3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 69 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések A középiskolák objektív összehasonlítására alkalmas adatok összegyűjtésére és feldolgozására irányuló többéves kutatás részeként az 1999/2000-es tanév óta minden évben, legutóbb 2005-ben 15, felkértünk a középiskolákat, hogy minden 9. évfolyamot elkezdő középiskolai tanulóval töltessenek ki egy kérdőívet, amelyből egyrészt következtetni lehet a tanulók szociális körülményeire, másrészt az általános iskolai tanulmányi eredményeire. A felmérések célja az volt, hogy összefüggéseket keressünk a középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók helyzete (bemeneti adatok) és az azt elvégzők eredményességi mutatói (kimeneti adatok) között azért, hogy e két adatsor viszonyából következtetéseket vonhassunk le a tanulók fejlődésére, az iskolák munkájára. A BEÉRKEZETT KÉRDŐÍVEK SZÁMA ÉS MEGOSZLÁSA A kérdőívet visszaküldő iskolák aránya 75 93% között változott a felmérés hat évében Az 1999/2000- es tanévi vizsgálat során a fővárosi iskolák viszonylag nagy arányban tagadták meg a válaszadást, az utolsó öt évben ez a helyzet javult. A kérdőívek kitöltése természetesen nem volt kötelező, és név nélkül történt. Mindezt figyelembe véve a válaszadási arány jónak mondható. A következő táblázatokból látható, hogy egyik dimenzió mentén sincs nagyon nagy különbség a válaszadás szempontjából az egyes iskolatípusok között. 65. táblázat A kérdőívet visszaküldő iskolák aránya a képzés típusa szerint Iskolatípus 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 9. évfolyammal rendelkező középiskolák száma Gimnázium 343 351 358 367 373 375 Szakközépiskola 448 444 448 454 447 450 Vegyes középiskola 158 157 157 156 155 155 Összesen 949 952 963 977 975 980 A kérdőívet visszaküldő iskolák száma Gimnázium 240 276 281 321 336 327 Szakközépiskola 343 367 378 416 420 420 Vegyes középiskola 127 136 143 145 151 149 Összesen 710 779 802 882 907 896 A kérdőívet visszaküldő iskolák aránya (%) Gimnázium 25,3 29,0 29,2 32,9 34,5 33,4 Szakközépiskola 36,1 38,6 39,3 42,6 43,1 42,9 Vegyes középiskola 13,4 14,3 14,8 14,8 15,5 15,2 Összesen 74,8 81,8 83,3 90,3 93,1 91,4 15 A 2006. évi felmérés is megtörtént, ennek értékelése folyamatban van, és azt a jövő évi kötet tartalmazza majd.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 70 70 A középiskolai munka néhány mutatója 2005 66. táblázat A kérdésekre válaszoló tanulók aránya a kérdőívet visszaküldő iskolákban Tanév A kérdőíveket kitöltő tanulók aránya (%) 90,0 felett 80,0 89,9 70,0 79,9 60,0 69,9 50,0 59,9 40,0 49,9 40,0 alatt 1999/2000 56,8 27,6 6,6 4,2 2,1 1,5 1,1 2000/2001 63,6 24,9 5,8 3,0 1,9 0,4 0,4 2001/2002 60,7 29,2 6,2 2,2 1,0 0,2 0,4 2002/2003 56,8 31,3 7,9 2,8 0,7 0,1 0,3 2003/2004 49,9 36,3 8,2 2,3 1,7 0,9 0,8 2004/2005 24,7 30,1 19,1 13,5 7,3 3,2 2,1 67. táblázat A kérdőívet visszaküldő iskolák fenntartók szerint megoszlása Iskolafenntartó 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % Megyei önkormányzat 190 26,8 218 28,0 227 28,3 233 26,4 241 26,6 239 26,7 Települési önkormányzat 412 58,0 425 54,6 442 55,0 483 54,8 480 52,9 468 52,2 Központi költségvetés 29 4,1 33 4,1 33 4,2 34 3,9 36 4,0 38 4,2 Egyház, felekezet 54 7,6 65 8,4 68 8,5 79 9,0 87 9,6 84 9,4 Alapítvány 15 2,1 22 2,8 18 2,2 32 3,6 38 4,2 43 4,8 Egyéb 10 1,4 16 2,1 14 1,7 21 2,4 25 2,8 24 2,7 Összesen 710 100,0 779 100,0 802 100,0 882 100,0 907 100,0 896 100,0 68. táblázat A kérdőívet visszaküldő iskolák megoszlása településtípusonként Településnagyság 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % iskola % Budapest 96 13,5 167 21,4 174 21,7 206 23,4 213 23,5 211 23,5 100 000 felett 153 21,5 151 19,4 145 18,1 161 18,3 167 18,4 167 18,6 50 001 100 000 118 16,6 112 14,4 119 14,8 124 14,1 123 13,6 119 13,3 25 001 50 000 110 15,5 103 13,2 111 13,8 114 12,9 119 13,1 119 13,3 10 001 25 000 143 20,1 150 19,3 151 18,8 167 18,9 174 19,2 173 19,3 5 001010 000 67 9,4 72 9,2 73 9,1 75 8,5 75 8,3 70 7,8 1001 5 000 21 3,0 21 2,7 26 3,2 27 3,1 32 3,5 31 3,5 5 000 alatt 2 0,3 3 0,4 3 0,4 8 0,9 4 0,4 6 0,7 Összesen 710 100,0 779 100,0 802 100,0 882 100,0 907 100,0 896 100,0 Az eredményességi mutatók (felvételi írásbeli átlaga, felvételi arány) szerinti iskolasorrendek és a válaszoló iskolák aránya között nincs összefüggés, azaz a válaszadást nem befolyásolta, hogy az adott iskola hol helyezkedik el a különböző iskolasorrendekben. A felmérések során 1 007 iskola legalább egy alkalommal visszaküldte a kitöltött kérdőíveket, legalább kétszer válaszolt 959 iskola, legalább háromszor válaszolt 910 iskola, legalább négy alkalommal 846 iskola, legalább öt alkalommal 743 iskola és mind a hat alkalommal 508 intézmény tette ezt meg. Mindössze 5 olyan iskoláról tudunk, akik mindig tartózkodtak a válaszadástól. Mindezek alapján a felmérés reprezentációja megfelelő, a leszűrt tanulságok jól megalapozottnak tekinthetők.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 71 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 71 A KÖZÉPISKOLAI TANULMÁNYAIKAT ELKEZDŐ TANULÓK VIZSGÁLT JELLEMZŐI A 9. évfolyamosoknak kiküldött kérdőívből az alábbiakat tudtuk meg a tanulókról: lakóhelyük és általános iskolájuk településnagyságát; szüleik iskolai végzettségét; a munkanélküli szülők és az általános iskolában rendszeres nevelési segélyben részesülők számát; 8 tantárgy általános iskolai tanulmányi eredményeit; az iskolai keretek közötti, illetve az azon kívüli nyelvtanulás időtartamát; az utolsó két felmérés során a középiskola első félévében elért tanulmányi eredményeket. 16 A továbbiakban a fenti információk alapján kialakított mutatók alapján elemezzük a 9. évfolyamosok helyzetét. Az egyes iskolák 2001-2005. évekre vonatkozó adatai a 3. mellékletben láthatók. A középiskolai tanulók összetétele a lakóhely településmérete szerint A kérdőív adatai alapján a középiskolában továbbtanulók vizsgálhatóak születési helyük, lakóhelyük és/vagy általános iskolájuk településének lélekszáma szerint is. A 2000. évi felmérés értékelésekor a születési hely szerinti vizsgálat nem vált be, hiszen a kistelepülésen lakó szülők gyermekei nagy többségükben egy közeli nagyobb település kórházában születtek, ezért 2001-től kezdődően a felmérésben a lakóhelyre kérdeztünk rá. 69. táblázat A válaszoló kilencedikesek aránya születési, lakóhelyük* és általános iskolájuk székhelyének nagysága szerint, 1999/2000 2004/2005 (%) Településnagyság Év Buda- 100 000 50 000 25 000 10 000 5 000 5 000 pest felett 100 000 49 999 24 999 9 999 alatt Lakóhely 2001 15,2 12,7 8,1 8,4 15,5 10,2 30,0 Lakóhely 2002 14,1 12,2 8,3 8,7 15,7 10,0 30,9 Lakóhely 2003 14,9 12,7 8,0 8,2 15,1 10,4 30,7 Lakóhely 2004 14,4 11,9 8,1 8,8 15,8 10,1 31,0 Lakóhely 2005 14,0 12,3 7,6 8,8 15,6 10,3 31,5 Általános iskola székelye 2000 10,2 16,1 10,3 10,9 16,8 9,6 26,1 Általános iskola székhelye 2001 16,4 14,2 9,4 9,4 16,5 10,0 24,1 Általános iskola székhelye 2002 15,3 13,8 9,7 9,9 16,8 9,9 24,7 Általános iskola székhelye 2003 16,1 14,1 9,2 9,3 15,5 9,6 26,2 Általános iskola székhelye 2004 15,7 13,8 9,6 10,2 16,9 9,7 24,2 Általános iskola székhelye 2005 16,5 15,4 9,6 11,3 17,8 10,6 29,3 *A lakóhely, illetve az általános iskola székhelyére válaszolók aránya azért is eltérhet, mert csak a Magyarországon született, illetőleg a hazai általános iskolákban végzők adatait dolgoztuk fel. 70. táblázat A lakosság és az általános iskolások száma és aránya településméret szerint, 1999/2000 2004/2005 (%) Település Telepü- Lakosság Lakosság Az általános iskolai tanulók aránya** (%) lélekszáma lések száma* számszáma* aránya* 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 Budapest 1 1 811 552 18,0 10,2 16,2 15,3 16,1 15,7 15,0 100 000 felett 8 1 141 758 11,4 16,1 14,2 13,8 14,1 13,8 13,9 50 000 100 000 12 749 687 7,5 10,3 9,4 9,7 9,2 9,6 8,7 16 A kérdőívekből arról is kaptunk információt, hogy a válaszadó tanuló általános iskolai tanulmányai során hány szakkör munkájában vett részt. Korábbi köteteinkben az erre vonatkozó adatokat is közöltük. Ez alkalommal egyrészt terjedelmi okokból, másrészt amiatt, hogy a szakkörökkel kapcsolatos mutatók csak elvétve mutattak kapcsolatot bármely más indikátorral, kihagytuk ezeket.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 72 72 A középiskolai munka néhány mutatója 2005 Település Telepü- Lakosság Lakosság Az általános iskolai tanulók aránya** (%) lélekszáma lések száma* számszáma* aránya* 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 25 000 49 999 25 814 594 8,1 10,9 9,4 9,9 9,3 10,2 10,2 10 000 24 999 90 1 386 661 13,8 16,8 16,5 16,8 15,5 16,9 16,1 5 000 9 999 138 959 069 9,6 9,6 10,0 9,9 9,6 9,7 9,6 5 000 alatt 2 861 3 179 903 31,7 26,1 24,2 24,6 26,2 24,2 26,5 Összesen 3 135 10 043 224 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 *A KSH 2000. január elsejei adatai szerint. ** A kérdőívet kitöltő tanulók körében. 60. megállapítás A kérdőíveket beküldő középiskolákban továbbtanulók településtípusonkénti számaránya nem hasonlítható össze közvetlenül a lakosság számarányával, mert az iskolahálózat nem lakosságarányos, és eltérő volt a válaszadás mértéke is. Ha azonban a beküldő iskolák arányszámát figyelembe vevő átszámítást elvégezzük, kiderül, hogy míg az 5000 főnél kisebb településeken él a magyar lakosság közel egyharmada, ezek általános iskoláiból csak a tanulók kevesebb, mint egynegyede tanul tovább a középiskolákban. Az egyes településtípusok középiskolái összehasonlíthatóak abból a szempontból is, hogy diákjaik milyen nagyságú településeken laknak, illetve tanultak. 71. táblázat A településtípusok iskoláiban tanuló diákok megoszlása lakóhelyeik településeinek összetétele szerint, 2000/2001-2004/2005 Középiskola településmérete Év Iskolák száma A 9. évfolyamosok lakóhelyének települése (%) Budapest 100 ezer 50 100 25 50 10 25 5 10 5 ezer fő fő felett ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő alatt Budapest 2001 170 71,8 0,1 2,0 1,7 9,8 7,0 7,6 2002 176 69,2 0,2 2,4 2,1 9,9 7,9 8,3 2003 208 69,8 0,2 2,2 1,8 9,7 8,3 7,9 2004 241 66,6 0,2 2,4 2,8 11,7 8,4 8,0 2005 213 70,3 0,3 2,4 3,9 10,4 6,2 6,4 Nagyvárosok 2001 151 0,1 52,7 0,4 2,5 6,4 8,2 29,8 2002 145 0,1 52,6 0,2 2,7 6,3 8,3 29,8 2003 162 0,1 52,1 0,3 2,4 6,0 8,6 30,5 2004 171 0,1 51,3 0,3 2,4 6,0 8,5 31,3 2005 168 0,1 57,8 0,4 2,4 5,6 7,9 25,7 Közepes városok 2001 111 0,1 0,2 46,6 1,7 8,0 6,5 36,9 2002 118 0,1 0,2 45,5 1,6 8,2 6,2 38,2 2003 121 0,1 0,1 45,8 1,7 7,1 6,1 39,1 2004 125 0,1 0,1 45,8 1,5 7,8 5,2 39,5 2005 119 0,1 0,2 52,3 2,0 8,3 5,8 31,3 Kisvárosok 2001 104 0,4 0,8 0,3 48,0 7,5 7,1 35,9 2002 112 0,3 0,8 0,3 49,0 6,7 6,7 36,2 2003 115 0,4 0,8 0,3 49,0 6,7 7,5 35,1 2004 126 0,5 0,7 0,4 49,0 6,8 7,7 34,9 2005 120 0,4 1,2 0,3 56,1 6,4 6,6 28,9
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 73 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 73 Középiskola A 9. évfolyamosok lakóhelyének települése (%) településmérete Év Iskolák Budapest 100 ezer 50-100 25-50 10-25 5-10 5 ezer fő száma fő felett ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő ezer fő alatt Legkisebb 2001 150 1,2 0,3 1,6 1,6 50,2 9,6 35,5 városok 2002 151 0,8 0,4 1,6 1,5 49,7 9,2 36,7 2003 168 1,3 0,3 1,4 1,4 48,6 9,2 37,8 2004 177 1,1 0,3 1,7 1,7 49,1 9,0 37,1 2005 173 1,0 0,4 1,7 1,6 53,0 8,4 33,8 Kistelepülések 2001 96 0,4 1,6 1,9 3,1 8,5 34,7 49,8 (10 ezer alatt) 2002 102 0,7 2,2 2,0 3,1 8,0 33,1 51,0 2003 108 0,5 2,1 2,1 3,2 8,0 34,5 49,6 2004 112 0,4 2,1 2,0 3,0 8,5 32,7 51,3 2005 108 0,5 2,7 2,4 3,3 8,1 35,2 47,9 61. megállapítás Az egyes középiskolák diákok lakóhelye szerinti tanulói összetétele adataink alapján stabilnak látszik, az egyes települési kategóriákba tartozók aránya a vizsgált évek során lényegében nem változott. A főváros középiskoláinak tanulói 67 72%-ban Budapesten laknak, átlagosan 13 16%-uknak a tízezer lakosnál kisebb településeken van az állandó lakhelye, mintegy 10 12%-uknak a szülei 10 25 ezer lakosú város polgárai, a többiek nagyobb települések lakói. Az látható tehát, hogy 13 22 olyan középiskola küldte be a kérdőíveket, amelyben a tanulóknak több mint 92 93%-a a fővárosban lakik, ezekbe a többi tanuló kisvárosokból, falvakból jár be. A fővárosi iskolák 30%-a tanulóinak több mint 90%-a fővárosi lakos, az iskolák 20%-a tanulóinak 80 90%-a lakik Budapesten. Az iskolák 22%-a olyan, hogy tanulóinak 20-30%-a, 16%-a olyan, hogy tanulóinak 30 40%-a, 10%-a olyan, hogy tanulóinak 40 50%-a vidéki. Mintegy 6-8 olyan budapesti középiskola van, ahol a tanulók több mint fele más településről jár be. A százezer lakos feletti nagyvárosok tanulóinak 52-58%-a helyben lakik, 3%-uk a 25 100 ezer lakosú városokból, 15%-uk az 5 25 ezer lakosú kisvárosokból, 26 30%-uk a kis falvakból jár be. A közepes városok (50 100 ezer lakos) tanulóinak 46-52%-a helyben lakik, 14 15%-uk a kisebb városokból, 31 39%-uk a kis falvakból jár be. A kisvárosok (25 50 ezer lakos) tanulóinak 48 49%-a helyben lakik, 13 14%-uk a kisebb városokból, 35 36%-uk a kis falvakból jár be. A legkisebb városok (10 25 ezer lakos) tanulóinak 50-53%-a helyben lakik, 8-10%-uk az 5 10 ezer lakosú településekből, 34-38%-uk a kis falvakból jár be. A kisebb települések (tízezer lakos alatt) iskoláiba járó tanulók harmada helyben lakik, közel fele a kis falvakból jár be. A TANULÓK SZÜLEINEK ISKOLAI VÉGZETTSÉGE A tanulók szüleinek legmagasabb iskolai végzettségét egy olyan mutatóval kategorizáltuk, amely a tanulással eltöltött évek számára épül. E mutatót úgy számítottuk, hogy az általános iskolát 4, illetve 8, a szakmunkásképzőt 11, a gimnáziumi érettségit 12, a szakközépiskola elvégzését (technikusi oklevél) 13, a főiskolai diplomát 16, az egyetemi diplomát 17 évvel vettük figyelembe.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 74 74 A középiskolai munka néhány mutatója 2005 72. táblázat A kérdőívet kitöltő tanulók szüleinek legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlása, 1999/2000 2004/2005 (%) Befejezetlen Szülő Év általános iskola 8 Szakmunkás- Gimnáziumi Összes Technikus Főiskola Egyetem általános képző érettségi válasz Apa 2000 0,1 5,6 37,7 26,8 8,2 11,3 10,3 100,0 2001 0,0 5,0 35,2 27,7 8,1 12,5 11,5 100,0 2002 0,0 5,2 35,7 28,0 8,1 12,1 10,8 100,0 2003 0,2 5,1 33,8 29,0 7,9 12,3 11,8 100,0 2004 0,2 5,4 32,4 30,2 7,9 12,1 11,8 100,0 2005 0,2 5,7 33,0 29,5 7,8 12,3 11,5 100,0 Anya 2000 0,1 10,9 21,5 24,3 18,5 17,6 7,0 100,0 2001 0,1 9,5 20,1 24,4 18,8 19,1 8,1 100,0 2002 0,1 9,9 20,5 24,8 18,1 19,0 7,6 100,0 2003 0,2 9,2 18,8 26,9 16,9 19,1 8,7 100,0 2004 0,2 9,3 18,2 27,5 16,3 19,4 8,9 100,0 2005 0,3 9,3 18,7 27,2 15,9 19,6 9,1 100,0 A tanulók szüleinek iskolai végzettség szerinti megoszlása az anyák adatait vizsgálva enyhe elmozdulást mutat, az apákhoz képest nagyobb mértékben nő a magasabb végzettségűek aránya. Ugyanakkor változatlanul igen nagy a különbség a középiskolák között a középiskolák 9. évfolyamos tanulóik szüleinek átlagos iskolai végzettsége szempontjából. 73. táblázat A középiskolák száma és aránya a tanulók szüleinek átlagos iskolázottsági mutatója szerint, 1999/2000 2004/2005 Mutató (év) 16,0 felett 15,0 16,0 14,0 14,9 13,0 13,9 12,0 12,9 11,0 11,9 10,0 10,9 10,0 alatt Öszszesen Apa 2000 7 20 70 104 243 235 29 2 710 2001 13 32 87 129 269 234 18 1 783 2002 12 40 80 124 293 238 16 1 804 2003 6 33 56 147 254 344 42 0 882 2004 17 33 99 148 343 304 40 2 986 2005 10 41 81 131 274 313 47 4 901 Anya 2000 5 24 71 117 222 215 54 2 710 2001 5 39 99 136 256 209 38 1 783 2002 8 39 97 152 251 217 39 1 804 2003 9 34 63 144 272 299 66 6 893 2004 10 47 112 164 328 257 65 3 986 2005 8 45 109 151 251 269 58 10 901 Apa (%) 2000 1,0 2,8 9,9 14,7 34,2 33,1 4,1 0,3 100,0 2001 1,7 4,1 11,1 16,5 34,4 29,8 2,3 0,1 100,0 2002 1,5 5,0 10,0 15,4 36,4 29,6 2,0 0,1 100,0 2003 0,7 3,7 6,3 16,6 28,7 38,9 4,8 0,0 100,0 2004 1,7 3,3 10,0 15,0 34,8 30,8 4,1 0,2 100,0 2005 1,1 4,6 9,0 14,5 30,4 34,7 5,2 0,4 100,0 Anya (%) 2000 0,7 3,4 10,0 16,5 31,3 30,3 7,6 0,3 100,0 2001 0,6 5,0 12,6 17,4 32,7 26,7 4,9 0,1 100,0 2002 1,0 4,9 12,1 18,9 31,2 27,0 4,9 0,1 100,0
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 75 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 75 Mutató (év) 16,0 felett 15,0 16,0 14,0 14,9 13,0 13,9 12,0 12,9 11,0 11,9 10,0 10,9 10,0 alatt Öszszesen Anya (%) 2003 1,0 3,8 7,1 16,3 30,8 33,8 7,5 0,7 100,0 2004 1,0 4,8 11,4 16,6 33,3 26,1 6,6 0,3 100,0 2005 0,9 5,0 12,1 16,8 27,9 29,9 6,4 1,1 100,0 62. megállapítás A számok megoszlásából látható, hogy az országban csak néhány középiskola van, ahol a kilencedikesek szüleinek átlagos iskolázottsága tíz év alatt marad (a szülők jelentős része 8 általánosnál kevesebbet végzett), az iskolák átlagosan 32 41%-ában a szülők átlagos iskolázottsága 12 év alatt (érettséginél kevesebb) marad. A középiskolák harmadában a szülők átlagos iskolázottsága tizenkét év (érettségi), további 31 32%-ában a szülők iskolai végzettsége e szint felett van. Ezek közül 40 50 középiskola olyan (az iskolák 5%-a), ahol a 9. évfolyamos tanulók szüleinek átlagos iskolázottsága meghaladja a 15 évet, tehát többségük diplomás. 74. táblázat Korrelációs együtthatók (az összefüggés mértéke) a lakóhely, az általános iskola székhelyének települési mutatója 17 és a szülők iskolázottsága között (a hat felmérésben átlagosan) Iskolázottság Az általános iskola települése Lakóhely Apa 0,64 0,61 Anya 0,62 0,59 Szülők 0,63 0,60 N=982 iskola 63. megállapítás A fenti táblázat adataiból látható, hogy az általános iskola településmutatója némileg szorosabban függ össze a szülők iskolázottságával, mint a lakóhelyé. A hat év felmérésének adatai is azt igazolják, hogy a nagyobb településeken a szülők átlagos iskolázottsága magasabb, mint a kisebbeken. A TANULÓK ANYAGI HÁTTERE A kitöltött kérdőívek alapján három mutató képezhető, amelyek a középiskolák tanulóinak anyagi helyzetével kapcsolatosak. Ezek a munkanélküli szülők aránya, az általános iskolában rendszeres nevelési segélyben részesülő tanulók aránya, illetve az általános iskolában ingyenes étkeztetést kapó diákok aránya. A 2000. évi felmérés alapján kiderült, hogy az ingyenes étkeztetés vizsgálata nem ad valós összefüggéseket a többi tényezővel, ezért a következő négy évben már az erre vonatkozó kérdést nem tettünk fel. 17 A településmutató értékei: főváros=7; a 100 ezer lakos feletti városok=6, az 50 100 ezer lakosú városok=5, a 25 50 ezer lakos közötti települések=4, a 10 25 ezer lakosú települések=3; az 5 10 ezer lakosú települések=2, 5000 fő alatti települések=1.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 76 76 A középiskolai munka néhány mutatója 2005 75. táblázat A 9. évfolyamos tanulók anyagi hátterét leíró mutatók alapadatai, 1999/2000 2004/2005 Munkanélküli apa Munkanélküli anya Nevelési segélyt kapott Válaszolt 2000 61 414 61 414 56 553 2001 69 412 69 412 69 412 2002 71 184 71 184 71 184 2003 76 516 76 516 76 516 2004 76 671 75 385 68 046 2005 69 376 69 376 69 376 Igennel válaszoló 2000 8 910 10 974 14 263 tanuló (fő) 2001 5 478 7 969 15 626 2002 5 373 8 053 15 567 2003 7 105 10 379 14 069 2004 6 860 10 964 14 661 2005 9 758 14 017 16 331 Igennel válaszoló 2000 14,5* 17,9* 25,2 tanuló (%) 2001 7,9 11,5 22,5 2002 7,6 11,3 21,8 2003 9,3 13,6 18,4 2004 9,1 14,3 21,5 2005 14,1 20,2 23,5 * A 2000. évben feltett kérdés eltér a későbbiektől, így a válaszok nem hasonlíthatók össze a többivel. 64. megállapítás A munkanélküli szülők aránya 2001 és 2005 között emelkedő irányzatú. Az általános iskolában nevelési segélyben részesülők aránya 2000 és 2003 között csökkent, 2004-től emelkedett. 76. táblázat A középiskolák száma és aránya a munkanélküli szülők és a nevelési segélyben részesülő tanulók aránya szerint, 1999/2000 2004/2005 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % Munkanélküli szülők aránya 0 3 0,4 10 1,3 7 0,9 6 0,7 11 1,2 5 0,6 0,1 10,0 158 22,3 431 55,0 479 59,6 412 46,6 408 44,8 139 15,4 10,1 20,0 333 46,9 285 36,4 272 33,8 362 41,0 366 40,2 464 51,5 20,1 30,0 176 24,8 52 6,6 44 5,5 83 9,4 103 11,3 224 24,9 30,1 40,0 37 5,2 3 0,4 2 0,2 18 2,0 20 2,2 53 5,9 40,0 felett 3 0,4 1 0,1 3 0,3 2 0,2 16 1,8 Összesen 710 100,0 782 100,0 804 100,0 884 100,0 910 100,0 901 100,0 Nevelési segélyben részesülők aránya 0 4 0,6 4 0,5 12 1,5 14 1,6 23 2,5 8 0,9 0,1 10,0 97 13,6 128 16,3 138 17,2 200 22,6 136 14,9 58 6,4 10,1 20,0 189 26,5 234 29,9 262 32,6 317 35,9 309 34,0 252 28,0 20,1 30,0 162 22,7 194 24,8 207 25,7 207 23,4 256 28,1 282 31,3 30,1 40,0 113 15,8 122 15,6 97 12,1 100 11,3 102 11,2 157 17,4 40,1 50,0 73 10,3 66 8,4 58 7,2 27 3,1 49 5,4 89 9,9
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 77 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 77 1999/2000 2000/2001 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % Iskola % 50,1 60,0 45 6,3 20 2,6 18 2,2 14 1,6 24 2,6 33 3,7 60,1 70,0 13 1,8 8 1,0 7 0,9 2 0,2 3 0,3 12 1,3 70,0 felett 17 2,4 7 0,9 5 0,6 3 0,3 8 0,9 10 1,1 Összesen 713 100,0 783 100,0 804 100,0 884 100,0 910 100,0 901 100,0 65. megállapítás A táblázatból kitűnik, hogy mind a munkanélküli szülők aránya, mind a nevelési segélyben részesülők aránya tekintetében jelentős mértékű a középiskolák közötti különbség. A 2001 2004. évi felméréseket tekintve: míg az iskolák 48 61%-ban a szülők munkanélküliségi aránya 10% alatt marad, addig az iskolák 6 14%-ában meghaladja a 20%-ot. A nevelési segélyt tekintve: míg az iskolák 12 24%-ában olyan tanulók kerülnek a 9. évfolyamra, akiknek kevesebb, mint 10%-a szorult nevelési segélyre, addig az iskolák 5 20%-ában a tanulók több mint 40%-a vett igénybe nevelési segélyt. 2005-ben csökkent mind az alacsony munkanélküliségi arányú iskolák, mind a kevés nevelési segélyben részesülő tanulók aránya, ugyanakkor megnőtt a magas munkanélküliségi arányúaké és nevelési segélyben részesülőké. Ennek tanulságait csak a következő évek adatai alapján lehet majd levonni. A szülők munkanélküliségi aránya és a nevelési segély igénybevétele szoros összefüggésben van egymással. Az öt legutóbbi felmérés alapján a nevelési segélyben részesítettek aránya és az apák munkanélküliségi aránya közötti korrelációs együttható 0,73, illetőleg az anyák munkanélküliségi aránya esetében 0,72. 77. táblázat A munkanélküli szülők, illetve a nevelési segélyben részesülő tanulók arányának összefüggése a településmutatókkal és a szülők iskolázottságával (a hat felmérésben átlagosan) Korrelációs együtthatók Az anyagi helyzetet jellemző mutatók Települési mutatók Iskolázottsági mutatók Lakóhely Iskola Apa Anya Szülők Munkanélküli apák aránya 0,45 0,46 0,64 0,66 0,65 Munkanélküli anyák aránya 0,45 0,46 0,67 0,71 0,69 Nevelési segélyben részesülők aránya 0,33 0,34 0,63 0,66 0,65 N=982 iskola 66. megállapítás A munkanélküliségi arány és a nevelési segélyben való részesülés nincs szoros összefüggésben a lakóhely és az általános iskola településének nagyságával, de meglehetősen szoros az összefüggésük a szülők iskolázottságával. A KÖZÉPISKOLÁT KEZDŐ DIÁKOK ÁLTALÁNOS ISKOLAI TANULMÁNYI EREDMÉNYEI Az általános iskola 8. évfolyamán elért eredményeket nyolc tantárgyból (magyar, történelem, idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia és földrajz) vizsgáljuk, és figyelembe vesszük e jegyek átlagát is.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 78 78 A középiskolai munka néhány mutatója 2005 78. táblázat A kilencedikesek általános iskolai 8. évfolyam év végi átlageredményei, 1999/2000 2004/2005 Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tanulók Jegyek Tantárgy száma átlaga száma átlaga száma átlaga száma átlaga száma átlaga száma átlaga 2000 2000 2001 2001 2002 2002 2003 2003 2004 2004 2005 2005 Magyar 59 841 4,16 67 372 3,94 69 216 3,89 74 551 3,88 72 083 4,05 65 594 3,87 Történelem 60 071 3,93 67 547 3,91 69 355 3,86 74 730 3,85 72 283 3,86 65 797 3,85 Idegen nyelv 59 746 3,95 67 262 3,96 69 117 3,91 74 479 3,89 72 118 3,89 64 980 3,89 Matematika 60 158 3,73 67 588 3,69 69 294 3,65 74 801 3,63 72 531 3,64 65 861 3,61 Fizika 59 913 3,73 67 194 3,73 68 968 3,69 74 447 3,67 71 878 3,66 65 324 3,65 Kémia 59 989 3,68 67 258 3,65 69 067 3,61 74 479 3,59 72 021 3,59 65 425 3,61 Biológia 59 866 4,03 67 135 4,01 68 877 3,96 74 256 3,94 71 397 3,94 64 998 3,93 Földrajz 59 321 3,97 67 146 3,96 69 009 3,91 74 277 3,90 71 585 3,89 65 213 3,92 Átlag 58 863 3,90 67 313 3,86 69 112 3,81 74 503 3,79 71 987 3,82 65 399 3,79 67. megállapítás Figyelemre méltó, hogy a hat tanév 8. évfolyamos tantárgyi átlagai nem térnek el lényeges mértékben bár enyhén csökkenek a maximális különbség 0,12. Ez alól a magyar nyelv és irodalom jelent kivételt, ennek 2000. évi átlaga kiugróan magas volt. Ezekből az átlagokból érdekes következtetések vonhatók le a tantárgyak osztályozási gyakorlatára nézve. Általános iskoláinkban magasabb az összes jegyek átlagánál a biológia, a magyar nyelv és irodalom, a földrajz és az idegen nyelvek átlagos eredménye, az összes jegyek átlaga körül van a történelemé, és legalacsonyabb a reáltárgyak (kémia, matematika és fizika) átlaga. Szinte hihetetlen, hogy a matematika és a fizika átlaga a hat tanévben alig tér el egymástól. Ezt igazolják a korrelációs együtthatók is. 79. táblázat A tantárgyak osztályzatainak öt tanévi összesített átlagai közötti összefüggések erőssége (korrelációs együtthatók) Magyar Történelem Idegen nyelv Matematika Fizika Kémia Biológia Történelem 0,96 Idegen nyelv 0,96 0,96 Matematika 0,94 0,96 0,94 Fizika 0,94 0,96 0,95 0,98 Kémia 0,95 0,96 0,95 0,96 0,97 Biológia 0,96 0,96 0,95 0,94 0,95 0,96 Földrajz 0,95 0,96 0,95 0,95 0,95 0,96 0,97 N átlag = 996 iskola A 80. táblázatból látható, hogy igen nagy az eltérés a középiskolák között abból a szempontból, hogy a 9. évfolyamokon milyen általános iskolai átlageredményű tanulókkal kezdhetik meg az oktatást.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 79 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 79 80. táblázat Az egyes középiskolákban továbbtanuló diákok általános iskolai tantárgyi átlagainak megoszlása (%), 1999/2000 2004/2005 Osztályza- 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Együtt* 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Együtt* tok átlaga Magyar Történelem 4,50-5,00 26,5 12,3 12,5 11,2 20,3 12,9 12,7 13,3 12,5 12,2 10,9 12,6 12,3 10,0 4,00-4,49 30,0 29,3 26,2 25,7 28,7 24,2 27,7 27,9 27,5 24,0 25,0 23,7 23,3 24,2 3,50-3,99 28,8 30,7 30,4 29,6 27,0 28,0 30,0 28,1 26,7 27,7 27,0 27,0 25,9 27,5 3,00-3,49 13,0 21,7 23,8 25,0 20,6 26,1 23,4 24,4 26,9 27,7 26,6 26,6 28,3 28,5 3,00 alatt 1,7 5,9 7,2 8,5 3,4 8,8 6,1 6,4 6,4 8,5 10,5 10,2 10,1 9,8 Idegen nyelv Matematika 4,50-5,00 15,0 13,8 13,2 12,1 12,6 13,0 10,8 6,6 6,1 5,2 5,0 5,5 5,1 4,7 4,00-4,49 28,1 30,7 25,9 25,9 25,8 23,8 26,3 23,0 20,3 20,2 18,9 18,7 16,9 16,7 3,50-3,99 28,2 28,1 29,3 28,9 28,4 27,9 28,9 25,8 25,7 24,5 24,2 26,2 24,7 25,1 3,00-3,49 23,6 22,6 24,4 24,4 25,0 27,1 26,7 29,2 29,4 30,3 28,9 27,9 28,3 30,2 3,00 alatt 5,2 4,7 7,2 8,7 8,2 8,2 7,4 15,4 18,4 19,8 23,1 24,1 25,0 23,3 Fizika Kémia 4,50-5,00 6,6 6,8 7,0 6,3 6,2 6,3 5,1 5,8 5,6 4,6 4,0 5,3 5,2 3,6 4,00-4,49 23,4 22,4 20,8 20,1 18,6 18,9 19,0 21,9 18,3 18,2 17,4 17,1 16,7 16,0 3,50-3,99 26,1 26,0 24,8 24,3 26,6 23,6 25,3 24,7 26,6 25,9 23,9 24,2 22,8 25,2 3,00-3,49 28,2 28,6 29,9 28,4 27,9 30,8 30,2 30,6 30,1 30,6 31,1 29,1 32,2 32,0 3,00 alatt 15,7 16,2 17,6 20,8 20,8 20,4 20,4 17,1 19,4 20,7 23,6 24,3 23,1 23,2 Biológia Földrajz 4,50-5,00 16,2 15,5 14,2 13,1 13,2 12,1 11,5 13,8 13,4 12,0 10,5 12,2 10,7 10,3 4,00-4,49 30,0 29,3 27,0 25,3 28,2 27,4 26,1 29,2 27,8 26,3 25,9 23,0 25,0 24,1 3,50-3,99 33,7 33,3 32,1 33,5 30,4 30,4 34,9 30,5 31,6 33,0 32,1 33,6 31,6 33,2 3,00-3,49 17,2 19,4 23,7 24,3 24,3 26,4 24,3 23,6 24,9 25,0 27,4 25,1 27,7 29,0 3,00 alatt 2,8 2,6 3,0 3,7 3,9 3,6 3,2 3,0 2,3 3,7 4,1 6,2 5,1 3,3 Osztályza- Összes jegy tok átlaga 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Együtt* 4,50-5,00 11,3 9,5 8,2 7,8 8,2 8,8 7,4 4,00-4,49 25,8 26,1 24,4 23,3 24,8 21,0 22,6 3,50-3,99 30,9 29,0 29,8 27,7 28,5 27,7 29,7 3,00-3,49 26,4 29,0 29,0 30,3 27,1 32,6 30,9 3,00 alatt 5,6 6,4 8,6 10,9 11,3 10,0 9,4 *A hat felmérés összesített adatai alapján számolt érték. 68. megállapítás A középiskolák 7,4 százalékába a tanulók 4,5 feletti tanulmányi átlaggal kerülnek be, ugyanakkor 32-41 százalékában 3,5 alatt van a 9. évfolyamot kezdők általános iskolai tanulmányi eredménye. Nagyon aggasztó, hogy a 3,0 átlag alatti tanulókkal kezdő középiskolák aránya a vizsgált 6 év alatt csaknem megkétszereződött. Még súlyosabb a helyzet, ha a reáltárgyak osztályzatait vizsgáljuk. Kémiából, matematikából és fizikából a középiskolák 4-5%-a 4,5 feletti átlagú tanulókkal kezdheti meg a tanítást, ugyanakkor az iskolák 50 55%-a be kell, hogy érje 3,5-es átlagnál gyengébb tanulókkal. Sőt ezen belül az iskolák 20 23 százalékában a tanulók matematika, fizika és kémia átlaga 3,0 alatt marad.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 80 80 A középiskolai munka néhány mutatója 2005 Az is megállapítható a hat tanév adataiból, hogy évről évre nagyobb a gyenge, és csökken a kiváló osztályzatú tanulók aránya. A gyenge tanulók aránya főleg matematikából, kémiából és fizikából emelkedett, a jeles tanulóké főként magyarból, biológiából és idegen nyelvekből csökkent. 81. táblázat Az általános iskolai tantárgyak átlagainak összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, munkanélküliség arányával, a nevelési segélyben részesültek arányával (az öt felmérésben átlagosan) Korrelációs együtthatók Tantárgy Települési mutatók Iskolázottsági mutatók Munkanél- Nevelési átlaga Lakóhely Iskola Apa Anya Szülők küliség segély Magyar 0,15 0,16 0,62 0,66 0,65 0,47 0,54 Matematika 0,12 0,13 0,59 0,64 0,62 0,47 0,54 Összesen 0,16 0,17 0,64 0,69 0,67 0,49 0,57 N átlag = 982 iskola 69. megállapítás A tantárgyi átlagok összefüggése a szülők iskolázottságának éveivel meglehetősen erős, az anyák iskolázottságával erősebb, mint az apák iskolázottságával. Gyengébb az összefüggés a nevelési segéllyel és még gyengébb a munkanélküliségi aránnyal. Érdekes, hogy a szülők iskolázottságával erősebben függ össze a történelem, az idegen nyelv és a földrajz tárgyak átlaga, mint a matematikáé. A NYELVTANULÁS IDŐTARTAMA ISKOLAI KERETEK KÖZÖTT, ILLETVE AZON KÍVÜL A kérdőívekből arról is kaptunk információt, hogy a diákok az általános iskolában egy vagy két nyelvet tanultak-e, ezeket hány évig tanulták, illetőleg hogy ugyanebben az időszakban magánúton tanultak-e egy vagy két nyelvet, és mennyi ideig. 82. táblázat A 9. évfolyamosok idegennyelv-tanulásának alapadatai, 1999/2000 2004/2005 Év* Iskolán belül Iskolán kívül tanulók száma átlagosan (év) tanulók száma átlagosan (év) 2000 59 750 5,64 9 969 2,34 2001 67 871 5,98 11 730 2,39 2002 69 456 5,27 27 912 2,49 2003 75 420 5,64 12 681 2,53 2004 75 738 6,02 18 031 2,69 2005 68 346 6,47 11 403 3,05 *A 2002. évi adatok hiányosak. Az általános iskolai nyelvtanulásra vonatkozó kérdésre 2000-ben a tanulók 99,2%-a, 2001-ben 98,1%-a, 2003-ban 98,6%-a, 2004-ben 98,8%-a, 2005-ben 98,5%-a válaszolt (a többi vagy nem tanult nyelvet, vagy csak nem töltötte ki ezt a rovatot). Az iskolán kívüli nyelvtanulással kapcsolatos kérdésre 2000-ben a diákok 18,4%-a, 2001-ben 19,8%-a, 2003-ban 16,6%-a, 2004-ben 23,5%-a, 2005-ben 16,4%-a válaszolt, a többi tanuló nagy valószínűséggel nem tanult magánúton idegen nyelvet.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 81 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 81 83. táblázat A középiskolák száma és aránya a 9. évfolyamosok előzetes nyelvtanulásának átlagos évei szerint, 1999/2000 2004/2005 Nyelvtanulás Iskolák száma Iskolák aránya (%) átlagos évei 2000 2001 2002 2003 2004 2005 átlag 2000 2001 2002 2003 2004 2005 átlag Az általános iskola tantervi kereteiben 5,00 év alatt 47 318 231 103 113 22 11 6,6 40,8 28,8 11,7 12,4 2,4 1,1 5,00 5,40 év 96 188 211 178 179 50 60 13,5 24,1 26,3 20,1 19,7 5,6 5,9 5,41 5,99 év 219 216 277 403 425 223 237 30,8 27,7 34,5 45,6 46,7 24,8 23,2 6,00 6,50 év 158 51 70 161 156 238 293 22,3 6,5 8,7 18,2 17,1 26,4 28,7 6,50 év felett 190 7 14 39 37 367 419 26,8 0,9 1,7 4,4 4,1 40,8 41,1 Összesen 710 780 803 884 910 900 1020 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Magánúton 1,50 év alatt 113 109 96 30 53 85 14 15,9 14,1 11,9 3,5 5,9 9,5 1,4 1,51 1,99 év 100 184 150 86 91 49 56 14,1 23,8 18,7 10,1 10,2 5,5 5,5 2,00 2,49 év 187 244 248 222 249 168 283 26,3 31,6 30,8 26,1 27,9 18,7 28,0 2,50 2,99 év 151 160 157 243 255 195 356 21,3 20,7 19,5 28,5 28,5 21,7 35,3 3,00 év felett 159 75 153 271 246 401 301 22,4 9,7 19,0 31,8 27,5 44,7 29,8 Összesen 710 772 804 852 894 898 1010 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 70. megállapítás Mint látható, a vizsgált hat év során az 5,4 évnél rövidebb általános iskolai nyelvtanulás után felvett tanulókat képző középiskolák aránya jelentős mértékben csökkent, és ezzel párhuzamosan a 6 évnél hosszabb ideig képzőké jelentősen megnőtt. 18 Míg a középiskolák 20-30%-ában a beiratkozó diákok átlagosan több mint három évig tanultak magánúton idegen nyelvet, addig 70 iskolában a 9. évfolyamot kezdő diákok iskolán kívüli idegennyelv-tanulásának átlagos időtartama nem éri el a két évet. A korrelációs együttható ( 0,04) azt mutatja, hogy az iskolában és a magánúton tanult nyelvek tanulási időtartama közt nincs összefüggés. Vizsgálható a nyelvtanulás időtartamának összefüggése a települési mutatókkal, a szülők iskolázottságával, a munkanélküliség arányával, a nevelési segélyben részesültek arányával, az általános iskolai osztályzatokra vonatkozó adatokkal. A különböző mutatók közötti kapcsolat erősségét mérő korrelációs együtthatók azt jelzik, hogy a nyelvtanulással töltött időnek ezekkel sincs kimutatható összefüggése. A KÖZÉPISKOLÁK EREDMÉNYESSÉGÉRE ÉS A 9. ÉVFOLYAMOSOKRA VONATKOZÓ MUTATÓK ÖSSZEFÜGGÉSEI A középiskolákban lefolytatott felmérés egyik legfontosabb célja az volt, hogy összefüggéseket keressünk a középiskolába belépő tanulók szociális helyzete, felkészültsége és az iskolák eredményességi mutatói között. Több éve folyik már az adatgyűjtő-kutató munka, amely objektív ismérvek alapján méri a középiskolák eredményeit. A 266 mutató közül nyolcat emelünk ki arra a célra, hogy összehasonlítsuk a középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések adataival. Ezek a következők: 18 Kutatási adatok is igazolják, hogy 2001 és 2005 között az általános iskolában a kis óraszámú nyelvi képzésben részesülő gyerekek száma kevesebb, mint felére csökkent, miközben az emelt óraszámban tanulóké hat és félszeresére nőtt, lásd Vágó Irén Vass Vilmos: Az oktatás tartalma. In: Halász Lannert (Szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. Országos Közoktatási Intézet. Megjelenés alatt.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 82 82 A középiskolai munka néhány mutatója 2005 a felsőoktatásba felvettek (F) aránya a 12. évfolyamok létszámához (L) viszonyítva az 2000 2005. években (F/L mutató); a felsőoktatási felvételi vizsgák közös és egységes írásbeli dolgozatainak átlageredményei a 2001 2005. években; a 2005. évi közép- és emelt szintű érettségi vizsgák átlageredményei; a felvételre jelentkezők (J) által letett nyelvvizsgák (Ny) aránya a 2001 2005. években (Ny/J mutató); az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken elért helyezések értéke a 2001 2005. években (OKTV-mutató); az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyeken elért helyezések értéke a 2001 2005. években (OSZTV-mutató); a kb. 79 egyéb országos versenyen elért helyezések értéke a 2001-2005. években (egyéb versenyek mutatója); a 2001/2002-es és a 2003/2004-es tanévi kompetenciamérések átlageredményei. A középiskolai tanulmányaikat elkezdő tanulók felmérésének mutatói közül nyolcat hasonlítunk össze a fenti eredményességi mutatókkal. Ezek a következők: a település típusa, ahol a tanulók többsége az általános iskolát végezte; a település típusa, ahol a tanulók laknak; a tanulók szüleinek iskolázottsági mutatói; a tanulók anyagi hátterének mutatói: a munkanélküli szülők aránya és a nevelési segélyt kapók aránya; a tanulók általános iskolai jegyeinek átlageredményei; a tanulók általános iskolai matematika jegyeinek átlaga; az általános iskolai és az iskolán kívüli nyelvtanulás éveinek átlagos száma. Vitatható ennek az összehasonlításnak a jogossága, hiszen az 1999/2000-es, a 2000/2001-es, a 2001/2002-es, a 2002/2003-as, a 2003/2004-es és a 2004/2005-ös tanévek 9. évfolyamos tanulóinak szociális és tanulmányi mutatóit a 2001 2005 években végző középiskolás diákok által elért eredményekkel veti össze. Ebben az évben még csak három évfolyam esetében vetettük össze a 9. évfolyamot kezdők szociokulturális adatait a saját 12. évfolyamos eredményességi adataival. Természetesen csak akkor lennének támadhatatlanok a következtetések, ha minden évben a felvételizők és a versenyben részt vevők eredményeit az ő korosztályuk 9. évfolyamos szociális-tanulmányi mutatóihoz hasonlítanánk. Minthogy azonban jogos az a feltételezés, hogy néhány éven belül nem változnak nagymértékben a középiskolát megkezdő tanulók szüleinek iskolázottsági, szociális viszonyai és a körzet, amelyből az iskola toborozza diákjait, az összehasonlítások megtehetők. A FELSŐOKTATÁSBA FELVETTEK ARÁNYA A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése azon települések nagyságával, amelyek a középiskola tanulói általános iskoláinak helyét jellemzik.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 83 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 83 84. táblázat A felsőoktatási felvételi arányok és a középiskolások általános iskolai tanulmányainak székhelye közötti összefüggés, 2000 2005 Az azonos nagyságú település- A felsőoktatásba felvettek felvételi aránya (%) típus általános iskoláiból Főváros 100 ezer lakos 25 100 ezer 25 ezer lakos továbbtanulók aránya feletti városok lakosú városok alatti városok 90,0% felett 64,0 78,3 76,3 44,6 80,0 90,0% 49,0 76,6 68,7 46,6 70,0 79,9% 26,3 71,5 63,7 46,9 60,0 69,9% 20,8 55,8 60,0 43,2 50,0 59,9% 17,5 40,6 39,2 41,6 40,0 49,9% 14,9 37,2 31,9 35,9 30,0 39,9% 45,7* 31,2 24,6 25,3 30,0% alatt 69,6* 20,6 26,9 Átlag 36,1 49,7 42,7 38,4 * Kis elemszám, csak 1-2 iskolára vonatkozik. 71. megállapítás A nyolc százezer lakosú nagyváros középiskoláiban a legmagasabb a felsőoktatásba felvettek felvételi aránya. E városok azon iskoláiban legmagasabb a felvételi arány, amelyekben a tanulóknak csak 10-30%-a jött más települések általános iskoláiból. Rohamosan csökken a felvételi arány azokban az iskolákban, ahova a tanulók nagyobb arányban érkeztek a kisebb települések általános iskoláiból. Hasonló összefüggés figyelhető meg a 25-100 ezer lakosú közepes városok középiskoláiban is. A korrelációs együttható 0,48, illetve 0,50. A főváros iskoláiban alacsonyabb a felsőoktatásba kerülők felvételi aránya, mint a nagy és közepes városokban. Azokban az iskolacsoportokban, amelyekben nagyobb a más települések általános iskoláiból bekerülők aránya, a felvételi arány jelentősen csökken. Abban a 32 fővárosi középiskolában, ahová a tanulók több mint 40%-a kisebb települések általános iskoláiból jött, a felsőoktatásban továbbtanulók aránya kevesebb mint egyharmada azoknak a középiskoláknak, ahol szinte csak a főváros általános iskoláinak végzettjei tanulnak tovább. A korrelációs együttható 0,56. A kistelepülések középiskoláiban legalacsonyabb a felvételi arány, jelentősen kisebb, mint a nagyés a közepes városok iskoláinál. Ezekben a kisvárosokban nem csökken jelentős mértékben a felsőfokú továbbtanulási arány, ha a bejáró tanulók hányada növekszik. A korrelációs együttható 0,33. A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 85. táblázat A felsőoktatási felvételi arányok és a kilencedikes tanulók szüleinek iskolázottsága közötti összefüggés, 2000 2005 Szülők iskolázottságának évei Szülők Apa Anya Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) 11,00 alatt 29 16,3 29 17,6 29 16,0 11,00 11,50 117 14,6 117 15,6 117 14,1 11,51 11,99 183 21,6 183 21,4 183 21,5 12,00 12,50 159 31,2 159 33,4 159 29,6 12,51 12,99 130 46,2 130 47,4 130 44,2 13,00 13,50 73 53,2 73 53,3 73 53,5
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 84 84 A középiskolai munka néhány mutatója 2005 Szülők iskolázottságának évei Szülők Apa Anya Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) 13,51 13,99 61 66,9 61 68,5 61 63,9 14,00 14,99 107 71,7 107 71,5 107 71,9 15,00 felett 51 74,6 51 74,2 51 74,7 Összesen/átlagosan 910 41,7 910 41,7 910 41,7 (N átlag = 910 iskola) 72. megállapítás Az összefüggések egyértelműek: a magasabb iskolázottságú szülők gyerekeinek lényegesen jobbak az esélyei arra, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba, mint a kevésbé iskolázottakénak. Azok az iskolák, ahol a tanulók szüleinek többsége diplomával rendelkezik, csaknem három és félszer magasabb felvételi arányt produkálnak, mint ahol a szülők átlagos iskolázottsága alacsonyabb az érettséginél. A korrelációs együttható az apák iskolázottságával kapcsolatban 0,72, az anyákéval 0,75. A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolát kezdő tanulók anyagi hátterével 86. táblázat A munkanélküli szülők aránya és a felvételi arányok összefüggése, 2000 2005 Munkanélküliségi arány (%) Apa Anya Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) 5,00 alatt 173 66,7 20 66,0 5,00 7,50 193 46,6 104 70,3 7,51 10,00 176 35,7 140 57,8 10,01 12,50 138 30,8 148 38,1 12,51 20,00 182 28,6 309 31,8 20,00 felett 48 22,8 189 23,5 Összesen/átlagosan 910 41,7 910 41,7 (N átlag = 910 iskola) 73. megállapítás A táblázatból jól látható a munkanélküliségi és a felvételi arány összefüggése. Azokból az iskolákból, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 5% alatt van, a tanulók 67 százaléka kerül a felsőoktatásba, ezzel szemben azokból, ahol a munkanélküliségi arány meghaladja a 20%-ot, a felvételi arány ennek kevesebb, mint egyharmada Az összefüggést a korrelációs együttható is bizonyítja, mely az apák esetében 0,43, az anyák esetében 0,50. 87. táblázat Az általános iskolában nevelési segélyben részesülők és a felsőoktatási felvételi arányok összefüggése, 2000 2005 Segélyezettek aránya (%) 10,0 alatt 10,0 14,9 15,0 19,9 20,0 24,9 25,0 29,9 30,0 39,9 40,0 felett Összesen Iskolák száma 85 151 189 155 136 125 59 900 Felvételi arány (F/L) 71,6 60,5 45,2 32,7 23,3 22,9 19,1 41,7 (N átlag = 900 iskola)
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 85 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 85 74. megállapítás A felsőoktatásba való bejutás esélye három és félszeres azokban a középiskolákban, ahol az általános iskolákban nevelési segélyben részesítettek aránya 10% alatti, azokhoz a középiskolákhoz képest, ahol az általános iskolában nevelési segélyben részesítettek aránya 40% feletti. A korrelációs együttható is bizonyítja az összefüggést, amely 0,55. A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók általános iskolai tanulmányi eredményeivel 88. táblázat A 9. évfolyamosok általános iskolai tanulmányi eredményei és a felvételi arányok közötti összefüggés, 2000 2005 Magyar Matematika Összes tantárgy Általános iskolai átlagok Iskolák Felvételi arány Iskolák Felvételi arány Iskolák Felvételi arány száma (F/L) (%) száma (F/L) (%) száma (F/L) (%) 4,50 felett 117 75,0 47 81,5 73 79,2 4,25 4,49 119 58,4 73 68,6 94 65,9 4,00 4,24 131 46,3 92 58,3 128 52,8 3,75 3,99 124 36,2 117 50,5 126 42,1 3,50 3,74 147 25,0 109 38,7 134 29,3 3,00 3,49 216 15,9 272 23,8 270 17,6 3,00 alatt 55 9,8 199 12,3 84 10,0 Összesen/átlagosan 909 41,7 909 41,7 909 41,7 75. megállapítás Az összefüggés a középiskolába bekerülők általános iskolai osztályzatai és a felsőoktatási felvételi arányok között nagyon szoros, szorosabb, mint az előzőekben tárgyalt mutatók bármelyike esetében. Azoknak a középiskoláknak a tanulói, amelyekbe a beiratkozó diákok általános iskolai jegyeinek átlaga 4,5 felett van, hét-nyolcszor nagyobb eséllyel kerülhetnek a felsőoktatásba, mint azoké, akik nem érték el az általános iskolában a 3-as átlagot. Másképpen fogalmazva, míg a 4,5 feletti általános iskolai átlagú tanulókat felvevő 73 középiskola tanulóinak közel négyötöd része bekerülhet a felsőoktatásba, addig a közepes átlag alatti általános iskolai tanulókat felvevő 84 középiskola diákjainak tizede reménykedhet abban, hogy bejut valamely egyetemre vagy főiskolára. A vizsgált öt évben az átlagos korrelációs együttható a felvételi arány és az általános iskolai tantárgyak átlagosztályzatai között 0,86 volt, ez is igen szoros összefüggést jelez.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 86 86 A középiskolai munka néhány mutatója 2005 A felsőoktatásba felvettek arányának összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartamával 89. táblázat A középiskolát kezdő tanulók általános iskolai nyelvtanulásának átlagos időtartama és a felvételi arányok összefüggése, 2000 2005 Általános iskolában Magánúton Nyelvtanulás Iskolák Felvételi arány Nyelvtanulás Iskolák Felvételi arány időtartama (év) száma (F/L) (%) időtartama (év) száma (F/L) (%) 8,00 felett 58 65,6 4 felett 25 42,6 7,00 7,99 188 55,5 3,00 3,99 286 56,1 6,50 6,99 193 52,9 2,50 2,99 354 38,8 6,00 6,99 268 28,3 2,00 2,49 199 27,8 6,00 alatt 213 24,6 2 alatt 45 21,0 Összesen/átlagosan 920 41,7 Összesen/átlagosan 909 41,7 76. megállapítás A felsőoktatási felvételi arány és az általános iskolában folytatott nyelvtanulás időtartama között van összefüggés: azokban az iskolákban, ahol a tanulók általános iskolai nyelvtanulásának ideje meghaladja a 8 évet (a tanulók nagyobb hányada több nyelvet tanult párhuzamosan), több mint két és félszer nagyobb arányban kerülnek a felsőoktatásba az érettségizettek, mint amelyekben a nyelvtanulás ideje nem éri el a 6 évet (a korrelációs együttható 0,47). A magánúton végzett nyelvtanulás ideje és a felvételi arány között alig van összefüggés (a korrelációs együttható 0,30). (N átlag = 870 iskola) A FELSŐOKTATÁSI FELVÉTELI ÍRÁSBELI DOLGOZATOK ÁTLAGEREDMÉNYE A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése azon települések nagyságával, amelyben a középiskola tanulóinak többsége általános iskoláit végezte A 2003/2004-es tanévig a felvételre jelentkezők nagy részét a felsőoktatási intézményekben megírt közös és egységes írásbeli dolgozatok alapján vették fel a felsőoktatásba. A dolgozatokat általában 100 pontos rendszerben értékelték. 90. táblázat A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredménye és a középiskolások általános iskolai tanulmányainak székhelye közötti összefüggés, 2001 2004 Az azonos nagyságú település- Írásbeli átlagpontok a felvételi vizsgákon típus általános iskoláiból Főváros 100 ezer lakos 25 100 ezer 25 ezer lakos továbbtanulók aránya feletti városok lakosú városok alatti városok 90,0 felett 49,4 53,3 46,8** 39,7 80,0 90,0 44,4 49,1 48,0 41,2 70,0 79,9 33,7 48,5 45,9 43,6 60,0 69,9 38,8 45,8 45,1 41,9 50,0 59,9 29,7 41,0 41,8 40,0 40,0 49,9 30,0 32,3 37,3 38,2 30,0 39,9 38,0* 35,3 30,6 34,1 30,0 alatt 51,8* 29,0 40,1 Átlag 42,8 44,2 42,3 40,1 * Kis elemszám, csak 1-2 iskolára vonatkozik. **Kis elemszám, csak 4-5 iskolára vonatkozik.
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 87 3. A középiskolák 9. évfolyamain végzett felmérések 87 77. megállapítás A nyolc 100 000 lakos feletti nagyváros középiskoláiban volt a legmagasabb a felsőoktatási felvételi írásbeli dolgozatok átlagpontszáma, és ez aszerint csökkent, hogy az iskolákban milyen arányban kezdték tanulmányaikat a kisebb települések általános iskoláiból jövő tanulók. A korrelációs együttható 0,48, illetve 0,50. A közepes, 25 000-100 000 lakosú városok középiskoláinak írásbeli átlaga némileg kisebb volt a nagyvárosok iskoláinál, és nem volt összefüggés az átlag és az iskolákba más települések általános iskoláiból jövő tanulóinak az aránya között. A korrelációs együttható 0,49. A fővárosi középiskolák felvételiző tanulóinak írásbeli átlaga még alacsonyabb volt, és igen laza az összefüggés az átlageredmény és az iskolákba más települések általános iskoláiból jövő tanulók aránya között. A kisebb települések középiskolái tanulóinak a felvételi írásbeli átlageredménye volt a legalacsonyabb, és általában csökkent azokban az iskolákban, ahol nagyobb volt a más települések általános iskoláiból jött tanulók aránya. Az összefüggés itt a leggyengébb, a korrelációs együttható 0,33. (N átlag = 841 iskola) A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével 91. táblázat Az írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolát kezdő tanulók szüleinek átlagos iskolai végzettségével, 2001 2004 Szülők iskolázottságának évei Szülők Apa Anya Iskola Írásbeli átlag Iskola Írásbeli átlag Iskola Írásbeli átlag 11,00 alatt 29 28,8 29 29,1 29 28,3 11,00 11,50 117 26,4 117 28,0 117 26,5 11,51 11,99 183 30,6 183 30,5 183 29,8 12,00 12,50 159 33,9 159 34,4 159 33,4 12,51 12,99 130 37,7 130 38,4 130 37,4 13,00 13,50 73 40,1 73 40,6 73 39,7 13,51 13,99 61 44,4 61 45,3 61 43,4 14,00 14,99 107 49,0 107 49,3 107 48,9 15,00 felett 51 53,5 51 53,1 51 53,6 Összesen/átlagosan 910 42,5 910 42,5 910 42,5 78. megállapítás Erős összefüggés olvasható ki a táblázatból a középiskolát elkezdő diákok szüleinek átlagos iskolai végzettsége és a felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményei között. Látható, hogy csaknem kétszeres volt azon középiskolák tanulói írásbeli dolgozatainak átlageredménye, amelyekbe a belépő tanulók szüleinek tanulási átlagideje 15 év feletti (diplomás), mint azokénak, ahol a tanulás átlagideje 11 év alatti (szakmunkás). A szülők iskolázottságának és a felvételi írásbeli dolgozatok eredményének szoros összefüggését bizonyítja a korrelációs együttható is, ami 0,70. (N átlag = 841 iskola)
3. fejezet.qxp 2006.08.23. 19:21 Page 88 88 A középiskolai munka néhány mutatója 2005 A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a középiskolába beiratkozó tanulók anyagi hátterével 92. táblázat A munkanélküli szülők aránya és a felvételi írásbeli dolgozatok átlaga közötti összefüggés, 2001 2004 Munkanélküliségi arány (%) Apa Anya Iskola F/L (%) Iskola F/L (%) 5% alatt 167 48,4 20 47,5 5,00 7,50 189 42,0 104 50,4 7,51 10,00 161 40,2 140 45,2 10,01 12,50 125 34,8 148 37,9 12,51 20,00 165 35,3 309 36,1 20% felett 44 30,1 189 31,7 Összesen/átlagosan 851 42,5 910 42,5 93. táblázat Az általános iskolában nevelési segélyben részesülő tanulók aránya és a felvételi írásbeli dolgozatok átlaga közötti összefüggés, 2001 2004 Segélyezettek aránya (%) 10,0 alatt 10,0 14,9 15,0 19,9 20,0 24,9 25,0 29,9 30,0 39,9 40,0 felett Összesen Iskolák száma 85 161 189 155 136 125 59 910 Felvételi írásbeli átlaga (%) 49,5 46,6 41,2 36,0 32,3 31,7 29,9 42,5 79. megállapítás A 92. és a 93. táblázatok adatai szoros összefüggést mutatnak a középiskolákba beiratkozók anyagi háttere és az iskolából felvételizők írásbeli átlageredményei között. Látható, hogy azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulóinak szülei között a munkanélküliek aránya 5%-nál kevesebb volt, átlagosan 17-18%-kal jobb írásbeli dolgozatot írtak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a szülők munkanélküliségi aránya 20% feletti. Vagy a másik mutatót tekintve: azoknak a középiskoláknak a felvételizői, amelyek iskolakezdő tanulói általános iskolásként 10%-nál kisebb arányban kaptak rendszeres nevelési segélyt, átlagosan több mint 20%-kal jobb írásbeli dolgozatot írtak, mint azoknak az iskoláknak a diákjai, ahol a nevelési segélyt kapók aránya 40% felett volt. A szülők anyagi helyzetének és a felvételi írásbeli dolgozatok eredményének összefüggését jelzik a 0,5 körüli korrelációs együtthatók is. (N átlag = 841 iskola) A felvételi írásbeli dolgozatok átlageredményének összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel. 94. táblázat A felvételi írásbeli átlageredmények összefüggése a kilencedikesek általános iskolai tanulmányi eredményeivel, 2001 2004 Magyar Matematika Összes tantárgy Általános iskolai átlagok Iskolák Írásbeli Iskolák Írásbeli Iskolák Írásbeli száma átlag (%) száma átlag (%) száma átlag (%) 4,50 felett 117 49,3 47 50,8 73 49,1 4,25 4,49 118 46,3 72 48,9 94 48,4 4,00 4,24 130 44,2 92 46,0 127 44,2 3,75 3,99 118 37,7 117 43,4 123 42,8