Egyéb alkotmányos intézmények

Egyéb alkotmányos intézmények

Tartalom 1. A bírói szervezet 2. Az ügyészség 3. A Magyar Nemzeti Bank 4. Az országgyűlési biztos intézménye 5. Az Állami Számvevőszék 6. Költségvetési Tanács 7. Az intézmények és a politikai logika 8. Közvetlen demokrácia intézményei

A bírói szervezet A bíróságok feladata az igazságszolgáltatásban a jogalkalmazó tevékenység, azaz a bírói eljárásban az általánosan megfogalmazott jogi normáknak konkrét ügyekben, esetekben való alkalmazása Kontinentális és angolszász jogrendszer különbségei: általános tényállások, bíró értelmezi a konkrét helyzetre vs. precedensjog

Magyar bírói szervezetrendszer 1. Legfelsőbb Bíróság (jogegységi határozatok; elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kétharmados többséggel 6 évre) 2012: Kúria (bírók közül 9 évre) 2. ítélőtáblák 3. Fővárosi Bíróság és megyei bíróságok (2012: törvényszékek) 4. helyi és a munkaügyi bíróságok (2012: járásbíróságok) A bírákat törvényben meghatározott módon a köztársasági elnök nevezi ki, a bírákat tisztségükből politikai okokból nem lehet elmozdítani; bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak

Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) 1997-2011 bíróságok igazgatását Magyarországon az 1997-es bírósági reform óta az OIT végzi az OIT a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, és felügyeletet gyakorol az ítélőtábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett 15 tag: 9 bíró, igazságügyminiszter, legfőbb ügyész, Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, OGY Alkotmány- és Igazságügyi Bizottsága, valamint Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága által kijelölt 1-1 képviselő elnöke a Legfelsőbb Bíróság elnöke

OBH és OBT 2012: Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke - a parlament választja kétharmados többséggel a bírók közül 9 évre Handó Tünde (258 szavazat) A hivatal elnökének tevékenységét az újonnan létrejövő Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeli és véleményezi (15 bíró). Vita: A törvény által létrejövő korlátlan, átláthatatlan és ellenőrizhetetlen hatalom jogköreiben és szervezeti megoldásaiban példátlan a mai Európában, ( ) de példátlan ennek a jogkörnek a terjedelme és gyakorlásának ellenőrizhetetlensége még a szocialista diktatúra évtizedeiben végzett miniszteri igazgatáshoz képest is fogalmazott Baka András.

A Legfelsőbb Bíróság elnökeinek megválasztása Név Megválasztás időpontja Solt Pál 1990.06.25. (konszenzus, 302 igen) Solt Pál 1996.06.11. (konszenzus, 287 igen) - második kísérletre - Lomnici Zoltán 2002.06.25. (konszenzus, 348 igen) Baka András 2009.06.22. (KE, 309 igen) - előtte 4! sikertelen szavazás, 2 Baka, 2 Havasiné -

Kúria elnökeinek megválasztása Darák Péter Név Megválasztás időpontja 2011.12.13. (kormánypárt, 275 igen)

Az ügyészség négy modell: kormány alá rendelt, parlament alá rendelt/önálló, független (pl. Portugália) és a polgároknak közvetlenül felelős (pl. Kalifornia) három feladat: o törvényben meghatározott jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben o képviseli a vádat a bírósági eljárásban o felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett

3/2004. (II. 17.) AB határozat a legfőbb ügyész feladatainak ellátása során hozott egyedi döntéséért nem tartozik politikai felelősséggel - az egyébként őt megválasztó Országgyűlésnek a hozzá intézett interpellációra adott válaszának el nem fogadása nem érinti közjogi helyzetét, és ezért nem vonható felelősségre. a legfőbb ügyész és az ügyészség nincs alárendelve az Országgyűlésnek a legfőbb ügyész így sem közvetlenül, sem közvetve nem utasítható valamely meghatározott tartalmú, egyedi döntés meghozatalára vagy megváltoztatására.

Legfőbb ügyész korábban: legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára a parlament a jelenlévő képviselők feles többségével 6 évre választja, interpellálható 2010-es módosítás: határozatlan időre kinevezett ügyészek közül kétharmaddal választható 9 év utódjának megválasztásáig hivatalban nem interpellálható

Legfőbb ügyész és az ügyészek legfőbb ügyész helyetteseit a legfőbb ügyész javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki ügyészeket a legfőbb ügyész nevezi ki, és - ellentétben a bíróság vezetőjével - utasítási joggal rendelkezik az egyes döntésekkel kapcsolatban nem lehetnek tagjai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak

A legfőbb ügyészek megválasztása Név Megválasztás időpontja Györgyi Kálmán 1990.06.25. (konszenzus, 246 igen) Györgyi Kálmán 1996.06.04. (konszenzus, 263 igen) Polt Péter 2000.05.02. (kormánypártok, 206 igen) Kovács Tamás 2006.10.09. (KE, 320 igen) - előző jelölt (Horányi M) elutasítása - Polt Péter 2010.12.06. (kormány, 271 igen)

Az ügyészség kormány alá rendelése? több-kevesebb kidolgozottsággal minden ciklusban felmerült elsősorban nem elvi okok, hanem politikai jellegű bizalmatlanság, a kormány túlhatalmától való félelem miatt eddig nem került sor 2010: miért nem?

Magyar Nemzeti Bank független intézmény (1991 okt.), részvénytársasági formában működik - az alkotmány 2002 decembere óta már csak a monetáris politikáért való felelősséget írja elő Elnök: a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki 6 évre (nincs parlamenti választás!) Alelnökök: köztársasági elnök - a bank elnökének javaslatára, a miniszterelnök előterjesztésére, 6 évre két alelnököt nevez ki

Monetáris Tanács (2001 óta létezik) MNB legfőbb szerve többször változó szabályok

Monetáris Tanács új szabályok (2011) (4) A monetáris tanács tagjai: a) az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke; b) az MNB alelnökei; c) további legfeljebb négy tag, akiket hat évre az Országgyűlés választ. (11) A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok kinevezésére, illetve felmentésére az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága teszi meg a javaslatot az Országgyűlés számára. Indoklás: Annak érdekében, hogy a monetáris tanács MNB elnökén és alelnökein kívüli tagjai esetében a különböző szempontok átfogó mérlegelése, ennek révén a döntések megalapozottsága tovább javuljon

2011. március 21. 4 új tag megválasztása 6 évre

Magyar Nemzeti Bank elnökei Név Időszak Surányi György 1990-1991 Bod Péter Ákos 1991-1994 Surányi György 1995-2001 Járai Zsigmond 2001-2007 Simor András 2007. márc. 3.-

A kormányok és a jegybank kapcsolata Időszak Kormányfő MNB elnöke A kapcsolat jellemzője 1990-1991 Antall József Surányi György partner, majd nyílt konfliktus 1991-1993 Antall József Bod Péter Ákos szövetséges 1993-1994 Boross Péter Bod Péter Ákos szövetséges 1994 Horn Gyula Bod Péter Ákos lemondáshoz vezető nyílt konfliktus 1995-1998 Horn Gyula Surányi György szövetséges 1998-2001 Orbán Viktor Surányi György konfliktus 2001-2002 Orbán Viktor Járai Zsigmond szövetséges 2002-2007 Medgyessy - Gyurcsány Járai Zsigmond konfliktus 2007-2010 Gyurcsány - Bajnai Simor András szövetséges 2010- Orbán Viktor Simor András nyílt konfliktus

Az országgyűlési biztos intézménye állampolgárok egyéni jogvédelmének eszköze a köztársasági elnök javaslatára a parlament a képviselők kétharmadának szavazatával 6 évre választja működésükről a törvényhozásnak rendszeresen beszámolnak, javaslatokat, ajánlásokat fogalmaznak meg 1989: alkotmányban 1993: törvény elfogadása; sikertelen kísérlet 1995: első sikeres választás 2011: jelentős változások

Országgyűlési biztosok megválasztása

2011: Egy ombudsman marad: alapvető jogok biztosa De helyetteseit is a parlament választja (2/3, 6 év) Helyettesek: jövő nemzedékek érdekei, Magyarországon élő nemzetiségek jogai

Állami Számvevőszék a parlament pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását az állami költségvetési javaslat megalapozottságát (2011: Költségvetési Tanácshoz kerül át) a felhasználások szükségességét és célszerűségét ellenjegyzi a költségvetés hitelfelvételeire vonatkozó szerződéseket (2011: kikerül) előzetesen felülvizsgálja az állami költségvetés felhasználásának a törvényességét ellenőrzi az állami költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, az állami vagyon kezelését, az állami tulajdonban lévő vállalatok, vállalkozások vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét

ÁSZ vezetői elnökét és alelnökeit 12 évre az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával lehet megválasztani elnök és az alelnökök újraválaszthatóak, ám 70. életévük betöltésekor távozniuk kell posztjukról az ÁSZ vezetői esetében a jelölés is a parlament és nem az államfő feladata o (Az Országgyűlés a képviselők köréből nyolc tagú jelölő bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé, illetve alelnökeivé választhatók.)

ÁSZ vezetői 1989. október: Hagelmayer István (két alelnök megválasztása, Kupa nem!) 1996. június 25: lemondás 1997: két sikertelen választási kísérlet (Nyikos László és Naszvadi György) 1997. december 9.: Kovács Árpád (273 szavazat) 2010. június 28.: Domokos László (elnök) és Warwasovszky Tihamér (alelnök) megválasztása 2022-ig

Költségvetési Tanács 2008-ban fogadják el a törvény (IMF megállapodás) 3 tag: KE, MNB, ÁSZ jelöl 2009. febr: Kopits György, Oblath Gábor, Török Ádám megválasztása a parlamentben (ellenszavazat nélkül!) 2010. dec. 31.: tagok felmentése (egészségügyi törvény módosítása ) 2011-ben kerül be az alkotmányba Parlament törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja Költségvetés elfogadásához a KT előzetes hozzájárulása szükséges (vétójog) Mi alapján? államadósság csökkentése Tagjai: KT elnöke (KE nevezi ki 6 évre), MNB elnök, ÁSZ elnök Elnök: Járai Zsigmond (2011. febr 2012. jan), Kovács Árpád (2012. jan -)

Az intézmények és a politikai logika a logika legjobban kormányváltásokkor, illetve a pozíciók betöltésekor mutatkozik meg kormányzati többség, széles konszenzus vagy politikai alku kivéve, ha valakinek kétharmada van...

Intézmény A politikai kontroll módja miniszterelnök + kormánytöbbség széles konszenzus politikai alku államfő + házelnök + Alkotmánybíróság tagjai + parlamenti bizottsági elnökök + Legfelsőbb Bíróság elnöke + legfőbb ügyész + Nemzeti Bank elnöke + ombudsmanok + Állami Számvevőszék vezetői +

Kivéve: 2/3

Közvetlen demokrácia intézményei a közvetlen demokrácia két intézménye: népszavazás és népi kezdeményezés 1989: liberális szabályozás (időhatár, témák) 1997-98-as alkotmánymódosítás rendezi a kérdést szigorítja a feltételeket, az alapvető szabályokat beemelte az alkotmányba 2011: jelentős változások! - szigorítások Populista, eklektikus?

A népi kezdeményezés arra irányulhat, hogy az adott kérdést a parlament tűzze napirendjére a kezdeményezőknek 2 hónap alatt kell 50 ezer hiteles aláírást gyűjteniük - a parlament köteles megtárgyalni a kezdeményezést a legtöbb népi kezdeményezés esetén a parlament a napirendi pontként való tárgyalást is elutasította 2012: Alaptörvényből kikerül, de a népszavazási törvényben benne marad

AB véleménye 1993-ban Létminimum Alatt Élők Társaságának népszavazási kezdeményezése kapcsán a testület egyhangúan úgy foglalt állást, hogy a népszavazás a parlamentáris rendszerben a hatalom képviseleti gyakorlásának kiegészítésére, befolyásolására irányul, tehát komplementer jellegű kizárólag a parlament döntésétől függ, mely körben enged teret a népszavazás útján történő hatalomgyakorlásnak

AB véleménye 1997-ben a kötelezően elrendelendő referendum a népszuverenitás gyakorlásának kivételes formája, amely... a képviseleti hatalomgyakorlás fölött áll a kötelezően elrendelendő népszavazások esetében az Országgyűlés csupán kiszolgáló és végrehajtó szerepet játszik, mert ilyenkor az ügy ura... a»nép«.

Amiben nem lehet a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról; hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról (2012: kikerül a hatályos, azaz NATO és EU sem lehetett volna!) ; az alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről (2012: az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről); a parlament hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (-átalakítási, - megszüntetési) kérdésekről; a parlament feloszlásáról; a kormány programjáról (2012: kikerül); hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről; a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról; a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról; a közkegyelem gyakorlásáról 2012: választási tövények

Népszavazás típusai országos népszavazást csak a parlament rendelhet el: o kötelező vagy fakultatív o illetve véleménynyilvánító vagy ügydöntő lehet 2012: véleménynyilvánító megszűnik!

Kötelező népszavazás ha legalább 200 ezer választópolgár hiteles aláírása gyűlik össze (4 hónap alatt), akkor a népszavazást a parlamentnek el kell rendelnie (kötelező népszavazás) függetlenül attól, hogy a népszavazás kiírásával egyetért-e az ilyen népszavazás mindig ügydöntő, tehát annak eredménye a törvényhozásra nézve kötelező

2007-es módosítás 8. (1) Az eredményes ügydöntő népszavazással hozott döntés az Országgyűlésre a népszavazás megtartásától - ha a népszavazás törvényalkotási kötelezettséget keletkeztet, a törvény megalkotásától - számított három évig kötelező. Az Országgyűlés köteles a népszavazás döntésének haladéktalanul eleget tenni. (1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről)

Fakultatív népszavazás 1. ha 100 ezer választópolgár 2. a köztársasági elnök 3. a kormány 4. vagy a parlamenti képviselők egyharmada kezdeményezi a népszavazást (2012: kikerül!) a parlament csak arra köteles, hogy fontolja meg a népszavazás elrendelését, mérlegelje, hogy a népszavazást kiírja-e, vagy sem az ilyen, úgynevezett fakultatív népszavazás véleménynyilvánító és ügydöntő is lehet a parlament döntésétől függően (2012: csak ügydöntő)

Megerősítő népszavazás? Az Országgyűlés által már elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt törvény megerősítéséről elrendelt népszavazás ügydöntő. (1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről) 109. (1) Az Országgyűlés által elfogadott, de a köztársasági elnök által még alá nem írt népszavazással történő megerősítését legkésőbb a zárószavazás befejezésekor, írásban lehet kérni. Az Országgyűlés a zárószavazást követő ülésen a határozati javaslat tárgyalására vonatkozó rendelkezések (112. ) szerint határoz a népszavazásra bocsátásról. (2) Ha az Országgyűlés elrendelte a törvény népszavazásra bocsátását, a törvényt akkor kell a köztársasági elnökhöz aláírásra megküldeni, ha azt a népszavazás megerősítette. (Házszabály) 2012: eltűnik

Érvényesség/eredményesség az 1997-es alkotmánymódosítás: új szabályok korábban az összes választópolgár több mint felének részvételére volt szükség az érvényességhez az ügydöntő országos népszavazás akkor eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ ad. mindez azt jelenti, hogy elsöprő egyirányú véleménytöbbség esetén akár 26-30, míg kiegyenlített vélemények esetén csak legalább 45-51 százalékos részvétel esetén lehet sikeres a népszavazás 2012: visszaáll az 1997 előtti helyzet

részvételi arány (%) 25%-hoz szükséges igen-arány (%) 26 96,15 27 92,59 28 89,29 29 86,21 30 83,33 31 80,65 32 78,13 33 75,76 34 73,53 35 71,43 36 69,44 37 67,57 38 65,79 39 64,10 40 62,50 41 60,98 42 59,52 43 58,14 44 56,82 45 55,56 46 54,35 47 53,19 48 52,08 49 51,02

2012 előtti határidők szereplő cselekmény határidő kezdeményezők aláírásgyűjtő ív és a kérdés benyújtása bármikor OVB döntés az aláírásgyűjtő ív és a kérdés hitelesítéséről 30 napon belül bárki jogorvoslat az OVB döntése ellen 15 napon belül Alkotmánybíróság döntés a jogorvoslatról nincs (soron kívül) kezdeményezők aláírások gyűjtése és benyújtása 4 hónapon belül OVB aláírások ellenőrzése 45 napon belül parlament házelnök döntés a népszavazás elrendelésről államfő tájékoztatása a parlament döntéséről kötelező: 15 napon belül fakultatív: 30 napon belül 3 napon belül bárki jogorvoslat a parlament döntése ellen 8 napon belül Alkotmánybíróság döntés a jogorvoslatról nincs (soron kívül) államfő népszavazás időpontjának kitűzése 15 napon belül választók szavazás kitűzés után 43-90 nap

Időpont Téma Kérdés Köztársasági elnök megválasztása a parlamenti választások után Pártszervezetek kivonulása a 989. november munkahelyekről 6. MSZMP vagyonelszámolása Munkásőrség feloszlatása Köztársasági elnök közvetlen 990. július 29. választása CSAK AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSOK UTÁN KERÜLJÖN-E SOR A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK MEGVÁLASZTÁSÁRA? KIVONULJANAK-E A PÁRTSZERVEK A MUNKAHELYEKRŐL? ELSZÁMOLJON-E AZ MSZMP A TULAJDONÁBAN, VAGY A KEZELÉSÉBEN LEVŐ VAGYONRÓL? FELOSZLASSÁK-E A MUNKÁSŐRSÉGET? KÍVÁNJA-E ÖN, HOGY A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÖT KÖZVETLENÜL VÁLASSZÁK MEG? Kezdemén yező SZDSZ, Fidesz MSZP Részvétel % (fő) 58,03 (4 541 077) 13,91 (1 087 968) Eredmény % (fő) Igen 50,07 (2 151 926) 95,15 (4 101 958) 95,37 (4 114 994) 94,94 (4 068 420) 85,90 (926 823) Nem 49,93 (2 145 825) 4,85 (209 041) 4,63 (199 556) 5,07 (217 184) 14,10 (152 076

997. november NATO-csatlakozás 6. EGYETÉRT-E AZZAL, HOGY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG A NATO-HOZ CSATLAKOZVA BIZTOSÍTSA AZ ORSZÁG VÉDETTSÉGÉT? Kormány 49,24 (3 968 668) 85,33 41,50 (3 344 131) 14,67 (574 983) 003. április 12. EU-csatlakozás EGYETÉRT-E AZZAL, HOGY A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG AZ EURÓPAI UNIÓ TAGJÁVÁ VÁLJON? Kormány 45,62 (3 669 252) 83,76 38,00 (3 056 027) 16,24 (592 690) 004. december Kórházprivatizáció. EGYETÉRT-E ÖN AZZAL, HOGY AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZSZOLGÁLTATÓ INTÉZMÉNYEK, KÓRHÁZAK MARADJANAK ÁLLAMI, ÖNKORMÁNYZATI TULAJDONBAN, EZÉRT AZ ORSZÁGGYŰLÉS SEMMISÍTSE MEG AZ EZZEL ELLENTÉTES TÖRVÉNYT? Munkáspárt 37,49 (3 017 738) 65,02 23,89 ** (1 922 765) 34,98 (1 034 578) Kettős állampolgárság AKARJA-E, HOGY AZ ORSZÁGGYŰLÉS TÖRVÉNYT ALKOSSON ARRÓL, HOGY KEDVEZMÉNYES HONOSÍTÁSSAL - KÉRELMÉRE - MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁGOT KAPJON AZ A MAGÁT MAGYAR NEMZETISÉGŰNEK VALLÓ, NEM MAGYARORSZÁGON LAKÓ, NEM MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR, AKI MAGYAR NEMZETISÉGÉT A 2001. ÉVI LXII. TÖRVÉNY 19. -A SZERINTI»MAGYAR IGAZOLVÁNNYAL«VAGY A MEGALKOTANDÓ TÖRVÉNYBEN MEGHATÁROZOTT EGYÉB MÓDON IGAZOLJA? MVSZ 51,57 18,90 ** (1 521 143) 48,43 (1 428 736)

EU

Kórházprivatizáció

Kettős állampolgárság

Tandíj

Vizitdíj

Kórházi napidíj

Tanulságok népszavazás a magyar politikában elsősorban a politikai mobilizáció és a tematizáció, s nem a hatékony döntéshozás eszköze döntően a pártok által kezdeményezett aláírásgyűjtések között voltak olyanok, amelyek sikerre, a népszavazás tényleges megtartására vezettek civil szervezetek által kezdeményezett népszavazási akciók rendre kudarcba fulladtak; akkor sem írták ki a népszavazást, ha megvolt a szükséges számú aláírás témák: parlamentellenes témák, nemzeti ügyek, materiális témák