Csobánkai Polgármesteri Hivatal 2014 Csobánka, Fı út 1. SZÁMVITELI POLITIKA

Csobánkai Polgármesteri Hivatal 2014 Csobánka, Fı út 1. SZÁMVITELI POLITIKA Hatályos: 2017. január 1. napjától Jóváhagyta: dr. Filó-Szentes Kinga jegyzı

TARTALOMJEGYZÉK I. A SZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA, TARTALMA... 4 1. A számviteli politika célja... 4 1.1. A számviteli politika hatálya... 4 1.2. A számviteli politika tartalma... 5 II. A POLGÁRMESTERI HIVATAL TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA... 5 1. A polgármesteri hivatal fıbb azonosító adatai, feladatai... 5 2. A polgármesteri hivatal gazdálkodásának jellemzıi... 6 3. A polgármesteri hivatal szempontjából egyéb "l é n y e g e s" információk... 6 III. A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZLETES ELİÍRÁSAI... 7 1. A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata... 7 2. Beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló-készítés idıpontja, a számviteli politikáért, beszámolóért való felelısség... 9 2.1. A beszámoló formája és a könyvvezetés... 9 2.1.1. Az éves költségvetési beszámoló költségvetési könyvvezetés adatai alapján készített részei... 9 2.1.2. Az éves költségvetési beszámoló eredményszemlélető pénzügyi könyvvezetés adatai alapján készített részei... 10 2.2. A mérlegkészítés idıpontja... 10 2.3. A számviteli politikáért való felelısség... 10 3. A bizonylatok könyvekben történı rögzítésének rendje... 10 4. Jelentıs, nem jelentıs összegő hiba... 11 4.1. Jelentıs összegő hiba... 11 4.2. Nem jelentıs összegő hiba... 11 5. Az eszközök és források minısítésének szempontjai... 11 5.1. Eszközök... 12 5.2. Források... 17 6.Az eszközök értékelési szabályai... 20 6.1. Bekerülési érték meghatározása... 20 6.2. Maradványérték meghatározása... 20 6.3. Terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályai... 21 6.4. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai... 21 6.5. Értékvesztés elszámolása... 22 6.6. Értékhelyesbítés elszámolása... 22 7. Kis értékő készletek, követelések, behajthatatlan követelések... 22 7.1. Fajlagosan kis értékő készletek nagysága... 22 7.2. Kis összegő követelések minısítése... 22 2

7.3. Behajthatatlan követelés... 22 8. Immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezésének dokumentálása... 22 9. A leltározás során talált eltérések kompenzálásának, a káló elszámolásának szabályai. 23 10. A mérlegben értékben nem szereplı, használt és használatban lévı eszközök és források leltározásának módja... 23 11. Az általános költségek felosztási módszerei... 24 IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 24 3

SZÁMVITELI POLITIKA A Csobánkai Polgármesteri Hivatal, Csobánka Község Önkormányzata, Csobánka Község Német, Roma, Szerb és Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatai számviteli politikáját a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Sztv.), az államháztartás számvitelérıl szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (továbbiakban: Áhsz.) 50. (1) bekezdése alapján a következık szerint határozom meg. 1. A számviteli politika célja I. A SZÁMVITELI POLITIKA CÉLJA, TARTALMA A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat az Áhsz. szerinti általános költségek, valamint az általános kiadások és bevételek tevékenységekre történı felosztásának módját, a felosztáshoz alkalmazott mutatókat, vetítési alapokat. Számviteli politikánk a számviteli törvényben megfogalmazott alapelvekre és értékelési eljárásokra épül, de figyelembe veszi a Csobánkai Polgármesteri Hivatal sajátosságait is. Ahol a Sztv. és Áhsz. választási lehetıséget biztosít, ott a számviteli politikában meghatározásra került az alkalmazandó eljárás. A számviteli politikához kapcsolódóan egyes tevékenységek részletes elıírásait külön szabályzatok rögzítik, melyek a következık: az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzata, az eszközök és a források értékelési szabályzata, az önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat, a pénzkezelési szabályzat. 1.1. A számviteli politika hatálya Jelen Szabályzat hatálya kiterjed a Csobánkai Polgármesteri Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal), valamint Csobánka Község Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), illetve az Önkormányzat által irányított költségvetési szervekre (a továbbiakban: Szervezet). A Szabályzat hatálya kiterjed továbbá a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. (2) bekezdése alapján Csobánka község Önkormányzat és Csobánka Község Német Nemzetiségi Önkormányzat, Csobánka Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Csobánka Község Szerb Nemzetiségi Önkormányzat, valamint Csobánka Község Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat között létrejött együttmőködési megállapodások alapján a nemzetiségi önkormányzatokra is. Ahol a Szabályzat Önkormányzatot nevesít, azon a Csobánka Község Német Nemzetiségi Önkormányzat, Csobánka Község Roma Nemzetiségi Önkormányzat, Csobánka Község Szerb Nemzetiségi Önkormányzat, illetve Csobánka Község Szlovák Nemzetiségi Önkormányzatot (a továbbiakban: nemzetiségi önkormányzat), ahol polgármestert nevesít, ott a nemzetiségi elnököt, ahol képviselı-testületet, ott a nemzetiségi önkormányzat képviselı-testületét kell érteni. 4

1.2. A számviteli politika tartalma A számviteli politikánk a következı témákhoz kapcsolódóan tartalmaz elıírásokat: a Hivatal tevékenységének bemutatása, a számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata, beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló készítés idıpontja, a beszámolóért való felelısség, az eszközök és források minısítésének szempontjai, értékhelyesbítés alkalmazásának szabályai, fajlagosan kis értékő eszközök nagysága, a terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának módja, a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának, visszaírásának szabályai, az eszközök értékvesztésének, visszaírásának szabályai, a bizonylatok könyvekben történı rögzítésének rendje, az általános költségek szakfeladatokra és az általános költségek tevékenységekre történı felosztásának módja, a felosztáshoz alkalmazott mutatók, vetítési alapok. II. A HIVATAL TEVÉKENYSÉGÉNEK BEMUTATÁSA 1. A polgármesteri hivatal fıbb azonosító adatai, feladatai Költségvetési szerv neve, székhelye: Csobánkai Polgármesteri Hivatal Székhelye: 2014 Csobánka, Fı út 1. Alapító megnevezése: Az alapítás idıpontja: 1990.09.30. Költségvetési szerv törzsszáma: 393672 Az alapító okirat kelte, száma: Adószáma: 15393678-2-13 Csobánka Község Önkormányzata 38/2004. (IV.22.) KT-határozat KSH számjele: 15393678-8411-325-13 Államháztartási egyedi azonosítója: 713209 Szakágazati besorolása: 5

A Hivatalhoz hozzárendelt gazdasági szervezettel nem rendelkezı szervezeti egység(ek) besorolása: Hozzárendelt költségvetési szerv megnevezése Borostyán Természetvédı Óvoda Székhely 2014 Csobánka, Fı út 11. Rendelkezési jogosultsággal bíró elıirányzatok megnevezése személyi és dologi elıirányzatok és annak járulékai teljes körően Megállapodás dokumentumának száma (Ávr. 10. (4) bekezdés) 1357-2/2012/01. A költségvetési szerv által ellátott szakfeladatok: A szakfeladatok tételes felsorolását a számlarend tartalmazza. A költségvetési szerv által ellátott kormányzati funkciók: A kormányzati funkciók tételes felsorolását a számlarend tartalmazza. 2. A Hivatal gazdálkodásának jellemzıi A Hivatal közhatalom gyakorlására jogosult szerv nem alanya az ÁFA-nak. A Hivatal raktárral nem rendelkezik. 3. A Hivatal szempontjából egyéb "l é n y e g e s" információk Az éves költségvetési beszámolóban kimutatott eszközök és források meglétének biztosítását szolgáló legfıbb dokumentumnak kell tekinteni a tételes, mennyiségi és értékadatokat is tartalmazó leltárt. Az esetleges eltéréseket (beleértve a leltári többleteket is) minden esetben rögzíteni kell a számviteli nyilvántartásban. A költségvetési gazdálkodás során az intézmény eszközeirıl és azok állományában bekövetkezett változásokról folyamatosan részletezı nyilvántartást vezet mennyiségben és értékben. A mérlegtételek alátámasztására, a mérleg fordulónapjára vonatkozó részletezı nyilvántartásokat kell készíteni. A fıkönyvi könyvelés az ASP gazdálkodási szakrendszer (KASZPER) számítógépes programmal, a befektetett eszközök és a használt, illetve használatban lévı egyéb eszközök analitikus nyilvántartása az ASP gazdálkodási szakrendszer (KATI) számítógépes programmal történik. A Hivatal vagyongazdálkodásával kapcsolatos feladatokat és hatásköröket, továbbá a használatában, kezelésében lévı vagyon hasznosításának, elidegenítésének szabályait az Önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 21/2011. (XI.30.) önkormányzati rendelete, továbbá a felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata tartalmazza. 6

A Hivatal feladataiban bekövetkezı változások Az alapfeladatokat az alapító okiratban foglaltak keretein belül végezhetjük. Olyan feladatot nem lehet végezni, amelyet az alapító okirat nem tartalmaz. Szervezeti változások A belsı változások esetén, amely a gazdálkodást is érinti a pénzügyi csoportvezetı feladata, hogy a szabályzatok és belsı utasítások módosítását kezdeményezze a jegyzınél. III. A SZÁMVITELI POLITIKA RÉSZLETES ELİÍRÁSAI 1. A számviteli politika és a számviteli alapelvek kapcsolata A teljesség elve Az alapelvek figyelembe vétele mellett a könyvvitelben rögzíteni kell valamennyi gazdasági eseményt, amelynek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban be kell mutatni az Szt., az Áhsz., illetve a jelen számviteli politikában elıírtak szerint. Ide kell sorolni azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követıen, de még a mérleg elkészítését megelızıen váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt költségvetési év gazdasági eseményeibıl erednek, a mérleg fordulónapja elıtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelızıen ismertté váltak. Biztosítani kell, hogy a gazdasági események könyvelésének alapját képezı, az adott költségvetési évre vonatkozó bizonylatok hiánytalanul, hézagmentesen feldolgozásra kerüljenek. A költségvetési számvitelben a teljesség elve oly módon érvényesül, hogy figyelembe kell venni azt, hogy a költségvetés naptári évre készül. A valódiság elve A beszámolóban csak olyan tételeket szabad szerepeltetni, melyek valóságban is megtalálhatóak, bizonyíthatóak, kívülállók által is megállapíthatók. Ennek alapvetı feltétele az, hogy a számviteli politikában, illetve a leltározási szabályzatban foglalt elıírások szerint készüljön el a beszámolót alátámasztó leltár. A leltárban az eszközöket, a kötelezettségeket a Hivatal által mindenkor hatályos értékelési szabályzatban leírt értékelési elvek, módszerek alapján kell értékelni. A világosság elve A beszámolónak érthetı, áttekinthetı, az Áhsz.-ben elıírt formában kell készülni. Az érthetıség a beszámolóban szereplı információk lényeges jellemzıje kell, hogy legyen. A következetesség elve A Hivatal gazdálkodásáról adott információ tartalmának és formájának, az azt alátámasztó könyvvitelnek állandónak és összehasonlíthatónak kell lennie. Ennek az alapelvnek az érvényesülését a Hivatal számviteli politikájában meghatározott elıírások betartásával kell biztosítani. 7

A folytonosság elve A következetesség elvéhez kapcsolódva egyrészt azt jelenti, hogy a költségvetési év nyitó adatainak meg kell egyezniük az elızı költségvetési év megfelelı záró adataival, másrészt azt, hogy az egymást követı költségvetési években az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele általában nem változik. Ha az elızı költségvetési év értékelési, számbavételi elveit a törvényben és a számviteli politikában szabályozott módon intézményünk megváltoztatja, akkor a változtatást elıidézı tényezıket, azok számszerősített hatásait a kiegészítı mellékletben külön be kell mutatni. Az összemérés elve Az adott idıszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott idıszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelı költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstıl. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az idıszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. A költségvetési számvitelben az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és a vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni. Az óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával kell figyelembe venni az elırelátható kockázatot és feltételezhetı veszteséget akkor is, ha az a költségvetési év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés idıpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a költségvetési év eredménye nyereség vagy veszteség. A bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben nem számolhatók el. Egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló-készítés során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés elve a tartalom elsıdlegessége a formával szemben, a lényegesség, a költség-haszon összevetése számviteli alapelvek alkalmazásakor, továbbá a csoportosan nyilvántartott, azonos jellemzıkkel, feltételekkel rendelkezı eszközöknél az átlagos beszerzési áron, illetve az úgynevezett FIFO módszerrel történı értékelésnél. A Hivatalnál sajátosan érvényesülhet az egyedi értékelés a következı esetekben: Vevınként, adósonként kisösszegő követeléseknél, ahol százalékos arányban is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ebben az esetben a következı évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevınként, adósonként kisösszegő követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az elızı évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - elıjelének megfelelıen a korábban elszámolt értékvesztést növelı értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni. 8

Az Áhsz. 18. (4) bekezdés szerinti egyszerősített értékelési eljárás alá vont követelések esetében. Idıbeli elhatárolás elve Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több költségvetési évet is érintenek, az adott idıszak bevételei, és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az alapul szolgáló idıszak és az elszámolási idıszak között megoszlik. Az idıbeli elhatárolás elve a költségvetési számvitelben nem alkalmazható. A tartalom elsıdlegessége a formával szemben Az éves beszámolóban az üzleti tranzakciók bemutatása azok közgazdasági tartalma alapján történik. Ennek érdekében a számviteli elszámolás során a szerzıdéseket, a megállapodásokat valós tartalmuk alapján kell megítélni és nem azok elnevezése, jogi formája szerint. Lényegesség elve A Hivatalnál lényegesnek minısül minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolhatja a felhasználóknak a beszámoló alapján hozott gazdasági döntéseit. A lényegesség függ a tétel vagy tévedés nagyságától, ahogyan az az elhagyás vagy a téves bemutatás adott körülményei között megítélhetı. A költség-haszon összevetésének elve A beszámolóban szereplı információból nyerhetı haszon - célszerően - haladja meg az információ elıállításának költségeit. A jogszabályok által kötelezıen elıírt információt minden esetben szolgáltatni kell. A költség-haszon összevetésének elvét alkalmazni kell minden olyan esetben, amikor egy gazdasági esemény, egy üzleti tranzakció számviteli, vagy más költségei indokolatlanul meghaladják az abból származó bevételeket (pl. behajthatatlannak kell minısíteni mindazon követeléseket, amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, mert érvényesítésük veszteséget eredményez vagy növeli a már meglévı veszteséget), illetve annak eldöntéséhez, hogy a többletinformáció arányban áll-e a ráfordított költségekkel. 2. Beszámolási és könyvvezetési forma, a beszámoló-készítés idıpontja, a számviteli politikáért, beszámolóért való felelısség 2.1. A beszámoló formája és a könyvvezetés Az Áhsz.-ben foglalt elıírások alapján a Hivatal éves beszámolót készít, valamint költségvetési és pénzügyi könyvvitelt vezet. 2.1.1. Az éves költségvetési beszámoló költségvetési könyvvezetés adatai alapján készített részei Az éves költségvetési beszámolónak a költségvetési könyvvezetés adatai alapján készített részei a költségvetés végrehajtásának ellenırzését és a zárszámadás elkészítését biztosítják. Részei: a költségvetési jelentés, a maradvány kimutatás, 9

adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselık összetételérıl, adatszolgáltatás a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból folyósított egyes ellátások és támogatások tervezett összegeirıl és teljesítésérıl, az önkormányzati alrendszer sajátos gazdálkodásához kapcsolódó elszámolások. 2.1.2. Az éves költségvetési beszámoló eredményszemlélető pénzügyi könyvvezetés adatai alapján készített részei Az éves költségvetési beszámolónak az eredményszemlélető pénzügyi könyvvezetés adatai alapján készített részei a vagyoni helyzet és az eredményszemlélető bevételek, költségek, ráfordítások alakulását mutatják be, valamint a zárszámadás kiegészítı információinak elkészítését teszik lehetıvé. Ide tartoznak: a mérleg, az eredménykimutatás, a költségekrıl és megtérült költségekrıl szóló kimutatás és a kiegészítı melléklet. 2.2. A mérlegkészítés idıpontja Önkormányzati költségvetési szerveknél a költségvetési évet követı év február 25-e. Az éves költségvetési beszámolót az irányító szerv részére a költségvetési évet követı év február 28-ig kell megküldeni. 2.3. A számviteli politikáért való felelısség A számviteli politika fıbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért és az elkészült számviteli politika jóváhagyásáért, annak végrehajtásáért a jegyzı a felelıs. Átruházott hatáskörben a felelısség a következık szerint kerül megosztásra: a számviteli politika összeállításáért a könyvelés rendjének kialakításáért, szabályozásának elkészítéséért a pénzügyi csoportvezetı felelıs. 3. A bizonylatok könyvekben történı rögzítésének rendje Minden gazdasági mőveletrıl, eseményrıl, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági mőveletek (események) folyamatát tükrözı összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerően kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerő az a bizonylat, amely az adott gazdasági mőveletre (eseményre) 10

vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendı és a más jogszabályban elıírt adatokat a valóságnak megfelelıen, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén - elıírásszerően javítottak. A fıkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenırzés lehetıségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, logikailag zárt rendszerrel a számlarendben foglaltak szerint kell elvégezni. A költségvetési számvitelben a költségvetési évre vonatkozó gazdasági események hatását legkésıbb a) az elıirányzatok és a teljesítések tekintetében legkésıbb az éves költségvetési beszámoló elkészítésének határidejéig, b) a követelések, a végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint az Ávr. 134. c) pontja és 138. (5) bekezdés c) pontja szerinti adatok tekintetében a mérlegkészítés idıpontjáig lehet elszámolni. A bevételi és kiadási elıirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintı gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintı gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követıen haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni. Az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait - ha az Áhsz. 53. (4)-(6) bekezdés másként nem rendelkezik - a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni. A bizonylatok könyvekben történı megfelelı rögzítéséért a pénzügyi csoportvezetı felelıs. 4. Jelentıs, nem jelentıs összegő hiba 4.1. Jelentıs összegő hiba Jelentıs összegő hiba, ha a hiba megállapításának évében, az ellenırzések során ugyanazon költségvetési évet érintıen megállapított hibák, hibahatások együttes (elıjeltıl független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfıösszegének 2%-át, vagy - ha a mérlegfıösszeg 2%-a meghaladja a százmillió forintot - a százmillió forintot. 4.2. Nem jelentıs összegő hiba Nem jelentıs összegő hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott üzleti évet érintıen (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tıkét növelı-csökkentı - értékének együttes (elıjeltıl független) összege nem haladja meg a jelentıs összegő hiba 2.1. pont szerinti értékhatárát. 5. Az eszközök és források minısítésének szempontjai A Hivatalnál az eszközök minısítését a következı szempontok alapján kell elvégezni: a minısítést eszközcsoportonként, illetve eszközönként kell végrehajtani, 11

az állandóan ismétlıdı eszközbeszerzéseknél vizsgálni kell az elhasználódás, selejtezés gyakoriságát, egyes eszközcsoportokat fizikai jellemzıik alapján konkrétan ki lehet zárni akár a befektetett eszközök, akár a forgóeszközök körébıl. Az egyes eszközök minısítését a számviteli bizonylatokon írásban kell rögzíteni. Az eszközök minısítése: a pénzügyi csoportvezetı feladata. 5.1. Eszközök 5.1.1. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként csak olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven - a hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok esetén a mérleg fordulónapját követı költségvetési éven - túl szolgálja. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, valamint a beruházások és felújítások értékét kell kimutatni. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket. 5.1.1.1. Immateriális javak Vagyoni értékő jogok Vagyoni értékő jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelıi jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. Szellemi termékek Szellemi termékek közé sorolandók: a) az iparjogvédelemben részesülı alkotások (különösen: szabadalom, használati minta, formatervezési minta, know-how, védjegy, földrajzi árujelzı, kereskedelmi név), b) a szerzıi jogvédelemben részesülı szerzıi mővek és szomszédos jogok (különösen: szoftvertermékek, mőszaki tervek), c) a jogvédelemben nem részesülı, de titkosságuk révén monopolizált szellemi javak, függetlenül attól, hogy használatba vétele megtörtént vagy sem. Immateriális javak értékhelyesbítése A Hivatalnál az immateriális javaknál nem alkalmaz értékhelyesbítést. 12

5.1.1.2. Tárgyi eszközök A tárgyi eszközöket az alábbi bontásban kell részletezni: a) az ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékő jogok, b) gépek, berendezések, felszerelések, jármővek, c) tenyészállatok, d) beruházások, felújítások, e) a tárgyi eszközök értékhelyesbítése. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékő jogok Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada, továbbá az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok, függetlenül attól, hogy azokat vásárolták vagy a vállalkozó állította elı, illetve azok saját tulajdonú vagy bérelt ingatlanon valósultak meg. Az ingatlanok között kell kimutatni a bérbe vett ingatlanokon végzett és aktivált beruházást, felújítást is. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékő jogok különösen: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerő használatához kapcsolódó - jogszabályban nevesített - hozzájárulások, díjak (víziközmő-fejlesztési hozzájárulás, villamos energia hálózati csatlakozási díj, gázhálózati csatlakozási díj) megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok. Gépek, berendezések, felszerelések és jármővek A gépek, berendezések, felszerelések, jármővek között kell kimutatni: a) a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett, a tevékenységet szolgáló - így különösen egészségügyi, oktatási, híradás-technikai, környezetvédelmi, kutatási célú számítás- és ügyvitel-technikai - eszközöket, b) a rendeltetésszerően használatba vett, üzembe helyezett forgalmi rendszámmal ellátott közúti jármőveket, a vízi és légi személy- és áruszállító eszközöket, és c) az a) és b) pont szerinti eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Tenyészállatok A Hivatal tenyészállatokkal nem rendelkezik. Beruházások A beruházások között kell kimutatni a rendeltetésszerően használatba nem vett, üzembe nem helyezett ingatlanok, gépek, berendezések, felszerelések, jármővek és a tenyészállatok bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett, valamint a mérlegben nem szerepeltethetı tárgyi eszközök bıvítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának, teljesítıképességének közvetlen növelésével összefüggı munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét. 13

Felújítások Felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, idıszakonként visszatérı olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti mőszaki állapota, teljesítıképessége megközelítıen vagy teljesen visszaáll, az elıállított termékek minısége vagy az adott eszköz használata jelentısen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövıben gazdasági elınyök származnak. Felújítás a korszerősítés is, ha az a korszerő technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitıl eltérı megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítıképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerő használatot veszélyezteti. Nem minısül felújításnak az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidıben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. 5.1.1.3. Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett pénzügyi eszközökön belül kell kimutatni a tartós részesedéseket, a tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat és a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését. Tartós részesedések A mérlegben a tartós részesedések között az olyan gazdasági társaságokban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenırzési lehetıséget érjenek el. A tartós részesedések között kell kimutatni továbbá az állam jegybankban, a helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok társulásokban való részesedéseit, valamint a nem gazdasági társaságban lévı más tartós befolyásolási, irányítási, ellenırzési lehetıséget biztosító részesedéseket. Tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok Tartós hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok között kell kimutatni az olyan hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követı költségvetési évben még nem esedékes, és azokat a mérleg fordulónapját követı költségvetési évben nem szándékoznak értékesíteni. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök között a tulajdonosnak - az állami vagyon esetén a törvényben kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezetnek - azokat a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és azok értékhelyesbítését kell kimutatnia, amelyek üzemeltetését államháztartáson kívüli szervezetnek, személynek koncessziós szerzıdéssel átadta, vagy amelyekre államháztartáson kívüli szervezettel, személlyel vagyonkezelıi szerzıdést kötött. Az átadáskor az eszköz bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését, értékvesztését, értékhelyesbítését a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök közé kell átvezetni. 14

5.1.2. Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök A nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni a készleteket és az értékpapírokat. 5.1.2.1. Készletek A készleteken belül kell kimutatni: a vásárolt készleteket, az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét, és a növendék-, hízó és egyéb állatokat. 5.1.2.2. Értékpapírok Az értékpapírokon belül kell kimutatni a nem tartós részesedéseket és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat. Nem tartós részesedések A nem tartós részesedések között az olyan tulajdoni részesedést jelentı befektetéseket kell kimutatni, amelyeket egy éven belül értékesíteni szándékoznak. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok A forgatási célú hitelviszonyt megtestesítı értékpapírok között a kárpótlási jegyeket, a kincstárjegyeket, valamint az olyan államkötvényeket, helyi önkormányzatok kötvényeit és más hitelviszonyt megtestesítı értékpapírokat - ide értve a befektetési jegyeket is - kell kimutatni, amelyek lejárata, beváltása a mérleg fordulónapját követı költségvetési évben esedékes, vagy azokat a mérleg fordulónapját követı költségvetési évben értékesíteni szándékoznak. 5.1.2.3. Pénzeszközök A pénzeszközök között kell kimutatni a hosszú lejáratú - a mérleg fordulónapját követı költségvetési éven túl lejáró - betéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, a forintban és devizában vezetett számlákat. Pénztárak, csekkek, betétkönyvek A pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait, valamint az elektronikus pénzt. 15

Forintszámlák és devizaszámlák A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell kimutatnia a számlatulajdonosnak a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett, olyan fizetési számlák - ide értve az Ávr. 145. (3) bekezdése szerinti alszámlákat és a Kincstár által a társadalombiztosítási támogatásokhoz, európai uniós vagy más nemzetközi forrásból finanszírozott támogatási programokhoz vagy más lebonyolítási, fejezeti elszámolási, technikai feladatokhoz, illetve a finanszírozási bevételek és kiadások teljesítéséhez vezetett számlákat is - egyenlegét, amelyek változását a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként kell nyilvántartani. 5.1.3. Követelések A követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték, az Áht. 97. -a szerint el nem engedték vagy behajthatatlan követelésként le nem írták. A mérlegben a követeléseket költségvetési évben esedékes követelések és költségvetési évet követıen esedékes követelések, ezen belül a költségvetési bevételek kiemelt elıirányzatai és finanszírozási bevételek szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérlegnek a követelések között tartalmaznia kell az Áhsz. 48. (8) bekezdése szerinti követelés jellegő sajátos elszámolásokat is. 5.1.3.1. Követelés jellegő elszámolások A követelés jellegő sajátos elszámolások között kell elszámolni a) az adott elılegeket az elıleggel történı elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek és az igénybe vett szolgáltatások szállítójának elılegként megfizetett - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegbıl, a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelılegekbıl, az utólagos elszámolásra adott más elılegekbıl, az Áhsz. 40. (2) bekezdés a) pontja szerint visszatérítendı költségvetési kiadásoknak az Áhsz. 40. (4) bekezdése szerint elszámolt összegébıl, valamint az adott elılegek értékvesztésébıl és annak visszaírásából származnak, b) a támogatás, ellátás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a folyósítónál a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig, c) a más által beszedett, de más szervezetet megilletı - bevételként e szervezetnél elszámolandó - összegeket a bevételt megilletı szervezetnél a részére történı továbbutalásig, vagy - jogszabály felhatalmazása alapján - azok felhasználását követıen az e szervezetnél kiadásként történı elszámolásáig, d) a helyi önkormányzatnál a nettó finanszírozás során a forgótıke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig, e) a vagyonkezelésbe adó tulajdonosnál, tulajdonosi joggyakorló szervezetnél a vagyonkezelésbe adott eszközzel kapcsolatos visszapótlási követelést a követelés megszőnéséig vagy pénzben történı teljesítésének megállapításáig, f) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetését a finanszírozó szervezet által történı megtérítésig, és 16

g) a folyósított, megelılegezett társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokat a folyósítónál azok utólagos megtérítéséig. 5.1.4. Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások Az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni: a) a decemberben kifizetett december havi személyi juttatásokat a költségvetési évet követı év január hónapjáig, és b) az utalványok, bérletek és más hasonló, készpénz-helyettesítı fizetési eszköznek nem minısülı eszközök beszerzését a foglalkoztatottak, ellátottak részére történı kiadásáig, támogatásként történı átadásáig, a hiányzó, megsemmisült, érvénytelenített utalványok, bérletek állományból történı kivezetéséig. 5.1.5. Aktív idıbeli elhatárolások A mérlegben az aktív idıbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemlélető bevételek aktív idıbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások aktív idıbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat. Eredményszemlélető bevételek aktív idıbeli elhatárolása Az eredményszemlélető bevételek aktív idıbeli elhatárolása között az olyan járó eredményszemlélető bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt idıszakra számolandók el. Költségek, ráfordítások aktív idıbeli elhatárolása A költségek, ráfordítások aktív idıbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja elıtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követı idıszakra számolhatók el. Halasztott ráfordítások Halasztott ráfordításként kell kimutatni az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási idıszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerzıdés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerzıdés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelıen kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni. 5.2. Források A források között kell kimutatni a saját tıkét, a kötelezettségeket, az Áhsz. 48. (11) bekezdése szerinti egyéb sajátos forrásoldali elszámolásokat, a kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolásokat és a passzív idıbeli elhatárolásokat. 17

5.2.1. Saját tıke A saját tıkén belül kell kimutatni: a) a nemzeti vagyon induláskori értékét és változásait, b) a nemzeti vagyon változásait, c) az egyéb eszközök induláskori értékét és változásait, d) a felhalmozott eredményt, az eszközök értékhelyesbítésének forrását és e) a mérleg szerinti eredményt. 5.2.1.1. Nemzeti vagyon induláskori értéke A mérlegben a nemzeti vagyon induláskori értékeként a 2014. január 1-jén meglévı, a nemzeti vagyonba tartozó eszközök bekerülési értékének forrását kell kimutatni. Ez a mérlegsor csak az Áhsz. 49/A-49/B. szerinti esetben, vagy törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet elıírása alapján változhat. 5.2.1.2. Nemzeti vagyon változásai A nemzeti vagyon változásai között a 2014. január 1-jét követıen a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök Áhsz. 15. (2)-(3a) bekezdése, az Áhsz. 16/A. és az Áhsz. 49/A-49/B. szerinti jogcímeken elszámolt változásait kell kimutatni. 5.2.1.3. Egyéb eszközök induláskori értéke és változásai Az egyéb eszközök induláskori értéke és változásaiként a 2014. január 1-jén meglévı nem idegen pénzeszközök forrását - ide nem értve a tulajdonosi joggyakorló szervezeteket -, valamint a nemzeti vagyonba nem tartozó egyéb eszközök az Áhsz. 49/A-49/B. szerinti változásait kell kimutatni. 5.2.1.4. Felhalmozott eredmény A felhalmozott eredményként az elızı költségvetési évek felhalmozott eredményét kell kimutatni. A mérlegsor a mérlegben negatív elıjellel is szerepelhet. 5.2.1.5. Az eszközök értékhelyesbítésének forrásaként Az eszközök értékhelyesbítésének forrásaként az elszámolt értékhelyesbítés összegét kell kimutatni. Az eszközök értékhelyesbítése és az eszközök értékhelyesbítésének forrása kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. 5.2.1.5. Mérleg szerinti eredményt A mérleg szerinti eredményt az eredmény-kimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel egyezıen kell szerepeltetni. 18

5.2.2. Kötelezettségek A kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg ki nem egyenlítették, el nem engedték vagy egyéb módon nem rendezték. A mérlegben a kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követıen esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt elıirányzatai és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérleg a kötelezettségek között tartalmazza az Áhsz. 48. (10) bekezdése szerinti kötelezettség jellegő sajátos elszámolásokat is. 5.2.2.1. Kötelezettség jellegő sajátos elszámolások A kötelezettség jellegő sajátos elszámolások között kell elszámolni: a) a kapott elılegeket az elıleggel történı elszámolásig, visszatérítéséig, amelyek a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevıktıl kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó elılegekbıl, az Áhsz. 40. (2) bekezdés b) pontja és (3) bekezdése szerint visszatérítendı költségvetési bevételeknek az Áhsz. 40. (4) bekezdése szerint elszámolt összegébıl, valamint az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközökbıl állnak, b) a támogatás továbbadása céljából más szervezet fizetési számlájára folyósított összegeket a fogadó szervezetnél a folyósított összeg felhasználásáig vagy visszatérítéséig, c) a más által beszedett, de más szervezetet megilletı - bevételként e szervezetnél elszámolandó - összegeket a bevételt beszedı szervezetnél a jogosult részére történı továbbutalásig, vagy - jogszabály felhatalmazása alapján - azok felhasználásáig, d) a helyi önkormányzat nettó finanszírozása során a forgótıke elszámolását, visszapótlását annak felhasználásáig a Kincstárnál, e) a vagyonkezelésbe vett eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséget a vagyonkezelınél a visszapótlási kötelezettség megszőnéséig vagy pénzben történı teljesítésének megállapításáig, f) a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjai forrásaiból finanszírozott ellátások kifizetésének megtérítésére vonatkozó kötelezettséget a finanszírozó szervezetnél annak megtérítéséig. 5.2.3. Kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások A kincstári számlavezetéssel kapcsolatos elszámolások között kizárólag a Kincstár, a számlavezetési tevékenységével kapcsolatos sajátos ügyfélelszámolásokat mutathatja ki. 5.2.4. Passzív idıbeli elhatárolások A költségek, ráfordítások passzív idıbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja elıtti idıszakot terhelı olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni idıszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra. 19

5.2.4.1. Halasztott eredményszemlélető bevételek A passzív idıbeli elhatárolásokon belül a halasztott eredményszemlélető bevételek között kell kimutatni a rendkívüli bevételként elszámolt a) felhalmozási célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét, b) elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összegét, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében), c) térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök, továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci - illetve jogszabály eltérı rendelkezése esetén a jogszabály szerinti - értékét. A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) Szt. 47-51. szerint meghatározott bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kell megszüntetni. Meg kell szüntetni a fejlesztési támogatás miatt kimutatott halasztott bevételt a támogatás visszafizetésekor is. 6.Az eszközök értékelési szabályai 6.1. Bekerülési érték meghatározása A Hivatalnál a bekerülési értéket az Áhsz. 15., 16. és 16/A. -ában foglaltak szerint kell megállapítani. Ezen túl figyelembe kell venni az Szt. 3. (4) bekezdésének 8. pontjában, 47. (9) bekezdésében, 48. (7) bekezdésében, 49. (3)-(7) bekezdésében, 50. (1), (2), (4) és (6) bekezdésében, 51. (1) (4) bekezdéseiben és 62. (2) bekezdésében foglaltakat. A becsült bekerülési érték meghatározása a pénzügyi csoportvezetı feladata. Abban az esetben, ha az eszköz használatba vételekor nem áll rendelkezésre minden dokumentum a bekerülési érték megállapításához, akkor azt becsléssel szerzıdés, piaci információk, jogszabályi elıírások, stb. figyelembe vételével kell megállapítani. A bekerülési érték megállapításáért a pénzügyi csoportvezetı felelıs. 6.2. Maradványérték meghatározása A Hivatalnál a rendeltetésszerő használatbavétel, az üzembe helyezés idıpontjában - a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értékének megfelelı maradványértéket kell megállapítani. Nem lehet a maradványértéket megállapítani: a) ha annak értéke valószínősíthetıen nem jelentıs, 20

b) a huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, jármővek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során. 6.3. Terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályai Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve elıállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket elıreláthatóan a Hivatal használni fogja (értékcsökkenés elszámolása). Az évenként elszámolandó értékcsökkenésnek a bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - maradványérték megállapítása esetén a maradványértékkel csökkentett bekerülési értékhez (bruttó értékhez) - vagy a nettó értékhez (a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett bruttó értékhez) viszonyított arányát, vagy a bekerülési értéknek a teljesítménnyel arányos összegét, illetve az értékcsökkenés évenkénti abszolút összegét az egyedi eszköz várható használata, ebbıl adódó élettartama, fizikai elhasználódása és erkölcsi avulása, az adott vállalkozási tevékenységre jellemzı körülmények figyelembevételével kell megtervezni, és azokat a nyilvántartásokon történı rögzítést követıen a rendeltetésszerő használatbavételtıl, az üzembe helyezéstıl kell alkalmazni. Az üzembe helyezés idıpontja az eszköz szokásos tevékenység keretében történı rendeltetésszerő hasznosításának a kezdı idıpontja. Az üzembe helyezést minden esetben hitelt érdemlı módon dokumentálni kell a jelen számviteli politika 8. pontjában meghatározott módon. Az értékcsökkenést negyedévenként az éves szintő leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelıen, idıarányosan kell elszámolni. Az épület beruházásoknál a mőszaki paraméterek alapján meg kell határozni, hogy az adott eszköz hosszú, közép vagy rövid élettartamú szerkezettel rendelkezik-e. Ennek meghatározása a mőszaki ügyintézı feladata. Meg kell határozni és évenként felül kell vizsgálni azoknak az eszközöknek a körét, amelyek az értékükbıl a használat során nem veszítenek, vagy amelyek értéke különleges helyzetükbıl, egyedi mivoltukból adódóan évrıl évre nı. Ezt minden esetben írásban dokumentálni kell. Ennek meghatározásáért, és írásban történı dokumentálásáért a pénzügyi csoportvezetı felelıs. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának részletes szabályait az értékelési szabályzat tartalmazza. 6.3.1. A 2014. január 1-jét megelızıen üzembe helyezett, használatba vett eszközök korábban megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsa A Hivatal az Áhsz. 56. (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel a 2014. január 1-jét megelızıen üzembe helyezett, használatba vett eszközök után az értékcsökkenés elszámolását az új Áhsz. elıírási szerint alkalmazza. 6.4. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai A Hivatal terven felüli értékcsökkenést kizárólag év közben az Szt. 53. (1) bekezdés b) és c) pontjai alapján számolhat el. 21

6.5. Értékvesztés elszámolása A Hivatalnál az értékvesztés elszámolásának részleteses szabályait az értékelési szabályzat rögzíti. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, készletek és követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentıs összegőnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot. 6.6. Értékhelyesbítés elszámolása A Hivatalnál az értékhelyesbítés elszámolásának részleteses szabályait az értékelési szabályzat rögzíti. 7. Kis értékő készletek, követelések, behajthatatlan követelések 7.1. Fajlagosan kis értékő készletek nagysága Intézményünknél fajlagosan kis értékő készletnek minısül minden olyan eszköz, melynek könyv szerinti értéke nem haladja meg a 200 000 forintot. Az érték megállapításánál tekintettel kell lenni az intézmény nagyságára, a Szt. 56. (3) bekezdésében foglalt elıírásokra. 7.2. Kis összegő követelések minısítése Intézményünk kis összegő követelésnek tekinti azt a követelést, melynek összege nem haladja meg 100.000 forintot. 7.3. Behajthatatlan követelés a) a számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. (4) bekezdés 10. pont a)-d), f) és g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthetı behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, b) - a központi költségvetésrıl szóló törvényben meghatározott kis összegő követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és c) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhetı fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel. 8. Immateriális jószág, tárgyi eszköz üzembe helyezésének dokumentálása Mind a saját elıállítású, mind a külsı szállítótól beszerzett immateriális jószág és tárgyi eszköz üzembe helyezésérıl (használatbavételérıl) a szabályzat 1. sz. mellékletét képezı tartalommal üzembe helyezési okmányt kell kiállítani. Az üzembe helyezési okmánynak a következı adatokat kell tartalmaznia: Nyilvántartás éve, eszköz megnevezése és azonosító száma Iktatószám Üzembe helyezési okmány kelte, száma Állományba-vételi bizonylat száma 22

A beruházás megvalósításának módja Az eszköz üzemeltetésének helye Az üzembe helyezés idıpontja Az üzembe helyezés megtörténtének dokumentálásáért a pénzügyi csoportvezetı felelıs. Az üzembe helyezési okmányokról évszámmal ellátott nyilvántartást kell vezetni a szabályzat 2. sz. mellékletében található tartalommal. Az üzembe helyezési okmányok nyilvántartásának vezetéséért a pénzügyi csoportvezetı felelıs. 9. A leltározás során talált eltérések kompenzálásának, a káló elszámolásának szabályai a) Kompenzáció alkalmazása Kompenzációt az önkormányzat nem alkalmaz. b) Káló elszámolásának rendje Kálóként elszámolható hiány mértékét forintértékben vagy mennyiségi egységben kell meghatározni. A káló számításának alapja és módja a következı: Készlet megnevezése Káló mértéke érték (forint) alapján % Káló mértéke mennyiségi egység alapján % Hiány számításának módszere 1 2 3 4 Könyvtári könyvek A viszonyítás alapja az év eleji nyitó érték, vagy mennyiség + az évközi beszerzés értéke, vagy mennyisége A könyvtári könyvek esetén a kálóra vonatkozóan a könyvtári állomány ellenırzésérıl (leltározásáról) és az állományból történı törlésrıl szóló szabályzat kiadásáról szóló 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM együttes rendelet 23. -a tartalmaz kötelezı elıírásokat. Nem számolható el káló a következı eszköz után: muzeális értékő eszközök után. 10. A mérlegben értékben nem szereplı, használt és használatban lévı eszközök és források leltározásának módja A mérlegben értékben nem szereplı, használt és használatban lévı készletekrıl mennyiségi nyilvántartást kell vezetni. 23