sz. alatti munkaterületére és munkahelyére, beleértve azon külső munkahelyeket is, ahol az itt dolgozó köztisztviselők munkakörüknél fogva feladatot teljesítenek. Az MVSZ személyi hatálya kiterjed a Hivatal valamennyi szervezett munkavégzést folytató
2 köztisztviselőjére, az önkormányzati képviselőkre, a külső bizottsági tagokra, a külön szerződés alapján munkát végzőkre, a munkavégzés hatókörébe tartózkodókra (ügyfél, látogató, szolgáltatást igénybevevő, stb.). Az MVSZ előírásainak betartása kötelező azok megszegése a cselekmény vagy annak nyomán bekövetkezett esemény súlyától és jellegétől függően fegyelmi, szabálysértési, vagy büntető eljárást vonhat maga után. Az MVSZ előírásainak értelmezésekor felmerülő vitás kérdésekben a Személyzeti és munkaügyi vezető munkavédelmi szakemberrel egyeztetett állásfoglalása az irányadó. A Hivatal köztisztviselői az állandó munkaterületen kívül a Hivatal megbízásából végzett tevékenységük esetén kötelesek az adott terület munkavédelmi előírásain túl a Hivatal munkavédelmi szabályzatában foglaltakat is értelemszerűen alkalmazni 3. ÜGYREND Jegyző Gondoskodik az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények, az ezekhez szükséges tárgyi, személyi és szervezeti feltételek megteremtéséről. A munkavédelmi előírások, jogszabályok megszegőivel szemben annak súlyosságától függően fegyelmi felelősségre vonást alkalmaz. Gondoskodik a munkavédelmi szakember és Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat megbízásáról. Évente egy alkalommal beszámoltatja a Személyzeti és munkaügyi vezetőt, a Gondnokság vezetőjét és a munkavédelmi szaktevékenységet ellátó külső megbízottat munkavédelmi tevékenységükről, intézkedéseikről. A súlyos munkabalesetek kivizsgálásában személyesen részt vesz. Személyzeti és munkaügyi vezető A Jegyző megbízása alapján irányítja a munkavédelmi tevékenységet. A Jegyzői Iroda jogi munkatársával irányítja az MVSZ kidolgozását, ellenőrzi és ellenőrizteti az abban foglaltak maradéktalan végrehajtását. Gondoskodik a Polgármesteri Hivatal munkavédelmi feladatainak meghatározásáról, valamint a végrehajtás irányításáról, ellenőrzéséről. Részt vesz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények, az ezekhez szükséges tárgyi, személyi és szervezeti feltételek megteremtésében. Előkészíti a munkavédelmi és foglalkozás-egészségügyi feladatokat ellátó külső cég, illetve szakember megbízását, azt előterjeszti jóváhagyásra. Gondnokság vezető Biztosítja, hogy a Polgármesteri Hivatal munkaeszközei megfeleljenek az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek. A karbantartási tervek készítésénél figyelembe veszi az ezek megvalósítása érdekében szükséges intézkedéseket,
3 biztosítja a szükséges tárgyi feltételeket. Gondoskodik arról, hogy a veszélyes létesítmények, munkaeszközök, technológiák munkavédelmi üzembe helyezése az előírásoknak megfelelően történjen, azok üzembe helyezését személyesen ellenőrzi. Negyedévente legalább egy alkalommal munkavédelmi szemlét tart a Hivatalnál. Intézkedik a megállapított hiányosságok felszámolása érdekében és ellenőrzi az intézkedések végrehajtását. Felelős a munkahelyi egészségi ártalmak (klíma, zaj, veszélyes anyagok expozíciója stb.) csökkentéséért, szükség esetén a megelőzést szolgáló műszeres vizsgálatok elvégeztetéséért. 4. AZ ALKALMAZÁS MUNKAVÉDELMI FELTÉTELEI Egészségi alkalmasság A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével meghatározza és végzi az alkalmazást megelőző, valamint az időszakos orvosi vizsgálatokat. A vizsgálatok időpontjait (év, stb.) valamint irányultságát írásban kell meghatározni és arról a köztisztviselőket tájékoztatni. A felvételre jelentkező alkalmazásra, illetve kinevezésére csak akkor kerülhet sor, ha egészségi állapota a munkakör ellátására a foglalkozás-egészségügyi orvos szerint alkalmas. Mind a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat, mind a Személyzeti és Munkaügyi Csoport köteles a munkaalkalmassági vizsgálatok nála rendelkezésre álló adatait ellenőrzésre alkalmas állapotban dokumentálni, a Szolgálat által kiállított igazolást érvényességének időpontjáig megőrizni. Egészségi ártalom veszélyével (fokozott expozícióval), baleseti veszéllyel járó, illetve járványügyi érdekből meghatározott munkakörökben, munkakörönként előírt gyakorisággal időszakos alkalmassági vizsgálatot kell végezni. Időszakos alkalmassági vizsgálat kezdeményezése a jegyző hatáskörébe tartozik. A munkáltató köteles biztosítani a lehetőséget, a köztisztviselő pedig köteles megjelenni az orvosi vizsgálaton. A foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatokat munkaidő alatt kell elvégezni. Az elvégzett időszakos alkalmassági vizsgálat adatait a foglalkozás egészségügyi orvos értékeli és az eredményt az "Időszakos alkalmassági vizsgálati lap" kitöltésével és visszaküldésével közli a munkáltatóval. (A vizsgált köztisztviselők alkalmasak-e, vagy sem a munkakör további betöltésére, esetleg milyen korlátozó feltételek mellett). Amennyiben az időszakos alkalmassági vizsgálaton résztvevő köztisztviselő egészségi állapota miatt nem alkalmas a megjelölt munkakör betöltésére és alkalmatlansága a munkahely valamely expozíciójára vezethető vissza, akkor együttesen kell keresni továbbfoglalkoztatásának lehetőségét. Amennyiben a köztisztviselő nem a munkakörével összefüggésben szerezte
4 egészségkárosodását, a munkáltatói jogkörrel rendelkező Jegyző hatáskörébe tartozik a probléma megoldása. Amennyiben az időszakos orvosi vizsgálat az alkalmazottnál fokozott expozíciót és/vagy a munkakörülményekre visszavezethető egészségkárosodást mutatott ki, akkor a foglalkozásegészségügyi orvos erről a körülményről a Személyzeti és Munkaügyi Vezetőt értesíti. A foglalkozás-egészségügyi orvos ebben az esetben teljesíti jelentési köte1ezettségét az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelőség (OMMF) felé. A Foglalkozásegészségügyi Szolgálat - a munkavédelmi feladatokkal megbízott szakember bevonásával - felderíti a fokozott expozíciót, egészségkárosodást okozó üzemi, műszaki körülményeket és intézkedik hasonló esetek megakadályozásáról. A Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat közreműködik a veszélyforrások feltárásában és javaslatot ad a munkahelyi, biztonsági, egészségi, oktatási programokhoz és az egészségibiztonsági fejlesztési tervekhez, projektekhez. Szakképesítésre, kötelező szakmai gyakorlati időre vonatkozó rendelkezések Mindazon munkakörök, tevékenységek szakképesítéshez kötöttek, melyeket jogszabályok felkészültségi szinthez, iskolai végzettséghez kötnek. Új köztisztviselő felvétele esetén a Személyzeti és munkaügyi vezető köteles meggyőződni arról, hogy a felvételre jelentkező személy rendelkezik-e a betölteni kívánt munkakör ellátásához szükséges szakképesítéssel. A munkáltató csak olyan munkával bízhatja meg a köztisztviselőt, melyhez - egészségügyi alkalmassága mellett - a szükséges szakmai képzettséggel, végzettséggel is rendelkezik. A szakmai gyakorlat letöltését biztosító rendelkezések Jelen Szabályzat alkalmazásában szakmai gyakorlatnak minősül a szakközépiskolai, szakiskolai tanulók, a szakmai képzésben résztvevők, a főiskolai, egyetemi hallgatók szakmai képzésében történő közreműködés. A szakmai gyakorlaton történő foglalkoztatás csak előzetes írásbeli engedély alapján történhet. A szakmai gyakorlat nem terjedhet ki olyan feladatok elvégzésére, amely a gyakorlatot töltő egészsége, fejlődése és testi alkata szempontjából reá nézve hátrányos következményekkel járhat. Szakmai gyakorlaton résztvevők csak felügyelet mellett dolgozhatnak, 1-5 fő fiatalkorú dolgozó mellé biztosítani kell legalább egy fő felügyeletet, aki ismeri a munkavédelmi előírásokat. Munkavédelmi szakképzettségre vonatkozó rendelkezések Az Mvt. vonatkozó végrehajtási rendeletének melléklete alapján, a tevékenysége szerint veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles a munkavédelmi tevékenységhez előírt létszámot és időt biztosítani, és legalább az előírt időtartamokra munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni, munkavédelmi feladatokkal szakembert megbízni.
5 A Polgármesteri Hivatal a III-as veszélyességi osztály C állományú besorolásába tartozik. A jogszabály által munkavédelmi szaktevékenységként előírt feladatok ellátásához köteles a Hivatal munkavédelmi szakembert biztosítani. 5. MUNKAVÉDELMI OKTATÁS Munkavédelmi szakképzettségre vonatkozó rendelkezések Az újonnan belépő köztisztviselőket a munka megkezdése előtt előzetes, a későbbiekben a munka jellegének megfelelő gyakorisággal ismétlődő munkavédelmi oktatásban kell részesíteni. Az oktatások elméleti és - a fizikai munkakörben dolgozóknak - gyakorlati részből állnak. Biztosítani kell az általános, valamint a munkahely, a munkakör és a beosztás szerint szükséges munkavédelmi ismeretek elsajátítását. Fel kell készíteni a veszélyhelyzetekben, illetve a rendkívüli helyzetben tanúsítandó magatartásra is. A munkavédelmi oktatás szabályai Előzetes munkavédelmi oktatás A munkavégzés megkezdése előtt elméleti és gyakorlati oktatásban kell részesíteni minden olyan dolgozót, aki: közszolgálati jogviszonyt illetve munkaviszonyt (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesít a Hivatalnál, hat hónapot meghaladó távollét után újból munkába lép, munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz üzembe helyezésekor érintett, új technológia bevezetésekor érintett, külső munkavállalók, illetve a szakmai gyakorlaton résztvevők esetén a Személyzeti és munkaügyi vezető feladata a helyi követelmények ismertetése, az oktatás regisztrálása. Amennyiben az előzetes elméleti oktatást a külső dolgozó munkáltatója végzi, e kötelezettséget a szerződésben rögzíteni kell. Az újonnan belépő köztisztviselők részére a központilag kiadott írásos anyagot kell rendelkezésre bocsátani. A következő ismétlődő oktatás megtartásáig az minősül alapoktatásnak. Ismétlődő munkavédelmi oktatás A munkavédelmi oktatás gyakorlati tevékenységhez kapcsolódó részét a köztisztviselők részére évente kell megismételni az ismeretek szinten tartása és felújítása érdekében. Az ismétlődő oktatások megtörténtének vezetéséért a Személyzeti és munkaügyi vezető felelős. Pótlólagos oktatást kell tartani az oktatásról valamilyen okból kifolyólag távollevők részére a megjelenésre előírt időpontot követő 15 napon belül. Azt a köztisztviselőt, aki saját hibájából,
6 figyelmeztetés ellenére sem vesz részt az oktatáson, a munkavégzéstől el kell tiltani. Az emiatt kieső munkaidőre nem jár munkabér illetve illetmény. Rendkívüli munkavédelmi oktatás Rendkívüli oktatást kell tartani: ha a bekövetkezett munkabaleset kivizsgálása oktatási hiányosságot tárt fel; súlyos munkabalesetet követően a tanulságok ismertetése; ha a külső vagy belső ellenőrzés oktatási, illetve súlyos tárgyi, személyi, szervezési hiányosságokat tárt fel. A rendkívüli munkavédelmi oktatást a Személyzeti és munkaügyi vezető rendelheti el. Munkavédelmi oktatás rendje Oktatás lebonyolítása Az oktatásokat munkaidőben kell lebonyolítani. Az időpontról a köztisztviselőket a Személyzeti és munkaügyi csoport munkatársainak időben kell értesíteni, ismertetve az oktatás típusát, helyét, időpontját. Az oktatás időtartamát a szükséges ismeretanyag és a gyakoroltatás függvényében mindig az oktatott köztisztviselők elsajátítási készségének figyelembe vételével kell meghatározni. Az oktatás alapvetően az ismeretek szóbeli közlésével, illetve bemutatással történik. Amennyiben a köztisztviselő nem hajlandó az ismereteket elsajátítani, fegyelmi eljárás indítható, és a köztisztviselőt az adott munkakörben alkalmazni nem lehet. Az oktatás tematikája A munkavédelmi oktatások tartalmi követelményeit a szakma alapvető szabályainak figyelembevételével kell megállapítani. Az oktatás tematika elkészítéséért a munkavédelmi feladatokkal megbízott szakember a felelős. Elméleti és gyakorlati tematika Elméleti tematika: MVSZ; Vonatkozó biztonsági szabályzatok; Munkahelyre, tevékenységre vonatkozó előírások (technológiai dokumentációk); Munkavállalók kötelezettségei, jogai, különös tekintettel a munkabalesetek bejelentésére; Anyagmozgatási szabályok; Biztonsági berendezések; Munkával kapcsolatos közlekedésbiztonsági szabályok; Rendkívüli helyzetben tanúsítandó magatartás, mentés, menekülés; Elsősegélynyújtási ismeretek. Gyakorlati tematika: MVSZ;
7 Munkafolyamat; Kezelendő munkaeszköz működése, veszélyei; Munkaeszköz használata, munkafogások; Munkakörnyezet veszélyei. Elsősegélynyújtás oktatása Az elsősegélynyújtásban érintettek oktatásában a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálatnak kell közreműködnie. Beszámoltatás Az oktatást végzőnek meg kell győződnie arról, hogy a köztisztviselő az oktatott anyagot elsajátította és azt a gyakorlatban alkalmazni tudja. Ennek megtörténtét az oktatási naplóban rögzíteni kell. A számonkérés az oktatott anyag jellegétől függően szóbeli, gyakorlati vagy írásbeli lehet. Az oktatások bizonylatolása Az oktatások bizonylatolása a munkavédelmi oktatási naplóban, illetve az ezt helyettesítő, de azzal egyenértékű aláírási íveken történik, mely tartalmazza az oktatást végző és az oktatott aláírását, mellékletben az oktatás tematikáját. A naplót, illetve aláírási íveket a Személyzeti és munkaügyi vezetőnek 5 évig meg kell őriznie. 6. EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK, VÉDŐITAL, TISZTÁLKODÁSI ESZKÖZÖK ÉS SZEREK JUTTATÁSA Egyéni védőeszköz A tevékenységek egy részénél nem lehet műszaki, illetve szervezési intézkedésekkel a kockázatokat megszüntetni vagy elfogadható szintre csökkenteni. Ezekben az esetekben egyéni védőeszközök használata válik szükségessé. Az egyéni védőeszköz jogosultságát a munkáltatónak a törvényi szabályozás értelmében írásban kell szabályozni (Mvt. 56. ). Az egyéni védőfelszerelések, védőital, tisztálkodó eszközök és tisztálkodó szerek helyett a munkáltató pénzbeni megváltást nem adhat. Tisztálkodó eszközök és szerek A munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges tisztálkodó szereket, valamint a tisztálkodás lehetőségét minden köztisztviselő részére biztosítani kell.
8 7. MUNKAVÉGZÉSRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Általános magatartási szabályok A munkát közvetlenül irányító osztályvezetők kötelesek: o gondoskodni arról, hogy az irányításuk alatt folyó munkához szükséges tárgyi, személyi, szervezési feltételek [pl. megfelelő ismeretekkel rendelkező, egészségügyileg alkalmas és szükséges létszám, a munka- és védőeszközök, az előírt védő ital, bőrvédő készítmény (amennyiben ezek szükségesek), valamint tisztálkodási szerek és eszközök, a regenerálódáshoz szükséges idő, stb.] biztosítottak legyenek. o gondoskodni kell arról, hogy a köztisztviselők az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, valamint a munka közbeni magatartás szabályait elsajátítsák, betartsák és a munkabalesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésében tevékenyen részt vegyenek; o a munkavégzést a veszély elhárításáig leállítani és a szükséges intézkedéseket megtenni, ha a munkakörülmények olyanok, hogy azok bárki életét, testi épségét közvetlen veszélyeztetik; o baleset, sérülés, rosszullét, üzemzavar, rendkívüli esemény esetén a szükséges intézkedéseket megtenni és továbbjelentési kötelezettségének eleget tenni; o az alkohol- és dohányzásellenes rendelkezések végrehajtását biztosítani és betartását ellenőrizni, illetve ellenőriztetni; o ittas személynek a munkahely területére történő beengedését vagy ott foglalkoztatását megtiltani. Ittas személyt a munkahelyről, illetve annak területéről biztonságos módon haladéktalanul el kell távolítani és távozásáról meggyőződni; o a munkahelyen megtiltani minden olyan magatartást (fegyelmezetlenség, játék, stb.), amely munkavégzés biztonságát veszélyezteti. A köztisztviselőkre vonatkozó fontosabb magatartási szabályok: o A köztisztviselő jogosult megkövetelni a munkavégzéshez szükséges feltételeket (az egészséges és biztonságos munkavégzéshez szükséges felszereléseket, munka- és védőeszközöket, ismereteket, tisztálkodási szereket, stb.) o A köztisztviselő csak olyan munkát végezhet, amelyhez a megfelelő képzettséggel, képességgel, a szükséges munkavédelmi ismeretekkel rendelkezik, a munka elvégzésére felettesétől utasítást, engedélyt kapott. o A köztisztviselő megtagadhatja a rábízott munka elvégzését, ha annak végrehajtása testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyezteti, köteles viszont megtagadni az olyan munkát, melynek végzésével mások testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
9 o A köztisztviselő köteles munkahelyén munkavégzésre alkalmas állapotban, pihenten, alkohol, kábítószer és a munkabiztonságot károsan befolyásoló gyógyszer hatásától mentesen (azaz szellemi és fizikai képességeinek teljes birtokában) megjelenni és ott kizárólag a rábízott feladatot végezni. o A köztisztviselő egészségügyi panaszait és azon gyógyszerek fogyasztásának tényét, amelyeknek a kezelési útmutatója szédülés, vagy más hasonló kockázatra figyelmeztet, köteles közvetlen munkahelyi vezetője tudomására hozni. A munka közben előálló esetleges rosszullétet azonnal köteles felettesének jelenteni. o Munkaidő alatt a kijelölt munkahelyen köteles tartózkodni és minden olyan magatartást (fegyelmezetlenség, játék stb.) kerülni, amely a biztonságos és egészséges munkavégzést akadályozza. o A köztisztviselő köteles a munkakörével kapcsolatos szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátítani (az előírt munkavédelmi oktatásokon részt venni) és azokat munkája során alkalmazni. o Köteles a munkahelyén észlelt balesetet, baleseti veszélyforrást, rendellenességet, valamint a rendelkezésére bocsátott munkaeszközök meghibásodását közvetlen vezetőjének jelenteni, illetve a közvetlen fenyegető baleseti veszélyhelyt a tőle elvárható módon elhárítani. o A munkavégzés során a végzett munka jellegéhez igazodó, kellő biztonságot nyújtó lábbelit kell viselni (pl. fapapucs nem viselhető). o A köztisztviselő köteles a munkaköréhez előírt (orvosi, pszichológiai stb.) vizsgálatokon részt venni. o A munkaterületen fegyelmet, rendet és tisztaságot kell tartani. o A nem dohányzók egészségének védelme érdekében dohányozni csak az arra kijelölt helyen szabad. A Polgármesteri Hivatal épületén kívül végzett munka A Polgármesteri Hivatal épületén kívül végzett munka esetében a kockázat az ismeretlen körülmények miatt nagyobb lehet, mint a Hivatal épületében lévő munkahelyeken, ezért e munkavégzés szabályainak külön meghatározása indokolt. Idegen szervezetek területén történő munkavégzés előtt meg kell ismerni a helyi sajátosságokat. Egyeztetni kell a munkahely képviselőjével a munkavédelemmel kapcsolatos tartalmi elemeket, a személyi feltételeket, valamint az ellenőrzési feladatok meghatározását (szociális helyiségek használata, elsősegély, stb.). Közterületen végzett munka esetében a munkavégzés helyének elhatárolása, a láthatóság biztosítása, a munkavégzés (többek között az alkoholfogyasztás) ellenőrzése fontos kérdés. Külső munkavégzésnél a munkáltatónak szabályoznia kell a tárgyi feltételek biztosításának
10 rendjét (ivóvíz, átöltözés, melegedés, egészségügy, stb.) Más szervezetek által végzett munka A Szabályzat szempontjából más szervezet munkavállalójának minősülnek: Idegen vállalatok és vállalkozások; más cégek; outsourcing partnerek (kiszervezett szervezetek) munkavállalói. A Polgármesteri Hivatal működési területén (létesítményében, munkaeszközein, stb.), ahol idegen szervezet munkavállalói is dolgoznak, a munkavégzést úgy kell összehangolni, hogy az a munkavállalókra és a munkavégzés hatókörében tartózkodókra veszélyt ne jelentsen. Az összehangolás magában foglalja az érintett munkavállalók és munkavédelmi képviselők, illetve a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról és a megelőzési intézkedésekről. Az összehangolás megvalósításáért a Gondnokság vezetője a felelős. Látogatók számára előírt munkavédelmi feltételek Az ismeretlen környezet, kockázatok miatt a látogatók esetleges veszélyhelyzetnek lehetnek kitéve. Ilyenek pl. a lift használatából adódó sérülések, elcsúszás veszélye, stb. Ezért a belépés engedélyezésénél a következőket kell szabályozni: A belépési engedély jogosultságának kiterjesztése (szabályozottsága); Annak feltételei ügyfél-, vendég-, külső munkatárs- kártya biztosítása, tájékoztatási kötelezettség; Az épületben történő mozgás kontrollálása; Elsősegély nyújtási hely (lehetőség) megjelölése. Társadalmi munka bejelentésének, engedélyezésének, nyilvántartásának a rendje Az Mvt. 87. 9. pontja értelmében a szervezett munkavégzés körébe tartozik a munkáltató által kezdeményezett, irányított, vagy jóváhagyott társadalmi munka. Szervezett társadalmi munkának minősül: a Hivatal vezetése, köztisztviselői csoportok, érdekképviseletek és karitatív szervezetek által szervezett, és ezek területén, vagy azon kívül végzett engedélyezett munkavégzés. A társadalmi munka engedélyezésére a jegyző jogosult. Az engedély tartalmazza az időpont, az időtartamot, elvégzendő munkát, résztvevők megnevezését, munka irányításával megbízott személy nevét. A társadalmi munka közben történő balesetek kivizsgálását, nyilvántartását a Mvt. V. fejezetében és az MVSZ 9. fejezetében foglaltak szerint kell elvégezni.
11 Az elsősegély biztosításának rendje A Polgármesteri Hivatalban minden munkahelyen az ott dolgozók létszámától, tevékenységétől függően kellő számú kiképzett elsősegélynyújtót kell biztosítani. (Létszámtól függően 50 főre legalább egy, elsősegélynyújtásra is kiképzett köztisztviselő jusson.) A Személyzeti és munkaügyi vezető köteles rendszeresen felülvizsgálni ezen előírás betartását, szükség esetén a képzési igényt jelezni a Jegyző felé. A munkavédelmi oktatásnak az elsősegélynyújtásra is ki kell terjednie. A munkahelyeken elsősegélynyújtás céljára állandóan készenlétben kell tartani az elsősegélynyújtó felszereléseket a köztisztviselők, az ügyfelek, vendégek, külső munkatársak számától függő mennyiségben és minőségben. Dohányzással kapcsolatos szabályok betartásának ellenőrzése A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével nem szabad dohányozni. 8. MUNKAVÉDELMI ELJÁRÁSOK RENDJE Létesítés (üzembe helyezés, használatbavétel, ellenőrző felülvizsgálat) Valamennyi létesítmény, munkahely, munkaeszköz, technológia üzemeltetésének megkezdése előtt meg kell vizsgálni, hogy az a vonatkozó jogszabály szerint veszélyes, vagy nem veszélyes kategóriába tartozik. Amennyiben veszélyesnek minősül, akkor munkavédelmi üzembe helyezés szükséges. (Lásd: 1.sz. melléklet.) Nem veszélyes munkaeszköz esetén, ha annak biztonsága függ a szerelés követelményeitől, akkor ellenőrző felülvizsgálati (továbbiakban: használatba vételi) eljárást kell lefolytatni. Általános szabályok: Függetlenül a létesítmény veszélyességétől, a létesítésnél a munkavédelmi szempontokat érvényesíteni kell, ezért többek között az alábbiak szabályozása szükséges: Tervező, kivitelező, beruházó, üzemeltető együttműködésnek rendje; A cég szakterületeinek feladatai (adatszolgáltatás, ellenőrzés, javaslattétel, stb.); A létesítésért felelős projektvezető feladatai (pl. információ a tervezőnek a helyi sajátosságokról, munkavédelmi tervfejezet véleményezése, stb.); Tervjóváhagyó tárgyalás rendje; Tervező, kivitelező munkavédelmi tevékenységének ellenőrzése, beleértve a tervezői és kivitelezői nyilatkozatot. (Lásd: 2. sz. melléklet.) Veszélyes létesítmény, technológia, munkahely, munkaeszköz üzembe helyezése: Meg kell határozni az üzembe helyezés személyi, tárgyi, szervezési feltételeit. A Jegyzőnek kell elrendelnie az üzembe helyezést, melyet a Gondnokság vezetője végez el az MVSZ-ben rögzített eljárási rend szerint, lásd Munkavédelmi üzembe helyezés elrendelése iratminta (1.sz. melléklet).
12 Nem veszélyes létesítmény, munkahely, munkaeszköz használatba vétele illetve ellenőrző felülvizsgálata: A nem veszélyes létesítmények, munkahelyek külön munkavédelmi szempontú használatba vételi eljárása nem kötelező, az része lehet az általános átvételi eljárásnak. (Lásd: 3.sz. melléklet.) Újraindítás és áttelepítés: Veszélyes munkaeszköz újraindítása és áttelepítése esetén is biztosítani kell az üzembe helyezési eljárás lefolytatását. A Gondnokság vezetőjének jelezni kell a munkavédelmi feladatokkal megbízott szakember felé, ha: A veszélyes munkaeszközt műszaki okból 30 napot meghaladóan nem használták, Ha teljes szétszereléssel együtt járó javítási munkát végeztek rajta (újraindítás), A veszélyes munkaeszközt úgy áthelyezték, hogy az üzemeltetési körülmények tekintetében lényeges változások történtek (áttelepítés). Üzemeltetési dokumentumok Új technológiát utasítás nélkül bevezetni, gépet magyar nyelvű üzemeltetési dokumentáció nélkül beüzemelni nem szabad. A technológiai utasítást felül kell vizsgálni és szükség szerint módosítani kell: Ha a technológia munkavédelmi követelményeit tartalmazó előírás változik; Ha új anyag, gép, berendezés, illetve eszköz kerül bevezetésre és a köztisztviselőknél, illetve a környezetben veszélyeztetés fennáll; Minden olyan rendkívüli esemény bekövetkezésekor, amelynek oka az utasítás hiányosságára vezethető vissza. Az elkészített utasításokat kiadás előtt véleményeztetni kell a külső munkavédelmi szakemberrel. A technológiai és üzemeltetési dokumentumokat a gép, berendezés közelében, az érdekelt köztisztviselők részére könnyen hozzáférhető, jól látható helyen és módon kell tárolni. Ennek a feladatnak az elvégzéséért a gondnok felelős. A munkahelyeken végzendő műszeres és higiénés vizsgálatok rendje A munkahelyeken végzendő műszeres vizsgálatoknak a biztonságra és egészségre veszélyes anyagok, valamint körülmények kibocsátási értékeinek megállapítására kell kiterjednie. Műszeres méréssel kell többek között meggyőződni: Azokról a környezeti hatásokról, amelyek a létesítmény, gép, berendezés használata, illetve üzemeltetése során az egészségre károsítóan hatnak, vagy környezeti ártalomként jelentkezhetnek, és szemrevételezés vagy érzékelés útján nem, vagy csak bizonytalanul lehet az értékeket (követelményeket) megállapítani; A létesítmények, munkahelyek, gépek, berendezések érintésvédelméről; A megvilágítási, zaj és klimatikus előírások teljesítéséről. Egyes munkavédelmi műszeres vizsgálatokat (pl. zaj, érintésvédelem) csak az arra jogosult
13 végezhet el. A vizsgálatok megrendelése a gondnokság vezetőjének közreműködésével történik a külső munkavédelmi szakember véleménye alapján. Műszeres, illetve higiénés vizsgálatot kell végezni még az alábbi esetekben: Egészségi ártalomra utaló panasz esetén; Szemmel látható, illetve érzékelhető veszély, ártalom fennállása esetén; Az üzem-egészségügyi szolgálat vezetője (foglalkozás-egészségügyi orvosa) intézkedésére; Az illetékes hatóság (OMMF, ÁNTSZ, stb.) intézkedésére. A műszeres méréseket, illetve vizsgálatokat a vonatkozó szabványok, jogszabályok előírásai alapján kell elvégezni és a vizsgálat eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Új létesítés esetén a folyamat befejező részeként az üzembe helyezés, illetve használatba vétel előtt műszeres mérésekkel kell szükség szerint meggyőződni a különböző megvilágítás, klíma paraméterek megfelelőségéről. Kockázatértékelés, kockázatbecslés Az Mvt 54. (2) bekezdése előírja a munkáltató részére a köztisztviselők egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok minőségi, szükség esetén mennyiségi értékelését. A munkavédelmi kockázatfelmérés végrehajtását, a jogszabályban meghatározott időközönként elvégzendő felülvizsgálatot a munkavédelmi feladatok ellátásával megbízott szakember a Foglalkozás-egészségügyi Szolgálat közreműködésével végzi. Soron kívül el kell végezni a kockázatértékelést, ha a kockázatok lényeges megváltoztatásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe. A soron kívüli kockázatértékelést a Jegyző a feladatokkal megbízott munkavédelmi szakember javaslata alapján rendeli el. A feltárt hiányosságok megszüntetése érdekében intézkedési tervet kell kidolgoznia a Személyzeti és munkaügyi vezetőnek. Munkavédelmi ellenőrzések rendje Az ellenőrzés célja: Meggyőződni arról, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, szervezési feltételei biztosítottak-e; A munkabiztonságot érintő hiányosságok feltárására és a szükséges intézkedések megtételére sor került-e az észlelt hiányosságok megszüntetése érdekében. A munkavédelmi ellenőrzés formája lehet: Jegyzői szemle; A gondnokság vezetőjének rendszeres munkavédelmi ellenőrzése; Alkoholfogyasztás ellenőrzése; Időszakos biztonsági és időszakos ellenőrző felülvizsgálat. Jegyzői szemle: Az Mvt. 54. (7) bekezdése értelmében a munkáltatónak rendszeresen meg kell győződni
14 arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a köztisztviselők megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket. Az ellenőrzés gyakoriságát, formáját jogszabály nem rögzíti. Az ellenőrzés két évente történik. A osztályvezetők rendszeres ellenőrzése: Munkakezdéskor kötelesek meggyőződni a köztisztviselők munkaképes állapotáról, a tevékenységhez szükséges munkaeszközök megfelelőségéről és szabályos használatáról. Ennek során az ellenőrzést végző köteles meggyőződni arról, hogy a köztisztviselők ismerik és betartják a technológiai utasításban foglaltakat, illetve a tevékenység végzésére vonatkozó előírásokat. Munkahelyi alkoholfogyasztás ellenőrzésének rendje: Az osztályvezető köteles megtiltani alkohol tartalmú italok bevitelét és fogyasztását a munkahelyen. A tilalom érvényesítése céljából gondoskodnia kell: A tilalom betartásának rendszeres ellenőrzéséről; A tilalom ellen vétők felelősségre vonásáról. Alkoholszondás vizsgálatot (ellenőrzést) kell tartani: Ha a munkakezdéskor, vagy munka közben az osztályvezető látható ittasságot észlel, Munkabaleset esetén, ha vélelmezhető az alkoholfogyasztás, kivéve, ha ezt a sérülés természete, a baleset körülményei nem teszik lehetővé. Időszakos felülvizsgálat (időszakos biztonsági és időszakos ellenőrző felülvizsgálat) Időszakos biztonsági vizsgálat: Időszakos biztonsági felülvizsgálat alá kell vonni a veszélyes munkaeszközöket, illetve technológiát: A munkavédelmi törvény végrehajtási rendelet mellékletében szereplő munkaeszközöket; Azon munkaeszközöket, amelyeknek gyártása, üzembe helyezése hatósági engedélyhez kötött, vagy a felülvizsgálatot jogszabály, szabvány, vagy üzemeltetési dokumentáció előírja; A hatósági felügyelet alá tartozó munkaeszközöket; Egyéb biztonsági felülvizsgálat alá tartozó munkaeszközöket; Mindazon munkaeszközöket, melyeket a munkavédelmi törvény veszélyesnek minősít. A vizsgálatot és ennek nyilvántartást kell vezetni a Gondnokság vezetője végzi. Gépészeti berendezések, tűzvédelmi berendezések Soron kívül felülvizsgálatot kell elrendelnie a Jegyzőnek, ha a technológia, gép, berendezés rendeltetésszerű használata ellenére műszaki okból munkabaleset következett be. Időszakos ellenőrző felülvizsgálat A nem veszélyes munkaeszközöket a jegyző által meghatározott gyakorisággal meg kell vizsgálni, ha a használat során történő elhasználódás, vagy egyéb ok veszélyeztetheti a kezelés biztonságát. Az ellenőrzést a gondnokság vezetője végzi.
15 9. MUNKABALESETEK, FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSÉNEK, KIVIZSGÁLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Munkabalesetek bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása Munkabalesetek bejelentése: A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a legkisebb munkahelyi sérülést, rosszullétet a közvetlen vezetőjének haladéktalanul bejelenteni. Intézkedni a sérült egészségügyi ellátásáról; Gondoskodni a helyszín változatlanul hagyásáról, illetve megőrzéséről, vagy annak rögzítéséről; Értesíteni a Személyzeti és munkaügyi vezetőt; Az esetet a munkabaleseti nyilvántartásba be kell jegyezni. Súlyos baleset esetén munkaidőn kívül, vagy munkaszüneti napon is haladéktalanul jelezni kell a Személyzeti és munkaügyi vezetőt, aki értesíti: a jegyzőt; munkavédelmi feladatokkal megbízott szakembert; a területi munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségnek a baleset helyszíne szerint illetékes területi szervét; a területileg illetékes rendőrkapitányságot; a Műszaki Biztonsági felügyeletet (ha hatáskörük van eljárni). A súlyos balesetet telefonon vagy személyesen a rendelkezésre álló adatok közlésével kell bejelenteni. Munkabalesetek kivizsgálása: A munkaképtelenséggel járó munkabalesetet ki kell vizsgálni, és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyv 1 példányát az illetékes OMMF Közép-magyarországi Munkavédelmi Felügyelőségének (cím: 1094 Bp. Páva utca 6.) Regionális Központja felé a legkésőbb a balesetet követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni. A Személyzeti és munkaügyi vezető és a munkavédelmi feladatokkal megbízott szakember felelős: A munkabaleset kivizsgálásáért; A súlyos munkabaleset esetén előírt külön eljárásért; A külső munkavállalót ért baleset esetén történő intézkedésért; Idegen munkahelyen történt, saját köztisztviselőt ért baleset esetén szükséges intézkedésre; Az esemény munkabaleset jellege elismerését elutasító eljárás mikéntjéért; A munkabaleseti jegyzőkönyv megküldéséért felelős megnevezéséért. A munkabalesetek nyilvántartása: A munkáltatónak minden balesetet, tehát a munkaképtelenséget nem okozó baleseteket is hitelesített munkabaleseti nyilvántartásba kell vennie, ennek kötelező adatait az Mvt. 64. (3)
16 és annak végrehatási rendelete tartalmazza. A nyilvántartás vezetése a Gondnokság vezetőjének feladata. Foglalkozási megbetegedések bejelentése, kivizsgálása, nyilvántartása A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról az Mvt. 64. (2) bekezdése, valamint az ide vonatkozó rendeletben foglaltak az irányadók. Bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos, aki a vonatkozó rendeletben rögzített foglalkozási megbetegedést (fokozott expozíció) megállapította, köteles azt az OMMF illetékes központjához bejelenteni. A Jegyző köteles a munkahelyen történt halálos kimenetelű, vagy tömeges foglalkozási megbetegedést az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül OMMF illetékes központjához azonnal jelenteni. A kivizsgálásban a hatóság, a foglalkozás-egészségügyi orvos, a Személyzeti és munkaügyi vezető és a munkavédelmi feladatokkal megbízott szakember vesz részt. 10. A KÖZTISZTVISELŐK EGÉSZSÉGÉNEK, TESTI ÉPSÉGÉNEK SÉRELMÉBŐL EREDŐ KÁROK MEGTÉRÍTÉSÉNAK RENDJE A Polgármesteri Hivatal a hatályos jogszabályok alapján a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71. (2) bekezdés a) pontja alapján alkalmazandó Munka Törvénykönyve 174. szerint - megtéríti a köztisztviselők egészségének, testi épségének sérelméből eredő károkat. A kárigény utólagos érvényesíthetőségének megkönnyítése, továbbá a káreset bizonyíthatósága érdekében: A Hivatal köztisztviselői, ha munkavégzés, vagy a munkáltató működési körébe tartozó egyéb tevékenység következtében sérüléssel járó munkabalesetet, és/vagy foglalkozási betegséget, illetve fokozott expozíciót szenvedtek, ilyen esetről tudomást szereztek, akkor kötelesek ezt azonnal a Személyzeti és munkaügyi vezetőnek jelenteni, aki köteles haladéktalanul értesíteni a külső munkavédelmi szakembert a baleseti jegyzőkönyv felvétele és az esemény kivizsgálása céljából. A munkavédelmi feladatokkal megbízott szakember köteles felhívni a károsult köztisztviselő figyelmét a kártérítési igény beterjesztésének lehetőségére és módjára, a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül. A köztisztviselőnek a munkabalesettel és/vagy foglalkozási betegséggel, illetve fokozott expozícióval összefüggésben felmerült kárával kapcsolatos igény érvényesítése céljából a munkavédelmi feladatokkal megbízott szakember által biztosított kárigény-bejelentő lapot kell a kárigény megadásával együtt kitöltenie. Amennyiben a táppénz és a munkabér közötti különbözeten túli kárigényt kívánnak érvényesíteni, akkor azt összegszerűen és a kártérítés jogcímével együtt (tönkrement ruházat, felmerült költségek, stb.) kell megadni. A kárigényhez csatolni kell a felmerült költségeket igazoló bizonylatokat, számlákat és más iratokat. A munkabalesetet szenvedő és/vagy a kialakult foglalkozási betegségben szenvedő köztisztviselővel szemben amennyiben a baleset bekövetkezése és/vagy foglalkozási
17 betegség kialakulása, továbbá az abból származó károsodás a köztisztviselőnek felróható a Jegyző kármegosztást alkalmazhat, vagy a kárigényt elutasíthatja. A kártérítési eljárás során a Munka Törvénykönyvének a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 71. (2) bekezdésében megjelölt rendelkezéseit kell alkalmazni. 11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Jelen Szabályzat 2008. november 15. napján lép hatályba. Jelen Szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 10/1995. (X. 31.) jegyzői intézkedéssel kiadott Munkavédelmi Szabályzat. Budapest, 2008. november dr. Prehlik Lajos Intézkedésre kapják: belső szervezeti egységek vezetői Jegyzői Iroda Szervezési Csoport Jegyzői Iroda Személyzeti és munkaügyi Csoport Tájékoztatásul: Tisztségviselők
18 1.sz. melléklet MUNKAVÉDELMI ÜZEMBE HELYEZÉST ELRENDELŐ FORMANYOMATATVÁNY MUNKAVÉDELMI ÜZEMBE HELYEZÉS ELRENDELÉSE Elrendelés száma: A veszélyes létesítmény/munkahely/munkaeszköz/technológia jelzete: megnevezése: telepítési helye: tűzvédelmi besorolása: A próbaüzem engedélyezésének időpontja: Az elrendelés alapját képező dokumentumok megnevezése, jelzete:. Tervezői munkavédelmi nyilatkozat: Kivitelezői munkavédelmi nyilatkozat: Munkavédelmi megfelelőséget igazoló tanúsítás (munkaeszköznél) Felelős üzemeltetői nyilatkozat: Felelős karbantartói nyilatkozat: Munka- és tűzvédelmi vezetői nyilatkozat: Munkavédelmi bizottsági/képviselői nyilatkozat: Jegyzőkönyv a munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálatról. Hatósági engedélyek: Ezen elrendelési nyomtatvány mellékletét képező dokumentumok alapján a...... technológia stb. munkavédelmi üzembehelyezését... időponttól elrendelem. Kelt:..., - 200... hó... nap.... Mellékletek elrendelő Kapják: felelős üzemeltető felelős karbantartó munka- és tűzvédelmi külső munkatár munkavédelmi képviselő elrendelő
19 2. sz. melléklet TERVEZŐI ÉS KIVITELEZŐI MUNKAVÉDELMI NYILATKOZAT Felelős tervező:... kivitelező:... Megbízó:... Tervezési megbízás tárgya:... Kivitelezési megbízás tárgya:... Különös szerződési feltételek:... A tervezési, kivitelezési feladat megoldásánál figyelembe vett MUNKAVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK......... EGYÉB TÉNYEZŐK Alulírott felelős tervező - kivitelező a jelen nyilatkozatban foglalt adatok alapján kijelentem, hogy a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 18 (1) bekezdésében előírtakat a szerződés szerinti tervezési - kivitelezési feladat során megtartottam. A teljesítésként átadott tervdokumentáció létesítmény teljes mértékben megfelel a hatályos munkavédelmi előírásoknak MELLÉKLET: Kelte:...... felelős tervező kivitelező
20 3.sz. melléklet EGYSZERŰSÍTETT ÜZEMBE HELYEZÉSI ELJÁRÁS ALÁ TARTOZÓ LÉTESÍTMÉNYEK, MUNKAHELYEK, TECHNOLÓGIÁK, MUNKAESZKÖZÖK JEGYZÉKE Létesítmény Munkahely Technológia Munkaeszköz