JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ HÉSZ: HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

JÓVÁHAGYOTT MUNKARÉSZ HÉSZ: HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÉRD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 33/2006. (VI.27.) ÖK. számú rendelete Érd város Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) Érd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alkotmány és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV tv. 16. (1) bekezdése felhatalmazása alapján, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Étv.) 7. (3) bekezdése c) pontjában biztosított jogkörében, annak végrehajtására, tekintettel a 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) 1. (1) bekezdésében foglaltakra, a város igazgatási területére vonatkozóan a település-szerkezeti terv (továbbiakban: TSZT) alapján - megalkotja a helyi építési szabályzatáról szóló rendeletét (továbbiakban: HÉSZ). Jelen rendelet megalkotásának célja, hogy megszabja és biztosítsa a település igazgatási területén az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelően. Ennek keretében a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan alkotja meg rendeletét. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya, alkalmazása 1. (1) E rendelet hatálya Érd város teljes közigazgatási területére kiterjed. A rendelet hatálya alá tartozó n az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt eltérésekkel együtt kell alkalmazni. (2) E rendelet TM jelű tervmellékletét (a továbbiakban: TM) a HÉSZ-szel együttesen kell alkalmazni. 2. (1) A TM kötelező, irányadó és tájékoztató elemeket tartalmaz. A kötelező elemek az alábbiak: a) a belterületi határ és a belterületi határmódosítás b) a beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt k határa c) szabályozási vonal, közút, közforgalomra megnyitott magánút szabályozási vonala d) vegyeshasználatú út, e) gyalogút, f) közhasználat céljára gyalogos átközlekedés biztosítandó, tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 25

g) közúti aluljáró létesítendő, h) autóbusz-pályaudvar helye, i) jelentősebb közhasználatú parkoló (ill. p+r) és minimális kapacitása, j) övezet, építési övezet határa és jele k) építési övezet beépítési módjára vonatkozó előírás, paraméterek: - homlokzatmagasság, - homlokzatmagasság, - utcafronton üzlet, ill. közönségforgalmú helyiség létesítendő, - szabályozási elemekre vonatkozó méretek, l) védők, védőtávolságok, védősávok határa, m) változtatási tilalom alá eső terület határa (VTT-), n) telekcsoport újraosztási kötelezettséggel (Tak) érintett k, o) beültetési kötelezettségű terület határa, p) megtartandó, ill. kiegészítendő, tervezett (telepítendő) fa, fasor, r) ként megtartandó, ill. kialakítandó terület, s) zajgátló fal létesítendő, t) kijelölt építési hely határa, u) építési vonal, v) meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal, (2) Az irányadó szabályozási elemeket a további tervműveleteknél és az intézkedések során javaslatként kell figyelembe venni. A pontos hely vagy funkció, szabályozási terv, kitűzési vagy megosztási vázrajz alapján határozható meg. Irányadó szabályozási elemek: a) helyi védelemre javasolt épület, b) továbbtervezést igénylő k határa c) magánút határvonala, javasolt (irányadó) telekhatár, d) irányadó építési hely, e) híd építésre fenntartandó terület, f) javasolt megszüntetés, megszüntető jel. (3) A tájékoztató elemek nem jelen rendelet jóváhagyási körébe tartoznak, alkalmazásuk kötelező. A tájékoztató elemek az alábbiak: a) műemlék, műemléki környezet határa, - műemléki épület, műemléképület telke, b) helyi egyedi művi érték, c) helyi területi védelem határa, d) régészeti terület határa, e) természetvédelmi terület, természeti területi védelem határa, f) vízmű védőterület és védőidom határok, g) meglévő épület, h) pincerendszer és hatási, i) beépítést tiltó sáv külszíni fejtés miatt, j) szerkesztési irány. Szabályozási tervek hiányára vonatkozó rendelkezések 3. (1) A n, ahol a HÉSZ nem biztosít építési jogokat (és műszaki akadály elvileg nem gátolja a telekmegosztást vagy a tényleges beépítést), ott: a telekalakítás és építés alapvető feltétele beépítést tisztázó elvi építési engedély kérése. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 26

II. FEJEZET Az ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOSTÓL ELTÉRŐ HELYI SZABÁLYAI Építés, létesítés általános feltételei 4. (1) A n, épület csak abban az esetben létesíthető, ha a HÉSZ szerinti szabályozási szélességeknek megfelelő telekalakítás megtörtént. A telekalakítás feltétele a TM kötelező elemeinek végrehajtása. (2) A teljes közművesítettséggel rendelkező beépítésre szánt n lévő építési telek esetén az építés feltétele a teljes vagy részleges közművesítettség, a vezetékes közcsatorna hálózatra való rákötés. a) elvezető hálózat hiányában az építés feltétele átmenetileg, a szennyvíz- illetve csapadékcsatorna megépítéséig a szenny- és csapadékvíz kezelés elválasztó rendszerben, közműpótló létesítésével való megoldása. b) csapadékvíz idegen ingatlanra, közterületre nem vezethető ki, az építési és használatbavételi engedély kiadásának feltétele a keletkezett szenny-, illetve csapadékvíz mennyiségének méretezésén alapuló közműpótló berendezés engedélyeztetése és megvalósítása. c) szennyvízelvezető csatorna hiányában a bruttó ból számított rendeltetési egységek mennyiségének lefelé kerekítéséből adódó darabszáma építhető meg; közcsatorna hálózat kiépítése esetén a rákötésre külön jogszabályok szerint kell eljárni. (3) Kerítés az általános előírásoknak megfelelően létesíthető, a következő eltérésekkel: a) szögesdrót kerítés a település egészén nem helyezhető el, szögesdrótos kerítés magasítás, a városközponti, a vegyes és a lakóövezetekben nem létesíthető, b) csak áttört kerítés létesíthető a 4. sz. mellékletben felsorolt utak menti sarokingatlanok határain (az átlátás védelme miatt) továbbá a városközpont területén, c) tömör kerítés magassága - a gazdasági k kivételével - legfeljebb 2,0 m lehet. (4) Az ek létesítése estén figyelembe kell venni TM-ben feltüntetett, valamint egyéb jogszabályok által megalapozott, a szakhatóságok által megszabott védőt és védőtávolságot. III. FEJEZET AZ ÖVEZETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Telekalakítás 5. (1) A település igazgatási területén földrészletet, telket, építési telket csak úgy szabad alakítani, hogy az a terület rendeltetésének megfelelő használatra alkalmas legyen, továbbá annak alakja, terjedelme, e a HÉSZ-ben megadott értékeknek, a szabályozási terveknek és a vonatkozó egyéb általános jogszabályoknak is megfeleljen, a telek beépíthetősége ne korlátozza a szomszédos ingatlanok használatát, beépítését. A telekalakítás során a meglévő épületeket, eket úgy kell figyelembe venni, hogy a telek alakítás után az épülettel, építménnyel rendelkező ingatlan is teljes körűen megfeleljen az előírásoknak. (2) A település építési övezeteiben nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható. (3) A TM-ben (és szabályozási tervekben) meghatározott új utak mentén a telek csak abban az esetben tekinthető építési teleknek, ha az út céljára lejegyzett magán út, vagy közút már korábban kialakított olyan köz-, vagy magánúttal kapcsolható össze, mely a település más, szabályosan kialakított közterületével határos, lehetővé teszi a gépjárműforgalmat, és a benyújtott műszaki terv és kitűzés alapján megvalósításra kerül. (4) A szabályozási terven meghatározott közket és új utakat csak az út teljes hosszára kiterjedő útnyitási műszaki terv és kitűzés alapján lehet kijelölni. A fentiekben tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 27

meghatározott utakat csak abban az esetben lehet ütemezetten- létesíteni, ha az aktuálisan engedélyezés előtt álló útszakasz már korábban kialakított olyan közterülettel kapcsolható össze, mely a település más, szabályosan kialakított közterületével határos, lehetővé teszi a gépjárműforgalmat, és a már benyújtott kapcsolódó tervekkel is összhangban áll. (5) A telekcsoport újraosztással (TM-en Tak jellel) ábrázolt telektömbben szabályozási terv készítése nélkül, de csak a teljes tömbre kiterjedő telekalakítási javaslat alapján hajtható végre bármilyen, a meglevő telekállapotot érintő változtatás (telekalakítás, telekegyesítés, telekfelosztás, stb.) illetve új beépítés. Valamennyi övezet építési előírásai 6. (1) Az övezeti előírásokban szereplő kialakítható teleknél kisebb méretű meglévő telek is beépíthető, ha az összes egyéb előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza. (2). A mély fekvésű, vizenyős beépítésre szánt ken a terület igénybevétele előtt és/vagy az elvi, illetve az építési engedélyezési terv mellékleteként hidrogeológiai és/vagy talajmechanikai szakvéleményt kell készíteni. (3) Azokban az építési övezetekben, amelyek értékvédelmi kkel szomszédosak, csak az értékvédett n álló adottságaihoz illeszkedő tetőforma alkalmazható. (4) Az építési övezetekben a telken belüli közmű biztonsági övezeti határvonal egyben az építési hely határa is. (5) A 2000 m 2 -t meghaladó bruttó szintterületű köz, kereskedelmi, szállás, vagy ipari épületek esetében az építési, használatbavételi engedély megadásának feltétele, hogy az épülettel egy időben közterületről látható módon művészeti alkotás (szobor, szökőkút, grafittó, dombormű, relief stb.) létesüljön. (6) A n az eredeti funkciójától eltérően használt (nem mobil)- vagyis építési helyhez kötött - lakókocsi és egyéb közlekedési eszköz annak használaton kívüli telken történő rendes tárolása kivételével- a település területén nem helyezhető el. a) Jelen rendelkezés nem vonatkozik, a rendezvények alkalmával ideiglenesen legfeljebb 7 napra közterület használati engedély alapján végzett árusításra. b) Ideiglenes jelleggel, legfeljebb egy év időtartamra felvonulási létesítmények céljára konténer, felvonulási létesítmény csak a kiszolgálandó építkezésre kiadott engedélyt követően, vagy azzal egy időben építhető meg. (7) A n a külön rendeletben övezetenként meghatározott állatfajoknak és állatlétszámnak megfelelő állattartást szolgáló ek építhetők. (8) A zöldterületi minimum megállapításánál a tényleges zöldtető ének 50 %-a beszámítható. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK A lakók és településközpont vegyes k Általános építési előírások 7. (1) A lakó és településközpont vegyes övezetekben az egyes övezetek részletes előírásaiban meghatározott telkenkénti a ból és a telek nagyságából számított maximálisan beépíthető bruttó szintterület 130 cal történő osztásából lefelé kerekítve számolt egészszámú rendeltetési egység alakítható ki. Szennyvízcsatorna nélküli n a az építhető rendeltetési egységek számát a bruttó beépíthető szintterület 260-nal történő osztásából adódó érték lefelé kerekítése adja, ha a számítás eredményeként 1-nél kisebb érték adódik, ez esetben is építhető egy rendeltetési egység. (2) Lakóépületen kívül egyéb rendeltetésű létesítmény, az 500 m 2 bruttó szintterületnél kisebb intézmény kivételével, csak csatornahálózatra bekötött ingatlanon, átmenetileg részleges közművesítettség esetén (a környezetvédelmi és vízügyi szakhatóság tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 28

hozzájárulásával) létesíthető. Az övezetek előírásai szerint létesülő lakások, lakóépületek létesítése során is alkalmazható e feltétel. A csatornahálózat megépítése után a rendeltetési egységeket a csatornahálózatba kell kötni 90 napon belül. (3) Az előkert mértéke a Balatoni út, Bajcsy Zs., Riminyáki, Iparos, Diósdi utak vonatkozásában 8,5 m, szabályozási terv által meghatározott kötelező beépítési vonal, vagy túlnyomórészt, beépült terülten kialakult beépítési vonal hiányában 5,00 méter. (4) Kijelölt építési vonal esetén az új épületek utca felőli homlokzata hosszának legalább 50 %-a kötelezően az utca felőli építési határvonalra kell, hogy kerüljön. Az utcai homlokzat tagolatlan hossza 25 méternél több nem lehet. (5) A fő rendeltetést kiegészítő funkciókat tartalmazó épületek beépítetlen telken, vagy új épület építése esetén, illetve az új épület használatbavételétől számított 5 évig a kerti (lugas tartózkodó) és fürdőmedence kivételével nem építhetők. Már beépített telken a főépülettel egybeépítve, vagy tűzvédelmi szabályok betartásával, a főépület mögött, annak takarásában szabad elhelyezni. Már beépített telken az előkertben nem helyezhető el. (6) A minimális hátsókert - TM-en eltérően meghatározott esetek kivételével - 6 méter. a) Amennyiben a hátsó telekszomszédnak a hátsó telekhatáron meglévő épülete van a meglévő épület hátsó falának letakarásával megengedhető kiegészítő funkciójú épület építése. Ilyen épületkialakítás csak a tűzvédelmi szabályok betartásával, a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárulásával lehetséges. b.) Ha a hátsó telekhatáron nem áll épület, azt a hátsó telekszomszéddal közösen kell megépíteni és használatba venni, az így kialakuló csak egy tömbben, egységes építészeti kialakítással valósítható meg. (7) Domborzati gerinc, és csúcs közelében, 50 m-es távolságon belül fekvő telkeken, az épületet a telek alacsonyabb szinten fekvő részén, a szomszédos telkek beépítésének figyelembevételével kell elhelyezni a tájkép védelme érdekében. (8) Önálló terepszint alatti egyik övezet területén sem létesíthető. Kivételt képeznek a közműaknák, továbbá az övezetenként meghatározott mellékek, mélygarázsok, és a földdel borított pincék. Részletes építési előírások 8. (1) Ahol a telek, építési telek hossz- vagy keresztirányú átlagos lejtése az épület telepítési helyén - eléri a 10 %-ot, a tárgyi övezetre megadott maximális megtartása mellett a lejtő felőli oldalon a homlokzatmagasság az övezetben megengedett maximális értékénél legfeljebb az igazolt eredeti terep lejtésének %-ával nagyobb lehet, amennyiben ezen homlokzat teraszosan kerül kialakításra, és a terasz mélysége legalább 1,5 m. (2) Kialakult környezet hiányában a tető hajlásszöge 30 40 o közt lehet. (3) Oldalhatáros beépítés esetén az épületek fő tetőgerinc vonala utcára merőleges. (4) Beln és beépítésre szánt n kizárólag melléképület nem létesíthető. A fő rendeltetést kiegészítő, vagy kiszolgáló funkciójú ek, épületek a fő rendeltetést tartalmazó épület nélkül nem helyezhetők el. (5) Az építési övezetekben a főépület esetében 3,0 méter lehet feltéve, hogy a konkrét övezet előírása nem állapít meg ennél nagyobb minimumértéket. (6) Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat meghaladó tevékenységek rendeltetési egységei nem létesíthetők. (7) A lakó- és vegyes építési övezetekben az építési telken, építési n álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető mellékek: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m- es belmagassággal), kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel), kerti (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti víz- és tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 29

fürdőmedence, napkollektor, kerti épített tűzrakóhely, kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő. LAKÓTERÜLETI ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK, zártsorú Az Ln-jelű lakóövezet (nagyvárosias (telepszerű) lakóterület építési övezete) 9. Az Ln-jelű lakóövezet magasság szint-területi - 10 10 4.5 80 15,5 3,0 (2) A lakótelepen a meglévő lakóépületek földszintjén (fogadószintjén) lévő közös használtra szánt, ill. már egyéb célra hasznosított helyiségek használati módjának (rendeltetésének) megváltoztatása csak akkor engedélyezhető, ha a hulladéktárolók és egyéb közös kiszolgáló helyiségek (kerékpártároló, babakocsitároló, közműhelyiség, stb.) alkalmasak a rendeltetésszerű használat biztosítására, illetve gépkocsi tároló esetében, a megszűnő gépkocsitároló helyett 500 m-en belül új tároló kerül kialakításra. Az Lk jelű lakóövezet (kisvárosias lakók) 10. (1) A kisvárosias lakóövezetben a többlakásos lakóépületeken kívül, a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület helyezhető el. (2) Ebben az övezetben a haszonállattartást szolgáló ek nem létesíthetők. Az Lk-1 jelű lakóövezet 11. Beépítési mód Kialakult (K) Az építési telek Kialakult (K) 600 i arány Az Lk-1 jelű lakóövezet magasság szintterüle ti 30 10 3,5 40 K, 6,5 o.8 (2) A meglévő épületek csak a meglévő szerkezeti adottságok alapján, a meglévő épülettömegen belül bővíthetők. A nem lakás rendeltetésű épületek közül tároló, garázs és barkácsműhely építhető, a telekalakítási terv alapján, kizárólag ikerszerűen. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 30

Az Lk-2 jelű lakóövezet 12. Beépítési mód Az építési telek Az Lk-2 jelű lakóövezet Beépítettség magasság Beépítettség 700 40 10 3,5 40 7.5 1.0 (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 18 m, mélysége 25 m. A kertvárosias és a falusias lakóövezetek általános előírásai 13. (1) A kertvárosias és a falusias lakóövezetben a lakóépületen kívül új létesítményként csak, oktatási, egészségügyi, egyházi épület, helyiség, vagy helyiségcsoport helyezhető el. A már meglévő nem lakó-rendeltetésű létesítmény fenntartható, de nem bővíthető, nem fejleszthető. (2) A fenti rendelkezéseket rendeltetési mód változtatásának engedélyezése során is alkalmazni kell. (3) Az (1) bek rendelkezéseitől eltérően az ott felsoroltakon felül, az Alsó, Felső, Fő, utcák, valamint a Római és az Ercsi út menti kertvárosi lakóken, a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, illetve ilyen funkciójú helység, helységcsoport is elhelyezhető. (4) Az építési hely mélysége a hátsókert vonaláig tart, kivéve ha átmenő telek, vagy szabályozási terv út nyitását írja elő. Átmenő telek esetén a hátsó kert, út nyitás esetén az előkert vonala határolja (tervezett út kapcsán kialakuló tervezett telekhatár 5,0 m előkert figyelembevételével.) Az épületnek a telek homlokvonalától mért nagy távolsága nem indokolhatja, a kötelező csökkentését. A be a belső közlekedési út nem számít be (gyephézagos burkolat alkalmazása esetén sem). (5) Az építési helyen belül a tűztávolság megtartásával több épület is elhelyezhető azonban legalább egy épületnek az utca felöli beépítési vonalon kell állnia: a) átmenő telek esetén ha több épület létesül, mindkét utca beépítési vonala kötelezően tartandó) b) tervezett utca esetén ha több épület létesül, mindkét beépítési vonala kötelezően tartandó (tervezett, és meglévő) c) az Lke övezetben 25 m lehet a tagolatlan homlokzati hossz d) az Lf jelű övezetben 35 m lehet a tagolatlan homlokzati hossz. (6) A három oldalról közterülettel határolt telken, illetve a két oldalról közterülettel határolt, hegyes-szögű telkeken az építési helyet az érintett közken kialakult beépítési vonal alapján kell meghatározni. A főépületet úgy kell elhelyezni, hogy legalább két homlokzata építési vonalra essen, amennyiben további épület létesül azok tetszés szerint, de építési vonalon álló homlokzattal valósíthatók meg. (7) Telken belül a burkolt felület maximum 30 % lehet, kivéve alapellátást is biztosító épület esetében, ahol a burkolt felület nagysága a telek 35 %-a lehet. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 31

Az Lke-1 jelű lakóövezetek (szabadonálló beépítésű kertvárosias lakók) 14. Az Lke-1 jelű lakóövezetek 700 (900, 1.000)* i arány Beépítettség magasság Beépítettség szintterüle ti 50 ** - 3,5 25 6,00 0,32 *A kialakítható telkek minimális nagysága 700 m 2. Saroktelek, illetve 45 fokosnál kisebb szögű telek esetén és az Lke-1/n jelű övezetben a kialakítható minimális telekméret 900 m 2, az Lke-1/h jelű övezetben 1.000 m 2. (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 18 m, mélysége 24 m. (3) *Az Lke-1/t jelű övezetben, a kialakítható minimális telekméret 1.000 m 2. (4) *Az Lke-1/BF jelű övezetben a kialakítható minimális teleknagyság 900 m 2, továbbá: a) az épületek gerincvonala a Burkoló utcával párhuzamos legyen, b) a Földmunkás utcai teleksoron és a belső feltáró úttól keletre fekvő teleksoron a lakóépületet kiegészítő funkciójú épület a déli telekhatáron, a hátsó telekhatártól 3 méterre helyezhető el, maximum 3 méteres megtartásával, a lakóépület gerincvonalával párhuzamos gerincű magastetővel, c) a Fuvaros utca mentén fekvő négy ingatlan ikresen építhető be úgy, hogy a 2-2 telek beépítése során az épületek között 6 méter távolság maradjon. A Burkoló utca mentén, a gyalogúttól keletre fekvő két ingatlan beépítése zártsorú, a Fuvaros utca sarkán a zártsorú beépítés befordul, d) A földszinten az intézmények megközelítéséhez minimum 2 méter széles árkádsor kialakítása szükséges, az intézmények parkolóigénye az 5 méteres előkertben elégítendő ki. Ebben az esetben az utcai oldalon kerítés csak az épületek homlokzati síkjában építhető, e) az épületek gerincvonala a határoló (Burkoló, illetve Fuvaros) utcával párhuzamos legyen. f) a Burkoló utca mentén, a gyalogúttól nyugatra fekvő két ingatlan beépítése szabadonálló. Oldalhatáron álló Az Lke-2 jelű lakóövezetek (oldalhatáros beépítésű kertvárosias lakók) 15. Lke-2 jelű lakóövezetek magasság 600* 50 - - 30 4,5 (6,5)** 0,45 *A Budai út- Hivatalnok u. közötti tömbben csak övezethatár módosítás miatt kisebb méretű, de legalább 400 m 2 területű telkek is kialakíthatók. (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 16 m, mélysége 24 m. (3) Az övezetben oldalhatáros beépítést kell alkalmazni. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 32

Az Lke-3 jelű lakóövezetek (a korábbi üdülők kertvárosias lakói,) 16. Beépítési mód Oldalhatáros, * Az építési telek Lke-3 jelű lakóövezetek (m 2 ) magasság 900 50 - - 20 (15)** 6,5 0,4 (0,3) (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 18 m, mélysége 24 m. (3) **Az Lke-3/t és az Lke-3/k jelű övezetben a megengedett maximális beépíthetőség 15 % és csak egy épület létesíthető. (4) Az Lke-3/k övezetben teljes vagy részleges közművesítettség hiányában, a szennyvíz, illetve csapadékcsatorna megépítéséig elválasztó rendszerben, közműpótló létesítésével kell megoldani a szenny és csapadékvíz kezelését. Csapadékvíz idegen ingatlanra, közterületre nem vezethető ki, az építési és használatbavételi engedély kiadásának feltétele a keletkezett szenny-, illetve csapadék víz mennyiségének méretezésén alapuló közműpótló engedélyeztetése és megvalósítása. Az Lke-4 jelű lakóövezet (meglévő csoportházas és ikerházas beépítésű kertvárosias lakók) 17. Csoportházas Lke-4 jelű lakóövezet magasság 550 50-3,5 30 4,5 0,45 Az övezetbe tartozó telek beépítése a sor-, illetve láncházas, vagy ikerházas beépítéssel lehetséges. (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 14 m, mélysége 24 m. (3) A már kialakult foghíjtelek is beépíthető. (4) Az legfeljebb 4,5 méter lehet, és ezt az értéket egyik homlokzatmagasság értéke sem haladhatja meg. (5) Ebben az övezetben a haszonállattartást szolgáló ek nem létesíthetők. Az Lke-5 jelű lakóövezetek (Technikus utca környékén lévő oldalhatáros beépítésű kertvárosias lakók) 18. Oldalhatáron álló Lke-5 jelű lakóövezetek magasság 550 50-3,5 30 4,5 0,45 tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 33

(2) A kialakítható telkek minimális szélessége 16 m, mélysége 24 m. (3) Az övezetben lévő telkek oldalhatáros beépítési móddal építhetők be. (4) A kialakítandó lakóépületek fő gerincvonala utcára merőleges legyen. (5) Az Lke-5/a jelű övezetben 15 méteres előkert betartása kötelező, de a földszinten garázs az épület tömegéből maximum 3 méterre (12 méteres előkert megtartásával) kinyúlhat. (6) Az Lke-5/b jelű övezetben 8 méteres előkert betartása kötelező, de a földszinten garázs az épület tömegéből maximum 3 méterre (5 méteres előkert megtartásával) kinyúlhat. Oldalhatáron álló (K) A Lke-6 jelű lakóövezetek (meglévő vegyes beépítésű kertvárosias lakók) 19. Lke-6 jelű lakóövezetek magasság 300 (600)* 50 - - 30 4,5 0,45 Amennyiben a beépült 300 m 2 -nél kisebb telken a meglévő épületek átépülnek és a meglévő meghaladja az övezetre megengedett mértéket, akkor a jelenlegi alapterületűnél nagyobbak nem lehetnek, s az épületek jelenlegi kontúrját meg kell tartani. (2) *A telekmegosztással kialakítható telkek minimális nagysága 600 m 2. (3) A telekmegosztás során kialakítható telkek minimális szélessége 16 m, mélysége 24 m. (4) A haszonállattartást szolgáló ek csak a 450 m 2 telekt meghaladó lakótelkeken létesíthetők. (5) Az Lke-6/fv jelű övezetben talajmechanikai vizsgálatokkal kell igazolni az adott telek beépíthetőségét, s az engedélykérelemhez alapozási tervet is be kell nyújtani. Oldalhatáron álló Az Lf-1 jelű lakóövezet (oldalhatáron álló beépítésű falusias lakók) 20. Lf-1 jelű lakóövezet magasság 800 (900)* 50 - - 20 4,5 0,3 *A kialakítható telkek minimális nagysága 800 m 2. Saroktelek, illetve 45 fokosnál kisebb hegyesszögű telek esetén, a kialakítható minimális telekméret 900 m 2. (2) A kialakítható telkek minimális szélessége 16 m, mélysége 24 m. (3) Az legfeljebb 4,5 méter lehet, és ezt az értéket egyik homlokzatmagasság értéke sem haladhatja meg. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 34

Településközpont és központi vegyes építési övezetek A településközpont és központi vegyes k általános előírásai 21. (1) Az övezetekben lakóépületen kívül kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshelyszolgáltató épület, továbbá igazgatási, egyházi, oktatási, művelődési, sport-, egészségügyi, szociális létesítmény, valamint ezen funkciók lakóépületben is elhelyezhetők. (2) Az övezetekben új épület esetén, a földszinten a fő-, vagy gyűjtő- út felé eső oldalon lakásfunkció nem létesíthető. (3) Az övezetek területén a lakóterületre vonatkozó környezeti normatívákat betartó ipari, szolgáltató épület csak zárt technológia megvalósításával helyezhető el. (4) Az övezetekben autóbontó, színesfém-felvásárló, hulladékgyűjtő, kamion, illetve teherautó parkoló tüzelő- és építőanyag telep, valamint vegyi feldolgozó műhely, üzem nem létesíthető. Építőanyag vonatkozásában be terem (pl. szaniteráru, nyílászárók, stb.) létesíthető, azonban az értékesítés csak raktárról történő szállítással valósítható meg. A raktár nem lehet sem lakó- sem vegyes övezetben. (5) Ebben az övezetben a haszonállattartást szolgáló ek nem létesíthetők. (6) Vegyes rendeltetésű, vagy nem lakófunkciójú új épület esetén a reklám berendezéseket az épület homlokzatával együtt meg kell tervezni, és az építési engedélyezési dokumentációban ábrázolni kell. (7) Településközpont és központi vegyes k területén az egyes konkrét övezeti előírásoktól eltérően az oktatási, egyházi, egészségügyi létesítmények, valamint a 10000 m 2 - t meghaladó bruttó szintterületű fő rendeltetésében kereskedelmi létesítmények zártsorú vagy hézagosan zártsorú helyett szabadonállóan is elhelyezhetőek. A Vt-4 jelű övezetben a zöldterületi minimum a beépítetlen terület 50 %-a, azzal, hogy a felszíni parkoló beépítettnek tekinthető, amennyiben 20 parkolónként legkevesebb 1 fa kerül elültetésre. A Vt-1 jelű településközpont vegyes építési övezet (lakó-jellegű meglévő vegyes k) 22. Vt-1 jelű településközpont vegyes építési övezet Félzártsorú, (m 2 zártsorú ) magasság szintterüle ti 600 (900)** 30 %* 30 4,5 50 7,5 1,25 Az övezet telkei elsősorban félzártsorú, illetve zártsorú beépítési móddal építhetők be. Félzártsorú beépítési mód esetén az épület kialakítása olyan kell legyen, hogy bővítés vagy továbbépítés esetén a zártsorú beépítés kialakulhasson. Félzártsorú beépítés, és magastető létesítése esetén az épületek tetőgerince utcával párhuzamos állású lehet. Félzártsorú beépítés esetén: az épületek tetőgerince utcával párhuzamos állású, az épületek utcára merőleges végfalai oromfalas kialakításúak. (2)*A a be nem épített terület 30 %-a. **A kialakítható saroktelek 900 m 2. (3) Amennyiben a telek kizárólag lakásépítésére szolgáló övezet határán helyezkedik el (Lk, Lke vagy Lf) úgy a lakóövezettel határos telekhatáron minimum 2,0 m magas esztétikus tömör kerítést kell létesíteni. Továbbá a Vt övezet irányában a kerítéstől számított 2 m-s sávban lombos növényzet, (cserje, fa) ültetendő. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 35

A Vt-m jelű településközponti vegyes építési övezet (intézmény jellegű, műemléki védelem alatt álló vegyes terület) 23. Vt-m jelű településközpont vegyes építési övezet zártsorú (m 2 ) magasság szintterüle ti 1.000 30 %* - - 50 6,0 1,2 Az építési övezetben az elkészült SZT szerint állítandó vissza a Budai út menti beépítés. Az eredeti kapuzatok helyén az átjárást biztosítani kell. (2) A Magyar Földrajzi Múzeum épületének két oldalán, az új beépítések, csak a védett épületegyüttes funkciójához kapcsolódó, kulturális-szolgáltató funkciójú épületek lehetnek. A Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet (intézmény-jellegű meglévő és tervezett vegyes k) 24. Vt-2 jelű településközpont vegyes építési övezet Félzártsorú, (m 2 zártsorú* ) magasság szintterüle ti 1.000 30 %** - 6,0 50 10,5 1,75 Az építési övezeten belül egy építési telken több közösségi létesítmény is elhelyezhető. (2) *Az beépítési módja alapvetően zártsorú-jellegű, de kivételesen szabadonálló is lehet, a környezet függvényében. **A a be nem épített terület 30 %-a. A telkek minimum 30 %-a vegetációs felület, amelyen legalább 60 %-os borítottság, azaz háromszintű növénytelepítés szükséges. (3) Az övezet területén a megadott maximális értéke, csak abban az esetben, ha a tervezett épület - a tagolt tömegével és homlokzataival - a meglévő beépítéshez illeszkedik, legfeljebb 20 %-kal megemelhető. (4) Az övezetben új épület esetén, a földszinti a fő, vagy gyűjtő út felé eső oldalon lakásfunkció nem létesíthető. (5) Amennyiben a telek kizárólag lakásépítésére szolgáló övezet határán helyezkedik el (Lk, Lke vagy Lf) úgy a lakóövezettel határos telekhatáron minimum 2,0 m magas esztétikus tömör kerítést kell létesíteni. Továbbá a Vt övezet irányában a kerítéstől számított 2 m-s sávban lombos növényzet, (cserje, fa, stb.) ültetendő. (6) A Pára és környéke területén a Bajcsy-Zsilinszky utcán, a Daróczi utca Somogyvári utca szakaszon a Vt-2 jelű övezetben a fentiek mellett az alábbi speciális előírásokat is érvényesíteni kell: (a.) a létesítendő épületek szintszámától függetlenül talajmechanikai, mérnökgeológiai szakvélemény alapján részletes alapozási terv készítendő. A szakvéleményben részletesen ki kell térni, arra, hogy várhatóak, épületmozgások, és ha igen, igényelnek-e ellenőrzést, óvintézkedést. (b.) A pincék fenntartása, vagy megszüntetése vonatkozásában geológiai, talajmechanikai szakvélemény készítendő. Amennyiben a pincék fennmaradnak tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 36

gondoskodni kell azok folyamatos állagmegóvásáról, és a szakvéleményben meghatározott időszakonkénti felülvizsgálatáról. Városközponti Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (intézmény- lakó jellegű meglévő és tervezett vegyes k) 25. Vt-3 jelű településközpont vegyes építési övezet (m 2 ) magasság szintterüle ti 1.000 30 % - 4,5 65 9,0 1,8 Az építési övezeten belül egy építési telken több közösségi létesítmény is elhelyezhető. (2) Az előkert mérete: min. 5,0 m. A hátsókert mérete: min. 7,5 m. (3) A Pára és környéke területén a Bajcsy-Zsilinszky utcán, a Daróczi utca Somogyvári utca szakaszon a Vt-3 jelű övezetben a fentiek mellett az alábbi speciális előírásokat is érvényesíteni kell: a létesítendő épületek szintszámától függetlenül talajmechanikai, mérnökgeológiai szakvélemény alapján részletes alapozási terv készítendő; a szakvéleményben részletesen ki kell térni, arra, hogy várhatóak, épületmozgások, és ha igen, igényelnek-e ellenőrzést, óvintézkedést. A pincék fenntartása, vagy megszüntetése vonatkozásában geológiai, talajmechanikai szakvélemény készítendő; amennyiben a pincék fennmaradnak gondoskodni kell azok folyamatos állagmegóvásáról, és a szakvéleményben meghatározott időszakonkénti felülvizsgálatáról. A Vt-4 jelű központi vegyes építési övezet (városközponti intézmények meglévő és tervezett vegyes i) 26. zártsorú Vt-4 jelű központi vegyes építési övezet magasság 1.000 10 % 60 7,5 80 18,0 3,5 Az építési övezeten belül egy építési telken több közösségi létesítmény is elhelyezhető. (2) Az övezetben épületenként a főút felőli alsó két szinten csak közcélú rendeltetés létesíthető. (3) A közösségi, közszolgálati és kereskedelmi létesítmények közterület felőli telekhatárán kerítés nem építhető. (4) Hivatalnok utca mentén a minimális 40%, és a minimális magasság 6,5 m. Gazdasági építési övezetek Gazdasági - kereskedelmi, szolgáltató és ipari - k általános előírásai 27. (1) A gazdasági k kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz) illetve ipari gazdasági (Gip) építési övezetekbe tartoznak. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 37

(2) A gazdasági, ipari építési telkek lakó-, vagy vegyes- övezethez csatlakozó telekhatára (telekhatárai) mentén tömör falkerítés létesítendő összefüggő védőzöld sáv kialakításával kiegészítve. A zöldsáv minimum 5 méter széles kell hogy legyen és a felületének legalább 1/3-át örökzöld cserjéből kell kialakítani. Az ingatlan többi kötelezően kialakítandó én legalább 25 m 2 -enként egy lombos fa telepítendő. A zöldsávra kertészeti terv készítendő, és a fel engedélyezéséhez benyújtandó. A tömör falkerítés létesítésétől az érintett szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájáruló nyilatkozata esetén el lehet tekinteni. (3) Azoknál a meglévő üzemi létesítményeknél, amelyeknek a léte, tevékenysége védőt igényel, és a védőn belül építeni nem lehet, az építési korlátozás miatti kártalanítás terheit annak kell viselnie, akinek a tevékenysége miatt a korlátozást fenn kell tartani, illetve elrendelték. (3) Azoknál a meglévő környezetet szennyező üzemi létesítményeknél, amelyek védőterületére a szabályozási terv véderdő létesítését írja elő, a véderdő telepítését és fenntartását, a környezetet szennyezőnek kell biztosítania. (4) A telken belüli tevékenység, szabadtéri raktározás csak rendezett keretek között történhet, a közk felé megfelelő takarás biztosításával, a 91. (5-6) bekezdésére is figyelemmel. (5) Védőterület-igényes létesítmény olyan méretű telken helyezhető el, amelyen belül a védőterület, az ek között előírt távolságok biztosíthatók. Telken belüli létesítmény védő, normatívák feletti mértékű környezetszennyeződés zavaró hatása közt, közforgalmú magánt és más (szomszéd) telket nem érinthet. A telken belüli védőterület legalább 60%-ban véderdőként vagy faállománnyal is rendelkező védőzöld felületként alakítandó ki. (6) Az övezetek telkeiről, és létesítményeiből nem bocsátható ki a szomszédos lakókre ható, a lakóterületi levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi határértéket meghaladó mértékű terhelés, szennyezés. Gazdasági k részletes előírásai 28. (1) Az övezetek területén nem eltérő funkciójú telkek közös telekhatárán az oldalkert, és a hátsókert az OTÉK előírásai szerint alakítandó ki. Eltérő övezet határán az általános rendelkezések speciális szabálya és az OTÉK előírásai közül a szigorúbb rendelkezést kell megtartani, azzal, hogy a telekhatáron tömör kerítés létesítendő, és az oldal vagy hátsókert legalább 5 méteres sávjában a felület minimum 75%-án örökzöld növényzetet kell telepíteni és fenntartani. (2) Az övezetek telkein lakás létesítése csak az övezet terület-felhasználásának és alaprendeltetésének megtartása mellett, maximum 30 % g lehetséges. Jelen rendelkezést nem kell alkalmazni, amennyiben az ingatlanon nem állandó lakásokat tartalmazó létesítmény elhelyezésére kerül sor (pl.: szálló, camping). (3) Az övezetekben a megengedett 3,5 méter, a minimális 30 %. (4) A telephelyeken belül nem folyhat olyan tevékenység, szabadtéri raktározás, amely településesztétikai szempontból zavaró. A telephelyeken anyagot, hulladékot tárolni csak zárt helyen, vagy a közlekedési terület (út, utca) felé építménnyel vagy zöldsávval takartan lehet. (5) Azon gazdasági k telkein, amelyek a korábban érvényben lévő szabályok szerint lakók voltak új lakóépület nem építhető, a meglévő lakóépületek felújítása, és alapterületük maximum 25 %-kal történő növelése csak a kártalanítási igény kizárásával lehetséges. (6) Az övezetben lakás csak a gazdasági célú épületeken belül alakítható ki a tulajdonos, a használó és a személyzet számára. (7) Az övezetekben, a Gip-3 jelű övezet kivételével, a haszonállattartást szolgáló ek nem létesíthetők. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 38

A Gksz jelű kereskedelmi szolgáltató gazdasági k építési övezeteinek előírásai 29. (1) Az övezeten belül mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, raktározás, kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás (szolgáltatással összefüggő olyan ipari tevékenység, melynek a környezeti terhelése nem haladja meg a lakóterületre előírt környezetvédelmi normákat) céljára szolgáló épület, szálláshely, szolgáltató épület, iroda, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint kivételesen nem gyermekelhelyezésre és betegápolásra szolgáló intézmény, oktatási, egészségügyi, szociális épület, vagy egyéb közösségi szórakoztató funkciójú épületek, ek is elhelyezhetők. A Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági k) 30. Gksz-1 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (m 2 ) magasság 2.000 30-4,5 50 14,0 1,5 (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 40 méter, minimális mélysége 40 méter. A Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági k) 31. Gksz-2 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (m 2 ) magasság 1.000 30 % - 3,5 50 11,0 1,0 (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 30 méter, minimális mélysége 30 méter. (3) A 6-os főút 6-7. számú elkerülő út tervezett M6-os út Sulák patak csatornája által lehatárolt n a meglévő épületek építési helyen kívül eső része megtartható, de az épületek ezen részének szint nem növelhető. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 39

A Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (mezőgazdasághoz kapcsolódó - kereskedelmi szolgáltató k) 32. Gksz-3 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (m 2 ) magasság 15.000 30-3,5 55 7,5 0,45 (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 50 méter, minimális mélysége 200 méter. (3) Az övezetben a növénytermesztés, kertgazdálkodás üzemi épületei, ei, valamint az ezekhez kapcsolódó kiszolgáló-létesítmények - feldolgozó, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek - ei helyezhetők el. Az üzemi méretű haszonállat tartás ei az övezetbe nem telepíthetők. A Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági k) 33. Gksz-4 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (m 2 ) magasság 5.000 30 40 3,5 50 9,0 0,7 (2) Az övezetben kizárólag kereskedelmi létesítmények helyezhetők el. (3) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 60 méter, minimális mélysége 80 méter. (4) Az övezetben az ingatlan határán kerítés nem építhető. (5) Az övezetben a szennyvíztisztító telep 500 méteres védőtávolságán belül élelmiszert árusító, vagy feldolgozó létesítmény nem alakítható ki. A Gksz-5 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági k) 34. Gksz-5 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet szabadonálló (m 2 ) magasság 5.000 30 25 4,0 45 9,0 1,0 (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 30 méter, minimális mélysége 30 méter. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 40

A Gksz-6 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági k) 35. Gksz-6 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (m 2 ) magasság 8.000 30 20 4.0 40 14,0 1,0 (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 50 méter, minimális mélysége 80 méter. (3) Az övezetben az elő- oldal- és hátsókert minimális mélysége 10 m, amelynek közterülettel határos it legalább 60%-ban fásított védőzöld felületként kell kialakítani. (4) Az övezetben az ivóvízbázis hidrogeológiai A védőterületére előírt előírásokat maradéktalanul be kell tartani és tartatni. Az övezetben üzemanyagtöltő állomás (benzinkút) nem létesíthető. (5) Az övezetben mélygarázs, pinceszint, terepszint alatti épületrész nem létesíthető. Terepszint alatti ek, a közműaknák kivételével, nem építhetők. A Gksz-7 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (kereskedelmi, szolgáltató gazdasági k) 36. Gksz-7 jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (m 2 ) magasság 3.000 25 25 4,5 50 10,5 1,5 (2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális szélessége 30 méter, minimális mélysége 30 méter. A Gksz-8 és Gksz-8* jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (agrárgazdasághoz kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató gazdasági k) 37. Gksz-8 és Gksz-8* jelű kereskedelmi-szolgáltató gazdasági építési övezet (m 2 ) magasság 15.000 50 15 4,5 35 7,5 0,9 tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 41

(2) Az újonnan kialakítandó telkek minimális átlagos szélessége 80 méter, minimális átlagos mélysége 100 méter, a Gksz-8* jelű építési övezethez tartozó, szabálytalan alakú telek kivételével. Ennek határai a vonatkozó tervmelléklet ábrázolása szerint alakítandók ki. (3) Az övezetben az agrárgazdálkodáshoz kapcsolódó gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények építhetők, a környezetzavaró hatású üzemi méretű állattartás, illetve takarmány- és élelmiszeripari feldolgozás kivételével. Ennek megfelelően a 29. szerint megengedett mellékeken túl: kerti épített tűzrakóhely, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, komposztáló, továbbá üvegház és fóliasátor helyezhetők el, a telekterület max. 20%-án. (4) Az övezetben az elő- oldal- és hátsókert minimális mélysége 10 m, amelynek közterülettel illetve vízgazdálkodási területtel határos sávjait legalább 60%-ban fásított védőzöld felületként kell kialakítani. (5) Az övezetben mélygarázs, pinceszint, terepszint alatti épületrész nem létesíthető. Önálló terepszint alatti ek, a közműaknák kivételével, továbbá az üzemi mértékű haszonállattartás ei nem építhetők. A Gip jelű ipari gazdasági k építési övezeteinek általános előírásai 38. (1) Az övezetben az ipari termelés, ipari szolgáltatás, raktározás célú épület, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás ei, valamint kivételesen a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, parkolóház, üzemanyagtöltő épület elhelyezhető. (2) Az övezetekben az építési telken, építési n álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető mellékek, a Gip-2 jelű övezet kivételével: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti (szökőkút, pihenés céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz), kerti vízmedence, napkollektor, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. A Gip-1 jelű ipari gazdasági építési övezet (meglévő és tervezett ipari gazdasági k) 39. Gip-1 jelű ipari gazdasági építési övezet magasság 3.000 30-4,5 40 12,0 1,5 (2) Az újonnan kialakítandó telek minimális szélessége 40 méter, minimális mélysége 50 méter. (3) Az övezetben az elő- oldal- és hátsókert minimális mélysége 10 m, amely legalább 60%- ban fásított védőzöld felületként alakítandó ki. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 42

A Gip-2 jelű ipari gazdasági építési övezet (egyéb ipari-, közmű- telephelyek i) 40. Gip-2 jelű ipari gazdasági építési övezet magasság 1500 (K) 25-4,5 50 10,0 0,7 (2) Az övezetben kizárólag nem jelentős környezetzavaró hatású, egyéb ipari- közmű- és közüzemi funkciók, jelentős területigénnyel bíró közműtelephelyek (vízmű, szennyvíztisztító, elektromos transzformátor telep, alállomás, gázfogadó, hőközpont), valamint a hírközlés létesítményei és berendezései helyezhetők el. (3) Az övezet telkei ipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás ei elhelyezésére szolgálnak. A n kivételesen elhelyezhetők a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális funkciójú épületek, ek. (4) Az övezetben a megengedett 10,0 méter. (5) Az övezetben az építési telken, építési n álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető mellékek: közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal), kerti vízmedence, napkollektor, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. A Gip-3 jelű ipari-gazdasági építési övezet (ipari - mezőgazdasági üzemi k) 41. Gip-3 jelű ipari-gazdasági építési övezet magasság 20.000 35-3,5 35 7,5 0,7 (2) Az újonnan kialakítandó telek minimális szélessége 100 méter, minimális mélysége 150 méter. (3) Az övezetben a mezőgazdálkodáshoz növénytermesztéshez és állattartáshoz szükséges üzemi épületek, technológiai és kiszolgáló ek építhetők. Az üzemi méretű állattartást szolgáló épületek és ek a telekhatártól legalább 50 m-re építhetők. Az állattartást szolgáló létesítmények és a telekhatár közti védőterület legalább 60 %-ban véderdővel telepítendő be. (4) Az övezetben az építési telken, építési n álló épületek mellett a telek beépített területébe be nem számítóan elhelyezhető mellékek a gazdasági övezeti általános előírásokban megengedett eken túl: kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m 2 vízszintes vetülettel, háztartási célú kemence, húsfüstölő, tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 43

jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló a telekterület max 15%-ának igénybevételével. A Gip-4 jelű ipari-gazdasági építési övezet (ipari - üzemi k) 42. Gip-4 jelű ipari-gazdasági építési övezet magasság 15.000 40-5,0 20 35 0,8 (2) Az újonnan kialakítandó telek minimális szélessége 60 méter, minimális mélysége 80 méter. (3) Az előkert mérete legalább 20 m, az oldal- és hátsókert legalább 10 m. A közterülettel határos ket legalább 60%-ban fásított védőzöld felületként kell kialakítani. (4) A zavaró hatású tevékenységet magában foglaló épület a telekhatártól legalább 50 m-re építhető. A zavaró hatású tevékenységet magában foglaló létesítmények és a telekhatár közti védőterület legalább 75 %-ban védőfásítással telepítendő be. A Gip-5 jelű ipari-gazdasági építési övezet (téglagyári terület) 43. A Gip-5 jelű ipari-gazdasági építési övezet magasság 15.000 40 5,0 50 7,5 0,8 (2) Az övezet területén kizárólag téglagyár létesíthető. Különleges k építési övezetei Különleges k építési övezeteinek általános előírásai 44. (1) A különleges k építési övezeteibe a temető, a sportk, a rekreációs és szabadidőközpont k, meglevő és tervezett hulladékártalmatlanító telephelyek, a tervezett hulladékátrakó, hulladékudvar, a pincesor és a lőtér tartoznak. (2) Az övezetek területén az építés feltétele a teljes közművesítettség, átmenetileg szakhatósági állásfoglalások függvényében (ÁNTSZ, Környezetvédelem) megengedhető közműpótló berendezés létesítése mellet a beépítés. Ez esetben is csapadékvíz elvezetés hiányában szaktervező által méretezett csapadékvízgyűjtő ciszterna létesítendő. (3) Az övezetben lakás csak a tulajdonos, a használó és a személyzet számára alakítható ki. A hulladéklerakó és gyűjtő ken, illetve a pincesorok területén lakás nem alakítható ki. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 44

(4) Az övezet fenti bekezdés szerinti telkein lakóépület vagy lakás létesítése csak az övezet terület-felhasználásának és alaprendeltetésének megtartása mellett, maximum 30 % arányban lehetséges. (5) A különleges k övezeteinek telkein a haszonállattartást szolgáló ek nem létesíthetők. A K/T jelű különleges építési övezet (temető k) 45. K/T jelű különleges építési övezet magasság 3.000 70 %* - - 30 3,0 0,3 (2) Az övezeten belül a temető funkciójával összhangban lévő épület, helyezhető el. (3) A temető 30 m-es védőtávolságát az új temető esetén telken belül, a meglévő temető esetében, a temető telkével közvetlenül határos közk és egyéb telkek beépítési (i és beépíthetőségi) valamint funkcionális adottságaival összhangban kell biztosítani. A K/SP jelű különleges építési övezet (szabadtéri sportpályák, sportk övezete) 46. K/SP jelű különleges építési övezet magasság 3.000 60 %* - 4,5 20 12,0 0,3 (2) Az övezeten belül a sportolás céljait szolgáló épület, helyezhető el. A K/R és K/R-Si jelű különleges építési övezet (rekreációs k) 47. K/R és K/R-Si jelű különleges építési övezet magasság 3.000/10.000* 70-3,5 15 6,0/7,5* 0,3 *A K/R-Si* jelű övezetben a megengedett tekeméret 1 ha, a 7,5 méter. tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 45

(2) Az övezeten belül a rekreációs létesítmények funkciójával összhangban lévő épület, helyezhető el. A K/R-Si* jelű övezetben a rekreációs funkcióhoz kötődő állattartás lovaglás, haszon- és díszállatbe ei is elhelyezhetők, az egészségügyi és környezetvédelmi szakhatósági előírásoknak megfelelően. A K/R-K jelű különleges építési övezet (a volt kastély n tervezett rekreációs terület) 48. K/R-K jelű különleges építési övezet magasság 5.000 50 - - 25 10,0 0,75 (2) Az övezeten belül a rekreációs létesítmények funkciójával összhangban lévő épület, helyezhető el, a n található kulturális örökségvédelmi helytörténeti kultúrtörténeti emlékekkel összhangban. A települési értékek figyelembevételével, a helyszín adottságainak és lehetőségeinek ismeretében elvi építési engedélyben kell igazolni A beépítés és az épület környezeti és városképi illeszkedésének feltételeit, - ennek során kell meghatározni az értékek valós minőségét, elhelyezkedését, bemutathatóságát, valamint integrálhatóságát a rekreációs hasznosításba. A K/H jelű különleges építési övezetek (hulladékártalmatlanító telephely, hulladékátrakó, hulladékudvar ) 49. K/H jelű különleges építési övezet magasság 1.000 50-3,5 10 4,5 0,15 (2) Az övezeten belül a (települési szilárd és folyékony) hulladékkezelők, gyűjtők és lerakók funkcióihoz igazodó épület, helyezhető el. Kialakulthoz illeszkedő A K/P jelű különleges építési övezetek (a meglévő pincesorok ) 50. K/P jelű különleges építési övezet magasság Kialakult (K) 40-3,5 50 4,5 0,5 tsz.:3-04-420; file: ERD_TRTvégl 46