1. FOGLALKOZÁS ANYAGA FÖLDRAJZBÓL A 10/L/T, 10/L/T/BP, 10/L/T/SZE ÉS 10/L/T/DO és 10/L'T/DE CSOPORT SZÁMÁRA KÉSZÍTETTE OZSVÁR PÉTER BEVEZETÉS: A földrajz különleges helyet foglal el a tantárgyak között. Talán a legszorosabb kapcsolatot teremti a természet és társadalomtudományok között. Vizsgálódási területe a földrajzi környezet, amely a természeti és társadalmi környezet szinte valamennyi elemét vizsgálja, illetve kutatásaihoz segítségül hívja számtalan tudomány eredményeit. Az ismeretek elsajátítására, illetve bizonyos képességekkészségek kialakításhoz így igen kevés a megadott óraszám. A földrajzi ismeretekre is szükségük lesz pl. a történelem és a biológia tanulásánál. A környezetvédelmi, kőzettani témáknál kémiai, a légkör földrajzánál számos fizikai ismeretre is szükségünk van, s természetesen a természet és a társadalomgazdaságföldrajzsem nélkülözhet bizonyos matematikai módszereket. Az országok regionális földrajzi jellemzése során sok természetföldrajzi és társadalomföldrajzi fogalmat használunk, ami a 9. évfolyam anyaga. Hogy ezekről legalább sejtésünk legyen az 1-6. órán egy rövid ismétlését adom ennek a témának, a teljesség igénye nélkül. Az órákon kissé részletesebben beszéltünk (ill. beszélünk) a Föld kozmikus környezetéről (csillagászati földrajz) és a térkép használatáról. Szó volt a kőzetburok földrajzáról és a földrajzi-éghajlati övezetességről. A légkör és a vízburok földrajzára már nem marad idő-egy rövid összefoglalót később erről is készítek az érdeklődők, illetve azok számára, akik esetleg érettségizni szeretnének ebből a szép tantárgyból. A foglalkozásokon a munkánkat segíti, ha valamilyen általános vagy középiskolai atlaszt tudnak hozni. Ha a családban van 9. és 10. osztályos földrajz tankönyv, azt is átnézhetik, illetve használhatják az ábrákat, mellékleteket. Legjobbak a Nemzeti Tankönyvkiadó (OFI) és a Mozaik Kiadó új könyvei. Atlasz helyett digitális térképet is nézegethetünk a neten,pl. a www.googlemaps.com oldalon. A www.google.hu keresőbe beírva minden fontosabb témakörhöz találnak leírásokat. A tankönyvekből vagy Sulinetről származó találatok általában megbízhatóak, a wikipedia.hu néhol túl részletes, máshol nem javították ki a hibákat.
A leírásaim vázlatszerűek. A fogalmakat, jelenségeket igyekszem egyszerűen, de egyér- telműen leírni. Időnként hivatkozom nyilvánosan hozzáférhető internetes oldalakra. Szerzői jogok miatt nagyobb tankönyvrészleteket nem áll módonban feltölteni. Ha valami nem érthető keressenek email-ben! A dupla zárólelbe tett ismeret nem kötelező tananyag. Érdekesség, vagy a jobb megértést segíti: (( )). Jó tanulást! Kiskunfélegyháza,2015-10-25 1.témakör Csillagászati földrajz, a földi környezet ábrázolása (a térkép) Az Univerzum felépítése. 1.) Az Univerzum ( Világegyetem) részei: o > galaxishalmaz- több galaxis alkotja galaxis csillaghalmaz. A mi galaxisunk a Tejútrendszer ( Galaxis). A többi az extragalaxisok ( rövidebb néven galaxisok) o naprendszerek 2.) Naprendszerünk részei Égitestek típusai -Csillag (Nap) önálló fénnyel rendelkező hatalmas égitest (gázgömb) -Bolygó- a csillag körül keringő nagyobb égitest. Típusai: Föld típusú bolygók, vagy kőzetbolygók, belső bolygók- Merkur,Vénusz
Szaturnusz, gyűrűje van. Föld, Mars. Ezek sokkal kisebbek. Jupiter típusúak, vagy gázbolygók, külső bolygók- Jupiter, Uránusz, Neptunusz- ezeknek sok holdja és kisebb-nagyobb -Kisbolygók: A Nap körül keringő kisebb szabályos égitestek. A legnagyobbakat újabban törpebolygónak nevezik (( pl. leminősítése óta a Plutót)) -Holdak (mellékbolygók): a bolygók körül keringő égitestek -((üstökösök)): Fényes, törmelékből, jégből álló magjuk, hosszan elnyúló csóvájuk van. -Meteorok: Szabálytalan fém és kőtömbök. A légkörbe érve felizzik, szétrobban. Darabjai a (( meteoritok)) Továbbá bolygó és csillagközi port és gázokat is tartalmaz a Naprendszer 3.) Méretek a Naprendszerben és szűkebb környezetünkben. (Tájékoztatásra, összehasonlításhoz!) -fényév: kb. 100 billió ( 10 a tizenharmadikon) km. A fény egy év alatt megtett útja. A csillagok, galaxisok távolságát ebben mérjük -A Tejútrendszer átmérője 100 ezer fényév -A Nap és a Föld közepes távolsága kb. 150 millió km. ( az ellipszispálya miatt nem mindig ennyi) -A Nap átmérője 1,4 millió km. -A Hold és a Föld közepes távolsága 384ezer km -A Föld közepes sugara: 6371 km (( a lapultság miatt egyenlítői sugár 6378, sarki sugár 6357 km. )) - A Hold átmérője kb 3500 km 4.) A Nap Naprendszerünk tömegének nagy részét tartalmazza. Közepes méretű és korú, fehér (régebben sárgának adták meg) fényűcsillag.
Kb. 75%-a hidrogén, több,mint 20%-a hélium. Gömbhéjas szerkezetű. Magjában a hidro- génatomok héliummá egyesülnek ( magfúzió), közben hatalmas energia keletkezik. Ez a Nap fel- színéről( légköréből) különböző hullámhosszú sugárzás formájában távozik, jut el pl. a Földre is. ((Naptevékenységek: napkitörések ( hatalmas lángnyelvek, hidrogénfelhők) és napfoltok( a Nap felszínén lévő sötétebb, hidegebb foltok. Ezek ciklikusan változnak, hatnak az éghajlatunkra, ezál- tal az egészségre. Károsíthatják az elektromos hálózatot és a tájékozódást, távközlést.)) 5,) A Föld, mint égitest ( a kék bolygó) Kb 4,6milliárd éves bolygó. Gömbhéjas szerkezetű. -Külső gömbhéjak (geoszférák): levegőburok; vízburok -Belső gömbhéjak: földkéreg; földköpeny; külső mag; belső mag A földkéreg és a fölköpeny felső, szilárd része a kőzetburok (( litoszféra)) A Föld alakja gömbszerű. Ettől a lapultság miatt kevéssel eltér ( a tengely körüli forgás miatt) Keresztmetszete ellipszis ( ez a test az ellipszoid). A valós földalak ettől is különbözik, max. 20-30 méterrel. Ez a szabálytalan földalak a geoid. Helymeghatározás a Földön: fokhálózat Ez egy speciális, gömbi koordinátarendszer. Hosszúsági és szélességi körökből áll. Minden hely egyértelműen meghatározható ennek segítségével. A szélességi körök Ny-k-i irányúak; az Egyenlítővel párhuzamos síkokba esnek;kör alaküak; egyre rövidülnek. A kezdőkör 0 sz.- az Egyenlítő. Ez a Földet É-i és déli félgömbre osztja. A sarkok a 90. Hosszúsági körök: A sarkokon metszik egymást. Egyenlő hosszúak. Szabálytalan alakúak a lapultság miatt; É-D-i irányúak. A 0 hosszúság ( Greenwich) és kiegésszítő félköre, a 180 h. a földet nyugati és keleti félgömbre osztja. A hosszúsági kör másnéven délkör vagy meridián. Fontos: Nálunk, az é-i félgömb keleti felén a hosszúságok Kelet felé ( a térképen balról jobbra ) ; a szélességek Észak felé( fölfelé) nőnek. A nyugati félgömbön a hosszúság Ny felé ( jobbról balra) nő.
A déli félgömbön a szélesség Dél felé ( lefelé) nő. Az alábbi címet jobboldali egérgomb hasznánatával másolják be! Számtalan képet kapnak a fokhálózatról, időzónákról, övezetességről, térképről! https://www.google.hu/search?q=fokh%c3%a1l%c3%b3zat&newwindow= 1&site=webhp&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ved=0CB4QsARqFQoT CMKore-L4cgCFUEQLAod9mYKWg&biw=1920&bih=911 6.) A Föld mozgásai és azok következményei: a.) Tengely körüli forgás: - a Föld Ny-ról K-re (óramutató járásával ellentétes irányban) forog. A képzeletbeli forgástengely a pólusokra illeszkedik. - a forgás ideje majdnem 24 óra (( 23óra 56 perc)) - Szögsebessége 15 /óra Indoklás: 24 óra alatt 360 -ot fodul el, ezért 1 ó2a alatt 24-ede annyit. 360 : 24 = 15 - kerületi sebesség az Egyenlítőtől távolodva csökken. A póluson 0 km/ óra. -A forgás legfontosabb következménye a nappalok és éjszakák ( a napszakok) váltakozása - a napi időszámítás Egyéb következmények: -A Föld alakjának kialakulása -a forgásból eredő eltérítőerő ( a szél- és tengeráramlások irányára hat) - a dagály és az apály váltakozási ideje ( nem a kialakulása!!) 7.) A Föld keringése a Nap körül kérdések: 1. Hol delel merőlegesen a Nap a napfordulókon és a napéjegyenlőségekkor? 2. Melyik félgömböt világítja meg a Nap jobban? 3. Melyik évszak kezdődik az É-i ill. a D-i félgömbön?
A tengely körüli forgás: - iránya az óra mutató járásával ellentétes ( Ny-ról K-re) -ellipszis alakú pályán történik -ideje majdnem 365 1/4 nap Ezért 4 évente 366 napos szökőév van (évi időszámítás) - a keringés során a tengely szöge (tengelyferdeség) és iránya állandóállandó. A tengely és a keringési sík szöge 66,5. A keringés és az állandó tengelyferdeség együttes következményei: -a nappalok és éjszakák hosszának változása; a Nap magasságának változása; ezek miatt az évszakok váltakozása (( érdekes animáció internetes címe a nappalok-éjszakákhossának változásáról az é-i félgömbön)): http://science.sbcc.edu/physics/flash/lengthofday.swf Szélességi körönként megfigyelhető bármely napon a nappal és az éjszaka aránya! 8.) Az idő mérése: Napi időszámítás a.) Helyi idő : a Nap járása szerint mért idő ( délben jár legmagasabban a Nap). Egy nap : a Nap két delelése között eltelt idő ( 24 óra). Megj. Ez több, mint a tengely körüli forgás ideje ( 23 óra 56 perc), mert közben a Nap körül is elmozdul (kering) kb. 1 -ot a Föld A helyi idő ugyanazon a hosszúsági körön egyenlő. Mivel a Föld 1 óra altt 15 -ot fordul el 15 -ként 1 óra az eltérés. -1 -ként 4 perc az eltérés a helyi időben Indoklás: 15 -ként 1 óra az eltérés 1 -ként 1/15 óra, vagyis 4 perc 1 ó = 60 perc 60perc : 15 = 4 perc Feladat Budapesten a helyi idő 17 óra. Mennyi Kalocsán, Tokióban illetve New Yorkban van Bp. keleti hossz. 19, Kalocsa hosszúsági köre ugyanaz, azért ott is 17 óra
Bp. : k. h. 19 Tokió: k.h. 140 140-19 = 121 az eltérés. Időeltérés: 121 x 4 = 484 perc 484 p = 8 ó 4p Tokió keletebbre van ezért több az idő: 17 óra + 8 ó 4 p = 25 ó 4 p ( már éjfél után van) Másnap 1 ó 4 p a helyi idő. Bp. k. h. 19 New York ny. h. 74 74 + 19 = 93 ( azért kell összeadni, mert N. Y. már a nyugati félgömbön van. Greenwichig 74, s onnan Bp-ig még 19. Az eltérés 93. 93 x 4 p = 372 p 372 p = 6 ó 12 p N. Y. nyugatra van, ezért kevesebb az idő: 17 ó - 6 ó 12 p = 10 ó 48 p b.) Zónaidő: az időzónán belül mért egységes idő. időzóna : hogy egy területen ( pl. kisebb országon) belül egyformán járjanak az órák, a Földet 15 - ként időzónákra osztották. A zónák határait orszáhatárokhoz igazították. A zónaidő térképen találunk a 24 zóna mellett egyéb, pl feles időzónákat is. Pl. India eltérése a greenwichi időtől 5,5 óra. Mozaweb időzónatérképe: Feladat: Moszkvában a zónaidő 7 óra. Mennyi Tokióban illetve Washingtonban? Az atlaszokban 3 féle időzónatérkép található. a.) Cartographia Kiadó atlasza: itt greenwich 0 óra, ettől keletre 1-12 órás zónák vannak. Ny-ra haladva 23, 22,... 12 órás zóna b.) Mozaik Kiadó: Green wichtől k-re ugyanaz, Ny-ra -1; -2; -3;...-12 óra
c.) Mozaik atlasz másik sora a legegyszerűbb, 1-től 24-igszámozza a zónákat ( itt Greenwich 12 óra). A Mozaweb letöltött térképe is ilyen! Számolás: a.) szerint Moszkva Tokió időzóna 3 óra 9 óra zónaidő 7óra? 9-3= 6 óra időeltérés. Tokió Mo.-tól keletre van, ezért több az idő: 7 + 6 = 13 óra van Tokióban b.) szerint ugyaz a megoldás c.) szerint Moszkva Tokió időzóna 15 óra 21 óra zónaidő 7óra? 21-15= 6 óra, innen ugyanaz a megoldás Washington? a.) szerint Washington Greenwich Moszkva időzóna 19 ó. 0 (24) ó. 3 óra zónaidő? 7óra Moszkvától Greenwichig 3 óra, onnan Washigtonig további 5 óra (24-19=5) eltérés; összesen óra időeltérés. Wash. Mo.-tól Ny-ra van, ezért kevesebb az idő: 7-8 = -1 óra, vagyis előző nap 23 óra van Washingtonban. b.) sz. Washington Greenwich Moszkva időzóna -5 ó. 0 (24) ó. 3 óra zónaidő? 7 ór 5-(-3) = 8 óra eltérés, innen ugyanaz a megoldás
c.) sz. Washington Greenwich Moszkva időzóna 7 ó. 12 ó. 15 óra zónaidő? 7óra 15-7 = 8 óra eltérés, innen ugyanaz a megoldás. Évi időszámítás: A Föld keringési ideje valamivel kevesebb, mint 365 1/4 nap. Ezért 100 szökőévből 3-t elhagyunk. ( 400 év alatt. Gyakorlatban: A 100-al osztható évek közül csak a 400-al is osztható szőkőév. Pl 1500, 1700, 1800, 1900, 2100 nem az; 1600 és 2000 viszont szökőév. 9.) A térkép Fogalom: A térkép a földrajzi környezet (régebben megfogalmazva a felszín) felülnézeti, alaprajzszerű, arányosan kicsinyített ábrázolása A térkép a födrajz legfontosabb eszköze. Tulajdonságai: 1. Mérhetünk rajta 2. Sajátos jelrendszere van. Fogalom: A méretarány a kicsnyítés mértékét megadó arányszám. Pl. 1: 250000 Vonalas aránymérték: A távolságmérés eszköze a térképen Feladat: Egy térkép méretaránya 1: 500000. Két város távolsága a térképen 7,5 cm. Mekkora a valóságban? Számolás: Ami a térképen 1 cm, annak a valóságban megfelel 500000cm = 5 km. 1cm - 5 km 7,5 cm - x km Egyenes arányosság van a térképi és a valós adatok között, ezért x = 7,5 x 5 km = 37,5 km Feladat: Két város távolsága a térképen 2,2 dm; a valóságban 660 km. Milyen méretarányú a térkép? Számolás: valóságban a térképen 660km 2,2 dm= 22 cm
x km 1 cm Az egyenes ar. miatt x = 660: 22 = 33 km 33 km = 3300000 cm, ezért a méretarány: 1 : 3300000 A térképi árrázolás: 1. Síkrajz: Alaprajzszerű ábrázolás kiegészítve a térképjelekkel 2. Névrajz: Számokból ( pl. magasság-mélység adatok) és betűkből( megnevezésék áll. Különböző betűtípusokat alkalmaznak. 3. Domborzatrajz - szintvonalas ábrázolás szitvonal az azonos tengerszint feletti magasságokat összekötő görbe -színfokozatos ábrázolás: A szint vonalak közötti területeket a barna, a zöld ( vizeknél a kék) árnyalataival jelölik. A színfokozatok határai ezért a szintvonalak -árnyékolás: Szemléletesebbé teszi a felszín ábrázolását, a színfokozaton belüli eltérést is mutatja Megjegyzés: A domborzati általában a hármat együtt alkalmazza 4. Hálózatok: -fokhálózat -keresőhálózat - sakktáblaszerű számokból és betűkből áll. Pl. A7 vagy C3. A névmutatóban a nevek mellett szerepel 5. Térkép kerete 6. Kereten kívül aránymérték,a térkép megnevezése, információk, jelkulcs A térkép osztályozása: 1. Méretarány szerint nagy-, közepes-, és kis méretarányú térkép 2. Tartalom( téma) szerint: - topográfiai térkép: nagy méretarányú, részletes térképek (pl. katonai-, túristatérkép) -földrajzi térkép: kis méretarányú, domborzati-vízrajzi vagy politikai (pl Európa országai) -tematikus térkép: speciális szempőont szerint készül: pl. éghajlati-, gazdasági-, népsűrűségtérkép
Ma egyre elterjedtebbek a digitális térképek. Műholdfelvételek segítségével készül Javasolt internetcím: www.googlemaps.com 10. A kőzetburok A Föld gömbhéjas szerkezetű: Külső gömbhéjak (geoszférák) -levegőburok (atmoszféra) -vízburok (hidroszféra) Belső gömbhéjak: -földkéreg -födköpeny -külső mag -belső mag A kőzetburok a földkéregből és a földköpeny legfelső szilárd részéből áll. A szárazföldi kőzetburok vastagabb, idősebb és nagyobb sűrűségű, mint az óceáni kőzetburok. A kéreg itt egy külső gránitos és egy belső bazaltos részből áll. Alatta van a szilárd köpeny. Az óceáni kőzetburok bazaltos kéregből és a szilárd köpenyből áll. A kőzetburok nem egybefüggő, törésvonalak kőzetlemezekre tagolják. A Földön 7 nagy kőzezlemez található: É-amerikai-, D-amerikai-, Afrikai-, Eurázsiai-, Ausztrál-Indiai-, Antarktiszi- és a Csendes-óceáni-kőzetlemez. Legnagyobb kis kőzetlemez pl. a Nazca- és a Fülöp-lemez. A kőzetlemezeket a földköpenyben lévő magmaáramlások mozgatják. A mozgás iránya: - közelednek ( mélytengeri ároknál; magashg-nél) -távolodnak( óceáni hátságnál; szárazföldi ároknál) -ritkán elcsúsznak ( pl. a kaliforniai Szt. András törésnél Lemeztektonika: A kőzetlemezekkel, azok mozgásaival és a mozgások következményeivel foglakozó modern földtudományi elmélet. Magyarázatot ad a földrengésekre, a vulkáni működésekre, a hegységképződésre, óceánok keletkezésére és megszűnésére, a kontinensek mozgásaira. Megjegyzés: A lemeztektonika előzménye a kontinensvándorlási-elmélet ( Wegener-elm.). Ez nem pontosan igaz, mert a kontinensek a kőzetlemezekkel együtt vándorolnak.
Vulkáni működés: Fogalmak: Magma: a földköpenyben lévő kőzetolvadék, az asztenoszféra anyaga Láva: a felszínre törő magma kürtő (lávacsatorna): az a csatona, ammelyen a láva a felszín felé tör kráter: a kürtő felső kiszélesedő része Vulkáni működés leggyakrabban a kőzetlemezek szegélyén alakul ki. A vulkáni működés típusai: A. Vulkáni működés távolodó lemezszegélynél: Leggyakrabban az óceáni hátságok területén fordul elő. 6. óra népesség és településföldrajz. a.) Az emberiség egy fajhoz tartozik. A környezeti tényezők ( elsősorban az éghajlat) hatására 4 nagy emberfajta ( nagyrassz) alakult ki: -europid: Európa; É-Afrika; Ázsia,Amerika és Ausztrália nagyobb része -mongolid: Kelet Ázsia+ indiánok -negrid : Afrika-a Szaharától délre; + Amerika egyrésze -veddoausztralid: Dél-India kisrésze; Új-Guinea és az ausztrál őslakosság Keveredések régebben is történtek ( etiópok, malájok stb.) A felfedezések után ez felgyorsult. Újkori keverékrasszok: mulatt( europid és negrid); mesztic( europid és mongolid); zambó( negrid és mongolid) b.) A világ népességnövekedése Az ezt kifejező mutató a természetes szaporodás: Természetes szaporodás = születések száma - halálozások száma (főben) születések száma - halálozások száma természetes szaporodás (%-ban) = ------------------------------------------------x 100 népesség száma c.) A világ népesség eloszlása.. Rendkívül egyenlőtlen. Elsősorban a természeti viszonyok, különösen az éghajlat és a domborzat határozza meg. Népsűrűség: az 1 négyzetkm-re jutó népesség száma. Kiszámítása:
népsűrűség = népesség száma : terület Ritkán, sűrűn lakott területek, övek: lakatlan: magashg-ek, állandóan fagyos éghajlat TÉRKÉPEN KERESSÉK MEG EZEKET AZ ÉGHAJLATOKAT! alig lakott: tundra éghajlat, a tajga egyrésze, trópusi sivatagok kis népsűrűségű: tajga melegebb része, kontinentális sivatag, egyenlítői éghajlat közepes népsűrűségű: szavanna, száraz kontinentáliis égh. sűrűn lakott: óceáni, nedves kontinentális és mediterrán éghajlat legsűrűbben lakottak a trópusi és szubtrópusi monszun éghajlatok Az alföldek és dombvidékek sokkal sűrűbben lakottak, mint a hegyvidékek. Jelentős a víz is. Sokan laknak a tengerparti sávokban és a nagy folyóvölgyekben. d.) A népesség aránytalanságait kiegyenlítheti a vándorlás ( migráció) Vándorlás: a népesség lakóhelyváltoztatása Irány szerint lehet belső vagy külső. Időtartam szerint ideiglenes vagy végleges. Ideiglenes külső a vendégmunkások végleges külső a kivándorlás Ideiglenes belső az ingázás Végleges belső: elköltözés más településre A vándorlás okai: gazdasági ( munkahely, jobb megélhetés) politikai (hátrányos helyzet nemzetiség, vallás, politikai nézetek miatt) katasztrófák( pl. árvíz, földrengés, szárazság) családi (házasság, családegyesítés)