Üzleti szerződések Szerződéskötési útmutató. Minta

Átírás

1

2 Üzleti szerződések Minta

3 Üzleti szerződések A vállalkozási típusú szerződések A vállalkozási típusú szerződések általános szabályai bővültek, elsősorban a korábbi építési szerződés egyes szabályainak, pl. többletmunka, pótmunka szabályainak itt történő elhelyezésével. A vállalkozási szerződés kapcsán sokszor problematikus elállási jog mellett a Ptk. lehetővé teszi a vállalkozási szerződés felmondását olyan esetben, ha a vállalkozó a tejesítést még nem kezdte meg. Emellett külön szabályozást kapott az ingyenes vállalkozási szerződés, amely alapján a megrendelő díjfizetésre nem, de a vállalkozó költségeinek megtérítésére viszont köteles. Vállalkozási típusú szerződések általános szabályai A vállalkozási típusú szerződéseknél más szerződésektől való elhatárolása szempontjából a központi elemet az eredménykötelem jelenti. Ebből a szempontból a kutatási szerződés továbbra is kétlaki szerepet kapott, mivel a felek megállapodhatnak abban is, hogy a kutatás eredménytelensége esetén is jár a díjazás a kutató részére, és ebben az esetben a megbízási szerződés szabályai lesznek irányadók a felek jogviszonyára. A vállalkozási szerződés altípusai a következők: tervezési szerződés, kivitelezési szerződés (a korábbi építési és a szerelési szerződés szabályainak összevonásával), a kutatási szerződés, az utazási szerződés [amelynek részletszabályait továbbra is a 281/2008. (XI. 28.) számú Kormányrendelet tartalmazza], a mezőgazdasági vállalkozási szerződés, a közszolgáltatási szerződés (a korábbi közüzemi szerződés helyett), és a fuvarozási szerződés. Ez utóbbi esetében a jogalkotó bevezette az ún. inconnex zálogjog lehetőségét, amely alapján a fuvarozót a megrendelővel szemben fennálló valamennyi fuvarozási szerződéses jogviszonyából származó lejárt és nem vitatott díjigénye tekintetében törvényes zálogjog illeti meg. Vállalkozási szerződés altípusai

4 Üzleti szerződések A megbízási típusú szerződések A megbízási típusú szerződések annyiban megegyeznek a vállalkozási típusúakkal, hogy mindkét esetben tevékenység végzésében áll a szerződésben szereplő egyik fél (vállalkozó, megbízott) kötelezettsége. Elhatárolási szempont a két szerződéstípus között, hogy a vállalkozási szerződés eredménykötelmet, míg a megbízási szerződés gondossági kötelmet hoz létre. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a közvetítői szerződés, valamint a bizalmi vagyonkezelési szerződés szabályai a korábbi Ptk.-ban nem szerepeltek. Megbízási típusú szerződések A megbízási típusú szerződések tekintetében az általános szabályokat a megbízási szerződésre vonatkozó joganyag tartalmazza, ehhez képest speciális előírások érvényesülnek a bizományi szerződés, a közvetítői szerződés, a szállítmányozási szerződés, és a bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében. A megbízási szerződés esetében a jogalkotó egyértelművé tette, hogy a megbízottat a vállalkozóhoz hasonlóan megilleti az utasítás megtagadásának joga, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértését eredményezné, illetve mások személyét vagy vagyonát veszélyeztetné. Amennyiben a megbízás teljesítéséhez harmadik személyek irányában a megbízó nevében jognyilatkozat megtétele is szükséges, úgy a megbízás a meghatalmazást is magában foglalja. Bizományi szerződés alapján a bizományos díjazás ellenében köteles a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi vagy más szerződést kötni. A bizományi szerződés tárgya tehát újabb szerződés kötése. Ha a szerződés fuvarozási szerződés megkötésére irányul, a szerződés szállítmányozásnak (azaz fuvarozási bizománynak) minősül, amelyet a Ptk. külön nevesít. A bizományos bár saját nevében jár el, a szerződést a megbízó javára köti. Ebből következően a megbízót illeti meg az az előny, amely abból származik, hogy a bizományi szerződésben megállapítottnál a megbízóra kedvezőbb feltételek mellett köti meg a bizományos az adásvételi szerződést. Az előny többnyire abban jelentkezik, hogy a bizományos a limitárnál magasabb áron ad el, illetve a limitárnál olcsóbban vásárol. Nincs

5 Üzleti szerződések jogszabályi akadálya azonban annak, hogy a felek a bizományi szerződésben megállapodjanak, hogy ez a vagyoni előny a bizományost illeti meg, vagy pedig az elért előnyön a felek az általuk meghatározott mértékben osztoznak. A bizományi szerződés esetében a bizományos del credere felelőssége a vele szerződést kötő harmadik személy teljesítéséért csak kifejezett szerződéses kikötés esetén áll fenn. A Ptk. elismeri a bizományos belépési, illetve önszerződési jogát, azaz amikor a bizományos maga veszi meg, vagy maga adja el a bizományi szerződésben meghatározott dolgot. Ilyen esetben a bizományost az adásvételi szerződésből eredő jogok és kötelezettségek is megilletik, illetve terhelik. A belépési jog csak akkor gyakorolható, ha a dolog forgalmi értéke nyilvános információ alapján egyértelműen megállapítható. A bizományos az önszerződés esetén is a tevékenység gondos kifejtésére köteles az adásvételi szerződés létrehozatalánál, azaz a megbízó számára a legkedvezőbb feltételek mellett kell a szerződést megkötnie. Ugyanakkor jogosult a bizományi díj érvényesítésére is. E törvényi szabály diszpozitív jellegű, tehát ettől a felek eltérhetnek, és a bizományi szerződésben korlátozhatják, vagy ki is zárhatják a bizományos önszerződési jogát. Új szerződéstípus a Ptk.-ban a közvetítői szerződés. Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződést a évi CXVII. törvény szabályozta. A törvény előzményét az önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó december 18-ai, a tagállamok önálló kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályai összehangolásáról szóló 86/653/EGK tanácsi irányelv képezte. A jogalkotó Ptk. ennek a szerződéstípusnak a szabályait emelte be a Ptk.-ba, egyúttal a szerződés elnevezését és számos terminológiát is módosítva. A közvetítői szerződés általános szabályai mellett külön előírások érvényesülnek a tartós közvetítői szerződés esetén. A közvetítő eljárása jelentősmértékben hasonlít a kereskedelmi alkusz tevékenységéhez, mivel képviseletet nem lát el, azonban a megbízó részére a szerződés megkötését előkészítő tevékenységet fejt ki. Tartós közvetítői szerződés akkor áll fenn, ha a közvetítői szerződés alapján a közvetítő tartós jogviszony keretében, önállóan eljárva megbízójának harmadik személyekkel kötendő szerződések közvetítésére, illetve a megbízó nevében történő megkötésére, a megbízó díj fizetésére köteles. Önállóan jár el az a személy, aki a közvetítői tevékenységet nem munkaviszony, vezető tisztségviselői jogviszony vagy más olyan jogszabályon, bírósági vagy hatósági rendelkezésen alapuló jogviszony keretében végzi, amely őt valamely jogi személy Közvetítői szerződés Bírósági vagy hatósági rendelkezésen alapuló jogviszony

6 Üzleti szerződések képviseletére feljogosítja. Tartósnak minősül a jogviszony, ha ha a közvetítő több szerződés megkötésének közvetítésre, vagy egy szerződés megkötésének közvetítésére és a jogviszony fenntartására, illetve megújítására köteles. Ha a közvetítő az általa közvetített szerződés megkötésére jogosult, a képviseleti joga minden olyan jognyilatkozat megtételére kiterjed, amely a közvetített szerződések teljesítésével rendszerint együtt jár. Ez a jog nem foglalja magában a már megkötött szerződések módosításához, a pénz átvételéhez és a fizetési határidő megállapításához való jogot. A megbízó saját költségére köteles a közvetítőnek mindazt a tájékoztatást és segítséget megadni, amely kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. E körben köteles különösen a szerződés tárgyára vonatkozó iratot a közvetítő rendelkezésére bocsátani. A megbízó köteles a közvetítőt késedelem nélkül értesíteni, ha lényegesen kisebb mennyiségben képes vagy kíván szerződést kötni annál, mint amire a közvetítő számíthatott. A megbízó köteles a közvetítőt késedelem nélkül értesíteni a közvetítő által közvetített szerződés elfogadásáról vagy elutasításáról, és a megkötött szerződés teljesítésének elmaradásáról. A korábbi szabályozásban ismert kiegyenlítéshez képest a szerződés megszűnése esetén kártalanítás jár a közvetítőnek, amennyiben ennek feltételei fennállnak. A közvetítői szerződés megszűnése esetén a közvetítőnek a megbízótól kártalanítás jár, ha a kártalanítás a szerződéssel összefüggő valamennyi körülményre tekintettel méltányos, figyelemmel arra, hogy a közvetítő a szerződés megszűnése következtében elveszíti az olyan jutalékhoz való jogát, amely őt a szerződés fennmaradása esetén az adott üzletfelekkel kötött vagy jövőben kötendő üzletek után megilletné, feltéve, hogy a közvetítő a megbízónak üzleti kapcsolatok kialakításával új ügyfeleket szerzett, vagy meglévő üzleti kapcsolatokat legalább egy új ügyfél megnyerésének megfelelő mértékben bővített, ha az üzleti kapcsolatokból a megbízó a szerződés megszűnése után is jelentős előnyre tesz szert; vagy a tartós jogviszony létrehozására irányuló megbízást teljesítette, de a közvetítői szerződés megszűnése következtében folytatólagos díjazástól esik el. Közvetítői szerződés A kártalanítás összege nem haladhatja meg a közvetítő által a szerződés megszűnését megelőző öt évben kapott díjazás átlagából számított egyévi összeget, öt évnél rövidebb közvetítői szerződés esetén a szerződés időtartama alatt kapott díj átlagából

7 Üzleti szerződések számított egyévi összeget. A kártalanítási igény egyéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető. A szerződés megszűnését követően a közvetítőt a gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodást köthetnek a felek, azonban ez csak írásban érvényes. A közvetítőt gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodás legfeljebb a szerződés megszűnésétől számított két évre köthető ki; a két évet meghaladó korlátozó kikötés semmis. Semmis a közvetítőt gazdasági tevékenysége gyakorlásában korlátozó megállapodás annyiban, amennyiben eltér a közvetítői szerződésben meghatározott földrajzi területtől, ügyfélkörtől, illetve árufajtától. A bizalmi vagyonkezelési szerződés jogszabályi előzmények nélkül került bevezetésre a magyar jogba. A bizalmi vagyonkezelési szerződés hárompólusú jogviszonyt hoz létre, amely alapján a vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgot, részére átruházott jogot, követelést saját nevében köteles a vagyonrendelő által megjelölt kedvezményezett javára díjazás ellenében kezelni. A bizalmi vagyonkezelők tevékenységét részletesen szabályozó évi XV. törvény határozza meg az üzletszerű bizalmi vagyonkezelők nyilvántartását, illetve e tevékenység végzésének személyi, tárgyi feltételeit, valamint az eseti bizalmi vagyonkezelési szerződés nyilvántartási rendjét. A bizalmi vagyonkezelési vállalkozás tevékenységét csak a Magyar Nemzeti Bank engedélye alapján és felügyelete mellett végezheti. Bizalmi vagyonkezelési szerződés A nem üzletszerűen végzett bizalmi vagyonkezelés akkor áll fenn, ha valamely személy egy évben csak egy ilyen típusú szerződést köt vagyonkezelőként, illetve, ha a vagyonkezelési szerződéseket nem nyereség elérése érdekében köti meg. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelés esetében nem a vagyonkezelőnek kell engedéllyel rendelkeznie a tevékenysége folytatásához, hanem az egyes bizalmi vagyonkezelési szerződéseket kell nyilvántartásba venni. Megjegyzendő, hogy a törvény alapján a nyilvántartásba vétel elmulasztása nem érinti a bizalmi vagyonkezelési szerződéshez fűződő joghatásokat.

8 Üzleti szerződések A vagyonrendelő tulajdonjogot, jogot, követelést vagy más forgalomképes javakat ruház át a vagyonkezelő részére, és a vagyonrendelő nyilatkozatot tesz a vagyon kezelésének módjára vonatkozóan. A vagyonkezelési jogviszonyban lehetőség van egyéb feltételek kialakítására is, így annak időtartamának mely legfeljebb ötven év, feltételeinek, az egyoldalú megszüntetés jogának kikötésére, a vagyonkezelő díjazásának megállapítására, további vagyonkezelők kijelölésére, egyéb közreműködők igénybevételének szabályozására, kedvezményezetti oldalon az átruházás jogának biztosítására. A vagyonkezelő fenntarthatja magának a jogot a vagyonkezelő felmentésére, új vagyonkezelő kijelölésére, a kedvezményezett személyének megváltoztatására, a vagyonrendelő nyilatkozat meghatározott részének módosítására, a vagyonkezelés időtartamának meghatározására vagy módosítására. A bizalmi vagyonkezelési szerződésnek szükségszerű eleme a kedvezményezett személyének meghatározása. Ez egyrészt jelenti a kezelt vagyonból vagy annak hasznaiból részesülő személyek beazonosítható megjelölését, másrészt a kedvezményezettek részére járó juttatások meghatározását. Több kedvezményezett egymáshoz való viszonyát elsődlegesen a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött szerződés határozza meg. Ugyanakkor a kedvezményezett halála esetén bekövetkező jogutódlás tekintetében figyelemmel kell lenni az utóöröklés szűk körű lehetőségére is. Továbbá ha a kedvezményezett a szerződésben meghatározottaktól eltérő jogcímen érvényesíti igényét a kezelt vagyonnal szemben, akkor a kedvezményezetti jogosultsága megszűnik. Bizalmi vagyonkezelési szerződés A vagyonkezelő fő kötelezettsége a vagyon kezelése. Ennek tartalommal való megtöltésére a vagyonrendelő által a konkrét szerződésben meghatározott elvárások szolgálnak. A kezelt vagyon a vagyonkezelő saját vagyonától és az általa kezelt egyéb vagyonoktól elkülönült vagyont képez, amelyet a vagyonkezelő köteles külön nyilvántartani. A kezelt vagyon részét képezik a kezelt vagyontárgy helyébe lépő vagyontárgy, biztosítási összeg, kártérítés vagy más érték, továbbá mindezek hasznai, akkor is, ha nem szerepelnek a nyilvántartásban. A vagyonkezelő által a kezelt vagyon részeként nyilvántartásba nem vett vagyontárgyakat az ellenkező bizonyításáig a vagyonkezelő saját személyes vagyonába tartozónak kell tekinteni. A nyilvántartott kezelt vagyon nem tartozik bele a vagyonkezelő vagyonába, arra nézve

9 Üzleti szerződések a vagyonkezelő hitelezői, házastársa, bejegyzett élettársa nem támaszthat igényt. A kezelt vagyon hasznai, veszteségei a kezelt vagyonhoz tartoznak. Szintén elkülönül a kezelt vagyon a vagyonrendelő vagyonától, mivel a kezelt vagyon tulajdonjoga a vagyonkezelőt illeti meg és a vagyonrendelőnek utasítási joga nem állhat fenn a vagyon kezelésére vonatkozóan. A Ptk. szabályai alapján a kezelt vagyon gyakorlatilag egy korlátolt felelősségű alvagyon, és egyben célvagyon. A vagyonkezelő azonban korlátlanul felel a teljes vagyonával, amennyiben a kezelt vagyonnal szemben támasztott követelés nem elégíthető ki, és a másik fél nem tudta és nem is kellett tudnia, hogy a kötelezettségvállalás túlterjed a kezelt vagyon keretein. Főszabályként a vagyonrendelő hitelezői nem léphetnek fel a kezelt vagyonnal szemben, kivéve, ha a vagyonrendelő egyúttal kedvezményezett is. Felelősségi szempontból a Ptk. a vagyonrendelő és a vagyonkezelő hitelezői számára nem ad lehetőséget a kezelt vagyonnal szemben követeléseket támasztani, de a kedvezményezett hitelezői felléphetnek ennek érdekében, ha a kezelésbe adott vagyontárgyaknak vagy azok hasznainak a kedvezményezett részére való kiadása esedékessé vált. A kedvezményezett hitelezői egyértelműen jogosultak fellépni a vagyonkezelővel szemben, mintegy a kedvezményezett jogcímén. A Ptk. alapján erre akkor van lehetőség, ha a kedvezményezett joga esedékessé válik. A vagyonrendelő hitelezői A vagyonrendelő és a kedvezményezett is jogosult olyan harmadik személyekkel szemben fellépni, akik részére a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződést megsértve, ingyenesen vagy rosszhiszeműen juttatott. A Ptk. lehetővé teszi, hogy a bizalmi vagyonkezelés ne csak szerződéssel, hanem akár élők közötti, akár halál esetére szóló egyoldalú jogügylettel is létrehozható legyen. Az élők közti egyoldalú jogügyelettel létrehozott bizalmi vagyonkezelés feltétele, hogy ezt közokiratba foglalják. Értelemszerűen ilyen esetben a vagyonrendelő lesz a vagyonkezelő, ami a vagyonelkülönítés folytán a hitelezői érdekeket sértheti. A végrendeleti úton létrehozott bizalmi vagyonkezelés akkor jön létre, ha a vagyonkezelő a tisztséget elfogadja.

10 Üzleti szerződések A bizalmi vagyonkezelés megszűnik, ha a kezelt vagyon elfogy; a vagyonkezelő a vagyonkezelést felmondja, a felmondást követő három hónap elteltével; a kezelt vagyonnak három hónapot meghaladó ideig nincs vagyonkezelője, a vagyonkezelői megbízás megszűnésének időpontjában; a vagyonrendelő volt az egyetlen kedvezményezett, az ő halálának időpontjában; - a vagyonrendelő a határozatlan időre kötött szerződést annak eltérő rendelkezése hiányában felmondja. A bizalmi vagyonkezelés megszűnik

11 VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről [cégnév] (székhelye: ; cégjegyzékszáma:, adószáma:.; bankszámlája és bankszámláját vezető hitelintézet: ; képviseli: ), mint megrendelő (a továbbiakban: Megrendelő) természetes személy esetén [név] (születési neve:...; születési helye és ideje:...; anyja neve:...; lakcíme: ; személyazonosító igazolvány száma:, adóazonosító jele: ; bankszámlája és bankszámláját vezető hitelintézet: ;) másrészről [cégnév] (székhelye: ; cégjegyzékszáma:, adószáma:.; bankszámlája és bankszámláját vezető hitelintézet: ; képviseli: ), mint vállalkozó (a továbbiakban: Vállalkozó) természetes személy esetén [név] (születési neve:...; születési helye és ideje:...; anyja neve:...; lakcíme: ; személyazonosító igazolvány száma:, adóazonosító jele: ; bankszámlája és bankszámláját vezető hitelintézet: ;) (Megrendelő és Vállalkozó a továbbiakban együtt: Felek) között, az alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel: 1. Jelen Szerződés aláírásával egyidejűleg Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy.. munkát.. napjáig bezáróan Megrendelő részére elvégez. Vállalkozó a feladatok ellátását a jelen Szerződés aláírását követő napon megkezdi. 2. Vállalkozó az 1. pontban vállalt munkát saját munkaeszközeivel köteles elvégezni. A munka elvégzéséhez szükséges anyagokat az indokolt mennyiségben és megfelelő minőségben Vállalkozó szerzi be. 3. Vállalkozó az 1. pontban meghatározott munkát a Megrendelő.. sz. alatti telephelyén köteles végezni. Megbízó köteles a munkaterületet a jelen Szerződés időtartama alatt munkanapokon. órától.. óráig terjedő időben a Vállalkozó részére munkavégzésre alkalmas állapotban rendelkezésre bocsátani. Amennyiben Megrendelő ezen kötelezettségét megszegi, Vállalkozó a tevékenység megkezdését megtagadhatja a munkaterület munkavégzésre alkalmassá tételéig. Amennyiben Megrendelő a Vállalkozó felszólítása ellenére sem biztosítja a munkavégzésre alkalmas munkaterületet, a Vállalkozó jelen Szerződéstől elállhat, és követelheti kárának megtérítését a Megrendelőtől. 4. A Vállalkozó a Megrendelő utasítása szerint köteles eljárni. Az utasítás nem terjedhet ki a tevékenység megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé. Ha a Megrendelő a célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasításhoz a Vállalkozó figyelmeztetése ellenére ragaszkodik, a 1

12 2 Vállalkozó a jelen Szerződéstől elállhat, vagy a Megrendelő fenntartott utasítását a Megrendelő kockázatára teljesíti. 5. A Vállalkozó alvállalkozó(ka)t vagy más közreműködő(ke)t jelen Szerződés teljesítéséhez csak a Megrendelő engedélyével vehet igénybe. 6. Megrendelő jogosult a Vállalkozó munkavégzését és a felhasználásra kerülő anyagot folyamatosan ellenőrizni. 7. Vállalkozó köteles a Megrendelőt haladéktalanul értesíteni minden olyan körülményről, amelynek a jelen Szerződés teljesítésére kihatása lehet. 8. Felek megállapodnak, hogy Megrendelő köteles a munka elvégzésétől, legkésőbb az 1. pontban meghatározott időponttól számított * munkanapon belül a minőség ellenőrzését elvégezni. Felek az átadás-átvételi eljárás során írásbeli jegyzőkönyvben rögzítik észrevételeiket, kifogásaikat. Megrendelő nem tagadhatja meg a Vállalkozó által teljesített munka átvételét a mű olyan hibája miatt, amelynek kijavítása vagy pótlása nem akadályozza a rendeltetésszerű használatot. 9. Felek megállapodnak, hogy Vállalkozót az 1. pontban meghatározott feladatok teljesítéséért. Ft, azaz forint vállalkozói díj illeti meg, amely magában foglalja a munka elvégzéséhez szükséges valamennyi munka-, anyag- és egyéb költséget. A vállalkozói díj a teljesítéskor hatályos jogszabályok szerint fizetendő általános forgalmi adóval növekszik. Megrendelő a vállalkozói díjat a Vállalkozó által kiállított számla alapján a Szerződés maradéktalan teljesítésétől számított. napon belül köteles egy összegben a Vállalkozó.. banknál vezetett.. számú bankszámlájára való átutalással teljesíteni. 10. Ha a Vállalkozó a munkát az 1. pontban meghatározott határidőig nem végzi el, a késedelembe esés napjától a vállalkozói díj részének megfelelő késedelmi kötbért köteles naponta fizetni. A Megrendelő naptári napot meghaladó késedelem esetén jogosult a jelen Szerződéstől elállni. 11. Ha a Megrendelő a minőségi ellenőrzést a 8. pontban meghatározott időponton túl végzi el, a vállalkozói díj. részének megfelelő kötbér fizetésére köteles. 12. A vállalkozói díj késedelmes kiegyenlítése esetén a Megrendelő.. % késedelmi kamat fizetésére köteles. 13. Megrendelő a jelen Szerződéstől a teljesítés megkezdéséig bármikor elállhat, a teljesítés megkezdése után a teljesítésig a szerződést felmondhatja. Megrendelő köteles a vállalkozói díjnak az elállás, illetve a felmondás közléséig arányos részét megfizetni, és a szerződés megszüntetésével okozott kárt amennyiben a szerződés megszüntetésére nem a Vállalkozónak felróható hibából, vagy nem az ő érdekkörében felmerült akadály miatt került sor - a Vállalkozónak megtéríteni.

13 14. A Vállalkozót a vállalkozói díj és a költségek biztosítására zálogjog illeti meg a Megrendelőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek jelen Szerződés következtében birtokába kerültek. 15. Ha a Felek között a minőség kérdésében vita keletkezik, a...-ot kérik fel szakvélemény nyilvánítására. A szakértő véleményét a Felek kötelezőnek fogadják el. 16. Jelen Szerződést a Felek kizárólag írásban módosíthatják. 17. Jelen Szerződés mindkét Fél általi aláírás napján lép hatályba. 18. A munkafolyamattal vagy a teljesítéssel kapcsolatos mindennemű közleményeiket a Felek távbeszélőn, faxon vagy ajánlott levélben juttathatják el egymáshoz. A távbeszélőn közölt üzenetet ajánlott levélben, faxon vagy elektronikus dokumentum formájában meg kell erősíteni. 19. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény rendelkezései irányadók. Jelen Szerződést a Felek elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Kelt:.,.. Megrendelő. Vállalkozó Előttünk, mint tanúk előtt: 1 Név: Aláírás: Lakcím: Név: Aláírás: Lakcím: 1 Egyszerű okirati forma is elegendő lehet, de javasoljuk a szerződést legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni. Jogi személy szerződő fél esetén cégszerű aláírás szükséges. 3

14 MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉS amely létrejött egyrészről [cégnév] (székhelye: ; cégjegyzékszáma:, adószáma:.; bankszámlája és bankszámláját vezető hitelintézet: ; képviseli: ), mint megbízó, a továbbiakban: Megbízó természetes személy esetén [név] (születési neve:...; születési helye és ideje:...; anyja neve:...; lakcíme: ; személyazonosító igazolvány száma:, adóazonosító jele: ; bankszámlája és bankszámláját vezető hitelintézet: ;) másrészről [cégnév] (székhelye: ; cégjegyzékszáma:, adószáma:.; bankszámlája és bankszámláját vezető hitelintézet: ; képviseli: ), mint megbízott, a továbbiakban: Megbízott természetes személy esetén [név] (születési neve:...; születési helye és ideje:...; anyja neve:...; lakcíme: ; személyazonosító igazolvány száma:, adóazonosító jele: ; bankszámlája és bankszámláját vezető hitelintézet: ;) (Megbízó és Megbízott a továbbiakban együtt: Felek) között, az alulírott napon és helyen, az alábbi feltételekkel. 1. Megbízó megbízza a Megbízottat.. feladat elvégzésével Megbízott a megbízást jelen Szerződés aláírásával az abban foglalt feltételekkel elfogadja. Megbízó kijelenti, hogy szakmai végzettsége és felkészültsége az 1. pontban foglalt feladat ellátását részére lehetővé teszi. 3. Megbízott a feladat jellegére való tekintettel, saját költségén akkor veheti igénybe a megbízás teljesítéséhez más személy közreműködését, ha ehhez a Megbízó előzetesen hozzájárult. Megbízott az igénybe vett közreműködőért ebben az esetben is úgy felel, mintha az ügyet maga látta volna el. 4. A megbízás határozott időre, az 1. pont szerinti feladat ellátására jön létre; kezdő időpontja:., befejező időpontja: Felek rögzítik, hogy az 1. pontban meghatározott feladat ellátását teljesítettnek tekintik, ha. 6. Megbízott a megbízás ellátásáért,- Ft + ÁFA, azaz. forint + általános forgalmi adó megbízási díjra jogosult, amelyet Megbízó kettő egyenlő részletben fizet meg Megbízott részére a Megbízott által kiállított számla ellenében, a Megbízott.. Banknál vezetett 1 Egy konkrét ügy ellátásának meghatározása. Példálózó felsorolással meghatározhatóak az ügy jellemző feladatai. 1

15 2. számú bankszámlájára történő átutalással. Megbízó a megbízási díj első részletét a Megbízott által... napját követően kiállított számla ellenében 8 napon belül teljesíti. A második részlet a feladat teljesítésének igazolását követő 8 napon belül esedékes. 7. A megbízási díj a feladat ellátásával kapcsolatosan felmerülő valamennyi költséget tartalmazza, a megbízási díjon felül Megbízott további költségtérítésre nem jogosult. VAGY A Megbízó kötelezettséget vállal arra, hogy a megbízási díj megfizetésén felül megtéríti a Megbízottnak a megbízás ellátásával kapcsolatban felmerülő szükséges és igazolt készkiadásait, költségeit. 8. Felek rögzítik, hogy a Megbízottat zálogjog illeti meg a megbízási díj és a költségek biztosítására a Megbízónak azokon a vagyontárgyain, amelyek a megbízás következtében kerültek birtokába. 9. Felek rögzítik, hogy a megbízás teljesítése során egymással kölcsönösen együttműködnek, a megbízás ellátásához szükséges megfelelő kapcsolatot egymással telefonon, elektronikus úton, faxon, vagy adott esetben a fenti címekre küldött ajánlott, tértivevényes levelek útján tartják. 10. Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy a megbízás teljesítése során mindenkor a Megbízó érdekeit szem előtt tartva, és utasításainak megfelelően jár el. Megbízott a Megbízó utasításaitól csak abban az esetben térhet el, ha ezt a Megbízó érdeke feltétlenül megköveteli, és a Megbízó előzetes értesítésére nincs mód. Megbízott vállalja, hogy az 1. pontban meghatározott feladatok végzése során az elvárható legnagyobb gondossággal, legjobb tudása szerint jár el. 11. Megbízott köteles Megbízót. naponta tájékoztatni a megbízás ellátása során felmerült lényeges körülményekről. A Megbízó részéről azonnali intézkedést igénylő esetben Megbízott köteles haladéktalanul értesíteni Megbízót. Amennyiben a Megbízott jelen pont szerinti tájékoztatási kötelezettségének elmulasztásából fakadóan Megbízót kár éri, úgy Megbízó annak megtérítését Megbízottól követelheti. 12. Megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy Megbízót haladéktalanul értesíti minden olyan körülményről, amely a feladat ellátását akadályozza, vagy hátráltatja. 13. A Megbízó vállalja, hogy a megbízás ellátásához szükséges felvilágosításokat, iratokat Megbízottnak kellő időben megadja. 14. Jelen Szerződés a megbízás tárgyának teljesítésével, a határozott idő lejártával megszűnik. 15. Jelen Szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal jogosult felmondani, ha a másik fél a jelen Szerződésből fakadó lényeges kötelezettségeit szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal megszegi, vagy azok teljesítését neki felróhatóan elmulasztja. A felmondó nyilatkozat a másik fél részére történő kézbesítéssel válik hatályossá.

16 16. Jelen Szerződést a felek írásban közös megegyezéssel bármikor módosíthatják, kiegészíthetik, illetve a jövőre nézve megszüntethetik. 17. A jelen Szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény vonatkozó rendelkezései az alkalmazandók. A jelen Szerződést a Felek elolvasták, megértették, és mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Kelt:.,.. Megbízó. Megbízott Előttünk, mint tanúk előtt: 2 Név: Aláírás: Lakcím: Név: Aláírás: Lakcím: 2 Egyszerű okirati forma is elegendő lehet, de javasoljuk a Szerződést legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni. Jogi személy szerződő fél esetén cégszerű aláírás szükséges. 3

17 Üzleti szerződések Tartalomjegyzék 1 A Ptk. módosult és új szerződéstípusai 1.1 Tulajdonjog átruházására irányuló szerződések 1.2 A vállalkozási típusú szerződések 1.3 A megbízási típusú szerződések 1.4 A használati szerződések 1.5 A letéti szerződések 1.6 Forgalmazási és jogbérleti (franchise) szerződés 1.7 A hitel- és számlaszerződések 1.8 A biztosítéki szerződések 1.9 A biztosítási szerződések 1.10 A tartási és az életjáradéki szerződés 1.11 A polgári jogi társasági szerződés 1.12 A fuvarozási szerződés A fuvarozási szerződés fogalma A fuvarozási szerződés főbb szabályai a Polgári Törvénykönyvben A fuvarozási szerződéssel összefüggő egyéb lényeges jogszabályok A fuvarozó felelőssége a fuvarozási szerződés alapján Az EKAER rendszerének bemutatása A közúti árutovábbítási szerződésekről szóló Korm. rendelet (KÁSZ) 1.13 Szállítmányozási szerződések sajátosságai A szállítmányozási szerződés főbb tartalmi és formai elemei, követelményei 2 A szerződéskötési kötelezettség szabályozása 3 Szerződéskötés versenyeztetési eljárással 4 Hogyan kössünk szerződést ÁSZF-fel? Melyek a tisztességtelen Szerződési Feltételek? 4.1 Az Általános Szerződési Feltételek 4.2 A tisztességtelen szerződéses kikötés 4.3 Közérdekű keresetindítási jog 5 Melyek az elektronikus szerződéskötés szabályai? 5.1 Az elektronikus úton kötött szerződések szabályai 5.2 Speciális rendelkezések a távollévők közötti szerződésekre 6 Új lehetőség: a szerződési pozíció átruházása

18 Üzleti szerződések 7 Szerződéses biztosíték: foglaló, kötbér, garancia, jogvesztés kikötése, zálogjog, óvadék, kezesség 7.1 A zálogjog 2016-tól érvényes szabályai A zálogjog létrejötte és ahhoz kapcsolódó szabályok A zálogjoggal biztosított követelés A zálogjog tárgya A felek jogai és kötelezettségei a kielégítési jog megnyílása előtt A hitelbiztosítéki nyilvántartás A zálogjogok rangsora A zálogjog érvényesítése A zálogjog megszűnése 8 Felmondás, elállás, bíróság általi megszüntetés 9 Szerződés megszüntetése közös megegyezéssel 10 Az elévülés változásának gyakorlati következményei 11 Előszerződés új szabályai. Tartozáselismerés