A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi. H A T Á R O Z A T ot.

KÖZBESZERZÉSEK TANÁCSA KÖZBESZERZÉSI DÖNTŐBIZOTTSÁG 1024 Budapest, Margit krt. 85. 1525 Pf.: 166. Tel.: 06-1/336-7776, fax: 06-1/336-7778 E-mail: dontobizottsag@kozbeszerzesek-tanacsa.hu Ikt. sz.: D.935 / 13 /2010. A Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) a Közbeszerzések Tanácsa nevében meghozta az alábbi H A T Á R O Z A T ot. A Döntőbizottság az OMV Hungária Ásványolaj Kft. (1134 Budapest, Róbert Károly krt. 64-66., képviseli: Horváth és Társai Ügyvédi Iroda, Dr. Posztl András ügyvéd, 1123 Budapest, Alkotás u. 50., a továbbiakban: kérelmező) által a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság (1055 Budapest, Kossuth tér 2-4., a továbbiakban: ajánlatkérő) Gépjármű-üzemanyag üzemanyagkártyával történő beszerzése tárgyú közbeszerzési eljárása ellen benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasítja. Az elkésett kérelmi elem tekintetében a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást megszünteti. A jogorvoslati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik. A határozat ellen fellebbezésnek, újrafelvételi eljárásnak helye nincs. A határozat érdemi részének felülvizsgálatát, annak kézbesítésétől számított 15 napon belül keresettel lehet kérni, míg a határozat megszüntető rendelkezése ellen a kézbesítéstől számított 8 napon belül külön jogorvoslati kérelem nyújtható be. Mind a keresetlevelet, mind a külön jogorvoslati kérelmet a Fővárosi Bírósághoz címezve, de a Döntőbizottsághoz kell benyújtani. I N D O K O L Á S A Döntőbizottság a rendelkezésére álló iratok, felek nyilatkozatai alapján az alábbi tényállást állapította meg. Ajánlatkérőnek a rendelkező részben meghatározott tárgyú, a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) IV. fejezete szerinti nyílt eljárás megindítására vonatkozó ajánlati felhívása az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2010. október 26-án 2010/S 208-317693 szám alatt jelent meg. A hirdetmény feladásának időpontja 2010. október 21. napja.

2 A felhívás II.1.5) pontja értelmében a szerződés tárgya keretszerződés gépjármű-üzemanyag üzemanyagkártyával történő beszerzésére. A felhívás II.3) pontja szerint a szerződés időtartama a szerződéskötéstől számított 18 hónap. Ajánlatkérő az alternatív és a részekre történő ajánlattételt kizárta. A felhívás II.2.1) pontja szerint a beszerzés teljes mennyisége kb. 54 000 000 liter, Áfa nélkül 16 200 000 000 HUF. A felhívás IV.2.1) pontja szerint a bírálat szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása volt. Ajánlatkérő meghatározta részszempontokat és az azokhoz tartozó súlyszámokat. 1. Ajánlati ár Súlyszám 70 2. Üzemanyagtöltő állomások által biztosított területi lefedettség Súlyszám 30 A felhívás szerint a részszempontokra adható pontszám alsó és felső határa 0-100 pont. Az alsó és felső határok közötti pontkiosztás módszere valamennyi részszempont esetén az arányosítás módszere. Az ajánlati ár részszempont esetén a fordított arányosítás, míg az üzemanyagtöltő állomások által biztosított területi lefedettség részszempont esetén az egyenes arányosítás módszerét alkalmazza ajánlatkérő. A bírálat részletes menetét az ajánlati dokumentáció tartalmazza. A 2. bírálati részszempont tekintetében a dokumentáció egyebek mellett tartalmazta, hogy a részszemponttal ajánlatkérő azt vizsgálja, hogy az ajánlattevő által megajánlott töltőállomás-hálózat mekkora területi lefedettséget biztosít Magyarországon. A felhívás szerint az ajánlattételi határidő 2010. december 2., az eredményhirdetés tervezett időpontja 2010. december 9., a szerződéskötés tervezett időpontja 2010. december 20. napja. A felhívás VI.3.)13. pont tartalmazta, hogy a megajánlandó üzemanyagoknak meg kell felelniük a 8002/2007. MeHVM tájékoztató mellékletét képező 7. sz. függelék 0702000000 besoroló azonosító számú Gépjármű-üzemanyag és üzemanyagkártya töltőállomási kiszolgálással (kiskereskedelem) kiemelt termékkörre vonatkozó előírások figyelembe vétele mellett meghatározott, az ajánlati felhívásban és dokumentációban előírt követelményeknek. Az ajánlattevőnek a beszerzés tárgya szerinti termékek tekintetében rendelkeznie kell a jövedéki termékek forgalmazására vonatkozó engedéllyel. Ennek kapcsán felhívta ajánlatkérő az ajánlattevők figyelmét arra, hogy a

3 megajánlandó üzemanyagoknak - a hatályos normatívában rögzítettektől eltérően - az EU-s előírásokhoz igazított, az érvényes szabványoknak megfelelő összetétellel (pl. biokomponens-tartalom), és a hatályos jövedéki termékekhez tartozó vámtarifaszámokkal kell rendelkezniük. Az erre vonatkozó részletes követelményeket a dokumentáció tartalmazza. Erre vonatkozóan az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell az ajánlati dokumentációban meghatározottak szerint. A VI.3.)14. pont tartalmazta, hogy a nyertes ajánlattevőnek a keretszerződés hatálya alatt a téli időszakban mély dermedéspontú (téli) gázolaj szállítását is biztosítania kell. A VI.3.)21. pontjában ajánlatkérő tájékoztatta az ajánlattevőket arról, hogy az ajánlati felhívás II.2.1-es pontjában szereplő keretösszeg belföldi üzemanyag vásárlására vonatkozik, azaz az egyéb kártyához kapcsolódó, az ajánlattevők által biztosított szolgáltatások a fenti keretösszeg terhére nem vehetők igénybe. Ajánlatkérő dokumentációt is összeállított, mely egyebek mellett műszaki leírás, útmutató, ajánlatok értékelése, keretszerződés és mellékletek fejezetekre tagolódott. A dokumentáció műszaki leírás fejezete egyebek mellett tartalmazta: I. Kiemelt termékkör definíciója A központi költségvetési szervek tulajdonában és üzemeltetésében lévő gépjárművekkel kapcsolatos üzemanyagigények teljesítése, amely a termékeken túl kiterjed az üzemanyagok beszerzésével kapcsolatos szolgáltatásokra is. Származó termékosztályok: A termékkör az alábbi termékcsoportokra terjed ki: Ólmozatlan motorbenzinek töltőállomási kiszolgálással (BA: 0702010000), amelyek lehetnek - ESZ 95 motorbenzin; - Extra minőségű motorbenzinek (ESZ 98, vagy az azt kiváltó minőségi motorbenzinek); Megjegyzés: az ESZ-98 minőségi megjelölés alatt vagy az adott oktánszámú, vagy az azt kiváltó minőségi üzemanyago(ka)t kell érteni. Gázolajok töltőállomási kiszolgálással (BA: 0702020000), amelyek lehetnek - Normál gázolaj 0,01; - Extra minőségű gázolajok (pl extra téli gázolaj) Alap gépjármű-üzemanyagkártya (csak üzemanyag-vásárlásra alkalmas kártya töltőállomási kiszolgálással) (BA: 0702030000), amelyek lehetnek - Rendszámhoz kötött Alap üzemanyagkártya (csak üzemanyag-vásárlásra alkalmas kártya töltőállomási kiszolgálással); - Személyhez kötött Alap üzemanyagkártya (csak üzemanyag-vásárlásra alkalmas kártya töltőállomási kiszolgálással);

4 - Bianco Alap üzemanyagkártya (csak üzemanyag-vásárlásra alkalmas kártya töltőállomási kiszolgálással). Kiemelt gépjármű-üzemanyagkártya (üzemanyag és egyéb szolgáltatás vásárlására alkalmas kártya töltőállomási kiszolgálással) (BA: 0702040000), amelyek lehetnek - Rendszámhoz kötött kiemelt üzemanyagkártya (üzemanyag és egyéb szolgáltatás vásárlására alkalmas kártya töltőállomási kiszolgálással); - Személyhez kötött kiemelt üzemanyagkártya (üzemanyag és egyéb szolgáltatás vásárlására alkalmas kártya töltőállomási kiszolgálással); - Bianco kiemelt üzemanyagkártya (üzemanyag és egyéb szolgáltatás vásárlására alkalmas kártya töltőállomási kiszolgálással). Az ajánlatok értékelése körében ajánlatkérő megadta a bírálati részszempontok leírását, részletezte az értékelési módszert, mely az ország területének GPS koordináták alapján egyenlő területekre történő felosztásra épül. A modell felépítése körében ajánlatkérő elvárása volt - egyebek mellett, - hogy az egy tankolás miatt megteendő többlettávolság nem haladhatja meg a 10 kilométert. A módszer leírása körében ajánlatkérő rögzítette, hogy mivel a gyakorlatban a kutak eloszlása nem egyenletes, előfordulhat, hogy az általuk lefedett területek között átfedés van. Átfedések esetén, illetve azokban az esetekben, amikor egy négyzetrácson több kút helyezkedik el (egyszeres, vagy többszörös átfedés), ott csak egy kútra vonatkoztatva vehető figyelembe a lefedettség. A rendszer az átfedések esetén kizárólag a tényleges átfedéseket (átfedésben lévő négyzeteket) veszi egyszeresen figyelembe, a túlnyúlásokat (azaz ahol nincs tényleges átfedés) természetesen beleszámítja a lefedettségbe. A keretszerződés IV.1. pontja tartalmazta, hogy a keretszerződés tárgya a 9. sz. mellékletben meghatározott üzemanyagok biztosítása üzemanyagkártya felhasználásával. A kártya-szolgáltatásokkal kapcsolatos minimumkövetelményeket az 1. sz. melléklet (Műszaki leírás), valamint a 8002/2007. MeHVM tájékoztató mellékletét képező 7. sz. függelékhez tartozó excel-formátumú elektronikus mellékletek tartalmazzák. A 9. számú mellékletre vonatkozóan a dokumentáció azt tartalmazza, hogy a (Jelen szerződéses mellékletet Beszerző készíti el a Szállító nyertes ajánlatában foglaltak alapján). A IV. 4. pont tartalmazza, hogy a keretszerződéssel a Beszerző megrendeli, a Szállító pedig elvállalja a IV. 1. pontban meghatározott üzemanyagoknak a keretszerződés teljes időtartama alatti folyamatos kiszolgálását az Intézmények részére. Felek megállapodnak abban, hogy a Szállító az Intézmények számára a keretszerződés alapján, csak kizárólag az 1. pontban meghatározott termékeket biztosíthatja. A Szállító által az Intézmények részére legyártott kártyához

5 esetlegesen kapcsolódó, a Szállító által biztosított szolgáltatások nem képezik a keretszerződés tárgyát, azok a keretszerződés keretösszegének terhére nem vehetők igénybe. A IV. 6. pont szerint a megrendelések kapcsán a Szállító (kivétel a keretszerződésben meghatározott Beszerzőt jogosító feltételeket) az érintett Intézmény felé tartozik felelősséggel. Beszerzőt nem terheli sem egyedi, sem egyetemleges felelősség a megrendelések vonatkozásában. A megrendelések viszonylatában Beszerzővel szemben fizetési igény, követelés nem érvényesíthető. Beszerző a Szállítóval szemben jelen keretszerződésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazására jogosult. A szerződéstervezet IV.9. pontja szerint Szállító tudomásul veszi, hogy Beszerzőnek és Intézményeknek jelen keretszerződés alapján előre vállalt megrendelési kötelezettsége nincs. A Szállító tudomásul veszi, hogy amennyiben a jelen keretszerződés IV. 7. pontjában meghatározott időpont lejártakor, az általa leszállított üzemanyagok értéke nem éri el a keretszerződés IV. 8. pontjában meghatározott keretösszeget, úgy a szerződés nem maradéktalan teljesüléséből eredő bevételkiesés a Szállító kockázatát képezi. A Szállító kijelenti, hogy a keretszerződés megkötését megelőző közbeszerzési eljárás során a jelen pontban meghatározott szállítói kockázat ismeretében nyújtotta be ajánlatát, és határozta meg annak tartalmát. A Szállító kijelenti, hogy nem él a Beszerzővel szemben semmilyen kártérítési vagy egyéb igénnyel a szerződés nem maradéktalan teljesüléséből eredő bevételkiesése miatt, illetve az esetleges ilyen igényéről jelen szerződés aláírásával visszavonhatatlanul lemond. A szerződéstervezet V. pontja az ellenérték, fizetési mód, közbeszerzési díj címet viseli ezen belül az V.1. pont az ellenértékkel, az V.2. pont a fizetési móddal, míg az V.3. pont a közbeszerzési díj számítására, megfizetésével kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazza. A szerződéstervezet V.1. pontja tartalmazta: 1.1. Szállító a 9. sz. mellékletben meghatározott kedvezmény biztosításával vállalja jelen keretszerződés tárgyát képező üzemanyagok szállítását. Az üzemanyagok árainak kiszámítása az alábbi módon történik: üzemanyag-ár = nettó kiskereskedelmi ár - kedvezmény mérték + közbeszerzési díj + ÁFA. - A nettó kiskereskedelmi ár tartalmazza a behozatallal, a forgalomba hozatallal kapcsolatban felmerülő összes költséget (vám, adók, díjak, illetékek, egyéb), de nem tartalmazza az általános forgalmi adót, valamint a közbeszerzési díjat. Az ÁFA és a közbeszerzési díj összegét a Szállító köteles felszámítani és az Intézmények felé kiszámlázni. A Szállító köteles a Szállító mindenkor érvényes

6 üzemanyag eladási árak kiszámításának alapjául szolgáló nettó kiskereskedelmi árait azok változása esetén haladéktalanul megküldeni (elektronikus úton) vagy elérhetővé tenni Beszerző számára. Beszerző a Szállító által rendelkezésre bocsátott nettó kiskereskedelmi árakat a Közbeszerzési Portálon folyamatosan közzéteszi. Szállító Beszerző részére biztosítja ezen kiskereskedelmi árak ellenőrzését; - Szállító a közzétett nettó kiskereskedelmi üzemanyagárakból a keretszerződés hatálya alatt a jelen szerződés 9. számú melléklete szerinti, százalékban kifejezett nettó (ÁFA nélküli) kedvezményt biztosítja az Intézményeknek. - a közbeszerzési díj számítása, megfizetése az V. 3. pontban rögzítettek szerint történik. 1.2. Amennyiben a Szállító nettó kiskereskedelmi listaárából biztosított kedvezménnyel csökkentett eladási ár magasabb, mint a kiszolgáló töltőállomáson érvényes ár, akkor a Szállító a kiszolgált üzemanyagot az Intézmény részére kedvezőbb, a kiszolgáló töltőállomáson érvényes áron számlázza le. A szerződéstervezet V.2. pontja szerint: 2.1. Szállító a szerződéses árakon és a közbeszerzési díjon felül semmilyen költséget nem érvényesíthet. 2.2. A termékek ellenértékének Intézmény által történő kiegyenlítése az igazolt teljesítést követően, a Kbt. 305. -ában meghatározott szabályok szerint, a számla igazolt kézhezvételétől számított 15 az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetén 45 napon belül történik. A Szállító köteles a számlát a teljesítés elismerésétől számított 8 napon belül az Intézmény részére eljuttatni. A számlához az Intézmény által aláírt teljesítésigazolást és a Kbt. 305. -ában meghatározott egyéb iratokat mellékelni kell. A számlán csak a jelen keretszerződés hatálya alá tartozó üzemanyagok (lásd 9. számú melléklet) szerepelhetnek. 2.3.A Szállító által kiállított számla részletező mellékletének legalább a következőket tartalmaznia kell: - az üzemanyag-vásárlások tételes felsorolása az ár feltüntetésével, - az egyes üzemanyag-vásárlások mennyiségének árral történő szorzata, - a közbeszerzési díj összege, valamint - a kedvezmény összege. 2.4. Szállító a megrendelésből eredő követelését nem engedményezheti harmadik személyre. A Szállító előleget nem kérhet, az Intézmény pedig előleget nem adhat. 2.5. Késedelmes fizetés esetén az Intézmény a Ptk.-ban (301/A. ) meghatározott mértékű késedelmi kamatot fizet a Szállítónak. 2.6. Beszerző és Szállító, valamint az Intézmények az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 36/A. -ában foglaltakat kötelesek alkalmazni.

7 Beszerző felhívja Szállító figyelmét, hogy jelen szerződés előzményeként lefolytatott közbeszerzési eljárás közvetlen megvalósításához kapcsolódóan megkötött valamennyi szerződés esetében a Szállítónak alvállalkozóját (alvállalkozóit) tájékoztatnia kell arról, hogy a közöttük létrejött szerződés és ennek teljesítése esetén a kifizetés az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 36/A. rendelkezésének hatálya alá esik. 2.7.Amennyiben az Intézménynek Szállító felé lejárt határidejű tartozása van, úgy Szállító az adott Intézmény kiszolgálásának feltételéül a korábbi lejárt határidejű tartozásának rendezését írhatja elő oly módon, hogy a Szállító fizetési emlékeztetőt küld az Intézménynek, az összes kártyája letiltásának lehetőségére való utalással, a tiltást megelőzően legalább nyolc naptári nappal. A szerződéstervezet V.3. pontja szerint: 3.1. A közbeszerzési díj számítása, megfizetése a Kr. 12..-ában meghatározottak szerint történik. 3.2. A közbeszerzési díj alapja az Intézményi beszerzések általános forgalmi adó nélkül számított értéke, mértéke 0,15 % + Áfa. A közbeszerzési díjat az Intézmény a Szállítón keresztül fizeti meg. A Szállító a közbeszerzési díjat köteles a megrendelés teljesítése alapján járó ellenérték kiszámlázásával egyidőben az Intézmény részére kiállított számlán külön tételként szerepeltetni. 3.3. Felek határozott időre szóló elszámolásban állapodnak meg, az elszámolási időszak egy naptári hónap. Az ÁFA-ról szóló 2007. évi CXXVII. számú törvény 58. (1) bekezdése értelmében a számlán feltüntetendő teljesítési időpont az ellenérték megtérítésének esedékessége. Beszerző a közbeszerzési díjról, a Szállító adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése során átadott adatok, azaz a kiszámlázott közbeszerzési díjak alapján havonta számlát bocsát ki a Szállító részére (Szállító részére kibocsátandó számla postázási címe: ), melynek összegét a Szállító a számla kézhezvételét követő 15 naptári napon belül köteles a Beszerző MNB 10032000-06060071-00000000 sz. bankszámlájára átutalni. 3.4. A közbeszerzési díj késedelmes megfizetése esetén a Szállító a késedelmesen megfizetett közbeszerzési díjat alapul véve, a mindenkori hatályos Ptk.-ban (301/A. ) meghatározott késedelmi kamatot köteles fizetni Beszerzőnek. A keretszerződés XI.2.1. pontja alapján a keretszerződés megszűnik, amennyiben a szerződésszerűen visszaigazolt megrendelések alapján teljesített szállítások alapján a kiállított számlákban szereplő összesített érték eléri a IV. 8. pontban meghatározott keretösszeget, illetve ha eltelt a IV. 7. pontban meghatározott időtartam (amelyik feltétel a keretszerződés hatálya alatt hamarabb bekövetkezik).

8 A keretszerződés XI.2.2. pontja tartalmazta, hogy a Beszerző a Szállítóhoz intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal a keretszerződést felmondhatja. A felmondási idő 1 (egy) hónap. A felmondási idő alatt a keretszerződés fennmarad, az ezen időszak alatti szerződésszerűen visszaigazolt megrendelések teljesítésére a jelen keretszerződés rendelkezéseit annak megszűnése után is alkalmazni kell. Kérelmező 2010. december 1. napján benyújtott, a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson módosított és kiegészített jogorvoslati kérelmében jogsértés megállapítását, ajánlatkérő költségekben történő marasztalását, valamint ideiglenes intézkedésként a közbeszerzési eljárás felfüggesztését kérte. Kérelmező kifogásolta, hogy az ajánlatkérő által összeállított dokumentáció 2. fejezetében szereplő műszaki leírás alapján az ajánlattevőknek olyan üzemanyagkártyákat is rendelkezésre kell bocsátaniuk, amelyek csak üzemanyag vásárlásra alkalmasak, egyéb termékek, vagy szolgáltatások igénybevételére nem jogosítanak. Közölte, hogy a magyarországi üzemanyag kiskereskedelmi piacon egyetlen társaság rendelkezik olyan üzemanyagkártyarendszerrel, amely alkalmas az előírt alap üzemanyagkártya szolgáltatás nyújtására. Álláspontja szerint a kifogásolt ajánlatkérői előírás ellentétes a Kbt. 49. -ával, valamint 58. (7) bekezdésével, mivel nem biztosít esélyegyenlőséget, és lehetetlenné teszi a tényleges verseny kialakulását. Kérelmező szerint a dokumentáció részét képező keretszerződés tervezet V.2.2. és V.3.3. pontjai egyetlen számlázási mód, a határozott időre szóló elszámolás alkalmazását teszi lehetővé annak ellenére, hogy a vonatkozó törvényi előírások lehetővé tesznek egyéb olyan elszámolási módot is, amelyet az érintett intézményi kör képes kezelni. Azt kifogásolta, hogy ajánlatkérő nem tette lehetővé az ajánlattevők számára a választás lehetőségét, hogy maguk döntsék el, hogy milyen számlázási rendszer keretében végzik a számlázást. Az ajánlatkérő által előírt számlázási feltételek kérelmező szerint tovább szűkítik az eljárás potenciális ajánlattevőinek körét, sértik a Kbt. 49. -át. A kérelmező szerint ellentétes a gazdasági ésszerűséggel és a hazai közbeszerzési eljárások gyakorlatával a dokumentáció részét képező keretszerződés tervezet XI.2.2 pontjának rendelkezése, melynek értelmében Beszerző a Szállítóhoz intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal felmondhatja a szerződést. Kérelmező szerint a beszerzés tárgyát képező nettó 16,2 milliárd Ft értékű, mintegy 54 millió liter üzemanyag szállítására történő felkészülés jelentős anyagi ráfordítást igényel a nyertes ajánlattevőtől. Az üzemanyagkártyák legyártása, az egyedi szerződések intézményekkel történő megkötése, valamint a

9 szállítandó üzemanyag mennyiség (és adott esetben kőolaj finomítói kapacitás) lekötése jelentős befektetést jelent a nyertes ajánlattevő számára. Álláspontja szerint a Ptk. 5. -a szerinti joggal való visszaélésnek minősül, hogy a rendes felmondás jogának kikötésével ajánlatkérő rendkívül jelentős üzleti kockázatvállalásra kényszeríti az eljárásban résztvevő ajánlattevőket. Ajánlatkérő és a nyertesnek hirdetett ajánlattevő álláspontjától eltérően, kérelmező szerint nem tekinthető egyenértékű feltételnek az, hogy nem tankolnak, illetőleg nem tankolnak olyan mértékű üzemanyagot az intézmények, mint amit várt az ajánlattevő, és az a szerződéses feltétel, hogy rendes felmondás keretében 30 nappal felmondható a szerződés. Kiemelte, hogy ez feltétel a kérelmező és ajánlatkérő között fennállt 2009. évi szerződésben nem szerepelt. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2010. december 2. napján megindította, melyről értesítette az érintetteket. A jogorvoslati eljárás során megküldött iratok alapján az ajánlati dokumentációt három ajánlattevő a SHELL HUNGARY Zrt., a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. és kérelmező (2010. november 16. napján) töltötte le. Ajánlatérő a feltett kérdéseket megválaszolta. Arra a kérdésre, hogy az intézmény által az un. kiemelt gépjármű-üzemanyagkártya használata során igénybe vett szolgáltatások ellenértéke az intézmények felé kiszámlázásra kerülhet-e, ajánlatkérő válaszában azt közölte, hogy a keretszerződés keretösszegének terhére kizárólag a 9. számú mellékletben megjelölt termékek szerezhetők be. Az intézmény jogosult és egyben felelős eldönteni, hogy a keretszerződés 9. számú mellékletében fel nem sorolt egyéb termékeket vagy szolgáltatásokat igénybe veszi-e. Amennyiben azonban az intézmény igénybe veszi e szolgáltatásokat, akkor a Kbt. előírásai alapján teheti ezt meg (például a beszerzés becsült értéke nem éri el a Kbt. egyszerű eljárásra vonatkozó értékhatárait). Tehát ebben az esetben biztosítható, de hangsúlyozzuk, hogy nem a keretszerződés keretösszegének terhére. A SHELL HUNGARY Zrt. 2010. december 1-én kelt levelében arról tájékoztatta ajánlatkérőt, hogy nem tesz ajánlatot, mivel a dokumentáció egyes előírásainak nem tud eleget tenni. E körben a keretszerződés V.1.1., VI.1.8., illetve X.8.1.3. pontja mellett megjelölte a keretszerződés 1. sz. mellékletében szereplő un. alap gépjármű üzemanyagkártyát. Ez utóbbival összefüggésben közölte, hogy az általa kibocsátott üzemanyagkártyák közül az 0-s kártyakategóriájú euroshell kártya üzemanyag vásárlására, autópálya-, komp-, híd- és alagútdíjak kiegyenlítésére jogosít. A dokumentációban megjelölt üzemanyagkártya-igényt miszerint kizárólag üzemanyag vásárlására legyen a kártya használható ebből következően nem képes teljesíteni.

10 Az ajánlattételi határidőig 2010. december 2-ig ajánlatot a MOL Magyar Olajés Gázipari Nyrt. és kérelmező nyújtott be. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. ajánlata 149. oldalán található vásárlási jogosultság leírás szerint az 1 Pozíció kizárólag üzemanyag vásárlási jogosultságot biztosít. Kérelmező ajánlata 132. oldalán található OMV Busines Card üzemanyagkártya vásárlási jogosultsági szintjeit a következők szerint tartalmazza: 60 Kategória Dízel üzemanyag és autópálya-, út-, komp-, alagúthasználati díjak, autósegély tehergépjárművekre 61 Kategória mint 60 + benzinek 62 Kategória mint 61 + motorolajok, hűtő és ablakmosó folyadék 63 Kategória mint 62 + gépi autómosás 64 Kategória mint 63 + gépjármű tartozékok 65 Kategória mint 64 + minden szolgáltatás és termék, amely a töltőállomáson elérhető (kivétel mobil TopUp feltöltés) Ajánlatkérő 2010. december 3-án hiánypótlásra hívta fel ajánlattevőket. Kérelmező ajánlatával kapcsolatban a felhívás egyebek mellett tartalmazta, hogy a szerződéstervezet V.3.3. és VI.1.7. pontjai nincsenek kitöltve, valamint az 1. számú mellékletben a termékek minőségi bizonyítványait és a 8. sz. mellékletet nem csatolta. A hiánypótlási határidőig kérelmező a hiányokat nem pótolta. A 2010. december 9-én elkészített összegezés szerint kérelmező ajánlata a Kbt. 88. (1) bekezdés f) pontja alapján érvénytelen, mert a hiánypótlási határidőig 2010. december 7-ig a felhívásnak nem tett eleget, nem nyújtott be hiánypótlást. Az eljárás nyertese a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. lett. Ajánlatkérő 2010. december 10-én kelt kérelmére a Döntőbizottság 935/8/2010. számú végzésével engedélyezte az eljárást lezáró szerződés megkötését. Ajánlatkérő a nyertesnek hirdetett ajánlattevővel 2010. december 20-án megkötötte a keretszerződést. Kérelmező a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson előterjesztett kérelme szerint a 2. részszempont értékelési módszere azon részében, mely szerint az országos lefedettség értékelése során ajánlatkérő 10 kilométerenként egy töltőállomást vesz figyelembe, gyakorlatilag megszünteti az ajánlati ár végeredményt befolyásoló szerepét. Ez olyan hátrányt okoz a nyertesnek hirdetett ajánlattevőn kívül valamennyi ajánlattevőnek, ami a kérelmező megítélése szerint sérti a Kbt. 49. -át.

11 Ajánlatkérő egyrészt elkésettség, másrészt a kérelem alaptalansága okán kérte a kérelem elutasítását, valamint kérelmező költségekben történő marasztalását. A kizárólag üzemanyag vásárlására alkalmasak kártya előírását kifogásoló kérelmi elemmel kapcsolatban előadta, hogy a dokumentáció összeállításakor az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 8002/2007. (11.21.) számú MeHVM tájékoztató 7. számú függeléke 0702000000 normatívaszámú, Gépjármű-üzemanyag és üzemanyagkártya töltőállomási kiszolgálással (kiskereskedelem) megnevezésű kiemelt termékkörre vonatkozó előírásokat alkalmazta. A műszaki leírás kifogásolt részei a normatívából átemelt rendelkezések. Ajánlatkérő szerint a jogorvoslati kérelemben sérelmezett kérdések tisztázhatóak lettek volna, ha a kérelmező kiegészítő tájékoztatást kért volna. Ajánlatkérő szerint nem kívánta korlátozni a normatíva alapján igénybe vehető üzemanyag-kártyák körét, azt kötötte ki, hogy a keretszerződés szerinti keretösszeg kizárólag belföldi üzemanyag vásárlására vonatkozik, azaz egyéb a kártyához kapcsolódó, az ajánlattevők által biztosított szolgáltatások a keretösszeg terhére nem vehetők igénybe. A normatívában foglaltak alapján biztosított az "alap" és/vagy "kiemelt" üzemanyagkártyák igénybevétele is, de a keretszerződésben rögzítésre kerülő üzemanyagok vásárlásán felüli szolgáltatásokat a keretszerződés keretösszegének terhére nem lehet elszámolni. Az üzemanyagvásárláson felüli szolgáltatások beszerzésére feljogosító kártyákat a megrendelő intézmények egyedi igény, illetve intézményi döntés alapján megvalósíthatják. Ajánlatkérő hivatkozott arra, a kiegészítő tájékoztatás 1.c) pontjában adott válaszára mely szerint,,keretszerződés keretösszegének terhére kizárólag a 9. számú mellékletben megjelölt termékek szerezhetők be. Az intézmény jogosult és egyben felelős eldönteni, hogy a keretszerződés 9. számú mellékletében fel nem sorolt egyéb termékeket vagy szolgáltatásokat igénybe veszi-e. Ajánlatkérő hangsúlyozta, hogy kérelmező megnyerte a 2009. év végén azonos tárgyban lebonyolított hirdetmény közzétételével indított közbeszerzési eljárást. A tárgyalásos eljárásban a kártyákra vonatkozó műszaki leírás a jelen kiírással és a hivatkozott normatívával megegyezett, és kérelmező a jelenlegivel megegyező kártyákra vonatkozó műszaki leírás szerint a szerződés megkötését követően megkezdte a szerződés teljesítését és ajánlatkérő tudomása szerint szerződésszerűen teljesítette. Erre tekintettel nem fogadható el, az a kérelmezői állítás, hogy egyetlen társaság rendelkezik olyan üzemanyagkártya-rendszerrel, amely alkalmas a jelen eljárásban előírt "alap" üzemanyagkártya szolgáltatás nyújtására. A határozott idejű elszámolást kifogásoló kérelemmel kapcsolatban ajánlatkérő előadta, hogy a keretszerződésben olyan elszámolási módot kívánt rögzíteni, amelyet általánosságban alkalmazni tudnak az intézmények. Az

12 üzemanyagkártyákat használók mindegyikének pénzügyi rendszere képes a havi számlák kezelésére. Ajánlatkérő hivatkozott arra, hogy a kérelmezővel, mint nyertes ajánlattevővel a korábbi, azonos tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött, keretszerződés is a határozott idejű elszámolást tartalmazta. A keretszerződés V.3.3. pontjában a közbeszerzési díj elszámolására vonatkozóan ajánlatkérő szintén a határozott idejű elszámolást rögzítette. A határozott idejű elszámolásra itt is a nagy mennyiségű tranzakciók miatt volt szükség, mivel az ajánlatkérő pénzügyi rendszerei így tudják megfelelően kezelni a közbeszerzési díjak elszámolását. Ajánlatkérő nem kapott olyan intézményi visszajelzést, hogy az elmúlt években alkalmazott határozott idejű elszámolás problémát okozna. Mindezek alapján az alkalmazott és alkalmazni kívánt elszámolási mód - kérelmező álláspontjával ellentétben - nem szűkíti a potenciális ajánlattevők körét. Ajánlatkérő szerint a keretszerződés XI.2.2. pontjában szereplő 30 napos rendes felmondás lehetősége összhangban van a Polgári Törvénykönyvvel, annak rendelkezéseit nem sérti. A jogszabályban biztosított, rendes felmondás lehetőségének alkalmazása ajánlatkérő szerint nem minősíthető társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányuló magatartásnak. Ezt támasztja alá az a körülmény is, hogy kérelmező a jelen eljárásban is ajánlatot tett, és nyilatkozta, hogy a keretszerződést elfogadja, azt képes teljesíteni. Hivatkozott a keretszerződés IV.9. pontjára, amely kifejezetten azt tartalmazza, hogy az ajánlatkérő nem vállal kötelezettséget arra, hogy egyáltalán történik üzemanyag vásárlás. E mellett hivatkozott arra is, a Polgári Törvénykönyv megsértése a Kbt. 318. (1) bekezdése alapján nem tartozik a Döntőbizottság hatáskörébe. Kérte a jogorvoslati kérelem ezen pontjának figyelmen kívül hagyását. Kérelmező 10 % feletti alvállalkozója, az Eni Hungaria Zrt. észrevételében egyetértett a kérelemben foglaltakkal. Előadta, hogy maga sem a határozott időre szóló, hanem a gyűjtőszámlás elszámolást alkalmazza. Megítélése szerint az országos lefedettségre vonatkozó részszempont meghatározása okán egyetlen piaci szereplő sem lehet tényleges versenytársa a nyertesnek hirdetett ajánlattevőnek. A Shell Hungary Zrt. előadta, hogy a magyar üzemanyagkártya piacon szereplő versenytársak alapvetően közép-európai, multinacionális cégek. Ezen társaságok az egyes kártyatípusokat központi szinten alakították ki. A típusokon változtatni a Shell Hungary Zrt. lokálisan nem képes, a rendszerbe beégetett kategóriák megváltoztathatatlanok. Tájékoztatást adott az általa kibocsátott jelenlegi kártyakategóriákról:

13 0-ás: diesel üzemanyag vásárlására, AdBlue, valamint autópálya-, komp-, hídés alagútdíjak kiegyenlítésére; l-es: bármilyen üzemanyag (diesel, benzin, autógáz) vásárlására, AdBlue, és autópálya-, komp-, híd- és alagútdíjak kiegyenlítésére; 2-es: bármilyen üzemanyag (diesel, benzin, autógáz), AdBlue, és továbbhaladáshoz szükséges termékek vásárlására, továbbá autómosásra, illetve autópálya-, komp-, híd- és alagútdíjak kiegyenlítésére; 3-as: az összes. Shell állomáson megvásárolható termékeke és az euroshell kártyához kapcsolódó szolgáltatás igénybevételéhez jogosít. Mindegyik kártyakategória kiállítható névre-, vagy rendszámra szólóan, valamint 'OPEN' kártyaként, amely üzemanyagkártya esetében nincs megkötés a vásárlás folyamán, a kártya birtokosa - amennyiben ismeri a PIN-kódot - jogosult a vásárlás lebonyolítására. Az egyéb érdekelt jelenlegi kártyái mindegyike lehetővé teszi az autópálya-, komp-, híd- és alagútdíjak kifizetésének lehetőségét is, amely álláspontja szerint az alapszolgáltatás része, ahogyan az AdBlue diesel adalék is. Egyéb érdekelt szerint ajánlatkérő alapvető szándéka nem sérül ezen kártyakategória használatával. Az egyik ok ami miatt egyéb érdekelt nem tett ajánlatot éppen az alap gépjárműüzemanyagkártya biztosításának a követelménye volt. Egyéb érdekelt ismeretei szerint is egyetlen olyan versenytárs létezik ma az üzemanyagkártya piacon, amely képes az ajánlati dokumentációban kiírt üzemanyagkártya kategóriának megfelelni. Egyéb érdekelt szerint nem fogadható el ajánlatkérő érvelése, hogy az ajánlati dokumentáció összeállításakor az országosan kiemelt termékekre vonatkozó állami normatívákról szóló 8002/2007. (11.21.) számú MeHVM tájékoztató 7. számú függelékét használta, és a műszaki leírás kifogásolt rendelkezései a normatívából átemelt szövegrészek. Egyéb érdekelt szerint semmilyen utasítás, belső szabályzat, vagy alacsonyabb rendű jogszabály nem lehet ellentétes alapelvi rendelkezésekkel, amelyek a közbeszerzési eljárás tisztaságát, esélyegyenlőségét hivatott védeni. Így a hivatkozott MeHVM tájékoztató - amennyiben így rendelkezik - sérti a Kbt. 1. (3) bekezdésében rögzített esélyegyenlőséget és egyenlő elbánásmódot biztosító alapelveket. Közölte, hogy a határozott idejű elszámolás egyéb érdekelt számára teljesíthető, azonban azzal egyetértett, hogy amennyiben bármely társaság számára ez problémát jelent, úgy az alkalmas lehet arra, hogy az eljárásban résztvevők körét szűkítse, és ezzel az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódhoz való jogot torzítsa.

14 Egyéb érdekelt szerint az üzemanyagkártyák megrendelésére és kibocsátására vonatkozó időtartamok lehetetlenül rövidek, ami kétségessé teszi a nyertes ajánlattevő szerződésszerű teljesítését. A Shell Hungary Zrt. egyetértett az Eni Hungaria Zrt. azon álláspontjával, hogy az országos lefedettségre vonatkozó részszempont értékelési módszere miatt egyetlen piaci szereplő sem lehet tényleges versenytársa a nyertesnek hirdetett ajánlattevőnek. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. álláspontja, hogy egy 400 intézményt érintő állami beszerzés esetében ajánlatkérő jogosult eldönteni, hogy milyen igényeket fogalmaz meg a normatíván kívül is. Ajánlatkérő nem vállalt kötelezettséget a minimálisan igénybe venni kívánt üzemanyag mennyiségre, a nyertes költségeinek megtérülésére. Álláspontja szerint nem sértette meg a Ptk. 5. -ában foglaltakat az ajánlatkérő a 30 napos rendes felmondásra vonatkozó előírása, tekintettel arra, hogy szinte mindegy, hogy nem vásárolnak az intézmények, vagy pedig a szerződés felmondásra kerül. A kérelmező által előterjesztett jogorvoslati kérelmi elemek eljárásjogi vizsgálata során a Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmezőnek a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson előterjesztett kérelme elkésett. Kérelmező szerint az az ajánlatkérői előírás, mely szerint a 2. részszempontban, a területi lefedettséget úgy értékeli ajánlatkérő, hogy 10 kilométerenként egy töltőállomást vesz figyelembe és ennek alapján végzi el az ajánlatok értékelését a dokumentációban írtak szerint, sérti a Kbt. 49. -át. A közbeszerzési eljárás megkezdésekor hatályos Kbt. 323. (1) bekezdés értelmében kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt, akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A (3) bekezdés szerinti iratok jogsértő volta miatt kérelmet nyújthat be a közbeszerzés tárgyával összefüggő tevékenységű kamara vagy érdekképviseleti szervezet is. E bekezdésben foglaltak a továbbiakban: kérelmező. A Kbt. 323. (2) bekezdése szerint a kérelem - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig a jogsértésnek a kérelmező tudomására jutásától számított tíz napon belül nyújtható be. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. A Kbt. 323. (3) bekezdés alapján az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívással, a dokumentációval, illetőleg ezek módosításával kapcsolatban az - adott esetben módosított - ajánlattételi, illetőleg részvételi határidő lejártáig lehet kérelmet benyújtani, de ha a (2) bekezdés szerinti határidő ennél később jár

15 le, akkor a kérelmező a (2) bekezdés szerinti időpontig jogosult kérelmet előterjeszteni. A Kbt. 323. (7) bekezdés értelmében a (2)-(6) bekezdés szerinti határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. A Kbt. előzőekben kiemelt rendelkezéseiből megállapíthatóan a törvény a felhívás, illetve a dokumentáció előírásait kifogásoló jogorvoslati kérelem benyújtását az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártáig lehetővé teszi a Kbt. 323. (1) bekezdés szerinti jogosultak számára. A Döntőbizottság rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapíthatóan kérelmező 2010. november 16. napján letöltötte a dokumentációt, majd 2010. december 1-én annak egyes rendelkezéseit kifogásolva jogorvoslati kérelmet nyújtott be. A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást 2010. december 2. napján megindította, erről értesítette az érintetteket, ezt követően 2010. december 22-én tárgyalást tartott. Az ajánlattételi határidő 2010. december 2-a volt. A Döntőbizottság megállapította, hogy kérelmező alapkérelmében a részszempontokkal kapcsolatos ajánlatkérői előírásokat nem kifogásolta, a jogorvoslati eljárás során tartott tárgyaláson 2010. december 22-én terjesztette elő első ízben a 2. részszempont értékelési módszerére vonatkozó ajánlatkérői előírást sérelmező kérelmet. A Döntőbizottság a Kbt. 323. (3) bekezdésére figelemmel megállapította, hogy a dokumentáció kifogásolására kérelmező tekintetében irányadó jogvesztő határidő 2010. december 2-án lejárt. A fenti jogorvoslati kérelmi elem vizsgálatának az elkésettségre tekintettel eljárásjogi akadálya van, így az érdemben nem vizsgálható. A Kbt. 325. (3) bekezdés c) pontja szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság a kérelmet - érdemi vizsgálat nélkül - öt napon belül végzéssel elutasítja, ha megállapítja, hogy a kérelem elkésett. A Kbt. 325. (4) bekezdés értelmében a Döntőbizottság a jogorvoslati eljárást akkor is megszünteti, ha a (3) bekezdés alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására. A Döntőbizottság a Kbt. 318. (1) bekezdésében meghatározott hatáskörében eljárva a fenti indokok miatt a jogorvoslati eljárást ezen kérelmi elem vonatkozásában a Kbt. 325. (4) bekezdés alapján megszüntette, mert a kérelmi elem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a Döntőbizottság tudomására.

16 A határozat megszüntető rendelkezése ellen a külön jogorvoslatot a Kbt. 345. -a biztosítja. Ajánlatkérő a közösségi értékhatárokat elérő értékű, a Kbt. IV. fejezete szerinti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott. A Kbt. 1. (1) bekezdése alapján a közbeszerzési eljárásban - ideértve a szerződés megkötését is - az ajánlatkérő köteles biztosítani, az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a verseny tisztaságát és nyilvánosságát. A Kbt. 3. (1) bekezdése szerint e törvény szabályaitól csak annyiban lehet eltérni, amennyiben e törvény az eltérést kifejezetten megengedi. A Kbt. 4. 15. pontja értelmében, e törvény alkalmazásában közbeszerzési műszaki leírás: azoknak a műszaki előírásoknak az összessége, amelyet különösen az ajánlattételhez szükséges dokumentáció tartalmaz, és amelyek meghatározzák a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján a közbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérő által igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek - így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának - megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket; építési beruházás esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal; árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetében továbbá tartalmazniuk kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket; A Kbt. 49. -a tartalmazza, hogy az ajánlati felhívást tartalmazó hirdetményt külön jogszabályban meghatározott minta szerint magyar nyelven minden esetben el kell készíteni. Az ajánlati felhívást úgy kell elkészíteni, hogy annak alapján az ajánlattevők egyenlő eséllyel megfelelő ajánlatot tehessenek.

17 A Kbt. 54. (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő - a megfelelő ajánlattétel elősegítése érdekében is - dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek mellett tartalmazza a szerződéstervezetet, kivéve tárgyalásos eljárásban és versenypárbeszéd esetén, ahol az ajánlatkérő jogosult szerződéstervezet helyett csak az általa ismert szerződéses feltételeket meghatározni. (Szerződéstervezet és szerződéses feltételek a továbbiakban együtt: szerződéstervezet.) A Kbt. 58. (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban köteles megadni a közbeszerzés tárgyára vonatkozó közbeszerzési műszaki leírást. A Kbt. 58. (7) bekezdése kimondja, hogy az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes ajánlattevőket, illetőleg árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, illetőleg szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a vagy azzal egyenértékű kifejezést kell szerepeltetni. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 5. (1) bekezdése szerint a törvény tiltja a joggal való visszaélést. Az 5. (2) bekezdése alapján joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul, különösen ha a nemzetgazdaság megkárosítására, a személyek zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítására vagy illetéktelen előnyök szerzésére vezetne. Kérelmező első kérelmi eleme tekintetében megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 49. -át és a Kbt. 58. (7) bekezdését jelölte meg, tartalmában azt sérelmezte, hogy a dokumentáció műszaki leírása alapján ajánlattevőnek a kiemelt gépjármű-üzemanyagkártya mellett olyan alap típusú üzemanyagkártyát is biztosítania kell, mely csak üzemanyag vásárlásra alkalmas. Az ajánlatkérői előírásokat, így a közbeszerzési műszaki leírást is a beszerzés tárgyával összefüggésben, ehhez igazodóan kell vizsgálni. A Döntőbizottság szerint a kérelmi elem megítélése során nem lehet eltekinteni annak vizsgálatától, hogy milyen áru képezi a beszerzés tárgyát. Jelen esetben a felhívás és a dokumentáció egyezően és egyértelműen azt tartalmazta, hogy ajánlatkérő üzemanyag(ok) üzemanyagkártyával történő beszerzésére kíván szerződést kötni a nyertes ajánlattevővel. A keretszerződés (IV. 4. pont) félre

18 nem érthetően tartalmazza, hogy a Szállító által az Intézmények részére legyártott kártyához esetlegesen kapcsolódó, a Szállító által biztosított szolgáltatások nem képezik a keretszerződés tárgyát, a keretszerződés keretösszegének terhére a szolgáltatások nem vehetők igénybe. Az volt megállapítható, hogy kérelmező nem kifogásolta a szorosan vett beszerzési tárgynak az üzemanyagnak a műszaki specifikációját, kizárólag azt sérelmezte, hogy ajánlatkérő olyan kártya biztosítását is előírta, mely csak a beszerzés tárgyát képező üzemanyag vásárlását teszi lehetővé. A Kbt. kiemelt rendelkezései alapján abban az esetben jogsértő valamely műszaki feltétel előírása, ha az az ajánlattevő indokolatlan, akár hátrányos, akár előnyös megkülönböztetését eredményezi. Az ajánlatkérő, mint közpénz felhasználó köteles biztosítani a verseny tisztaságát és a nyilvánosságot, továbbá az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot az ajánlattevők számára. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a beszerzési igényét ne a saját állami normatívában rögzített szükségletének megfelelően határozhatná meg. A Kbt. előzőekben ismertetett 58. (7) bekezdése nem értelmezhető oly módon, hogy ajánlatkérő beszerzési igényét a piaci szereplők kialakult gyakorlatához, meglévő termékeihez kell igazítania és az ajánlatkérő ne lenne jogosult meghatározni beszerzési igényét, azokat a műszaki jellemzőket, amelyeket az ajánlattevőktől elvár. Természetes, hogy az ajánlatkérő, mielőtt a beszerzési igényét, a beszerzés tárgyával kapcsolatos műszaki előírásait megfogalmazza, piackutatást végez, felméri azt, hogy az elvárása egyáltalán teljesíthető-e. Ez azonban nem jár azzal a kötelezettséggel, hogy az ajánlatkérőnek kellene a piaci szereplők standardjaihoz, gazdasági döntéseihez igazítania elvárásait. Ajánlatkérőnek nincs olyan kötelezettsége, hogy olyan feltételeket szabjon, amellyel az adott területen működő társaságok mindegyike rendelkezik. Az ajánlatkérői elvárás csak akkor kérhető számon az ajánlatkérőn, ha azzal kizár az eljárásból egyes ajánlattevőket, illetve indokolatlanul egyéb módon megkülönböztetésüket eredményezi. Jelen esetben azonban ilyen kizárás, vagy hátrányos megkülönböztetés nem volt megállapítható. Kérelmező nem állította, hogy az ajánlatkérő által elvárt alap gépjármű üzemanyagkártyával maga nem rendelkezik, illetve ilyen kártya biztosítására nem lenne képes és a beszerzés tárgyát képező üzemanyag biztosítása tekintetében Magyarországon jelentős piaci szereplőnek tekinthető egyéb érdekeltek is kizárólag arra hivatkoztak, hogy meglévő kártyáik üzemanyag mellett egyéb szolgáltatás vásárlására is jogosítanak. Mint arra az előzőekben már utalt a Döntőbizottság, a beszerzés tárgyának meghatározására irányuló jogosultság illetve kötelezettség ajánlatkérőt terheli, melyet az ajánlattevő nem vehet át az ajánlatkérőtől. Jelen esetben pedig ajánlatkérő kizárólag üzemanyag beszerzését kívánja lehetővé tenni a

19 jogorvoslattal támadott közbeszerzési eljárást lezáró szerződés alapján. A Döntőbizottság megítélése szerint önmagában az, hogy ajánlatkérő kizárólag a beszerzés tárgyát képező üzemanyag vásárlás lehetőségét biztosító kártyatípust is elvár, a jelen esetben nem értékelhető úgy, hogy az ajánlatkérő a kérelmezőt kizárta volna a versenyből, illetve hátrányosan megkülönböztette volna. A Döntőbizottság megítélése szerint nem korlátozza a versenyt a kifogásolt ajánlatkérői előírás önmagában azzal, hogy az ajánlatkérő által elvárt alapkártya bevezetésével kapcsolatban az azzal nem rendelkező piaci szereplőnek bizonyos többletköltsége merülne fel. Az előzőek alapján a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy ajánlatkérő műszaki leírása a kérelmező által megjelölt okból nem jogsértő, ezért a kérelmet ezen részében elutasította. Kérelmező megsértett jogszabályi rendelkezésként a Kbt. 49. -át megjelölve, tartalmában azt kifogásolta, hogy a keretszerződés tervezet V.2.2. és V.3.3. pontjai egyetlen számlázási mód, a határozott időre szóló elszámolás alkalmazását teszi lehetővé. Tárgyalási nyilatkozata szerint gyűjtő elszámolást alkalmaz. A Kbt. 49. -a az ajánlati felhívással szemben támaszt követelményt. A kérelmező a dokumentáció részét képező szerződéstervezet tekintetében kérte a jogsértés megállapítását, annak kimondását, hogy a szerződéstervezet előírása nem teszi lehetővé számára az egyenlő eséllyel történő ajánlattételt. Döntőbizottság a kérelmet tartalma alapján bírálta el és a kérelem keretei között azt vizsgálta, hogy a dokumentáció részét képező szerződéstervezet kifogásolt előírásai korlátozzák-e ajánlattevőt a jogszabály által lehetővé tett számlakibocsátási módozatok közötti választásban. Kérelmező szerint a kifogásolt szerződéses rendelkezések kizárják azt, hogy gyűjtőszámla kibocsátásával tegyen eleget számlázási kötelezettségének. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 58. (1) bekezdése szerint a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik. Az Áfa tv. 163. (1) bekezdése tartalmazza, hogy az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb a) a teljesítésig, b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig, de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

20 Az Áfa 164. (1) bekezdése alapján a 163. -tól eltérően, ha az adóalany a) a teljesítés napján egyidejűleg, illetőleg b) a rá vonatkozó adómegállapítási időszakban ugyanannak a személynek, szervezetnek több, számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügyletet teljesít, számlakibocsátási kötelezettségéről úgy is gondoskodhat, hogy azokról egy számlát (a továbbiakban: gyűjtőszámla) bocsát ki. A (2) bekezdése értelmében a gyűjtőszámla alkalmazásának feltétele, hogy a gyűjtőszámla alkalmazásáról a felek előzetesen megállapodjanak. A (3) bekezdés tartalmazza, hogy az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 163. -t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott említett ésszerű időt a gyűjtőszámla kibocsátására kötelezett adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszak utolsó napjától kell számítani. A (4) bekezdés szerint eltérő rendelkezés hiányában a gyűjtőszámlára egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az Áfa törvény előzőekben ismertetett 164. (1) (4) bekezdései alapján, amennyiben az adóalany a rá vonatkozó adómegállapítási időszakban ugyanannak a szervezetnek több, számlakibocsátási kötelezettségre jogalapot teremtő ügyletet teljesít előzetes megállapodás alapján számlakibocsátási kötelezettségének gyűjtőszámla kibocsátásával is eleget tehet. A szerződéstervezet kérelmező részéről kifogásolt V.2.2. pontja a szállító és az intézmények közötti elszámolásra vonatkozó előírást tartalmaz. A Kbt. 305. - ában foglalt szabályokra történő utalással azt a kötelezettséget írta elő, hogy ajánlattevő/szállító a teljesítés elismerésétől számított 8 napon belül köteles a számlát az intézmény részére eljuttatni. Nem tartalmaz azonban előírást arra vonatkozóan, hogy a feleknek az adott időtartam alatt teljesített ügyletekről összevontan kell elszámolni, azaz határozott időre szóló elszámolásról kell megállapodni. Az előzőek alapján a Döntőbizottság azt állapította meg, hogy a szerződéstervezet V.2.2. pontja nem korlátozza kérelmezőt abban, hogy számlakibocsátási kötelezettségének a jogszabály adta lehetőségeken belül hogyan tesz eleget, nem zárja ki azt sem, hogy az intézményekkel gyűjtőszámla kibocsátásáról állapodjon meg. A szerződéstervezet V.3.3. pontja a közbeszerzési díj ajánlatkérő és ajánlattevő/szállító közötti elszámolására vonatkozó előírást tartalmaz. Ebben a vonatkozásban a számla kibocsátó az ajánlatkérő/beszerző, így a határozott időre szóló elszámolásban történő megállapodás az ajánlatkérő áfa fizetési kötelezettsége keletkezésének időpontjára ható előírás.