Az elektromos mobilitás gazdasági jövőképe: a járműipar, a közlekedés, az energetika és a digitalizáció konvergenciája

Hasonló dokumentumok
Az elektromos mobilitás: a járműipar, a közlekedés, az energetika és a digitalizáció konvergenciája

AZ ENERGIAUNIÓRA VONATKOZÓ CSOMAG MELLÉKLET AZ ENERGIAUNIÓ ÜTEMTERVE. a következőhöz:

A Kormány iparfejlesztési tervei a vegyipari stratégia intézkedései

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

várható fejlesztési területek

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács rendelete. az InvestEU program létrehozásáról

Pálffy Anikó Elemzési és Statisztikai Főosztály

A Zöldgazdaság -fejlesztés innovatív iparfejlesztési irányai

A K+F+I forrásai között

Jövőkép 2030 fenntarthatóság versenyképesség biztonság

A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiájának ( ) első évi eredményei

ELŐADÁS CÍME. Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten. Kihívások és előnyök Belina Károly

A HAZAI KLÍMA- ÉS ENERGIAPOLITIKAI AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

CSAOSZ Csomagolási Konferencia November 3.

A már nem is olyan titokzatos 5 kockázati tőkeprogram az Irinyi Terv rendszerében

AZ SZTNH SZEREPE A HAZAI INNOVÁCIÓ-, ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSBEN. Pomázi Gyula

Pályázatok irányai

European Road Transport Research Advisory Council. Európai Közúti Közlekedési Kutatási Tanácsadó Bizottság

Szimpózium az Automotive Hungary szakkiállításon: KAPACITÁSFEJELSZTÉS A JÖVŐ MEGTEREMTÉSE A CEE RÉGIÓBAN. Szervezők:

Zöldenergia Konferencia. Dr. Lenner Áron Márk Nemzetgazdasági Minisztérium Iparstratégiai Főosztály főosztályvezető Budapest, 2012.

Aktuális kutatási trendek a villamos energetikában

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Beszállítói láncok versenyképességének erősítése

Pályázatilehetőségek az EUH2020Közlekedésiprogramjában Bajdor Gyöngy Katalin Horizon 2020 NCP Nemzeti Innovációs Hivatal

Kik vagyunk? A Körics Euroconsulting 2003 óta meghatározó szereplője a hazai fejlesztési és üzleti tanácsadói piacnak.

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program éves fejlesztési kerete

E-MOBILITÁS ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Az elektromos mobilitás Magyarországon: a töltőinfrastruktúra szabályozási kérdései

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program ( ) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

HU Egyesülve a sokféleségben HU A8-0156/153. Módosítás. Isabella Adinolfi, Rosa D'Amato, Rolandas Paksas az EFDD képviselőcsoport nevében

Intelligens pályákon, intelligens járművek szekció Európai együttműködés az összekapcsolt és autonóm járművek közlekedési kérdéseiben

A jövő innovatív mobilitását megalapozó 3 pillér (kutatás, felsőoktatás, üzlet) együttműködése, a sikeres integrálás feltételei

IKT megoldások az ipar szolgálatában

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

2015-re várható hazai pályázati lehetőségek Tájékoztatás új pályázati lehetőségekről Június 16. Kövy Katalin

Hogyan írjunk pályázatot az új ciklusban?

AZ NKFIH A JÖVŐ KUTATÓIÉRT

FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEK NETWORKSHOP 2014 Pécs

Új kihívások az uniós források felhasználásában

A Körösök Völgye Akciócsoport Nonprofit Kft. a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

1.KKV-k kapacitásbővítés beruházásainak támogatása GINOP

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

Elektromos töltőállomások telepítésének kérdései

keretösszege (Mrd meghirdetésének módja GINOP Ipari parkok fejlesztése 6 standard Meghirdetve áprilisban

Iparfejlesztés a gyakorlatban az Irinyi Terv végrehajtása

Alternatív üzemanyagok a közszolgáltatásban a magánvállalkozások lehetőségei, piaci perspektívái

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Autóbusz Klaszter Bemutatkozás

Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19.

Európai uniós forrású vállalati hitel- és kombinált hitelprogramok. MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt. DR. NYIKOS GYÖRGYI IGAZGATÓ

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

Közúti pályák (BMEKOEAA213)

MEGJELENT A ÉVRE SZÓLÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ÉS INNOVÁCIÓS OP (GINOP) FEJLESZTÉSI KERETE!

Digitalizációval a jövő közlekedéséért Dr. LUDVIG László, Mobility Divízió Vezető, Siemens Zrt.

Innocare Innovációs Központ Nonprofit Kft.

Jedlik Ányos Terv. Dr. Lenner Áron Márk helyettes államtitkár Magyar Energia Szimpózium Budapest, szeptember 24.

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

Az Irinyi Terv és az Ipar 4.0 program a gazdasági fejlesztés programjai

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

Magyar cégeknek van esélyük a 4. ipari forradalomban? MAGYAROK A PIACON KLUB Essősy Zsombor elnök

KKV-k jelenlegi szerepe a magyar gazdaságban, a KKV szektortól elvárt fejlődés különös tekintettel a 2020 utáni évekre

MAGYAR KÖZÚTI FUVAROZÓK EGYESÜLETE

A B C D E. 2. GINOP Vállalkozói inkubátorházak fejlesztése 2,20 standard március

AZ E-MOBILITÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI, LEHETŐSÉGEI. Kisgyörgy Lajos BME Út és Vasútépítési Tanszék

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Mintacím szerkesztése

Bosch csoport. Éves sajtótájékoztató május 22.


A közlekedésfejlesztés országos céljai. Fónagy János parlamenti államtitkár Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonfenyves, szeptember 10.

A B C D E 1. Felhívás azonosító jele Felhívás neve Felhívás keretösszege

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak között

Az integrált városfejlesztés a kohéziós politikai jogszabály tervezetek alapján különös tekintettel az ITI eszközre

E-MOBILITÁS ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Elektromos meghajtás alkalmazási lehetőségei a közösségi közlekedésben

KONFERENCIA. Az igazságos átmenetről az energiaiparban a kelet-közép európai régióban. Budapest, november

E-MOBILITÁS ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS

AZ ENERGIAJOG LEGÚJABB KIHÍVÁSAI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ INTELLIGENS RENDSZEREKRE

Fejér megye foglalkoztatási stratégiája

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Gazdaságfejlesztési eszközök

2018. évi energiafogyasztási riport thyssenkrupp Components Technology Hungary Kft.

Fejlesztési projektjeink eredményei

STRATÉGIA: Növekedésre programozva

Általában a Kongresszusról

Az e-mobilitás elfogadott Fejlesztési Programja a Jedlik Ányos Tervben (JÁT), módosulások az elmúlt időszakban

Partnerségi Megállapodás

1 BEVEZETÉS ELŐZMÉNYEK A feldolgozóipari KKV-k fejlődési és növekedési lehetőségei... 3

A közúti közlekedésből származó légszennyezés csökkentése

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

Győr, az elektromos autók mintavárosa

Átírás:

Az elektromos mobilitás gazdasági jövőképe: a járműipar, a közlekedés, az energetika és a digitalizáció konvergenciája Vígh Zoltán közkapcsolati igazgató, JÁK 2017. október 18.

AZ E-MOBILITÁSI SZEKTOR ÚJ IPARÁG SZÜLETETT 2

AZ E-MOBILITÁSI SZEKTOR Nemzetközi környezet az e-mobilitás globális megatrend: Dekarbonizációs célok a globális EV-állomány jelentős növekedése (150-200 millió jármű 2030-ra IEA); A közlekedési, energetikai és infokommunikációs iparágak konvergenciája; Részint egységes szabályozási és szabványosítási keretek: pl. a 2014/94/EU irányelvnek megfelelő nemzeti tervek az alternatív üzemanyagok infrastruktúrája terén; A technológiai fejlődés viszont rendkívül gyors, amivel még az EU-jog sem tud lépést tartani! 3

Dekarbonizáció:. AZ E-MOBILITÁSI SZEKTOR Az egységes európai energiapolitika egyik fő célja, amelynek elérését a közlekedés növekvő elektrifikációja, valamint a tiszta módon előállított villamos áram, mint lehetséges alternatív üzemanyag szolgálja. Az Európai Energiaunió keretrendszerében a tagállamok összekapcsolják a közlekedési és az energiaszektor kibocsátáscsökkentését, beleértve a megújuló energiaforrások növekvő méretű használatát. a) a közlekedési rendszer nagyobb hatékonysága, b) alacsony kibocsátású alternatív energiaforrások biztosítása a közlekedési ágazat számára, valamint c) alacsony kibocsátású de elégséges teljesítményű járművek előállítása. 4

AZ E-MOBILITÁSI SZEKTOR Digitalizáció (C_ITS, Ipar 4.0, K+F+I): Az alacsony kibocsátású mobilitás EU-stratégiája (2016 július) az energiapolitika szempontjából...,...az európai digitalizálási stratégia pedig az iparfejlesztés szempontjából szán nagy szerepet az együttműködő, intelligens közlekedési rendszereknek (C-ITS). Ezek nem csupán egymást kiegészítő technológiák, de erősítik is egymás működését. A magyar kormány az európai C-ITS stratégiával összhangban támogatja az önvezető technológiai kutatásokat szolgáló zalaegerszegi autóipari próbapálya létrehozását, és a Nemzeti Mobilitási Platform keretében egységes rendszerben kezeli ezeket a technológiákat. Ugyanez a horizontális megközelítés az e-mobilitásra is jellemző, például az infrastrukturális elemek esetében (utak és járművek, illetve elektromos töltőállomások összekapcsolása). 5

AZ E-MOBILITÁSI SZEKTOR Az e-mobilitás jövőképe járműipari aspektus: Az egyidejűleg ható diszruptív változások miatt jogos a bizonytalanság; Az elektrifikáció különböző módozatai: PHEV, BEV, FCEV; Növekvő együttműködés a különböző ipari szektorok között; A K+F potenciál döntő szerepe az OEM-ek és beszállítóik számára; Új nemzetközi értéklánc és munkamegosztás; Az ekoszféra és a piac különböző modelljeit még csak tesztelik az EU-tagállamok. 6

A HAGYOMÁNYOS JÁRMŰIPARI ÉRTÉKLÁNC Az OEM-ek vezérelte termelési lánc: akár több tízezer beszállító vállalatra kiterjedő, hierarchikusan felépülő vertikális hálózatot alkotnak. (Piramis-modell) Az első körös (Tier 1) beszállítók rendszerintegrátorok, akik maguk is további alsóbb szintű szállítókat vonnak be a láncba a fejlesztések ösztönzésével. A második körös (Tier 2) beszállítók alkatrészeket, A harmadik körös (Tier 3) beszállítók anyagokat készítenek. 7

A VÁLTOZÁS EGYIK OKA AZ E-MOBILITÁS A töltési infrastruktúra biztosítása a járműgyártók és az energetikai partnerek együttműködésében. Integrált szolgáltatások: járműmegosztás vagy egyénre szabott mobilitási csomagok. 8

AZ E_MOBILITÁS SAJÁT ÉRTÉKLÁNCA A jelenlegi tendenciák alapján az OEM-szintű szereplők és az első körös beszállítók is több alternatívával szembesülnek saját jövendő stratégiájuk kidolgozása közben. A tét minden esetben az, hogy melyik iparág szereplője konszolidálja az intelligens és energetikailag tiszta járműgyártási szektort. 9

JÖVŐKÉP: AZ OEM-EK LEHETSÉGES SZEREPEI Adat- és mobilitási menedzserek (saját brand alatt); Márka nélküli white label termékgyártás; Hardver-platform szolgáltatás. Akkumulátorgyártás Energetikai és villamos gépgyártás Infokommunikációs és intelligens rendszerek 10

JÖVŐKÉP: A GYÁRTÁSI FOLYAMAT Integrált elektromosjármű-gyártás: Egy már létező modell építése elektromos hajtáslánccal; Ugyanaz a gyár és gyártósor, időben megosztva. A hibridek esetében indokolt. Párhuzamos elektromosjármű_gyártás: Teljesen önálló modell; Külön gyár és logisztika. A tisztán elektromos járművek esetében indokolt. 11

JÖVŐKÉP: A BESZÁLLÍTÓK LEHETSÉGES STRATÉGIÁI Folytatódik az OEM-ek és beszállítóik közötti specializált feladat- és munkamegosztás. Az OEM-ek alapkompetenciáik megőrzésére koncentrálnak; A beszállítók olyan területen erősíthetik pozícióikat, amelyek nagyobb hozzáadott értéket tesznek lehetővé. Az OEM-ek támaszkodnak a beszállítók kutatás-fejlesztési és gyártási potenciáljára, mindenekelőtt a niche piacokon (kisebb szériában készülő speciális járművek). Direkt beszállítók: Az alulról építkező ( bottom-up ) stratégia a kínálatot erősíti: a már létező és kiterjedt hazai beszállítói háttéripar része lehet az elektromos autógyártás értékláncának, különösen, ha élvonalbeli K+F+I tevékenységgel párosul. (Autóipari Próbapálya Zala) A felülről építkező ( top-down ) megközelítés a járműösszeszerelő kapacitások bővítésén keresztül gerjeszti az alkatrészkeresletet. Magyarországon két OEM is tervezi elektromos PHEV és BEV-modelljeinek gyártását (az Audi Győrben, a Mercedes Kecskeméten), az Audi viszont közben már el is indította a villanymotorok gyártását. 12

JÖVŐKÉP: A TECHNOLÓGIAI VÁLLALATOK Tier 0.5 megoldások: A globális Tier 1 beszállítók és integrátor nagyvállalatok (Bosch, Continental, Siemens) maguk is innovatív technológiai szereplők; Már nem csak követik az OEM-ek igényeit, hanem kompetenciáik révén diktálják a trendeket. A hagyományos OEM-ek mellett új megrendelők a technológiai vállalatok, amelyek egyre nagyobb szeleteket hasítanak ki az autógyártás műszaki folyamataiból. Az elektromobilitási piac új szereplői az eddig másfajta technológiai iparágakban (IKT, villamosgépgyártás, mérnöki szolgáltatások) tevékenykedő cégek. Az iparági határok megszűnése, a technológiai és járműipari cégek közötti szerepek változása olyan folyamat, amellyel a beszállítóknak már most számolniuk kell. Bosch e-tengely: Motor, teljesítmény-elektronika és váltó együtt

Köszönöm a figyelmet! Vígh Zoltán 2017. október 18.