Módszertani megjegyzések A változások hatása A 2016. évi számítások során az alábbi okokból vizsgáltuk felül a nemzeti számlák adatait: a módszertanban két területet (a lakásszolgáltatás becslését, illetve a külföldre fizetett és a külföldről kapott munkavállalói jövedelem számítását) érintő változtatás miatt; az ESA2010 bevezetésekor kért derogáció megszűnése miatt (az értéktárgyak beszerzése és eladása egyenlegének beemelése a bruttó felhalmozás adatokba); egyéb módszertani változások; néhány esetben az adatok ellenőrzése, véglegesítése során talált, rutinrevízióként végzett hibajavításokat, korrekciókat, a 2014. évi forrás-felhasználás táblák összeállításának eredményeit, valamint a számításokhoz felhasznált adatforrásokban történt változásokat vezettük át. A változások hatása a GDP-re 1. tábla Év 2017. 2016. Különbség 2017. 2016. folyó áron, milliárd % volumenindex, előző év=100,0 1995 5 835,6 5 819,2 16,4 0,3 1996 7 122,5 7 103,9 18,6 0,3 100,0 100,0 1997 8 833,3 8 812,4 20,9 0,2 103,3 103,3 1998 10 456,5 10 433,1 23,3 0,2 104,2 104,2 1999 11 660,6 11 637,9 22,7 0,2 103,2 103,2 2000 13 350,1 13 321,5 28,5 0,2 104,2 104,2 2001 15 419,1 15 383,4 35,7 0,2 103,8 103,8 2002 17 461,7 17 421,6 40,1 0,2 104,5 104,5 2003 19 138,9 19 077,3 61,6 0,3 103,8 103,8 2004 21 099,1 21 023,6 75,4 0,4 105,0 105,0 2005 22 559,9 22 470,8 89,1 0,4 104,4 104,4 2006 24 257,0 24 153,0 103,9 0,4 103,9 103,9 2007 25 680,2 25 560,4 119,8 0,5 100,4 100,4 2008 27 193,6 27 071,9 121,8 0,4 100,9 100,9 2009 26 424,6 26 297,4 127,2 0,5 93,4 93,4 2010 27 224,6 27 085,9 138,7 0,5 100,7 100,7 2011 28 304,9 28 166,1 138,8 0,5 101,7 101,7 2012 28 781,1 28 660,5 120,5 0,4 98,4 98,4 2013 30 247,1 30 127,3 119,7 0,4 102,1 102,1 2014 32 591,7 32 400,1 191,6 0,6 104,2 104,0 2015 34 324,1 33 999,0 325,1 0,9 103,4 103,1 1
Év A változások hatása a GNI-ra 2017. 2016. Különbség folyó áron, milliárd % 1995 5 651,8 5 635,4 16,4 0,3 1996 6 861,5 6 842,9 18,6 0,3 1997 8 375,7 8 354,8 20,9 0,2 1998 9 894,0 9 870,6 23,3 0,2 1999 11 019,3 10 996,6 22,7 0,2 2000 12 710,7 12 682,1 28,5 0,2 2001 14 669,1 14 633,4 35,7 0,2 2002 16 585,7 16 545,5 40,1 0,2 2003 18 285,6 18 224,0 61,6 0,3 2004 19 989,9 19 914,5 75,4 0,4 2005 21 347,3 21 258,2 89,1 0,4 2006 23 020,8 22 916,8 103,9 0,5 2007 23 994,9 23 875,1 119,8 0,5 2008 25 536,9 25 415,1 121,8 0,5 2009 25 231,0 25 103,8 127,2 0,5 2010 25 966,9 25 828,2 138,7 0,5 2011 26 995,0 26 858,4 136,6 0,5 2012 27 636,1 27 517,9 118,2 0,4 2013 29 455,3 29 339,0 116,3 0,4 2014 31 231,1 31 042,0 189,2 0,6 2015 32 795,7 32 404,2 391,5 1,2 2. tábla 1. Módszertani változtatások 1.1. A lakásszolgáltatás elszámolásában végrehajtott módszertani változások Több kisebb módosítást hajtottunk végre a lakásszolgáltatás számítása során. A legnagyobb mértékű változást a nettó jelzáloghitel elszámolásának módosítása eredményezte. A nettó jelzáloghitel a saját lakásszolgáltatás nettó működési eredménye számításának egyik eleme, a költségelem módszer első, kísérleti számítása óta használatos volt Magyarországon. Az uniós módszertannak történő teljesebb megfelelés érdekében a jelzáloghitel nettó összegét nem vesszük figyelembe a nettó működési eredmény számítása során. Egyéb kisebb mértékű változásokat is bevezettünk: korrigáltuk a nemzetgazdaságra vonatkozó teljes lakóterület értékét (adatjavítás), a tárgyévet követő év január 1-jei állomány adata helyett az átlagos tárgyévi állományadat értékét alkalmazzuk, felülvizsgáltuk a garázsok területének átlagos nagyságát, valamint az általános fogyasztóiár-index helyett áttértünk a bérleti díj változását kifejező egyedi árindex alkalmazására a magántulajdonban lévő bérlakások bérleti díjának becslésénél. 2
3. tábla A lakásszolgáltatás elszámolásával kapcsolatos változások átvezetésének hatása Megnevezés 2010 2011 2012 2013 2014 2015 Bruttó hozzáadott érték változása, 117 189 116 415 98 543 97 249 94 601 78 900 Változás a GDP %-ában 0,43 0,41 0,34 0,32 0,29 0,23 1.2. Változás a külföldre fizetett és külföldről kapott munkavállalói jövedelemben A változás lényege, hogy a módszertani előírásoknak megfelelően a területen kívüli szervezeteknél (nagykövetségek, külképviseletek) foglalkoztatottak munkavállalói jövedelmét is belevettük a számításokba. A Magyarországon rezidens, de külföldön lévő területen kívüli szervezeteknél (magyar nagykövetségek, külképviseletek) foglalkoztatott nem magyar rezidens munkavállalók jövedelmét a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól származó adatokból becsültük. Az alapadatok 2014-től állnak rendelkezésre, a becslést 2011-ig vezettük vissza. A Magyarországon lévő külföldi nagykövetségeknél, képviseleteknél (nem magyar rezidens területen kívüli szervezetek) foglalkoztatott magyar rezidens munkavállalók jövedelmének becsléséhez adóhatóságtól származó adatokat használtunk fel. Ennek a módszertani változásnak a GDP-re nem volt hatása, viszont módosította a GNI-adatokat. 4. tábla A területen kívüli szervezeteknél foglalkoztatottak munkavállalói jövedelmének hatása a GNI-ra Megnevezés 2011 2012 2013 2014 2015 Magyar rezidens munkavállalóknak a külföldi követségeken fizetett 4 272 4 301 4 091 4 153 4 338 munkavállalói jövedelem, Nem magyar rezidens munkavállalóknak magyar követségeken fizetett 2 816 2 996 3 105 3 283 3 548 munkavállalói jövedelem, A GNI változása folyó áron, 1 456 1 305 986 870 790 Változás a GNI %-ában 0,01 0,00 0,00 0,00 0,00 3
Év Import, millió 2. Az értéktárgyak beszerzése és eladása egyenlegének beemelése a bruttó felhalmozás adatokba A magyar nemzeti számlákban először készült becslés az értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlegére vonatkozóan. 2017-ig mentességgel rendelkeztünk a tranzakció becslését illetően. A következőkben ismertetjük a számításokhoz használt adatforrásokat és módszert. Az értéktárgyak között a drágakövek és nemesfémek (pl. gyémánt, nem monetáris arany, platina, ezüst), az antik és egyéb művészeti tárgyak (pl. festmények, szobrok), valamint egyéb értéktárgyak (pl. drágakövekből és nemesfémekből készített ékszerek és gyűjteménydarabok) értékét számoljuk el. A becslés alapját a külkereskedelem- és a teljesítménystatisztikai adatok jelentették. Az értéktárgyak kibocsátása ez idáig is részét képezte a termelés értékének, de az értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlegét nem mutattuk ki a felhasználási oldalon. Most a nemzetgazdaság egészére készült becslés az értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlegére vonatkozóan, 1995-ig visszamenőleg. 5. tábla Az értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlegének számítása Értéktárgyak importértéke (kombinált nómenklatúra /KN/ 7113, 7114, + 7116, 7118, 9701, 9702, 9703, 9705, 9706) Kibocsátás az ékszergyártás (TEÁOR 3212) és az alkotóművészet + (TEÁOR 9003) szakágazatokban + Kereskedelmi árrés az ékszergyártás szakágazatban Kereskedelmi árrés a legismertebb művészeti galériákban és az + ékszerkereskedésekben, valamint a legnagyobb forgalommal rendelkező érmekibocsátó szervezetek árbevétele Értéktárgyak exportértéke (KN 7113, 7114, 7116, 7118, 9701, 9702, - 9703, 9705, 9706). = Értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege A becslés során figyelmen kívül hagytuk a hivatalosfizetőeszköz-gyártással foglalkozó Magyar Pénzverő Zrt. adatait. Feltételeztük, hogy az ékszergyártó szakágazat folyó termelőfelhasználásának részét képező drágakövek és nemesfémek import eredetűek, ezért ezek értékét nem vettük figyelembe a becsléshez használt külkereskedelmi adatokban. 6. tábla Értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege Ékszergyártás Alkotóművészet Kereskedelmi árrés és az kibocsátása (S.11+S.14), millió érmekibocsátás árbevétel, millió 4 Export, millió Értéktárgyak beszerzésének és eladásának egyenlege, Hatás a GDPre, % 1 2 3 4 5 1+2+3+4-5 2010 5 673 4 348 18 296 4 894 1 869 31 342 0,12 2011 7 056 5 563 19 748 4 812 3 519 33 660 0,12 2012 8 299 4 763 19 576 6 096 8 274 30 460 0,11 2013 7 428 3 890 23 827 5 636 6 551 34 230 0,11 2014 12 610 5 044 27 151 6 085 8 775 42 115 0,13 2015 11 193 5 121 29 630 6 981 6 783 46 142 0,13
3. Egyéb, kisebb módszertani változások A több kisebb tétel közül a legfontosabb kettőt részletesen is bemutatjuk az alábbiakban. 3.1. Pénzügyi szervezetek felügyeleti díja A központi bank díjakkal és jutalékokkal csökkentett kibocsátását el kell számolni a hitelintézetek folyó termelőfelhasználásaként. 2014-re és 2015-re a felosztott kibocsátás tartalmazta a felügyeleti díjat, amit most korrigáltunk. A felügyeleti díj elszámolásában történt módosítás hatása 7. tábla Megnevezés 2014 2015 Hitelintézetek folyó termelőfelhasználása, 8 629 9 120 Hitelintézetek bruttó hozzáadott értéke, 8 629 9 120 Hatás a GDP-re a GDP %-ában 0,03 0,03 3.2. Az állami garanciaalapok átsorolása a pénzügyi vállalati szektorból a kormányzati szektorba Az EDP-jelentéssel összhangban, az Eurostattal történt konzultációt követően az állami garancialapokat átsoroltuk a pénzügyi vállalati szektorból a kormányzati szektorba 2013-tól kezdődően. Az állami garanciaalapok átsorolásának hatása 8. tábla () Megnevezés 2013 2014 2015 Bruttó hozzáadott érték 383 327 3 150 Közösségi fogyasztás 449 510 1 708 5
4. Rutinrevíziókból származó egyéb változások (éves adatok véglegesítése, forrás-felhasználás táblák integrálása, adatjavítások) A 2015. évi adatok véglegesítése, a 2014. évi forrás-felhasználás táblák integrálása és az egyéb adatjavításokból származó változások szintén módosították a bruttó hazai termék értékét. 9. tábla A rutinrevíziók és az egyéb adatjavítások hatása a GDP-re Megnevezés 2012 2013 2014 2015 A GDP változása folyó áron, 0 449 95 999 128 019 Változás a GDP %-ában 0,00 0,00 0,30 0,38 6