Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar THE UPS AND DOWNS OF MOTIVATION:



Hasonló dokumentumok
Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar THE UPS AND DOWNS OF MOTIVATION:

Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában. Fenyvesi Katalin

STUDENT LOGBOOK. 1 week general practice course for the 6 th year medical students SEMMELWEIS EGYETEM. Name of the student:

Professional competence, autonomy and their effects

név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program neveléstudományok BTK Nyelvpedagógia Brózik-Piniel Idegennyelvi-szorongás

A modern e-learning lehetőségei a tűzoltók oktatásának fejlesztésében. Dicse Jenő üzletfejlesztési igazgató

KELET-ÁZSIAI DUPLANÁDAS HANGSZEREK ÉS A HICHIRIKI HASZNÁLATA A 20. SZÁZADI ÉS A KORTÁRS ZENÉBEN

FAMILY STRUCTURES THROUGH THE LIFE CYCLE

Fügedi Balázs PhD. Szerz, cím, megjelenés helye, Szerz, cím, megjelenés. Szerz, cím, megjelenés helye, helye, PUBLIKÁCIÓ. Könyv, idegen nyelv

Abigail Norfleet James, Ph.D.

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Factor Analysis

Felnőttképzés Európában

ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA I. VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

ENROLLMENT FORM / BEIRATKOZÁSI ADATLAP

Skills Development at the National University of Public Service

- tools. Zsolt Mogyorósi, Mária Nagy, György Mészáros , Győr

Thékes István. Publikációs lista. Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test.

EEA, Eionet and Country visits. Bernt Röndell - SES

Longman Exams Dictionary egynyelvű angol szótár nyelvvizsgára készülőknek

A HATÁSOS PREZENTÁCIÓK TITKAI. Bincze Bea Szeptember 30.

A jövedelem alakulásának vizsgálata az észak-alföldi régióban az évi adatok alapján

UNIVERSITY OF PUBLIC SERVICE Doctoral School of Military Sciences. AUTHOR S SUMMARY (Thesis) Balázs Laufer

OLYMPICS! SUMMER CAMP

Sebastián Sáez Senior Trade Economist INTERNATIONAL TRADE DEPARTMENT WORLD BANK

Correlation & Linear Regression in SPSS

ANGOL NYELVI SZINTFELMÉRŐ 2014 A CSOPORT

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Correlation & Linear. Petra Petrovics.

Using the CW-Net in a user defined IP network

OROSZ MÁRTA DR., GÁLFFY GABRIELLA DR., KOVÁCS DOROTTYA ÁGH TAMÁS DR., MÉSZÁROS ÁGNES DR.

2. Local communities involved in landscape architecture in Óbuda

NYELVISMERET, NYELVTANULÁSI

Correlation & Linear Regression in SPSS

HALLGATÓI KÉRDŐÍV ÉS TESZT ÉRTÉKELÉSE

Szent László TISZK (SZLTISZK) Kocsis Ibolya

TAGOZATÁN SATU MARE EXTENSION. Baranyai Tünde, Stark Gabriella

Angol Középfokú Nyelvvizsgázók Bibliája: Nyelvtani összefoglalás, 30 kidolgozott szóbeli tétel, esszé és minta levelek + rendhagyó igék jelentéssel

SCHOOL SELF-REVIEW FRAMEWORK

Formative Assessment Practices and the School Social Climate. A New Approach to the Subject Based on a Study Conducted in Poland

DR. BOROMISZA ZSOMBOR. A Velencei-tóhoz kapcsolódó tájvédelmi szakértői tevékenység

Construction of a cube given with its centre and a sideline

WP2: Deliverable 2.1

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1

Ister-Granum EGTC. Istvan FERENCSIK Project manager. The Local Action Plans to improve project partners crossborder

A tanulásban akadályozott gyermekek idegen nyelvtanulásának aktuális kérdései Magyarországon 1

Can/be able to. Using Can in Present, Past, and Future. A Can jelen, múlt és jövő idejű használata

First experiences with Gd fuel assemblies in. Tamás Parkó, Botond Beliczai AER Symposium

KÉTYI ANDRÁS * Virtuális tanulási környezetek használata egy tanév tapasztalatai

FORGÁCS ANNA 1 LISÁNYI ENDRÉNÉ BEKE JUDIT 2

Dr. Dezsõ Renáta Anna

Decision where Process Based OpRisk Management. made the difference. Norbert Kozma Head of Operational Risk Control. Erste Bank Hungary

NYELVPICIK 9. Az it személyes névmás és a this mutató névmás 1/6

R&D a perspective: What are the required abilities of a future oriented engineer?

A rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon

A vezetői elégedettség vizsgálata egy mezőgazdasági szervezetben

A STRATÉGIAALKOTÁS FOLYAMATA

The Impact of Developmental Summer Bridge Programs on Students Success

Bevándorlás Tanulás. Tanulás - Egyetem. Beiratkozás. Jelentkezés képzésre. Képzés típusa. Képzés típusa. Képzés típusa. Képzés típusa.

már mindenben úgy kell eljárnunk, mint bármilyen viaszveszejtéses öntés esetén. A kapott öntvény kidolgozásánál még mindig van lehetőségünk

INTELLIGENT ENERGY EUROPE PROGRAMME BUILD UP SKILLS TRAINBUD. Quality label system

EN United in diversity EN A8-0206/419. Amendment

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet. Hypothesis Testing. Petra Petrovics.

Minta ANGOL NYELV KÖZÉPSZINT SZÓBELI VIZSGA II. Minta VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY

Dr. Sasvári Péter Egyetemi docens

ENROLLMENT FORM / BEIRATKOZÁSI ADATLAP

KÉPI INFORMÁCIÓK KEZELHETŐSÉGE. Forczek Erzsébet SZTE ÁOK Orvosi Informatikai Intézet. Összefoglaló

Statistical Dependence

THE WASHBACK OF LANGUAGE EXAMS ON CLASSROOM PRACTICE IN HUNGARY IN A COMPLEX DYNAMIC SYSTEM FRAMEWORK

EN United in diversity EN A8-0206/445. Amendment

3. MINTAFELADATSOR KÖZÉPSZINT. Az írásbeli vizsga időtartama: 30 perc. III. Hallott szöveg értése

Emelt szint SZÓBELI VIZSGA VIZSGÁZTATÓI PÉLDÁNY VIZSGÁZTATÓI. (A részfeladat tanulmányozására a vizsgázónak fél perc áll a rendelkezésére.

EN United in diversity EN A8-0206/473. Amendment

Eladni könnyedén? Oracle Sales Cloud. Horváth Tünde Principal Sales Consultant március 23.

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Nonparametric Tests

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL HUNGARIAN CENTRAL STATISTICAL OFFICE A KÖZOKTATÁS TERÜLETI ADATAI REGIONAL DATA OF EDUCATION


Néhány folyóiratkereső rendszer felsorolása és példa segítségével vázlatos bemutatása Sasvári Péter

Curriculum Vitae. 1 Personal Information: 2 Education and training: 3 PhD study and scientific qualifications:

Tudományos Ismeretterjesztő Társulat

On The Number Of Slim Semimodular Lattices

DOCTORAL (PhD) DISSERTATION

OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK KÉRDÉSEI MAGYAR ÉS ANGOL NYELVEN

Strategy of Coaching Education Hungarian Handball Federation. Dr Zoltan Marczinka Director

Cashback 2015 Deposit Promotion teljes szabályzat

FELADATMEGOLDÁSI SZOKÁSAINAK VIZSGÁLATA. Baranyai Tünde

SZAKMAI BESZÁMOLÓ EVK SZAKKOLLÉGIUM. BESZÁMOLÓ: A 2014/2015 A Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány pályázatára 2014/2015-ÖS TANÉV

Vision & Values. Jövôképünk & Értékeink. Team-munka és vezetési irányelvek. Code of Teamwork and Leadership

ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ANGOL NYELVEN

Független hivatkozások jegyzéke Páskuné dr. Kiss Judit egyetemi adjunktus Debreceni Egyetem, Pszichológiai Intézet Pedagógiai-Pszichológiai Tanszék

Dombi Judit. PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, tudományos segédmunkatárs

OTKA ZÁRÓJELENTÉS Józsa Krisztián Kritériumorientált képességfejlesztés

USER MANUAL Guest user

TAPOLCAI-MALACZKOV SZILVIA 1. Strategies for Motivating ESP Learners: Best Practices of an English Communication Skills Course

9el[hW][e\L;BI IjWdZWhZi

NYOMÁSOS ÖNTÉS KÖZBEN ÉBREDŐ NYOMÁSVISZONYOK MÉRÉTECHNOLÓGIAI TERVEZÉSE DEVELOPMENT OF CAVITY PRESSURE MEASUREMENT FOR HIGH PRESURE DIE CASTING

Elméleti tanulmányok / Theoretical Studies A MODERN TÖRTÉNELEM OKTATÁSÁNAK JELENTŐSÉGE NAPJAINKBAN. Dr. BERTALAN Péter

OTDK dolgozat. Készítette: Palásti Luca

Exploring Gender and Target Language Effect on Hungarian EFL Learners Beliefs About Language Leaning

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola

FOLYAMATMÉRNÖK FRÖCCSÖNTÉSI TERÜLETRE

Átírás:

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar THE UPS AND DOWNS OF MOTIVATION: A LONGITUDINAL STUDY OF A GROUP OF SECONDARY-SCHOOL LEARNERS OF ENGLISH A MOTIVÁCIÓ VÁLTOZÁSÁNAK HOSSZÚ TÁVÚ VIZSGÁLATA EGY KÖZÉPISKOLÁS ANGOLOS CSOPORTBAN Dissertation summary A doktori (PhD) értekezés tézisei Heitzmann Judit ELTE PPK Neveléstudományi doktori iskola Nyelvpedagógia program Budapest, 2008

1 TOPIC AND AIMS The dissertation is concerned with the fluctuation of motivation to learn a foreign language (L2) in an institutional setting. Its aim is to contribute to a better understanding of the various motivational influences by approaching this hotly debated question from the perspective of the participants of the learning process. The purpose of the study was (a) to identify the most important classroom-related motivational features and examine their interaction, (b) to explore the evolution of students motivational thinking over the years, and (c) to define the teacher s role in the motivational process. To address these issues, I conducted a longitudinal participant research involving a group of 16 secondary-school students. My intention was to examine the relevance of theory in the classroom context, that is, to explore how different affective factors that are emphasised in the literature relate to everyday teaching practices. Another goal was to consider how I, as a researcher teacher, could utilise the findings in the classroom for the sake of the students progress, alternatively expressed, how I could become a better teacher and help them become successful learners. My investigations were guided by the following research questions: 1 How do students see themselves as language learners? How do they conceptualise success in learning English? What impact do beliefs about L2 learning have on their motivation? How pervasive is foreign language anxiety amongst the students? 2 What impact do content and form of teaching have on students motivation? What are their perceptions of various task types? How motivating and effective do they perceive different working modes? 3 How does the atmosphere of the classroom shape students motivation? What factors trigger their choice of action? What role does the teacher play in enhancing motivation in the classroom? How do peers contribute to a supportive atmosphere? 4 How does motivation change over time? What is the relationship between proficiency level and motivation? How do students changing goals interact with motivation? 1

2 OVERVIEW OF THE DISSERTATION The dissertation falls into two parts. Part 1 provides a theoretical background to the study, while Part 2 gives a report on the actual investigations conducted for the thesis. First a summary is given of those trends in motivation research that directed my attention towards its educational aspect, and gave me inspiration to investigate the effects that the classroom milieu exert on students attitude and behaviour (Chapter 2). I describe different approaches to motivation and show how Gardner s (1985) fundamental socio-educational model has been expanded over the past two decades. This is followed by a presentation of theories that view motivation from an educational perspective and by an outline of three models of L2 learning motivation that provide the theoretical framework for my investigations. Next, I review previous studies into motivation in the classroom together with the research methods traditionally used in the field. Part 2 of the dissertation is organised into seven chapters as follows. Chapter 3 provides the contextual background for the study. First, I outline recent changes in the structure of the Hungarian educational system and the reforms implemented in the curriculum and in the schoolleaving examination system. Then I propose an explanation for the privileged status of foreign languages in this scenario and give a description of the setting where the investigations were conducted. A detailed account of the research design is given in Chapter 4. This includes the statement of the rationale for the methodology as well as a description of the participants and the data collection instruments and procedures adopted in the different phases of the research. The results pertaining to the main research questions of the study are presented and discussed in four consecutive chapters. Chapter 5 presents the picture that students form about themselves as language learners. It clarifies issues such as students conceptualisations of success and failure, their beliefs about learning English as a foreign language (EFL), and anxiety. The subsequent two chapters are concerned with actual classroom procedures. Chapter 6 examines how motivating and effective students perceive different task types and working modes, while Chapter 7 explores the climate of the classroom. After identifying the factors that influence the atmosphere of various lessons, I discuss the role that teachers and peers play in creating the learning environment. Finally, Chapter 8 looks at the impact of time on students motivation. In the last chapter of the dissertation, the most important findings are summarised together with the limitations of the study. As a conclusion, possible pedagogical implications are considered. 2

3 METHOD 3.1 Research design The study followed the qualitative research tradition. Its unique feature is that it was a longitudinal investigation lasting for four years, thus making it possible for the researcher to trace the continuous ebb and flow of students motivation. The majority of information was provided by self-report verbal data, which allowed the examination of the investigated issue from an emic perspective. The qualitative methods were supplemented by a questionnaire on student beliefs, a test on their language learning aptitude, and language proficiency measures. Each phase of the data collection procedure was guided by specific themes. The table below summarises the focal points and the data gathering instruments used in the different stages of the research. Phases Focus of study Sources of data students self-conceptions as language learners language learning aptitude beliefs and expectations Phase 1 2002-2003 academic year interviews narratives feedback notes language aptitude test questionnaire on learners beliefs Phase 2 2003-2004 academic year Phase 3 2004-2005 academic year content and form of teaching the teacher s role the teacher s reflections classroom climate students EFL development students EFL development changes in orientation student diaries teacher s diary lesson observations focus group interview language proficiency measures language achievement measures participant observation student diaries temporal changes in motivation Phase 4 2005-2006 academic year students EFL development students persistence participant observation test results school-leaving examination results feedback from students Focus of investigation and data sources in the different phases of the research 3

3.2 Setting and participants The research participants were 16 students at a secondary grammar school (III. Béla Gimnázium, Baja). The eleven girls and five boys took part in the school s six-year educational programme and at the beginning of the data collection procedure they were in year 9 (ages 14-15), in the middle of their secondary education. They had already gained a great deal of experience as language learners and they also proved to be open and mature enough to express their ideas. Compared to the average Hungarian secondary-school student, their general academic motivation could be described as fairly high. They all came to the school with the aim of continuing their studies in tertiary education and were working hard towards that goal: six of them attended special classes in mathematics and another six opted for communication and media studies, leaving only four students with no optionals at all. Besides the students, external observers and EFL experts were involved in certain stages of the research. 3.3 Data collection instruments Structured interviews asking students (1) about their preferences, (2) about their attributions for their successes and failures regarding their L2 studies, and (3) about effective language learning strategies. Narratives written about an event in their lives during which they experienced a feeling of success in connection with English. Feedback notes on self-assessment written at the end of English classes. Language aptitude measure: the Hungarian Language Aptitude Test (HUNLAT) by Ottó (2002). Questionnaire on student beliefs: a modified version of Horwitz s (1987) Beliefs About Language Learning Inventory (BALLI) adapted for Hungarian learners by Sheorey (2007). Students diaries focusing on - reflections on tasks, - perceptions of language exams, - self-assessment, - English compared to other school subjects. 4

Teacher s diary Lesson observations Focus group interviews discussing - students expectations, - the use of lessons, - students progress. Language proficiency measures: - grade point averages in English, - progress test results, - standardised proficiency scores. 3.4 Analyses All the verbal data was analysed using the constant comparative method, as described by Maykut and Morehouse (1994), to find emerging patterns. This involved a thorough analysis of the information gathered from the different data sources, during which I first determined initial categories then modified these groupings and constructed new categories. As regards the questionnaire, given the small number of participants (n=16), complex statistical analyses were not considered. Instead, I made frequency calculations in order to distinguish salient responses. 4 A SUMMARY OF FINDINGS 4.1 Students self-perceptions as language learners The aim of the first research question was (1) to analyse students conceptualisations of success in learning English, (2) to show how their beliefs about L2 learning influenced their motivation, and (3) to find out how pervasive foreign language anxiety was in the group. The research was inspired by a study conducted by Williams and Burden (1999) and the findings modified their categorisation of success in learning an L2. Rather than highlighting performance at school and the importance of good exam results, my students defined success as the ability to communicate effectively in real-life situations. They tended to attribute internal reasons such as effort, attitude, and motivation for their successes and failures and they assessed their 5

development on the basis of feedback from the teacher as well as by their self-perception of competence. Several students proved to have developed an internal measure of success and compared their performance to their own abilities. Success emerged as an influential motive, a finding which was also confirmed in later phases of the research. Furthermore, it was found that students had a positive self-concept and were generally optimistic and confident about their development. It is an important finding of the study that they were aware of the differences between learning an L2 and other subjects at school. On the one hand, there appeared to be differences between the instructional strategies that their teachers employed. While in certain classes the students were expected to absorb declarative knowledge, in L2 classes the main emphasis was on procedural knowledge and skills development. On the other hand, there were differences between learners goal setting. In the case of most subjects only part of the students wished to acquire higher levels of knowledge, whereas in L2 classes everybody pursued the same goal: to develop communicative competence including social skills. Considering English, this goal was expressed more explicitly, in all probability because of its privileged status as a global language. As regards foreign language anxiety, although the findings unveiled occasional feelings of apprehension, in most cases it could be defined as facilitating anxiety given the fact that it acted as a motivational factor, a driving force to achieve better results. It should be mentioned that one student was found to suffer from debilitating anxiety, however, in her case it turned out to be a character trait. On the whole, it is apparent from the results that anxiety was not pervasive amongst the students. Even the most anxiety provoking situation writing tests was put in a favourable light. This was partly because the tasks were considered manageable, thus posing the right level of challenge, and partly because these tests measured procedural knowledge allowing students to keep track of their own progress. 4.2 The motivational influence of the teaching material The second research question examined the motivational influence of the teaching material through an analysis of students perceptions of various task types and working modes. Although the students adopted a favourable attitude towards a wide range of classroom activities, the findings brought certain individual differences to the surface, as students assessed the tasks in light of the goals that they were pursuing. Performance-oriented students appreciated the utility 6

of classroom activities that gave them opportunities to practice their skills, while their peers with predominantly learning goals were motivated by appropriate cognitive challenges. They preferred the discovery approach to the tasks, which allowed them to work out solutions and make use of their creativity. Apparently, successful completion of the task enhanced their intrinsic motivation. It is an interesting finding of the study that authentic material which was not prescribed by the curriculum aroused students interest and triggered engagement in the given activity. Viewed from the students perspective, such materials represented real English, where the L2 was a vehicle of conveying specific content knowledge. As for students perceptions of different working modes, co-operative techniques were found to be more motivating for several reasons. Firstly, students were involved in the learning process and everybody was expected to contribute to the outcome to the best of their knowledge, which fostered team spirit. Secondly, collaboration in pairs or in small groups reduced stress and alleviated feelings of anxiety; and thirdly, such techniques developed students socio-linguistic competence as well. 4.3 The influence of the classroom climate on students motivation The third research question focussed on the climate of the classroom and my aim was to identify various teacher-related and group specific motivational characteristics and examine their interaction by looking into actual classroom practices. My investigations found that the students had a clear understanding of the learning process and effective classroom management. As their attitudes towards different school subjects were greatly influenced by their goals, they expected the learning environment to help them achieve those goals. They needed a supportive atmosphere which was characterised by consistent work, well-paced lessons, discipline, and also peer cooperation. Consistent with the findings to the second research question, students mastery motive proved to enhance their cognitive engagement and the development of highly regulated learning strategies. It is a particularly important finding of the study that students appeared to be capable of assessing and exercising control over their learning. A basic conflict was unveiled caused by the difference between students and teachers conceptualisations of knowledge and the learning process. It was found that students considered understanding as the key to development and, consequently, they failed to see the purpose of rote learning and declarative knowledge. On the 7

other hand, the English class surfaced as a positive example, where procedural knowledge was given priority and where students expectations were met. The fact that their goals, the classroom tasks, and their progress were in harmony apparently fostered their motivation. All these findings suggest that the participants of the study became autonomous learners who took responsibility for their own development. 4.4 The effect of time on motivation The fourth research question addressed a current issue in L2 learning research, as it dealt with the temporal dimension of motivation by examining what influence students developing proficiency and the changes in their goal setting exerted on their motivation. The findings revealed an interaction between students proficiency level, their motivating experiences, and the goals that they pursued at various stages of the L2 learning process. The changes in their motivational behaviour indicated a discernible trend roughly corresponding to annual cycles. It was found that at an early stage they were mostly inspired by positive L2-related experiences and instrumental motives. Over the years, however, these were complemented by mastery motives, as students set themselves various short-term goals. By attaining these sub-goals they became aware of their progress, which strengthened their mastery goal. This in turn enhanced their intrinsic motivation and had a positive effect on the learning outcome. Consequently, students achieved the original goal of passing a high-stakes language exam, which had lost its importance by that time, as their attention was transferred to mastery development. These findings give support to the views in the literature that motivation is a dynamic concept and students motivational thinking evolves over time. Most importantly, the study modified Dörnyei s (1994) concept of motivation as a static construct. It was found that the temporal dimension was apparent on the learning situation level affecting course-specific motivational variables. Furthermore, the present investigations revealed that the process model of L2 motivation proposed by Dörnyei and Ottó (1998) can be applied to an institutionalised setting, where the different phases of the motivational process described in the model correspond to the various stages of the learning process. 8

1. A DOLGOZAT TÉMÁJA, CÉLJA A disszertáció az iskolai oktatás keretében történő idegennyelv-tanulás motivációjának változásával foglalkozik. A dolgozat a tanulási folyamat résztvevőinek szemszögéből vizsgálja a különböző motivációs hatásokat, ily módon kíván hozzájárulni sokat vitatott kérdések tisztázásához. A doktori kutatás arra irányult, hogy megvizsgálja a legfontosabb osztálytermi motivációs tényezők kölcsönhatását; hogy feltérképezze, milyen fejlődésen megy át a diákok motivációját alakító gondolkodásmód az évek során; majd ezek alapján megfogalmazza a tanár szerepét a motivációban. A kérdések megválaszolásához hosszú távú vizsgálatot folytattam 16 gimnazista tanuló körében. Elsődleges célom az volt, hogy megvizsgáljam, milyen mértékben érvényesülnek a szakirodalomban tárgyalt indulati tényezők a mindennapok tanítási gyakorlatában. Arra is kíváncsi voltam, hogy kutató tanárként hogyan tudom felhasználni a vizsgálat eredményeit a tanulók fejlődése érdekében, más szóval hogyan válhatok jobb tanárrá, aki segítséget nyújt ahhoz, hogy tanítványaiból sikeres nyelvtanuló váljék. A vizsgálatot az alábbi kutatási kérdések vezérelték: 1. Milyen nyelvtanulónak látják magukat a diákok? Mikor tekintik magukat sikeresnek az angoltanulásban? Hogyan befolyásolják motivációjukat a nyelvtanulásról alkotott elképzeléseik? Mennyire jellemző az idegennyelv-használati szorongás a diákok körében? 2. Milyen hatással van a tanítás tartalma és formája a tanulók motivációjára? Hogyan értékelik a különböző feladattípusokat? Mennyire tartják motiválónak és hatékonynak az egyes munkaformákat? 3. Hogyan alakítja a tanóra hangulata a diákok motivációját? Milyen tényezők váltják ki a diákok aktivitását? Milyen szerepet játszik a tanár a motiváció elősegítésében? Mit tehetnek az osztálytársak a tanulást elősegítő légkör kialakításáért? 4. Hogyan változik a motiváció az idő múlásával? Hogyan függ össze a diákok nyelvtudása a motivációjukkal? Hogyan hatnak a megváltozott célok a motiváció alakulására? 9

2. A DOLGOZAT SZERKEZETI FELÉPÍTÉSE A disszertáció két részre tagolódik. Az első részben a kutatás elméleti hátteréül szolgáló tudományos munkákat mutatok be, a második részben magáról a vizsgálatról számolok be. Elsőként áttekintem azokat a kutatási irányzatokat, amelyek rávilágítanak a motiváció oktatásban betöltött szerepére, különös tekintettel az osztálytermi légkörre (második fejezet). Bemutatom, hogyan egészítették ki az elmúlt húsz év kutatásai a Gardner-féle 1985-ös modellt, és felvázolok három olyan motivációs elméletet, amely az oktatás oldaláról közelíti meg a problémát, így a kutatásom elméleti hátteréül szolgálhatott. Ezt követően áttekintem az osztálytermi motivációkutatás szakirodalmát, valamint a hagyományosan alkalmazott kutatási módszereket. A harmadik fejezetben az idegennyelv-oktatás magyarországi viszonyairól szólok. Írok az oktatási rendszerben bekövetkezett változásokról, a tanterveket és az érettségi vizsgát érintő reformokról, az idegen nyelvek kiváltságos helyzetéről, majd részletesen bemutatom azt a gimnáziumot, ahol a kutatást végeztem. A negyedik fejezetben található a kutatás módszertani leírása beleértve a választás indoklását, a kutatás résztvevőinek bemutatását, valamint a kutatómunka különböző fázisaiban alkalmazott eszközök és eljárások részletes leírását. A következő négy fejezet (5 8.) a vizsgálat eredményeiről számol be. Az ötödik fejezet képet ad arról, milyen nyelvtanulónak látják magukat a diákok. Elemzést ad a siker és a kudarc fogalmának értelmezéséről, a diákok nyelvtanulását elősegítő vagy gátló meggyőződésekről és az idegennyelv-használati szorongásról. A hatodik fejezet azt vizsgálja, mennyire érzik a tanulók a különböző feladattípusok és munkaformák motiváló hatását. A hetedik fejezet a tanórák légkörét elemzi, és feltárja azokat az osztálytermen belüli tényezőket, amelyek hatást gyakorolnak az órák hangulatára. Kitér arra is, milyen szerepet játszanak ebben a folyamatban a szaktanárok és az osztálytársak. A nyolcadik fejezet azt boncolgatja, hogyan befolyásolja az idő múlása a motiváció irányát és intenzitását. A dolgozat a vizsgálat eredményeinek összegzésével, a kutatás korlátainak számbavételével és az oktatásban hasznosítható tanulságok megfogalmazásával zárul. 10

3. A KUTATÁS MÓDSZERTANI LEÍRÁSA 3.1 A kutatás felépítése és módszerei A kutatás során elsősorban kvalitatív módszereket alkalmaztam, és a kérdéskört a tanításitanulási folyamat résztvevőinek szemszögéből vizsgáltam. A vizsgálat négy évig tartott, ez lehetővé tette számomra, hogy nyomon kövessem a tanulói motiváció folyamatos emelkedését vagy hanyatlását. Az adatok jelentős részét a résztvevők elbeszélése és szöveges feljegyzései szolgáltatták, ezt egészítették ki a nyelvérzéket és nyelvtudást mérő tesztek, valamint a diákok nyelvtanulásról alkotott elképzeléseit kutató kérdőív. A kutatás különböző fázisai konkrét témák köré épültek, ezek összefoglalása látható az alábbi táblázatban. Kutatási fázisok Kutatási témák Adatforrás nyelvtanulói énkép nyelvérzék a tanulók meggyőződése és elvárásai 1. fázis: 2002-2003-as tanév 2. fázis: 2003-2004-es tanév 3. fázis: 2004-2005-ös tanév a tanítás tartalma és formája a tanár szerepe a tanár észrevételei a tanóra légköre a diákok nyelvi fejlődése a diákok nyelvi fejlődése a motivációs irányultság változásai interjúk elbeszélések rövid visszajelzések nyelvérzékmérő teszt kérdőív a nyelvtanulásról alkotott elképzelésekről tanulói naplók tanári napló óralátogatások csoportos beszélgetés nyelvtudást mérő tesztek nyelvtudást mérő tesztek megfigyelés tanulói naplók a motiváció időbeni változása 4. fázis: 2005-2006-os tanév a diákok nyelvi fejlődése a diákok kitartása Kutatási témák és adatforrások a vizsgálat különböző fázisaiban megfigyelés dolgozatok eredménye érettségi eredmények tanulói visszajelzések 11

3.2 A kutatás színhelye és résztvevői A kutatásban a bajai III. Béla Gimnázium 16 tanulója vett részt. A tizenegy lány és öt fiú az iskola hat évfolyamos tagozatának tanulói voltak, és a kutatás kezdetekor kilencedik osztályba jártak. Középiskolai tanulmányaik feléhez érve igen sok tapasztalatuk volt már a nyelvtanulásról, és elég érettnek bizonyultak véleményük kinyilvánításához. Megítélésem szerint általános tanulási motivációjuk meglehetősen magas volt egy átlag magyar középiskoláshoz viszonyítva: valamennyien továbbtanulási szándékkal jöttek a gimnáziumba, és ezért áldozatot is vállaltak (hatan tanultak emelt óraszámban matematikát, hatan humán tagozatra jártak, mindössze négy diák nem vett részt emelt óraszámú képzésben). A diákok mellett tanárok és külső szakértők is bekapcsolódtak a kutatásba. 3.3 Kutatási eszközök Interjúk előre megtervezett kérdések alapján arról, mit szeretnek az angoltanulásban, minek tulajdonítják sikereiket és kudarcaikat, és milyen hatékony tanulási módszereik vannak. Elbeszélések. Egy olyan esemény leírása, amikor sikerélményük volt az angol nyelvvel. Rövid visszajelzés, önértékelés óra végén. A nyelvérzék mérése: a Magyar Egységes Nyelvérzékmérő Teszt (MENYÉT) (Ottó, 2002). Kérdőív a nyelvtanulásról alkotott elképzelésekről: a Horwitz-féle (1987) kérdőív magyarra fordított változata (Sheorey, 2007). Tanulói naplók - feladatokról alkotott vélemények - vizsgákhoz kapcsolódó érzéseik - önértékelés - az angoltanulás összehasonlítása a többi tantárgy tanulásával. Tanári napló Óralátogatások Csoportos beszélgetések - a tanulók elvárásairól - az órák hasznáról 12

- a tanulók nyelvtudásának fejlődéséről. A nyelvtudás mérése: - az angolórán szerzett jegyek átlaga - angolórákon írt dolgozatok eredménye - vizsgaeredmények angol nyelvből. 3.4 Elemzési eljárások A szöveges adatokat a folyamatos összehasonlítás módszerével elemeztem (Maykut & Morehouse, 1994), amelynek segítségével felszínre kerültek a jellemző, visszatérő vélemények, témák. A kérdőív esetében a viszonylag kis elemszámú (n=16) vizsgálat nem indokolt összetett statisztikai elemzést, ezért a válaszokat gyakorisági mutatók alapján értelmeztem. 4. AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEGZÉSE 4.1 Nyelvtanulói énkép Az első kutatási kérdéssel azt vizsgáltam, (1) hogyan értelmezik a diákok az angol nyelv tanulásában elért sikereiket, (2) hogyan befolyásolják a motivációt a nyelvtanulásról alkotott elképzeléseik, és (3) mennyire jellemző a csoportban az idegen nyelv használatakor fellépő szorongás. A téma iránti érdeklődésemet Williams és Burden 1999-ben megjelent tanulmánya keltette fel, és az eredmények némi eltérést mutatnak. Az általam vizsgált diákok a siker definíciójaként a valódi élethelyzetekben megjelenő kommunikációs készséget fogalmazták meg, viszont nem hangsúlyozták az iskolai teljesítmény vagy a jó jegyek fontosságát. A nyelvtanulásban elért sikereiket és kudarcaikat belülről fakadó, tőlük függő okoknak tulajdonították, ilyenek a szorgalom, a hozzáállás és a motiváció. Nyelvi fejlődésük értékelésekor egyaránt támaszkodtak a tanár visszajelzéseire és a saját maguk által érzékelt tudás- és képességszintre. Több tanulóban kifejlődött egy belső mérce, amelynek alapján teljesítményüket saját képességeikhez mérték. A sikerélmény hatékony motivációs tényezőnek bizonyult, amit a későbbi vizsgálatok is igazoltak. Az eredményekből az is kitűnt, hogy a diákok pozitív énképpel rendelkeztek, és optimisták voltak tudásuk fejlődését illetően. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy jól látják a különbséget az idegen nyelv és más tantárgyak tanulása között. Az egyik különbség a 13

tanítási módszerekben rejlik. Vannak órák, ahol a tanulóktól csak lexikális tudást várnak el, ezzel szemben nyelvórákon a használható tudás megszerzésén és a készségek fejlesztésén van a hangsúly. A másik különbség a tantárgyhoz kapcsolódó eltérő célokkal magyarázható. Míg a legtöbb tárgyat a diákoknak csak egy része akarja magasabb szinten elsajátítani, nyelvórán mindenki előtt ugyanaz a cél lebeg: a kommunikatív kompetencia fejlesztése beleértve a szociális készségeket is. Az angol esetében ez a cél még markánsabban megfogalmazódott, ami minden bizonnyal világnyelvi szerepének köszönhető. A harmadik vizsgált téma kapcsán elmondható, hogy megtalálhatók a csoportban az idegen nyelvi szorongás jelei. Ugyanakkor a legtöbb tanulóra ez az izgalom ösztönzőleg hatott, és így teljesítménynövelő szerepe volt. Kivételt képez az a diák, akinek a fejlődését gátolta a túlzott szorongás, az ő esetében azonban az állandó aggodalom személyiségéből fakadt. A csoport egészét tekintve nem volt jellemző a szorongás még dolgozatírás előtt sem. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a feladatokat megoldhatónak tartották, és ez teljesíthető kihívást jelentett számukra; másrészt a dolgozatok használható nyelvtudást mértek, így a diákok nyomon követhették saját fejlődésüket. 4.2 A tananyag motiváló hatása A második kutatási kérdés a tananyag motiváló hatására irányult azt vizsgálva, hogyan értékelik a diákok a különböző feladattípusokat és munkaformákat. Bár elismerően nyilatkoztak a tanórai tevékenységek széles skálájáról, egyéni különbségek is felszínre kerültek, hiszen legtöbb tanuló a célkitűzése tükrében értékelte a feladatokat. Akik számára a jó teljesítmény volt a fontos, akik személyes célt tűztek maguk elé, azok szemében olyan feladatok bizonyultak hasznosnak, amelyek gyakoroltatták meglévő tudásukat. Ezzel szemben azokat az osztálytársaikat, akiket tanulási cél vezérelt, a megfelelő mértékű kognitív kihívások motiválták, ezért ők a munkáltató feladatokat részesítették előnyben, ahol kamatoztathatták kreativitásukat, és maguk dolgozták ki a megoldásokat. Az ő esetükben a feladat elvégzésekor tapasztalt sikerélmény fokozta önjutalmazó (intrinszik) motivációjukat. A kutatás egyik érdekes eredménye szerint az olyan autentikus anyagok, amelyek nem a szorosan vett tanterv részei, felkeltették a diákok érdeklődését, és aktív részvételre ösztönözték őket. Az ő szemükben ezek a szövegek az igazi angol nyelvet képviselték, ahol az idegen nyelv csak eszköz volt tárgyi tudásuk bővítéséhez. 14

A különböző munkaformákról elmondható, hogy az együttműködést igénylő módszerek bizonyultak leginkább motiválónak több okból is. Először is ezek alkalmazásakor a diákok a tanulási folyamat részeseivé váltak, és mindenkinek a legjobb tudását kellett hozzáadni a kimenethez, ami erősítette a csapatszellemet. Másodszor a párban és kis csoportban való foglalkozás csökkentette a feszültség- és szorongásérzetet; harmadszor pedig ezek a technikák fejlesztették a tanulók szociális képességeit is. 4.3 A tanórai légkör hatása a diákok motivációjára A harmadik kutatási kérdés a tanóra légkörére összpontosított, és a különböző tanár-, illetve csoportfüggő motivációs elemek kölcsönhatását vizsgálta a tényleges tanítási gyakorlatban. Az eredmények rámutattak, hogy a diákoknak világos képe van arról, milyennek kell lennie egy hatékony tanórának. Mivel hosszú távú céljaik nagymértékben befolyásolták az egyes tantárgyakhoz való hozzáállásukat, elvárták, hogy az oktatási közeg segítséget nyújtson céljaik megvalósításához. A tanulást elősegítő légkör előfeltételeként a megfelelő iramban végzett fegyelmezett munkát, valamint a társakkal való együttműködést jelölték meg. Ezen eredmények összhangban vannak az előző kutatási kérdésre kapott válasszal, miszerint az elsajátítási motívum serkenti a kognitív igénybevételt, és elősegíti önszabályozó tanulási stratégiák kialakulását. A kutatás fontos tanulsága, hogy a diákok képesnek bizonyultak irányítani és értékelni saját tanulásukat. A vizsgálódás alapvető konfliktust fedezett fel, amely abból adódott, hogy a tanárok és a diákok különbözőképpen értelmezték a tanulást és magát a tudást. A diákok szerint a fejlődés kulcsa a megértés, következésképpen nem látták célját a magolásnak és a kizárólagosan lexikális tudásnak. Ugyanakkor az angolóra pozitív példaként merült fel, ahol a hangsúly a használható nyelvtudás megszerzésén volt, és ez megfelelt elvárásaiknak. Úgy tűnik, motivációjukat erősítette az a tény, hogy összhangban voltak céljaik, a tanórákon megoldott feladatok és előrehaladásuk. Ezen eredmények azt sugallják, hogy a kutatásban részt vevő diákok autonóm nyelvtanulókká váltak, akik felelősséget éreztek saját fejlődésükért. 4.4 Az idő múlása és a motiváció változásai A negyedik kérdés aktuális témát vetett fel: a motiváció időbeli dimenzióját kutatta azt vizsgálván, hogyan készteti tanulásra a diákokat nyelvtudásuk fejlődése és a célrendszerükben 15

bekövetkezett változások. Az eredmények kölcsönhatást mutatnak nyelvtudásuk szintje, motiváló élményeik és a nyelvtanulás különböző szakaszaiban kitűzött céljaik között. A viselkedésükben jól kivehető tendenciák nagyjából éves ciklusoknak felelnek meg. A kezdeti szakaszban többnyire a nyelvtanuláshoz köthető pozitív élmények, valamint instrumentális motívumok ösztönözték őket. Az évek folyamán ezek elsajátítási motívumokkal egészültek ki, amikor különböző rövid távú célokat fogalmaztak meg. Ezen részcélok elérésekor érzékelték fejlődésüket, és ez a folyamat megerősítette az elsajátítási célt, ami kihatással volt intrinszik motivációjukra, és pozitívan befolyásolta teljesítményüket. Ezáltal a tanulók megvalósították az eredeti célt, a sikeres nyelvvizsgát, de ez addigra elveszítette jelentőségét, hiszen figyelmük a nyelvtudásuk fejlődésére tevődött át. Ezen eredmények alátámasztják azt a nézetet, hogy a motiváció dinamikusan fejlődik, és a diákok gondolkodásmódja folyamatosan alakul az évek során. A kutatási eredmények alapján pontosítható Dörnyei (1994) statikus motivációelmélete. A vizsgálat szerint az időbeli dimenzió a tanulási szituáció szintjén érzékelhető, és a kurzusspecifikus motivációs tényezőkre fejti ki hatását. Az eredményekből az is kitűnik, hogy a Dörnyei és Ottó (1998) által felvázolt nyelvtanulási folyamatmodell alkalmazható az iskolai oktatásra is. Ez esetben a modellben megfogalmazott motivációs fázisok a nyelvtanulás különböző szakaszainak felelnek meg. 16

REFERENCES Hivatkozások Dörnyei, Z. (1994). Motivation and motivating in the foreign language classroom. The Modern Language Journal, 78, 273-284. Dörnyei, Z., & Ottó, I. (1998). Motivation in action: A process model of L2 motivation. Working Papers in Applied Linguistics, 4, 43-69. London: Thames Valley University. Gardner, R.C. (1985). Social psychology and second language learning: The role of attitudes and motivation. London: Edward Arnold. Horwitz, E.K. (1987). Surveying student beliefs about language learning. In: A. Wenden, & J. Rubin (Eds.), Learning strategies in language learning (pp. 119-129). Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall. Maykut, P., & Morehouse, R. (1994). Beginning qualitative research. A philosophic and practical guide. London: The Falmer Press. Ottó, I. (2002). Magyar Egységes Nyelvérzékmérő-Teszt. Kaposvár: Mottó-Logic. Sheorey, R. (2007). Hungarian EFL students beliefs about English language learning. In: R. Sheorey, & J. Kiss-Gulyás (Eds.), Studies in applied and theoretical linguistics (pp. 131-153). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Williams, M., & Burden, R.L. (1999). Students developing conceptions of themselves as language learners. The Modern Language Journal, 83, 193-201. PUBLICATIONS BY THE AUTHOR A szerző publikációi (2007) Foreign language anxiety among Hungarian EFL teachers: An exploratory study. In: R. Sheorey, & J. Kiss-Gulyás (Eds.), Studies in applied and theoretical linguistics (pp. 59-73). Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó. Co-authors: Zs. Tóth and R. Sheorey. (2006). Are you doing well in English? A study of secondary school students self-perceptions. Language Teacher Research in Europe, 33-45. (2005) Foreign language anxiety and Hungarian teachers of English as a foreign language. In: IATEFL Slovenia Conference Proceedings 2003/2004. Ljubljana. Co-author: Zs. Tóth. (2003) Discussions in the literature class. novelty, 10 (3), 36-41. 17