ᔗ卧 á gyá j gy, 2007 d jog f v! ᔗ卧 : ᔗ卧 d PhD L P DLA
ᔗ卧 : ᔗ卧 d PhD /b / gy doc U b T L P DLA / / gy doc ü v T : ᔗ卧 d PhD d jog f v!, ú b, o á, o á, u h ó ág, b u, ü, gy y vű já o od o bud ú vo, d,, ug u ó, ov há fá, y v, áb á o á, v j, v u o, od, o o, ᔗ卧 d, v y / d : c o ᔗ卧o u d vá o, vá o, vá o v, g ᔗ卧d,, á d y, vá o vá o á o, g / d : ud, f y, h á ó, b, óg á b, á y d / d : ᔗ卧 o ᔗ卧c : o c ád ᔗ卧, ᔗ卧 ᔗ卧 o d A vo,,, u o, v o yo, y á o, ᔗ卧 g, h y / d : L ᔗ卧o bu 卧o D du 卧 u, 卧o ch ᔗ咗 dᔗ卧,, o,, g, ű v d, u ó, f h ó ág, o gá, u, vá o á / d : 卧 卧 卧 : ú u gy d, c 8 F a j gj j, d, g o, b d fo á á, fo á á á / d : o o : á o, o T o 9 chnika ü :, o o, f, ᔗ卧, c ᔗ卧, y g: u ú, 卧 ú, f ú / d : P 卧u ho : T á fü dᔗ卧, ᔗ卧 0 u ny, ó, ü, g, udá 卧 udo á y / d : 卧 卧ouv : A b 卧, Pá 卧 卧 卧7 űᔗ咗 űv fog o vá o á, udo á y űv, u, d, ág, b d ág, f, ob á, o c c ó / d : u g, c 卧oc D d fo á
ÉPÍTÉSZ építész Bevezetés az építészetbe 1/1 Az építész a specializáció nélküli specialista. Az épületek olyan sok elemből tevődnek össze, oly sok technikai kérdést és egyéb problémát vetnek fel, hogy képtelenség az ehhez szükséges tudás egészét egy személyben birtokolni. Elvárható viszont a különböző elemek és szakterületek összehangolásának képessége. Alvaro Siza Vieira /forrás: Mérhető és mérhetetlen /szerk.: Kerékgyártó Béla 402. o. Minden kiváló dolog, amit valaha alkottak az életben, erős egyéniségek tetterejének volt köszönhető, nem csupán megbízható mesterségbeli tudásnak. Peter Behrens 1910/ forrás: Moravánszky Á. - M. Gyöngy K.: Monumentalitás 68. o. építész a múltban Az építész szerepe a társadalomban koronként változott. Egyiptomban az építési titkok őrzője, vezír és főpap. Az ókori görög világban öntudatos művész, aki a szépség ideájának közvetítője. A római birodalomban szabályokat követő ismeretlen architectus. A romanika korában tervez és kivitelez az általában névtelen szerzetes építész, kőfaragó. A gótika idején már jelet hagy munkáin az alkotó és különválik a kigondoló és megvalósító személye. A reneszánsz korban pedig kialakul az építész hivatás. Az épületeket ettől fogva tervezője nevével jegyzik és a polihisztor építész magas társadalmi megbecsülést élvez. szereposztás Egy-egy híres épülethez hozzá kapcsolódik az építész neve. Ugyanakkor az épület megalkotásában és a megvalósulásának folyamatában sok-sok szinten, más-más szerepben találhatunk építészeket, akik segítik ezt a folyamatot. A tervpályázat zsűrijétől, szakértőitől kezdve a többi pályázón keresztül a tervező team bonyolult összetételű csapatáig építészek veszik körül a legelső tervfázist is. Majd a további tervezési-, engedélyezési, de természetesen a kivitelezési, megvalósulási szakaszban is mindenhol szerepet kap építész. A tervezői szerep fontos, de csak egy ezek közül. alkotás Az építészeti alkotás szellemiségét meghatározza az épület helye, a kor, melyben létrejön és azok az emberek, akik valamilyen kapcsolatban állnak a házzal /megrendelő, engedélyező, tervező, kivitelező, stb./. Az építészeti feladatok nagyon eltérőek, de mindegyiket az alkotás lehetőségének megbecsülésével kell elvégezni. Mindegy, hogy új építés vagy rehabilitáció, felhőkarcoló vagy nyaraló, múzeum vagy nyilvános wc, falu határában áll-e vagy város központjában, stb. Léptékétől, funkciójától, helyszínétől függetlenül minden építési tett építészeti alkotássá válhat. építészet tanulhatósága Vitruvius: Az építész tanulmányai Részlet a Tíz könyv az építészetről című munkájából, mely kb. Kr.e. 27 és 15 között keletkezett: 1. Az építész tudását sok tudomány és különféle ismeretek ékesítik; ezáltal ítéli meg mindazt, amit más mesterségek alkotnak. Ez a tevékenység kézművességből és elméleti gondolkodásból születik. A kézműves munka a hasznosság folytonos és megszokott gyakorlása, tekintettel az alakítás céljára, amelyet anyagból, kézzel végeznek, aszerint, hogy a mű milyen anyagból van. Az elméleti megfontolás pedig a kézi munkával készített dolgokat aszerint tudja bemutatni és magyarázni, hogy milyen viszonyban áll bennük az ügyesség és gondolkodás. 3
ᔗ咗 a 2 卧 o, u ág ü gy o o, vo, hogy fá do á u y, d g c b yv b b, h do og h y á y á g vo 卧 卧 o, d ᔗ卧 g u á, v j f gyv d ᔗ卧, h bb, y v c ju 卧 ᔗ咗a i in u 咗ᔗ咗 gu v h jü 卧 A gy bb g g yúj /, ᔗ卧 űv, áj /, d ᔗ卧, ᔗ卧 o v á / yv, fo yó o, /, v g v g v á dó bᔗ卧v h jü 卧 A o b c ü g v h o h ju 卧 g, gy o o á, hogy űv h ü 卧 y gü v h bb fo y b, v ágo f f d v, y o v u á, á o á f o h u 卧 D d o ó o o, / 卧 卧 卧 卧 卧 卧 卧 D d o ᔗ卧 u, á g o o b u áj 卧 o á gyf j g ód, y új h ᔗ卧 v b j ᔗ卧,, h b u á, v b á o vá á o,, ud co 卧 D d o u á ágá d 卧 h fjú o h v ᔗ卧, á ű d j o o á o á á c gá yá g 卧 go do od ó 卧 卧 u A jo : gy á y 卧ó f ű gy, ud 卧 卧02 卧 卧 卧0 卧 A o á á o 卧00 v h y dó, ud gh á o ó ü ű gy o ü 卧 A Lágy á yo gy bá ú f b h ᔗ卧v fᔗ卧vá o d á yú f j 卧 A o ü ü b ᔗ卧 udv o, u, v Aud o u 卧 u v ᔗ卧dv, bb, 200 ho ú fo yo ó v o ág gy g gyobb gy ü 卧 a 咗ya ny ᔗ咗ᔗ咗ű a 咗 nᔗ咗 i aᔗ咗 u a i aᔗ咗 ᔗ咗 naᔗ咗ak 卧 v, Luc : A y v f y P u ᔗ卧 y v g h, 卧o do, ud, 卧 卧 卧 卧 卧od d o, Ph : A!, T ch / ᔗ卧 c dó, ud, 200 卧 / 2002 卧 ád: yv c, 卧 卧, ud, 卧 卧 卧 卧 Pogá y ᔗ卧 gy : A b y, 卧o do, ud, 卧 卧7 卧 ᔗ卧 ogh 卧y gy: go á v ágáb, 卧yo j dó, ud, 卧 卧 卧 卧 ᔗ卧 y, P u : á b d u o v gy, 卧o do, ud, 卧 卧7 卧 / 卧 卧2 卧 咗 ᔗ咗y 咗i a k 咗 卧j gy ᔗ卧 űv, A j, 卧 u, 卧c ogo k 咗 ᔗ卧 b d ág 卧h d, ᔗ卧á á c o, ᔗ卧ác u c, ᔗ卧 b u c, c u c, á o y, ú u ú, á v, 卧ád y u c ᔗ卧 c, 卧 á od u c, gy u c, á v, o u c, 卧 v c y u c, á h, údy u c, 卧ó f 卧oo v, 卧 h o, Do o y u c, ᔗ卧 y, b, 卧 d, 卧 c g á u c,, ᔗ卧 b d ág, 卧o v d u c, A o á y u c, P, 卧á, Po o y ú, ᔗ卧 卧 vá, Tá u c, g 卧h d bud h dfᔗ卧, ᔗ卧 ú, 卧ü b u c, Tü b, c u c, ch 卧 g, á o y u c, á há y, 卧 o u c, To d u c, c ᔗ卧 f, ᔗ卧 há o ág, Tó h 卧 ád á y, ᔗ卧á, 卧, 卧 y u c, h gy ú, u c, ᔗ卧 ó, u c,
ÉPÍTÉS Bevezetés az építészetbe 2/1 építés Mindennemű tett közül pedig a legtökéletesebb az építés. A mű szeretetet kíván, elmélyedést, azt, hogy legszebb gondolatodnak engedelmeskedj, törvények teremtését lelkedben, s megannyi mást, amit csodálatosképpen kihoz belőled, holott nem is sejtetted, hogy benned lakoznak. Paul Valéry / forrás: Paul Valéry: Eupalinosz vagy az építész 86.o. építészet eredete Az építészet eredetével kapcsolatban három különböző elmélet létezik. A hegy elmélet szerint először tömegek, épített tárgyak jelentek meg a tájban, mint az építészet első megnyilvánulásai: menhír, dolmen, obeliszk, zikkurat, piramis, görög templom, stb. A barlang elmélet szerint az építészeti formák kialakulásának, fejlődésének előfeltétele volt a belső tér, a barlang ismerete és az az emberi szükséglet, hogy életünk védetté, a külső tényezőktől függetlenné váljon. A hajlék gondolat is ezt az örök emberi igényt fogalmazza meg, mikor a védtelen ember feje felé emelt kezeivel házat imitál. ösztönös építés A természetben példát találhatunk minden, az építészet alapfeladatait jelentő megoldásokra. A védelmi célú odúktól kezdve a helymegjelöléseken át, a terület elhatárolásokig szellemes és szép példáit mutatják az állatok által készített építmények. Az építés szinte miden alapformája: kivájás, egymásra halmozás, összefonás megtalálható ezek között. A termeszek vára szinte mérnöki teljesítmény. Mindez ugyanakkor ösztönös viselkedés eredménye csupán, az egyed nem tesz ehhez többletet. Az építést a legbonyolultabb esetben is a genetikai kód irányítja. Nincs jelen tudatos építész. pugliai trullók Egyszerű mezőgazdasági épületek egyik típusa a területen található kövek összehordásából kialakított trullo (dél Európa). Évszázadok alatt kísérletezte ki a pásztor, hogyan tud köveket egymásra halmozni úgy, hogy azok alatt tér alakuljon ki, és állékony maradjon a nélkül, hogy más (kötő-) anyagot kelljen hozzá használnia. A tudományosan álboltozatnak, álkupolának nevezett szerkezet oly mértékben csiszolódott tökéletessé az idők alatt, hogy többszintes épületek, települések (Alberobello) épülhettek e módon. Az egymásra halmozás az állattenyésztő népek jellegzetes építési módja. szlovén hárfák A növénytermesztéssel foglakozó népeknél alakult ki az építőelemek csomózásával, egymáshoz kapcsolásával manipuláló építés. Ennek szép példája a Szlovéniában és környezetében elterjedt ún.: hárfa. A termény tárolására, szárítására szolgáló építmény az egyszerű rácsos faltól indulva a többszintes épületekig, variációk során mutatja az emberi leleményességet. Itt is a több évszázados hagyományról, ill. tapasztalatról beszélhetünk. Nem a pillanatnyi ötlet alakítja a megvalósítást, de az alkotó parasztember is hozzáteszi kreativitását: a díszítésben és részletkialakítás ötleteinél. 5
ÉPÍTÉS nyelvezet Bevezetés az építészetbe 2/2 Volt idő, amikor az európai építészet közös nyelvet beszélt. Hasonlók voltak az értékek olyan népek között, melyek csak áttételesen érintkeztek egymással. A szárnyaló fantáziájú alkotó embernek is mankó volt a kezében az építészet közös nyelve. Az alaktan belső törvényei megkérdőjelezhetetlen nyelvtani szabályként működött. Ma, amikor a világ majdnem minden embere közvetlen kapcsolatban állhat egymással minden pillanatban, a közös nyelv eltűnt. Sokan saját, egyedi nyelven próbálnak kommunikálni a világban, mások megpróbálják az általuk sosem beszélt és értett nyelveket utánozni. ábrázolás Mezopotámiából már méretezett alaprajzok maradtak fenn; az egyiptomiak minden nézetet egy rajzon ábrázoltak; az ókori görögöktől azonban nem maradtak rajzok, de a makett készítés fontossága bizonyított. Egész a középkorig a tapasztalat és szerkesztések alapján terveztek, építkeztek. A reneszánsztól pedig a tervvázlatok, a modellezés és az épületek elméleti háttérének bemutatása került előtérbe. Építészeti gondolatainkat azóta is elsősorban rajz /vázlatok, sémák, pontos tervrajzok, művészi ábrázolások segítségével közvetítjük. tervrajz Egy épület megvalósításához szükséges a konvenciókon alapuló és nemzetközileg is egységesnek tekinthető műszaki ábrázolás elkészítése. Az építész tervrajzait a kivitelezők olvassák, hogy a rajzok alapján építhessenek. A műszaki rajzok léptéküktől és funkciójuktól függően más-más információt hordoznak. A helyszínrajz az épület egészét és környezeti kapcsolatait ábrázolja, a metszetek /az alaprajz egy képzelt vízszintes metszetként/ mutatják be egy épület téri tagolását és szerkezeteit, a homlokzatok a külső megjelenésről szólnak, a részletrajzok a finomságokról... tervtípusok Az épületterveket megkülönböztetjük aszerint, hogy milyen célból, a tervezés melyik szakaszában készülnek. A kezdeti, előkészítő szakaszban elsősorban a koncepciót ábrázoló vázlatterv, tanulmányterv vagy elvi engedélyezési terv születik. Ezt követi, a minden épületre kötelezően elkészítendő építési engedélyezési terv /helyszínrajz 1/1000; alaprajzok, metszetek, homlokzatok 1/100; leírások, számítások /, mely alapján az építéshez szükséges építési engedély beszerezhető. Az épület igényes megvalósításához pedig még a tenderterv és a minden részletet ábrázoló kiviteli terv is hozzátartozik. modell Az építészeti modell készülhet egy tervezés közbeni probléma beépítés, tömegalakítás, térszervezés, felületalakítás, világítás. stb.- vizsgálatára, elemzésére, vagy az építészeti elképzelés mások építtető, zsűri, stb.számára történő bemutatására. Ennélfogva az építészeti modell jellemzően nem csupán térbeli kicsinyítés, hanem absztrakt megvalósítása egy építészeti kérdésnek. A hagyományos modellek anyaga általában papír, fa, vagy műanyag. A tárgyszerű modellek mellett egyre nagyobb teret hódít a virtuális, digitális modellépítés, egyre fejlettebb számítógépes háttérrel. 6
TERMÉSZET természet Bevezetés az építészetbe 3/1 Természet: nemcsak a házonkívülit, felhőket, fákat, viharokat, a terepet és az állatok életét jelenti, hanem vonatkozik természetükre is, mint az anyagok természetére, egy terv természetére, egy érzés, egy szerszám természetére. Maga az ember és minden, ami vele belülről kapcsolatban van. Belső természet, nagy T-vel. Végső princípium. Frank Lloyd Wright 1953 / forrás: Frank Lloyd Wright: Testamentum 197. o. A természet fogalom már az ókortól kezdve több jelentést hordoz, mivel egyrészt a látható-tapintható világot, másrészt a világot formáló, csak az elme által megragadható erőket is magába foglalja. A középkor ezt a kettősséget egyértelművé teszi, mikor elkülöníti a natura naturans -t /teremtő természetet/ a natura naturata -tól /teremtett természettől/. A reneszánsz kortól kezdve a teremtett természet válik a természetté, de emellett tovább él a fogalom kettős jelentése. Lényegesen különbözik egymástól a nyugati és a keleti kultúrkör természet felfogása is /natura és shinzen/. kozmosz Az emberi tér elhatárolódik, de nem választódik el teljesen a kozmikus tértől. Mítoszok az emberi civilizáció világát ég és föld házasság szülöttjének tekintik. A kezdetektől napjainkig próbálkozunk felfedezni, elhinni, megérteni vagy meghódítani a kozmosz titkait /Stonehenge, Correa, Turrell, /. Az embert szolgáló építészet minden technikai találmánya ellenére sem függetlenedhet teljesen a kozmikus adottságoktól: éghajlattól, napfénytől, hőmérséklettől, csapadéktól, a változó idő ritmusától. Örök félelmeinkkel terhelt csodálatunk késztet a helytállásra. Föld A Föld jelképei /geometriai, asztrológiai, kínai/ a négy világtájat és a középpontot ábrázolják, ahol a föld vertikálisan az éghez kötődik. Tehát a Föld a kozmosz része, az építészet a pedig földhöz kötött. Bármit építünk, kitörlünk magunk alól egy darabot a természeti tájból. Vannak helyek, melyek ezt könnyen lehetővé teszik, vannak, ahol keményen küzdeni kell érte és vannak, ahol szinte lehetetlen. Az emberiség a népesség, a technikai szint, stb. változásai révén folyamatosan meghódítja a Földet és hagyományosan az élet forrásának tekintett természetet egyre kevésbé tiszteli. Az építészet a természeti környezet kínálta lehetőségeket értve és érezve kell, hogy alakuljon. A természeti éghajlati, domborzati, geológiai, vízrajzi adottságok határozták meg a települések létrejöttét, arculatát és befolyásolták az építészeti formálást. Karakteresen más építészeti kultúra alakult ki hűvös vagy meleg tájon, csapadékos vagy csapadékszegény vidékeken, hegyen, völgyön vagy síkságokon, folyó-, tó- vagy tengerparton, homokon vagy sziklákon; épülhet kőből vagy agyagból A történeti építészet számtalan szállal kötődött a helyhez, ahol született. Földünk megőrzendő változatos épített világa az ember és a természet szükségszerű egymásra utaltságának eredménye. A felgyorsult globalizációs környezetformálás, ill. környezetpusztítás egyre inkább tudatosítja bennünk, hogy milyen veszélybe sodortuk a természetet. Építészként és a környezet használójaként is nagy a felelősségünk a folyamat fékezésében. A természet szerepe a kortárs építészetben felértékelődött, mivel a természeti elemek /pl. Duna, Gellérthegy/ a települések egyediségének őrzői, ill. alkalmazásuk /növényzet, víz/ segíti az épített környezet humanizálását. 7
ᔗ咗 a n 咗ᔗ咗 ny b g o á fá, y o bó o v gy h bá vo 卧 Ugy g áj 卧 卧ob 卧 卧7 卧 / fo á : o vá y 卧 o 卧 卧y gy : o u á 卧 卧 卧 卧 o 卧 A g h fo á 卧 A b g b d, f ü fog djá 卧 A űv g dᔗ卧j h g g, v y ű g f á á á, u á á á d 卧 卧gy h ᔗ卧 dj á áv 卧 A á d ᔗ卧 v y : gy o ó u f j, o ho o o fᔗ卧 u v, o v d o o fᔗ卧, c ó v y o vu, ü v y gyü á u, o há gy v y, v gyü gáb á j 卧 b v ó já g b ᔗ卧 udv o, á u o óhá, o o o udv o v gy j á há b á 卧 A bb b há b ᔗ卧 udv á á gy f á y g h od ch, 卧 gy üv gf ü g g v ü b ᔗ卧 b v y 卧 卧 ü gyü, gyf j vá o u 卧u gy ű fog gu b 卧 o u b gyü újf j gj fo á v 卧 gy ü g vá : v y ód, á cá á gu, c jü, h o d v y bo já v gy fo á c áj ó, ű d v gy v ágy á ü y ü á o gá : h gyjá, hogy u odjo, ü v gy ᔗ卧 o o fo á á u g 卧 ᔗ咗 a 咗 a c ᔗ咗 na F u ᔗ咗ana u 咗 a uᔗ咗 u ᔗ咗i Fᔗ咗ᔗ咗 a 00 b A ű o á b á, g v y v g g bb gú űv 卧 卧oh 卧o fg g 卧o h / fo á : 卧 d 卧 T 卧 c : A fog 2 卧 卧 卧 o 卧 v ᔗ卧 : 卧o A o L, To, 卧 og 卧 d u o, 卧o L u o, c o u ó u u á ᔗ卧ᔗ卧vá o o bb 卧0 o ho ú vá o g já v hód á áv 卧 A 20 卧 á d f j ᔗ卧d g y o gá v / u ó á y, hᔗ卧 o, g h g, v gᔗ卧 y, b 卧/, 2 卧 卧 á d d új fog 卧 A vá o h b uhá á vo u ó á y á ü y, ᔗ卧 ű y b á yv ó 卧 v ᔗ卧 o á c o új j : ᔗ卧, do, o új ü /ᔗ卧o u / d á 卧
VÁROS Bevezetés az építészetbe 4/1 város település: tanya, falu, város, agglomeráció, regionális város, metropolisz, metacity Az építészet és a város minden más művészettől különböznek, mert egyszerre alkotórészei és átalakítói is a természetnek. Also Rossi 1974 / forrás: Moravánszky Ákos - M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 166. o. Az ókori görög városállamok /polisz/ latin nevéből /civitas/ származik a társadalom városokhoz kötődő fejlettségi szintjét megjelölő civilizáció szó. Az elsősorban Rómát illető urbs /város/ főnév az alapja minden általánosan várossal foglalkozó latin eredetű szónak magyar és idegen nyelveken /urban, urbanisztika, urbanitás, urbánus, stb./. A város szó magyarul a várhoz, így a védettség és szabadság érzetéhez kötődik. A város szó azonban a nemzetközi szóhasználattól eltérően leszűkült jelentéstartalmú és a települést használjuk minden olyan hely összefoglaló megnevezésére, ahol emberek laknak. város és építészet az emlékműveknek csak a nem-monumentális struktúrákkal, csak a város prózai építészetével összefüggésben van jelentőségük: a várost nem bizonyos pontok határozzák meg, hanem e pontok egymáshoz való viszonya teszi olvashatóvá. Moravánszky Ákos / forrás: Moravánszky Ákos - M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 29. o. Város és építészet egymástól elválaszthatatlan. A város fizikai léte természeti és épített elemekből épül fel. A házak többsége egy város nevű együttes névtelen alkotója, míg egyes épületek rendeltetésüktől függően közegükből kiemelkedő építészeti formát, méretet, jelentést kapnak. Vannak városok, melyek szépsége egységükben rejlik és nincs is az építészettörténet által számon tartott jelentős épületük. És vannak olyan neves házak, melyek egy jellegtelen, szétesett települési környezet egyetlen értékét képezik. Eltérő építészeti magatartást követel az épített tömeg részévé vagy vezetőjévé válni. városszövet A városszövet rajzolata a település fejlődését és a városalkotó elemek összefüggéseit érzékelteti. Utak, terek, házak, udvarok a valóságban is együtt jelennek meg és olyan egyedi mintázatú szövetet képeznek, ahol nem az egyes alkotórészek, hanem az együttes a lényeg. rétegződések A településeket különböző térben és időbeli változásaikban is egymásra ható rétegek alkotják. Állandó adottságnak a táji, természeti környezet tekinthető, mely befolyásolja a ráépülő úthálózat létrejöttét. Ezekkel és a társadalmi adottságokkal összefüggésben alakul a tulajdonviszonyokat tükröző telekrendszer. Így már emberformálta biztos földi alapokra épülnek a térbeli épített környezet elemei: az állandó, múlandó és ideiglenes épületek, építmények ill. az időben gyorsabban változó szabad terek. Ezek a rétegek együttesen határozzák meg a település fizikai arculatát. 9
ᔗ咗 a k 咗 b A d á á b do, o á o á o ü h ᔗ卧 ü, y vá o y 卧 A h gyo á yo fu c ój d, há vá o o b ü o gá c, v gy á u, j v c j / c, d / 卧 go do o, fo ác ó á dá 卧 A ód vá o á, o o ác ó u á j d, fo ác óá á új c o á 20 卧 á db f bo yg á h gyo á yo vá o v ágá, d o u á ü d á d o, gy vá o c o 卧 d b gfo o bb, v hód á á 卧 a aᔗ咗 i k 咗 ny b A vá o g h c b g ü ju h u 卧 A á d y á vᔗ卧j h á o g, 卧 b fo yá o j u ú u á á : 卧 u u á do ágo : v á, h gyo á y, űv, d v, udo á y, 卧 g d ág há :, o gá á, u u, g c, h y, b uhá á o, f j, 卧 g: o, u ᔗ卧, oc á h y, vá o á o, 卧 jog há : o, g g á, bá yo á o, u jdo v o yo, ᔗ咗 ᔗ咗 ᔗ咗 k b D hogy vo u h b v d ᔗ卧 卧 卧ová j, o g ᔗ卧 d gy h o á v d 卧 A vá g gy ű: f j gá gy d b f d, h á o, v g ü b á j, v g 卧o 卧 g y 卧 / fo á : 卧o 卧 g y 卧 : A g á dá 卧 j g v ágo b há ó gy vá o d, y gy á ó függᔗ卧 v ág 卧 gy 卧 vá o o, 卧 vá o o ü á h ó, v ü gyü ᔗ卧 ü, f v h ch u v o yábó ü f 卧 A vá o o y ü gü b, o águ b ᔗ卧 d fog h y ü, 卧 b ód á u á á dó vá o 卧 gy gyvá o o oh á o v d o áb ü, á vá o o ugo od f v ű 卧 L g ű vá o v d ü ᔗ卧 d gy h vá o á vá 卧 U u 卧 卧 卧 卧 卧 卧 卧00 000 卧ó 卧 ó o 卧 卧 卧00 000 ᔗ卧o dob, P o 卧 o 卧 卧00 000 / u ó á vü o gyvá o o : ᔗ卧h g, o á o y, gd d, 卧 g, 卧 bu, Ag, D h P g 卧 卧7 卧 卧v g g g gyobb 卧 2 000 000 Lo do 卧 卧 卧 卧 卧v g g gyobb 卧 卧 000 000 卧 卧 卧o 卧 20 卧 卧 ᔗ卧 f b g gyobb 卧 卧 卧 000 000 Tó ó 卧 卧 卧 卧7 卧 ᔗ卧 g gyobb, gg o ác ójá 卧 卧 000 000 o v gg o ác ó g : To o / 卧 卧 卧 200 000 卧 卧 卧 卧 卧 卧o /Uᔗ卧A 2 卧 卧00 000 卧 卧 卧 卧 co ᔗ卧 y / 卧 22 卧00 000 ᔗ卧 o P u o / 20 200 000 卧 卧 卧 o b y / 卧 d 卧 卧 卧 卧 卧0 000 卧 卧 卧 D h / 卧 d 卧 卧 卧 卧 卧 700 000 卧 卧 卧 卧 / 卧 do 卧 卧 卧 卧 卧0 000 卧 卧 卧 卧 卧 卧 ud / 卧 2 卧00 000 卧 卧 卧 A vá o o v d y á o jábó ü b ᔗ卧 ódo j 卧 A ű ű d h gyo á yo vá o f j ᔗ卧d j ᔗ卧 fo y, o d á ó ü /f h á o vá o b v gy v uá h á o b vá o ü / gy bb, gy á ho gy bb ü ᔗ卧 gy g bb ᔗ卧 ü ü 卧 A 20 卧 á d o o ác ó, u ó gj h á á á á o á vá á v d gy á ú já h ᔗ卧v 卧 A vá o o h á u ü o ü v g ü áj ü 卧
VÁROS megismerés Bevezetés az építészetbe 4/3 Építészet és várostervezés között nincsenek határok, ahogy nincsenek város és vidék között sem; kölcsönös kapcsolatuk szükségszerű. José Luis Sert Fernand Léger Sigfried Giedion / forrás: Moravánszky Ákos - M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 130. o. Egy város megismerésében különleges szerepet játszik az egyéni, szubjektív megközelítés, a felfedezés, az érzékelés. A város, az épített emberi környezet kortól, kultúrkörtől, tudástól függetlenül is mindenkinek üzen. Nem tudunk semlegesek maradni, mivel pozitív vagy negatív érzéseink keletkeznek egy hellyel kapcsolatban. Építészként személyes benyomásainkat objektív elemzésekkel tudjuk értelmezni, hogy a város megismerésén keresztül közelebb kerüljünk az építészethez. Számtalan szempont alapján elemezhető a településtörténet, a társadalmi környezet és a fizikai adottságok. példa: Budapest Budapest városfejlődése, a város és építészetének alakulása a hely természeti adottságaitól és történelem Budapestet, ill. Magyarországot érintő eseményeitől függ. Az időbeli változások a természeti környezetre reagálva az épített környezet terében egymásra épülnek és az úthálózat, a városforma, a tanúházak őrzik a múltat. A városfejlődésre a különböző építészeti stílusú és korú épületek városban elfoglalt helyzete alapján következtethetünk 11
EMBER Bevezetés az építészetbe 5/1 érzékelés Minden dolog mértéke az ember... Protagórasz Kr.e. V.sz. Az építészet érzékelésében a látás szerepe meghatározó. Személyiségünktől függően változó belső nézőpontjaink vannak és tudatunk a látványt pillanatnyi hangulatunk által befolyásolva is sokféleképpen rögzítheti. Mozogva érzékeljük a tér méretét, formáját. Lépéseinkhez hangok társulnak, egyes épületek illataikkal, zajaikkal hagynak emléket bennünk. A gravitáció révén állandóan érintkezünk a házzal vagy kezünkkel tapintjuk felületeit. Az építészet élménye mindenki számára máshogy élhető meg és tervezőként is tudatosan gondolni kell az érzékelés különböző rétegeire. fény A fény önmagában egy nem látható dolog. Viszont semmit nem látunk fény nélkül. A fény média, közvetítő. Ha jól használjuk, épp az építészet lényegét közvetítheti számunkra. A fény használata nem csupán mennyiségi kérdés, ugyanúgy, ahogy a zene nem hangerő kérdése. Sokszor épp a kevés fény a kifejező, akár egyetlen fénysugár. A fény tehát nem csupán fizikai tárgyakat képes megvilágítani, hanem építészeti gondolatot, szellemiséget is képes közvetíteni. A nem megvilágítás, az árnyék szintén az építészeti kifejezéstárunk eleme. A térbeliséget is a fény-árnyék közvetíti legszebben. használó Az épületek többségét valamilyen konkrét használatra tervezik. Ez a rendeltetés meghatározza, ill. befolyásolja a ház formáját, tereit és térkapcsolatait. A ház valódi élete azonban a használatbavétellel kezdődik, mikor a tényleges használó, aki mint megrendelő részt vett a ház kialakításában, vagy mint idegen birtokba veszi a házat és elkezdi saját igényei, érzései szerint alakítani. Egy jó épület képes elviselni ezeket a szükségszerű változásokat. Egy jó használó pedig megérti a ház szándékait és megőrzi értékeit. emberi lépték A lépték az építészetben az ember viszonyát jelenti az önmagán kívüli világhoz. Legegyszerűbben saját testünkhöz mérhetjük a dolgokat: kicsi vagy nagy, keskeny vagy széles, alacsony vagy magas, Az emberi léptékű épületek, városi helyzetek ismertnek, szerethetőnek, otthonosnak tűnnek. Az építészet azonban léptékváltással tudatosan kiléphet ebből az ismert világból. Emberfeletti léptékkel is mérhet, hogy az ember kicsinysége és törékenysége ellenére is bizonyítsa erejét, nagyságát, hatalmát. Minden kor élt és ma is élünk ezzel az építészetben eredendően benne rejlő lehetőséggel. analógiák az emberi test és az építészet között Az építészet kezdeteitől törekedett a mesterségesen felépített környezet humanizálására. Az építészeti szókincs jelentős része származik minden nyelvben az emberi testre vonatkozó szavakból: homlokzat, lábazat, könyökfa, tetőgerinc, stb. A régmúltban az építéshez alkalmazott mértékegységek szintén az emberi test adottságaiból születtek: arasz, öl, lépés, hüvelyk, stb., ill. az angolszász világban használt yard még ma is ezt a kötődést tükrözi. A 20. század elején alakult ki az ergonómia tudománya, mely az emberi test méreteit, mozgásunk térbeli igényeit közvetíti a tervezőknek. 12
ᔗ咗 a A óg á á j j o o o f u 卧 b fo ájú g o ág ü bbᔗ卧 g bᔗ卧 卧 á 卧 o b gfog á o o d b b fo, o /dó f f, ó ᔗ卧, o ho f á y/ 卧 jd o o o b vá o, hogy b h ü v j / dá, o o u o, o / 卧 A b o, o j já o o o f u d fo á á h ᔗ卧 gg 卧 a ny n k b A á yo ág d űb go gy g g gy á ho, ybᔗ卧 á dj j 卧 h á yo ág h já gy o o h ű v, c h o o o y á yo, á jó ú b gj b o dj 卧 ᔗ卧 uv u / fo á : ᔗ卧 uv u : T yv ᔗ卧 7 卧 卧o 卧 ᔗ卧 g, gb d g, b á yo, á yo b d g á o 卧 ᔗ卧 卧 卧go o / fo á : 卧 dy 卧 T 卧 c : A fog 卧 卧 卧 o 卧 A b d ᔗ卧 fog o j g g 卧 T ü g obj v á á á, hogy já o á b o o dh u 卧 A bb 2000 v g á o jáb h y á y d : gy á ho g h v ó v o y 卧 A b h á á yo c o o o h ju 卧 A á á yo v o jábó y h ᔗ卧, ü b ᔗ卧 odu o /o o á ᔗ卧, g, b 卧/, bb h ᔗ卧 o h ó gy g á 卧 o ó á 卧 P h go h á á ű h ᔗ卧 v y /o áv 卧:2, 卧u 2: 卧, / c o v u á, gy ü g á yo 卧 A á yo g o u 卧 ü g bb ó o gy o b f f d j d bá y, y : gy f o á o y ódo, hogy ᔗ卧 bb gyobb á y g gy gyobb g á yáv 卧 L ᔗ卧o bu 卧 卧 卧 卧 卧b odu o 卧já, yb b á yo, y, ᔗ卧 bo cc o 卧:2 g ág g á 卧 ᔗ咗 a 咗 咗a ᔗ咗 ca a 咗 i n c aᔗ咗 i ᔗ咗 咗 an i ᔗ咗 iᔗ咗 ᔗ咗 9 9 9 8 A 20 卧 á d gy g gyobb h á ú o ᔗ卧 o ᔗ卧c, hogy u á á, o gy ág dᔗ卧 卧 A 卧 卧 o ágb v y dᔗ卧 h gyo á yo v b v ud gfog go do á gfog o, ᔗ卧 j vᔗ卧b u ó go dá o 卧 A y gh á ü gy d űv g j v g gv ó á o á 卧 A ᔗ卧 ᔗ卧 o 卧 gá ᔗ卧 j há y ü bb 2000 vá o, od ü v v g g 卧
ᔗ咗 a b A ü há v gy á gy u : bu gy á gy : ü h á o 卧A ᔗ卧 g d dᔗ卧 u jdo ág, űf j gh á o ój, v ójáb á, o ó gy á ho v ó v o yáb b v vá o á o o o 卧 卧 j óc 卧 卧 卧yu, 卧 卧 卧7 / fo á : 卧 j óc 卧 卧yu : ᔗ卧 u v u 2 卧 卧 卧 o 卧 T g gy á ü h fog o 卧 c g g g v h v y ü v d ü f dh g d, gy ű, o y g ᔗ卧bb dű g gfogh,, b y g b 卧 A ódo o g h á, d ᔗ卧 go do odo, h f, o o o, c ᔗ卧, ᔗ卧, b 卧 y g ᔗ卧 卧 A fo á á 20 卧 á d d f d f go do odá o jáb 卧 k ᔗ咗 b A b á á f d b ü á yo : g v ác ó á á dó h ᔗ卧 függᔗ卧 g ᔗ卧 g, b o ágo yúj ó v 卧 卧á o d ó v águ b d gu ho v o y u, gy f, há u, jobb b v o yo g áj o ód b 卧 b á á á v cho óg udo á y á á f á do ág, y fo á á f gy b v h 卧 á odv ho h u gy ű v gy ú ó 卧 k b A do 卧o há bb j, hogy bbd ó, go j há o d ó, gy új h vj bb d ó 卧 A,, g d g bb, á 卧 ᔗ卧ch 卧 vá, 卧 卧 卧2 / fo á : ᔗ卧ch 卧 vá : A ᔗ卧 g d ó 卧7 卧 o 卧 A h á ó, f ᔗ卧, o d ó h á o 卧 d f á já ᔗ卧d g, ugy o o y h ᔗ卧, d h á o h ó g, y gy o g á 卧 ᔗ卧 ᔗ卧 ᔗ卧 á áb gy v j, d v y do c áj ᔗ卧 g o jábó gh á o ó 卧 A h á o / dᔗ卧, fo yó,, b 卧/ go j h á áj, vá o, áj v ᔗ卧 h á o /f, o, f d, ᔗ卧, c ᔗ卧, b 卧/ g g v ho 卧 u k A o f c o o o h ju 卧 gy ggy o bb ódj h á o ó f ü gy á ho v ó v o y 卧 A b ᔗ卧 u ó, f ü ᔗ卧 d o d ó á h á o b 卧 A f gy á ho v ó v o y c o b ᔗ卧 v g á ú vá o á d y 卧 A b ᔗ卧 á y o ág, c á, yo o ág d 卧 d h á o ó f ü v o yá v y 卧 gá f d vo b ᔗ卧, d ü b ᔗ卧 ü ᔗ卧 卧
ᔗ咗 a A á ü ᔗ卧 b ᔗ卧 á j 卧 L g y bb úgy d f á h ju á, hogy v y h á o ó f ü h á y 卧 A o d f h á y o f d 卧 y o ᔗ卧 b ü, á ád, á y, v gy o ác 卧 A y b f ᔗ卧 h á o ó f ü h á y, d o d ó h á o do á, úgy á, f d á ᔗ卧: ác ó 卧 A á h á v d y, h á b d o h ᔗ卧 卧 A óh á b á áb ü ᔗ卧 j 卧 A h á o ó f ü v o yáb f ᔗ卧 h á o ó f ü h á yá j 卧 A o d ó f y g ᔗ卧 g v o y j ü ᔗ卧 卧 A ü ᔗ卧 g h y, y h ű á o g ü, v gy f u gy dᔗ卧 áv h ᔗ卧 h u ág 卧 ᔗ卧 b ᔗ卧, ü ᔗ卧 h ó c u á g o d o, h hho, hogy P d ᔗ卧 o 卧 ó b jü, ho á o b ᔗ卧 d, g ó, óv y já g 卧 ᔗ咗i ny k b ᔗ咗ᔗ咗 h ᔗ咗y á ó ü bᔗ卧 ha gy á b fo ód 咗 咗ᔗ咗aᔗ咗 ᔗ卧 h v o y ch u A v ágb ᔗ卧 o f g gy á á dó vá o o c o b á 卧 卧á o v ᔗ卧 ᔗ卧 v o y ü b h ü g: h y, á h á b fog á 卧 A gy á g h y / dd c ó/ h ᔗ卧v ü ü, á ó á á, h á o á ó 卧 A d ᔗ卧 v o yb v gy á c f ü, 卧 g 卧 A b fu c ó, vá o b u jdo v o yo v g h y ᔗ卧 v o yo gy o gy ű á á 卧 A á h á gy á h y ü g h y, v ü b ᔗ卧 ᔗ卧d, v gy h á u o új ü, y vá j gyb á h ó 卧 卧 h á ᔗ卧 g á ó ü, d á, h gy á b o v d u gy o y o á y, y gy bb 卧 ᔗ卧á á o yúj ó y o d u, o gá ᔗ卧 卧 h y, á j 卧 A b fog á d h y b j vᔗ卧 h ch u b v o y 卧 ny ᔗ咗 k b ü b ᔗ卧 y á o / j ó, b o / c o o 卧 T b fo á á u b o o h y g j á ű h h á o ó f ü ü b ᔗ卧 h y y á á 卧 A cú, u á ybó h ᔗ卧 y á o fo áj,, y g, d g, h y ᔗ卧, o ó, u ú á ó ch á ó függᔗ卧 h vá o o ágá ó ú od 卧 A ü d ü g ű á ág f o dódo üv gf ü á h ᔗ卧v gy á ó f g h á o v uá gyü 卧
ᔗ咗 a inᔗ咗 咗 b A gy ű h ó fo, b,, y gb u jdo ág g á h ᔗ卧 ᔗ卧 g d óv d 卧 A á c j v ho vágyo ᔗ卧 g ho á, o b ü ᔗ卧 c g á á ü b o yo odh u g 卧 L á d fo y o y, ű ű h g, b f f fo du ó, b, v uá, d d, h o d, y vá o, h ᔗ咗y A h y b d v 卧 A h y ü b g, hogy á, h y c v 卧 A, h c v, d b o o vo h á o h ó, ü gy á h ó j ᔗ卧v vo óv g j o h ó 卧 A d g g o áb 卧 A h y d g f y j, c b ᔗ卧 bb, gy 卧 A, h y g u v 卧 卧 v / fo á : 卧 v : A g u 卧 卧 卧 o 卧 ᔗ咗 a 咗 咗 咗 u i 咗h 咗a u 咗au 咗 ncha F 9 L ᔗ卧o bu v h vá o v, gy ó ü, o o ó ᔗ卧d 卧 A ᔗ卧og b g á do á o áj o b g ább y y g űv, gy o á o 卧 gyf ᔗ卧 g gy ű, á v, y ᔗ卧 bá y 卧 A á do á o gy d á do b j, b fog dó gh b ᔗ卧 j ᔗ卧 ü gy obo ű yf o b vo ó b d 卧 A ü ᔗ卧 y ü fo á,, j d, f y b ᔗ卧 o á du ó o j 卧
IDŐ idő Bevezetés az építészetbe 7/1 Az idő a mozgás számítható mértéke az előbbhöz és az utóbbhoz képest. Arisztotelész / forrás: Kristen Lippincott: Az idő története 10. o. Az idő nem egységes. Az órával mérhető, mozgás által térbelivé tett külső objektív idő mellett legalább olyan fontos az ember belső, szubjektív, a változó valóságot megélő időtartama, melynek különböző stádiumai pontos határok nélkül folynak át egymásba /Szt. Ágoston / Bergson/. Tér és idő, melyek egymást kölcsönösen feltételező kapcsolatára már Arisztotelész is utalt - miszerint változás, mozgás, tehát térbeliség nélkül nincs idő -, az építészetet is befolyásoló fogalom párrá vált. Korunk a tér és idő korábbi statikus viszonyát dinamikussá és interaktívvá formálja. történelem Az építészettörténet az építészet egzakt időbeli határok nélküli változását rögzíti a történelemben. Az egységesnek mondható korstílusok a kezdetektől a klasszicizmusig, a múlt értékeit befoglaló stílusok pedig ezt követően a 19. század végéig határozták meg az építészetet. A modernizmus korában már egymással párhuzamosan létező csoportstílusokról beszélünk. Az 1970-es évektől egyéni stílusok a jelennek meg a művészetben, kialakul a teljes stíluspluralizmus, ill. egyetlen stílusként az önkifejező expresszionizmus uralkodik. Az időnk gyorsul, rövidül, sűrűsödik korszellem Az építészet része és kifejezője a korszellemnek. Minden kornak saját korszelleme van és minden korszellemet saját kora alakít. A korszellem egy adott társadalom által a gondolkodásnak, értékeknek, módszereknek közösen elfogadott összességét jelenti. Ez a köztudás részben az építészeten keresztül tárgyiasul és maradandó emlékeket biztosít egy-egy kor szellemiségéről. A művészettörténeti stílusok változása az egyre gyorsabban bekövetkező korszellemváltásokat tükrözi és bizonyítja a korszellem és az építészet örökös egymásrautaltságát. emlékezet Az idő változás és minden épületnek más a viszonyulása a múló időhöz. A rendeltetésük, méretük, építészeti kialakításuk miatt kiemelkedő jelentőségű épületek /templomok, várak, paloták/ mindig maradandóságra és állandó jelenlétre törekednek. Ezt a szándékot erősíti időtálló anyaghasználatuk /kő, tégla, beton/ és a stílusváltozásoknak is ellenálló formaképzésük. Az épületek erős szellemisége tekintélyt parancsol, így védik önmagukat a változásoktól. Az európai kultúrkör magas építészetét mindig ez az állandóságra törekvő szemlélet jellemezte, de időtlenné csak legértékesebb alkotásai váltak. Az épületek többségét a világon mindenhol elsodorja az idő, házak születnek és meghalnak. A keleti kultúrkör elfogadja, sőt beépíti a múlandóságot építészetébe és egy ház erejét nem fizikai, hanem szellemi létéhez köti. A 20. század átalakult anyaghasználata /fém, üveg, műanyag/ új megvilágításba helyezi a múlandóság kérdését. Az épületek néhány év alatt elhasználódnak, elöregednek. A jó helyen lévő építészetileg értékeseket /pl. Pompidou Központ/ teljesen felújítják, az értékes helyre épített gyengéket elbontják és újat építenek a helyükre, az értékteleneket sorsukra hagyják /pl. bevásárló-dobozok/. 17
IDŐ Bevezetés az építészetbe 7/2 Léteznek olyan építészeti feladatok is, melyeknél tudatosan számolni kell az épület, építmény rövid élettartamával, ideiglenes létezésével /pl. világkiállítások épületei, városi eseményekről, építkezésekről informáló pavilonok, kiállítási installációk, stb./. Az ilyen épületek anyagai általában újrahasznosíthatóak: fém, fa, papír, üveg Így születik meg a pillanat vállaltan eldobható építészete, mely nem alkot fizikailag maradandót, hanem emlékét csak a dokumentumok /fotók, rajzok, írások/ és a látogatókban megmaradó szubjektív élmények őrzik. szépség Az épületet élete során különböző tényezők formálják, ill. deformálják /használat, terhelés, külső természeti hatások, /. Ezek a hatások látható vagy sejthető jeleket hagynak a házon. A 18. század romantikus megközelítése fedezte fel az ebben rejlő költészetet és az idő nyomai azóta fontossá váltak számunkra. Az építészetbe tudatosan beépítjük az időt: újra felhasznosítható anyagokat használunk, épületrészeket megtartunk és bemutatunk, az anyag természetes öregedését mai technikák segítségével felgyorsítjuk, stb. Az elmúlás szépsége esztétikai élményeink forrása. műemlékvédelem A 18. századig minden kor természetes módon élt együtt múltjával. Elfogadta az épületek, települések elmúlását és belőlük a számára értékesnek tartott anyagokat újrahasznosította /pl. római fórumok köveiből épített középkori épületek, Pantheon beolvasztott bronzkapujából alkotott barokk baldachin, stb./. A műemlékvédelem gondolata a 18. század végén született meg és attól fogva vált tudatossá a történelmet tükröző, művészileg kiemelkedőnek ítélt épületek megóvása: természetes elmúlásuk megakadályozása és mesterséges átformálásuk kontrollálása. utópia A jelenből való menekülés vágya az Ókortól kezdve folyamatosan hoz létre filozófiai és művészeti /irodalmi, képzőművészeti, építészeti, / víziókat. Az utópiák általában provokatív és progresszív kritikát fogalmaznak meg az adott kor társadalmi berendezkedése /Platón, Morus Tamás, Bacon, Orwell, / és ezzel összefüggésben az emberi élettérrel, a településsel szemben /Atlantisz, Archigram, MVRDV, Mátrix/. Lényegük a probléma torzított, figyelemfelkeltő bemutatása. Az utópia szó hely-nélküliséget jelent, de az utópiák többsége időtlen is /uchronia/, mivel a bizonytalan múltba vagy jövőbe helyezi a víziót. fenntarthatóság Az 1990-es évek közepétől a fenntarthatóság, a fenntartható fejlődés az emberiség egyik legfontosabb kérdésévé vált. Megkülönböztetjük az időbeli és a térbeli fenntarthatóságot. Nem élhetjük fel a rendelkezésünkre álló javakat, hogy a minket követő generációknak is esélyt adjunk az életre /időbeli/, ill. a fejlettebb területek nem használhatják el a fejletlenebbek erőforrásait /térbeli/. Életmódunk, építési tevékenységünk környezettudatossá kell formálódjon és ebben a folyamatban nagy az építészet és építészek felelőssége /megújuló energiák használata, anyagválasztás, viszonyulás a természethez, stb./. 18
ᔇ北 ᔗ咗 a 咗 b A g ü, o gá fo y á á dᔗ卧 v v vá ud u á á h ᔗ卧 v ó ággá 卧 ᔗ卧 á y 卧o á 卧 卧 卧7 / fo á : ᔗ卧 á y 卧o á : A v ág 卧 卧 o 卧 A b o ogv jü 卧 u yü gy o gá u b g ᔗ卧 /, á, u ó /, á b b já u u o á g á vá yo ó függ 卧 A ü, v ᔗ卧 b á yo ú vo v b fo yá o h ó 卧 A g y v gy gy vo fű f y, vo á y o o gá / o d ch c u / d g ᔗ卧 ú vo o v v g g 卧 L o y h y / v ᔗ卧 g á /, y b v ó o gá j f b d j bo yo gá y vá 卧 i u A g v ág g bᔗ卧 á 卧 Do go, y dᔗ卧b, v gy b v y d ᔗ卧 u, ü o 卧 ᔗ卧 ü dᔗ卧 j ᔗ卧 gű, vv u, v gy ch j 卧 T b g á ju u 卧 A ᔗ卧dᔗ卧 gy á ho v ó v o y, b ᔗ卧 dj dh gy o á h ó á, L gy gy ᔗ卧 ho o u ú, v gy gy vá g yug ó o u o o o 卧 A á ó go u ág, ü do b f j ᔗ卧 h 卧 ᔗ咗 ᔗ咗 b ü ú ü gy c g 卧 u o á 卧 卧ob ᔗ卧 u 卧 卧 卧 卧 / fo á : 卧ob ᔗ卧 u : 卧 g o dá b 卧0 卧 o 卧 A ü bb g o á / á, ű d, ú á / g g vá o á g j 卧 A odá g 卧 y h ᔗ卧v h á gvá o á á, b ᔗ卧 d á á á, cu á fo á á, bᔗ卧v b fo yá o j ü á 卧 ü b ᔗ卧 vá o á g v ódo h ó gy há o : vá d h ᔗ卧v b d j fo á á go á /f 卧 b á /, ho o o, ᔗ卧, b ᔗ卧 b o o d h ó v gy o gó á dó vá o ó cu o d y 卧 ᔗ咗 a 咗 咗 n 咗 咗 n 咗 ᔗ咗 u n 咗y 咗 c 00 b 卧7 卧 卧 ᔗ卧 ch vo ch b o 卧 udv á ó 卧 卧 卧0 L o o d y ob o ov d 卧 卧2 卧 卧 卧 卧 卧 c ᔗ卧á á h y 卧 卧 卧 卧 卧 卧 卧 卧 卧 o g d h y 200 卧 卧 ᔗ卧 卧 卧 卧 ú u gy d / á yá 卧 卧 卧 卧 卧b 卧 o á dó ág ú dó ág d g g o gá u 卧 f 卧 b á
FORMA jel megjelölés jelkép Bevezetés az építészetbe 8/1 Az építés egyik alapfeladata a hely megjelölése, kijelölése. Lehet ez éppúgy profán, vagy szakrális célú. (találkozási pont, áldozati hely, stb.) Az épületek, építmények egy részének legfontosabb célja: jelnek lenni. (emlékhely, világítótorony, stb.) Néhány épület valamely hely, vagy történelmi esemény jelképévé válhatott, ezt a szerepét építése után akár évszázadokkal később megkapva. Vannak épületek, melyeknek megalkotásukkor elvárt feladatuk volt jelképpé válni. Ezek az emblematikus épületek általában formai indíttatásúak, vagy szellemi többletet hordoznak. rendeltetés A természetben minden dolognak van alakja, vagyis mibenlétét eláruló formája, tőlünk és más dolgoktól is megkülönböztető külső megjelenése oly jellegzetesek és oly félreismerhetetlenek, hogy azt mondjuk: egyszerűen természetes, hogy ilyenek.a forma mindig követi a funkciót ez törvény Louis Henri Sullivan 1896 / forrás: Moravánszky Ákos M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 54. o. Néhány évtizede jellemzően, vagy kötelezően a funkció határozta meg egy épület kialakítását. Ma a rendeltetéssel kapcsolatban újfajta kihívások érik az építészeket. Ilyen a meglévő épületek funkcióváltása az eredetitől akár merőben más rendeltetéssel. Ezzel megmenthető az egyébként építészetileg és műszakilag értékes épület. Más funkciók jelentősen megváltoznak az idők során, új felfogású építészeti kereteket kívánnak meg. Végül új építészeti feladatok jelennek meg, eddig nem ismert rendeltetések keresik építészeti környezetüket. tiszta geometria Az absztrakt szellemet ma is leginkább a geometrikus formák csábítják. /Le Corbusier/; szabadságban hajlik az ember a tiszta geometriára. Hans Sedlmayr 1948 / forrás: Moravánszky Ákos M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 148. o. A kör szimbólum jelentésének egyik alapja az égitestek látszólagos gömb formája és körénk írt körpályáik, másik kerek emberi létezésünk: a gömbölyű anyaméh, körbe írható testünk, gesztusaink körei A kör így a világmindenség, az egység, a teljesség, a tökéletesség, a végtelenség, a védettség, az iránytalanság, stb. fogalmaira utaló forma. Az építészetben kör alaprajzzal, egyterű, egyszerű lakóházak, ősi települések ill. az építészet legmaradandóbb alkotásainak jelentős része épül /templomok, tornyok, stb./. A kör formából térbeli testként gömb, félgömb /kupola/, henger, kúp lesz. A négyzet a kör ellentétpárjaként az ég jelképének földi kiegészítője, így az ember által teremtett világ, a racionalitás formája. Az épületek többségének alaprajza négyszögletes formájú, mivel a körrel ellentétben mely alapvetően zárt és önálló forma -, a négyszögekből könnyen együttes, egymás melletti helyiségekből összeálló ház vagy négyszögletes házakból kialakuló város építhető. A négyszögek között a négyzet kitüntetett szerepű, mivel tökéletes geometriai formája az állandóságra, a biztonságra, a rendre utal. A négyzetből térben kocka, téglatest /torony/ vagy gúla /piramis/ válik. 20
FORMA Bevezetés az építészetbe 8/2 szabad formálás Az építészeti formálást a rendeltetés mellett a technikai tudás, az anyaghasználat és a kivitelezhetőség szempontjai is befolyásolják. Korábban csak grafikákon létezett formai álmok a 20. században kezdenek valósággá válni és az ezredforduló építészete már tudatosan kutatja és felforgatja az építészeti tömeget. A hagyományos geometriától való elszakadást elsősorban a tudomány és a technikai fejlődése ösztönzi. Egyéni stílusra törekvő építészek keresik az új utakat: töredezett, hajlított, ívelt, szabálytalannak tartott és amorf alakzatokat hoznak létre. És ez a formakereső kísérletezés folytatódik formálási eszköztár hasonlóság szövet, rend irányultság ismétlés átmenet kontraszt hierarchia - Mario Botta /Ch Botta szerkesztési elvei a tiszta geometrián alapulnak. Kiinduló formája a négyzet és a kör, illetve az erre írt kocka, illetve henger. Épülettömegei általában az alapidomok csonkolásával jönnek létre. Richard Meier /USA Meier szerkesztésmódja összetettebb, bár alapvetően geometrikus indíttatású. Az elemek addíciója és összemetszése sokszor kiegészül formai ellenpontozással. A geometriát a fehér szín használatával erősíti. Zaha Hadid /Irak GB Zaha Hadid építészetén, térszervezésein utolérhető az építész matematikusi képzettsége, mely bravúros grafikai tudással párosul. Épületeinek belső terei már-már tagadják az Euklideszi geometriát és a gravitációt. példa: Mario Botta: Kápolna, Monte Tamaro /Ch 1996 Frank O. Gehry /USA Gehry épületszobrai másolhatatlan művészeti alkotások. Könnyed, légies gesztusai mögött ugyanakkor hihetetlen háttérmunka, informatikai tudás áll. A technika, technológia és művészet ötvözete. Mario Botta Monte Tamaro-i kápolnája szép példa a helyszínre történő drámai reagálásnak, a környezetből való építkezésnek. Igaz ez akkor is, ha az épület szerkesztése a bottai életmű elválaszthatatlan része, amennyiben a geometriai szerkesztésnek gyakorlatilag az egész épület alárendelt. A ferde síkkal elmetszett henger (maga a kápolna) már többször kipróbált tömegforma, az építész több épületén visszatérő motívum. Ez adja az alapját annak a tengelyre szervezett útvonalnak, mely gyakorlatilag a felhők közé, a hegyek és madarak világába vezeti az ide látogatót. 21
TECHNIKA Bevezetés az építészetbe 9/1 épületelemek pillér, oszlop Az építészetben használt egyik legősibb szerkezet. Az egykori farudat másoló kőoszlop az egész építészet jelképévé vált, a görög építészeknek köszönhetően. Az egyébként csupán a födém terheit függőlegesen a földre továbbító tartószerkezet napjainkban is sokszor többletjelentéssel bír. Szabadon állva méretét és formálását nem csupán statikai számítások határozzák meg, hanem esztétikai, térszervezési kérdések is. Lábazata, törzse, fejezete van, igazi antropomorf épületszerkezet. fal Az épület fából, kőből, téglából, betonból, vagy másból (pl. üvegből) készített függőleges térelhatároló, illetve térosztó eleme. Általában teherhordó szerepe is van. A térhatároló szerep nem jelent szükségszerűen teljes zártságot. A fal áttörései sok esetben erősítik annak hatását. A fal tartozékai annak nyílásai az ablakok és ajtók. A nyílások határesetben üvegfallá válnak. A fal szerkezeti anyaghasználatán túl a felületi textúrájával, illetve fraktúrájával alakítja az általa határolt teret. (fényhatások, transzparencia, stb.). tető A tető formáját általában az épület alaprajzi kialakítása, a fedélszerkezet anyaga, a tetősíkok száma, alakja, hajlása és kapcsolódása határozza meg. Magastetőről beszélünk a nyereg, félnyereg, kontyolt, sátor, kúp-, kupola, manzárd, stb tetők esetén. A modern építészet szabad tér- és tömegformálásra való törekvése előtérbe hozta a lapostetők alkalmazását. A tető sok esetben nem különíthető el egyértelműen a falaktól sem formájában, sem szerkezetében és anyagában. lépcső Az épületben, vagy külső térben található különböző szinten lévő terek összekapcsolásának legelemibb módja. Helyzetéből és szerepéből adódóan a legtérbelibb és legattraktívabb épületszerkezetek egyike. A használó térben történő mozgását segítve a kapcsolódó terek mozgásban történő feltárulását idézi elő. Az épületek közlekedőrendszerének csomópontja, így funkcionális szerepe a szintáthidaláson túl is kiemelt. (pl.: lépcsőházak) Az induló és érkező lépcsőfokok, valamint a pihenő többletértelmet is kaphat. anyag Minden anyag feltételezi a formai kifejezés jellegzetes módját azokon a tulajdonságain keresztül, amelyek más anyagoktól megkülönböztetik és sajátos bánásmódot, technikát követelnek. Gottfried Semper 1860 / forrás: Moravánszky Ákos M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 47. o. Az építőanyagokat különböző szempontok szerint osztályozhatjuk. A szerkezetépítésénél, illetve az épület öltöztetésénél használt anyagok mutatnak különbséget. Ismerünk természetes és mű anyagokat. Itt a természetben megtalálható, és gyártott anyagokról beszélünk. A gyártottakat is lehetnek szintetikusak, vagy természetes alapanyagokból készültek. Másik érdekes osztályozás a helyszínen elérhető, vagy a helytől idegen, bár természetes anyagok használata. Fontos kérdés, hogy az építőanyag maga megjelenik-e külső jegyeivel, vagy csak befolyásolja az építészeti kialakítást. 22
CHN KA ᔗ咗 a 9 ᔗ咗 a 咗 u h 咗 ᔗ咗 咗 咗 ᔗ咗 咗 aᔗ咗 咗h 99 A y go u á yo á g ü h á á 卧 卧 y go u jdo ág, h ᔗ卧 g, h á 卧 卧g, ű o d ó, űv, o d ó gy á 卧 A y go g gy o d f v 卧 A y g gvá o h f uk ᔗ咗 a 卧 ᔗ卧 u ú áj há d y g v 卧 Ugy o gy y g ü g ű gy u ú áj c u á 卧 gy f u ú áj vgyű ű, d j ugy úgy j j g u ú á 卧 A 咗 ᔗ咗 a u ú v á óf ü 卧 A f ü j o 卧 gy do f ü bb 卧 ú ájá ó b h ü 卧 A j o o b fo yá o h j v gá ó ávo ág f ü ᔗ卧 卧 Távo ó v ᔗ卧d g 卧 ú v y ü, g f ü h v új bb új bb j o g j h g ugy o f ü 卧 gy ᔗ卧f f ü j o á u, gá ᔗ卧 o 卧 ú áj 卧 A y g j ᔗ卧 u ú 卧 卧 ú 卧f ú há ág o b h vá h ó, gy á b á c ú ó fog 卧 A 咗ak ᔗ咗 a o ófo y ódjá u j, gj fo áj, v h ᔗ卧 g y vá u á, c ódá, y y g g u á á u á h ᔗ卧 卧 A ü ᔗ卧 b h á gvá o o y g f ü 卧 ü ᔗ卧 b h á úgy h ᔗ卧 v y, ch u j gű 卧 gy o o á áv, dá áv h o h ü, y y ódo f ú ává vá 卧 卧 y ódo f ú á ó b h ü gy h jó hu á, gy o o o o o c ó á, d gy ü á o o o f b 卧 P 卧u ho gy vájc üdü ᔗ卧f u do bo j v ho fü dᔗ卧 ü, y ó gy g gyobb h á ú ü u ó áb 卧 卧 c u á fü dᔗ卧 b j f d v, h á áb ü v á á v dᔗ卧 dá á 卧 A v g gjá v v ágo d g d c o á fü dᔗ卧 u ú á ᔗ卧 o ág ó, gy o ágo T o ágo ü 卧 á g, hogy u á g o já v y á ó 卧 A ü ᔗ卧, v, f y, h go, o ᔗ卧 o o c ój 卧
TUDOMÁNY szerkezet Bevezetés az építészetbe 10/1 Tapasztaltuk, milyen kevés eredményre vezet a műszaki haladás, és milyen hamar elhalványul a találmányok fénye, ha nem áll mögöttük több mint a technika újdonsága. Ez nem kisebbíti a kísérleti technológia érdemét, csak revitalizálja. Óvakodnunk kell attól, hogy az igazolatlanul univerzális igénnyel fellépő kísérleti technológiában lássuk az egész fejlődés kizárólagos irányítóját. Rob Krier 1975 / forrás: Moravánszky Ákos M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 172. o. Váz, belső lényegi rend. Az épületek logikus, tiszta struktúrája a jól működő gépeket, az egészséges élő szervezeteket idézi. A jó gépekben nincs felesleges alkatrész, az emberi csontvázban ok nélkül csont, vagy ízület. A mozgáshoz, működéshez tengelyek, kapcsolatok szükségesek. Nincs ez másképp egy motornál, egy csontváznál, mint ahogy egy jó épületnél sem. A szerkezet ugyanakkor nem csupán műszaki szükséglet. Annak esztétikája épp olyan fontos, mint technikai tulajdonságai. Az igazán jó szerkezetek magától értetődően szépek, mint a természet alkotásai. tartószerkezet Az építészettörténet a tartószerkezetek fejlődésének története. A technikai tudás fejlődése, új anyagok megismerése és feltalálása mozdította előrébb a szerkezetek fejlődését. Az újabb és újabb szükségletek, kihívások, leküzdendő feladatok pedig a kutatásokat indukálták. Az önmagát gerjesztő folyamat látványos és rohamos. A patakon átdöntött fatörzs és a karbonszálas feszítőpászmák világa hosszú út állomásai, a korszerűség és a fejlődés fogalma ugyanakkor elgondolkodtató. Technikailag ma már minden megoldható - mondjuk. De nem minden dolog technikai kérdés. épületszerkezet Az épületszerkezetek az épületek alkatrészei. Az épületet alkotó műszaki elemek, mint a falak, födémek, boltozatok, ablakok, lépcsők, stb. legtöbbje azonban nem csupán műszaki szükségesség, hanem az épületet, az építészeti teret alkotó és meghatározó, sok esetben önmagában is értelmezhető. Az épülethez, mint rész az egészhez viszonyul. Az épületszerkezetek az építészeti felfogások szerint módosult szerepet kaphatnak, a műszaki fejlesztésekkel együtt módosulhatnak, sok esetben az építészeti gondolatiságuk az idők folyamán akár visszafejlődhet. megismerés Az emberi legfőbb vágya megismerni a körülötte lévő világot. A megismerés pedig nemcsak megváltoztatja a világról való képét, hanem új lehetőségeket is nyújt számára. Az építészetben ez a megismerés jelenti a magunk felfedezését, a körülöttünk lévő anyagi és szellemi világról való nézeteink és tudásunk változását, bővülését. A látásmód változása nem csupán a perspektíva felfedezését jelenteti, hanem a környezetünkhöz való viszonyt is. A világ megismerése magunk megismerésével az építés pedig magunk építésével kell, hogy kezdődjön. 24
U NY ᔗ咗 a 0 u u ny A gy g, ᔗ卧 gyá á, ᔗ卧, c ác ó o y yű g, y gy f o ű űv ü 卧 gy ű h ü g y go b j ᔗ卧 h ᔗ卧 g áv, f áv, ch áv, gyá á v ó b á á od, y űv, g b du h á u ᔗ卧 f ᔗ卧, gf ᔗ卧 udá ho v, bᔗ卧v o ó f á ájá, do á f f d ü 卧 卧gy vá u áj o á v v o á gy y ű g o gá á ᔗ卧 d b v c odá o, b gv á ág, hogy gyü h djo o u f j ᔗ卧d o o d ú ágáv 卧 gy y o ó jóv o á ᔗ卧 já 卧 Lou 卧 卧 h 卧 卧 卧 卧 / fo á : o vá y 卧 o 卧 卧y gy : o u á 卧 卧2 卧 o 卧 ᔗ咗 a 咗 咗 an uᔗ咗 ᔗ咗 咗 a n 咗 i 98 A udo á y d ü á ó udá g 卧 A udá d g h gy udá o v á o á y 卧 A udo á y d vü ág ó 卧 ᔗ卧, y c b o o h ó, v y v b g 卧 A 卧 udo á y 卧 gy o udo á y, d c á 卧 卧 há y d b o, o o á á o 卧 ű o d udo á yo u, y g o b á d d f g 卧 卧 v, hogy ó o ó fogv gy g g ᔗ卧bb űv udo á y ju 卧 卧 卧ouv gy g bb ü, y c o j yug : b f c u ú á 卧 gy f, d h gyo á yo g d v 卧 A ü d b u á b, űv 卧 yv á o y á u, dᔗ卧 g d b ü udv, f y 卧á y j o b o ájá j g há b 卧 d gy, ᔗ卧 j já, od Pá b h y ó, 卧 卧 卧 á d v g gy g gyobb h á ú u u á y 卧
MŰVÉSZET művészet fogalom változása Bevezetés az építészetbe 11/1 Az ókortól az újkor kezdetéig az ars fogalom valami létrehozásához szükséges szakértelmet jelentette, mely feltétlenül szabályok ismeretén és betartásán alapult. A középkor ezt a tágan értelmezett művészet fogalmat két részre tagolta aszerint, hogy az alkotás mentális vagy szellemi erőfeszítést igényelt. Így jött létre az egyetemeken is oktatott magasabb rendű 7 szabad művészet /grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, csillagászat, zene/ és a mechanikai művészetek csoportja, ahol a legfőbb értékelési szempont a hasznosság volt /ide sorolták az építészet is/. A 18. században a kézművesség és tudományok leváltak a művészetekről és kialakult a szépművészetek /festészet, szobrászat, zene, költészet, tánc építészet, ékesszólás/ egysége és elmélete /esztétika/. A művészet magasabb társadalmi pozícióba került és elsősorban a szép létrehozását jelentette. A 19. században még tovább osztották a művészet fogalmát és szépművészetnek már csak a festészetet, szobrászatot, építészetet tekintették. Ugyanakkor művészetnek tartották számon még a szépirodalmat, ill. a zenét és a táncot. Az ipari forradalmat követő társadalmi és technikai változások a hagyományos művészet fogalom felbomlásához vezettek. A 20. században a művészetek kötöttségei megszűntek és legfontosabbá az újdonság keresése vált. Napjainkban a művészet már természeténél fogva a szabadság területe. A művészet összetett, változatos, kiszámíthatatlan és gyorsan változó. Korunk liberális művészet fogalma mindent művészetnek és mindenkit művésznek tekint építő-, képző-, fotó-, kert-, harc-, zene-, öltözködés-, konyha-, tánc-, mozgás-, film-, színház-, előadó-, nép-, ipar-, életművészet, tudomány és művészet az építészet alapelveinek nincs történelmük. Szilárdan és változtathatatlanul fennállnak. Amik mindig változnak, azok a tényleges megoldások, a válaszok, amelyeket az építészet a tényleges problémákra ad. Aldo Rossi 1974 / forrás: Moravánszky Ákos M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 156. o. Az építészet alakulása elválaszthatatlan a tudomány különböző területeinek felfedezéseitől. Kölcsönösen befolyásolják egymás változását, fejlődését. műszaki tudomány: építészettudomány, építéstudomány, természettudomány: matematika, fizika, biológia, földtudomány, társadalomtudomány: közgazdaság, jog, szociológia, pszichológia, politika, kommunikáció, bölcsészettudomány: filozófia, nyelvtudomány, történettudomány, irodalomtud., néprajz, A művészet az építészeti formálás szellemi, formai háttere és kísérője. A művészi megközelítés, magatartás építészeti újdonságkeresésre ösztönöz. festészet: kubizmus, expresszionizmus, számítógépes művészet - színek, montázsok, formák, ábrázolás, technika, szobrászat: konstruktivizmus, minimalizmus, land art, konceptualizmus... - tömegszerűség, forma, anyaghasználat, iparművészet, fotóművészet, filmművészet zene, irodalom, színházművészet, 26
MŰVÉSZET stílus Bevezetés az építészetbe 11/2 A szó eredetileg íráseszközt, írásmodort jelentett. A művészetre csak a reneszánsz kortól alkalmazzák. Elsősorban egy korra, csoportra vagy építészre /egyénre/ jellemző közös formai vonások megjelölésére szolgál. A művészet-, ill. építészettörténet jellegzetes stílusjegyeik alapján különíti el a különböző művészeti korszakokat: egyiptomi, ógörög, római, román, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, eklektika, modernizmus A 20. században már inkább irányzatokról, egymással párhuzamosan létező csoportstílusokról beszélünk, ill. napjaink építészeinek személyes stílusáról. díszítés A vizuális művészetekben, így az építészetben is elkülöníthetünk egymástól két egymásra épülő részt: a struktúrát és az ornamentumot. Az építészettörténetet ennek a két alkotórétegnek a változó viszonya jellemzi. Kezdetben /ókor, középkor/ a struktúra alkotja a lényeget, de mindig helyet ad a dekorációnak is /festészet, szobrászat/. Később az egyensúly felborul és bizonyos korszakokban /pl. barokk, szecesszió, posztmodern, / a díszítés uralkodik a házon, máskor pedig az épület levetkőzik, hogy őszintévé válhasson /klasszicizmus, modernizmus, funkcionalizmus, minimalizmus, /. alkalmasság A szépség fogalom az antikvitás óta kettős tartalmú: egyrészt bizonyos tárgyakban eleve benne rejlik a szépség, más tárgyak egy célra való alkalmasságuk révén válnak széppé. Az építészet minden más művészettől különbözik abban, hogy gyakorlati rendeltetése van. Ezért sorolták a középkorban az építészetet a mechanikai művészetek közé, majd az újkorban a külső megjelenés fontosságának hangsúlyozása emelte szépművészetté. A 19. század közepétől az ipar fejlődése a funkció előtérbe kerülését eredményezte, a ház géppé vált, a forma tükrözte, követte a funkciót. szabadság Hogy melyik könyvet akarom elolvasni, melyik filmet megnézni, melyik táncot táncolni és melyik költeményt, melyik drámát, melyik zeneművet akarom átélni, azt egyes emberként eldönthetem. Meghallgatom vagy nem hallgatom meg, elolvasom vagy nem olvasom el, odamegyek vagy nem megyek oda. Ez a hatalmas különbség minden úgynevezett időbeli művészet és a legnagyobb térbeli művészet között. Az építészet van, ahol van Az építészet mindig valami közösségnek képzelt művészet, egészen más, mint az összes többi művészet; ezért kell, hogy a közösség helyeselje, és nem származhat egyedül csak az építésztől Wilhelm Pinder 1934 / forrás: Moravánszky Ákos M. Gyöngy Katalin: Monumentalitás 110. o. Az építészet különböző építő /emberi igények és szükségletek, prezentáció, tudás, kreativitás, / és korlátozó erők /természeti, műszaki, gazdasági, társadalmi adottságok, szabályok, hagyomány, / folyamatos harcának eredményeként jön létre. Az építészet alapvetően közösségi művészet, melynek alkotó lehetőségeit az adott társadalom berendezkedése, ebben a társadalomban élő megrendelő egyén és a megbízást teljesítő építész személyisége együttesen határozza meg. A társadalom, az egyén, így az építész alkotó szabadsága koronként és feladatonként is változó. 27
Ű ᔗ咗 a 咗 b A űv gy o o h á f ü j o 卧 o ᔗ卧u / 卧 fo á : Ph 卧od d o: A! 卧 卧 卧 o 卧 A o á o ᔗ卧 o b b ᔗ卧, h ü ᔗ卧 f ü b o f gj 卧 o u b f u á v b fo yá o j, ch g g v vá o ó 卧 A ho o o o c ó, y gh á, üv g, b ű, f y, j o o á á j o f ü j g f y 卧 A v d ó áb á o á á vá y v v ág g ᔗ卧 f d ó / á yá / függᔗ卧 űv dh 卧 a b A b ob á fo á á gyü, gy á f v 卧 A ü d g h y d ob o, ᔗ卧f gá o, b d y gj 卧 A o b ᔗ卧f gó y ü ü, 卧j o b v ob á do go / ch g o,, / 卧 o u b ob á gy á ho g bb á ó űv ü, v b do á ó ü gy ű obo y ü b 卧 A ü ᔗ卧 ávo ᔗ卧 o d g ᔗ卧 ü obj u v ó 卧 A ob á 卧 ch d ᔗ卧 / 卧 卧 卧 卧 卧/ áj vá o vo b o á b 卧 A y gb, ᔗ卧 o b f b v b j ᔗ卧 u jdo ágo 卧 gy, h j o, y odó g c ob g á ó g d g gá y ü 卧 A ob o h gyo á yo g ű g g ű, ob b já h ó ho 卧 卧 j f d h á o á obo ű gfo á á 卧 gy ább b do á ó, b do fo á ü ob o ü ob á d g b o áb v 卧 k nc ci 咗 b A bo gá á á ú, gy ü 卧 o b ᔗ卧, d v ág d ájá o ó c ó űv ᔗ卧h o / 卧 卧 卧 卧 卧/ ob á h á á o ogv, f y fo ó do u á v ho űv 卧 v d g ᔗ卧 gy 卧 gy o á, y á áb h g h g fo g gyvá o o /Po 卧 卧 uf Pá, 卧 d 卧 ch g, Th 卧 卧 卧 卧o / v gy v ág v g y b / g ᔗ卧 o d, 卧v h 卧 v ᔗ卧o o do/ 卧 卧 卧 卧 卧ch oj c ud 卧 ᔗ咗 a 咗 u nin 咗 an 咗 ᔗ咗ack ck 咗 b A u g 卧 卧 卧 卧 卧 ó v g d űv f vá c 卧oc D 卧b /Uᔗ卧A, 卧 v d á / 卧 T bb, 卧0 000 b ábo o h ü y há y h g, hogy ᔗ卧 fog do o c c ój já ho já űv, f vá á ó y g 卧 A o á o bb g v g gf ᔗ卧 á áb obo ű gj ᔗ卧, o o y u áv ho o, d ú dó y 卧 卧 卧 卧 卧uch o 卧o g