Üzleti szerződések
Fórum Média Kiadó Kft. 1139 Budapest, Váci út 91. Telefon: 273-2090 Fax: 468-2917 Üzleti szerződések Szerző: Dr. Boóc Ádám. Dr. Sándor István Szerkesztő: György Orsolya Fórum Média Kiadó Kft. Kiadja a Fórum Média Kiadó Kft. Felelős kiadó: Sárközy Ágnes, ügyvezető E-mail: forum-media@forum-media.hu Internet: www.forum-media.hu Nyomdai előkészítés: Fórum Média Kiadó Kft. Nyomdai kivitelezés: M.C. Direct Kft. Felelős vezető: Orbán Csaba, ügyvezető igazgató ISBN 978-963-9482-64-7 Minden jog fenntartva! A Kiadó mindent megtett annak érdekében, hogy a műben közölt információk a megjelenés időpontjában korrektek és aktuálisak legyenek, de az esetleges tévedésekből adódó következményekért felelősséget nem vállal
Üzleti szerződések Szerkeszthető iratminták listája Üzleti szerződések szerkeszthető iratminták listája Az iratminták a CD-n és az online felületen egyaránt megtalálhatóak. 1. Tulajdonátruházó szerződések Adásvételi szerződés ingatlan tulajdonjog fenntartással Adásvételi szerződés ingó tulajdonjog fenntartással Adásvételi szerződés ingó visszavásárlási jog alapításával Ajándékozási szerződés Csereszerződés Elővásárlási jog alapítása Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele Ingatlan ajándékozási szerződés Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés Szerződés vételi / eladási jog alapítására 2. Vállalkozási típusú szerződések Fuvarozási szerződés Kivitelezési szerződés Közszolgáltatási szerződés Kutatási szerződés Mezőgazdasági vállalkozási szerződés Tervezési szerződés Utazási szerződés Vállalkozási szerződés 3. Megbízási típusú szerződések Belföldi és nemzetközi közúti szállítmányozási szerződés és melléklet Bizalmi vagyonkezelési szerződés Bizományi szerződés (pl.: reklámfelület értékesítési szerződés bizományosi formában) Eladási bizományi szerződés Közvetítői szerződés Megbízási szerződés (pl.: kereskedelmi képviselet ellátására egy cég részéről) Tartós közvetítői szerződés Tartós megbízási szerződés Vételi bizományosi szerződés 4. Használati szerződések Bérleti szerződés Haszonbérleti szerződés Haszonkölcsön-szerződés Lakásbérleti szerződés 5. Letéti szerződések Gyűjtő letéti szerződés Letéti szerződés Rendhagyó letéti szerződés Szállodai letéti szerződés
Üzleti szerződések Szerkeszthető iratminták listája 6. Forgalmazási és a jogbérleti (franchise) szerződés Forgalmazási szerződés Jogbérleti (franchise) szerződés 7. Hitel- és a számlaszerződések Betétszerződés Faktoring szerződés Fizetésiszámla-szerződés Hitelszerződés Kölcsönszerződés Pénzügyi lízingszerződés 8. Biztosítéki szerződések Garanciavállaló nyilatkozat Kezességi szerződés 9. Biztosítási szerződések Életbiztosítási szerződés Felelősségbiztosítási szerződés Közlekedési balesetbiztosítási szerződés 10. Tartási és az életjáradéki szerződés Életjáradéki szerződés Tartási szerződés 11. Polgári jogi társasági szerződés 12. Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás Engedményezési szerződés Jogátruházás Megállapodás szerződés átruházásáról Szétválási okirat Tartozásátvállalási szerződés Teljesítésátvállalási szerződés 13. Egyéb szerződések Együttműködési megállapodás Felhasználási szerződés Kereskedelmi ügynöki szerződés Konzorciumi megállapodás
Üzleti szerződések Tartalomjegyzék 1 A Ptk. módosult és új szerződéstípusai 1.1 Tulajdonjog átruházására irányuló szerződések 1.2 A vállalkozási típusú szerződések 1.3 A megbízási típusú szerződések 1.4 A használati szerződések 1.5 A letéti szerződések 1.6 Forgalmazási és jogbérleti (franchise) szerződés 1.7 A hitel- és számlaszerződések 1.8 A biztosítéki szerződések 1.9 A biztosítási szerződések 1.10 A tartási és az életjáradéki szerződés 1.11 A polgári jogi társasági szerződés 1.12 A fuvarozási szerződés 1.12.1 A fuvarozási szerződés fogalma 1.12.2 A fuvarozási szerződés főbb szabályai a Polgári Törvénykönyvben 1.12.3 A fuvarozási szerződéssel összefüggő egyéb lényeges jogszabályok 1.12.4 A fuvarozó felelőssége a fuvarozási szerződés alapján 1.12.5 Az EKAER rendszerének bemutatása 1.12.6 A közúti árutovábbítási szerződésekről szóló Korm. rendelet (KÁSZ) 1.13 Szállítmányozási szerződések sajátosságai 1.13.1 A szállítmányozási szerződés főbb tartalmi és formai elemei, követelményei 2 A szerződéskötési kötelezettség szabályozása 3 Szerződéskötés versenyeztetési eljárással 4 Hogyan kössünk szerződést ÁSZF-fel? Melyek a tisztességtelen Szerződési Feltételek? 4.1 Az Általános Szerződési Feltételek 4.2 A tisztességtelen szerződéses kikötés 4.3 Közérdekű keresetindítási jog 5 Melyek az elektronikus szerződéskötés szabályai? 5.1 Az elektronikus úton kötött szerződések szabályai 5.2 Speciális rendelkezések a távollévők közötti szerződésekre 6 Új lehetőség: a szerződési pozíció átruházása
Üzleti szerződések 7 Szerződéses biztosíték: foglaló, kötbér, garancia, jogvesztés kikötése, zálogjog, óvadék, kezesség 7.1 A zálogjog 2016-tól érvényes szabályai 7.1.1 A zálogjog létrejötte és ahhoz kapcsolódó szabályok 7.1.2 A zálogjoggal biztosított követelés 7.1.3 A zálogjog tárgya 7.1.4 A felek jogai és kötelezettségei a kielégítési jog megnyílása előtt 7.1.5 A hitelbiztosítéki nyilvántartás 7.1.6 A zálogjogok rangsora 7.1.7 A zálogjog érvényesítése 7.1.8 A zálogjog megszűnése 8 Felmondás, elállás, bíróság általi megszüntetés 9 Szerződés megszüntetése közös megegyezéssel 10 Az elévülés változásának gyakorlati következményei 11 Előszerződés új szabályai. Tartozáselismerés
Üzleti szerződések 1 1. A Ptk. módosult és új szerződéstípusai A Ptk. számos új szerződéstípust vezetett be, ezen túlmenően egyes szerződések elnevezését, míg más szerződések egyes konkrét szabályait módosította. Általános tendencia valamennyi szerződéstípus esetében, hogy azokat a szabályokat, amelyek alkalmasak voltak az absztrakcióra, azokat a jogalkotó a kötelmi jog általános részébe helyezte át. A kötelmi jogban szereplő egyes szerződések rendszerezését tekintve a szerződésekben szereplő főszolgáltatások alapján kerültek csoportosításra. A kötelmi jog általános része Az egyes szerződésekben szereplő főszolgáltatások jellegét az alábbi csoportokba lehet osztani:
1.1-1 Üzleti szerződések 1/1 Tulajdonjog átruházására irányuló szerződések A tulajdonjog átruházására irányuló szerződések körében továbbra is az adásvételi szerződés szabályai tekintendők általános szabályoknak, míg az adásvétel különös nemei, altípusai tekintetében a Ptk. speciális szabályai kerültek elhelyezésre. Az adásvételi szerződés esetében a Ptk.-ban egyértelműsítésre került, hogy annak tárgya nem csak dolog, hanem jog vagy követelés is lehet. A bírósági gyakorlat töretlen abban a kérdéskörben, hogy az adásvételi szerződés nem érvénytelen attól, hogy az eladó a szerződés megkötésének időpontjában még nem tulajdonosa az adásvétel közvetett tárgyát képező dolognak. Ilyen esetben sem lehetetlen szolgáltatásra irányul a szerződés és jogszabályba sem ütközik, hiszen az eladó a szerződés szerinti teljesítés időpontjáig megszerezheti az adásvétel közvetett tárgyát képező dolog tulajdonjogát. Amennyiben erre mégsem kerül sor, úgy az eladó szerződésszegést követ el. Természetesen olyan esetekben, amikor az adásvételi szerződés közvetett tárgyát képező dolog tulajdonjogának átruházása eleve kizárt (pl. forgalomképtelen vagy elidegenítési és terhelési tilalom alatt álló dolog), úgy a jogszabályba ütközés, illetve a lehetetlen szolgáltatás miatt semmisnek minősítendő az adásvételi szerződés. Adásvételi szerződés Az eladónak lehetősége van arra, hogy a tulajdonjogát a szerződés megkötésekor, írásban és legfeljebb a vételár teljes kiegyenlítéséig fenntartsa. Ingatlan esetében a tulajdonjog-fenntartást az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyeztetni, míg ingó esetében a hitelbiztosíték vagy egyéb közhiteles nyilvántartásba bejegyeztetni. Az eladót védi a tulajdonjog fenntartása, mivel ezáltal a vevő nem rendelkezhet a dologról mindaddig, míg a teljes vételárat meg nem fizeti. Ebből eredően a vevő szerződésszegése esetén az eladónak lehetősége van az eredeti állapot helyreállítására, azt nem hiúsíthatja meg harmadik személy azáltal, hogy a dologra nézve jogosultságot szerezzen. Ez alól kivételt képez a nyilvántartásba vétel elmulasztása. A nyilvántartásba vétel elmaradása esetén ugyanis a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző személy tulajdonjogot szerez, illetve a vevő által harmadik személy javára alapított zálogjog is létrejön. Ugyanakkor ha a Tulajdonjog fenntartás
Üzleti szerződések 1.1-2 tulajdonjog-fenntartás hatálya alatt az eladó harmadik személyre ruházza át a dolog tulajdonjogát, ilyen esetben szerződésszegést követ el, vagyis az eladó kártérítési követelést támaszthat vele szemben. A tulajdonjog-fenntartással történő adásvételi szerződés megkötése esetén a dolognak a vevő birtokába történő átadásával a dolog használatának, hasznainak szedési joga a vevőre száll át, egyúttal a vevő köteles a dolog használatával kapcsolatos költségek viselésére is. Ingatlan adásvétele esetén a tulajdonjog-fenntartás hatálya alatt a vevő által birtokba vett dologgal kapcsolatos terhek és a kárveszély is a vevőre száll át. Az eladó tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó kikötése tehát függetlenül a szerződés alakiságainak egyéb érvényességi kellékeitől, csak írásban érvényes. Fontos kiemelni, hogy a tulajdonjog-fenntartás a teljes vételár kifizetése utáni időre nem tartható fenn. Egyedi szabályozás irányadó a fogyasztói adásvételre a kárveszély átszállása és az eladói késedelem vonatkozásában. A kárveszély átszállása vagy a vevő, illetve az általa kijelölt harmadik személy birtokbavételével, vagy a fuvarozónak történő átadással száll át, ez utóbbi esetben azonban csak akkor, ha a fuvarozót a vevő bízta meg, és azt nem az eladó ajánlotta. A fogyasztói szerződés esetén az eladó a szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül köteles az adásvétel tárgyát a vevő rendelkezésére bocsátani. Fogyasztói adásvétel Az adásvétel különös nemei között került szabályozásra az elővásárlási jog, a visszavásárlási jog, a vételi jog és az eladási jog, a részletvétel, a megtekintésre vétel, a próbára vétel és a minta szerinti vétel. A visszavásárlási és a vételi jog vonatkozásában nincs időbeli korlátja az ilyen jog alapításának. Az eladási jog a vételi jog mintájára, mintegy annak inverzeként került szabályozásra, ilyen jog alapítása esetén az eladó részére alapítva hatalmasságot arra, hogy az előre meghatározott időtartamon belül, az előre meghatározott áron jogosult egyoldalú nyilatkozattal az eladó létrehozni az adásvételi szerződést a vevővel. A Ptk. egyértelműen tiltja a fiduciárius célú adásvétel vagy vételi jog kikötését. Adásvétel különös nemei Az adásvételi szerződés altípusai közül a szállítási szerződés és a mezőgazdasági termékértékesítési szerződés átnevezésére és egyúttal szabályainak módosítására is sor került, míg a közüzemi szerződés szintén új néven a vállalkozási szerződés altípusaként szerepel a Ptk.-ban. A szállítási szerződést a fajta és mennyiség szerint Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős vétele
1.1-3 Üzleti szerződések meghatározott dolog határidős vétele váltotta fel. A határidős adásvételi szerződés esetében a szerződés megkötésekor az eladó még nem feltétlenül rendelkezésére álló dolog tulajdonjogának átruházására vállal kötelezettséget. A felek ezért a teljesítés vonatkozásában megállapodhatnak abban, hogy a dolog minőségét, a minőség és mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és mennyiségi kifogásolás rendjét szabványhoz, műszaki feltételhez vagy más előíráshoz, esetleg szokványhoz, mintaszabályzathoz, mintához, részletes leíráshoz kötik. A határidős adásvételi szerződés esetén a felek meghatározhatják, hogy milyen mértékű mennyiségi eltérést fogadnak el még szerződésnek megfelelőnek. Értelemszerűen ilyen esetben az ár is igazodik a ténylegesen teljesített mennyiséghez. Amennyiben a felek által kikötött legkisebb mennyiséget sem éri el az eladó által átadott dolog, úgy a felek által eredetileg meghatározott mennyiséget kell figyelembe venni a szerződésszegés jogkövetkezményeinek alkalmazásakor. A vevő a szerződéstől bármikor indokolás nélkül elállhat, azonban ilyen eseten köteles megtéríteni az eladónak ezáltal okozott károkat. A mezőgazdasági termékértékesítési szerződést a saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés váltotta fel. E szerződés alapján az eladó (termelő) meghatározott mennyiségű maga termelte terményt, terméket vagy saját nevelésű, illetve hízlalású állatot köteles kikötött későbbi időpontban a megrendelő birtokába és a tulajdonába adni, a vevő pedig köteles azt átvenni és ellenértéket fizetni. Ennek megfelelően tárgyát tekintve ez a szerződés irányulhat növénytermelésre vagy állatnevelésre, hízlalásra is. A felek a szerződéses mennyiséget meghatározhatják a mezőgazdasági termék sajátosságának megfelelő mértékegységben vagy meghatározott terület teljes termésében, illetőleg meghatározott állat teljes hozamában vagy ezek hányadában. A minőséget, a minőség és a mennyiség megvizsgálásának módját, a minőségi és a mennyiségi kifogásolás rendjét meghatározhatják szabványra vagy más előírásra, mindkét fél által ismert szokványra vagy mintaszabályzatra utalással vagy szabatos leírással. A szolgáltatás tárgyának sajátosságából eredően az eladó jogosult a szerződésben kikötött határidő előtt is teljesíteni, amennyiben az átvételhez az eladó számára megfelelő felkészülési időt biztosít. Szintén a szerződés sajátossága, hogy a felek előzetes megállapodása hiányában is jogosult az eladó tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni az előre kikötött mennyiségnél. Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés
Üzleti szerződések 1.1-4 Ezek mellett külön nevesítése került a vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés. A maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat adásvételére kötött szerződés esetében lehetőség van arra, hogy a vevő a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújtson az eladó számára, valamint ezzel kapcsolatban tájékoztatást adjon. A vevő által elszámolásra vagy előlegként adott szolgáltatások visszafizetését az eladó nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy azok a termelés eredményéből nem fedezhetők. A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés A csereszerződés változatlan szabályok mellett a tulajdonjog átruházására irányuló szerződés körében maradt. Csereszerződés Az ajándékozási szerződés lényeges módosítás nélkül került ide áthelyezésre. Ajándékozási szerződés
1.2 1 Üzleti szerződések 1.2 A vállalkozási típusú szerződések A vállalkozási típusú szerződések általános szabályai bővültek, elsősorban a korábbi építési szerződés egyes szabályainak, pl. többletmunka, pótmunka szabályainak itt történő elhelyezésével. A vállalkozási szerződés kapcsán sokszor problematikus elállási jog mellett a Ptk. lehetővé teszi a vállalkozási szerződés felmondását olyan esetben, ha a vállalkozó a tejesítést még nem kezdte meg. Emellett külön szabályozást kapott az ingyenes vállalkozási szerződés, amely alapján a megrendelő díjfizetésre nem, de a vállalkozó költségeinek megtérítésére viszont köteles. Vállalkozási típusú szerződések általános szabályai A vállalkozási típusú szerződéseknél más szerződésektől való elhatárolása szempontjából a központi elemet az eredménykötelem jelenti. Ebből a szempontból a kutatási szerződés továbbra is kétlaki szerepet kapott, mivel a felek megállapodhatnak abban is, hogy a kutatás eredménytelensége esetén is jár a díjazás a kutató részére, és ebben az esetben a megbízási szerződés szabályai lesznek irányadók a felek jogviszonyára. A vállalkozási szerződés altípusai a következők: tervezési szerződés, kivitelezési szerződés (a korábbi építési és a szerelési szerződés szabályainak összevonásával), a kutatási szerződés, az utazási szerződés [amelynek részletszabályait továbbra is a 281/2008. (XI. 28.) számú Kormányrendelet tartalmazza], a mezőgazdasági vállalkozási szerződés, a közszolgáltatási szerződés (a korábbi közüzemi szerződés helyett), és a fuvarozási szerződés. Ez utóbbi esetében a jogalkotó bevezette az ún. inconnex zálogjog lehetőségét, amely alapján a fuvarozót a megrendelővel szemben fennálló valamennyi fuvarozási szerződéses jogviszonyából származó lejárt és nem vitatott díjigénye tekintetében törvényes zálogjog illeti meg. Vállalkozási szerződés altípusai
Üzleti szerződések 1.3-1 1.3 A megbízási típusú szerződések A megbízási típusú szerződések annyiban megegyeznek a vállalkozási típusúakkal, hogy mindkét esetben tevékenység végzésében áll a szerződésben szereplő egyik fél (vállalkozó, megbízott) kötelezettsége. Elhatárolási szempont a két szerződéstípus között, hogy a vállalkozási szerződés eredménykötelmet, míg a megbízási szerződés gondossági kötelmet hoz létre. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a közvetítői szerződés, valamint a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályai a korábbi Ptk.-ban nem szerepeltek. Megbízási típusú szerződések A megbízási típusú szerződések tekintetében az általános szabályokat a megbízási szerződésre vonatkozó joganyag tartalmazza, ehhez képest speciális előírások érvényesülnek a bizományi szerződés, a közvetítői szerződés, a szállítmányozási szerződés, és a bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében. A megbízási szerződés esetében a jogalkotó egyértelművé tette, hogy a megbízottat a vállalkozóhoz hasonlóan megilleti az utasítás megtagadásának joga, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértését eredményezné, illetve mások személyét vagy vagyonát veszélyeztetné. Amennyiben a megbízás teljesítéséhez harmadik személyek irányában a megbízó nevében jognyilatkozat megtétele is szükséges, úgy a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja. Bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi vagy más szerződést kötni. A bizományi szerződés tárgya tehát újabb szerződés kötése. Ha a szerződés fuvarozási szerződés megkötésére irányul, a szerződés szállítmányozásnak (azaz fuvarozási bizománynak) minősül, amelyet a Ptk. külön nevesít. A bizományos bár saját nevében jár el, a szerződést a megbízó javára köti. Ebből következően a megbízót illeti meg az az előny, amely abból származik, hogy a bizományi szerződésben megállapítottnál a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg a bizományos az adásvételi szerződést. Az előny többnyire abban jelentkezik, hogy a bizományos a limitárnál magasabb áron ad el, illetve a limitárnál olcsóbban vásárol. Nincs
1.3-2 Üzleti szerződések jogszabályi akadálya azonban annak, hogy a felek a bizományi szerződésben megállapodjanak, hogy ez a vagyoni előny a bizományost illeti meg, vagy pedig az elért előnyön a felek az általuk meghatározott mértékben osztoznak. A bizományi szerződés esetében a bizományos del credere felelőssége a vele szerződést kötő harmadik személy teljesítéséért csak kifejezett szerződéses kikötés esetén áll fenn. A Ptk. elismeri a bizományos belépési, illetve önszerződési jogát, azaz amikor a bizományos maga veszi meg, vagy maga adja el a bizományi szerződésben meghatározott dolgot. Ilyen esetben a bizományost az adásvételi szerződésből eredő jogok és kötelezettségek is megilletik, illetve terhelik. A belépési jog csak akkor gyakorolható, ha a dolog forgalmi értéke nyilvános információ alapján egyértelműen megállapítható. A bizományos az önszerződés esetén is a tevékenység gondos kifejtésére köteles az adásvételi szerződés létrehozatalánál, azaz a megbízó számára a legkedvezőbb feltételek mellett kell a szerződést megkötnie. Ugyanakkor jogosult a bizományi díj érvényesítésére is. E törvényi szabály diszpozitív jellegű, tehát ettől a felek eltérhetnek, és a bizományi szerződésben korlátozhatják, vagy ki is zárhatják a bizományos önszerződési jogát. Új szerződéstípus a Ptk.-ban a közvetítői szerződés. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződést a 2000. évi CXVII. törvény szabályozta. A törvény előzményét az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó 1986. december 18-ai, a tagállamok önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló 86/653/EGK tanácsi irányelv képezte. A jogalkotó Ptk. ennek a szerződéstípusnak a szabályait emelte be a Ptk.-ba, egyúttal a szerződés elnevezését és számos terminológiát is módosítva. A közvetítői szerződés általános szabályai mellett külön előírások érvényesülnek a tartós közvetítői szerződés esetén. A közvetítő eljárása jelentősmértékben hasonlít a kereskedelmi alkusz tevékenységéhez, mivel képviseletet nem lát el, azonban a megbízó részére a szerződés megkötését előkészítő tevékenységet fejt ki. Tartós közvetítői szerződés akkor áll fenn, ha a közvetítői szerződés alapján a közvetítő tartós jogviszony keretében, önállóan eljárva megbízójának harmadik személyekkel kötendő szerződések közvetítésére, illetve a megbízó nevében történő megkötésére, a megbízó díj fizetésére köteles. Önállóan jár el az a személy, aki a közvetítői tevékenységet nem munkaviszony, vezető tisztségviselői jogviszony vagy más olyan jogszabályon, bírósági vagy hatósági rendelkezésen alapuló jogviszony keretében végzi, amely őt valamely jogi személy Közvetítői szerződés Bírósági vagy hatósági rendelkezésen alapuló jogviszony
Üzleti szerződések 1.3-3 képviseletére feljogosítja. Tartósnak minősül a jogviszony, ha ha a közvetítő több szerződés megkötésének közvetítésre, vagy egy szerződés megkötésének közvetítésére és a jogviszony fenntartására, illetve megújítására köteles. Ha a közvetítő az általa közvetített szerződés megkötésére jogosult, a képviseleti joga minden olyan jognyilatkozat megtételére kiterjed, amely a közvetített szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár. Ez a jog nem foglalja magában a már megkötött szerződések módosításához, a pénz átvételéhez és a fizetési határidő megállapításához való jogot. A megbízó saját költségére köteles a közvetítőnek mindazt a tájékoztatást és segítséget megadni, amely kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. E körben köteles különösen a szerződés tárgyára vonatkozó iratot a közvetítő rendelkezésére bocsátani. A megbízó köteles a közvetítőt késedelem nélkül értesíteni, ha lényegesen kisebb mennyiségben képes vagy kíván szerződést kötni annál, mint amire a közvetítő számíthatott. A megbízó köteles a közvetítőt késedelem nélkül értesíteni a közvetítő által közvetített szerződés elfogadásáról vagy elutasításáról, és a megkötött szerződés teljesítésének elmaradásáról. A korábbi szabályozásban ismert kiegyenlítéshez képest a szerződés megszűnése esetén kártalanítás jár a közvetítőnek, amennyiben ennek feltételei fennállnak. A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha a kártalanítás a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné, feltéve, hogy a közvetítő a megbízónak üzleti kapcsolatok kialakításával új ügyfeleket szerzett, vagy meglévő üzleti kapcsolatokat legalább egy új ügyfél megnyerésének megfelelő mértékben bővített, ha az üzleti kapcsolatokból a megbízó a szerződés megszűnése után is jelentős előnyre tesz szert; vagy a tartós jogviszony létrehozására irányuló megbízást teljesítette, de a közvetítői szerződés megszűnése következtében folytatólagos díjazástól esik el. Közvetítői szerződés A kártalanítás összege nem haladhatja meg a közvetítő által a szerződés megszűnését megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egyévi összeget, öt évnél rövidebb közvetítői szerződés esetén a szerződés időtartama alatt kapott díj átlagából
1.3-4 Üzleti szerződések számított egyévi összeget. A kártalanítási igény egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető. A szerződés megszűnését követően a közvetítőt a gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodást köthetnek a felek, azonban ez csak írásban érvényes. A közvetítőt gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodás legfeljebb a szerződés megszűnésétől számított két évre köthető ki; a két évet meghaladó korlátozó kikötés semmis. Semmis a közvetítőt gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodás annyiban, amennyiben eltér a közvetítői szerződésben meghatározott földrajzi területtől, ügyfélkörtől, illetve árufajtától. A bizalmi vagyonkezelési szerződés jogszabályi előzmények nélkül került bevezetésre a magyar jogba. A bizalmi vagyonkezelési szerződés hárompólusú jogviszonyt hoz létre, amely alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgot, részére átruházott jogot, követelést saját nevében köteles a vagyonrendelő által megjelölt kedvezményezett javára díjazás ellenében kezelni. A bizalmi vagyonkezelők tevékenységét részletesen szabályozó 2014. évi XV. törvény határozza meg az üzletszerű bizalmi vagyonkezelők nyilvántartását, illetve e tevékenység végzésének személyi, tárgyi feltételeit, valamint az eseti bizalmi vagyonkezelési szerződés nyilvántartási rendjét. A bizalmi vagyonkezelési vállalkozás tevékenységét csak a Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján és felügyelete mellett végezheti. Bizalmi vagyonkezelési szerződés A nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelés akkor áll fenn, ha valamely személy egy évben csak egy ilyen típusú szerződést köt vagyonkezelőként, illetve, ha a vagyonkezelési szerződéseket nem nyereség elérése érdekében köti meg. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés esetében nem a vagyonkezelőnek kell engedéllyel rendelkeznie a tevékenysége folytatásához, hanem az egyes bizalmi vagyonkezelési szerződéseket kell nyilvántartásba venni. Megjegyzendő, hogy a törvény alapján a nyilvántartásba vétel elmulasztása nem érinti a bizalmi vagyonkezelési szerződéshez fűződő joghatásokat.
Üzleti szerződések 1.3-5 A vagyonrendelő tulajdonjogot, jogot, követelést vagy más forgalomképes javakat ruház át a vagyonkezelő részére, és a vagyonrendelő nyilatkozatot tesz a vagyon kezelésének módjára vonatkozóan. A vagyonkezelési jogviszonyban lehetőség van egyéb feltételek kialakítására is, így annak időtartamának mely legfeljebb ötven év, feltételeinek, az egyoldalú megszüntetés jogának kikötésére, a vagyonkezelő díjazásának megállapítására, további vagyonkezelők kijelölésére, egyéb közreműködők igénybevételének szabályozására, kedvezményezetti oldalon az átruházás jogának biztosítására. A vagyonkezelő fenntarthatja magának a jogot a vagyonkezelő felmentésére, új vagyonkezelő kijelölésére, a kedvezményezett személyének megváltoztatására, a vagyonrendelő nyilatkozat meghatározott részének módosítására, a vagyonkezelés időtartamának meghatározására vagy módosítására. A bizalmi vagyonkezelési szerződésnek szükségszerű eleme a kedvezményezett személyének meghatározása. Ez egyrészt jelenti a kezelt vagyonból vagy annak hasznaiból részesülő személyek beazonosítható megjelölését, másrészt a kedvezményezettek részére járó juttatások meghatározását. Több kedvezményezett egymáshoz való viszonyát elsődlegesen a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött szerződés határozza meg. Ugyanakkor a kedvezményezett halála esetén bekövetkező jogutódlás tekintetében figyelemmel kell lenni az utóöröklés szűk körű lehetőségére is. Továbbá ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározottaktól eltérő jogcímen érvényesíti igényét a kezelt vagyonnal szemben, akkor a kedvezményezetti jogosultsága megszűnik. Bizalmi vagyonkezelési szerződés A vagyonkezelő fő kötelezettsége a vagyon kezelése. Ennek tartalommal való megtöltésére a vagyonrendelő által a konkrét szerződésben meghatározott elvárások szolgálnak. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez, amelyet a vagyonkezelő köteles külön nyilvántartani. A kezelt vagyon részét képezik a kezelt vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy, biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, továbbá mindezek hasznai, akkor is, ha nem szerepelnek a nyilvántartásban. A vagyonkezelő által a kezelt vagyon részeként nyilvántartásba nem vett vagyontárgyakat az ellenkező bizonyításáig a vagyonkezelő saját személyes vagyonába tartozónak kell tekinteni. A nyilvántartott kezelt vagyon nem tartozik bele a vagyonkezelő vagyonába, arra nézve
1.3-6 Üzleti szerződések a vagyonkezelő hitelezői, házastársa, bejegyzett élettársa nem támaszthat igényt. A kezelt vagyon hasznai, veszteségei a kezelt vagyonhoz tartoznak. Szintén elkülönül a kezelt vagyon a vagyonrendelő vagyonától, mivel a kezelt vagyon tulajdonjoga a vagyonkezelőt illeti meg és a vagyonrendelőnek utasítási joga nem állhat fenn a vagyon kezelésére vonatkozóan. A Ptk. szabályai alapján a kezelt vagyon gyakorlatilag egy korlátolt felelősségű alvagyon, és egyben célvagyon. A vagyonkezelő azonban korlátlanul felel a teljes vagyonával, amennyiben a kezelt vagyonnal szemben támasztott követelés nem elégíthető ki, és a másik fél nem tudta és nem is kellett tudnia, hogy a kötelezettségvállalás túlterjed a kezelt vagyon keretein. Főszabályként a vagyonrendelő hitelezői nem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben, kivéve, ha a vagyonrendelő egyúttal kedvezményezett is. Felelősségi szempontból a Ptk. a vagyonrendelő és a vagyonkezelő hitelezői számára nem ad lehetőséget a kezelt vagyonnal szemben követeléseket támasztani, de a kedvezményezett hitelezői felléphetnek ennek érdekében, ha a kezelésbe adott vagyontárgyaknak vagy azok hasznainak a kedvezményezett részére való kiadása esedékessé vált. A kedvezményezett hitelezői egyértelműen jogosultak fellépni a vagyonkezelővel szemben, mintegy a kedvezményezett jogcímén. A Ptk. alapján erre akkor van lehetőség, ha a kedvezményezett joga esedékessé válik. A vagyonrendelő hitelezői A vagyonrendelő és a kedvezményezett is jogosult olyan harmadik személyekkel szemben fellépni, akik részére a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződést megsértve, ingyenesen vagy rosszhiszeműen juttatott. A Ptk. lehetővé teszi, hogy a bizalmi vagyonkezelés ne csak szerződéssel, hanem akár élők közötti, akár halál esetére szóló egyoldalú jogügylettel is létrehozható legyen. Az élők közti egyoldalú jogügyelettel létrehozott bizalmi vagyonkezelés feltétele, hogy ezt közokiratba foglalják. Értelemszerűen ilyen esetben a vagyonrendelő lesz a vagyonkezelő, ami a vagyonelkülönítés folytán a hitelezői érdekeket sértheti. A végrendeleti úton létrehozott bizalmi vagyonkezelés akkor jön létre, ha a vagyonkezelő a tisztséget elfogadja.
Üzleti szerződések 1.3-7 A bizalmi vagyonkezelés megszűnik, ha a kezelt vagyon elfogy; a vagyonkezelő a vagyonkezelést felmondja, a felmondást követő három hónap elteltével; a kezelt vagyonnak három hónapot meghaladó ideig nincs vagyonkezelője, a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában; a vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett, az ő halálának időpontjában; - a vagyonrendelő a határozatlan időre kötött szerződést annak eltérő rendelkezése hiányában felmondja. A bizalmi vagyonkezelés megszűnik
1.4-1 Üzleti szerződések 1.4 A használati szerződések A használati szerződések valamely dolog időleges használatának átengedésére irányulnak. Ettől eltérést jelent a haszonbérleti szerződés, melynek velejárója, hogy az időlegesen átengedett dolgot ne csak használja, hanem hasznokat is hajtson a haszonbérlőnek. A haszonkölcsön esetében a többi használati szerződéstől eltérést jelent, hogy az időleges használatra történő átengedés ellenérték nélkül történik. A használati szerződések körében szabályozza a Ptk. a bérleti szerződést, a lakásbérleti szerződést, a haszonbérleti szerződést és a haszonkölcsön-szerződést. A jogalkotó új szabályokat vezetett be a határozatlan idejű bérleti szerződés megszüntetésére, így napi bérleti díj esetén bármikor, egyik napról a másikra, heti bérleti díj esetén a hét végére, legkésőbb a hét első napján, hosszabb időszakra kikötött bérleti díj esetén a szerződésben meghatározott időszak végére, legkésőbb az azt megelőző harmincadik napig van lehetőség a felmondásra. A lakásbérleti és a haszonbérleti szerződés szabályai lényegében változatlanok maradtak, azonban az utóbbi esetében a mezőgazdasági ingatlanra kötött haszonbérleti szerződés felmondása esetén a haszonbérlő javára szolgáló garanciális szabályok a korábbiakhoz képest elhagyásra kerültek a Ptk.-ból. Használati szerződések
Üzleti szerződések 1.5-1 1.5 A letéti szerződések A letéti szerződések esetében az egyik fél (letéteményes) főszolgáltatása abból áll, hogy a részére átadott ingó dolgot díj ellenében megőrizze és azt a szerződés megszűnésekor a másik fél (letevő) részére visszaadja. Elhatárolási szempontot jelent, hogy ingatlan nem lehet a letét tárgya, ilyen esetben más (általában megbízási) szerződés jön létre a felek között. Eltér továbbá a letéti szerződés a használati típusú szerződésektől is, mivel a letéteményes főszabály szerint nem jogosult a letétbe helyezett dolgot használni. Letéti szerződések A Ptk. letéti szerződés egyes altípusait is szabályozza, így a gyűjtő és a rendhagyó letéti szerződést, a szállodai letéti szerződést, valamint a nyilvánosság számára nyitva álló intézmények felelősségét. A szállodai letéti szerződések esetében a korábbi szigorúbb szabályok kikerültek a Ptk.-nak ebből a részéből, amit a jogalkotó az általános felelősségi szabályok szigorodásával indokolt.
1.6-1 Üzleti szerződések 1.6 Forgalmazási és jogbérleti (franchise) szerződés Ez a két kereskedelmi jellegű szerződéstípus önállóan kerül tárgyalásra a Ptk.-ban, mivel olyan speciális tartalmi elemekkel rendelkeznek, amelyek alapján a klasszikusnak nevezhető szerződéstípusok közé nem helyezhetők el. A forgalmazási szerződés alapján a szállító meghatározott ingó dolognak (terméknek) a forgalmazó részére történő eladására, míg a forgalmazó a terméknek a szállítótól történő megvételére és annak saját nevében és saját javára történő eladására köteles. A szerződésben dominál az adásvételi szerződés esetén jelentkező elemek, mivel a forgalmazó a szállítóval adásvételi szerződést köt. Annyiban azonban többlet elemeket tartalmaz, hogy az eladó (szállító) utasításadási joggal rendelkezik a forgalmazó irányában és azok betartását ellenőrizni is jogosult. A forgalmazó az utasításokat köteles betartani, vagyis nem dönthet saját hatáskörben a termék forgalmazásával kapcsolatos minden kérdéskörben. Az utasítás megtagadására a forgalmazó csak a vállalkozási, illetve megbízási típusú szerződések esetében is irányadó esetekben jogosult. Ezen túlmenően a felek kötelesek egymás jóhírnevének megóvására is. Forgalmazási szerződés A jogbérleti, vagy más néven franchise szerződés arra irányul, hogy a jogbérletbe adó szellemi alkotásokhoz fűződő jogok, így szerzői, iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz és védett ismeretek (know-how) jogosultjaként felhasználási, hasznosítási vagy használati jogot engedélyez a jogbérletbe vevőnek. A jogbérletbe vevő ezeket a jogokat termékek előállítására vagy szolgáltatások nyújtására hasznosíthatja és ennek ellenértékeként díj fizetésére köteles. A jogbérletbe adó folyamatosan biztosítani köteles a szerződés időbeli hatálya alatt a jogok zavartalan hasznosításának lehetőségét, amennyiben pedig a termék előállításához alapanyag átadását is vállalta, úgy ennek folyamatosságáról is köteles gondoskodni. Másrészről a jogbérletbe adót ellenőrzési jog illeti meg annak érdekében, hogy a termék előállításával, illetve a szolgáltatás nyújtásával a jogbérletbe vevő a jóhírnevét nem sérti-e. Egyebekben a jóhírnév megóvása, illetve az utasítás megtagadása vonatkozásában a jogbérletbe vevőt ugyanazok a jogok illetik meg, mint a forgalmazási szerződés esetében. Franchise szerződés
Üzleti szerződések 1.7-1 1.7 A hitel- és számlaszerződések A hitel- és számlaszerződések jellegzetessége, hogy különböző pénzügyi szolgáltatások teljesítése képezi a szerződések központi elemét, valamint ilyen szerződések megkötésére elsősorban az adott szolgáltatás nyújtásával üzletszerűen foglalkozó jogi személy jogosult. A Ptk. a hitel- és számlaszerződések cím alatt szabályozza a hitelszerződést, a kölcsönszerződést, a betétszerződést, a folyószámlaszerződést, a fizetésiszámla-szerződést, a fizetési megbízási szerződést, a faktoring szerződést és a pénzügyi lízingszerződést. A hitelszerződés jogi konstrukciója változatlanul arra irányul, hogy ez alapján a hitelező hitelkeretet tart fenn az adós részére díjfizetés ellenében. Amennyiben az adós a hitelt igénybe veszi (lehívja), úgy a felek között kölcsönszerződés jön létre. A kölcsönszerződés alapján az adós nem köteles a kölcsönösszeg igénybevételére, azonban köteles megtéríteni a hitelezőnek a szerződés megkötésével kapcsolatban keletkezett költségeit. A korábbi takarékbetét-szerződés helyett a betétszerződés szabályai alkalmazandók általános jelleggel. A betétszerződés alapján a betétes a bank számára meghatározott pénzösszeget fizet, amelyet a bank elfogad és köteles azt későbbi időpontban visszafizetni, valamint ezen túlmenően kamatot fizetni a betétes részére. A folyószámla-szerződés továbbra is a felek meghatározott jogviszonyból származó, beszámítható követeléseinek egységes számlán való nyilvántartására és elszámolására irányul. A folyószámla egyenlegét évente kell megállapítani és azzal szembeni kifogás hiányában a felek közötti követelések helyébe az lép. Fizetésiszámlaszerződés Folyószámlaszerződés A korábban bankszámlaszerződés néven ismert szerződéstípus a fizetésiszámlaszerződés. E szerződés alapján a számlavezető a számlatulajdonos számára pénzforgalmának lebonyolítása érdekében fizetési számlát (folyószámlát) nyit és vezet, amiért a számlatulajdonos díjat fizet. A számlavezető a szerződés alapján pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújt a számlatulajdonos részére, a fizetési és beszedési megbízásait teljesíti, havonta számlakivonat útján értesíti a Hitelszerződés
1.7-2 Üzleti szerződések számlatulajdonost a fizetési számla javára és terhére írt összegekről, valamint a számla egyenlegéről. A fizetési számla kivonatához nem fűződnek azok a joghatások, amelyek a folyószámla-egyenleghez. Megjegyzendő, hogy a számlavezetőt a számla vezetéséhez kapcsolódó követelései biztosítékául törvényes zálogjog illeti meg a számlatulajdonos számlakövetelései felett. A fizetésiszámlaszerződés szabályai értelemszerűen alkalmazandók az értékpapír- és az értékpapírletéti számlára is, azzal a különbséggel, hogy ez utóbbi esetekben értékpapírra vonatkozó tulajdoni igény keletkezik. A fizetési megbízási szerződés szabályai a gyakorlatban elterjedt fizetési megbízás alapján kerültek kialakításra a Ptk.-ban. A fizetési megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó utasítása szerint meghatározott pénzösszegnek a kedvezményezett részére történő kifizetésére köteles díj ellenében. A megbízott jogosult a megbízást megtagadni, ha a megbízó nem nyújt fedezetet a megbízás teljesítésére. A megbízó a megbízást csak addig jogosult felmondani, amíg a megbízott a teljesítést nem kezdte meg. Másrészről viszont a megbízott csak akkor jogosult díjra, ha a pénzösszeget a megbízás szerint a kedvezményezett vagy annak számlavezető bankja rendelkezésére bocsájtotta. Fizetési megbízási szerződés A faktoring szerződés szabályozása a Ptk.-ban a gyakorlatban kialakult és elterjedt pénzügyi tevékenység alapján került sor. A faktoring szerződés a faktor és az adós között jön létre. A szerződés alapján az adós meghatározott követelést engedményez a faktorra, a faktor pedig a követelés megszerzése ellenében díjat fizet az adósnak. Amennyiben az engedményezett követelés kötelezettje nem teljesít a faktor részére határidőben, úgy az adós köteles a faktortól kapott díjat annak kamataival együtt visszafizetni a faktor részére, míg a faktor a követelést visszaengedményezi az adósra. A Ptk. szerinti faktoring konstrukció tehát főszabály szerint az adós kockázati körébe telepíti az engedményezett követelés nem teljesítésének esetét. A faktorálást a hitelbiztosítéki nyilvántartásba be kell jegyezni, ennek hiányában a faktor csak nyilvántartáson kívüli zálogjogosultat megillető jogokat gyakorolhat. A faktoring szerződés leginkább a kölcsönszerződéssel mutat hasonlóságokat, amit az is bizonyít, hogy háttérszabályozásként annak szabályait kell figyelembe venni. Faktoring szerződés
Üzleti szerződések 1.7-3 A pénzügyi lízingszerződés szintén a gyakorlatban már alkalmazott szerződéstípus. A Ptk. pénzügyi szerződésként, mintegy a kölcsön altípusaként szabályozza a lízinget, vagyis nem annak a bérleti jogviszony jellegét helyezi előtérbe. A pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló lízingtárgy (ami lehet dolog vagy jog is) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj fizetésére köteles. Amennyiben a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt meghaladó ideig való használatára, illetve ha a használat időtartama ennél rövidebb a szerződés megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét. Ha a lízingtárgy ingatlan, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a tulajdonjog bejegyzésével egyidejűleg az ingatlannyilvántartásba bejegyeztetni. Ha a lízingtárgy ingó dolog vagy jog, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni. Ha az ingó dolog tulajdonjogát vagy a jog fennállását közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog vagy jog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a lízingbeadó köteles a lízingbeadás tényét és a lízingbevevő személyét a megfelelő lajstromba bejegyeztetni. A lízingbeadót jogszavatosság terheli, illetve kellékszavatossági kötelezettsége is fennállhat, ha a lízingtárgy kiválasztásában közreműködött, vagy a szavatossági jogról a lízingbevevő hozzájárulása nélkül lemondott a lízingtárgy beszerzése során. Pénzügyi lízingszerződés
1.8-1 Üzleti szerződések 1.8 A biztosítéki szerződések A Ptk. két biztosítéki szerződést szabályoz, a kezességi szerződést és a garanciaszerződést. A kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak teljesíteni. A kezességi szerződés érvényességi feltétele az írásba foglalás. A kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható. A kezesség járulékos kötelezettségvállalás, ezért a kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt. Másrészről a kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata. A kezességnek két változata lehetséges, a sortartó és a készfizető kezesség. A sortartó kezesség esetében a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani, de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre. A készfizető kezesség esetében a hitelező szabadon dönthet arról, hogy a főadóssal vagy a kezessel szemben kívánja érvényesíteni a követelését. Kezességi szerződés A Ptk. megkülönbözteti a kártalanító kezességet, amely esetében a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható részéért vállal felelősséget. Ilyen esetben a jogosult akkor követelheti a kezestől a biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést. Kártalanító kezesség Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállaló személy (alkezes) kielégíti a jogosult követelését, a követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti, amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti.
Üzleti szerződések 1.8-2 A határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő leteltével a kezes kötelezettsége megszűnik, míg a határozatlan időre vállalt kezesség esetén a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a kezességi szerződést. Készfizető kezesség Ugyanarra a kötelezettségre több személy kezességvállalása esetén a kezesek egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben. Ha több kezes egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, egymás közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket, amilyen sorrendben elvállalták a kezességet. Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával élhetett, e kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet. Ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni. A fogyasztó által vállalt kezesség esetén a fogyasztót védő különös szabályokat is figyelembe kell venni. A jogosultat szigorú tájékoztatási kötelezettség terheli, a szerződés megkötése előtt köteles információval ellátni a kezest a jogairól és kötelezettségeiről, valamint a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról. A tájékoztatási kötelezettség elmulasztása esetén a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni. A bankgarancia mintájára, de általános jelleggel szabályozza a Ptk. a garanciaszerződést, amely csak írásban köthető érvényesen. A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A garantőr garanciavállaló nyilatkozata szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való függetlenségét. Garanciaszerződés
1.8-3 Üzleti szerződések A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles. A garancia lehívásának joga átszáll a jogosult jogutódjára. A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha a jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre. A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről. A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik. Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést visszakövetelheti. A garantőr a határozatlan időre vállalt garanciát három év elteltét követően legalább három hónapos felmondási idővel megszüntetheti.
Üzleti szerződések 1.9-1 1.9 A biztosítási szerződések A Ptk. a biztosítási szerződések körében megkülönbözteti a kárbiztosítási szerződést, a felelősségbiztosítási szerződést, az összegbiztosítási szerződést, az életbiztosítási szerződés, a balesetbiztosítási szerződést, és az egészségbiztosítási szerződést. A biztosítási szerződések általános jellemzője, hogy valamely életben, egészségben, vagyonban bekövetkező káresemény esetében a kár és az azzal járó kockázatokat telepíti a biztosítóra. A kárbiztosítási szerződés sajátossága, hogy a biztosítási érdek meghatározott vagyontárgy épségben maradásához kötődik. A kárbiztosítási szerződések esetébe érvényesül az alul- és a felülbiztosítás tilalma, valamint többszörös biztosítás esetén csak a tényleges kár kerülhet megtérítésre. Kárbiztosítási szerződés Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesíteni a biztosítottat olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében a biztosított lenne köteles. A biztosító a kártérítést közvetlenül a károsult részére teljesíti. Felelősségbiztosítási szerződés Az összegbiztosítások körébe tartozik az életbiztosítási és a balesetbiztosítási szerződés. E szerződések megkötéséhez a biztosított hozzájárulása szükséges és a biztosítottat megilleti a szerződésbe való belépés joga is. A gyakorlatban kialakult igények hatására került a Ptk.-ba szabályozásra az egészségbiztosítási szerződés. Egészségbiztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülő költségek megtérítésére is. Összegbiztosítások Egészségbiztosítási szerződés
1.10-1 Üzleti szerződések 1.10 A tartási és az életjáradéki szerződés A tartási és az életjáradéki szerződések közös vonása, hogy az egyik szerződő fél (eltartott) mindennapos ellátását, illetve részére időszakonként visszatérő szolgáltatás nyújtását teszi lehetővé ellenérték fejében. Ezeknek a szerződéseknek tipikus vonása, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti egyensúly nem feltétlenül érvényesül, a felek számára szerencseelemet tartalmaz. A Ptk. kifejezetten lehetővé teszi, hogy a tartási szerződés az eltartott gondozására is létrehozható. Tartási és az életjáradéki szerződések