Az emberiség múltja és jövője. A Római Klub kutatási tevékenysége

Átírás

1 Az emberiség múltja és jövője A Római Klub kutatási tevékenysége

2 A szervezetet 1968-ban alapították összesen 100 tagja lehet. Alapítók: Aurelio Peccei (Fiat és az Olivetti vezetőségének tagja és az Italconsult tanácsadócég elnöke) Alexander King (OECD - tudományok, technológia és az oktatási terület igazgatója) Célunk a közös gondviselés és felelősség az emberiség jövőjéért! Alapvetően kétféle módszertan: - Számítógépes elemzés; - Szakértői véleményezésen, eszmecserén alapuló módszer ig (az alapítás 50. évfordulója) 40 tudományos jelentést adtak közre!

3 A növekedés határai, 1972 Massachusetts Technológia Intézet

4

5 Öt alaptényező egymásra hatásának vizsgálata a rendszerdinamika tudományának segítségével (+ számos egyéb változó figyelembe vétele) Népesedés Környezetszennyeződés Meg nem újuló ásványkincsek Élelmiszertermelés Ipari termelés

6 Az alaptényezők megjelenése a 12 forgatókönyvben Népesedés: 5 változatban jelenlegi (1970-es exponenciálisan növekedő); 7 változatban szabályozott. Környezetszennyezés: jelenlegi (1970) szintű; növekvő; csökkenő mértékű Ásványkincsek: jelenlegi (1970) készletek; a készletek megduplázódnak; korlátlan készletek. Mezőgazdasági termelés Tőke, földterület és terméshozam függvényében. Ipari termelés Tőke, term. erőforrások és amortizáció függvényében.

7 12 modellváltozat (forgatókönyvek) 1-2. forgatókönyv: növekedés sajátosságait és következményeit vizsgálja 1. BAU nyersanyagok elfogynak; 2. nyersanyag 2x elfogynak, csak később; 3-7. forgatókönyv: a technológia és a növekedés kölcsönhatásait vizsgálja 3. A készletek korlátlanok környezetpusztulás 4. Korlátlan készletek + környezetvédelem túlnépesedés, élelmiszerhiány forgatókönyv: stabilizálási kísérletek 8. BAU, de 1975-től népességkontroll nyersanyagkészletek vége től népességkontroll + környezetvédelem + intenzív élelmiszertermelés és szolgáltatásjavítás stabil ig fokozatosan életbe lépő népességkontroll stabil után történik minden pozitív változás összeomlás

8 Római Klub: A növekedés határai (1972) 1. Modell BAU Business as usual

9 4. forgatókönyv: Kiindulási feltételek: 1) erőforrások korlátlanok 2) hatékony környezetvédelem a túlnépesedés okozza az összeomlást

10 5. forgatókönyv: Kiindulási feltételek: 1) erőforrások korlátlanok, 2) hatékony környezetvédelem 3) mezőgazdaság megnövelt termelékenységgel az ipari termelés olyan mértéket ölt, hogy minden környezetvédelmi erőfeszítés hatástalan marad. Emiatt az életfeltételek tragikus mértékben romlanak

11 11. forgatókönyv Stabil modell környezetvédelem intenzív élelmiszertermelés szolgáltatásjavítás 2000-ig fokozatosan életbe lépő népességkontroll

12 A Növekedés határai szerzőinek konklúziója Mivel a meg nem újuló természeti erőforrások végesek és fogyóban vannak, és véges maga földi tér is, alapelvként kell elfogadnunk, hogy a növekvő népességszám alacsonyabb életszínvonalhoz vezet. Viszont egyetlen alapvető emberi érték sem kerülne veszélybe azáltal, ha a demográfiai növekedés megszűnne.

13 Mesarovič Pestel: Fordulóponton az emberiség 1974

14 A népességnövekedés regionálisan (főleg Ázsia egyes térségeiben) katasztrófákhoz vezet Az élelem és élelmiszertermelés szerepének felértékelődése Az energia- és nyersanyagpiacon az exportálók és importálók eltérő érdekei katonai konfliktusokhoz vezetnek Saját kitermelés fokozása Helyettesítők fejlesztése Takarékoskodás + megújulók fokozott igénybevétele Cserearányok kedvező irányba mozdítása (a természeti erőforrások árának növelése) A jövedelmi szakadék folyamatosan nő

15 Timbergen, J.: A nemzetközi gazdasági rend átalakítása (RIO-jelentés = Reshaping the International Order) 1976 Közgazdasági és Jogi Kiadó 1979

16 Az emberiség előtt álló megoldandó problémák Fegyverkezés Népességrobbanás Élelmiszerellátás (mennyiség és minőség) Települési struktúra (túlzott népességkoncentráció) Környezetszennyeződés Természeti erőforrások megfogyatkozása K+F csak a gazdag országokban Cserearányok Multinacionális vállalatok létezése Kizárólag beruházásaik és nyereségük biztosítását nézik; Nincs társadalmi kontroll, vezetésük nem leváltható; Túlzottan nagy pénzügyi hatalom koncentrálódik a kezükben befolyás.

17 The Guardian, március 22.

18 Ajánlások Regionális összefogással önellátásra kell törekedni az élelmiszertermelésben Földreform Öntözés Technológiai transzfer Nyersanyagtermelő országok szuverenitásának erősítése saját készleteik felett Multinacionális cégek ellenőrzése ENSZ felügyelet Kötelezően betartandó magatartási kódex megalkotása Hosszabb távon minél teljesebb honosítás

19 E. Laszlo: Goals for Mankind (Célok az emberiség számára) Mit hajlandó vállalni az emberiség a jövő generációért? A fegyvereken alapuló biztonság nem lehet a jövő útja. A fegyverkezésre költött pénzeket az emberiség felvirágoztatására kell fordítani. A forrásokból mindenki egyformán részesedjen. Törekedni kell minden felhasználó/fogyasztó igényének kielégítésére. Itt az idő, hogy a szolidaritás eszméje uralkodjon.

20 László Ervin (1932) filozófus, zongoraművész. Zongorista csodagyerekként 9 éves korában debütált a Pesti Vigadóban. 15 éves korától több mint húsz évig koncertezett zongoraművészként a világ minden táján. Művészi pályája befejeztével számos amerikai, európai és távol-keleti egyetemen oktatott filozófiát és rendszerelméletet. A Budapest Klub (Club of Budapest) alapítója (1993) és elnöke, a Római Klub tagja. Több mint 70 könyvét húsz nyelvre fordították le. Magyarul is megjelent főbb művei: Zene rendszerelmélet világrend (1986),, Harmadik évezred: Veszélyek és esélyek: A Budapest Klub első jelentése (1997), A tudat forradalma (1999), Meg tudod változtatni a világot (2002), Világváltás: A változás harmonikus útja (2008). A párizsi Sorbonne Egyetemen a legmagasabb tudományos fokozatot kapta meg, négy egyetem választotta díszdoktorává ben megkapta a japán békedíjat, a Goi-díjat, ben Nobel-békedíjra jelölték. Jelenleg Olaszországban él.

21 Balaton Csoport 1982 ERÔFORRÁS INFORMÁCIÓS KÖZPONTOK NEMZETKÖZI HÁLÓZATA Alapítói: Dennis és Donella Meadows Olyan tudósok, tanárok és menedzserek közössége, akik a környezet és a Föld erőforrásainak hosszú távú fennmaradásával foglalkoznak. Meghívásos elven működik, max. 400 tagja lehet.

22 Gabor, D. Colombo, U. : Beyond the Age of Waste (A hulladékkorszak után) 1978 A vizsgálódás tárgya: hogyan járulhat hozzá a növekvő igények kielégítéséhez a tudomány és a technika fejlődése. Eredmények: - Populáció szabályozása, stabilizálása elkerülhetetlen; - Hatékonyságnövelés, takarékosság elkerülhetetlen: a rablógazdálkodás kora lejárt. A világ új gazdálkodási módot és új gondolkodási módot követel. - Fokozott anyagi és műszaki segítségnyújtás szükséges a szegény (fejlődő) országoknak Végkövetkeztetés: az emberiségnek a jövő nemzedék érdekében fékeznie kell magát. "Az úgynevezett nyugati civilizáció rendkívül sikeres technológiára épült, de szellemében a gyakorlati semmire."

23 Megállapítások, javaslatok Az energiagazdálkodásban hangsúlyosan veti fel a növényi biomassza hasznosításának, a nukleáris energiatermelés (Three Mile Island accident occurred on March 28, 1979), alternatív erőforrások alkalmazásának fontosságát; A nyersanyagokkal kapcsolatban a hulladékgazdálkodás fontosságára, leginkább a másodnyersanyagokban rejlő lehetőségek kihasználására hívja fel a figyelmet; Javaslat az élelmiszertermelésben: integrált növényvédelem Az integrált növénytermesztés önmérsékleten alapul. Alapvető jellemzője, hogy nem a mennyiséget, hanem a minőséget állítja előtérbe. Törekszik a természetidegen anyagok felhasználásának minimalizálására. Agrotechnikai, mechanikai, termesztéstechnológiai, fizikai, biológiai, biotechnológiai eljárásokat együttesen vesz igénybe, ezek kombinációit alkalmazza.

24 GÁBOR DÉNES (Budapest, jún. 5. London, febr. 9.) 1924-ben szerezte meg az elektromérnöki diplomát ben doktori értekezését a katódsugárcsőről írta től kezdett foglalkozni a plazmajelenségek elméletével ben a Tungsramnál dolgozott a plazmalámpa kifejlesztésén ben Angliába települt és 1951 között dolgozta ki az optikai holográfia elméletét 1971-ben Nobel-díj as évektől kezdve figyelmét mindinkább az emberiség élete, jövője kötötte le.

25 JAMES W. BOTKIN - MAHDI ELMANDJRA - MIRCEA MALITZA: NO LIMITS TO LEARNING BRIDGING THE HUMAN GAP A Report to the Club of Rome, 1979 A kutatás újragondolja a globális problémákat, mint például az energiaválságot és a fegyverkezési versenyt, valamint az újabb kérdéseket, mint a kulturális identitást, a kommunikációt és az információt. A figyelem elsősorban az emberi problémákra és a potenciálra összpontosít, nem pedig a növekedés anyagi korlátaira. Az elemzés különös jelentőséget tulajdonít a tanulás és az oktatás új formáinak, az egyéneknek és különösen a társadalomnak, mivel ezek elengedhetetlenek a globális kérdések kezeléséhez szükséges alapok megteremtésében.

26 Az emberiség hatalmas kiaknázatlan tanulási kapacitással rendelkezik; A tanulásnak nincsenek olyan anyagi korlátjai, mint a természeti erőforrásoknak. Fókuszban: Komplexitásra törekvés az ismeretszerzésben; Hogyan kell forgatókönyveket készíteni és választani az alternatív megoldások között; Megtanulni a csapatban, közösségben való munkát megtanulni a helyes, célravezető kommunikációt.

27 Meadows, D. H. - Meadows, D. L. Randers, J. : A növekedés határain túl (1988) Van-e még ideje az emberiségnek a szükséges változtatások megtételére?

28 Új viszonyrendszer a környezettel környezetvédelem és környezetvédelmi ipar létrejött 1. BAU táján csúcs, aztán hirtelen hanyatlás 2-5. gyarapodó erőforrások + környezetvédelem + új technológiák később bekövetkező hanyatlás hatékony erőforrás-felhasználás stabilizálási kísérletek: népességszabályozás

29 A jó minőségű készletek csökkenésével exponenciálisan nő a bányászati hulladék mennyisége

30 A természeti erőforrások egyre gyengébb minőségben állnak rendelkezésre:

31 A hozamcsúcsok problémája

32 BAU

33 10. modellváltozat 1995-től - születésszabályozás - termeléskorlátozás - hulladékmentes technológiák - erőforrások kíméletes igénybe vétele -erózió elleni védelem - 7,7 milliárd ember - magas életszínvonal ig fenntartható

34 12. modellváltozat 2015-től születésszabályozás termeléskorlátozás hulladékmentes technológiák erőforrások kíméletes igénybe vétele erózió elleni védelem 21. sz. közepén hanyatlás 21. sz. végére lassú fellendülés

35 The Limits of Growth revisited Debora MacKenzie New Scientist Volume 213, Issue 2846, 7 January 2012, Pages 38 41

36 E. Wiezsäcker et al.: Ötös tényező E. Wiezsäcker A. B. Lovins L. H. Lovins: Négyes tényező

37 Trans-Mediterranean Renewable Energy Cooperation (TREC) network of researchers Tudósok, szakértők és politikusok nemzetközi hálózata a megújuló energiák területén ban alapították a Római Klub és a Jordániai Nemzeti Energiakutató Központ. A DESERTEC koncepciót Dr. Gerhard Knies, egy német részecske-fizikus hozta létre, és a TREC továbbfejlesztette.

38

39 A növekedés határai harminc év múltán. Kossuth Kiadó Budapest, Eredeti: 2004

40 A Kék Gazdaság A kék gazdaság az ökoszisztémák működéséhez hasonló környezetvédelmi technológiákat jelenti, a hozzájuk kapcsolódó K+F-vel. 10 years 100 innovations 100 million jobs inspired by nature

41 o A fenntartható gazdaság komplex modellje. o Günter Pauli, 1994-ben létrehozta a Zero Emissions Research and Initiatives (ZERI) intézetet, amely kutatással, oktatással és a világ számos pontján helyi programok megvalósításával foglalkozik. o A Kék Gazdaság a természetben található megoldásokat kutatja, és azokhoz hasonló technológiákat és rendszereket támomgat. Lényege, hogy lokálisan egymásba kapcsolódnak az anyagáramok, így egyszerre több termék és szolgáltatás előállítására lehet képes a vállalkozás.

42 Kávé Zacc Shiitake gomba Csirke trágya Biogáz, metán Energia

43 A hulladékkorszak után és A kék gazdaság elméleti megállapításainak beépítése a gyakorlatba

44