Iktatószám: Tárgy: GY/001/00732-0003/2017 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat Ügyiratszám: GY/001/00732-03/2017. Tárgy: Kötelezés, üzemeltetés Ügyintéző: feltételhez kötése Telefon: (96) Melléklet: - Határozatszám: 1707K-00213 HATÁROZAT I. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala, mint fogyasztóvédelmi hatóság (továbbiakban: hatóság) az NP 2010 Szolgáltató Kft. (székhely: 8431 Bakonyszentlászló, Ady E. u. 9., adószám: 24361574-2-08), által üzemeltetett, a ETO Park Üzletházban, a 9027 Győr, Nagysándor József u. 31. címen található Játszóház tekintetében az alábbi rendelkezéseket hozza: 1. A hatóság kötelezi az üzemeltetőt arra, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelően az általa üzemeltetett 1 db játék labirintus csúszdával megnevezésű, telepített játszótéri eszköz biztonságossági követelményeknek való megfelelésre irányuló ellenőrző vizsgálatát jelen határozat kézhezvételét követő 45 napon belül végeztesse el az erre kijelölt szervezettel, és ennek eredményéről az ellenőrzési jegyzőkönyv elkészültét követő 8 napon belül a jegyzőkönyv megküldésével a hatóságot tájékoztassa. A hatóság az NP 2010 Szolgáltató Kft. által üzemeltetett Játszóházban található fentiekben leírt 1 db játszótéri eszköz használatát a biztonságossági követelményeknek való megfelelésre irányuló ellenőrző vizsgálat elvégzésének feltételéhez köti. 2. A hatóság továbbá kötelezi az üzemeltetőt arra, hogy a játszótéri eszközről, annak állapotáról, valamint az időszakos ellenőrzésekről a jogszabály által előírt nyilvántartást mindenkor vezesse, és azt az intézkedéseket igazoló dokumentumokkal együtt 10 évig őrizze meg. E pontban foglalt kötelezettségének az üzemeltető a határozat jogerőre emelkedésének napjától folyamatosan - köteles eleget tenni. II. A hatóság a jogerős határozatot nyilvánosan közzéteszi. III. E határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Pest Megyei Kormányhivatalhoz címzett, de a Győri Járási Hivatalnál (9022 Győr, Türr István u. 7.) benyújtandó fellebbezésnek van helye. A Pest Megyei Kormányhivatal a sérelmezett döntést, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja, melynek során nincs kötve a fellebbezésben foglaltakhoz. A fogyasztóvédelmi hatóság döntése ellen fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.
2 A fellebbezésben részletesen elő kell adni annak indokait. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. Az elkésett fellebbezést, a fellebbezésre nem jogosulttól származó fellebbezést, az önálló fellebbezéssel meg nem támadható végzés ellen irányuló fellebbezést, valamint az előző bekezdésben rögzítetteknek nem megfelelő fellebbezést az első fokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. A fellebbezés eljárási illetéke a vitatott összeg minden megkezdett 10.000,- Ft-ja után 400,- Ft, de legalább 5.000,- Ft és legfeljebb 500.000,- Ft. Ha a fellebbezés tárgyának értéke pénzben nem állapítható meg, a fellebbezés illetéke 5.000,- Ft. Az illetéket a beadványon illetékbélyeggel kell leróni vagy az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, és az ügyszám (iktatószám) megjelölésével banki átutalással kell megfizetni. Banki átutalás esetében az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01012107-00000000 számú számlára kell teljesíteni, amely összegnek a beadvány Hatósághoz érkezését követő legkésőbb 8. napon a számlán kell lennie. Az eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során eljárási költség nem merült fel. INDOKOLÁS A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatala, mint fogyasztóvédelmi hatóság, 2017. május 23 napján témavizsgálat keretében hatósági ellenőrzést végzett az NP 2010 Szolgáltató Kft. (székhely: 8431 Bakonyszentlászló, Ady E. u. 9., adószám: 24361574-2-08), tevékenységi hely: 9027 Győr, Nagysándor József u. 31.. ETO Park Üzletház), által működtetett Játszóházban telepített játszótéri eszköz üzemeltetése tekintetében X.Y. animátor jelenlétében. A helyszíni ellenőrzés során 15 db digitális fényképfelvétel készült a telepített játszótéri eszközről. A hatósági ellenőrzés megállapításait a GYFO-001385. sorszámú jegyzőkönyv tartalmazza, amelyet a jelen lévő X.Y. aláírásával igazolt. Az ellenőrzés során jelen lévő X.Y. a hatósági ellenőrzésről készült jegyzőkönyvben foglaltak tekintetében nyilatkozatot nem tett. A hatóság a rendelkezésre álló dokumentumok alapján 2017. május 24. napján kelt levelében értesítette a vállalkozást a közigazgatási hatósági eljárás hivatalból történő megindításáról, az ügyféli jogokról, valamint az ügyintézési határidőről. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapításra került, hogy: Az üzemeltető a Játszóházban található használatban lévő 1 db játék labirintus csúszdával megnevezésű játszótéri eszköz tekintetében a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003 (XI.27) GKM rendelet (továbbiakban GKM rendelet) szerinti érvényes ellenőrzési jegyzőkönyvet a helyszínen bemutatni nem tudott. Az üzemeltető a GKM rendelet 6. számú melléklet szerinti adattartalmú nyilvántartási adatlapot az általa üzemeltetett, és érvényes ellenőrzési jegyzőkönyvvel nem rendelkező 1 db játék labirintus csúszdával megnevezésű játszótéri eszköz tekintetében bemutatni nem tudta. A fentiekben felsorolt játszótéri eszközökre az üzemeltető a mutatványos berendezések biztonságosságáról szóló 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet alapján kiállított érvényes - megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkezett. A megfelelőségi tanúsítvány száma: BME-2-2549T, a vizsgálat időpontja 2016. november 21., hatályának lejárta 2019.
3 november 21. A vállalkozás a mutatványos eszközökre vonatkozó fenti GKM rendelet szerint előírt üzemeltetési naplót folyamatosan vezette. 1. A hatóság az ügy iratai alapján megállapította, hogy az üzemeltető az ellenőrzés időpontjában a Játszóházban található használatban lévő - 1 db játék labirintus csúszdával megnevezésű játszótéri eszköz tekintetében nem rendelkezett érvényes időszakos ellenőrzési jegyzőkönyvvel. A fentiekre tekintettel a hatóság megállapította, hogy az NP 2010 Szolgáltató Kft. nem tartotta be a 78/2003. GKM rendelet 7. (2) bekezdését, amely - 2012. május 18. napját követően - a játszótéri eszközök időszakos ellenőrzését négyévenként írja elő: A játszótéri eszköz üzemeltetőjének a játszótéri eszköz időszakos ellenőrzését az időszakos ellenőrzés végzésére engedéllyel rendelkező szervezettel négyévenként kell elvégeztetni. A 78/2003. GKM rendelet 2012. május 18. napja előtt hatályos 7. (3) bekezdése szerint: A játszótéri eszköz tulajdonosa, illetve üzemeltetője köteles a játszótéri eszköz ellenőrzését évente legalább egyszer, a 2009. évtől legalább kétévente kijelölt szervezettel elvégeztetni. A 78/2003. GKM r. 7. (5) bekezdése alapján: A játszótéri eszközök időszakos ellenőrzése a biztonságossági követelményeknek való megfelelőségre, azok biztonsági állapotára, telepítési feltételeinek megfelelőségére irányul. A 78/2003. (XI. 27.) GKM rendelet 1. melléklete az alábbi módon fogalmazza meg a játszótéri eszközök biztonságossági követelményeit: 1. A játszótéri eszközök méretei és nehézség fokozatai feleljenek meg az előirányzott korcsoportnak. 2. A játszótéri eszközöket úgy kell tervezni és elkészíteni, hogy: 2.1. a gyermek számára a játék kockázata nyilvánvaló és előrelátható legyen, 2.2. ne keletkezzenek veszélyes helyzetek (fej, nyak vagy ujjak beszorulása), 2.3. szerkezeti szilárdsága - beleértve a stabilitást - megfelelő legyen, 2.4. a leesés ellen védelmet biztosítson, 2.5. az alapozással ne keletkezhessen veszély (kioldódás, ütés), 2.6. a felnőttek is hozzáférhessenek és az eszközön belül segíthessenek a gyermekeknek. 3. Játszótéri eszközök gyártásakor csak olyan anyagokat szabad alkalmazni, amelyek az eszközök használói számára egészségkárosodást nem okoznak. 4. A játszótéri eszközök védjék meg a gyermekeket olyan veszélyektől, amelyek nem láthatók előre, ha a játszótéri eszközt rendeltetésszerűen vagy ésszerűen előrelátható módon használják. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 3. (1) bekezdése alapján csak biztonságos és az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban és a jogszabályokban foglalt követelményeknek megfelelő termék hozható forgalomba, forgalmazható, üzemeltethető, vagy bocsátható a fogyasztók és felhasználók rendelkezésére. A 78/2003. GKM r. 2. -ának h) pontja szerint üzemeltető az a természetes vagy jogi személy, aki a játszótéri eszközzel rendelkezni jogosult, vagy akit a játszótéri eszközzel rendelkezni jogosult annak üzemeltetésére feljogosított. A Pftv. 3. (4) bekezdése értelmében: Ahol jogszabály üzemeltetést, rendelkezésre bocsátást vagy használatba vételt említ, ott e törvény alkalmazásában a forgalmazásra előírt követelményeket kell alkalmazni.
4 2. A hatóság az ügy iratai alapján továbbá megállapította, hogy az üzemeltető a játszótéri eszközzel kapcsolatban megtett intézkedéseket nem dokumentálta, valamint a játszótéri eszközről, annak állapotáról, valamint az időszakos ellenőrzésekről vezetett nyilvántartásban nem rögzítette. A fentiekre tekintettel a hatóság megállapította, hogy az NP 2010 Szolgáltató Kft. nem tartotta be a 78/2003. GKM rendelet 7. (4) bekezdését, amely szerint: A játszótéri eszközökről, azok állapotáról, valamint az időszakos ellenőrzésekről a 6. melléklet szerinti adattartalommal az üzemeltetőnek nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásokat és az intézkedést igazoló dokumentumokat a játszótéri eszköz üzemeltetőjének legalább 10 éven keresztül meg kell őrizni. A Pftv. 15. (2) bekezdésének f), g) és h) pontjai szerint, ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a termék nem felel meg e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek, jogosult: f) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezni a gazdasági szereplőt azzal, hogy a gazdasági szereplő a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a piacfelügyeleti hatóságot, g) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötni vagy megtiltani a termék forgalmazását, értékesítését h) bírságot kiszabni. (5) A (2) bekezdésben foglalt jogkövetkezmények alkalmazása esetén a piacfelügyeleti hatóság - amennyiben azt az eset körülményeire tekintettel szükségesnek tartja - határidő tűzésével kötelezheti a jogsértő vállalkozást, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről a hatóságot értesítse. A Pftv 16. (1) szerint: A piacfelügyeleti hatóság által alkalmazott jogkövetkezményeknek hatékonynak, arányosnak és kellően visszatartó erejűnek kell lenniük. A bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell venni, ha a gazdasági szereplő 3 éven belül megsértette e törvény, valamint más jogszabályok ugyanazon rendelkezéseit. (2) A bírság összege 15 ezer forinttól a) 500 millió forintig, b) ha a jogsértés a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét, egészségét sérti vagy veszélyezteti, 2 milliárd forintig terjedhet. (3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a piacfelügyeleti hatóság minden esetben bírságot szab ki, ha a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény eltérően nem rendelkezik. A jogkövetkezmények meghatározása során a Pftv. 15. (2) bekezdésének f), g) és h) pontja, valamint a Pftv. 16 (1) - (3) bekezdése illetve az Fgytv. 47. (1) és (5), valamint a 47/C. (1) bekezdése alapján a hatóság az alábbiakat vette figyelembe: Az üzemeltető által elkövetett jogsértés súlyának megállapításánál a hatóság mérlegelte a megvalósult fogyasztói érdeksérelem körét, ekképpen azt, hogy az elmaradt ellenőrzés esetén a nem biztonságos, gyermekekre veszélyt jelentő játszótéri eszközök használata során sérülhet a gyermekek élethez, egészséghez és testi épséghez való joga. Különös súllyal értékelte, hogy az üzemeltető a játszótéri eszközök használatával összefüggő
5 alapvető követelményt sértett meg, mivel a termék biztonsági szempontoknak való megfelelősége és biztonságosságának állandó figyelemmel kísérése kiemelten fontos társadalmi érdek. A használatba vétel előtti, illetve a meghatározott időszakonkénti ellenőrzés elmulasztása esetén a játszótéri eszköz nem kerül ellenőrzésre az arra felkészült és a vizsgálatokhoz szükséges eszközökkel rendelkező szakemberek által, melynek következtében a játszótéri eszköz esetleges nem megfelelőségeire nem derül fény. Az ellenőrzés célja az, hogy játék közben a gyermekek ne szenvedhessenek maradandó károsodást, a játszótereken, játszóházakban ne történhessenek halálos kimenetelű balesetek. A vizsgált eszközöket jellemzően gyermekek használják, akik fokozott védelemre szorulnak biztonságuk érdekében. A hatóság figyelembe vette továbbá, hogy az üzemeltető a játszótéri eszközzel kapcsolatban megtett intézkedések dokumentálására, nyilvántartására vonatkozó jogszabályi kötelezettségeinek nem tett eleget. A nyilvántartás a játszótéri eszközön végrehajtott munkálatok nyomon követéséhez és igazolásához szükséges. Ennek hiányában nem követhető és nem igazolható, hogy a terméken milyen javítások, módosítások, cserék, stb. történtek. A hatóság figyelembe vette, hogy az üzemeltető rendelkezett a mutatványos berendezések biztonságosságáról szóló 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet alapján kiállított érvényes - megfelelőségi tanúsítvánnyal, melyet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Kar, Építőgépek, Anyagmozgatógépek és Üzemi Logisztikai Tanszéke, mint erre kijelölt szervezet állított ki 2016. november 21. napján. A megfelelőségi tanúsítvány száma: BME-2-2549T, a vizsgálat időpontja 2016. november 21., hatályának lejárta 2019. november 21. Az üzemeltető a mutatványos eszközökre vonatkozó fenti GKM rendelet szerint előírt üzemeltetési naplót folyamatosan vezette. Az üzemeltetési napló tanúsága szerint az ellenőrző szervezet a játszóházban található összes eszközt köztük a határozatban érintett 1 db játék labirintus csúszdával elnevezésű játszótéri eszközt is a játszóház mutatványos elemei közé sorolta. A fentiekre tekintettel a hatóság a bírság kiszabásától eltekintett, mivel az üzemeltető a fentiekben felsorolt 1 db eszközre jóhiszeműen elvégeztette a mutatványos berendezések biztonságosságáról szóló 7/2007. (I. 22.) GKM rendelet alapján az ellenőrzést. Mindemellett a hatóság szükségesnek tartotta elrendelni a vállalkozás számára az üzemeltetés feltételhez kötését, valamint a megtett intézkedésekről a hatóság értesítését annak érdekében, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítson és jogszabályi kötelezettségének maradéktalanul eleget tegyen. A fentiekben részletezett mérlegelési szempontok figyelembevételével a hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Mindezekre tekintettel a hatóság határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezte az üzemeltetőt. A hatóság az üzemeltető által üzemeltetett játszótéri eszköz használatát a biztonságossági követelményeknek való megfelelésre irányuló ellenőrző vizsgálat elvégzésének feltételéhez kötötte. A hatóság továbbá határidő tűzésével kötelezte az üzemeltetőt, hogy a hibák, hiányosságok, illetve a jogsértés megszüntetése érdekében tett intézkedésekről az ellenőrzési jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 8 napon belül a hatóságot értesítse. A hatóság rendelkező részben foglalt döntése jogszerű és indokolt annak érdekében, hogy az üzemeltető a jövőben ne veszélyeztesse a fogyasztók alapvető jogait és
6 érdekeit. A hatóság felhívja a vállalkozás figyelmét, hogy amennyiben a játszótéri eszközök állapotában változás történik, úgy minden esetben a GKM rendelet 6. számú melléklete szerinti nyilvántartási adatlapokat a hatóság részére küldje meg, a GKM rendelet 9 (3) bekezdésének megfelelően, miszerint Az üzemeltető a játszótér és játszótéri eszköz létesítését, telepítését és ezek állapotával kapcsolatos változásokat 30 napon belül köteles bejelenteni a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott, területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalának a 6. melléklet szerinti adattartalommal. Az eljárás során a vállalkozást terhelő eljárási költség nem merült fel, ezért a hatóság annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkezett. A hatóság a jogerős határozat nyilvános közzétételéről a Ket. 80/A. (1) bekezdés j) pontja és az Fgytv. 51. (3)-(4) bekezdései alapján gondoskodik. Határozatát a hatóság a hivatkozott jogszabályhelyek alapján hozta meg. A döntés alakszerűségét a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdései alapozzák meg. A jogkövetkezmény(ek) meghatározása a Kkvtv. 12/A. -ában foglaltak figyelembevételével a Pftv. 15. (2) bekezdés f), g) és h) pontjai, (5) bekezdése és az Fgytv. 47. (2) bekezdése alapján történt. A hatóság hatásköre az Fgytv. 45/A. (1) bekezdésén, a (3) bekezdésének b) pontján, illetve illetve a fogyasztóvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 387/2016. (XII. 2.) Kormányrendelet 1-2. -ain,, illetékessége a Ket. 21. (1) bekezdés a) pontján alapul. A pénzfizetési kötelezettség késedelmes teljesítése esetén irányadó késedelmi pótlékot és annak mértékét az Fgytv. 48. (6) bekezdése, valamint a Ket. 132. (1) bekezdés d) pontja és a (2) (3) bekezdései alapján határozta meg. A jogorvoslatról a Ket. 98-99. -ai, valamint az Fgytv. 48/A. alapján, az illeték mértékéről az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 29. (2) bekezdése alapján, megfizetésének módjáról az Itv. 73. -a alapján rendelkezett. Győr, 2017. július 6. Kelt: Győr, 2017. Kapják: