Cöveki könyvvizsgálói bizottság

Cöveki könyvvizsgálói bizottság Ez a dokumentum felvázolja a cöveki könyvvizsgálói bizottság célját, szervezetét, kötelességeit és felelősségét. Megjegyzés: Ebben a dokumentumban a cövekelnök, cöveki könyvvizsgáló és cövekírnok kifejezések ugyanezen pozíciókra is vonatkoznak a kerületekben és missziókban. A cöveki könyvvizsgálói bizottság kifejezés vonatkozik a kerületi és a missziós könyvvizsgálói bizottságokra is. Az írnok kifejezés minden olyan írnokra és segédírnokra vonatkozik, akiket a pénzügyi feljegyzésvezetésben való segédkezésre jelöltek ki. Az egységvezető kifejezés a püspökre, gyülekezeti elnökre, cövekelnökre vagy kerületi elnökre vonatkozik. A cövek kifejezés a kerületekre is utal. Az egyházközség kifejezés a gyülekezetekre is utal. 1. Cél A cövekelnök meggyőződik arról, hogy minden egyházi pénzalapot megfelelően kezelnek, és elszámolnak azokkal az egyházi pénzügyi utasítások szerint (lásd 1. kézikönyv: Cövekelnökök és püspökök [2010]. 14.6). Arról is megbizonyosodik, hogy az egységvezetők és az írnokok megismerjék a pénzügyekkel kapcsolatos kötelességeiket, valamint kövessék az egyház pénzügyi irányelveit és eljárásmódjait (lásd 1. kézikönyv. 14.2.1). Megszervezi a cöveki könyvvizsgálói bizottságot, hogy az segítségére legyen e feladatok betöltésében. A cöveki könyvvizsgálói bizottság beazonosítja, felméri és kezeli a cöveki pénzügyi kockázatokat különös tekintettel az egyházi alapok helytelen kezelésével kapcsolatos kockázatokra. A cöveki könyvvizsgálói bizottság meggyőződik arról, hogy az egységvezetők és az írnokok követik az egyházi pénzügyi irányelveket és eljárásmódokat. Az Első Elnökség azért hozta létre a területi könyvvizsgálói bizottságokat, hogy megvédjék a szent pénzalapokat, biztosítsák a megfelelő felhasználásukat, valamint erősítsék a papsági vezetőket és az írnokokat. A cöveki könyvvizsgálói bizottságok kulcsszerepet játszanak ugyanezen célkitűzések megvalósításában, miközben megismerik kötelességeiket és elvégzik azokat, illetve tanácsként együttműködnek. M. Russell Ballard elder az egyházi bizottságok és tanácsok jelentőségéről szólva kijelentette: Isten, a Szervezőmester, sugalmazást adott a bizottságok és tanácsok rendszerének kialakítására. Ha megértjük és megfelelően működtetjük, akkor ez a rendszer lecsökkenti az egyes vezetők terheit, és mások együttes szolgálatán keresztül kitágítja szolgálatuk hatókörét ( Counseling with Our Councils, Ensign, May 1994, 24). A cöveki könyvvizsgálói bizottság tagjainak együtt kell működniük a bizottság valódi hatékonysága érdekében. Sem a bizottság elnöke, sem annak bármely tagja nem kísérelheti meg egyedül elvégezni az egész munkát. Az egyedül történő cselekvés csökkenti azokat az előnyöket, áldásokat és azt az erőt, amely az egységes cöveki könyvvizsgálói bizottság közös tanácskozásából és együttműködéséből származik. 2. Szervezet A cövekelnök alakítja meg a cöveki könyvvizsgálói bizottságot, mely az egyik tanácsosából aki a bizottság elnöke, valamint két másik megbízható, érvényes templomi ajánlással rendelkező melkisédekipapság viselőből áll. Hasznos, ha e két férfitestvér ért a pénzügyekhez. A bizottság elnöke rendes körülmények között ne írjon alá csekkeket, kifizetés jóváhagyási formanyomtatványokat, illetve ne vegyen részt semmilyen más módon a cövek pénzügyi nyilvántartás vezetésében. A bizottság tagjai ne legyenek cöveki könyvvizsgálók, és ne végezzenek cöveki vagy egyházközségi pénzügyi nyilvántartás vezetést. (Lásd 1. kézikönyv. 14.9.1.) 1

3. Kötelességek A cöveki könyvvizsgálói bizottságnak négy elsődleges kötelessége van: 1. Irányítsa a pénzügyi könyvvizsgálat folyamatát. 2. Képezze a cöveki könyvvizsgálókat. 3. Felügyelje az egyéb cöveki pénzügyi képzést. 4. Közösen tanácskozva keresse meg, mérje fel és kezelje a cöveki pénzügyi kockázatokat. 3.1 A pénzügyi könyvvizsgálat folyamatának irányítása A cöveki könyvvizsgálói bizottság a következő intézkedésekkel irányítja a pénzügyi könyvvizsgálat folyamatát: 1. Megfelelően felkészíti a cöveki könyvvizsgálókat az alapos, pontos és határidőre elvégzett könyvvizsgálatra. A cöveki könyvvizsgálók rendszeres képzést kapnak, biztosítva ezzel, hogy értik az egyházi irányelveket és eljárásmódokat, minden könyvvizsgálati kérdés szándékát, valamint azt, miként kezeljék az összes beazonosított kockázatot az általuk vizsgált egységekben. (Lásd 3.2 Cöveki könyvvizsgálók képzése részt később e dokumentumban.) 2. Felügyeli az elvégzett könyvvizsgálatok minőségét. A cöveki könyvvizsgálói bizottság minden egyes elkészült könyvvizsgálatot áttekint, hogy azok alaposak és pontosak e. A bizottság szükség esetén kérje a könyvvizsgálat javítását. 3. Felügyelik a javító intézkedések minőségét. A cöveki könyvvizsgálói bizottság minden egyes javító intézkedést áttekint, és felméri, milyen eredményesen kezelte a könyvvizsgálati hiányosságot, beleértve azt is, mennyire volt eredményes a hiányosság fő okának kiküszöbölésében. A bizottság az egyházközségi és cöveki vezetőkkel együttműködve szükség esetén felülvizsgálja a javító intézkedéseket. Minden évben két könyvvizsgálati ciklus történik. Az év végi könyvvizsgálatok január 15 én kezdődhetnek, és március 15 ig kell benyújtani őket. Ezek az előző év július 1. és december 31. közötti tranzakciókat vizsgálják. Az évközi könyvvizsgálatot július 15 től lehet kezdeni, és szeptember 15 ig kell benyújtani. Ezek a tárgyév január 1. és június 30. közötti időszakának tranzakcióit tartalmazzák. A könyvvizsgálatokat vagy az internetes Helyi Egységek Pénzügyi Könyvvizsgálati Rendszere (LUFAS), vagy pedig az innen kinyomtatott papíralapú nyomtatvány segítségével végzik. A bizottság kötelességeinek elvégzéséhez általánosságban könyvvizsgálati ciklusonként három cöveki könyvvizsgálói bizottsági gyűlés, illetve az egyes tagok némi egyéni munkája szükséges. Ahol nehéz vagy költséges az utazás, ott a területi és a helyi vezetők dönthetnek úgy, hogy e gyűlések némelyikét video vagy telefonkonferencia révén tartják meg. Ahol a telefon, internet vagy egyéb kommunikációs lehetőségek korlátozottak, ott további adaptációra lehet szükség (lásd 2. kézikönyv: Az egyház igazgatása [2010]. 17.2.2). Minden cöveki könyvvizsgálói bizottsági gyűlésen hangsúlyozni kell az ügyek bizalmas természetét. Első gyűlés a könyvvizsgálat megtervezése Az alapos könyvvizsgálatok időben történő benyújtásának megtervezésére a cöveki könyvvizsgálói bizottság könyvvizsgálat tervezési gyűlést tart legalább egy vagy két héttel a könyvvizsgálatok megkezdése (január 15. és július 15.) előtt. A gyűlésen részt vesz a cöveki könyvvizsgálói bizottság, a cöveki könyvvizsgálók, a cövekírnok, valamint a pénzügyekhez kijelölt cöveki segédírnok. A gyűlés napirendje a következő pontokat tartalmazhatja: Megbízások kiadása a könyvvizsgálóknak. Könyvvizsgálók képzése. A könyvvizsgálati kérdések és a hozzájuk tartozó utasítások áttekintése. A könyvvizsgálati kérdések hatékony áttekintéséhez használjuk a Gyakorló könyvvizsgálat eszközt a LUFAS felületen. 2

A LUFAS kiadási megjegyzések áttekintése a rendszer funkcióival vagy használatával kapcsolatos változások megismerése céljából. Korábbi könyvvizsgálati eredmények áttekintése olyan kockázatok vagy gyengeségek felmérése céljából, melyek további figyelmet igényelhetnek az aktuális könyvvizsgálatok során. Az ismételt könyvvizsgálati hiányosságok áttekintése, valamint annak megbeszélése, hogy milyen további vizsgálatok szükségesek ezen könyvvizsgálat során annak biztosításához, hogy a korábbi javító intézkedések hatásosak legyenek. Azon egységek értékelése, amelyeknek sorozatosan nincsenek könyvvizsgálati hiányosságaik. Amennyiben a könyvvizsgálatok elég alaposak, akkor hosszú távon nem valószínű, hogy egyáltalán ne legyenek könyvvizsgálati hiányosságok. A könyvvizsgálók értesítése a vezetői változásokról, mint például a püspökség új tanácsosa vagy új írnok elhívása esetén. A vezetőségi változások miatt a könyvvizsgáló alaposabban vizsgálhat néhány tranzakciót. Olyan cöveki irányelvek vagy korábbi cöveki könyvvizsgálói bizottsági határozatok megbeszélése, melyek hatással lehetnek a könyvvizsgálók munkájára. Második gyűlés a könyvvizsgálat áttekintése A cöveki könyvvizsgálói bizottság könyvvizsgálati áttekintő gyűlést tart, miután a könyvvizsgálatokat az egység vezetője már aláírta, azonban a cöveki könyvvizsgálói bizottság elnöke még nem. Ezt a gyűlést március elején tartják az év végi könyvvizsgálatok esetében, míg szeptember elején az évköziekre vonatkozóan. Ha az év végi könyvvizsgálatokat február végéig, az évközieket pedig augusztus végéig befejezik, azzal 15 napot biztosítanak a cöveki könyvvizsgálói bizottság számára a könyvvizsgálatok áttekintésére és benyújtására. A könyvvizsgálat akkor készült el, amikor azt a cöveki könyvvizsgáló és az egység vezetője is aláírta. Az egyházközségi könyvvizsgálat akkor került benyújtásra, amikor a cövekelnök aláírta azt. A cöveki könyvvizsgálat akkor került benyújtásra, amikor a cöveki könyvvizsgálói bizottság elnöke aláírta azt. A könyvvizsgálati áttekintő gyűlésen részt vesz a cöveki könyvvizsgálói bizottság, a cöveki könyvvizsgálók, a cövekírnok, valamint a pénzügyekhez kijelölt cöveki segédírnok. A gyűlés célja a könyvvizsgálati eredmények áttekintése, illetve az egyes könyvvizsgálati hiányosságok közös megbeszélése. A cöveki könyvvizsgálói bizottság határozza meg az egyes javító intézkedések hatásosságát, és szükség esetén javaslatokat tesz a javító intézkedések módosítására. A könyvvizsgálói bizottság elnöke vagy egy kijelölt bizottsági tag kéri meg az egység vezetőjét, hogy vizsgálja felül a javító intézkedést, amennyiben az elégtelen vagy nem javítja ki a gond alapvető okát. A bizottság kötelességeinek fontos része a kockázatok felismerése és kezelése. Miközben a cöveki könyvvizsgálói bizottság tagjai áttekintik a könyvvizsgálati hiányosságokat és a javító intézkedéseket, közösen tanácskozva meghatározzák, milyen pénzügyi képzésre van szükség, kik vennék hasznát a további képzésnek, illetve ki lenne a legalkalmasabb a képzés biztosítására. Amikor a cöveki könyvvizsgálói bizottság elnöke aláírja a könyvvizsgálatot, az aláírásával megerősíti, hogy ő és a bizottság tagjai áttekintették és jóváhagyták a tervezett javító intézkedéseket, és hogy az elnök utókövetést végez majd annak biztosítására, hogy a javító intézkedéseket időben elvégzik és jelentik. Harmadik gyűlés A könyvvizsgálat lezárása és értékelése A cöveki könyvvizsgálói bizottság könyvvizsgálatlezáró és értékelő gyűlést tart áprilisban az év végi, és októberben az évközi könyvvizsgálatokkal kapcsolatosan. A gyűlés célja a könyvvizsgálat minőségének értékelése és javítása, valamint a pénzügyi kockázatok felmérése és kezelése. Ezen a gyűlésen csak a cöveki könyvvizsgálói bizottság elnöke és annak tagjai vesznek részt. Kiváló alkalom ez arra, hogy nyílt és őszinte beszélgetést folytassanak a cövek könyvvizsgálati folyamatának minden 3

vonatkozásáról és a pénzügyi kockázatokról. (Lásd 3.4 A cöveki pénzügyi kockázatok megtalálása, felmérése és kezelése közös tanácskozással e dokumentum későbbi részében.) A gyűlés napirendje a következő pontokat tartalmazhatja: A könyvvizsgálati áttekintő gyűlésen kiadott megbízások áttekintése és utókövetése. Annak meghatározása, hogy a javító intézkedéseket kielégítően elvégezték e. Az alternatív megoldások megbeszélése és megbízások kiadása, amennyiben egy javító intézkedés nem látszik hatásosnak a könyvvizsgálati hiányosság megoldásában. A könyvvizsgálatok minőségének áttekintése, hogy meghatározzák, milyen további képzésre lehet szükség a cöveki könyvvizsgálók, az egységek vezetői, illetve az írnokok számára. Minden olyan személyi, valamint megbízásokat vagy eljárásrendeket érintő változás megbeszélése és dokumentálása, amelyet a következő könyvvizsgálati időszakig el kell végezni. Kockázatok különösképpen az egyházi alapok helytelen felhasználásával kapcsolatos kockázatok felmérése, és csökkentésük módjának meghatározása. Amikor a cöveki könyvvizsgálói bizottság elnöke elégedett azzal, ahogyan egy könyvvizsgálati hiányosságot megoldottak, akkor megoldottnak jelöli azt a LUFAS felületen. 3.2 Cöveki könyvvizsgálók képzése A cöveki könyvvizsgálói bizottság rendszeresen képez minden cöveki könyvvizsgálót, biztosítva, hogy értik a következőket: 1. A könyvvizsgálatok célja és folyamata. 2. Egyházi pénzügyi irányelvek és eljárásmódok. 3. Cöveki könyvvizsgálóként betöltött szerepük és azon felelősségük, hogy minden könyvvizsgálatot a szeretet lelkületével és a Szentlélek irányításával kell végezniük. 4. Az egyes könyvvizsgálati kérdések által megvilágított kockázatok. 5. A Helyi Egységek Pénzügyi Könyvvizsgálati Rendszerének (LUFAS) használata. Lehetséges képzési témák: Az egyházi könyvvizsgálatok célja. Hogyan ismerjük fel és kövessük a Lelket a könyvvizsgálat során? Az egyes könyvvizsgálati kérdések mögött rejlő tantételek miként védelmezik az egyházi alapokat és vezetőket? A könyvvizsgálat során miért fontosak a következők: Minden könyvvizsgálati kérdést pontosan úgy tegyenek fel, ahogyan az le van írva. Figyelmesen olvassák el és kövessék az utasításokat. Olvassanak fel minden támogató kérdést a Folyamat áttekintés és kockázatelemzés részben. A támogató kérdéseket tartalmazhatják azok az utasítások is, melyek néhány könyvvizsgálati kérdést követnek. A támogató kérdések segítenek a könyvvizsgálónak beazonosítani a könyvvizsgálat során kezelendő konkrét kockázatokat. A kérdések átfogalmazása, illetve az utasítások figyelmen kívül hagyása helytelen válaszokhoz és kevésbé eredményes könyvvizsgálathoz vezethet. Pénzügyek és Egyházi jólét intézése, 14. és 15. fejezet az 1. kézikönyvből. Hogyan vezessenek magas minőségű könyvvizsgálatokat, és miért találnak az ilyen könyvvizsgálatok általánosságban könyvvizsgálati hiányosságokat? Hogyan biztosítanak a könyvvizsgálati hiányosságok tanulási lehetőségeket; miért kell a könyvvizsgálati hiányosságokat jó szívvel fogadni, nem pedig félni tőlük; és hogyan 4

erősítik meg a könyvvizsgálatok az egység vezetőit és az írnokokat, miközben segítenek nekik fejlődni? Mi a könyvvizsgálat Folyamat áttekintés és kockázatelemzés részének célja, és hogyan irányítják a könyvvizsgáló vizsgálatát a kockázatelemzési kérdésekre adott válaszok? A sikeres javító intézkedés összetevői. Hogyan használjuk a LUFAS felületen található Gyakorló könyvvizsgálat eszközt a képzéshez? A cöveki könyvvizsgálói bizottság elöl jár a cöveki könyvvizsgálók képzésében. A bizottság arra is buzdítja a könyvvizsgálókat, hogy önállóan is tanuljanak. Az LDS.org honlap Súgóközpont része számos cikket tartalmaz az egyházi pénzügyekkel és a könyvvizsgálattal kapcsolatosan. Az önképzés kiváló módja a gyakorló könyvvizsgálat a LUFAS felületen. 3.3 Egyéb cöveki pénzügyi képzés felügyelete A cövekelnök megbizonyosodik róla, hogy az egységvezetők és az írnokok megismerjék a pénzügyekkel kapcsolatos kötelességeiket, valamint kövessék az egyház pénzügyi irányelveit és eljárásmódjait (lásd 1. kézikönyv. 14.2.1). Segítségképpen a cövekelnök ezen feladatában a cöveki könyvvizsgálói bizottság a könyvvizsgálati eredmények, a cöveki könyvvizsgálók és a bizottság tagjainak saját észrevételei segítségével felméri, mennyire volt eredményes az előző cöveki pénzügyi képzés, és meghatározza, milyen további képzés szükséges. A cöveki könyvvizsgálói bizottság tesz javaslatot a cövekelnökségnek a pénzügyi képzés tartalmára, ütemezésére, valamint arra, kiknek szükséges a képzés, és kik nyújthatják a legjobb tanításokat. A püspök számára tartott pénzügyi képzés például akkor lehet a legeredményesebb, ha a cövekelnökség egyik tagja végzi azt. A pénzügyi képzést a cövekelnök irányítása alatt a következő személyek végezhetik: A cövekelnökség tagjai. Cövekírnokok. A területi segéd könyvvizsgáló. A cövekelnök által kijelölt egyéb képzett személyek. 3.4 A cöveki pénzügyi kockázatok megkeresése, felmérése és kezelése közös tanácskozással A cöveki könyvvizsgálói bizottság tagjai azzal készülnek fel az eredményes közös tanácskozásra, hogy gyarapítják saját ismereteiket a cövek pénzügyi eljárásaival, valamint az egyház pénzügyi eljárásmódjaival és előírásaival kapcsolatosan. A személyes felkészülés részét képezheti az egyházi kézikönyvek, valamint az LDS.org oldal Súgóközpontjában található Feljegyzés vezetés oldal Pénzügyek részének tanulmányozása. A felkészülés része lehet továbbá az elvégzett könyvvizsgálatok alapos áttekintése, és a Helyi Egységek Pénzügyi Könyvvizsgálati Rendszerében (LUFAS) található korábbi könyvvizsgálati adatok elemzése. A cöveki könyvvizsgálói bizottság azért gyűlésezik, hogy imádságos lélekkel megkeressék és megbeszéljék a cövek pénzügyi kockázatait, valamint közösen tanácskozva sugalmazott megoldásokat találjanak ezen kockázatok hatásos kezelésére. A kockázatelemzés az a folyamat, melynek során meghatározzák, milyen negatív események következhetnek be és milyen valószínűséggel. Ide tartozik az az eshetőség is, hogy valamilyen negatív esemény már be is következett. Az egyházi pénzügyek kockázatelemzése gyakran a következő kérdések feltevésével kezdődik: Milyen hiba történhet? Miért következhet be a hiba? Mit tehetünk a megelőzés érdekében? A cöveki könyvvizsgálói bizottságnak fontolóra kell vennie legalább a következő pénzügyi kockázatra utaló jeleket: Bizonyíték arra, hogy a vezetők szándékosan vagy véletlenül olyan helyzetbe hozzák magukat, ahol kísértés érheti őket az alapok 5

személyes célra történő helytelen használatára, illetve ahol megvádolhatók lehetnek ezzel. Néhány lehetséges bizonyíték: Nagy számú kifizetés az egység vezetője, a felesége, illetve más vezetők vagy az ő házastársuk részére. Nagy számú kifizetés támogató dokumentáció nélkül. Nem követik a társas tantételt az adományok feldolgozása és befizetése során. Késedelmes befizetések. A cövekelnökök nem tekintik át rendszeresen és hatékonyan a püspökökkel az adott Egység pénzügyi kimutatásait. Az egységvezetők vagy írnokok nem tekintik át alaposan az Egység pénzügyi kimutatásait minden hónapban. Szokatlan böjti felajánlási kifizetések vagy nagy összegű böjti felajánlási segítség. Nagy számú könyvvizsgálati hiányosság. Ismétlődő könyvvizsgálati hiányosságok. Sorozatosan nincsenek könyvvizsgálati hiányosságok. Az egységvezetők nem értik a könyvvizsgálati hiányosságokat és azok megoldását. Nem biztonságosan tárolt egyházi pénzalapok vagy pénzügyi nyilvántartások. A cöveki könyvvizsgálói bizottság figyelembe vehet egyéb kockázatra utaló jeleket is, mint például gazdasági nyomás a cövek tagjain és a papsági vezetőkön, a vezetők ismeretei és tapasztalatai, a terület kulturális sajátosságai, a bankok elhelyezkedése, valamint az egyházi pénzalapok és épületek fizikai biztonsága. A pénzügyi kockázatok csökkentésének lehetőségei: A könyvvizsgálatok átfogó minőségének javítása alaposabb, pontosabb és még inkább időben történő végrehajtáson keresztül. A könyvvizsgálók támogatása abban, hogy tisztább képet adhassanak a cöveki könyvvizsgálói bizottságnak az észlelt pénzügyi gondokról és azok bekövetkezésének okairól. Az egységvezetők támogatása olyan javító intézkedések megtervezésében, amelyek megelőzik az ismétlődést, és a gondok forrására reagálnak. Helyénvaló egyházi jóléti tantételek oktatása, és az ezek betartásáról való megbizonyosodás (lásd Egyházi jólét intézése, 1. kézikönyv. 5. fejezet). A könyvvizsgálati kérdések a megfontolandó főbb kockázatok közül sokat meghatároznak. A könyvvizsgálati eredmények és jelentések éppen ezért a kockázati adatok kiváló forrásai a cöveki könyvvizsgálói bizottság számára. 4. Felelősség A cöveki könyvvizsgálói bizottság közvetlenül a cövekelnöknek jelent. A cöveki könyvvizsgálói bizottság elnöke rendszeresen beszámol a bizottság tevékenységeiről. Beszámolója a következőket tartalmazhatja: Könyvvizsgálatok eredménye, például könyvvizsgálati benyújtási helyzetkép, könyv vizsgálók észrevételei, a könyvvizsgálati hiányosságok összegzése, valamint a könyvvizsgálati hiányosságok megoldása. Megtalált pénzügyi kockázatok köztük az egyházi alapok helytelen felhasználása. Hogyan kezelik a kockázatokat képzés, megfigyelés, könyvvizsgálat és egyéb eszközök segítségével. Folyamatban lévő vagy a jövőben szükségessé váló képzések. A cöveki könyvvizsgálói bizottság és a cöveki könyvvizsgálók személyi szükségletei. Marion G. Romney elnök azt tanította: Emlékezzetek, fivérek, hogy visszatérni és jelentést tenni a hithű és bölcs sáfár végső cselekedete ( Welfare Services: The Savior s Program, Ensign, Nov. 1980, 93). 6

5. Befejezés A teljesen megszervezett és megfelelően működő cöveki könyvvizsgálói bizottságok az egyházi alapok megfelelő kezelésének és felügyeletének, valamint a szentek megáldásának szerves részét képezik. A cöveki és egyházközségi könyvvizsgálatok céljait remekül leírja az 1. kézikönyv: A könyvvizsgálók meggyőződnek róla, hogy megfelelően fel lettek jegyezve a tizedek és más felajánlások, hogy megfelelő elszámolás készült az egyház pénzalapjait illetően és azok védve vannak, és hogy a pénzügyi nyilvántartások adatai teljesek és pontosak (14.9.3). Amikor a cöveki könyvvizsgálói bizottság tagjai megfelelő módon ellátják feladataikat, akkor megvédelmezik az egyház szent alapjait, és megerősítik azokat, akik kezelik ezeket. 2016 Intellectual Reserve, Inc. All rights reserved. Az angol eredeti jóváhagyva: 9/16. A fordítás jóváhagyva: 9/16. A Stake Audit Committee fordítása. Hungarian. PD60002595 135 7