Zárójelentés Szociális csúcstalálkozó a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről (Svédország, Göteborg, 2017. november 17.)
Az európai állam-, illetve kormányfők az uniós intézmények, a szociális partnerek és a civil társadalom képviselőivel, valamint diákokkal és vezető szakértőkkel találkoztak 2017. november 17-én Göteborgban, a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozó keretében, amelyet a svéd kormány és az Európai Bizottság rendezett. Nyolc hónappal a Római Szerződések 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepségek után a csúcstalálkozó kivételes lehetőséget kínált a vezetők és az érdekelt felek számára a polgárok mindennapi életét érintő kérdések megvitatására. Az esemény hozzájárult az EU jövőjéről szóló vitához, amely a tavalyi pozsonyi csúcstalálkozón kezdődött meg, és az Európai Bizottság idei fehér könyve, valamint az azt követő öt vitaanyag azok közül is különösen az Európa szociális dimenziójáról szóló vitaanyag nyomán bontakozott ki. A tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozó arra összpontosított, hogy miként lehet fellendíteni az inkluzív növekedést, valamint hogyan lehet tisztességes munkafeltételeket és egyenlő esélyeket biztosítani minden férfi és nő számára, szem előtt tartva a közös kihívásokat és az Európa-szerte összegyűlt bőséges tapasztalatokat. A megbeszélések egyedülálló, nyitott és interaktív formában zajlottak, aminek eredményeként a résztvevők különböző nézőpontokat ismerhettek meg és különböző megoldásokat vitathattak meg, mindenkor figyelembe véve a közös kihívásokat, valamint a nemzeti körülményekből és prioritásokból adódó sajátosságokat. Az élő közvetítés lehetővé tette, hogy a polgárok Európa bármely szegletéből valós időben kövessék a vitát. A csúcstalálkozó jó alkalmat biztosított arra, hogy megerősítsük: a munkaerőpiacaink előtt álló kihívások kezelése minden szinten közös felelősségünk. A résztvevők hangsúlyozták, hogy a munkahelyteremtés és a társadalmi haladás mindenekelőtt helyi szinten valósul meg. A kormányok és az érdekelt felek ihletet meríthetnek a találkozó során megosztott tapasztalatokból politikáik jövőbeni kialakításához és végrehajtásához. Az Unión belüli gazdasági és társadalmi konvergencia elősegítése érdekében valamennyi szinten így a szociális partnerek szintjén is erőfeszítésekre van szükség. Az Európa különböző részeire jellemző társadalmi hagyományok sokféleségét tiszteletben tartva további lépéseket kell tenni a munkaerőpiacra való belépés javítása, a tisztességes munkafeltételek és munkakörülmények biztosítása, valamint a pályamódosítás támogatása érdekében. 1. A csúcstalálkozó keretében az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa kihirdette a szociális jogok európai pillérét. Ez azt tükrözi, hogy az erős szociális dimenzióval rendelkező Európa megteremtése a kormányzatok, a szociális partnerek és a civil társadalom közös felelőssége, ami minden szinten közös erőfeszítéseket igényel. A szociális jogok európai pillére keretében kifejezésre jutnak azok az alapelvek és jogok, amelyek elengedhetetlenek a XXI. századi Európa munkaerőpiacainak
méltányos és zökkenőmentes működéséhez. A csúcstalálkozó előtt az uniós szintű szociális partnerek megállapodtak egy együttes nyilatkozatról, amelyben részletesen kifejtik, hogy a jövőben miként járulhatnak hozzá a tisztességes munkafeltételek és a növekedés biztosításához. Az Európai Tanács decemberi ülésének fényében, valamint az Európa jövőjéről szóló átfogó vita részeként folyó megbeszélések során jelentős egyetértés mutatkozott azzal kapcsolatban, hogy Európát határozott és kézzelfogható szociális dimenzióval kell felvértezni. A jövőre nézve a gazdasági és a társadalmi fejlődés egyaránt létfontosságú lesz. A csúcstalálkozó felidézte annak szükségességét, hogy valamennyi szinten közös fellépéssel kell előtérbe helyezni az embereket, és az együttes kötelezettségvállalásra, illetve a kialakult kompetenciákra építve tökéletesíteni kell az Unió szociális dimenzióját. Elsőként a következő területeken kell előrelépést tenni: a szociális jogok európai pillérében meghatározott alapelvek és jogok megvalósítása, különösen a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere és a tagállamok 2018. évi nemzeti reformprogramjai keretében; a jól működő szociális párbeszéd elősegítése minden szinten, beleértve a szociális párbeszéd uniós szintű megújítását is; mielőbbi előrelépés a függőben lévő szociális kérdésekben uniós szinten, többek között a munkavállalók kiküldetése, a szociális biztonsági rendszerek koordinálása, a munka és a magánélet közötti egyensúly és az európai akadálymentesítési intézkedéscsomag terén, valamint felkészülés a Bizottság 2018. évi munkaprogramjában bejelentett jövőbeni kezdeményezések gyors megvizsgálására; a nemek közötti bérszakadék kezelésére irányuló 2018 2019-es uniós cselekvési terv prioritásainak nyomon követése; valamint további eredmények elérése az Új európai készségfejlesztési program gyakorlati megvalósítása terén, 2018-ban kiemelt figyelmet fordítva a legsúlyosabb készséghiánnyal küzdő személyeket célzó, kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlás végrehajtására. Az emberek előtérbe helyezése közös felelősség 2. A gazdasági válság hatásai rányomták bélyegüket az emberek életére és társadalmunk egészére. A munkaerőpiaci és a szociális teljesítmény az egyes országok között és egy-egy országon belül is jelentős szórást mutat. A jövedelmi egyenlőtlenségek és a nemek közötti foglalkoztatási különbségek
nem szűnnek, és az idősebb munkavállalók, a migránsok és a fogyatékossággal élő személyek továbbra is nehézségekkel szembesülnek. A demográfiai és társadalmi fejlemények következtében valamennyi tagállam gyors és mélyreható változásokon megy keresztül. A globalizáció, a technológia és a digitalizáció szintén megváltoztatja azt, ahogyan élünk és dolgozunk, mivel új lehetőségek és új kihívások jelennek meg. A megbeszélések rámutattak: egyesít bennünket annak szükségessége, hogy biztosítsuk az egyének és a vállalatok jövőre való megfelelő felkészültségét, és hozzáigazítsuk szociális modellünket a jelenlegi és jövőbeni kihívásokhoz. A résztvevők elismerték, hogy a cselekvés közös szükségletünk, és ki kell használni a jelenlegi európai gazdasági fellendülést és a munkanélküliség visszaesését annak érdekében, hogy egy inkluzívabb, virágzóbb és szociálisabb Európát építsünk polgáraink számára, előtérbe helyezve a tisztességes munkafeltételeket és a növekedést. Egyetértettek abban is, hogy a jól működő szociális párbeszéd előmozdítása kiemelkedően fontos a tisztességes munkafeltételek és a növekedés biztosításához. Hangsúlyozták, hogy nem csupán az érdekelt felekről, hanem az érdekelt felekkel is beszélni kell, és az eszmecsere során többen is szóba hozták az ifjúsági szempontokat. Elismerték az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága kiemelkedő jelentőségű szerepét, valamint a nemzetközi szervezetek így többek között a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet és az Európa Tanács kulcsfontosságú hozzájárulását. Növelni kell a foglalkoztatott férfiak és nők számát és meg kell könnyíteni a munkavállalást Az európai munkaerőpiacra való belépés javításához kezelni kell bizonyos kulcsfontosságú kihívásokat: többek között elő kell segíteni a munka és a magánélet összeegyeztetését, támogatni kell a hátrányos helyzetű csoportokat, és fel kell számolni a munkahelyteremtést akadályozó tényezőket. Ahogy a globalizáció, a technológiai fejlődés és a demográfiai változások éreztetni kezdik hatásukat, a foglalkoztathatóságot a készségek mennyisége és minősége fogja meghatározni. Ezért alapvető fontosságú, hogy az alacsony képzettségű személyekre összpontosítsunk, akik a legsúlyosabb nehézségekkel néznek szembe. Az inkluzív növekedés és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében fokozni kell a fiatalok megfelelő készségekkel való felruházását célzó erőfeszítéseket. 3. A találkozó résztvevői megosztottak egymással néhány sokatmondó gyakorlatot, konkrétan a nők munkaerőpiaci részvételének növelésével, a fiatalok, az újonnan érkezettek és a kiszolgáltatott csoportok munkaerőpiacra való belépésének megkönnyítésével, valamint az idősebb
emberek tapasztalatának lehető legjobb kiaknázásával kapcsolatban. Az esélyegyenlőséget, a fokozott mobilitást, az egész életen át tartó tanulást, a szakképzést és a tanulószerződéses gyakorlati képzést, valamint az ingyenes gyermekgondozást célzó strukturális és szociális reformok, illetve a bevándorlók gyorsított integrációjára irányuló kezdeményezések szintén a megbeszélések témái között szerepeltek. A résztvevők kiemelték a kisés középvállalkozások, valamint az önfoglalkoztatók európai gazdasági növekedéshez való hozzájárulását. Elismerték, hogy a vállalkozói és a humán készségekre az emberek gyakran a formális oktatási struktúrákon kívül tesznek szert. Az ifjúsági garancián felül említésre került az Új európai készségfejlesztési program keretében induló számos más uniós szintű kezdeményezés is. Ezek közé tartozik a kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlás és a szakképzés korszerűsítésére irányuló menetrend. Tisztességes munkafeltételekre és jó munkakörülményekre van szükség Méltányos munkafeltételeket és tisztességes munkakörülményeket kell biztosítanunk minden munkavállaló számára, függetlenül attól, hogy milyen munkaviszonyuk van. Új kihívásokat hoz magával az új munkavégzési formák megjelenése, valamint annak szükségessége, hogy a munkavállalók és a vállalkozások számára egyaránt garantáljuk a rugalmasságot és a biztonságot. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk a termelékenységre és bérekre, a munkakörülményekre, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, valamint a jóléti és szociális védelmi rendszerekhez való hozzáférésre gyakorolt hatásokat sem. Külön figyelmet kell szentelnünk a foglalkoztatás, a munkafeltételek, a karrierlehetőségek, a fizetések és nyugdíjak terén a nemek között fennálló egyenlőtlenségeknek is. A csúcstalálkozó résztvevői a népesség idősödése, valamint az automatizáció, illetve a digitalizáció által kifejtett hatásokat is megvitatták. 4. Különböző gyakorlatokat osztottak meg, a megosztott szülői szabadságtól kezdve a valamennyi szerződéstípus esetében biztosított megfelelő szociális védelmen keresztül a munkahelyi egészségvédelem és biztonság garantálását célzó intézkedésekig, valamint a munkavállalók rugalmas munkafeltételek kérelmezéséhez fűződő jogáig. Sok hozzászóló hangsúlyozta, hogy a szociális partnerek fontos szerepet töltenek be a tisztességes munkafeltételekhez és a jó munkakörülményekhez kapcsolódó kihívások kezelésében. A jól működő párbeszéd például hatásos eszköz lehet annak feltérképezése során, hogy milyen megoldásokkal biztosítható a rugalmasság és a biztonság mind a munkavállalók, mind a vállalkozások számára.
A folyamatban lévő uniós szintű kezdeményezések között szerepel az egészségvédelemre és biztonságra vonatkozó jogszabályi keret korszerűsítése, az írásbeli tájékoztatási kötelezettségről szóló irányelv felülvizsgálata és egy, a szociális védelemhez való hozzáférés javítását célzó kezdeményezés. Be kell fektetni az emberekbe a pályamódosítás megkönnyítése érdekében A pályamódosítás megkönnyítésére irányuló jelenlegi erőfeszítéseket folytatni kell. Ezek magukban foglalják az átképzést és a továbbképzést, a szociális védelemhez fűződő jogok egész életen át tartó megőrzését, valamint állami foglalkoztatási szolgáltatások és aktivizálási támogatás nyújtását a gyors gazdasági változásokhoz és a hosszabb és változatosabb pályafutáshoz való alkalmazkodás segítése érdekében. Az iskolapad és a munka világa közötti váltás, valamint a szülői szabadságról a munkába való visszatérés fontos és nagy kihívást jelentő állomások. A résztvevők megosztottak néhány releváns gyakorlatot olyan helyzetekkel kapcsolatban, amikor a digitalizáció és az automatizáció új feltételeket és kihívásokat teremtett az EU globális versenyképessége szempontjából. Kiemelték, hogy a technológiai fejlődéssel való lépéstartás és a pályamódosítás megkönnyítése szempontjából mennyire fontos az új készségek elsajátítását célzó szakképzés és az egész életen át tartó tanulás. Úgy vélték, hogy a szociális partnerek ezen a téren különösen jelentős szerepet játszanak. Szóba került továbbá, hogy beruházásokra van szükség, nemzeti és uniós forrásokból egyaránt. Az egyetemekkel és a szociális partnerekkel folytatott intenzív együttműködésnek szintén nagy jelentőséget tulajdonítottak. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az EU szociális modelljét védelmezni kell és meg kell őrizni, és az Uniónak saját határain belül és a globális piacon is el kell kerülnie a negatív versenyt. Úgy vélték, hogy ennek a kulcsa a munkavállalók nem pedig a munka védelme. Számos uniós szintű kezdeményezés célozza a tisztességes munkaerőmobilitást, ilyen például a munkavállalók kiküldetésére és a szociális biztonsági rendszerek koordinálására vonatkozó szabályok felülvizsgálata, valamint az Európai Munkaügyi Hatóság létrehozására irányuló javaslat. 5.
További intézkedések Az Európai Tanács a göteborgi csúcstalálkozó nyomon követése jegyében decemberben a szociális dimenzió kérdését tűzi az Európa jövőjéről szóló párbeszéd napirendjére. Az Európai Bizottság a tisztességes munkafeltételekről és a növekedésről szóló szociális csúcstalálkozó társszervezőjeként a megbeszélés nyomon követésében is részt fog venni. A szociális dimenzióról szóló eszmecsere előmozdításának fő fórumát a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere biztosítja majd. Az Európai Bizottság a 2018. évi éves növekedési jelentéssel induló európai szemeszterben szintén érvényre fogja juttatni prioritásait. A csúcstalálkozó során az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közösen kihirdette a szociális jogok európai pillérét. Ez a mozzanat az egység és a politikai elkötelezettség határozott üzenetét közvetítette. A szociális jogok európai pillére 20, az uniós polgárok mindennapi életét érintő alapelvet rögzít, és megerősíti a közös értékek iránti elkötelezettséget. A hangsúlyt most arra kell áthelyezni, hogy ezek az értékek és jogok a gyakorlatban is érvényesüljenek, és férfiak és nők számára egyaránt valósággá váljanak. Ez közös feladat, amely az uniós intézmények, a tagállamok, a szociális partnerek és a civil társadalom közös szerepvállalását teszi szükségessé. A szociális csúcstalálkozó az Európa jövőjéről szóló vita és az uniós vezetők 2019. május 9-én esedékes nagyszebeni találkozója felé vezető út első állomása volt. A társszervezők várakozással tekintenek az észt, a bolgár és az osztrák elnökség további, az Európa szociális dimenziójával kapcsolatos munka folytatására irányuló erőfeszítései elé, az Európai Unió Tanácsának 18 hónapos (a 2017. július és 2018. december közötti időszakra vonatkozó) programja keretében, valamint az Európai Parlament e területet érintő, a 2019. tavaszi európai választásokat megelőző tevékenysége elé. 6.
Let s talk about it #SocialSummit17 www.socialsummit17.se