Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében



Hasonló dokumentumok
Közigazgatási hatósági eljárásjog 8. Előzetes megjegyzések. A közigazgatás kontrollja

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3135/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3153/2015. (VII. 24.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő


A bíróság határozatai. Dr. Nyilas Anna

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3041/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt

BIZONYÍTÁS A KÖZIGAZGATÁSI PERBEN. dr. Koltai György

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA 1/2003. KPJE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! jogegységi határozatot

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.


1. Intézményrendszer az új törvényben A Tanács jövője

Elek Balázs. A jogerő a büntetőeljárásban

Jogorvoslatok kérelemre: fellebbvitel, újrafelvétel, bírósági felülvizsgálat (közigazgatási per), Alkotmánybíróság határozata alapján

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Az EUIPO ELŐTT FELMERÜLT KÖLTSÉGEK ÉRVÉNYESÍTÉSE A MAGYAR BÍRÓSÁGOK ELŐTT?

Jogorvoslatok I. Jogorvoslati eszközök kialakulása

4/2010. (X. 20.) Közigazgatási jogegységi határozat

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

A román igazságszolgáltatási rendszerről dióhéjban. Szerző: Dr. Szűcs Réka

ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON FAX:

ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

2016/2017. tanév II. félév mesterképzési szak TANMENET a KÖZIGAZGATÁSI BÍRÁSKODÁS. tantárgyhoz. Budapest, február

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3064/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3220/2015. (XI. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában dr. Czine Ágnes alkotmánybíró különvéleményével meghozta a következő

Közigazgatási hatósági eljárásjog 6. A döntés. Döntés

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AUSZTRIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON

c) A rendes bíróságokra vonatkozó részletes magyarázatok

A f ell l e l bb b e b zési i elj l á j rás Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

A SZEKSZÁRDI TÖRVÉNYSZÉK BÜNTETŐ ÜGYSZAKÁNAK ÉVI ÜGYELOSZTÁSI RENDJE

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3014/2015. (I. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta az alábbi.

Kollokviumi kérdések 2011 / 2012 II. félév Polgári Eljárásjog 2

VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.

/Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapja, Újvidék, május 22, 8. szám/

2013. évi... törvény. a polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény módosításáról

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3094/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Jogorvoslat II. A döntés véglegessége. A végrehajtási eljárás

A szakmai követelménymodul tartalma:

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3344/2018. (X. 26.) AB VÉGZÉSE

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

A jogerő és a végrehajthatóság alapkérdései

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ZENTA KÖZSÉG HIVATALOS LAPJA

Előadó: Kiss Andor. okl. építőmérnök, építőmester szakmérnök, vezető főtanácsos kormánytisztviselő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3092/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Kollokviumi kérdések büntetőeljárási jogból 2011/12-es tanévtől visszavonásig

Javaslat a tényállás tisztázása érdekében szükséges eljárási cselekmények végrehajtására történő felhatalmazásra

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA. v é g z é s t :

Közbeszerzési szerződésekkel kapcsolatos perek. Az új közbeszerzési szabályozás Barabás Gergely Budapest, február 25.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3038/2015. (II. 20.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3071/2015. (IV. 10.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában meghozta a következő.

A közjegyzői nemperes eljárások

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

A közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tervezete Június 14.

A HALLGATÓI JOGORVOSLAT RENDJE

Az előadás tartalmi felépítése

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3259/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3096/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Rendhagyó törvényházi szeminárium a közigazgatási perrendtartásról

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3004/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/ (IV. 30.) OBH utasítása a bíróságok perbeli képviseletéről szóló szabályzatról

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3097/2015. (V. 19.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3180/2015. (IX. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Fellebbezéssel megtámadható határozatok. az elsőfokú polgári peres eljárásban

Az új Pp. jogalkalmazási kérdéseivel foglalkozó konzultációs testület január 12-én tartott ülésén elfogadott állásfoglalások 1

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3205/2015. (X. 27.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

ÜGYÉSZSÉGI STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz eljárás tárgyában dr. Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolásával meghozta a következő

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

EU jogrendszere október 11.

Jogorvoslatok kérelemre induló jogorvoslati eljárások. Hegyesi Zoltán egyetemi tanársegéd

Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3077/2015. (IV. 23.) AB VÉGZÉSE

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat

Közigazgatási jogérvényesítési és jogvédelmi ismeretek

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének JÉ-I-10020/2012. számú végzése a Nyúl és Vidéke Takarékszövetkezet számára kérelme elutasításáról

TSZVSZ ORSZÁGOS TŰZVÉDELMI KONFERENCIA

Építményengedélyezés 2016

v é g z é s t : I n d o k o l á s :

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola. A főiskola hallgatóinak fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata

Amit az új hatósági eljárási törvényről tudni kell

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3114/2015. (VI. 23.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 119/2018. (II. 13.) számú HATÁROZATA

HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

STATISZTIKAI ÖSSZEÁLLÍTÁS

AZ ÓBUDAI EGYETEM HALLGATÓI JOGORVOSLATI ELJÁRÁS SZABÁLYZATA

Bevezetés a p o p l o g l á g ri i elj l á j rásjo j g o b g a Dr. r P ri r b i ul u a l L ász s ló e y g e y t e e t m e i m i do d ce c n e s

KÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3003/2015. (I. 12.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmány bíróság tanácsa alkotmány jogi panasz tárgyában meghozta a következő.

Tájékoztatás a jogorvoslati eljárásokról. Jogorvoslat és döntés-felülvizsgálat

Átírás:

Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb instanciájú bírósága 2 a Legfelsőbb Kasszációs Bíróság, mely az általános illetékességű 3 bíróságok közé tartozik. A Legfelsőbb Kasszációs Bíróság közvetlenül felsőbb fokú bírósága a Gazdasági Apellációs bíróságnak, a Felsőfokú Szabálysértési Bíróságnak, a Közigazgatási Bíróságnak, és az Apellációs Bíróságnak. 4 A Legfelsőbb Kasszációs Bíróságnak kétféle hatásköre van: 1. ítélethozatali, 2. ítélethozatalon kívüli hatáskör. Ha az ítélethozatali hatáskörről van szó, a Legfelsőbb Kasszációs Bíróság olyan rendkívüli perorvoslat alapján hoz határozatot, amelyet a Szerbia Köztársaságban hozott bírói ítélet ellenében nyújtottak be, valamint egyéb törvény által előirányzott esetekben. E bíróság a bíróságok közötti hatásköri jogvitákban dönt, amennyiben e hatásköri jogvitákra más bíróságnak nincs hatásköre. Ugyanakkor e bíróság dönt a bírósági hatáskör átruházására (delegációjára), amennyiben ez szükséges az eljárás megkönnyítése céljából, vagy egyéb fontos oknál fogva. 5 Dr. Szalma Mária (Marija Salma), egyetemi rendes tanár, Újvidéki Egyetem, Jogtudományi Kar, Polgári Jogi Tanszék, Polgári Eljárásjog, Újvidék E tanulmány Az európai és a precedensjog hatása a polgári anyagi és eljárási jogra Szerbiában és a Vajdaságban című projektum keretében folytatott kutatás eredménye. A projektum hordozója a Vajdasági Tudományos és Művészeti Akadémia. 1 A bíróságokról szóló törvény (a továbbiakban: BT), Szerbia Köztársaság Hivatalos Közlönye (Službeni Glasnik RS) 116/2008, 104/2009, 101/2010. 2 BT, 12. szakasz. 3 BT, 11. szakasz 1. bekezdés. 4 BT. 15. szakasz 1. bekezdés. 5 BT. 30. szakasz. 179

Az ítélethozatali hatáskörön kívüli hatáskörbe tartozik: 1. A Legfelsőbb Kasszációs Bíróság elvi határozatokat hoz a bírói jogalkalmazás egységesítése céljából; 2. elemzi a törvényi és egyéb jogszabályok alkalmazását valamint ezzel kapcsolatosan a bíróságok munkáját; 3. kinevezi az Alkotmánybíróság bíráit; 4. véleményezést nyújt a Kasszációs legfelsőbb Bíróság elnökjelöltje tekintetében; 5. egyéb törvénnyel megszabott tevékenységet folytat. 6 A Legfelsőbb Kasszációs Bíróság a jogorvoslatokról háromtagú tanácsban dönt, ha a törvény másként nem rendelkezik. A Legfelsőbb Kasszációs Bíróság azon határozatai, melyek lényegesek a bírói gyakorlat számára, valamint összes elvi határozatai külön ítélettárban jelennek meg. A Legfelsőbb Kasszációs Bíróság összes perorvoslati határozatai a Legfelsőbb Kasszációs Bíróságnak internetes oldalán jelenik meg. 7 A Legfelsőbb Kasszációs Bíróság belső szervezése szerint e bíróság: 1. Osztályokból (büntető, polgári és közigazgatási); 2. Osztályok Üléseiből; 3. e bíróság Általános Üléséből; továbbá 4. e bíróság titkárságából áll. 5. A Legfelsőbb Kasszációs Bíróságnak Ügyviteli Szabályzata van, mely a bíróság belső szervezetét és munkáját közelebbről szabályozza. Az Osztályülés osztályok szerinti hatáskörén belül jogi álláspontokat alakít ki, melyek kötelezőek az Osztály összes tanácsa számára. 8 A Legfelsőbb Kasszációs Bíróság Általános Ülése olyan elvi határozatokat hoz, amelyek kötelezőek a Legfelsőbb Kasszációs Bíróság összes tanácsa számára. Módosítására csak a Legfelsőbb Kasszácós Bíróság Általános Ülésén kerülhet sor. 9 Az új Polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében 10 a Legfelsőbb Kasszációs Bíróság hatáskörébe tartozik olyan jogi kérdésről való döntéshozatal, amely az elsőfokú bíróságok előtti tárgyakban nagyobb számban vitás volt. További feltétel, hogy szükség mutatkozik arra, hogy az egységes jogalkalmazás céljából a legfelsőbb Kasszációs 6 BT. 31. szakasz. 7 BT. 33. szakasz. 8 BT. 43. szakasz. 9 BT. 44-45. szakasz. 10 Szerbia Köztársaság 2011. szeptember 28.-ai Polgári perrendtartásáról szóló törvénye (SZK Hivatalos Közlönye, 72/2011), a továbbiakban Pp. 180

Bíróság állást foglaljon az elsőfokú bíróságok előtt jelentkező nagyobb számú vitás kérdésről. Végül, az elsőfokú bíróság hivatalból, vagy a felek javaslata alapján, kérelemmel (tehát nem jogorvoslattal) fordulhat a Legfelsőbb Kasszációs Bírósághoz, a vitás jogi kérdés megoldása céljából. 11 A Legfelsőbb Kasszációs Bíróság a vitás jogi kérdésről az elvi határozatok eljárási szabályai szerint foglal állást. 12 E sorok szerzője nem tartja az új Pp megoldását sem helyesnek, sem jónak. Nem ösztönzi az elsőfokú bíróságokat, hogy adott jogi kérdéssel összefüggő teljes tényállást megállapítsák, mely alapjául szolgálna a jogalkalmazásnak, azaz jogértelmezésnek. Instancionális eljárást megkerülve, ösztönzi a Legfelsőbb Bírósághoz fordulást, szinte átugorván a rendes perorvoslat által nyújtott jogi kérdések fellebbviteli tisztázását szolgáló lehetőséget. Az osztrák polgári perrendtartási jogban van lehetőség a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásának kikéréséhez, de csupán a felülvizsgálati eljárás keretében. 13 A magyar polgári eljárási jogban a jogalkalmazás egysége céljából az 1997. évi bírósági szervezeti törvény értelmében, a korábbi elvi határozatok helyett bevezeti a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatait. 14 E jogszabályok szerint a Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatot hoz, de emellett elvi döntéseket is. A jogegységi határozatot elvi jogi kérdésekben hozza meg a Legfelsőbb Bíróság, amennyiben ez szükséges a bírói gyakorlat további fejlesztése, vagy a jogalkalmazás egységesítése érdekében. A jogegységi határozat iránti eljárását a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint a Legfelsőbb Bíróság Büntető- és Polgári Jogi Osztálya indítványozhatja. Ezt az eljárást indítványozhatják továbbá a megyei bíróságok amennyiben megmutatkozik, hogy hatásköri területükön az alsó fokú bíróságok a jogszabályokat nem egységesen alkalmazták. 15 Mindkét említett jogrendszerben ismeretlen az a lehetőség, melyet a szerb jog előirányoz, nevezetesen, hogy az elsőfokú bíróság folyamodhat a legfelsőbb bírósághoz elvi álláspont kialakítása érdekében, ha úgy ítéli meg, hogy adott jogi kérdés 11 Pp 180. szakasz. 12 Pp. 183. szakasz 1. bekezdés. 13 Ld. Rechberger-Simotta, Zivilprozessrecht, Erkenntnissverfahren, 6. Aulage, Manz sche Verlags- und Universitätsbuchhandlung, Wien, 2003, 472. old. 851. széljegzet. 14 Ld. az 1997. évi bírósági szervezeti törvény 27-33. paragrafusait. 15 Ld. Kengyel Miklós, Magyar polgári eljárásjog, Osiris Kiadó, Budapest, 2006, 96-98. oldal. 181

értelmezése tekintetében nagyobb számban fordul elő az alsó fokú eljárásokban azonos jogi kérdésben az egymástól eltérő jogi állásfoglalás. Az új (szerb) Pp szerint a felülvizsgálati eljárás engedélyezett a másodfokú jogerős bírósági határozat ellenében, a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül. 16 A felülvizsgálat továbbá engedélyezett, ha ezt külön törvényi rendelkezés lehetővé teszi. 17 A felülvizsgálat nem engedélyezett, tulajdoni jogosultsággal kapcsolatos ingatlan jogvitákban, dologátadás vagy más tevőleges szolgáltatás iránti jogvitákban vagy pénztartozás esetén, amennyiben a perérték a vitás kérelemben nem haladja meg a 100.000 eurót, a kereset benyújtás időpontjában fennálló jegybanki árfolyam szerint. 18 Az új (szerb) Pp bevezeti az ún. különleges felülvizsgálati eljárást. Ugyanis a felülvizsgálat kivételesen engedélyezett anyagi jog téves alkalmazása miatt azon másodfokú bírósági határozat ellenében, mely egyébként felülvizsgálati kérelemmel nem támadható meg, amennyiben az apellációs (másodfokú) bíróság, továbbá a Legfelsőbb Kasszációs Bíróság megítélése szerint közérdekből szükséges a jogi kérdések megítélése, a polgárok egyenrangúsága, a bírói gyakorlat egységesítése céljából, továbbá amikor ez szükséges új jogértelmezés szemszögéből. 19 Egyébként a felülvizsgálati kérelemről Legfelsőbb Kasszációs Bíróság hoz határozatot. 20 A felülvizsgálati kérelem nem halasztja annak a jogerős bírósági határozatnak végrehajtását melynek ellenében e kérelem szól. 21 Ez elfogadható megoldása az új Pp-nek. Az új Pp szerint a különleges felülvizsgálati eljárás mellett, határoz a rendes felülvizsgálati kérelemről. A Legfelsőbb Kasszációs Bíróság határoz a köztársasági ügyész másodfokú, jogerős bírói határozat felülvizsgálatára vonatkozó indítványáról. E kérelmet az ügyész abban az esetben nyújtja be, ha a törvény sérelmére a közérdek megsértése útján kerül sor. 22 16 Pp. 403. szakasz 1. bekezdés. 17 Pp. 403. szakasz 2. bekezdés. 18 Pp. 403. szakasz 3. bekezdés. 19 Pp. 404. szakasz 1. bekezdés. 20 Pp. 405. szakasz. 21 Pp. 406. szakasz 1. bekezdés. 22 Pp. 421-425. szakaszok. 182

II. Az új szerbiai polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében a Legelsőbb Kasszációs Bíróság a következő rendkívüli perorvoslatok kapcsán hozhat határozatot egyedi peres ügyekben: 1. jogerős másodfokú bírósági határozatok iránt benyújtott ügyféli felülvizsgálati kérelem kapcsán, 2. jogerős másodfokú ítélet iránti felülvizsgálati kérelem, melyet a köztársasági ügyász nyújt be. Ezen túlmenően, nem egyes perek ügyében, a Legfelsőbb Kasszációs Bíróság a jogalkalmazás egységének biztosítása céljából elvi állásfoglalást alakíthat ki. Ezek az állásfoglalások nem kötelezik közvetlenül az alsófokú bíróságokat, hanem csupán a Legfelsőbb Kasszációs Bíróság osztályait. Ami azt jelenti, hogy a hozzájuk érkező azonos jogi kérdést tartalmazó perorvoslati ügyekben kötelesek tiszteletben tartani a korábbi elvi állásfoglalást, mindaddig, amíg újabbra nem kerül sor. Újítás az, hogy az elsőfokú bíróság is fordulhat a legfelsőbb bírósághoz elvi állásfoglalás kialakítása céljából, amennyiben adott jogi kérdés tekintetében az elsőfokú bíróság előtt nagyobb számban fordul elő az eltérő gyakorlat. Amennyiben a Legfelsőbb Bíróság elfogadja az indítványozást, az új elvi határozat köztelezi az alsófokú bíróságot az előtte folyamatban levő ügyben, de más alsófokú bíróságot is, azonos jogi kérdést tartalmazó ügyben. Egyébként a jogegységi elvi állásfoglalás iránti eljárást az általános ülésen alakítja ki a Kasszációs Legfelsőbb Bíróság, melynek összehívására a Legfelsőbb Bíróság elnöke illetékes. Az osztályok nem illetékesek az elvi állásfoglalások kialakítására. III Az új szerbiai Pp Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre tekintetében témánk szemszögéből kiemelt jelentősége van az Általános Ülésen elvi állásfoglalási eljárásnak. Feltehető a kérdés milyen jellege van az általános állásfoglalásnak külön jogforrást jelent-e, vagyis a klasszikus értelemben vett törvényi jogforrás mellett bevett precedenst, vagy csupán jogértelmezést. Arra való tekintettel, hogy a legfelsőbb bírósági elvi állásfoglalás közvetlenül nem kötelezi az alsófokú bíróságokat, csupán a Legfelsőbb Kasszációs Bíróság osztályait, véleményünk szerint nincs szó szűkebb értelemben vett precedensi jogról. Inkább arról 183

van szó, hogy a Legfelsőbb Bíróság ezen állásfoglalásai az eljárási és anyagi törvényi jogszabályok egységes értelmezését, azaz a jogegység biztosítását szolgálják. 184