Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte

Hasonló dokumentumok
A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A megújuló energia alapú villamos energia termelés támogatása (METÁR)

A megújuló energia termelés helyzete Magyarországon

Megújulóenergia-hasznosítás és a METÁR-szabályozás

Téli energia csomag, a zöldenergia fejlesztés jövőbeli lehetőségei

Új típusú ösztönzők a KÁT és a METÁR pótdíjazási rendszerében

Zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei Magyarországon

A napenergia-hasznosítás jelene és jövője, támogatási programok

A megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal nézőpontjából Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

Varga Katalin zöld energia szakértő. VII. Napenergia-hasznosítás az Épületgépészetben Konferencia és Kiállítás Budapest, március 17.

A zöldgazdaság-fejlesztés lehetőségei

Megújuló energia és energiahatékonysági helyzetkép

A megújuló energiák új támogatási rendszere (METÁR) Tóth Tamás Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Megújuló energia szabályozás és helyzetkép, különös tekintettel a biogáz-szektorra Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

A Hivatal feladatai a METÁR kapcsán. Bagi Attila főosztályvezető-helyettes október 11.

A megújuló villamosenergia-termelés támogatási rendszere

MEGÚJULÓ ENERGIAPOLITIKA BEMUTATÁSA

A megújuló-energiahasznosítás új szabályozási környezete. Ringhoffer Örs. osztályvezető. MET XIX. Energia Műhely április 6 HUNGEXPO, Budapest

Aktuális energetikai szabályozási kérdések és tervek Dr. Grabner Péter Energetikáért felelős elnökhelyettes

TISZTA, OKOS ÉS MEGFIZETHETŐ ENERGIA

A hulladékból nyert villamos energia illeszkedése a szabályozási rendszerbe

A megújuló energiaforrások hazai helyzete és jövője

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Magyarország időarányosan 2010 óta minden évben teljesítette az NCsT-ben foglalt teljes megújuló energia részarányra vonatkozó célkitűzéseket.

A megújulóenergia-termelés Magyarországon

A megújuló villamosenergiatámogatási. erőműveinek jövőbeni keretei Magyarországon a biomassza

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Az új Megújuló Energia Támogatási Rendszer a METÁR bemutatása

Megújuló energetikai és energiahatékonysági helyzetkép

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

Településenergetikai fejlesztési lehetőségek az EU időszakában

NCST és a NAPENERGIA

Az új Megújuló Energia Támogatási Rendszer a METÁR bemutatása

Megnyitó. Markó Csaba. KvVM Környezetgazdasági Főosztály

A megújuló energiatermelésből származó üzemanyagok piaca és szabályozása hazánkban

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

MEGÚJULÓ ENERGIA MÓDSZERTAN CSG STANDARD 1.1-VERZIÓ

Megújuló energiaforrások hasznosításának növelése a fenntartható fejlődés biztosítása érdekében

Megújuló energiákkal kapcsolatos kihívások a Hivatal szemszögéből

JOGÁSZI ÉSZREVÉTELEK A JELENLEGI SZABÁLYOZÁSHOZ április 6.

Energiahatékonysági szakpolitikák Támogatási programok az energiahatékonyság javítására és a megújuló energiaforrások alkalmazására

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

A szélenergia helyzete, jövője hazánkban

A geotermia hazai hasznosításának energiapolitikai kérdései

Megújuló energiaforrásokra alapozott energiaellátás növelése a fenntartható fejlődés érdekében

Megújuló energia akcióterv a jelenlegi ösztönzési rendszer (KÁT) felülvizsgálata

A megújuló energiaforrások környezeti hatásai

Magyar Energetikai Társaság 3. Szakmai Klubdélután

NEMZETI CSELEKVÉSI TERV 2010 Változatok és konzekvenciák Gondolat ébresztő az új helyzetben

Klímapolitika és a megújuló energia használata Magyarországon

Megújuló energiatermelés és hasznosítás az önkormányzatok és a magyar lakosság egyik jövőbeli útjaként

A megújuló energiatermelés helyzete Magyarországon. Az energiahatékonyságot szolgáló beruházások adókedvezménye

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Biogázból villamosenergia: Megújuló energiák. a menetrendadás buktatói

"Bármely egyszerű probléma megoldhatatlanná fejleszthető, ha eleget töprengünk rajta." (Woody Allen)

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

A Tiszta Energia Csomag energiahatékonysági direktívát érintő változásai

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

T/ számú törvényjavaslat

A rendszerirányítás. és feladatai. Figyelemmel a változó erőművi struktúrára. Alföldi Gábor Forrástervezési osztályvezető MAVIR ZRt.

Hatékony energiafelhasználás Vállalkozási és önkormányzati projektek Kohéziós Alap támogatás Költségvetés kb. 42 md Ft

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

MEHI Szakmai Konferencia: Energiahatékonyságot EU-s forrásokból: Energiahatékonyság, Klímacélok, Energiabiztonság Október 28.

A KÖRNYEZET ÉS ENERGIA OPERATÍV PROGRAM. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

A nagy hatásfokú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés terén elért előrehaladásról Magyarországon

A tanyás térségekben elérhető megújuló energiaforrások

Bioüzemanyag-szabályozás változásának hatásai

Módszertan és számítások

Kapcsolt energiatermelés Magyarországon XIX. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március 2-3.

Biomassza az NCST-ben

Bohoczky Ferenc. Gazdasági. zlekedési

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

A Kormány.../2017. (. ) Korm. rendelete. a megújuló energiaforrásból származó villamos energiáról szóló Korm. rendeletek módosításáról

avagy energiatakarékosság befektetői szemmel Vinkovits András

METÁR SZEREPE ÉS A KOCKÁZATMENEDZSMENT A

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Európa - Magyarország Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép. Varga Pál elnök MÉGNAP

Hazai megújuló kapcsolt energiatermelés kilátásai középtávon

E L Ő T E R J E S Z T É S

Távhőszolgáltatás és fogyasztóközeli megújuló energiaforrások

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály

Finanszírozható-e az energia[forradalom]? Pénzügyi és szabályozói kihívások

Szakolyi Biomassza Erőmű kapcsolt energiatermelési lehetőségei VEOLIA MAGYARORSZÁGON. Vollár Attila vezérigazgató Balatonfüred, 2017.

Budapest, november 25.

Háztartási méretű kiserőművek és Kiserőművek

A METÁR és az új Megújuló Irányelv. Változások a hazai és nemzetközi megújulóenergiaszabályozásban

A megújulós ösztönzési rendszer felülvizsgálatának eddigi eredményei és a várható továbblépések

A kapcsolt energiatermelők helyzete Magyarországon. XVII. Kapcsolt Hő- és Villamosenergia-termelési Konferencia március

tanév tavaszi félév. Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara. Ballabás Gábor

EURÓPAI BIZOTTSÁG. (2) A program nemzeti jogalapja különböző rendeleti jellegű jogi aktusokból és jogi aktusokból áll:

Napelemre pályázunk -

389/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Átírás:

Magyarország megújuló energia stratégiai céljainak bemutatása és a megújuló energia termelés helyezte Szabó Zsolt fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfüred, 2017. március 22-23.

Az előadás tartalma I. Megújuló energiapolitikai célkitűzések II. III. IV. Megújuló energiahasznosítás helyzete Magyarországon Megújuló energiaforrásból származó villamos energia termeléshez nyújtott működési támogatási rendszer (METÁR) Az Európai Unió 2030-as energiapolitikai célkitűzései 2

I. Megújuló energiapolitikai célkitűzések 3

A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló irányelv (RED) Megújuló energiaforrásból előállított energia felhasználási részarányra vonatkozó célszámok 2020-ra a EU-ban: az EU bruttó végső energiafogyasztásában: 20% a közlekedési ágazatban külön cél: 10% magyar kötelező megújulós részarány: 13% A tagállamok a célkitűzések elérése érdekében támogatási rendszereket alkalmazhatnak. 4

A 2014-2020-as időszak energiapolitika stratégiai célkitűzései A 2020-as klíma- és energiapolitikai célkitűzéseihez kapcsolódó önkéntes magyar vállalás: A megújuló energiaforrások részarányának a bruttó végső energiafelhasználás arányában 14,65 %-ra növelése 5

II. Megújuló energiahasznosítás helyzete Magyarországon 6

20% A megújuló energiaforrásból előállított energia részaránya a bruttó végső energiafelhasználáson belül 18% 16% 14% 12% 10% 8% 6% 4% 2% 0% 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 NCST terv 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 7,40% 7,30% 7,40% 7,50% 8,00% 8,30% 9,30% 10,70% 12,30% 13,40% 14,65% SHARES tény 4,37% 4,47% 5,09% 5,89% 6,50% 8,01% 12,75% 13,98% 15,52% 16,21% 14,59% 14,47% 7

Jelenlegi megújuló energiafelhasználásunk összetétele Hazánk megújuló energia felhasználási lehetőségei elsősorban a fűtési szektorban vannak kiaknázva. Ezt tükrözi a 2015-es év megújuló energiafelhasználásának összetétele is: 83 % fűtés-hűtés, 10 % villamos energia, 7 % közlekedés. 10,5 A megújuló energia ágazati-mix részaránya 2015-ben [PJ] 8,3 Hűtés-fűtés 90,7 Villamos energia Közlekedés Teljes (tényleges) megújuló energia termelés statisztikai szorzók nélkül: 2617 ktoe (kb. 110 PJ) 8

Magyarország megújuló energiafelhasználásának energiaforrás szerinti megoszlása (2015, Eurostat) [PJ; %] 2,52; 2% 0,22; 0% 1,72; 1% 1,36; 1% 7,29; 7% 4,00; 4% 0,83; 1% 0,89; 1% Geotermális Vízenergia Napenergia Szilárd biomassza Biogáz Hőszivattyú 90,74; 83% Szélenergia Bioüzemanyag Hulladék biomassza része Teljes (tényleges) megújuló energia termelés statisztikai szorzók nélküli értéke: 2617 ktoe (kb. 110 PJ) 9

[MW] A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) beépített teljesítőképességének alakulása 140 120 100 80 60 40 Biogáz Vízenergia Szélenergia Napenergia 20 0 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Év 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Napenergia (MW) 0,36 0,46 0,99 2,88 12,52 31,21 68,13 127,57 Szélenergia (MW) 0,01 0,06 0,10 0,13 0,25 0,40 0,50 0,60 Vízenergia (MW) 0,02 0,00 0,04 0,04 0,09 0,06 0,06 0,06 Biogáz (MW) 0,00 0,00 0,05 0,07 1,18 0,31 0,16 0,17 Összesen (MW) 0,39 0,52 1,18 3,12 14,04 31,97 68,85 128,40 10

III. Megújuló energiaforrásból származó villamos energia termeléshez nyújtott működési támogatási rendszer (METÁR) 11

METÁR jogszabálycsomag a) A jogszabálycsomagot a parlament 2016. június 13-án elfogadta. b) VET módosítás, új METÁR kormányrendelet kihirdetése június 23-án Magyar Közlöny 90. szám. 2016. évi LXXXII. Törvény 165/2016. (VI. 23.) Korm. Rendelet c) 2016 év végén újabb jogszabályok kerültek elfogadásra 62/2016. (XII. 28.) NFM rendelet 17/2016. (XII. 21.) MEKH rendelet 12

METÁR fogalmi rendszere Kötelező átvételi rendszer (KÁT) METÁR fogalmi rendszer Prémium rendszer Új belépő 0,5 MW alatti, valamint demonstrációs projektek Zöld prémium (Új belépők 0,5 MW felett) Pályázat nélkül 0,5 MW 1MW Pályázat 1MW és felett, valamint a szélerőművek Barna prémium* (Megtérülés utáni szilárd biomassza, biogáz) * Másféle számítási mód amennyiben fosszilis és alternatív tüzelőanyag felhasználására egyaránt alkalmas az erőmű Kötelező átvételi ár Korm. Rend. Támogatott ár Korm. Rend. Adminisztratív Prémium Referencia piaci ár Korm. Rend. Támogatott ár Aukció Prémium Referencia piaci ár KR Támogatott ár MEKH R. Barna prémium Referencia piaci ár KR 13

Kötelező átvétel, adminisztratív prémium 0,5 MW alatti erőművek esetén a MAVIR fizeti a kiegyenlítő energia költségeit és az áramot a MAVIR értékesíti a HUPX-en. 2017 januárjában elindult. A 0,5-1,0 MW közötti erőművek esetében a termelő értékesíti az áramot a piacon, és a termelő fizeti meg a kiegyenlítő energia költségeit, de nem kell tendereljáráson részt vennie. 2017 januárjában elindult. A kötelező átvételi ár és a 0,5 MW és 1 MW közötti erőművekre alkalmazandó adminisztratív zöld prémium meghatározásának alapjául szolgáló bázisárakat a 165/2016. METÁR kormányrendelet tartalmazza. Menetrendadási és menetrendtartási kötelezettségük van a termelőknek. 14

A zöld prémium típusú támogatás Az erőműveknek a termelt zöld áramot a piacon kell értékesítenie. A piaci referencia ár (HUPX átlagár) a támogatott árra kerül kiegészítésre (prémiumként). Prémium viszonyítási alapja a piaci referencia ár, nem a termelő által a piacon elért ár. Termelő bevétele: piaci értékesítés + (havi, fix) prémium = támogatott ár. Nincs zónaidőhöz kötve, mivel a prémium típusú rendszerben a piaci árakon történő eladás miatt ez automatikusan megvalósul 15

A zöld prémium típusú támogatás (versenyeztetéses ajánlattételi eljárás részletei) A támogatási jogosultságokat alapvetően versenyeztetés révén kell kiosztani a költséghatékonyság érdekében. A pályázati rendszer rugalmasan szabályozhatóvá teszi az újonnan belépő termelési kapacitások nagyságát. A pályázati eljárás során elnyerhető prémium támogatások legfeljebb 20 évre szólnak. A konkrét időtartamok az egyes pályázati felhívásokban lesznek kiírva. Tényleges kiírást a piaci igényekhez igazítjuk KIVÉTEL: METÁR rendszerben nem kötelező a tendereztetés az 1 MW alatti erőművek, és a demonstrációs projektek esetében. 16

Barna prémium Cél: biomassza vagy biogáz felhasználásával történő villamosenergiatermelés fenntartásának ösztönzésére nyújtott prémium típusú támogatás, annak elkerülése végett, hogy az értékcsökkenés után áttérjenek fosszilis tüzelőanyagokra A barna prémium mértékének számítása kétféleképpen történhet: Működési hiány alapján Fosszilis és biomassza/biogáz alapú termelés költségeinek különbsége alapján (tüzelőanyag költség különbség alapján) Maximális értéke: adminisztrációs prémium 50%-a: 15,89 Ft/kWh 2016-ban. (METÁR pályáztatásról szóló NFM rendelet tervezet 1. melléklet) Az EU Bizottsággal még folyik az egyeztetés a bevezetéséről. 17

Hulladékon belüli biomassza részarány megállapítása A VET szerint a hulladék biológiailag lebomló része biomasszának minősül, tehát tulajdonképpen hulladék-biomassza együttégetésnek számít A 165/2016. (VI. 23.) Korm. rendelet 4. szerint a hulladék-biomassza arány megállapítása: o villamosenergia-mennyiségeket arányosan, az adott hónapban bevitt tüzelőanyag-mennyiség (felhasznált tüzelőhő) energiaforrások szerinti összetétele alapján megbontva, kapcsolt hőtermelés esetén a hőtermelésre is azonos energiaforrás-struktúrát figyelembe véve kell kiszámítani. o a számítást havonta a termelőnek kell elvégeznie és alátámasztania és jelentenie a Befogadó (MAVIR) felé. 18

Nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés támogatása a METÁR-ban Cél: támogatási program keretében a környezetvédelem szintjének javítása A biomasszából vagy biogázból nyert villamos energia termelője METÁR keretében kötelező átvételre vagy zöld prémiumra csak akkor jogosult, ha az erőműegység alkalmas nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelésre. 19

A METÁR előnyei Költséghatékony A versenyeztetési eljárásnál a költség a tenderkiírásokkal szabályozható. Éves támogatási keret meghatározása szükséges a terhek korlátozására a tenderezés nélküli támogatásoknál (METÁR pályáztatásról és maximális kifizetésekről szóló NFM rendelet tervezet). A megújulók piacintegrációját készíti elő: Menetrendezés Kiegyenlítési feladatok METÁR rendszer terheit továbbra is az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult villamos-energiafogyasztók fogják viselni (nem a lakosság). 20

IV. Az Európai Unió 2030-as energiapolitikai célkitűzései 21

VII. Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai célkitűzései Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai célkitűzései 27%-os megújuló energia részarány elérése (uniós szinten kötelező érvényű). 30%-os energia-megtakarítási célszám kitűzése (indikatív - vagyis nem kötelező érvényű). Az üvegházhatású gázok kibocsátását 2030-ra 40%-kal szükséges csökkenti az 1990-es szinthez képest. 22

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 23