ÁLTALÁNOS ISKOLA SAJÓKAZA

ÁLTALÁNOS ISKOLA SAJÓKAZA PEDAGÓGIAI PROGRAM /nevelési program és helyi tanterv/ Sajókaza, 2013. március 31.

1. BEVEZETŐ 2. HELYZETELEMZÉS TARTALOMJEGYZÉK 2.1 Az intézmény társadalmi helyzete 2.2 Tárgyi feltételek 2.3 Személyi feltételek 2.4 Gazdálkodás 3. NEVELÉSI PROGRAM 3.1 Pedagógiai alapelveink 3.2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai és értékei 3.3 A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai 3.4 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 3.5 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 3.5.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.5.2 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 3.6 A közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek és szervezeti formák 3.6.1 A tanítási óra, mint a tanulók személyiségfejlesztésének legfontosabb színtere 3.6.2 A nevelési oktatási célok megvalósítását szolgáló egyéb, tanítási órán kívüli tevékenységek 3.7 A pedagógusok helyi, intézményi feladatai 3.7.1 A pedagógusok alapvető feladatai 3.7.2 A tanórai és a tanórán kívüli nevelő- oktató munka, tanulásirányítás 3.7.3 A tehetséges tanulók gondozása 3.7.4 A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, megatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

3.7.5 A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása 3.7.6 Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel 3.7.7 Munkafegyelem, a munkához való viszony 3.7.8 Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében, a döntések előkészítésében és a végrehajtásban 3.7.9 Továbbtanulásban, továbbképzésben való részvétel, önképzés 3.7.10 Az iskolai munka feltételeinek javítása 3.7.11 Az iskola képviselete 3.7.12 A vezetési feladatok ellátása 3.7.13 Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal 3.8 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 3.8.1 Az osztályfőnök feladatai 3.8.2 Az osztályközösség tevékenységének, fejlődésének értékelési szempontjai (tanév végén) 3.9 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek helyi rendje 3.9.1 A sajátos nevelési igényű tanulók nevelése- oktatása 3.9.2 A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek 3.9.3 A tehetség, a képességkibontakoztatás segítése 3.9.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 3.9.5 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 3.9.6 Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 3.10 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban történő részvételi jogai gyakorlásának rendje 3.11 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei, kapcsolattartás formái 3.11.1 Az iskola közösségeinek együttműködése 3.11.2 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai 3.12 A tanulmányok alatti vizsgák rendje 3.13 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, és átvételének elvei 3.14 Az elsősegély- nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

4. HELYI TANTERV 4.1 A helyi tanterv bevezetésének ütemterve 4.2 A választott kerettanterv megnevezése 4.3 Az iskolában tanított kötelező tantárgyak, és az óraszámok 4.4 Az oktatáshoz alkalmazott tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei 4.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 4.5.1 Erkölcstan oktatása 4.5.2 Mindennapos testnevelés 4.5.3 Mindennapos művészeti nevelés 4.5.4 Idegen nyelv oktatása 4.5.5 SNI-s tanulók nevelése, oktatása 4.6 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 4.6.1 Csoportbontások 4.6.2 Egyéb foglalkozások szervezése 4.6.2.1 Az egyéb, tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 4.6.2.2 Az intézményben a tanulók számára szervezett, egyéb, tanórán kívüli foglalkozások 4.6.2.3 A napközi otthon működésére vonatkozó szabályok 4.7 Az iskolai egészségnevelési, és környezeti nevelés elvei 47.1 Egészségneveléssel kapcsolatos feladatok 4.7.2 Környezeti neveléssel kapcsolatos feladatok 4.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

4.9 Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok meghatározásának elvei és gyakorlata 4.10 Sajátos pedagógiai módszerek 4.10.1 Projektoktatás 4.10.2 Erdei iskola 4.10.3 Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások 4.10.4 Kooperatív oktatási technikák alkalmazása 4.10.5 Differenciált tanulásszervezés 4.10.6 Drámapedagógia 4.11 Nemzetiségi kultúra megismerését szolgáló tevékenységek 4.12 Értékelés 4.12.1 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 4.12.2 A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése 4.12.3 A tanulók jutalmazásának és fegyelmi felelősségének elvei 4.12.4 A magasabb évfolyamra lépés feltételei 4.12.5 A tanulók fizikai állapotának méréséhez használt módszerek 5. A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések 6. A pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó záradékok 7.Melléklet: 1.sz. Az Általános Iskola pedagógiai programjával kapcsolatosan az intézmény fenntartójára a jogszabályi előírásokon felül háruló többletkötelezettségek

A jó iskolában mindig jut idő nevetni, Mert ez a lélek legszebb zenéje, Olvasni, mert ez a bölcsesség alapköve, Játszani, mert ez az örök ifjúság titka, Szeretetet adni, mert gyógyítja az embert, Dolgozni, mert ez a siker ára. 1. BEVEZETŐ Iskolánk, a település egyetlen iskolája. E helyen 1958 óta folyik a sajókazai gyerekek nevelése, oktatása. Intézményünk őse hosszú ideig egyházi népiskolaként működött, majd a XIX. századtól állami iskola lett. Az iskola több évszázados története arra kötelez bennünket, hogy az ide járó tanulók olyan tudást, értékeket kapjanak, amelyek birtokában megállják helyüket a középiskolákban, majd az életben. Intézményünk fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, működtetője Sajókaza Község Önkormányzata. Alapító okiratunk szerint alapfeladatunk a tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünk nyolc évfolyamos általános iskolaként működik. A településünkön élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik.

Tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Az iskolánkban dolgozó, a gyerekekért munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő sajókazai polgároknak. A Pedagógiai Program az iskola stratégiai terve, amely hosszú, illetve középtávra az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva határozza meg az iskolában folyó nevelés-oktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A Pedagógiai Program az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, egyben szakmai autonómiájának biztosítéka is. Akkor tudjuk megvalósítani, ha: évente meghatározzuk az aktuális célokat, és az ehhez kapcsolódó feladatokat, melyet a munkatervben rögzítünk. Az iskola helyi adottságai, környezete, a tanulók szociális háttere meghatározza és befolyásolja az intézmény arculatának kialakulását, és behatárolhatja az oktatás-nevelés eredményességét. Pedagógiai Programunk célja egyrészt, hogy a köznevelésről szóló törvényben foglalt célkitűzések megvalósításának módját meghatározza; másrészt, hogy iskolánk egyediségét kifejezve több évre kiszámíthatóvá és stabillá tegye az intézményben folyó munkát. A Pedagógiai Program magában foglalja: a) a nevelési programot, b) a helyi tantervet.

Iskolánk adatai: Intézmény neve: Általános Iskola Sajókaza OM azonosító: 029062 Intézmény székhelye: 3720 Sajókaza, Ady Endre u. 2. Az intézmény alapítója: Sajókazai Községi Önkormányzat Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: Sajókazai Községi Önkormányzat Alapító Okirat: 175/2010.(XI. 23.) számú önkormányzati határozat alapján Az intézmény tevékenységi köre: Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai nevelés, oktatás Sajátos nevelési igényű (ezen belül a pszichés fejlődési zavarral küzdő) tanulók iskolai nevelése, oktatása Napközi otthonos és tanulószobai ellátás Iskolai sportkör Iskolai intézményi étkeztetés

2. HELYZETELEMZÉS 2.1 Az intézmény társadalmi helyzete Sajókaza Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolctól 30 km-re, Kazincbarcikától 6 km-re a Sajó-völgyében fekszik. A község már az 1200-as évektől önálló közigazgatással rendelkezett. 1945 előtt 3 felekezeti és egy állami iskola működött a településen. Az iskola jelenleg 1-8. osztályig képezi a tanulókat. Községünk lakóinak száma 3300 fő. A lakosság szociálisan és kulturálisan is vegyes összetételű, melynek történelmi és gazdasági okai is vannak. A múltban a lakosság paraszti gazdálkodással és bányászattal foglalkozott. Az elmúlt évtizedek környező nagyipari beruházásai sok embert vonzottak erre a vidékre az ország más tájáról. Az utóbbi évtizedekben jelentős számú roma etnikum telepedett le. Számuk jelenleg 1400 főre tehető, ami az összlakosság 42 %-a. Az utóbbi évek nehéz gazdasági helyzete Sajókazán is éreztette hatását. A környező bányák és nagyvállalatok bezárása, illetve a létszámleépítések következtében jelentős lett a munkanélküliek száma (jelenleg 600 fő). A fentiekből következik, hogy településünkön egyre szegényedik a lakosság, nagyon sok a létminimum alatt élő családok száma. A társadalom peremére szorultaknak kevés esélyük van helyzetük megoldására. Napjainkban már egyre több családnak okoz gondot a mindennapi megélhetés, fokozódik a létbizonytalanság. Az elbizonytalanodás, az értékválság, a tudás leértékelődése társadalmi tünet. Az egyre nehezebb körülmények ellenére is tanulóinkkal igyekszünk a fenntartó és a működtető segítségével és támogatásával humánus, megértő, családias közösséget biztosító iskolát nyújtani, nem egyszer pótolva az otthoni szerény lehetőségeket, némileg ellensúlyozva a negatív hatásokat.

2.2 Tárgyi feltételek Maga az intézmény 1 épületben helyezkedik el. Az udvaron található még a volt Radvánszky kastély. A kastély épület meglehetősen rossz állapotban van. Felújítása jelentős összeget igényel. Jelenleg tanítási célra nem használjuk. A főépület régebbi szárnyát 1958-ban, a másikat 1986-ban adták át. A régi és az új szárny felújítására 2005-ben, illetve 2010-ben került sor. Az épületben 12 tanterem, informatika terem, 3 szükség tanterem, fejlesztő szoba, tornaterem, öltözők, irodák, nevelői szoba, büfé és stúdió található. 2010-ben megtörtént az intézmény teljes körű akadálymentesítése. Felső tagozatban szaktantermeket alakítottunk ki. Audiovizuális és szemléltetőeszközeink mennyisége és minősége általában megfelelő, de az eszközök, felszerelések folyamatos korszerűsítésre, fejlesztésre szorulnak. Az iskola berendezési tárgyainak, bútorzatának folyamatos felújítása, illetve cseréje is szükséges. Az informatika oktatásához 20 db gépünk van hálózatba kötve. Műemlék jellegű kastély épületünkben lévő könyvtárunk várja a tanulókat és a pedagógusokat. Nagyon fontosnak tartjuk a szép környezet kialakítását. Hiszünk abban, hogy ennek ízlésformáló, szemléletváltoztató szerepe van. Minden gyereknek (a halmozottan hátrányos helyzetű diákoknak még inkább) szüksége van arra, hogy szép, színes, rendezett, harmonikus környezetben tanuljon.

2.3 Személyi feltételek 2.3.1 Nevelői összetétel Nevelőtestületünk létszáma: 21 fő Megoszlás: Iskolai végzettség szerint: Egyetemet végzett: 2 Főiskola tanári szakán végzett: 8 Főiskola tanítói szakán végzett: 11 Munkaköri beosztás alapján: Igazgató 1 Igazgatóhelyettes 1 Szakos tanár 9 Tanító 8 Napközis tanár 2 Nemek szerint: Nő 18 Férfi 3 Iskolánk szakos ellátottságán javítani szeretnénk. Ének, fizika, kémia és informatika szakos tanár hiányzik. Egy-egy munkatársunk rendelkezik logopédus- gyógypedagógus, illetve fejlesztő pedagógus végzettséggel. Szeretnénk munkájukhoz több óraszámot biztosítani. A nevelőtestület munkához való viszonya, munkafegyelme, szakmai felkészültsége jó.

Igénylik, és részt is vesznek a különféle szakmai továbbképzéseken (önköltségeseken is), melyek tapasztalatait a nevelő-oktató munka során kamatoztatják. Pedagógusaink többsége informatikai alapismeretekkel rendelkezik. A tantestület egésze részt vett több olyan képzésen, amely a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásához nyújt segítséget. Nevelőink egyénisége, szakmai tudása, elhivatottsága alapot ad e program megvalósítására. A pedagógusok és gyermekek munkáját segítők száma: 5 fő. Iskolatitkár 1 Takarító 4 Amennyiben lehetőségünk van rá a fenntartó, illetve a működtető segítségével a Kazincbarcikai Munkaügyi Központ támogatásával pedagógiai asszisztenseket alkalmazunk. Szeretnénk elérni, hogy legalább kéthetente pszichológus segítse az egyéni problémák feltárását, a konfliktuskezelést. Ehhez a fenntartó és a Pedagógiai Szakszolgáltató Központ segítségét kérjük. Célunk, hogy a jövőben megoldjuk a rendszergazdai, illetve könyvtárosi teendők ellátását is. 2.3.2 Tanulói összetétel: Iskolánkban jelenleg 311 gyerek tanul. Tanulócsoportok száma: 16 /évfolyamonként 2-2 csoport/ Ezen felül 2 napközi otthonos csoportot működtetünk. Tanulóink megoszlása a következő: okt. 01. Alsós: 159 fő Felsős: 149 fő Lány: 138 fő Fiú: 170 fő Helybeli: 305 fő Bejáró: 3 fő Hátrányos helyzetű tanulók száma: 299 fő Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: 270 fő.

A község lakosságának összetétele és életkörülményei tükröződnek a tanulói összetételben is. Azok a gyerekek, akiknél biztosítottak odahaza a tanuláshoz szükséges feltételek, rendszeresen, szorgalmasan tanulnak. Ennek eredménye, hogy 8. osztályos tanulóink beiskolázása az elmúlt évek során 97-98 %-os volt. Szinte valamennyi továbbtanulónk az elsőnek megjelölt közép-, vagy szakiskolába nyert felvételt. Az elmúlt 2011/2012-es - tanévben a nyolcadik évfolyamot befejező tanulók 43 %-a érettségit adó középiskolába nyert felvételt. A létbizonytalanság azonban sok káros példát tár tanulóink elé. A munkanélküliek körében magas a romák aránya. Átképzésük szinte lehetetlen, mivel iskoláztatásuk megrekedt. Százalékos arányuk a jövőben tovább növekszik. Az óvodából érkező gyermekek többségénél nem alakultak még ki azok a részképességek, amelyek magasabb, kognitív funkciók kialakulását (olvasás, írás, számolás) lehetővé teszik. Olyan pszichikus funkciók területén mutatkoznak komoly elmaradások, amelyek összehangolt működése, integrációja nélkül az iskolai teljesítményük alulmarad. Legfontosabb feladatunk ezért különösen az elő és második évfolyamon - ezeknek a hiányoknak a csökkentése. Iskolánk tanulói létszáma a közeljövőben lényegesen nem fog változni.

2.5 Gazdálkodás Az általános iskola 2012. december 31-ig részben önálló költségvetési intézményként működött. Bérgazdálkodási jogköre a Községi Önkormányzat Jegyzőjével egyeztetve az adott gazdasági évre vonatkozó béralap tekintetében volt. Bevételi források 2011. 2012. e Ft-ban e Ft-ban Normatív támogatás 62.985 62.502 Önkormányzati támogatás 35.895 36.921 Saját bevétel 1.236 1.318 BEVÉTEL ÖSSZESEN 100.116 100.741 KIADÁS Személyi juttatás 65.529 66.287 Munkaadót terhelő járulékok 14.992 15.509 Dologi 19.595 18.662 Felújítás 283 KIADÁS ÖSSZESEN 100.116 100.741

3. NEVELÉSI PROGRAM 3.1 Pedagógiai alapelveink A Sajókazai Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink jól és biztonságban érezhetik magukat. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, és igyekszünk a társadalmi együttélés szabályai szerinti életre felkészíteni, - a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, - az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében: - a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, - iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, - az iskola, oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, - fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, - szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, - törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, - segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, - törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, - szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy

mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: - rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, - igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai, - ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat településünk intézményeivel, - nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken. Iskolánk minden tanuló számára biztosítani kívánja az esélyegyenlőséget. Ennek érdekében: - amennyiben a feltételek adottak, biztosítjuk a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára a képesség-kibontakoztató foglalkozásokat, melyek lehetővé teszik számukra a sikeres integrációt, illetve azt, hogy képesek legyenek megfelelni a sikeres társadalmi beilleszkedés követelményeinek. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: - humánus, - erkölcsös, - fegyelmezett, - művelt,

- kötelességtudó, - érdeklődő, nyitott, - kreatív, alkotó, - becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, - képes a problémák érzékelésére és megoldására, - gyakorlatias, - képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, - jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), - van elképzelése a jövőjét illetően, - becsüli a tudást, - öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, - ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, - képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, - tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, - képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, - a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, - ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, - a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, - ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, - ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

- ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, - viselkedése udvarias, - beszéde kulturált, - társaival együttműködik, - szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, - képes szeretetet adni és kapni, - szereti hazáját, - megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, - szellemileg és testileg egészséges, edzett, - egészségesen él, - szeret sportolni, mozogni, - megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy a felsorolt tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. Arra törekszünk, hogy munkánkat a jó hangulat, az egymás iránti tisztelet és szeretet hassa át.

3.2 Az iskolában folyó nevelő és oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai és értékei Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). A beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. A családi életre, a felelős párkapcsolatra történő felkészülés iránti igény kialakítása. Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre, a másság elfogadására. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A megszerzett ismereteket képes legyen használni a jövőben, illetve a munkaerő piacra lépés során. 8. A tanulás tanítása. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása. A tanulás során folyamatosan fejlődjenek azok a kulcskompetenciák, amelyekre a további élete során szüksége lesz. Az egész életen át tartó tanulás módszereinek a megismerése. 9. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 10. A világban, kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

11. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Szokások kialakítását segítő módszerek. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Értékelés. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak nagy százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóink egyre nagyobb számban érettségit adó középiskolában folytatják tanulmányaikat.

3.3 A személyiségfejlesztés pedagógiai feladatai Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése. Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése. Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5. A tanulók akarati nevelése. Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése. Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése. Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése. Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

10.Hátrányos helyzetű gyerekek személyiségének fejlesztése. Feladata: A hátrányos helyzetű gyerekek személyiség fejlesztésében különösen fontos a felelős társadalmi magatartás kialakítása, a jogok és kötelességek tudatosítása. Személyiségfejlesztésük a társadalmi helyzetből adódó korlátok lebontására irányul.

3.4 Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód betartását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és egyéb foglalkozások keretében foglalkoznak a testi, lelki egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel: - a táplálkozás, - az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, - a családi és kortárskapcsolatok, - a környezet védelme, - az aktív életmód, a sport, - a személyes higiénia, - az elsősegély-nyújtás alapismeretei, - a szexuális fejlődés területe. 2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve tanórai és egyéb foglalkozásnak a feladata. Ezért a tantestület nagy része részt vett egy továbbképzésen, amelyen egy egészségnevelési programot ismert meg. 3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a, Tanórai foglalkozások: Az osztályfőnöki órákhoz készített segédlet konkrét témakörök feldolgozására alkalmas. A különböző tantárgyaknak is van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez lásd helyi tantervek. b, Tanórán kívüli foglalkozások: Az iskola egészét átfogó előre tervezett program Egészségnap Sportrendezvények, sportprogramok Kirándulások Fogászati szűrővizsgálat Felvilágosító előadások Egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatok c,tájékoztató fórumok: Szülői értekezlet Külső előadó bevonásával megvalósuló iskolai szintű tájékoztatás -pl. bűnmegelőzési szakember, -pl: egy rendőr egy iskola program, - iskolaorvos, védőnő pl: személyes higiénia fontossága, a korai terhesség veszélyei. Szakmai tanácskozás, tréning d, Ellenőrzés, értékelés: A tanév végi értekezleten értékeljük az egészségfejlesztéssel összefüggő tevékenységünket, programjainkat. Az a célunk, hogy a jól bevált módszereket, programokat fenntartsuk, a kevésbé beváltakat javítsuk,

esetleg elhagyjuk. Az igények figyelembe vételével újat építünk be, ill. indítunk. 4. Segítő kapcsolatok Intézményen kívüli segítők: Dr. Korniss Attila iskolaorvos 3720 Sajókaza Petőfi út 3. 48/886-477 Dr. Sári Károly - fogorvos 3720 Sajókaza Petőfi u. 7. 30/551-67-08 Dr. Czenke Antal - háziorvos 3720 Sajókaza Bajcsy Zsilinszky u.2. 48/886-433 Védőnői szolgálat 3720 Sajókaza Petőfi u. 5. 48/355-720 Családsegítő és Gyermekjóléti 3720 Sajókaza, Petőfi u. 1. Szolgálat 48/505-209 Szülői Munkaközösség 3720 Sajókaza Ady Endre u. 2. Sajókazai Általános Iskoláért 3720 Sajókaza Ady Endre u. 2. Alapítvány Kuratóriuma 48/505-203 ÁNTSZ - Kazincbarcika 3700 Kazincbarcika Egressy B. út 34. 48/512-048 Klebelsberg Intézményfenntartó 1055 Budapest, Szalay utca 10.14 Központ 06-1/795-1170 Községi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 3720 Sajókaza Petőfi Sándor út 1. 48/505-208; 48/355-001 Roma Nemzetiségi Önkormányzat 3720 Sajókaza Petőfi Sándor út 1. Kazincbarcikai Rendőrkapitányság Sajókazai Rendőrőrs 3720 Sajókaza Petőfi Sándor út 2. 48/355-002 Kazincbarcikai Rendőrkapitányság 3700 Kazincbarcika Barátság tér 3. 48/310-644 5. Összegzés: Az egészség érték, az ember legnagyobb értéke. Minden népnek és nemzetnek az egészséges gyermeket, az egészséges ifjú nemzedéket kellene legnagyobb kincsének tekintetnie. Ez a forrása és biztosítéka a társadalom és az egész ország gazdasági jólétének. Könnyebb az egészséget megőrizni, mint a beteg embert újra egészségessé

tenni. Az egészségnevelés a családban kezdődik, éppen ezért az iskolai egészségnevelés szerepe ott a legfontosabb, ahol a gyerekek hátrányos helyzetűek, a szociális körülményeik rosszak, és a szülők életvitele is hagy kívánnivalót.

3.5 A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 3.5.1 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Tanulóink nagy része halmozottan hátrányos helyzetű. Nevelésükben, lelki fejlődésükben nem csak a tanári munkának van nagy szerepe, hanem a közösségben tartalmasan eltöltött időnek is. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű roma diákjaink minél nagyobb arányban vegyenek részt a szakkörök munkájában, a tanórán kívüli, illetve szabadidős programokban. Minden pályázati lehetőséget kihasználunk, hogy anyagi fedezetet tudjunk ehhez biztosítani. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói heterogén közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

3.5.2 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai nevelés tanulás tanítás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok- sok türelmet kíván mindhárom féltől. A szülők egyrészről határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társként vehessenek részt. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretéről és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életen át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyen joga van gyermeke mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. A szülőket a tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, segédletekről, taneszközökről, amelyekre a következő tanévben szükség lesz. Arra törekszünk, hogy a szülők kiadásait lehetőség szerint csökkentsük. Igyekszünk élni minden olyan lehetőséggel, pályázattal, amelyek a jelentős számú halmozottan hátrányos helyzetű családok anyagi körülményein javítanak. (pl. iskolatej, iskola gyümölcs.)

A pedagógusok a nevelő oktató munkát A pedagógusok helyi, intézményi feladatai című fejezetben megfogalmazottak alapján végzik. A szaktanárok fogadóórája, a három szülői értekezlet, továbbá a pedagógus, vagy a szülő által kezdeményezett beszélgetések e kapcsolattartás formái. Az ellenőrző könyv elsősorban a tájékoztatás eszköze, kirívóan problémás tanulói magatartás esetén a fegyelmezési problémák jelzésének egyik eszköze is. Az alsó tagozatos tanuló osztályzatait a tanító, a felső tagozatosét a tanuló írja be ellenőrző könyvébe, majd tanárával és szülőjével/ gondviselőjével aláíratja. A tanulók iskolai életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör. A mindennapi munka feltétele a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított munkatársi kapcsolat.

3.6 A közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységek és szervezeti formák 3.6.1 A tanítási óra, mint a tanulók személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a differenciálást, az egyéni képességeknek megfelelő szintű ismeretek nyújtását, az ehhez igazodó tanítási módszerek alkalmazását, a tehetséggondozást és a felzárkóztatást. a. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségeket figyelembe véve a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak, alkalmazzák a kooperatív tanítási és tanulási módszereket. A csoportok kialakításánál változatos csoportalkotási módszereket alkalmaznak.

d. Egyre nagyobb teret kapnak munkánk során a dráma pedagógia módszerei, illetve a projekt módszer. e. Tanítási óráink egy részét külső helyszíneken (művelődési ház, múzeum, könyvtár, a természet) tartjuk, legtöbbször külső szakember segítségével. Tanulóink így láthatják, hogy a tudás megszerzésének csak egyik helyszíne az iskola. Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához. 3.6.2 A nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló egyéb (tanítási órán kívüli) tevékenységek: a) Hagyományőrző tevékenységek - tanévnyitó, tanévzáró ünnepély - 8. osztályos tanulók búcsúztatása - nemzeti ünnepeink, nemzeti emléknapok megünneplése - mikulás, karácsony, farsang, anyák napja, gyermeknap helyi hagyományoknak megfelelő ünneplése - színház, mozi, múzeum és kiállítások látogatása - szabadidős programok, versenyek szervezése - tanulmányi kirándulások - erdei iskola - helyi túrák, akadályversenyek - tanulmányi versenyek - hulladékgyűjtés - megemlékezés az iskola névadójáról

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 5-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. c) Diákétkeztetés. A tanulók számára étkezést biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat az iskola által meghatározott módon kell befizetni. d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Heti két óra egyéni foglalkozást szervezünk az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére, illetve azok számára, akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy-egy órában magyar nyelv és irodalom, ill. matematika tantárgyakból az egyéb órakeret terhére. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók neveléseoktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök

indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. i) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során elsősorban a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok ismereteket összegző vagy művészeti bemutatója zárja. j) Osztály kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek

a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. k) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket, ha a fenntartó nem biztosítja, a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. l) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik, illetve az iskolai szünidőkben szervezett táborozások. Az erdei iskolai foglalkozásokon és a táborozásokon való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket, ha a fenntartó nem biztosítja, a szülőknek kell fedezniük. m) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, műemlékekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket, ha a fenntartó nem biztosítja a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a

programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, vetélkedő, színházmozi és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes. A felmerülő költségeket, ha a fenntartó nem biztosítja, a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. o) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. p) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják.

3.7 A pedagógusok helyi, intézményi feladatai 3.7.1A pedagógusok alapvető feladatai - A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása. - Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (nevelésseloktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson. - Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felüli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el. - A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása. - Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. - Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. - A tudomására jutott hivatali titkok megőrzése. - A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket. - Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt. - A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.