SZIGORLATI KÉRDÉSEK POLGÁRI PERJOGBÓL 2010

SZIGORLATI KÉRDÉSEK POLGÁRI PERJOGBÓL 2010 I. félév 1. A polgári eljárás fogalma, forrásai, tárgya, célja, feladatai, a polgári eljárási jogszabály 3 hatálya 2. Az eljárás szakaszai, a polgári igazságszolgáltatás útjai (peres, nemperes eljárások, a 6 választottbíráskodás megítélése) 3. Az igazságszolgáltatásban jellemző alapelvek 7 4. A polgári perjog sajátos alapelvei 12 5. A nemzetközi és az európai polgári perjog forrásai 14 6. A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei, formái, az európai joghatósági rendeletek és egyezmények rendszere 15 és hatálya 7. Az általános és a különös joghatóság 17 8. Joghatóság fogyasztói, biztosítási és munkaszerződésből eredő jogvitákra 19 9. A kizárólagos, a kizárt és a felek által kikötött joghatóság 20 10. A polgári ügyekben eljáró bíróságok és öszszetételük 23 11. A bíró, illetve a bíróság kizárására vonatkozó szabályok 26 12. A hatáskör fogalma. A megyei bíróság hatásköre 28 13. A pertárgy értéke 30 14. A bírósági illetékesség fogalma, fajai, az általános illetékesség 32 15. A vagylagos illetékesség 34 16. A kizárólagos és az alávetéses illetékesség 35 17. A hatáskör és az illetékesség vizsgálata, az eljáró bíróság kijelölése 36 18. A fél fogalma a polgári eljárásban, a fél perbeli legitimációja 37 19. A keresetindításra jogosultak 39 20. A perképesség 41 21. A pertársaság fogalma, fajai 42 22. A beavatkozás fogalma, fajai 43 23. Változás a felek személyében 44 24. A perbeli képviselet fogalma, a törvényes és az ügygondnoki képviselet 46 25. A meghatalmazotti (ügyleti) képviselet 48 26. Az ügyvédek és jogtanácsosok 51 27. Az ügyész részvétele a perben 54 28. Az eljárási cselekmény fogalma, fajai 55 29. Az eljárási cselekmények formája, a beadvány, az idézés 57 30. A kézbesítés 59 31. A nemzetközi kézbesítés hagyományos és 62 európai uniós eszközrendszere 32. Határidő, határnap, mulasztás 63 33. Az igazolás 66 34. A perköltség fogalma, a fél személyes eljárása során felszámítható és a képviselettel kapcsolatos költségek 67 35. A költségek előlegezése, a perköltségbiztosíték 68 36. A perköltség viselésének általános szabálya és az az alóli kivételek 70 37. A perköltség viselése pertársaság és beavatkozás esetén 72 38. Határozat a perköltség viseléséről 72 39. A költségkedvezmények célja, fajai, engedélyezésük, megvonásuk, a mérsékelt illeték 74 40. A költségmentesség és tárgyi költségfeljegyzési jog 76 41. Az illetékmentesség 78 42. Az illetékfeljegyzési jog 80 43. A kereset fogalma és fajai 81 44. A keresetváltoztatás, a keresetkiterjesztés és a keresethalmazat 84 45. A viszontkereset és a beszámítási kifogás 86 46. A keresetlevél fogalma, kellékei, beadása, a keresetindítási határidők 87 47. A keresetlevél beadásának joghatásai, a beadáshoz fűződő joghatályok fenntartása, a keresetindítási 89 határidő 48. A tárgyalás előkészítése és kitűzése 90 49. A keresetlevél áttétele és hiánypótlására történő visszaadása 92 50. A keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítása 94 51. A perindítás joghatásai 95 52. A tárgyalás szerepe, szerkezete 96 53. Pervezetés, tárgyalásvezetés 97 54. A tárgyalás menete, rendfenntartás a tárgyaláson 98 55. Az első tárgyalás elmulasztása és jogkövetkezményei (kivéve a bírósági meghagyást) 101 56. A bírósági meghagyás 102 57. A folytatólagos tárgyalás és elmulasztásának jogkövetkezményei 103 58. A tárgyalás elhalasztása és jogkövetkezményei 105 59. Az eljárás szünetelése 106 60. Az eljárás félbeszakadása 106 61. A tárgyalás felfüggesztése 107 62. A per megszüntetése 108 63. Az elkülönítés és az egyesítés, a tárgyalási jegyzőkönyvvel szemben támasztott tartalmi 110 követelmények, az iratok megtekintése 1

II. félév 64. A bizonyítás tárgya, a bizonyítékok és a bizonyítási eszközök 113 65. A bizonyítás lefolytatása és az előzetes bizonyítás 118 66. A tanú fogalma, tanúzási képesség, a tanúkihallgatás lefolytatása és a tanúval szemben 121 alkalmazható szankciók 67. A tanúzási kötelezettség és az az alóli mentességek 124 68. A szakértői bizonyítás 127 69. Az okirat fogalma, fajai és bizonyító ereje 130 70. A tárgyi bizonyítékok és a szemle 136 71. A bizonyítás eredményének mérlegelése 136 72. A nemzetközi bizonyítás-felvétel hagyományos és európai uniós eszközrendszere 137 73. A bírósági határozat fogalma, fajai 138 74. A határozat meghozatala és közlése 140 75. Az ítélet fogalma, fajai és az ítélethatályú határozatok 141 76. Az ítélet tartalmi kellékei 142 77. A részítélet és a közbenső ítélet 144 78. A teljesítés módja és határideje 145 79. A végzés és a végzéshatályú határozatok 146 80. A határozat kijavítása és kiegészítése 147 81. A határozat joghatásai 148 82. A perbeli egyezség 151 83. Az ideiglenes intézkedés 152 84. Az előzetes végrehajthatóság 153 85. A perorvoslat fogalma, elemei 153 86. A polgári eljárásban szabályozott perorvoslatok, a perorvoslatok fajai 154 87. A perorvoslati rendszerek 155 88. A fellebbezés fogalma és tárgya 156 89. A fellebbezésre jogosultak köre 158 90. Lemondás a fellebbezésről, a fellebbezés visszavonása 159 91. A fellebbezés tartalma, hatálya, határideje 160 92. Az első fokú bíróság (elnök) intézkedései a fellebbezési tárgyalás kitűzése előtt 161 93. A másodfokú bíróság (elnök) intézkedései a fellebbezési tárgyalás kitűzése előtt 162 94. A fellebbezési tárgyalás kitűzése, csatlakozó fellebbezés, a fellebbezési ellenkérelem 163 95. A fellebbezési tárgyalás sajátos szabályai 165 96. Az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyező végzések 167 97. Az ügy érdemére vonatkozó másodfokú határozatok 168 98. A végzés elleni fellebbezés 169 99. A perújítás tárgya, kizártsága, alapja, határideje, a perújításra jogosultak köre 171 100. A perújítási kérelem előterjesztése, annak tárgyalás kitűzése nélküli elutasítása. A perújítási kérelem vizsgálata a megengedhetőség 174 körében, az érdemi tárgyalás folytán hozható határozatok 101. A felülvizsgálat fogalma, tárgya 176 102. A felülvizsgálati kérelem és elbírálása 178 103. A Legfelsőbb Bíróság határozatai a felülvizsgálat során 181 104. A különleges perek köre, a különleges szabályozás indokai 182 105. A személyállapoti perek köre és az összes személyállapoti perre vonatkozó közös szabályok, a Pp. XV XVIII. fejezetében szabályozott 183 személyállapoti perek közös szabályai 106. A házassági per fogalma, a felperesi és alperesi legitimáció a házassági perekben 186 107. Perindítás a házassági perekben 187 108. A házassági perekre vonatkozó különleges eljárási szabályok 188 109. A házastársi vagyonjogi perekre vonatkozó sajátos eljárási szabályok 191 110. A származás megállapítási perek köre és a legitimáció az apaság vélelmének megdöntése 192 iránti perben 111. A származás megállapítása iránti perekre vonatkozó sajátos eljárási szabályok 193 112. A szülői felügyelettel kapcsolatos perek sajátos szabályai 195 113. A gondnoksággal kapcsolatos perek sajátos szabályai 197 114. A közigazgatási per célja, jelentősége, alapvető jogforrásai és tárgya 199 115. A közigazgatási perek sajátos eljárási szabályai (a társadalombiztosítási határozat bírósági 202 felülvizsgálata iránti perek sajátos szabályai is) 116. Sajtó-helyreigazítási eljárás és per 209 117. A munkaviszonyból származó perek 211 118. A választottbírósági eljárás általános jellemzői. A választottbíróságok fajtái. Joghatóság 213 és választottbírósági eljárás 119. A választottbíróság kikötése, a választottbíróság megalakítása 215 120. A választottbíróság eljárása. A választottbíróság ítéletének érvénytelenítése iránti per 218 Tudnivalók - A jegyzet a 2009-es Kiss Daisy-könyv, a 2006-os Különleges perek-könyv, az előadások, Varga István szemináriumai és Kiss Daisy faktja, emellett a 2010. 01. 04. napján hatályos Pp., valamint egyéb jogszabályok alapján készült - 5., 31., 72. tétel nagyrészt tanszéki anyag alapján - A jegyzetből mindenki saját felelősségére tanuljon, mert a legjobb szándék ellenére is lehetnek benne (szándékaim szerint csak apróbb) hibák! (külön kérném, hogy figyeljetek, hátha véletlenül kimaradt egy-két Pp-szakasz) - A jegyzet lezárva: 2010. 05. 03. - Készítette: Merani (cseh.boldizsar@gmail.com) - Jó tanulást és sikeres vizsgázást kívánok! 2

1. A polgári eljárás fogalma, forrásai, tárgya, célja, feladatai, a polgári eljárási jogszabály hatálya a polgári eljárás fogalma a bíróságnak (a MK bírói szervezetébe tartozó bíróságok helyi, munkaügyi, megyei, Ítélőtábla, LB, vagy bírósághoz tartozó személy végrehajtó / bírósággal azonosnak minősülő személy közjegyző) polgári ügyekben (minden olyan jogvita, ahol törvény lehetővé teszi a bírósági út igénybevételét, a büntetőügyeket kivéve pl. PJ, CSJ, MUJ jogvita) az igazságszolgáltatás megvalósítására vagy annak elősegítésére irányuló, jogilag szabályozott tevékenysége, amelyben közreműködnek a felek és képviselőik, és az eljárásban részvételre jogosult más személyek o átfogó kategória, magában foglalja a polgári peres és polgári nemperes eljárások körét o az eljárás megindításától az érdemi határozatig tart ez a jogviszony dinamikus állapota, az érvényesítés állapota az állam ehhez köteles fórumrendszert működtetni ennek részei az infrastruktúra és az eljárásrend, utóbbi a polgári eljárás szabályai o két értelmezés a bírói út igénybevételének lehetősége az Alkotmány biztosítja: mindenkinek joga van ahhoz, hogy Alk. 57. (1) [ ] az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el állami kötelezettség a polgári jogviszonynak tekintett jogviták elbírálására bírói út biztosítása a bíróságok a vitássá tett jogról véglegesen döntenek, és ennek res iudicata hatálya van (csak ennek!) + közigazgatási határozatok felülvizsgálása: Alk. 57. (5) [ ] mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti + Alk. 70/K. Az alapvető jogok megsértése miatt keletkezett igények, továbbá a kötelességek teljesítésével kapcsolatban hozott állami döntések elleni kifogások bíróság előtt érvényesíthetők. Bszi. szerint a bírósági útra tartozó ügyeket törvény határozza meg (ennek hiánya perakadály Pp. 130. b): a felperes követelésének érvényesítése más bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, vagy a perre más bíróság illetékes, de a 129. rendelkezése [áttétel] a szükséges adatok hiányában nem alkalmazható) nem érvényesíthető bíróság előtt (Ptk. 204. ) o a) a játékból vagy fogadásból eredő követelések, kivéve, ha a játékot vagy fogadást állami engedély alapján bonyolítják le; o b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelések; o c) azok a követelések, amelyeknek állami szerv útján való érvényesítését JSZ kizárja (pl. elévült követelés) jogilag szabályozott viszony: a polgári eljárási jogviszony o a PE során a PE alanyai (az eljárási cselekmények végzői) között keletkező, o jogilag szabályozott (Kengyel Miklós szerint közjogi) jogviszony o melynek tárgya a PE alanyai által kifejtett magatartások, tartalma az alanyok jogai és kötelességei elsősorban a bíróság és a felek/más résztvevők között jön létre (de pl. a fél és a beavatkozó között is) a polgári perjog forrásai o PEJ jogforrásai: azok a jogszabályok, melyek a polgári ügyek elbírálásának rendjét, a perben alkalmazható és alkalmazandó jogszabályok körét és a PE résztvevőinek jogait és kötelességeit szabályozzák, határozzák meg o nemzetközi jogforrások kiindulópontjuk a szuverenitás (illetve az ebből való engedés), ezért főleg államok közötti szerződésekben jelennek meg pl. 1965. évi hágai kézbesítési egyezmény, 1970. évi hágai bizonyítási egyezmény, 1959. évi New yorki VB-egyezmény (UNCITRAL) o EU-s jogforrások (elsődleges és másodlagos jog, EUB előzetes döntéshozatali eljárás során hozott döntései) az ASZ áttörése: az első pillérbe emelte az igazságszolgáltatási együttműködést a közvetlen hatállyal rendelkező jogforrások a magánszemélyek számára közvetlenül olyan jogosultságokat keletkeztetnek, amelyeket a tagállami bíróságok előtt érvényesíthetnek, azok pedig kötelesek ezeket védeni az irányelvek bizonyos feltételek esetén kereseti igény alapjául is szolgálhatnak tagállami bíróság előtt (ha az irányelv megfogalmazása világos, pontos, feltétel nélküli és nem hagy teret önkényes végrehajtásnak) 3

közvetett hatály/lojalitási klauzula: a nemzeti bíróságoknak a nemzeti jogszabályokat a közösségi jog tükrében kell vizsgálniuk (akkor is, ha az adott jogforrás nem közvetlen hatályú) fontosabb EU-s jogforrások a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés terén Brüsszel I.: 44/2001/EK tanácsi rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint határozatok elismeréséről és végrehajtásáról Brüsszel II/A.:. 2201/2003/EK tanácsi rendelet házassági ügyekben [ ] joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 1393/2007/EK tanácsi rendelet a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésről 1206/2001 EK tanácsi rendelet: bizonyítás-felvétel, bíróságok közötti együttműködés 2003/8/EK tanácsi rendelet: közös költségmentességi minimumszabályok o törvények Alkotmány (PPJE-vel összhangban) PP Bszi., ügyvédi, ügyészi, közjegyzői törvény, Vht. Csjt., Ptk., Mt., Ket. közvetítői törvény Itv. igazságszolgáltatási és eljárásjogi alapelvek és alapjogok (bíróhoz fordulás, jogorvoslat, közig határozat felülvizsgálata), igazságszolgáltatás szervezete a polgári perjog alapkódexe igazságügyi szervezet egyes eljárásjogi szabályok (pl. keresetindítási jogosultságok) néhány eljárásjogi rendelkezés eljárási illetékek, illetékmentességi szabályok, illetékkedvezmények o törvényerejű rendeletek: NMJ tvr. (joghatósági szabályok) ezt EU-s viszonylatban derogálják a Brüsszel-rendeletek o egyéb jogszabályok: hagyatéki eljárásról szóló rendelet, költségmentességi rendelet, ügyvédi munkadíjról o AB határozatai (pl. törvényességi óvás megszüntetése, helyette felülvizsgálati kérelem lesz) o bírósági gyakorlat: LB jogegységi határozatok (általános jogalkalmazási és jogértelmezési kérdések) és elvi BH-k (határozatban kifejtett, precedens-jellegű elvi álláspont) a polgári eljárás tárgya o a polgári ügy (minden olyan kérdésben, amelyben nem büntetőbíróság jár el, amelynek során nem büntető anyagi és eljárási szabályokat alkalmaznak, az elbírálás PE során megy végbe) polgári ügy: minden olyan jogvita, ahol törvény lehetővé teszi a bírósági út igénybevételét, a büntetőügyeket kivéve (PJ, CSJ, MUJ, SzövJ, TB jogvita, közig határozatok felülvizsgálata, egyéb jogvita) kivételek vannak büntetőeljárás során elbírált polgári ügyek vannak nem bírósági, hanem más eljárási szabályok szerint bírálnak el (pl. birtokvédelem) o a polgári eljárásjogi jogviszony tárgya: a polgári eljárásjogi jogviszony alanyai által kifejtett magatartások a polgári eljárás célja o a jogszolgáltatás (a jogvita jogszerű, egyenlő szabályok szerinti elrendezése) megvalósítása az eljárás célja a jogérvényesítés megoldása, a jogérvényesítési forma biztosítása, nem elsődlegesen az igazságos döntés meghozatala, a hátrányos felek védelme vagy az össztársadalmi igazság elérése az igazság meghatározása nem bírói feladat, de a felek szempontjainak gondos és méltányos mérlegelésében rejlő igazságosságot nem szabad elvetni o a polgári per célja a polgári pernek az a célja, hogy Pp. 1. [ ] a természetes és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését [ ] biztosítsa tehát, hogy elbírálásra kerüljön, megilleti-e az alanyi jog a FP-t, illetve megsérült-e, veszélyeztetett-e, vitatott-e alanyi joga, és ha igen, akkor az AP-e az a személy, akivel szemben az anyagi jog megóvását célzó intézkedéseket tartalmazó ítélet meghozható vagyis összegezve: az alanyi jogok érvényre juttatása, a jogvédelem bíróság általi biztosítása ennek érdekében: Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, hogy [ ] a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. amennyiben ez a bírósági határozatban realizálódó módon nem történt meg, lehetőség van perorvoslat igénybe vételére, aminek a célja az, hogy a jogsérelem, joghátrány elhárításán keresztül a jogvédelmet biztosítsa úgy, hogy az a per céljával összhangban megfeleljen a törvényesség és az objektív igazság körülményeinek a polgári per végső célját akkor éri el, ha a jogerős ítéletben foglaltaknak a pervesztes eleget tett (ha ennek önként nem tesz eleget, akkor az állam a teljesítést kikényszerítheti) 4

a polgári eljárás feladatai o fő feladat a jogérvényesítés lehetővé tétele o nincs taxatív felsorolás (régi bírósági törvény: állampolgárok nevelése) o Bszi: a bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során biztosítják a jogszabályok érvényesülését o Alk 50. (1) bíróságai védik és biztosítják az alkotmányos rendet, a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait és törvényes érdekeit ebből nyilvánvaló a polgári eljárás feladata: megalapozott döntéssel tényleges jogvédelem nyújtása, amelynek elemei: a bíróság tekintélye és a hozzá kapcsolódó állami kényszer a PE (főleg a peres eljárás) szabályainak szigorú rendje által képzett garancia o a polgári eljárásjog funkciója, feladata, mint általában az eljárásjogoknak, szolgáló funkció biztosítja az anyagi jog kikényszeríthetőségének a fórumrendszerét és szabályait, valamint ezáltal a bírósághoz fordulás jogának érvényesülését más megközelítésben elsődleges funkciója van (van, hogy ez dönti el, milyen anyagi jogot kell alkalmazni pl. az eljáró bíróság meghatározza a joghatóságot) a polgári eljárási jogszabály hatálya o tárgyi hatály (a normák tartalmuk szerint milyen eseményekre, magatartásokra vonatkoznak) polgári ügy: minden olyan jogvita, ahol törvény lehetővé teszi a bírósági út igénybevételét, a büntetőügyeket kivéve (PJ, CSJ, MUJ, SzövJ, TB jogvita, közig határozatok felülvizsgálata, egyéb jogvita) minden olyan kérdésben, amelyben nem büntetőbíróság jár el, amelynek során nem büntető anyagi és eljárási szabályokat alkalmaznak, az elbírálás PE során megy végbe magában foglalja a polgári peres és nemperes eljárásokat is o személyi hatály magyar állampolgárságú természetes, magyar illetőségű nem természetes személyek és szervezetek Mo.-n tartózkodó külföldi állampolgárok külföldön tartózkodó idegen állampolgárokra és külföldi jogi személyekre akkor, ha valamely PE-ban félként vagy más minőségben szerepelnek minden olyan eset tehát, ha valamely személy a magyar bíróság előtti PE résztvevője, a lex fori elve alapján az adott állam bírósága az adott állam eljárásjogát alkalmazza kivétel a fél perbeli jog- és cselekvőképességének elbírálása (ekkor a személyes joga az irányadó) o területi hatály (milyen földrajzi körben, hol alkalmazható a törvény) NMJ tvr. 63. A magyar bíróság vagy más hatóság eljárására ha ez a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik a magyar jog az irányadó. lex fori magyar bíróság/hatóság: azok, amelyek Magyarország földrajzi határán belül illetékesek lex fori alóli kivételek o Pp. 100. (2) A külföldön teljesített kézbesítést érvényesnek kell tekinteni, ha az akár a belföldi jogszabályok rendelkezéseinek, akár a kézbesítés helyén irányadó jogszabályoknak megfelel. o Pp. 204. (3) A külföldön lefolytatott bizonyítás érvényességét a bizonyítás helyének joga szerint kell megítélni, de azt akkor is érvényesnek kell tekinteni, ha a Pp. rendelkezéseinek megfelel. o a jogügylet bizonyítása céljából kiállított magánokirat a kiállítási hely joga szerint fennálló bizonyító erejét akkor is megtartja, ha nem felel meg a Pp. rendelkezéseinek Pp. alkalmazása külföldi bíróság előtt o ha a nemzetközi PEJ általános elvei szerint a külföldi bíróság a fél személyes jogát alkalmazza o jogsegélyszerződés alapján, vagy ha a felek jogvitájukra a magyar jogot kötötték ki o időbeli hatály az eljárásjogi szabályok hatálya általában azonnali (ex nunc), tehát az eljárásjogi cselekmény foganatosításakor hatályban lévő szabályt kell alkalmazni (de hatálybalépése előtti időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé ez alkotmányos követelmény is) az ex nunc hatály nem érinti a súlyosbításokat, megszorításokat (ha a régi szabály kedvezőbb elbírálást eredményez, azt kell alkalmazni) az utóbb keletkezett perjogi norma nem érinti a már folyamatban lévő eljárás során az új szabály hatálybalépése előtt, a korábbi szabályok szerint végzett eljárási cselekmények hatályát o funkcionális hatály funkcionális hatály: ha másféle eljárás során alkalmazzák a PEJ szabályt (ez történhet JSZ utaló rendelkezése, JSZ rendelkezése hiánya, illetve a felek választása alapján), ennek érvényesülése: viszonylagos csak az adott eljárás céljára, rendelkezéseire tekintettel, azokkal összhangban kerülnek alkalmazásra részleges más eljárási szabályok a Pp. bizonyos rendelkezéseinek alkalmazását írják elő másodlagos alapvetően a másik eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazandóak kisegítő az adott eljárásra vonatkozó szabályok mellett, azok hiányainak pótlásául alkalmazandó 5

2. Az eljárás szakaszai, a polgári igazságszolgáltatás útjai (peres, nemperes eljárások, a választottbíráskodás megítélése) a polgári eljárás fogalma o a bíróságnak polgári ügyekben o az igazságszolgáltatás megvalósítására vagy annak elősegítésére irányuló, o jogilag szabályozott tevékenysége, o amelyben közreműködnek a felek és képviselőik, és az eljárásban részvételre jogosult más személyek a szakaszok általában o szakasz: egymásra épülő, zárt egységet képező fázis (ezek élesen elhatárolhatóak, a PE több ilyenből áll) o mindegyiknek önálló célja van, önmagukban is lezárt fázisai az egész eljárásnak o mindegyik megindításához önálló cselekményre (rendszerint a fél eljárási cselekményére) van szükség, és minden esetben érdemi vagy eljárási döntéssel zárulnak a PE szakaszai 0. esetleges kötelező pert megelőző eljárás (pl. sajtó-helyreigazítási eljárás, birtokvédelmi eljárás a jegyzőnél) ez viszont még nem a polgári eljárás része, csak annak előfeltétele 1. I. fokú eljárás szükségképpeni szakasz, a perek nagyobb hányada itt fejeződik be jogerős határozattal a) keresetindítás o a keresetlevél bírósághoz történő benyújtása (főszabályként írásban, de jegyzőkönyvbe is mondható, amennyiben a fél jogi képviselő nélkül jár el) nemperes eljárásban a kérelem benyújtása b) keresetlevél bírósági megvizsgálása (befogadás) o van-e helye áttételnek, van-e szükség hiánypótlásra, van-e perakadály o gyakorlatban a vizsgálat: hatáskör, illetékesség, alaki kellékek, illeték lerovása, kereset tartalmi elemei, perakadályok c) az érdemi döntés tisztázásához szükséges eljárási szakasz (tárgyalás) előkészítése o célja a tárgyalás eredményességének biztosítása, alaposságán múlik a pertartam alakulása is o a státusperekben kiemelt hangsúlyt kap o perindítás: a keresetlevél alperessel történő közlése d) a tárgyalás (a kérelem érdemi elbírálása, az alperes érdemi perbebocsátkozása) o a PE egyik leglényegesebb szakasza, a bíróság nyilvános ülése, amelyen megtörténik az ítélet alapjául szolgáló tényállás felderítése a bizonyítás felvétele (a jogvita eldöntéséhez szükséges körülmények tisztázására) a felek által érvényesíteni kívánt jogok meghatározása o nemperes eljárásokban általában nincsen, maximum a felek személyes meghallgatása o általában az érdemi határozathozatallal és a határozat kihirdetésével zárul de megszűnhet a per hat hónapi szünetelés után is 2. II. fokú eljárás (rendes perorvoslati szak) nem szükségképpeni velejárója (amely határozatok tekintetében JSZ kizárja a külön fellebbezést (pl. az eljárás folyamán hozott végzésekkel szemben három kivétellel), ez a szakasz fogalmilag kizárt) célja, hogy a másodfokú bíróság megvizsgálja az elsőfokú határozat törvényességét/megalapozottságát lezárulhat egy már meg nem fellebbezhető határozattal, vagy hivatalból elutasításra kerül a fellebbezés 3. felülvizsgálati szakasz (rendkívüli perorvoslati szak) nem szükségképpeni velejárója (célja a jogerős másodfokú határozat felülvizsgálata) oka olyan objektív ténybeli körülmény vagy ennek állítása, amely folytán a jogerős ítélet igazságtalan lenne (perújítás esetén), vagy olyan JSZ-sértés, amely folytán a jogerős ítélet jogszabállyal ellentétes állapotot rögzítene (felülvizsgálat esetén) 4. végrehatási szakasz nem szükségképpeni velejárója (ha nem marasztaló határozat születik vagy a marasztalt önként teljesít, szükségtelen a megindítása) mindenképpen peren kívüli, nemperes eljárás, a PNP szabályai érvényesülnek célja a jogerős vagy előzetesen végrehajtható, marasztalást tartalmazó határozatok állami kényszer útján történő foganatosítása soha nem indulhat hivatalból, csak a jogosult kérelmére 5. az eljárás lezárul: a bíróságnak vagy a bírósági végrehajtónak a végrehajtás eredményességét vagy meghiúsulását tanúsító eljárási cselekménye 6

peres és nemperes eljárások o a PE átfogó kategória, mindkettőt magában foglalja o a különbségtétel már a római jogban is felmerült Peres a bíróságnak polgári ügyekben az igazságszolgáltatás megvalósítására vagy annak elősegítésére irányuló, jogilag szabályozott tevékenysége, amelyben közreműködnek a felek és képviselőik, valamint az eljárásban részvételre jogosult más személyek mindig keresettel indul rendszerint ítélettel zárul FP kéri a jogvita eldöntését, AP-ről azt állítva, hogy vélt vagy valós jogsérelmét okozta a felek kétoldalú meghallgatásának lehetőségét biztosítani kell, a felek jogai és kötelezettségei egyenlők ismérv a közvetlen, igazságos, nyilvános tárgyalás szabad bizonyítási eljárás (a bizonyítással megállapított tényállás a lapján a bíró ítélettel dönt, és szükség esetén rendelkezik a végrehajtásról is) a Pp. szabályozza, mint egységes kódex fajtái: vagyonjogi peres eljárás, különleges peres eljárások (pl. bontóper, közigazgatási per) Nemperes a bíróságnak, valamint az eljárásban részvételre jogosult személyeknek, elsősorban nem az igazságszolgáltatás megvalósítása, hanem a tények, jogok tanúsítása, elismerése stb. érdekében, sajátos eljárás formájában végzett, törvényileg meghatározott, egymást követő cselekményei és az azokhoz kapcsolódó eljárási jogviszonyok összessége kérelemmel, és nem keresettel indul (más elnevezések: bejelentés, indítvány, kifogás, értesítés) nem születik benne ítélet (ügy érdemében hozott végzés) az eljárások egy részében nincs is ellenérdekű fél nem érvényesül a kölcsönös meghallgatás elve hiányzik a tárgyalás legtöbbször JSZ határozza meg, hogy milyen bizonyítékok használhatók fel, ritka, ahol teljes a bizonyítási eszközök köre nincs egységes kódex, általános szabályok: 105/1952. (XII. 28.) MT rendelet (Ppék.) tartalmazza, némelyiket a Pp. (FMH, előzetes bizonyítás), másokat az adott eljárást szabályozó JSZ tartalmazza (csődeljárás, cégeljárás, felszámolási eljárás) fajtái: személyiséggel összefüggő (pl. holtnak nyilvánítás), vagyoni jellegű (pl. cégeljárás), egyéb (pl. előzetes bizonyítás, bírósági végrehajtás, mediáció) a VB megítélése o az alternatív vitarendezési módok egyike ennek keretében a felek jogvitájukat egy általuk közösen megválasztott szerv elé viszik, amely a felek által megállapított eljárási szabályok szerint jár el akkor választható, ha a felek legalább egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy és a jogvita e tevékenységével kapcsolatos emellett a feleknek a jogvita tárgyáról szabadon kell rendelkezniük és VB-szerződést kell kötniük (ki kell kötniük a VB-t, ha törvény nem zárja ki) érvek mellette: gyorsaság, nyilvánosság kizárása, egyezségi rendezésre való nagyobb esély, a bírák semlegessége és az adott területen való nagyobb szakértelme + az ítéletek végrehajtásához az állam nyújt segítséget o kapcsolata az igazságszolgáltatással nem minősül külön bíróságnak, mert főszabályként ad hoc jelleggel jön létre, és inkább magánbíráskodás, közvetítő jellegű, de semmiképpen sem állami bíróság ennek ellenére az ítéletének hatálya egyenlő az állami bíróságokéval, vagyis anyagi jogereje van összefoglalva: nem gyakorolhat igazságszolgáltatást, de ítéletének hatálya olyan, mintha gyakorolhatna 1994. évi LXXI. tv. (Váb.) 58. A választottbírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté; annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók. 3. Az igazságszolgáltatásban jellemző alapelvek alapelvekről általában o alapelv fogalma: a PEJ konkrét szabályai mögött általános érvénnyel ható, a részletszabályokon végighúzódó és az egyes normák hátterét jelentő követelmények, melyek keletkezése az alapvető emberi jogokra vezethető vissza olyan általános elvi tételek, melyek meghatározzák a polgári eljárás működését 7

o normatív jellegűek jogalkotási normativitás: az alapelveknek tükröződniük kell (kellene) a hatályos PEJ rendelkezésekben, illetve irányt mutatnak a PE jövőbeli szabályozásához jogalkalmazói normativitás: kétely esetén az alapelvek jogértelmezési szerepe érvényesül, illetve joghézag-kitöltő szerepet is betöltenek o szabályozásuk: nemzetközi egyezségokmányok (PPJE, GSZKE) + Alkotmány, Bszi, Pp. az igazságszolgáltatási elvekről általában o funkcionális rendszer szerinti megkülönböztetés: igazságszolgáltatás elvei és PE sajátos elvei o igazságszolgáltatási elvek: amelyek az igazságszolgáltatás szervezetéhez, működéséhez kapcsolódnak, más hatósági eljárásban nem érvényesülnek 1. igazságszolgáltatás kizárólag bíróságok útján 2. bíróság előtti egyenlőség 3. bírósághoz fordulás joga 4. igazságos tárgyaláshoz való jog (tisztességes vagy fair eljárás elve) Alk. 57. - ez több alapelvet is magában foglal - igazságszolgáltatás: az a tevékenység, amelynek során egy jogvitát állami bíróság előtt a jog szabályai alapján oldanak meg, illetve bírálnak el - a hatalmi ágak elválasztásának elvéből ered, a bíróságok azon kötelezettségét is jelenti, hogy a hatáskörükbe és illetékességükbe tartozó ügyekben a jogvédelmet nem tagadhatják meg - lényegileg az igazságszolgáltatásra tartozó összes jogvita bíróság elé vitelének lehetőségét jelenti (Bszi. 8. A bírósági útra tartozó ügyeket törvény állapítja meg.) - Alk. 45. (1) A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, az ítélőtáblák, a Fővárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. - ezt is biztosítja pl.: Bszi. 7. A bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg. - alapja: a törvények és más jogszabályok mindenkire egyforma, megkülönböztetés nélküli érvényessége és kötelező ereje (vagyis a jogegyenlőség általános elvéből következik) - (1) jogegyenlőség: a bíróságok mindenkivel szemben ugyanazokat a JSZ-okat alkalmazzák, a feleket azonos (eljárási) jogok illetik meg és azonos (eljárási) kötelezettségek terhelik (a fegyverek egyenlősége) (pl. a releváns iratokat minden peres fél ugyanolyan minőségben és azonos módon ismerheti meg) + azonos perjogi pozícióban mindenki egyenlő - (2) azonos bíróság: minden állampolgár ügyében ugyanazon bíróságok járnak el, tekintet nélkül társadalmi helyzetére vagy nemzetiségére (ennek oka a koncepciós perek elkerülésében keresendő) - a szervezet egységét nem bontja meg a rendes és külön bíróságok kettőssége, a köztük lévő alkotmányos különbségtétel, mert szakszerű elbírálást biztosítanak, így indokolt a felállításuk - alapvető emberi jog: mindenkinek joga van arra, (Alk. 57. (1) [ ] hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. ) - csak akkor valóságos lehetőség, ha az egyéni jogérvényesítés nem függ az egyén jogi, gyakorlati ismereteitől illetve anyagi viszonyaitól (ez az állam oldalán kötelezettség arra, hogy ezeket kompenzáló támogatási rendszert építsen ki: lásd költségkedvezmények rendszere) - az EU-s csatlakozás miatt valamennyi EU-s polgárnak biztosítanunk kell a jogérvényesítés megfelelő színvonalát, illetve támogatnunk kell a magyar állampolgárokat más állam bírósága előtti eljárásban (pl. keresetlevél itthon történő benyújtása, amit a bíróság továbbít külföldre) + minden tagállamnak garantálnia kell, hogy aki egy másik tagállamban eljárást indít, egyenlő elbánásban részesüljön az adott államban lakóhellyel rendelkezőkkel - (1) tárgyalás tartásához való jog: a szóbeliségen alapuló, nyilvános tárgyaláson döntéstől csak akkor lehet eltérni, ha az érintett személyek ehhez hozzájárulnak (vagyis erről le lehet mondani) - (2) a döntés igazságossága: a döntés a valóságot tükrözi és minden releváns tényt tartalmaz - (3) pártatlan ítélkezés: az eljárás alá vont személy iránti előítélet-mentesség és elfogulatlanság (a bíró pártatlanságát az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, elkerülendő minden olyan helyzet, amely ebben a tekintetben jogos kétséget kelt ezt szolgálják a kizárási előírások, amelyek megtartására a bíróság hivatalból ügyel - (4) az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása: Pp. 2. (1) A bíróságnak az a feladata, a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. - ez a Pp. 2. (2) jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg, rendes körülmények között ez legfeljebb két tárgyalás - a bírónak ügyelnie kell, hogy mindent időben végezzenek el, a fél pedig Pp. 141.. (2) köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait a per állása szerint a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. megszegésének jogkövetkezménye: - Pp. 141. (6) Ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével a (2) bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesz- 8

5. törvényes bíróhoz jog 6. bírói függetlenség 7. társasbíráskodás 8. ülnökök részvétele az igazságszolgáltatásban tésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti.. (további jogköv.: pénzbírság, költségekben marasztalás - az ügyek ésszerű időn belüli elbírálása követelményének megszegése miatt kártérítési perek kezdeményezhetők (Pp. 2. (3) [ ] a fél az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. [soron kívüliség: az ügyek rendes ügymenetből kivett tárgyalása] - ha a bíróság a felet rosszhiszemű pervitele miatt a 8. (3) bekezdése alapján pénzbírsággal sújtja, az önmagában kizárja annak a lehetőségét, hogy a fél utóbb a per ésszerű időn belül való befejezésének követelményére hivatkozhasson - (5) kétoldalú meghallgatáshoz való jog (auditur et altera pars) - Bszi.: senki nem vonható el törvényes bírájától (az eljárási szabályok szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon működő, előre megállapított ügyelosztási rend szerint kijelölt bíró) - Alkotmány: a bírák függetlenek, csak törvénynek vannak alárendelve (végrehajtó hatalom nem befolyásolhatja), illetve nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai tevékenységet (nem politikai tevékenység a szakszervezetben való részvétel, de az pl. államügyekről szóló, nyilvánosságnak szánt állásfoglalás, médiában megjelent nyilatkozat) - (1) bíróság, mint hatalmi ág függetlensége: biztosítékai a hatalmi ágak elválasztása, a bírósági szervezet gazdasági (költségvetési) függetlensége és az önkormányzatisága (OIT), emellett a köztársasági elnök nevezi ki a bírákat - (2) a bírák szervezeten belüli, személyi függetlensége: Bszi 3. A bírák függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, az ítélkezési tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. - eszközök az elfogulatlanság megóvására: kinevezési szabályok, megbízatás megszűnésének szabályai, összeférhetetlenségi szabályok, mentelmi jog (azért, hogy megbízatásának ideje alatt, akarata ellenére, különösen ítélkezési tevékenysége miatt ne legyen elmozdítható), személyes kötelezettségek (lelkiismeretes eljárás, eskü megtartása, személyi függetlenség), anyagi megbecsültség - nem jelenti a bírói hatalom korlátlanságát: alkotmányos korlát a törvényeknek való alávetettség a bíróságoknak a kérelem korlátai között kell dönteniük és hatalmukkal nem élhetnek vissza - nem sérti a függetlenséget az új eljárásra utasítás sem, mert nem arra utasítás, hogy hogyan döntsön el egy ügyet, hanem jogegységi célú: egy jogszabály helyes értelmezését adja meg a felsőbb fokú bíróság egy individuális tévedés kijavítására - olyan bírói eljárás, melyben több bíró (hivatásos, illetve hivatásos + nem hivatásos) együtt ítélkezik - oka a több szem többet lát elvének érvényesülése (PNP-ben főszabály szerint egyesbíró jár el) - Alk. 46. (1) A bíróság ha a törvény másképpen nem rendelkezik tanácsban ítélkezik. - Pp. 11. (1) Az első fokon eljáró bíróság a (2) bekezdésben foglalt kivétellel egy hivatásos bíróból áll (egyesbíró). (2) Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. (4) A másodfokon eljáró bírósági tanács három hivatásos bíróból áll. - első fokon kivételes: iparjogvédelmi, közigazgatási (bonyolultság vagy EBH döntésének felülvizsgálata esetén), munkaügyi perek (lásd (2) bekezdés) (5) A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, a Legfelsőbb Bíróság elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el. (6) Törvény indokolt esetben az eljáró bíróság összetételét az (1)-(5) bekezdésekben meghatározottaktól eltérően is megállapíthatja. - laikus elemek bevonásának okai: a rutinszerű ítélkezés ellensúlyozása, az ülnökök élettapasztalata és speciális ismeretei, az igazságszolgáltatás társadalmi támogatottságának biztosítása Pp. 11. (2) Törvényben meghatározott esetben az első fokon eljáró bíróság egy hivatásos bíróból, mint elnökből és két ülnökből álló háromtagú tanácsban ítélkezik. Pp. 349/A. Munkaügyi perben az elsőfokú bíróság eltérő rendelkezés hiányában ülnökök közreműködésével jár el. - csak munkaügyi perekben, első fokon vesznek részt, csak tanács tagjaként, hivatásos bíró mellett - ülnökség feltételei: büntetlen előélet, választójog, magyar állampolgár, 30 év feletti - négy évre szól a megbízatásuk, bíróság elnöke osztja be őket, munkadíj illeti meg 9

9. anyanyelv és regionális nyelv használata 10. nyilvánosság 11. közvetlenség - Pp. 6. (1) A bírósági eljárás nyelve a magyar. A magyar nyelv nem tudása miatt senkit hátrány nem érhet. (2) A bírósági eljárásban [szóbeli és írásbeli cselekmények esetén egyaránt] nemzetközi egyezményben meghatározott körben mindenki [nem csak a fél, hanem más személy is] jogosult anyanyelvét, regionális vagy kisebbségi nyelvét használni [még akkor is, ha tud magyarul]. - a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája alapján (a Magyarország által elismert nyelvek: horvát, német, román, szerb, szlovák, szlovén) (3) A bíróság köteles tolmácsot alkalmazni, ha az az (1)-(2) bekezdésben foglalt elvek érvényesülése érdekében szükséges. [a tolmács költségét az állam előlegezi és viseli] - garanciális jellegű alapelv, de a gyakorlatban a helyiségek szűkössége miatt korlátozottan érvényesül (a kivételek aláhúzva) - Pp. 5. (1) A bíróság ha törvény eltérően nem rendelkezik a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el. [azon bárki megjelenhet] (2) A bíróság a nyilvánosságot indokolt határozatával az egész tárgyalásról vagy annak egy részéről kizárhatja, ha az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges. A bíróság a nyilvánosságot a közerkölcs védelmében, valamint az ügyfél kérelmére abban az esetben is kizárhatja, ha az a fél személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt. A bíróság a nyilvánosságot különösen indokolt esetben a tárgyalásnak a tanúkihallgatással érintett részéről akkor is kizárhatja, ha a tanú adatainak zártan kezelését rendelte el, és a zárt tárgyaláson történő meghallgatás a tanú, illetve hozzátartozója életének, testi épségének a megóvása érdekében feltétlenül szükséges. (3) A bíróság a tárgyalás során hozott határozatát nyilvánosan hirdeti ki. nagyon fontos garancia Pp. 119. [ ] Olyan tárgyalásról készült jegyzőkönyvet, amelyről a nyilvánosságot államtitok vagy szolgálati titok megőrzése végett zárták ki, illetve az államtitkot vagy szolgálati titkot tartalmazó egyéb okiratot lemásolni vagy arról kivonatot készíteni nem szabad. Pp. 284. (1) A házassági per tárgyalásáról a fél kérelmére a nyilvánosságot az 5. ban foglalt feltételek nélkül is ki lehet zárni. Erre a bíróság a feleket köteles figyelmeztetni. Pp. 309. (1) A gondnokság alá helyezési per tárgyalásáról a nyilvánosságot a felperes kérelmére is ki lehet zárni, ha az alperes személyiségi jogainak védelme érdekében ez indokolt. - a bíróság a jogvita érdemi elbírálását jelentő döntését köteles olyan bizonyítékokra alapozni, amelyekhez a szükséges ismereteket személyesen, eredeti forrásokból közvetlenül szerzett meg - emiatt általános szabályként a bíró hallgatja meg a feleket, tanúkat, vizsgálja ki a bizonyítékokat - kivételek: megkeresett bíróság bizonyítása, előzetes bizonyítás, tanács elnöke által lefolytatott biz. - Pp. 144. Ha a folytatólagos tárgyaláson az eljáró tanács nem ugyanazokból a bírákból áll, akik a perben már korábban eljártak, az elnök ismerteti a felek által előterjesztett kérelmeket, a korábbi tárgyalásokról készült jegyzőkönyveket, valamint a bizonyítás eredményét és a per egyéb iratait; a felek az ismertetésre észrevételeket tehetnek. - akkor is így kell eljárni, ha a tárgyalás berekesztése és a határozathozatal között a bírák személyében változás állott be - Pp. 143. (1) A folytatólagos tárgyaláson az előkészítő iratot és más beadványt [szóban!] ismertetni kell., ezek ekkor válnak a tárgyalás anyagává 12. szóbeliség - a Pp.-ben nincs kifejezett rendelkezés, az elv alkalmazása, érvényesülése nem zárja ki egyes eljárási cselekmények (pl. jegyzőkönyv, ítélet) írásbeli forma segítségével történő pontos rögzítését - az írásbeli forma csak kisegítő jelleggel érvényesül (kivéve a felülvizsgálati kérelem és a FMH iránti kérelem, valamint a FMH-val szembeni ellentmondás kizárólagos írásbeliségét) - pl. Pp. 94. (1) A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál/ az illetékes megyei bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. (ez érvényesül a fellebbezési és a perújítási kérelem esetében is) - pl. a tárgyalás előkészítése: Pp. 141. (3) Írásbeli előkészítést csak akkor lehet elrendelni, ha a felet jogi képviselő képviseli, vagy ha a félnek, illetve képviselőjének az írásbeli előkészítés nem okoz különösebb nehézséget. - leginkább a tárgyaláson érvényesül (FP vagy az elnök felolvassa vagy ismerteti a keresetlevelet, majd erre az FP nyilatkozik, és az AP előterjeszti ellenkérelmét) + Pp. 143. (1) A folytatólagos tárgyaláson az előkészítő iratot és más beadványt [szóban!] ismertetni kell. - előnyei: tényállás gyorsabb és könnyebb kiderítésének lehetősége, az eljárás megértése a felek által 10

13. szabad bizonyítás és a bizonyítékok szabad mérlegelése 14. védelemhez (képviselethez) való jog 15. jogorvoslathoz való jog - bizonyítás: a bíróság, a peres felek és a per egyéb résztvevői azon eljárási cselekményeinek sorozata, amelynek célja a per eldöntése céljából releváns tényekre nézve a bíróság teljes meggyőződésének kialakítása - (1) szabad bizonyítás jelentése: Pp. 3. (4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. - Pp. 3. (5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni. - kivételek pl.: (1) ha a tanút titoktartási kötelezettsége ellenére kihallgatják, vallomása bizonyítékként nem vehető figyelembe, (2) Pp. 4. (2) Ha jogerősen elbírált BCS vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt BCS-t., (3) közokirat és TBEM teljes bizonyító ereje, (4) vélelmek és olyan körülmények, melyeket az ellenkező bizonyításig igaznak kell elfogadni - (2) szabad mérlegelés: Pp. 206. (1) A bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el. - a bíróság szabadon értékeli és veti egybe (mérlegeli) a beszerzett bizonyítékokat, megállapítja azok bizonyító erejét, értékét, illetve a kizárandó bizonyítékokat (pl. ellentmondásos tanúvallomás, aggályos szakértői vélemény), és ezek alapján megállapítja a bizonyítandó tények fennállását vagy fenn nem állását, valóságát vagy valótlanságát megkötés: a közvetlenség elve (bírói kötelezettség) + bizonyítékok alkalmassága a tényállás felderítésére - Pp. 4. (1) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. - a szabad bírói belátás (kártérítés vagy egyéb követelés összegét meghatározza a bíró) nem ez - eredetileg a büntetőeljáráshoz kapcsolódott - Pp. 66. (1) Amennyiben a törvény egyes perbeli cselekményekre másként nem rendelkezik, a fél helyett az általa, illetőleg törvényes képviselője által választott meghatalmazott is eljárhat. - (1) rendelkezés a védekezés előkészítéséhez szükséges idővel és eszközökkel: ezt szolgálja - a tárgyalási időköz intézménye (a keresetlevél AP-nek történő kézbesítése és a tárgyalás napja közötti legalább 15 napos időtartam), - a kérdezés joga (bíróság, felek és képviselők joga, tanúk és szakértők esetén a felek indítványozhatják kérdések feltevését, ezek tárgyában a bíróság határoz), - az érdemi védekezésre történő előkészülésre a bíróság határidő-tűzése esetén a bíróság által biztosított legalább 15 napos határidő, - az észrevételezés joga (felek tehetnek egymás nyilatkozatára, a tárgyaláson elhangzottakra, a tanúk vallomására, a szakértői véleményre, erre lehetőséget kell adni a távollévő félnek is), - az irat-megtekintési jog (dokumentumok megismerése, birtoklása a tárgyalás alatt vagy máskor, ez természetesen korlátozható pl. államtitok védelme érdekében), valamint - a beadványok megküldése az ellenérdekű félnek stb. - (2) a fél vagy az érdekelt személy jogai érvényesítése érdekében a jogszabályban meghatározott módon képviselőt bízhat meg - alapvető jog (római egyezmény és PPNE is rögzíti) - az alkotmányos szabályozásban jogvédelmi eszközként jelenik meg, olyan eljárási cselekményként, ami alapján az arra jogosult a bíróság vagy más hatóság határozata megváltoztatását kérheti - fogalom (AB szerint): az érdemi (ügydöntő, az ügyfél helyzetét, jogait és kötelezettségeit lényegesen befolyásoló) határozatok tekintetében a más szervhez vagy magasabb fórumhoz fordulás lehetősége - oka: a bíróhoz fordulás joga önmagában nem garantálja minden esetben a helyes, törvényes döntést - a jogorvoslathoz való jog köre: Alk. 57. (5) [ ] a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti + Alk. 50. (2) A bíróság ellenőrzi a közigazgatási határozatok törvényességét. - tényleges érvényesüléshez szükséges a jogorvoslás lehetősége, vagyis, hogy a jogorvoslat fogalmilag és szubsztanciálisan tartalmazza a jogsérelem orvosolhatóságát 11

- ezt biztosítja a perorvoslat: az a bírósághoz intézett kérelem, amely a polgári peres eljárás során hozott, illetve azzal azonosnak minősülő, a törvénynek meg nem felelő vagy meg nem felelőnek vélt bírósági határozat ellen irányul, abból a célból, hogy az okozott jogsérelem egy újabb bírósági határozat által, közvetlenül a sérelmezett határozatra visszaható módon megszüntetésre kerüljön - perorvoslat mellett kifogásolás: Pp. 114. A fél az eljárás szabálytalanságát a per folyamán bármikor kifogásolhatja. [ ] Ha a bíróság a kifogást figyelmen kívül hagyja, ezt lehetőleg nyomban, de legkésőbb az eljárást befejező határozatában megindokolni köteles. ezáltal olyan döntések ellen is van jogorvoslati lehetőség, amelyek ellen egyébként nincs külön fellebbezés - ezen kívül az eljárás elhúzódása miatti kifogás lehetősége: Pp. 114/A. (fél, beavatkozó, eljárásban részt vevő ügyész teheti az eljáró bíróságnál meghatározott esetekben) - korlátozása: Alkotmány lehetőséget ad rá (2/3-os törvénnyel) => kisértékű perek, közig perek 4. A polgári perjog sajátos alapelvei alapelv fogalma: a PEJ konkrét szabályai mögött általános érvénnyel ható, a részletszabályokon végighúzódó és az egyes normák hátterét jelentő követelmények, melyek keletkezése az alapvető emberi jogokra vezethető vissza o olyan általános elvi tételek, melyek meghatározzák a polgári eljárás működését a polgári perjog sajátos alapelvei: azok az alapelvek, melyek csak az igazságszolgáltatás megvalósításának egyik útjára, a polgári peres eljárásra jellemzőek 1. rendelkezési elv 2. kérelemre történő eljárás - lényege, hogy a felek a polgári perbe vitt jogaikkal és eljárási jogaikkal szabadon rendelkeznek (az önrendelkezési jog egyik aspektusa, mely a nem cselekvés jogát is magában foglalja) - Pp. 3. (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet ha törvény eltérően nem rendelkezik csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. - ez alól kivétel az ügyész illetve más szerv törvényi felhatalmazása keresetindításra - a vitában érdekelt fél meghatározása (annak megállapítása, hogy a FP valóban jogosultja-e a követelésnek) csak érdemi vizsgálaton, bizonyításon nyugodhat, ebben érdemben kell dönteni - ha nem a vitában érdekelt terjeszti elő: a keresetet (érdemi vizsgálat alapján) ítélettel elutasítják, ami jogerő-hatást eredményez (res iudicata) (és nem perakadályt képez!) - rendelkező cselekmények: kereseti kérelem előterjesztése, keresetváltoztatás, keresetkiterjesztés, viszontkereset, elállás a keresettől (viszontkeresettől), jogról lemondás (egyoldalú nyilatkozat, melynek következtében a fél valamilyen egyoldalú jogosultsága megszűnik vagy korlátozódik), jog elismerése (a perben a féllel szemben támasztott követelés egészben vagy részben jogosnak kijelentése), egyezség kötése, jogorvoslattal való élés - a bíróság nem vizsgálhatja felül a rendelkező cselekmények érvényességét, nem késztetheti a feleket nyilatkozataik újbóli megfontolására, nem tagadhatja meg az egyezség jóváhagyását (kivéve, ha az anyagi jogszabályt sértene Pp. 148. (3) csak a jogszabályoknak megfelelés esetén hagyható jóvá) - polgári eljárás alapvetően soha nem indulhat hivatalból - kivéve pl. felszámolási eljárás (nemperes) a csődegyezség sikertelensége esetén - Pp. 3. (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. Ilyen kérelmet ha törvény eltérően nem rendelkezik csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. - kérelmen túlterjeszkedés tilalma: Pp. 215. A döntés nem terjedhet túl a kereseti kérelmen, illetőleg az ellenkérelmen;[ ] - a bíróság kérelem hiányában is köteles dönteni: perköltség viselése (kivéve, ha a pernyertes fél a perköltség tárgyában való határozathozatal mellőzését kéri), házasság érvénytelenítése iránti perben vagy bontóperben a gyerekelhelyezés kérdésében, érvénytelen szerződés esetén szerződéskötés előtti állapot visszaállításáról, előzetes végrehajtás kérdésében - a bíróság általában minden eljárási cselekményt kérelemre tesz meg (kivéve házassági perben gyerekelhelyezés, lakóhely felkutatása gyerektartás és apaság megállapítása iránti perben + ha kérelem hiányában is köteles dönteni, lásd fentebb) - kérelemhez kötöttség elve: Pp. 3. (2) A bíróság törvény eltérő rendelkezése hiányában a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. + pl. fellebbezésénél Pp. 253.. (3) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét csak a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között változtathatja meg [ ], felülvizsgálatnál csak a hivatkozott jogszabálysértést vizsgálhatja a Legfelsőbb Bíróság - ha tévesen jelöli meg a követelést előterjesztő fél a jogcímet, de az általa állított tények valónak bizonyulnak, a kereseti követelés nem utasítható el (a gyakorlatban van ettől eltérő álláspont is, tulajdonképpen ez bíróként változik) - a jogcímhez kötöttség képviseleti kényszert eredményezne: jogcím-hiba esetén KIKNE! - nem érvényesül a kérelemhez kötöttség: - közös tulajdon megszüntetése módjának meghatározása (korlát: ha mindkét fél tiltakozik), 12

3. peranyagszolgáltatás 4. kétoldalú meghallgatás 5. jogérvényesítés segítése - birtokháborítás jogkövetkezményeiről döntés, - személyhez fűződő jogok megsértése jogkövetkezményeiről döntés, - szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása, - kártérítés módjának meghatározása, - sajtóhelyreigazító nyilatkozat megszövegezése - Pp. 3. (3) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása ha törvény eltérően nem rendelkezik a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. (ha nem vagy nem teljes körűen teszi, nem alkalmazhatja az annak elmulasztásához vagy sikertelenségéhez fűződő jogkövetkezményeket, ha mégis, súlyos eljárási szabálysértést követ el, ez fellebbezés folytán az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és új eljárásra utasítást eredményezhet) - a rendelkezési elvvel együtt jelentősen meghatározza a bíróság és a felek kötelezettségeit a perben - Pp. 121. (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni: [ ] c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak (a kereseti tényállás) előadásával;[ ] + Pp. 139. A felperes nyilatkozata után az alperes terjeszti elő ellenkérelmét, [ ] Az ellenkérelemben elő kell adni az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait. - pl. Pp. 167. (1) Ha a fél a tényállításait tanúkkal kívánja bizonyítani, meg kell jelölnie a bizonyítani kívánt tényeket és be kell jelentenie a tanúk nevét és idézhető címét. - általános bizonyítási szabály: Pp. 164. (1) A per eldöntéséhez szükséges tényeket általában annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. - a fél az általa felajánlott bizonyítást a bizonyítási indítványban jelöli meg, ezenfelül köteles tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait megfelelő időben előadni/előterjeszteni (elmulasztás jogkövetkezményei: a bíróság ennek bevárása nélkül határoz, kivéve ha szerinte a bevárás a pert nem késlelteti) - a bíróság a polgári perben nem végez, és nem végezhet nyomozást, csak ha törvény ezt külön elrendeli (pl. lakóhely felkutatása gyerektartás iránti perben, illetve a bíróság hivatalból vizsgálhatja közokirat valódiságát, illetve intézkedhet iratbeszerzés elrendeléséről) - a felek egyenjogúságának legfontosabb eljárási vetülete, mert a fél így nem tárgya az eljárásnak, hanem befolyásoló közreműködője (et altera pars auditur) - a bíróság nem dönthet anélkül, hogy előbb meg ne hallgatta volna mindkét felet (vagy legalább lehetőséget ne nyújtott volna nekik álláspontjuk, védekezésük előterjesztésére) - a felek joga, hogy a bíróság ne egyoldalúan döntsön a másik fél előterjesztései alapján - ennek érdekében pl. Pp. 3. (6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra törvényben előírt időn belül nyilatkozhassanak. - feleket tárgyaláson kívül csak egymás jelenlétében lehet meghallgatni a tárgyalás előkészítésekor - Pp. 136/B. (2) Ha a bíróság a tárgyalást megtartja, a mulasztó felet a megjelent fél olyan kérelmeiről, tényállításairól és bizonyítási indítványairól, amelyeket vele még nem közöltek, a tárgyalási jegyzőkönyv másolatának vagy az ellenfél által közölt előkészítő iratnak a megküldésével értesítheti, és felhívhatja arra, hogy azokra észrevételeit írásbeli előkészítés esetében előkészítő iratban, egyébként a következő tárgyaláson szóval tegye meg. Ekkor a bíróság a tárgyalás folytatására új határnapot tűz ki. (3) A mulasztó féllel előzetesen már közölt kérelmeket, tényállításokat és bizonyítási indítványokat úgy kell tekinteni, hogy a mulasztó fél a kérelem teljesítését nem ellenzi, a tényállítás valóságát nem vonja kétségbe, illetőleg a kívánt bizonyítást nem ellenzi, kivéve, ha ez a perben korábban tett nyilatkozatával ellentétben állana. - Pp. 3. (6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra törvényben előírt időn belül nyilatkozhassanak. - (1) kitanítási kötelezettség: Pp. 7. (1) A bíróság jogszabályban előírt esetekben kérelemre segítséget nyújt ahhoz, hogy a fél jogai, illetve törvényes érdekei védelmében bírósághoz fordulhasson. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesülése érdekében a bíróság köteles a felet ha nincs jogi képviselője perbeli eljárási jogairól és kötelezettségeiről, valamint a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésének lehetőségéről a szükséges tájékoztatással ellátni. - pl. Pp. 94. (1) A keresetet, valamint a per megindítását megelőző kérelmet az ügyvéd által nem képviselt fél bármely helyi bíróságnál vagy a perre illetékes megyei bíróságnál is jegyzőkönyvbe mondhatja. A felet ilyenkor a szükséges útbaigazítással is el kell látni és az esetleges hiányok pótlására nyomban fel kell hívni. 13

6. jóhiszemű eljárás - pl. Pp. 220. (3) Az ítéletnek a rendelkező részt követően tájékoztatást kell nyújtania arról, hogy az ítélet ellen van e helye fellebbezésnek és hogy azt hol és mennyi idő alatt kell benyújtani. [ ] - a kitanítás elmulasztása súlyos eljárási szabálysértésnek minősülhet: Pp. 252. (2) A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül végzéssel hatályon kívül helyezheti, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése. - (2) költségkedvezmény biztosítása: Pp. 7. (2) [ ] A bíróság jogszabályban meghatározott esetben és módon a felet kérelmére részben vagy egészben mentesíti a pervitellel összefüggő költségek előlegezése, illetve viselése alól. - személyes (költségmentesség, illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog) és tárgyi kedvezmények (költségmentesség, költségfeljegyzési jog, illetékmentesség, illetékfeljegyzési jog, illeték mérséklése), csak kérelemre: személyes költségmentesség és személyes illeték-feljegyzési jog - (3) pártfogó ügyvéd kirendelése - (4) Pp. 3. a bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, és a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. - (5) Pp. 3. (2) [ ] A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. - (6) ha magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, az eljárást a bíróság megszünteti akkor is, ha az AP a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja, ekkor a kifogásról jogi képviselő hiánya esetén a bíróság tájékoztatja az AP-t - (7) külföldi fél külön tájékoztatása a kézbesítési megbízottal kapcsolatban - a Pp. nem adja meg a fogalmat, csak a rosszhiszemű eljárás lehetséges módjait szabályozza - Pp. 8. (1) A bíróság köteles biztosítani, hogy a felek és a per többi résztvevője jogaikat rendeltetésszerűen gyakorolják és perbeli kötelességeiknek eleget tegyenek. (2) A bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezethet. A bíróság a feleket a perbeli jogok jóhiszemű gyakorlására figyelmeztetni köteles. A figyelmeztetésnek ki kell terjednie a rosszhiszemű pervitel következményeire is. (3) A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet vagy képviselőt, aki akár a tárgyaláson, akár valamely periratban jobb tudomása ellenére vagy nagyfokú gondatlanságból: - a) az ügyre vonatkozó oly tényt állított, amelyről bebizonyult, hogy valótlan, vagy az ügyre tartozó oly tényt tagadott, amelyről bebizonyult, hogy igaz, - b) olyan tényt elhallgatott, amelyről tudnia kellett, hogy a per eldöntése céljából jelentős vagy - c) nyilvánvalóan alaptalanul hivatkozott valamely bizonyítékra. (4) A bíróság pénzbírsággal sújtja azt a felet (képviselőt), valamint más perbeli személyt, aki valamely nyilatkozatot indokolatlanul késedelmesen tesz meg, vagy azt felhívás ellenére sem teszi meg és ezáltal a per befejezését késlelteti. (5) A bíróság azt a felet (képviselőt), aki egyes perbeli cselekményekkel indokolatlanul késedelmeskedik, határidőt/határnapot mulaszt, más módon felesleges költségeket okoz, a költségek megtérítésére való kötelezésen felül pernyertességére vagy pervesztességére tekintet nélkül pénzbírság megfizetésére kötelezi, továbbá a felet a törvényben meghatározott más jogkövetkezménnyel sújtja. - a bíróságnak a felet a szankció alkalmazása előtt nem kell meghallgatnia, nem kell tőle magyarázatot kérnie 5. A nemzetközi és az európai polgári perjog forrásai a nemzetközi és az európai polgári perjog forrásai: a nemzetközi elemet tartalmazó polgári perhez lehetségesen kapcsolódó jogágak és jogforrások köre, azok egymáshoz való viszonya 1. az állami szuverenitás hagyományos koncepcióján alapuló jogforrások o nemzetközi jog / a perjog szempontjából releváns nemzetközi szerződések: joghatósági és a polgári és kereskedelmi ügyekben nyújtott nemzetközi jogsegély-szerződések, a jelentősebb hágai szerződések köre o a mindenkori belső jog joghatósági és alkalmazandó eljárásjogra vonatkozó szabályai: Magyarországon a nemzetközi magánjogi kódexben: az NMJtvr. alkalmazandó eljárásjogra és a joghatóságra vonatkozó rendelkezései, pl. a lex fori-szabály (magyar bíróság és hatóság eljárására főszabályként a magyar jog irányadó o nemzeti perjog / a perjog szabályai, mint implicit joghatósági szabályok [pl. perújítási és felülvizsgálati kérelem benyújtására kizárólagos joghatóság és illetékesség, házassági perek esetén kizárólagos joghatóság, illetékesség új házassági per / házassági vagyonjogi per indítására] 2. a szuverenitás fokozatos leépítésén alapuló jogforrások o a perjog harmonizált területei és a jelenlegi harmonizációs törekvések: A perjog-összehasonlításon alapuló és a nemzetközi gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok igényei szerint kialakított modell-törvények gyakran szó 14

szerinti átvétele (tipikus példa: UNCITRAL Model Law/Vbtv. 1994. évi LXXI. tv.: hagyományos szuverén aktus, mégis minőségi különbséget testesít meg a belső kezdeményezésen alapuló jogszabályokkal szemben) o európai közösségi jog / az elsődleges és a másodlagos közösségi jog perjogot érintő szabályozói a nemzetközi jogtól a közösségi jogig: a polgári ügyekben való együttműködést az Amszterdami Szerződés emelte a közösségi pillérbe az EKSz. 61-69. cikkei mint a másodlagos közösségi eljárásjogi jogalkotás megalapozói: IV. cím Vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák, 61. cikk: A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fokozatos létrehozása céljából a Tanács:... c) intézkedéseket fogad el a polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a 65. cikkben előírtak szerint; 65. cikk: A több államra kiterjedő vonatkozású polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén a 67. cikknek megfelelően és a belső piac megfelelő működéséhez szükséges mértékben elfogadásra kerülő intézkedések magukban foglalják: fejlesztést és egyszerűsítést a következő területeken: o a bírósági és bíróságon kívüli iratok határokon túlra történő kézbesítésének rendszere; o együttműködés a bizonyítás-felvétel terén; o a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok, köztük a nem bírósági ügyekben hozott határozatok elismerése és végrehajtása a tagállami kollíziós és joghatóságra vonatkozó szabályok összeegyeztethetőségének előmozdítását a polgári eljárások megfelelő lefolytatását akadályozó tényezők kiküszöbölését, szükség esetén a tagállamokban alkalmazandó polgári eljárási szabályok összeegyeztethetőségének előmozdításával. fontosabb EU-s jogforrások a polgári ügyekben való igazságügyi együttműködés terén Brüsszel I.: 44/2001/EK tanácsi rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint határozatok elismeréséről és végrehajtásáról Brüsszel II/A.:. 2201/2003/EK tanácsi rendelet házassági ügyekben [ ] joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról 1393/2007/EK tanácsi rendelet a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítésről 1206/2001 EK tanácsi rendelet: bizonyítás-felvétel, bíróságok közötti együttműködés 2003/8/EK tanácsi rendelet: közös költségmentességi minimumszabályok 6. A joghatóság fogalma, a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei, formái, az európai joghatósági rendeletek és egyezmények rendszere és hatálya a joghatóság fogalma o NMJ/NJ: az állam vagy nemzetközi bíróság, illetve nemzetközi szervezet nemzetközi jogon alapuló vagy az általa elismert jogköre o PEJ: a nemzeti bíróságok vonatkozásában a peres ügyek elosztásának rendje egyes államok között o fogalom: nemzetközi munkamegosztás az egyes államok bírósági rendszerei között o célja annak eldöntése, hogy melyik állam joga és kötelessége az igazságszolgáltatásán keresztül eljárni a joghatóságra vonatkozó szabályozás szintjei o 1. joghatóság globális szinten joghatósági tárgykörben csak pontszerűen léteznek, nincs egységes, minden államra kiterjedő rendszer oka: eltérő joghatósági koncepciók és egy átfogó szabályozás ezekből fakadó irrealitása (a common lawjogcsalád perjogai sokkal lazább kapcsolat alapján is már joghatóságot igényelnek, mint a kontinentális perjogok: minimum contacts, stream of commerce, transitory jurisdiction stb.) ezért csak egyes ágazatok, részterületek kompromisszumos szabályozottsága lehetséges, pl. Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről szóló Egyezmény 1929. évi Varsói Nemzetközi Légi Fuvarozásra vonatkozó Egyezmény 1996. évi Hágai Szülői Felelősségi Egyezmény, Magyarországon kihirdetve a 2005-ben 2005. évi Hágai Joghatósági Alávetési Egyezmény (Convention on Choice of Court Agreements) vonatkozó nemzetközi szerződés hiányában az alapvető jogforrás: a mindenkori nemzeti joghatósági szabályok, Mo.-n például az NMJtvr. (1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról) o 2. joghatóság Európában (az EU keretein belül) alapgondolat: a határozatok tagállamokban való szabad áramlásának (elismerésének és végrehajtásának), mint az EKSZ célkitűzésének logikus előfeltétele a tagállamokban azonos joghatósági okok alapján történő igazságszolgáltatás az ASZ felhatalmazó rendelkezése alapján született két, különböző tárgyi hatályú rendelet mellett egyes tagállamok (pl. Dánia) viszonyában hagyományos egyezményi jogforrások is hatályban vannak (Brüszszeli Egyezmények, Lugano-i Egyezmény) 15

o 3. a joghatóság nemzeti szintű szabályozása (lásd 7-9. tétel) ezeket az EU-tagállamok esetében derogálják a Brüsszel-rendeletek az eljáró bíróság feladata ez alapján meghatározni, hogy melyik államnak van joghatósága, vagyis melyik állam anyagi jogszabályait lehet alkalmazni ez bizonyítja, hogy a perjog nem csak szolgáló jellegű az anyagi joghoz képest szabályozás formái o nemzetközi szerződések (egyezmények) o uniós jogforrások: elsődleges (alapító szerződések, általános elvek), másodlagos jogforrások, EUB-esetjog o kisegítő jelleggel a viszonosság (két állam közötti kölcsönös, egyértelmű és egyenlő elbánás az állampolgárok tekintetében vagy jogsegély esetén, ebben az államok viszonossági záradékban egyeznek meg) o magyar jogszabályok: Nmjtvr. az immunitás o fogalom: bizonyos nemzetközi jogi alanyok mentesek a joghatósági szabályok alól pl. a diplomaták, konzulok, követségi épületek o államok immunitása esetén attól is függ, hogy az alany közhatalmi tevékenységet folytat-e (acta iure imperii, pl. csernobili erőmű esetében az ország áramellátása, ezért nincs polgári felelősség, a német állam immunis az SS-katonák által elkövetett bűnök miatti kártérítés alól, mert a hadsereg közhatalmi feladatot látott el), vagy nem közhatalmi tevékenységet (acta iure gestionis, pl. adásvételi szerződést köt, koncessziót ad, ekkor nem merül fel az immunitás szabályainak alkalmazása) az európai joghatósági egyezmények rendszere és hatálya BRÜSSZEL-I. 44/2001/EK tanácsi rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint határozatok elismeréséről és végrehajtásáról Tárgyi hatály - nemzetközi elemet tartalmazó polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság jellegére való tekintet nélkül (A nemzetközi elem akkor is adott, ha csak egy tagállam érintett a jogvitában, a másik oldalon pedig egy EU-n kívüli ország érintett.) - nem terjed ki: különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre, valamint a természetes személyek személyi állapotára, jogés cselekvőképességére, házassági vagyonjogra, végrendeletre és öröklésre, a fizetésképtelenségi eljárásokra (csőd, felszámolás) a szociális biztonságra és a választottbíráskodásra. - vitás esetben a polgári/kereskedelmi ügy kategóriát autonóm módon, valamely nemzeti jog felfogásától és az ügyben eljáró szerv jellegétől függetlenül kell megítélni, ahol a lényegadó ismérv a hagyományos magánjogi mellérendeltségi viszony/az állami szuverén aktus hiánya. Területi hatály - Dánia kivételével a 27 tagállam területe Személyi hatály - minden természetes és jogi személy, valamint egyéb szervezet, amely a mindenkori lex fori szerint fél lehet (a rendelet nem tartalmaz autonóm perbeli jogképesség-definíciót, ez továbbra is a nemzeti eljárásjog megítélése alá tartozik.) Időbeli hatály - a rendelet 2002. március 1-jén (Magyarország: 2004. május 1-jén) lépett hatályba, a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni. A joghatósági okok rendszere - általános joghatóság (actor sequitur forum rei, az állampolgárság nem játszik szerepet, csak az alperes tagállami lakóhelye más tagállam fóruma előtt csak különös joghatósági okok alapján lehet ilyen alperest perelni) BRÜSSZEL-II/A. 2201/2003/EK tanácsi rendelet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról Tárgyi hatály - a házasság felbontása, különválás vagy a házasság érvénytelenítése; (járulékos ügyek nem! pl. tartási igények, házassági vagyonjog körében felmerült viták) - a szülői felelősség megállapítása, gyakorlása, átruházása, korlátozása vagy megszüntetése, különösen a felügyeleti jog és kapcsolattartási jog; - gyámság, gondnokság és hasonló intézmények; - a gyermek személyének, illetve vagyonának gondozásával megbízott olyan személyek vagy szervek kijelölése és feladatai, amelyek képviselik vagy támogatják a gyermeket; - a gyermek nevelőszülőknél való elhelyezése vagy intézményi gondozásba helyezése; a gyermek védelmét célzó intézkedések a gyermek vagyonának kezelésével, megóvásával vagy rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban. - nem alkalmazható: származási perek Időbeli hatály - a rendelet 2004. augusztus 1-jén lépett hatályba, 2005. március 1- jétől kell alkalmazni. A joghatósági szabályok rendszere 1. a házassági ügyekre vonatkozó joghatósági okok (általános joghatósági ok nincs, csak taxatív vagylagos okok - ahol a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, ha egyikük még ott tartózkodik, 16

- vagylagos (különös) joghatósági okok (szerződéses jogviták, tartási követelések, deliktum, célvagyon, alperesi pertársaság, viszontkereset stb. vagylagos joghatósági okai) - egyes, tipikusan az egyik fél gazdasági erőfölényét feltételező szerződésekből fakadó igények speciális joghatósági okai (= egyoldalúan kizárólagos (aszimmetrikus) okok: biztosítási szerződések, fogyasztói ügyletek, egyedi munkaszerződések) - kizárólagos joghatóság (ingatlanra vonatkozó dologi jogi igény, közhitelű nyilvántartások bejegyzéseire vonatkozó perek, végrehajtási perek stb.: az ingatlan fekvése szerinti, a vh. helye szerinti állam kizárólagos joghatósága), - kifejezett és konkludens joghatósági alávetés (a felek vagylagosságra irányuló akarata hiányában kizárólagosságot alapoz meg.) - ahol az AP szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik - közös kérelem esetén a házastársak egyike szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy a kérelmező szokásos tartózkodási helylyel rendelkezik, ha a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább egy évig ott tartózkodott - kérelmező szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik, amennyiben a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően legalább hat hónapig ott tartózkodott, és vagy az adott tagállam állampolgára; - amelynek mindkét házastárs állampolgára 2. szülői felelősséggel kapcsolatos joghatósági szabályok - általános joghatósági ok: a gyermek az eljárás megindulásakor fennálló szokásos tartózkodási helye - fenntartott joghatósági okok: a jogellenesen külföldre vitt gyermek esetén a korábbi tartózkodási hely államának joghatósága fennmarad. - szokásos tartózkodási hely hiányában a gyermekhez aktuálisan legközelebbi állam bíróságai: a gyermek jelenléte szerinti joghatóság. - kivételesen alkalmasabb fórum szerinti joghatóság 7. Az általános és a különös joghatóság fogalom: nemzetközi munkamegosztás az egyes államok bírósági rendszerei között o a nemzeti bíróságok vonatkozásában a peres ügyek elosztásának rendje egyes államok között az eljárási lehetőség vizsgálatának első lépcsője (utána hatáskör, majd illetékesség) általános joghatóság o alapja az actor sequitur forum rei / a felperes kötve van az alperes fórumához-elv főszabály: NMJtvr. 54. (1) Magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az AP lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak joghatóságát e törvényerejű rendelet ki nem zárja. ez a büntetőjogi ártatlansági vélelemnek a perjogi megfelelője: a jogerős ítéletig, ameddig nincs marasztalás, a bíróság nem kötelezheti az AP-t a FP fóruma előtti védekezésre az egyszerű pertársaság egyik esetében (amikor a perbeli követelések hasonló ténybeli és jogi alapból erednek, és ugyanannak a bíróságnak az illetékessége mindegyik alperessel szemben megállapítható anélkül, hogy főkötelezetti-mellékkötelezetti viszonyban lennének) esetén is alkalmazandó kiterjesztése, többlettényállások NMJtvr. 54. (2) Több AP együttes perlése esetén magyar bíróság eljárhat valamennyi AP-sel szemben, amennyiben legalább az AP-ek egyikének lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, feltéve, hogy o [a pertársaság egységes:] (1) a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy (2) ha a perben hozott döntés valamennyi alperesre a perben való részvétel nélkül is kiterjedne, illetőleg o [a pertársaság egyszerű:] (3) ha a perbeli követelések ugyanazon jogviszonyból erednek. NMJtvr. 54. (3) A főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén a mellékkötelezett lakóhelyére és szokásos tartózkodási helyére tekintet nélkül eljárhat magyar bíróság, ha a főkötelezett lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. NMJtvr. 54. (4) Ha magyar bíróság a kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik, eljárhat a viszontkereset tekintetében is. különös joghatóság o fogalom: az általános joghatóságtól eltérő joghatósági okok, melyek további eljárási lehetőséget adnak a magyar bíróság eljárásához így, ha az általános joghatóság alapján magyar joghatóság nem lenne megállapítható, a különös joghatósági feltételek fennállása lehetővé teszi magyar bíróság eljárását o ennek okai lehetnek a per tárgya, vagy azzal összefüggésben valamely peres fél (általában a FP) sajátos helyzete rá kedvezőbb szabályozást tesz indokolttá (lásd aszimmetrikus joghatósági okok) az államok szuverenitása (lásd kizárt és kizárólagos joghatósági okok), illetve a felek rendelkezési jogának kiszélesítése (lásd vagylagos és alávetéses joghatósági okok) o csak akkor érvényesülnek, ha ismeri őket az adott állam lex fori-ja 17

o csoportjai Vagylagos Aszimmetrikus Kizárólagos Kizárt Felek által kikötött (alávetéses) ekkor a FP választhat az általános joghatósággal rendelkező államtól különböző államot a perlésre (ha az AP érdemben védekezik, a joghatóság rögzül és alávetésessé válik) pl. a teljesítés helye szerint, a károkozás helye szerint, a kár bekövetkezte szerint a gyengébb felet kívánják előnyösebb helyzetbe hozni a jogérvényesítés terén, olyan szerződéses kapcsolatokban, ahol a jogviszony másik oldalán álló gazdasági erejénél vagy szervezettségénél fogva erőfölényben van pl. fogyasztói szerződések, biztosítási jogviszonyok (lásd. 8. tétel) valamennyi állam törekszik arra, hogy bizonyos fokozottabban védett jogi tárgyakkal kapcsolatos döntéshozatalra fenntartsa annak jogát, hogy az adott kérdésben más állam ne dönthessen, vagy legalábbis idegen határozatot ne kelljen elismerni, ekkor csak magyar bíróság járhat el egy adott állam önkéntes lemondása arról, hogy meghatározott kérdésekben eljárjon, illetve döntsön, ekkor az adott állam egy bírósága sem járhat el az adott ügyben lehetőség a peres felek számára, hogy akár szerződéskötéskor egy esetleges perre, akár a per megindítása előtt közvetlenül egy meghatározott bíróságot (ebben az esetben joghatóságot is) válasszanak, ez a joghatóság, ha a felek másként nem állapodnak meg, kizárólagos (de nem derogálhatják a kizárólagos vagy kizárt joghatóságot) konkludens (hallgatólagos) joghatósági kikötés: ha a FP egy joghatósággal nem rendelkező államban perel és az AP érdemben védekezik, ezzel elfogadja az adott állam joghatóságát o exorbitáns joghatósági szabályok: kapcsolatszegény joghatóság, amikor a per tárgya, alanyai és a perbíróság között nincsen elégséges és elfogadható kapcsolat (pl. állampolgárságra, a vagyon fekvésére alapított joghatóság) o vagylagos illetékességi okok az NMJtvr.-ben Egyes szerződésekkel öszszefüggő jogviták Tartási kötelezettségből eredő jogvita Szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviták Külföldi vállalkozás Belföldi lakóhellyel nem rendelkező AP elleni vagyonjogi per Öröklési jogviszonyból eredő jogvita Gyermekelhelyezési per Házassági vagyonjogi per Gyámügyi per NMJtvr. 55. eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van NMJtvr. 56. (1) eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a tartásra jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. (2) Amennyiben a tartási kötelezettség személyi állapotot érintő eljárásban kerül elbírálásra, magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a személyi állapotot érintő eljárásra joghatósággal rendelkezik. NMJtvr. 56/A. (1) eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a károkozó magatartás elkövetésének helye vagy a károsító eredmény bekövetkezésének helye belföldön van. - Fiona Shevill-doktrína: csak az adott államban bizonyíthatóan bekövetkezett kár esetén (ezzel a forum shopping megakadályozása FP ne választhasson túl sok bíróság közt) (2) BCS-vel okozott kár megtérítése iránti, BE-ban érvényesített igény tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az eljárás alapjául szolgáló BCS magyar büntető joghatóság alá tartozik. (4) Károsodás veszélye miatt érvényesített igények tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az a hely, ahol a károsító esemény bekövetkezése fenyeget, belföldön van. NMJtvr. 56/B. (1) eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, és a jogvita utóbbinak tevékenységével kapcsolatos. (2) Önálló vállalkozóként belföldön letelepedett külföldi állampolgár elleni perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogvita e személy belföldi gazdasági tevékenységével kapcsolatos. NMJtvr. 57. Olyan alperes ellen, aki belföldön lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagyonjogi perekben eljárhat magyar bíróság, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. NMJtvr. 58. (1) magyar bíróság eljárhat akkor is, ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgársággal rendelkezett. NMJtvr. 59. (1) Gyermek elhelyezését, a gyermek és a különélő szülő közötti kapcsolattartást, valamint a szülői felügyelet gyakorlását érintő eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat akkor is, ha a gyermek lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. NMJtvr. 59. (2) Házassági vagyonjogot, valamint a bejegyzett élettársak vagyoni viszonyait érintő eljárásban magyar bíróság eljárhat, ha az egyik házastárs vagy bejegyzett élettárs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van. (3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben meghatározott valamely kérdés személyi állapotot érintő eljárás keretében kerül rendezésre, magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat akkor is, ha a személyi állapotot érintő eljárásra joghatósággal rendelkezik. NMJtvr. 59/A. A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti jogviszonynyal kapcsolatos ügyekben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a gyámolt, illetőleg gondnokolt magyar állampolgár, vagy lakóhelye, illetőleg szokásos tartózkodási helye belföldön van. 18

általános és különös joghatóság az EU területén (derogálják az NMJtvr-t EU-s viszonylatban) BRÜSSZEL-I. zárt joghatósági rendszert épített ki (ha az alperes lakóhelye/tartózkodási helye/székhelye az EU területén van, a perre kizárólag e rendelet joghatósági szabályait lehet alkalmazni) Általános joghatóság - a valamely tagállamban állandó lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságra való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető - arra, aki nem állampolgára annak a tagállamnak, ahol lakóhellyel rendelkezik, a tagállami joghatósági szabályokat kell alkalmazni - valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy más tagállam bíróságai előtt kizárólag a rendeletben foglalt különös joghatósági okok alapján perelhetőek - ha az alperesnek nincs lakóhelye egyik tagállamban sem, és a rendeletnek a kizárólagos, illetve a kikötött joghatóságra vonatkozó szabályai sem alkalmazhatók, a nemzeti joghatósági szabályok alkalmazandók Különös joghatóság - vagylagos: kötelezettség teljesítésének helye, tartásra jogosult lakóhelye, ahol jogellenes károkozás bekövetkezett, kártérítés esetén a büntetőügyben eljáró bíróság előtt, fióktelep/képviselet helye - aszimmetrikus okok: biztosítási szerződések, fogyasztói ügyletek, egyedi munkaszerződések) - kizárólagos joghatóság (ingatlanra vonatkozó dologi jogi igény, közhitelű nyilvántartások bejegyzéseire vonatkozó perek, végrehajtási perek stb.: az ingatlan fekvése szerinti, a vh. helye szerinti állam kizárólagos joghatósága) - kifejezett és konkludens joghatósági alávetés (a felek vagylagosságra irányuló akarata hiányában kizárólagosságot alapoz meg.) - nincs kizárt joghatóság: de pl. ingatlan esetén a Brüsszel-I. hagyja kizárni a joghatóságát 19 BRÜSSZEL II./A házasság felbontása/érvénytelenítése, szülői felelősséggel kapcsolatos, gyermekelhelyezés, gyermekvédelmi intézkedések Általános joghatóság - házassági ügyek: általános joghatósági ok nincs, csak taxatív vagylagos okok - szülői felelősséggel kapcsolatos általános joghatósági ok: a gyermek az eljárás megindulásakor fennálló szokásos tartózkodási helye Különös joghatóság - lásd 16. o. pl. ahol a házastársak szokásos tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy legutóbb szokásos tartózkodási hellyel rendelkeztek, ha egyikük még ott tartózkodik a joghatóság vizsgálata (lásd bővebben: 9. tétel) o a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, hogy törvény vagy nemzetközi egyezmény rendelkezése alapján nem áll-e fenn olyan körülmény, amelynek folytán más állam bíróságának kizárólagos joghatósága áll fenn 8. Joghatóság fogyasztói, biztosítási és munkaszerződésből eredő jogvitákra joghatóság: nemzetközi munkamegosztás az egyes államok bírósági rendszerei között ezek a különös joghatóságon belül aszimmetrikus joghatósági okok, amelyek a gyengébb felet kívánják előnyösebb helyzetbe hozni a jogérvényesítés terén, olyan szerződéses kapcsolatokban, ahol a jogviszony másik oldalán álló gazdasági erejénél vagy szervezettségénél fogva erőfölényben van ekkor, ha a gyengébb fél az AP, az általános joghatóság kizárólagossá válik (ha FP: plusz vagylagos okok) o vagyis nem lehet máshol perelni és nem lehet kizárni, hogy az általános joghatóság alapján pereljen o NMJtvr. 62/G. (2) Fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákra vonatkozó joghatósági kikötés a) nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót, illetőleg a munkavállalót a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságaitól eltérő más bíróság előtt pereljék; és b) nem zárhatja ki azt, hogy a fogyasztó a saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti, illetőleg a munkavállaló a szokásos munkavégzés helye szerinti állam bíróságai előtt indítson pert. o ezektől csak olyan joghatóságot kikötő megállapodással lehet eltérni, amely a jogvita keletkezését megelőzően jött létre, vagy lehetővé teszi a kedvezményezett számára a megjelölttől eltérő bíróság előtti perindítást Fogyasztói szerződésekből eredő jogviták NMJtvr. - fogyasztói szerződés: Ptk. 685. e) az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti - NMJtvr. 60. Fogyasztói szerződésből eredő, a fogyasztó által indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van, és a fogyasztóval szerződő fél a) belföldön tevékenységet fejt ki, ideértve azt is, ha a másutt kifejtett tevékenysége a belföldi fogyasztók felé is irányul; b) belföldön fiókteleppel / képviselettel rendelkezik, vagy önálló vállalkozóként belföldön letelepedettnek minősülő külföldi. Brüsszel-I. - akkor lehet különös joghatóságot alkalmazni, ha - (1) szerződés tárgya ingó dolgok részletfizetésre történő értékesítése vagy részletekben visszafizetendő kölcsön vagy egyéb áruhitel - (2) minden más esetben, ha a szerződést olyan személlyel kötötték, aki a fogyasztó lakóhelyének tagállamában kereskedelmi vagy szakmai tevékenységet folytat

Biztosítási ügyek Munkaszerződésekből eredő jogviták - ez nem került át a Brüsszel-I.- ből az NMJtvr.- be - biztosító perelhető - székhelye szerinti tagállam bírósága - más tagállamban a biztosítási kötvény jogosultja a biztosított által indított perekben a FP tagállamának bírósága előtt - társbiztosító esetén, ahol a fő biztosító elleni eljárást indították - NMJtvr. 61. Munkaszerződésből eredő, a munkavállaló által a munkáltató ellen indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, a) ha a szokásos munkavégzés helye belföldön van, illetőleg utoljára belföldön volt; illetve b) ha a munkáltatónak az a telephelye, amely őt alkalmazta, belföldön található, feltéve, hogy a szokásos munkavégzés helye nem ugyanazon államban van, illetőleg volt. 9. A kizárólagos, a kizárt és a felek által kikötött joghatóság - munkáltató perelhető - lakóhelye, székhelye szerinti tagállam bírósága - munkavállaló szokásos vagy legutóbbi munkavégzésének helye - ahol a munkavállalót foglalkoztató telephely található/található volt joghatóság: nemzetközi munkamegosztás az egyes államok bírósági rendszerei között 1. Kizárólagos joghatóság (a különös joghatóságon belül) o valamennyi állam törekszik arra, hogy bizonyos fokozottabban védett jogi tárgyakkal kapcsolatos döntéshozatalra fenntartsa annak jogát, hogy az adott kérdésben más állam ne dönthessen, vagy legalábbis idegen határozatot ne kelljen elismerni KIZÁRÓLAGOS NMJtvr. 62/A. Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el a) belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban; * b) magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban; * c) a Magyar Állam vagy állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott, vagy ha az eljárás tárgyát a Magyar Államnak vagy állami szervnek olyan jogviszonya képezi, amelynek tekintetében külföldi államot sem illet meg mentesség [nincs immunitása] a magyar joghatóság alól; * d) külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes magyar állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott; * e) belföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban; f) belföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban; [pl. szabadalom] * g) belföldi székhelyű jogi személy / jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban; h) jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban; [pl. INYT, cégregiszter] KIZÁRT NMJtvr. 62/C. Nem járhat el magyar bíróság vagy más hatóság a) külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést érintő eljárásban; b) nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki eljárásban; c) külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott, avagy ha az eljárás tárgyát a külföldi államnak vagy külföldi állami szervnek a 62/E. (1) bekezdésében meghatározott polgári jogviszonya képezi; d) Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott; e) külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló eljárásban; f) külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásban; g) külföldi székhelyű jogi személy / jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban; h) jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban; i) belföldi végrehajtást érintő eljárásban. [végrehajtási per] i) külföldi végrehajtást érintő eljárásban. o * = nem található meg a Brüsszel-I. rendeletben 20