Az emberiség jövője A Római Klub és az ENSZ IPCC tevékenysége
A növekedés határai, 1972
Öt alaptényező vizsgálata (+ számos egyéb változó figyelembe vétele) Népesedés Környezetszennyeződés Meg nem újuló ásványkincsek Élelmiszertermelés Iparosodás Elsődleges korlátozó tényezők
A növekvő népesség élelmezéséhez szükséges földterület a növekvő termőképességet és a termőterület veszteséget is figyelembe véve (1970-hez képest)
A természeti erőforrások iránti növekvő igényt jelző néhány indikátor
A 20. századi bálnavadászat története számokban
A szén-dioxid immisszió változása 1860 óta különös tekintettel az 1958-1980-ig terjedő időszakra
Alaptényezők a forgatókönyvekben Népesedés: 5 változatban jelenlegi (exponenciálisan növekedő), 7 változatban szabályozott Környezetszennyezés: jelenlegi (1970) szintű, növekvő illetve csökkenő mértékű Ásványkincsek: jelenlegi (1970) készletek, a készletek megduplázódnak korlátlan készletek Mezőgazdasági termelés Tőke, földterület és terméshozam függvényében Ipari termelés Tőke és amortizáció függvényében
12 modellváltozat (forgatókönyvek) 1-2. forgatókönyv: növekedés sajátosságait és következményeit vizsgálja 1. BAU nyersanyagok elfogynak; 2. nyersanyag 2x elfogynak, csak később; 3-7. forgatókönyv: a technológia és a növekedés kölcsönhatásait vizsgálja 3. A készletek korlátlanok környezetpusztulás 4. Korlátlan készletek + környezetvédelem élelmiszerhiány 8-12. forgatókönyv: stabilizálási kísérletek 8. BAU, de 1975-től stabil népesség nyersanyagkészletek vége 10. 1975-től stabil népesség + környezetvédelem + intenzív élelmiszertermelés és szolgáltatásjavítás stabil 11. 2000-ig fokozatosan stabilizálódó népesség + 10. stabil 12. 2000 után történik minden változás összeomlás
Ökológiai szempontból fenntartható gazdaság: szolgáltatás-orientált gazdaság, amely a jelenlegi erőforrásokat legalább 10-szeres hatékonysággal használja fel, mint az 1995-ös átlagérték. Ez a cél egyetlen emberöltő alatt elérhető.
Ha az erőforrások korlátlanok és hatékony a környezetvédelem: a túlnépesedés (s következményei, pl. az egy főre eső élelmiszermennyiség csökkenése) okozza az összeomlást
Ha az erőforrások korlátlanok, hatékony a környezetvédelem és növeljük a mezőgazdaság termelékenységét: az ipari termelés olyan mértéket ölt, hogy minden környezetvédelmi erőfeszítés hatástalan marad. Emiatt az életfeltételek tragikus mértékben romlanak
Ha az erőforrások korlátlanok, hatékony a környezetvédelem, növeljük a mezőgazdaság termelékenységét, valamint megvalósul a születésszabályozás: az ipari termelés következtében minden környezetvédelmi erőfeszítés hatástalan marad. Emiatt az életfeltételek tragikus mértékben romlanak
Ajánlás Mivel a meg nem újuló természeti erőforrások végesek és fogyóban vannak, és véges maga földi tér is, alapelvként kell elfogadnunk, hogy a növekvő népességszám alacsonyabb életszínvonalhoz vezet. Viszont egyetlen alapvető emberi érték sem kerülne veszélybe azáltal, ha a demográfiai növekedés megszűnne.
Mesarovič Pestel: Fordulóponton az emberiség 1974
A jövedelmi szakadék folyamatosan nő az USA-ban a gazdag réteg jövedelme az átlagoshoz képest 1960-ban 12x-es 1995-ben 135x-ös (Donella Meadows, 1996: The Global Citizen) A népességnövekedés regionálisan (főleg Ázsia egyes térségeiben) katasztrófákhoz vezet Az élelem minden javak között a legfontosabb Az energia- és nyersanyagpiacon az exportálók és importálók eltérő érdekei katonai konfliktusokhoz vezetnek Saját kitermelés fokozása Helyettesítők fejlesztése Takarékoskodás + megújulók fokozott igénybevétele Cserearányok kedvező irányba mozdítása (a természeti erőforrások árának növelése)
Timbergen, J.: A nemzetközi gazdasági rend átalakítása (Reshaping the International Order = RIO-jelentés) 1974 (Közgazdasági és Jogi Kiadó 1979)
Az emberiség előtt álló megoldandó problémák Fegyverkezés Népességrobbanás Élelmiszerellátás (mennyiség és minőség) Települési struktúra (túlzott népességkoncentráció) Környezetszennyeződés Természeti erőforrások megfogyatkozása Cserearányok K+F csak a gazdag országokban Multinacionális vállalatok létezése Kizárólag beruházásaik és nyereségük biztosítását nézik Nincs társadalmi kontroll, vezetésük nem leváltható Túlzottan nagy pénzügyi hatalom koncentrálódik a kezükben befolyás
Ajánlások (1974) Regionális összefogással önellátásra kell törekedni az élelmiszertermelésben Földreform Öntözés Technológiai transzfer Nyersanyagtermelő országok szuverenitásának erősítése saját készleteik felett Multinacionális cégek ellenőrzése ENSZ felügyelet Kötelezően betartandó magatartási kódex megalkotása Hosszabb távon minél teljesebb honosítás
Gabor, D. Colombo, U. : A hulladékkorszak után 1976. A vizsgálat tárgya: a növekvő népesség igényeinek kielégítéséhez a tudomány és a technika fejlődése hogyan járulhat hozzá: - Populáció szabályozása, stabilizálása nélkülözhetetlen - Hatékonyság növelés, takarékosság - Fokozott anyagi és műszaki segítségnyújtás a szegény (fejlődő) országoknak A könyv végkövetkeztetése: az emberiségnek a jövő nemzedék érdekében fékeznie kell magát. "Az úgynevezett nyugati civilizáció rendkívül sikeres technológiára épült, de szellemében a gyakorlati semmire."
E. Laszlo: Célok az emberiség számára 1977. Mit hajlandó vállalni az emberiség a jövő generációért? A fegyvereken alapuló biztonság nem lehet a jövő útja. A fegyverkezésre költött pénzeket az emberiség felvirágoztatására kell fordítani. A forrásokból mindenki egyformán részesedjen. Törekedni kell minden felhasználó/fogyasztó igényének kielégítésére. Itt az idő, hogy a szolidaritás eszméje uralkodjon.
László Ervin (1932) filozófus, zongoraművész. Zongorista csodagyerekként kilencéves korában debütált a Pesti Vigadóban. Tizenöt éves korától több mint húsz évig koncertezett zongoraművészként a világ minden táján. Művészi pályája befejeztével a Yale University-n, a New York-i Állami Egyetemen és számos európai és távol-keleti egyetemen oktatott filozófiát és rendszerelméletet. A Budapest Klub alapítója (1993) és elnöke, a Római Klub tagja. Magyarul is megjelent főbb művei: Zene rendszerelmélet világrend (1986), Döntés előtt (1993), Kozmikus kapcsolatok: a harmadik évezred világképe (1996), Harmadik évezred: Veszélyek és esélyek: A Budapest Klub első jelentése (1997), A tudat forradalma (1999), Meg tudod változtatni a világot (2002), Káoszpont: Válaszút előtt a világ (2006), Világváltás: A változás harmonikus útja (2008). Több mint 70 könyvét húsz nyelvre fordították le. A párizsi Sorbonne Egyetemen a legmagasabb tudományos fokozatot kapta meg, négy egyetem választotta díszdoktorává. 2001-ben megkapta a japán békedíjat, a Goi-díjat, 2004-ben Nobel-békedíjra jelölték. Jelenleg Olaszországban él.
Friedrichs, G. Schaff, A. : Mikroelektronika és társadalom 1984. Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1984
Csökkenti az energiaigényt, fokozza az energiahatékonyságot Csökkenti a munkahelyek számát: a jelentős és látványos munkanélküliség hosszú szakaszába lépünk. -A hagyományos dolgozó osztály eltűnik - Ami megmarad: -a kreatív munka (kutatás, művészet, oktatás) -A társadalmi élet megszervezése (jog, egészségügy, üzlet, bank) -Gyártás és szolgáltatás felügyelete -Szabadidő megszervezése Aláássa a szegény országok azon előnyét, hogy olcsó a munkaerő, így fokozódik a gazdag szegények lemaradásának fokozódása
Meadows, D. H. - Meadows, D. L. Randers, J. : A növekedés határain túl 1992. Van-e még ideje az emberiségnek a szükséges változtatások megtételére?
Új viszonyrendszer a környezettel környezetvédelem és környezetvédelmi ipar létrejött BAU 2020-30 táján csúcs, aztán hirtelen hanyatlás 2-5. gyarapodó erőforrások + környezetvédelem + új technológiák később bekövetkező hanyatlás 6-7. + hatékony erőforrás-felhasználás 8-12. stabilizálási kísérletek: népességszabályozás 1.
A rézérc készleteinek csökkenésével a rezet egyre kisebb koncentrációban tartalmazó ércet vagyunk kénytelen felszínre hozni
A készletek csökkenésével exponenciálisan nő a bányászati hulladék mennyisége
A földgáz-készletek csökkenése különböző felhasználási ütemeket feltételezve
BAU
10. modellváltozat 1995-től - születésszabályozás - termeléskorlátozás - hulladékmentes technológiák - erőforrások kíméletes igénybe vétele -erózió elleni védelem - 7,7 milliárd ember - magas életszínvonal - 2100-ig fenntartható
12. modellváltozat 2015-től születésszabályozás termeléskorlátozás hulladékmentes technológiák erőforrások kíméletes igénybe vétele erózió elleni védelem 21. sz. közepén hanyatlás 21. sz. végére lassú fellendülés
E. Wiezsäcker A. B. Lovins L. H. Lovins: Négyes tényező 1998. Miként lehet az energia- és nyersanyag-felhasználás hatékonyságát 4x-re növelni?
European Environment Agency, Annual Report 2001
A növekedés határai harminc év múltán. Kossuth Kiadó Budapest, 2005. Eredeti: 2004
Az ökológiai lábnyom számítása Input: mekkora földterület képes eltartani mezőgazdasági termékekkel, ásványkincsekkel? pl. búza, tűzifa Output: mekkora természeti terület képes elnyelni, feldolgozni a keletkező hulladékmennyiséget? pl. CO2-elnyelés
Az ipari országokban élők ökológiai lábnyoma A lábnyom egyre nagyobb 1900-ban 1 ha/fő 2000-ben 4-5 ha/fő A rendelkezésre álló produktív földterület egyre csökken bruttó földterületben kifejezve (művelésből kivonások, beépítések óriási léptéke) de egy főre vetítve is: 1900-ban 5,6 ha/fő 2000-ben 1,5 ha/fő
ENSZ IPCC Intergovernmental Panel on Climate Change Nemzetközi Éghajlatváltozási Kormányközi Testület 1985: 1. Éghajlati Világkonferencia Alakult: 1988 1. jelentés: 1990-2. Éghajlati Világkonferencia 4. jelentés: 2007 február a várható globális hőmérsékletváltozásra vonatkozóan tendenciájában egyértelmű, és drasztikus (1-6 C) növekedéssel számol 2100-ig. 2007. november: Nobel-békedíj
4. jelentés (2007) A1 = BAU: növekvő világgazdaság. A globális népesség a század közepéig folyamatosan nő, majd csökken. A régiók közti konvergencia, növekvő kulturális és szociális kölcsönhatás.