Kereskedési könyvi piaci és partnerkockázatok felügyeleti szemmel Soltész József, FRM Magyar Nemzeti Bank Speciális Kompetencia Igazgatóság Budapesti Corvinus Egyetem 2017.03.09 1
Mi is a piaci kockázat és miért fontos ez?
Miért van szükség a piaci kockázatok felügyeleti kontrolljára? I. A hitel és az operációs kockázat mellett a piaci kockázat is jelentős a bankok életében. A piaci kockázat a piaci árfolyamok mozgásából bekövetkező veszteség lehetőségét jelenti. A magyar bankok számára materiális kockázatok A magyar bankok számára materiális kockázatok: Devizaárfolyam-kockázat (pl.: HUF gyengülése EUR-ral szemben) Kamatlábkockázat (pl.: A hozamok emelkedése miatt esik az állampapírok árfolyama) Magyar Nemzeti Bank 3
Miért van szükség a piaci kockázatok felügyeleti kontrolljára? II. További fontos kockázatok Árukockázat (pl.: energiahordozók, mezőgazdasági termékek) Részvénykockázat Hitelfelár kockázata Opciók nem-delta kockázata Csődkockázat (A kereskedési könyvben) A szabályozás és a gyakorlat kiemelt figyelmet helyez a derivatív termékekre (származtatott ügyletek) A származtatott ügyletek olyan pénzügyi instrumentumok, amelyek értéke más pénzügyi instrumentum árán alapul. Példák: határidős termék (futures vagy forward), opció, swap (csereügylet) Kiemelt figyelmet kapnak felügyeleti oldalról, amelynek oka, hogy könnyű vele nagy tőkearányos veszteségeket elérni, ráadásul a kockázati profiljuk is összetett (pl.: értékük nem-lineárisan változik az alaptermék árával). Magyar Nemzeti Bank 4
A derivatívák sok típusát használják Könyvajánló A legfontosabb típusok Forward: Kötelezettség alaptermék megvásárlására vagy eladására egy meghatározott jövőbeli időpontban. 100 db MOL részvény eladása 2018.06.13-án 21000 Ft-os árfolyamon. Futures: Hasonló, mint a forward, de tőzsdén kereskedett és letéti követelményei vannak. 100 db BUX1812 vásárlása 34 000 Ft-os áron, alaptermék: BUX index, lejárat: 2018 december. A változó letét vásárláskori és az aktuális árfolyam különbözetének felel meg. Swap: Két pénzügyi alaptermék (pl.: devizák, kamatbázisok) cseréjére vonatkozó kötelezettség. A következő 5 évben 3 hónapos BUBOR kamatot fizetek és 3% fix kamatok kapok, névérték: 100 millió Ft. https://www.amazon.com/options-futures- Other-Derivatives-9th/dp/0133456315 Opció: Vételi vagy eladási jog, előre meghatározott árfolyamon, mennyiségben és időpontban. Vételi opció 100 db OTP részvény vásárlására 2018.03.08-án 10 000 Ft-os áron. Magyar Nemzeti Bank 5
Pénzügyi katasztrófák 1a: Félrevezetett menedzsment Societe Generale 2005 és 2008 között Kerviel, a Societe Generale junior tradere nagy, engedély nélküli pozíciókat vett fel a határidős termékekben és részvényekben. Annak érdekében, hogy elrejtse a kockázatokat, jövőben induló fiktív ügyleteket hozott létre, amely kimutatásokban elrejtette a valós kitettséget. Jól ismerte az elszámolási eljárásokat, ezért mindig időben visszavonta ezeket az ügyleteket. Összesen 1000 fiktív ügyletet rögzített mielőtt lebukott. Valós pozíció Valós pozíció Érzékelt nettó pozíció Kockázati limit Idő Érzékelt nettó pozíció Kockázati limit Idő Fiktív pozíció Ügylet visszavonása és újrakötése Fiktív pozíció Magyar Nemzeti Bank 6 Forrás: By Source, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=12559527
Pénzügyi katasztrófák 1b: Félrevezetett menedzsment Societe Generale Banki folyamati hiányosságok A Bank treasury rendszerei nem voltak képesek bruttó pozíciók megfelelő értékelésére, csupán a nettó pozíciót figyelték. A rendszer nem volt beállítva, hogy figyelje az ügyletek visszavonásának adatait. Nem tartották be a kötelező egybefüggő két hetes szabadság szabályát. A fedezeti és pénzmozgási riportok nem voltak trader szinten előállíthatóak. A nyereség/vesztéség kimutatás nem volt kellő elemezve, nem volt kimutatható hogy honnan származik az eredmény. Hogyan segíthettek volna ezek? => A bruttó pozíciók figyelésével hamarabb észre vehették volna a túl magas pozíciókat. => A visszavont ügyletek magas száma alapján gyanús lett volna a trader. => A helyettes trader jó eséllyel észrevette volna a nagyszámú jövőben kezdődő tranzakciót. => A nagy aktivitással a trader kitűnt volna a többiek közül. => A nyereség/veszteség kimutatás magyarázata feltárhatta volna a trader valós kereskedési stratégiáját A tradert 2008 januárban egy rutin ellenőrzés buktatta le. A Bank 7,1 milliárd dollár veszteséget szenvedett. Az incidens reputációs károkat okozott és tőkebevonás vált szükségessé. Magyar Nemzeti Bank 7 Forrás: By Source, Fair use, https://en.wikipedia.org/w/index.php?curid=12559527
Pénzügyi katasztrófák 2a: Extrém árfolyammozgások Metalgesellschaft A Metalgesellschaft olyan szerződéseket kínált az ügyfeleinek, hogy azok fix mennyiségben vehessenek olajat fix áron egy 5 vagy 10 éves periódus alatt. Az ügyfeleknek megvolt a lehetősége, hogy kilépjenek a szerződésből, ha a piaci árak a fixált ár fölé emelkednének. Ekkor az Metalgesellschaft vállalta az árfolyamkülönbözet felének kifizetését. A látszólag kedvezőtlen feltételek ellenére mikor érte meg az ügyfeleknek az opció lehívása? Ha már a továbbiakban nem volt szüksége a termékre, vagy pénzügyi nehézségekkel küzdött. Tehát a Vállalatnak short (eladási) pozíciója volt hosszú lejáratú forward szerződésekből. A kitettséget rövid lejáratú long (vételi) futures szerződésekkel fedezte, amiket továbbgörgetett. Ilyen módon a vállalat védett volt az árfolyamingadozások ellen. Fedezeti pozíció Rövid lejáratú Vételi (long) Futures Ügyféllel szembeni pozíció Hosszú lejáratú Eladási (short) Forward Start Magyar Nemzeti Bank 8 Forrás: http://www.prmia.org/sites/default/files/references/mg_iit.pdf
Pénzügyi katasztrófák 2b: Extrém árfolyammozgások Metalgesellschaft Fedezeti pozíció Rövid lejáratú Vételi (long) Futures Ügyféllel szembeni pozíció Hosszú lejáratú Eladási (short) Forward Start - - - - $ +$ +$ +$ +$ Ez a megközelítés elméletben jól fedezte a piaci kockázatokat. Azonban a ilyen méretű pozíció már illikvidnek számított a piacon. (A likvidáláshoz 20-55 nap kellett volna.) 1993-ban a olaj ára 24 dollárról 14 dollárra esett. Ez a long (vételi) pozíciók átértékelődéséhez és a változó letéti követelmények miatt jelentős pénzkiáramláshoz vezetett. A short (eladási) pozíciókon azonban nem alkalmaztak változó letéti szabályokat, illetve számviteli értelemben nem értékelték át ezeket a pozíciókat. Tehát számviteli szempontból a long pozíciókon keletkezett veszteséget nem ellensúlyozta a short pozíciókon keletkezett nyereség A számviteli szabályok miatt nagy veszteséget számolt el a Vállalat, ezért a hitelminősítése is romlott, ami tovább rontotta finanszírozási pozícióit. Magyar Nemzeti Bank 9 Forrás: http://www.prmia.org/sites/default/files/references/mg_iit.pdf
Hogyan kezelte ezt a nemzetközi szabályozás?
A piaci kockázati szabályozás folyamatosan fejlődött Basel I Nem kezelte a piaci kockázatokat A kockázatok jobb megragadásában és a rövidítések számának növekedésében Basel II Kereskedési könyv (Trading Book) definíciója Standardised Approach (SA): (Kitettség alapú) Internal Model Approach (IMA): Value at Risk (VaR) + Specific Risk Charge (SRC) Basel II.5 Standardised Approach (SA): (Kitettség alapú) Internal Model Approach (IMA): Value at Risk (VaR) + stressed Value at Risk (svar) + Incremental Risk Charge (IRC) Basel III (FRTB) Standardised Approach (SA): Sensitivities Based Approach(SBA) + Default Risk Charge (DRC) + Residual Risk Add-On (RRAO) Internal Model Approach (IMA): Expected Shortfall (ES) + Default Risk Charge (DRC) + Non- Modelable Risk Factors (NMRF) Magyar Nemzeti Bank 11
Basel II: A kereskedési és banki könyv szétválasztását az eltérő pozíciótartási időtáv és az eltérő kockázati profil indokolta. Basel II Kereskedési könyv (Trading Book) definíciója Standardised Approach (SA): (Kitettség alapú) Internal Model Approach (IMA): Value at Risk (VaR) + Specific Risk Charge (SRC) De miért? Kereskedési könyv (Trading Book) Banki könyv (Banking Book) A kereskedési és banki könyv szétválasztását az eltérő pozíciótartási időtáv és az eltérő kockázati profil indokolja. Kereskedési szándék: Értékesítés rövid távon Profitszerzés rövid távú árfolyammozgásokból Arbitrázsprofit A fenti pozíciók fedezése Amit nem kell a kereskedési könyvbe besorolni, néhány tipikus példa: Lakossági, vállalati hitelek Lakossági, vállalati betétek Állampapírok, amennyiben hosszú távra vannak tartva. A fent említett ügyletek kockázatainak fedezésére kötött derivatívák, egyéb ügyletek. Fontos, hogy a deviza- és az árukockázat a teljes bankra vonatkozik, nem csak a kereskedési könyvre. A banki könyvi kamatlábkockázatokat külön kezelik a bankok és a szabályozás. Magyar Nemzeti Bank 12
Basel II: Tőkeképzési megközelítések Basel II Kereskedési könyv (Trading Book) definíciója Standardised Approach (SA): (Kitettség alapú) Internal Model Approach (IMA): Value at Risk (VaR) + Specific Risk Charge (SRC) A Bank választhat melyik megközelítést alkalmazza Standardised Approach (SA) Az alapelv, hogy a kockázatok külön kategóriákba kell besorolni, hogy majd sztenderd súlyok segítségével meghatározni a tőkekövetelményt. A fennálló pozíciókat és a tőkekövetelményt a Common Reporting Framework (COREP) táblákban kell jelenteni. Internal Model Approach (IMA) A bankoknak meg van a lehetőségük, hogy felügyeleti jóváhagyás után belső modellt használjanak a tőkeszámításra. Ehhez a következő főbb kritériumoknak kell megfelelni: VaR modell, 10 napos tartási periódus, 99% Rendszeres backtesting, a túllépésektől függő szorzó A piaci kockázati VaR mellett és az értékpapír kibocsátójára is kell specifikus kockázatot (SRC) számolni. Példa a belső modellre: EUR/HUF hozamokra épített EWMA 94%-os VaR modell Év Túllépések Szorzó 2002 2 3 2003 6 3,5 2004 5 3,4 2005 3 3 2006 4 3 2007 4 3 2008 4 3 2009 2 3 2010 5 3,4 2011 5 3,4 2012 4 3 2013 4 3 2014 3 3 2015 5 3,4 2016 4 3 Magyar Nemzeti Bank 13
Basel II.5: Miért volt szükség a szabályozás fejlesztésére? Röviden: A 2007/2009-es pénzügyi válság Basel II.5 Standardised Approach (SA): (Kitettség alapú) Internal Model Approach (IMA): Value at Risk (VaR) + Stressed Value at Risk (svar) + Incremental Risk Charge (IRC) + Comprehensive Risk Measure (CRM) Stressz VaR VaR előnyei Mivel a hozamok eloszlása heteroszkedasztikus, azaz a volatilitás klasztereződik, ezért a VaR jobban követi az aktuális kockázatok szintjét. Stressz VaR előnyei Előnyösebb a tőkeképzés szempontjából, mert egy hirtelen bekövetkező válságidőszak esetén is megfelelő tőkeellátottságot biztosít. IRC + CRM Az Incremental Risk Charge (IRC) bevezetésének célja az volt, hogy fedezve legyenek azok a kockázatok, amelyek nincsenek a VaR-modellekbe beépítve. Ilyenek a csődkockázati, illetve a hitelkockázati felár növekedése, amelyek főleg a kötvénykereskedésben aktív területeket érintik. A Comprehensive Risk Measure (CRM) bevezetésének célja addicionális tőke megképzése azokra az eszközökre, melyek értékelésében a csődkorrelációnak nagy szerepe van. Erre szintén a válság tapasztalatai miatt van szükség, ahol a CDO-k és az eszközfedezetű értékpapírok nagy vesztésegeket okoztak a bankoknak. Magyar Nemzeti Bank 14
Basel III: Mi újul meg? Röviden: szinte minden Basel III (FRTB) Standardised Approach (SA): Sensitivities Based Approach(SBA) + Default Risk Charge (DRC) + Residual Risk Add-On (RRAO) Internal Model Approach (IMA): Expected Shortfall (ES) + Default Risk Charge (DRC) + Non- Modelable Risk Factors (NMRF) Sztenderd megközelítés (SA) Három fő alkotóelemből áll Érzékenység alapú követelmény (Sensitivities Based Charge SBA) A bankoknak a kitettségeik érzékenységét (delta, vega és görbületi) a kockázati tényezők alapján kell aggregálni és a szabályozói súlyok alapján tőkekövetelményt számolni. Csődkockázati követelmény (Default Risk Charge DRC ) A kereskedési könyvi kitettségek csődkockázatát megfogó tőkekövetelményi elem. Reziduális kockázati többlet (Residual Risk Add-On RRAO ) Az egzotikus instrumentumok addicionális kockatát megfogó elem. ~ ~ ~ Magyar Nemzeti Bank 15 Belső modell megközelítés (SA) Szintén három fő alkotóelemből áll Érzékenység alapú követelmény (Sensitivities Based Charge SBA) A bankoknak stresszelt Expected Shortfall (ES) alapon kell a kockázataikat számszerűsíteni. Az ES figyelembe veszi a percentilisen túli események nagyságát és koherens kockázati mérték Csődkockázati követelmény (Default Risk Charge DRC ) A kereskedési könyvi kitettségek csődkockázatát megfogó tőkekövetelményi elem. Nem modellezhető kockázati tényezők (Non-Modelable Risk Factors NMRF) A nem vagy nehezen modellezhető kockázatok esetében alkalmazott konzervatív többlet.
Basel III: Miért az Expected Shortfall? Az Expected Shortfall jobb kockázati mértéknek bizonyul Az Expected Shortfall jobban megragadja az eloszlás széli események kockázatosságát, mert figyelembe veszi az percentilisen túli eseményeket is. Ezért jobb mértéknek bizonyul a stressz időszakban, amikor a hozamokra különösen jellemző, hogy a normális eloszlásnál nagyobb csúcsossággal rendelkeznek. VaR (99%-os percentilis) ES (a 97,5%-os percentilisen túli hozamok átlaga) Emellett koherens kockázati mérték, azaz szubadditív a VaR-ral ellentétben. Magyar Nemzeti Bank 16
A partnerkockázatról
Mi a partnerkockázat és miért fontos, mi a felügyeleti megközelítés? A partnerkockázat merül fel, amikor egy derivatív ügyletben a partner nem teljesíti a pénzügyi kötelezettségeit. A 2007-2009-es pénzügyi válság alatt a bankok jelentős mértékű veszteségeket szenvedtek el mivel a derivatív partnereik nem teljesítették kötelezettségeiket. A partnerkockázat definíció szerint a hitelkockázatok közé tartozik, mivel a partner nemfizetésének kockázata áll fenn. Azonban mivel a kitettséget a szerződés jellege és a piaci viszonyok alakítják, ezért mérése és kezelése jelentős részben a piaci kockázatkezelés szakterülete. A partnerkockázat megjelenik a számviteli kimutatásokban, IFRS (nemzetközi számviteli szabvány) alatt a bankoknak céltartalékot kell képezni. Ennek hitelértékelési korrekció a neve (Credit Valuation Adjustment). CVA = LGD 0 T EPE t dpd(0, t), ahol az LGD a csődeseménykori várható veszteség, az EPE a várható pozitív kitettség, a PD a csőd várható valószínűsége T időpontban. (Feltételezve a kitettség és a csődvalószínűség függetlenségét.) Mivel a CVA-re a hat az aktuális hitelkockázati felár, ezért erre is kell tőkét képezni a hatályos törvény (CRR) alapján. Folyamati oldal A szabályozás célja a derivatív ügyletekhez kapcsolódó mikro és makroszintű kockázatok csökkentése. Ehhez a kitettséget két irányból igyekeznek csökkenteni: A nettósítás hatékonyabbá tétele A fedezettség hatékonyságának emelése Belső modell Sztenderd megközelítés Piaci árazás módszere Tőkeképzési oldal Piaci árazás módszere: Tőkekövetelmény = EAD * RW * 8%, ahol EAD = Névérték * Szabályozói szorzószám (ami a típustól és lejárattól függ) + Pozitív pótlási költség Magyar Nemzeti Bank 18
A partnerkockázati kitettség meghatározása azonban nem egyértelmű Kamat swap (Interest Rate Swap IRS) A 1. partner megállapodik a 2. partnerrel, hogy egyikük változó kamat fizet/kap, a másikuk fix kamatot fizet/kap az ügylet futamideje alatt a meghatározott névérték és egyéb szabályok alapján Deviza swap (Cross Currency Swap) A 1. partner megállapodik a 2. partnerrel, hogy az ügylet kezdetekor elcserélt devizákat visszacserélik az ügylet futamideje végén. Cél: Kamatkockázat vállalása vagy fedezése Cél: Devizakockázat vállalása vagy fedezése A partnerkockázati kitettség függ az ügylet típusától, futamidejétől és az alapterméktől Magyar Nemzeti Bank 19
A nettósítás hatékonysága Nettósítás bevezetése jelentősen csökkenti a mikroszinten érzékelt kockázatokat, azonban felveti a kérdést, hogy nem lesznek-e a központi szerződő felek túlságosan fontosak globális szinten (too-big-to-fail). Ezért szigorú felügyeleti szabályok vonatkoznak rájuk. Nincs nettósítás Kétoldali nettósítás Központi nettósítás A 10 6 B 3 8 5 5 C 4 A B 2 A C CCP 3 7 B 2 5 C Partner Kiáramlás Beáramlás Partner Kitettség (1. eset, nincs nettósítás) Partner Kitettség (2. eset, kétoldali nettósítás) Partner Kitettség (3. eset, központi nettósítás) A 13 11 A 11 A 2 A 0 B 11 18 B 18 B 7 B 7 C 13 8 C 3 C 0 C 0 Összesen 37 37 Összesen 37 Össz. 9 Össz. 7 Központi szerződő fél közbeiktatása Nettósítás hatékonysága Mikroszintű kockázatok Makroszintű kockázatok Magyar Nemzeti Bank 20
Mi történik egy csőd esetén? A változó (variation margin VM) és kezdeti letét (initial margin IM) célja a veszteség csökkentése a partner csődje esetében. Ezt a kitettséget kell a kezdeti letétnek fedeznie Ezt a kitettséget kell a változó letétnek fedeznie A csődesemény gyanúja után jellemzően több napot vesz igénybe a csődesemény megállapítása, az ügylet lezárása és újra kötése egy másik partnerrel. A normál körülmények esetében is költséges egy ilyen rendszer fenntartása, mert napi szinten kell újraértékelni az instrumentumokat, amit a partnerrel kell egyeztetni, majd gondoskodni az utalásról Változó és kezdeti letétek szabályozói megkövetelése és ösztönzése Mikroszintű kockázatok Makroszintű kockázatok Likviditási kockázatok Magyar Nemzeti Bank 21
Az MNB válasza a kihívásokra
Az MNB a piaci kockázatok tekintetében elvárja a best practice-nek való megfelelést Folyamatok Az MNB a folyamatok tekintetében elvárja, hogy a Bankok kockázatkezelési és pénzpiaci végrehajtói területe függetlenül működjön egymástól. Elvárt a VaR modellek rendszeres felülvizsgálata, tesztelése, használatuk a kockázat kezelési folyamatokban, limitek felállítása a kockázatok megfelelő mederben tartására. A felügyeleti VaR-modellnek kettős célja van: 1. Útmutatásként szolgál a kisebb intézmények felé. 2. Ellenőrizhető a nagyobb intézmények által használt VaR modell megfelelősége. Parametrikus, normális eloszlást használ, ahol a múltbeli hozamokból EWMA módszerrel 94%-os súllyal számítja a kovariancia mátrixot. A kovariancia és korrelációs mátrix folyamatosan frissül, ahol a legújabb megfigyelések kapnak magasabb súlyt. Felügyeleti FX-VaR modell Magyar Nemzeti Bank 23 Tőkekövetelmény A magyar bankok a sztenderd módszerrel számolják a piaci kockázati tőkekövetelményt az 1. pillérben. A 2. pillérben azonban az MNB elvárja, hogy a VaR-t és a stressz VaR-t is vegyék figyelembe a tőkeképzés során. Az FRTB bevezetésével kiemelt figyelmet fog élvezni a kis intézményekre vonatkozó könnyítések végrehajtása. Korrelációs mátrix AUD BGN CAD CHF CZK DKK EUR GBP HRK ISK JPY KRW MXN NOK NZD PLN RON RSD RUB SEK TRY UAH USD AUD 1,00 0,41 0,74 0,39 0,43 0,42 0,41 0,60 0,46 0,46 0,47 0,64 0,54 0,38 0,85 0,14 0,23 0,43 0,25 0,51 0,64 0,36 0,50 BGN 0,41 1,00 0,26 0,18 0,83 0,99 1,00 0,50 0,99 0,81 0,39 0,18 0,07 0,02 0,29 0,46 0,88 0,83-0,16 0,38 0,12 0,24 0,27 CAD 0,74 0,26 1,00 0,28 0,40 0,28 0,27 0,72 0,33 0,39 0,51 0,65 0,75 0,39 0,77 0,05 0,10 0,32 0,40 0,46 0,71 0,39 0,71 CHF 0,39 0,18 0,28 1,00 0,39 0,26 0,18 0,35 0,19 0,16 0,22 0,35 0,40 0,14 0,37 0,35 0,07 0,14 0,21 0,11 0,35 0,00 0,28 CZK 0,43 0,83 0,40 0,39 1,00 0,83 0,83 0,64 0,82 0,80 0,54 0,30 0,21 0,13 0,40 0,45 0,72 0,69-0,01 0,42 0,22 0,36 0,46 DKK 0,42 0,99 0,28 0,26 0,83 1,00 0,99 0,50 0,98 0,80 0,37 0,17 0,09 0,02 0,31 0,50 0,87 0,82-0,13 0,37 0,14 0,22 0,26 EUR 0,41 1,00 0,27 0,18 0,83 0,99 1,00 0,50 0,99 0,81 0,39 0,18 0,07 0,02 0,30 0,46 0,88 0,83-0,16 0,38 0,12 0,24 0,27 GBP 0,60 0,50 0,72 0,35 0,64 0,50 0,50 1,00 0,54 0,61 0,73 0,68 0,65 0,25 0,58 0,27 0,35 0,40 0,24 0,45 0,61 0,44 0,78 HRK 0,46 0,99 0,33 0,19 0,82 0,98 0,99 0,54 1,00 0,82 0,40 0,23 0,13 0,02 0,35 0,48 0,87 0,83-0,15 0,43 0,17 0,24 0,28 ISK 0,46 0,81 0,39 0,16 0,80 0,80 0,81 0,61 0,82 1,00 0,60 0,36 0,20 0,08 0,33 0,47 0,79 0,62-0,13 0,28 0,20 0,52 0,48 JPY 0,47 0,39 0,51 0,22 0,54 0,37 0,39 0,73 0,40 0,60 1,00 0,76 0,52 0,08 0,48 0,26 0,28 0,24-0,07 0,31 0,50 0,59 0,78 KRW 0,64 0,18 0,65 0,35 0,30 0,17 0,18 0,68 0,23 0,36 0,76 1,00 0,78 0,19 0,68 0,31 0,05 0,15 0,15 0,32 0,73 0,53 0,75 MXN 0,54 0,07 0,75 0,40 0,21 0,09 0,07 0,65 0,13 0,20 0,52 0,78 1,00 0,36 0,58 0,23-0,03 0,07 0,49 0,31 0,82 0,44 0,77 NOK 0,38 0,02 0,39 0,14 0,13 0,02 0,02 0,25 0,02 0,08 0,08 0,19 0,36 1,00 0,40 0,02 0,08 0,21 0,54 0,35 0,23 0,31 0,26 NZD 0,85 0,29 0,77 0,37 0,40 0,31 0,30 0,58 0,35 0,33 0,48 0,68 0,58 0,40 1,00 0,11 0,15 0,39 0,31 0,53 0,65 0,33 0,51 PLN 0,14 0,46 0,05 0,35 0,45 0,50 0,46 0,27 0,48 0,47 0,26 0,31 0,23 0,02 0,11 1,00 0,58 0,37-0,01 0,16 0,25 0,34 0,26 RON 0,23 0,88 0,10 0,07 0,72 0,87 0,88 0,35 0,87 0,79 0,28 0,05-0,03 0,08 0,15 0,58 1,00 0,76-0,21 0,36 0,01 0,29 0,19 RSD 0,43 0,83 0,32 0,14 0,69 0,82 0,83 0,40 0,83 0,62 0,24 0,15 0,07 0,21 0,39 0,37 0,76 1,00-0,01 0,34 0,10 0,25 0,22 RUB 0,25-0,16 0,40 0,21-0,01-0,13-0,16 0,24-0,15-0,13-0,07 0,15 0,49 0,54 0,31-0,01-0,21-0,01 1,00 0,11 0,48 0,14 0,31 SEK 0,51 0,38 0,46 0,11 0,42 0,37 0,38 0,45 0,43 0,28 0,31 0,32 0,31 0,35 0,53 0,16 0,36 0,34 0,11 1,00 0,36 0,14 0,30 TRY 0,64 0,12 0,71 0,35 0,22 0,14 0,12 0,61 0,17 0,20 0,50 0,73 0,82 0,23 0,65 0,25 0,01 0,10 0,48 0,36 1,00 0,44 0,74 UAH 0,36 0,24 0,39 0,00 0,36 0,22 0,24 0,44 0,24 0,52 0,59 0,53 0,44 0,31 0,33 0,34 0,29 0,25 0,14 0,14 0,44 1,00 0,66 USD 0,50 0,27 0,71 0,28 0,46 0,26 0,27 0,78 0,28 0,48 0,78 0,75 0,77 0,26 0,51 0,26 0,19 0,22 0,31 0,30 0,74 0,66 1,00
Az MNB a partnerkockázatok hatékony felügyelete érdekében analitikus adatok alapján ellenőrzi a tőkekövetelmény számítását Példa a tipikus banki hibákra (nettósítást feltételezve) Ssz. Ügylet típusa Kezdőnap Lejárat Névérték Piaci érték Partner Szorzó Bruttó Kitettség 1 EUR Kamatswap (IRS) 2 HUF Kamatswap (IRS) 2010.12.31 2027.12.31 100 m Ft -93,4 m Ft XYZ Bef. Alap 2011.12.31 2026.12.31 200 m Ft 82,4 m Ft XYZ Bef. Alap 3 Kiírt FX-opció 2016.12.31 2018.12.31 10 m Ft -5 m Ft XYZ Bef. Alap 4 Range Accrual (FX-opció) 2016.12.31 2017.12.31 15 m Ft XYZ Bef. Alap Összesen 325 m Ft 0 mft / 82,4 mft Magyar Nemzeti Bank 24 XYZ Bef. Alap 1,5% 1,5 1,5% 85,4 5% 0 1% 0,15 Elfogadható? 1. Az 1. kamatswap esetében nem reális, hogy a piaci érték a névérték 93,4%-át teszi ki. Valószínűleg az egyik láb figyelmen kívül hagyása, vagy rossz adatbetöltés okozta a problémát. 2. A 2. kamatswap esetében a piaci érték / névérték hányados ugyan magas (41,2%), de reális. Ha durationnel közelítjük meg az értékváltozást, akkor figyelembe véve az ügylet 10 éves hátralévő futamidejét, és hogy a kamatok kb. 7,8%-ról 2,3%-ra estek, akkor 200 mft * 10 év * 5,5% = 110 mft adódik, ami jól közelíti a 82,4 mft piaci értéket. (Ez természetes nagyon durva számítás) 3. A kiírt opciók sajátossága, piaci értékük mindig negatív. Ennek ellenére ezekre is kell kitettségi értéket számolni, ha a nettósítási halmazban más típusú derivatívák is vannak. (EBA Q&A 2013/666) 4. A 4. pontban szereplő opció esetében hiányzik a piaci érték. Ezt adathiba, vagy számítási hiányosságok okozhatják. 87,55 D C D D
Linkek a további ismeretbővítéshez CRR és kapcsolódó 2. szintű joganyagok (RTS, ITS és GL) https://www.eba.europa.eu/regulation-and-policy/singlerulebook/interactive-single-rulebook/-/interactive-single-rulebook/toc/504 FRTB változások http://www.ey.com/publication/vwluassets/ey-fundamental-review-of-thetrading-book/$file/ey-fundamental-review-of-the-trading-book.pdf Bázeli bizottság aktuális sztenderdjei http://www.bis.org/bcbs/publ/d352.htm http://www.bis.org/publ/bcbs261.htm Bázeli bizottság régebbi sztenderdjei http://www.bis.org/publ/bcbs193.htm http://www.bis.org/publ/bcbs158.htm http://www.bis.org/publ/bcbs119.htm http://www.bis.org/publ/bcbs24.htm http://www.bis.org/publ/bcbs11a.htm MNB ICAAP-SREP kézikönyve https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/felugyeleti-szabalyozoeszkozok/felugyeleti-szabalyozo-eszkozok-archivuma/icaap-srep-modszertaniutmutatok-es-kapcsolodo-dokumentumok Magyar Nemzeti Bank 25
Köszönöm a figyelmet!