koncentrációk: Szolnok-Martfű térségének bőr- és

Hasonló dokumentumok
lokális perspektívák a globális gazdaságban

Jász-Nagykun-Szolnok megyei

Globális értéktermelési hálózatok és útfüggőség: magyarországi kisvárosok a XXI. század gazdaságában

Regionális növekedés és tudáshálózatok egy függő piacgazdaságban

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

Kisvárosok szerepe a munkaerő-ingázásban

PROF. DR. FÖLDESI PÉTER

A KÖZLEKEDÉSHÁLÓZATI RENDSZER SZEREPE A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSAINAK TERÜLETI FEJLŐDÉSÉBEN

Ágazati sajátosságok Kocsisné Kiss Ágnes Szakértő (BIMEO Kft.)


A helyi gazdaság szerepe a települési sikerben hazai példákon keresztül

Dr. Szalkai Zsuzsanna egyetemi docens Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék tavasz

A szegedi biotechnológiai cégek tudáshálózatának jellegzetessége reflexiók a Biopolisz Programra

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Térségek újraiparosítása: a járműipar, mint megváltó?

Újraiparosítás és területi átalakulás: A koncentrált fejlesztéspolitika és korlátai

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

A helyi erőforrások mobilizálásának eszközei és intézményei a piacgazdaságokban

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Térbeli koncentrálódás: agglomerációs terek, klaszterek (regionális gazdaságtan, )

TÁMOP-TIOP szak- és felnőttképzési projektjei ben dr. Tóthné Schléger Mária HEP IH szakterületi koordinátor Nyíregyháza

A földrajz szerepe a magyar gazdasági növekedésben

VAS MEGYE TOP 100 konferencia Nyugat-Pannon Növekedési Zóna Program

PARTNERSÉGI RENDEZVÉNY ÁPRILIS 10.

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Területi adatbázisok összeállításának és elemzésének nehézségei az egészségföldrajzban

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

A térbeli szegregálódás megjelenése Északkelet-Magyarországon különös tekintettel a cigányságra

A turizmus ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

A HAZAI KÖZÉPVÁLLALATI SZEKTOR JÖVŐKÉPE HÁROM VÁROSTÉRSÉGBEN. Horeczki Réka. Dualitások a regionális tudományban XV.

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

A DUÁLIS KÉPZÉS A FELSŐOKTATÁSBAN

Az ipar szerepe az alföldi városok gazdasági szerkezetváltásában, Mezőtúr példáján

INFORMATIKAI OKTATÁSI KONFERENCIA Pölöskei Gáborné Helyettes államtitkár

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Centrope helye az európai térben*

1. óra: A területi adatbázis elkészítése, területi szintek

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

Nemzedékek találkozása. I. Regionális Tudományi Posztdoktori Konferencia

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

A vállalatok teljesítményének és elhelyezkedésének kapcsolata a magyar nagyvárosok példáján

Önkormányzatok és helyi fejlesztés

Új földrajzi irányzatok 1. Alapfogalmak, előzmények (felfedezések, földrajzi determinizmus, regionális földrajz)

Tájékoztató a Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési tevékenységéről

4. óra: Egyenlőtlen tér a hazai jövedelemegyenlőtlenségi folyamatok vizsgálata

Visszaesés vagy új lendület? A nemzetközi válság hatása a közép-európai térség járműgyártására

Regionális jó gyakorlatok az innovatív foglalkoztatás terén

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

Közlekedés és térségfejlesztés kapcsolata

Beruházási pályázati lehetőségek Szilágyi Péter Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

FEJÉR MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE

Fejér megye foglalkoztatási stratégiája

A járműipari ágazat területfejlesztési lehetőségei Csongrád megyében

Francia és magyar középvállalatok hasonlóságok és különbségek a kihívásokban és az intézményi támogató környezetben

A szakképzés-szervezési társaságok működésének tapasztalatai

A hazai tulajdonú középvállalatok szerepe a magyar feldolgozóipar szerkezeti megújulásában

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

A Bosch Miskolcon. A kiemelt fejlesztési központok lehetőségei - Miskolc,

A felsőoktatás regionalitása

A válság mint lehetőség felsővezetői felmérés

Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában

A magyarországi hitelintézeti tevékenységek dualitásai képzet vagy valóság? Kovács Sándor Zsolt

Logisztikai információs rendszerek alkalmazásának hatása a kis- és középvállalkozások versenyképességére

Komplex mátrix üzleti képzések

a szakképzés és felnőttképzés területén

MÉRLEG ÉS KIHÍVÁSOK IX. NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA

Kapcsolatok kialakulása és fennmaradása klaszterek tudáshálózataiban

Termelői piacok létrehozásának és működtetésének néhány gyakorlati vonatkozása

Néhány tapasztalat a Nyírségi Szakképzés szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. működéséből. Hajdu Sándor ügyvezető

Az agglomerációs előnyök és a technológiai közelség befolyása a vállalatok túlélésére Magyarország, mint átmeneti gazdaság esete

ELŐADÁS CÍME. Duális Felsőoktatási képzés Kecskeméten. Kihívások és előnyök Belina Károly

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések

Felsőoktatás és K+F pályázati keretek, feltételek. Fonyó Attila OKM Felsőoktatás Fejlesztési és Tudományos Főosztály

Az ingázás és az iskolázottság kapcsolatának vizsgálata Magyarország határmenti területein 2011-ben

Az új OTK-OFK és a klaszterek Stratégiai vitaanyag

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Pordány Sarolta A flexibilis tanulási utak elismerésének (flexible learning pathway) potenciális

Magyarország térszerkezeti kihívásai és a megyei területfejlesztés. Szabó Pál PhD. docens Regionális Tudományi Tanszék ELTE, Budapest

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

Work-based Learning in CVET Munkaalapú tanulás a felnőttképzésben. A szak- és felnőttképzés jövőképe Magyarországon

NAPOS BERUHÁZÁSOK A VÁLLALKOZÁSOK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATOK SZEMSZÖGÉBôL

% M.o. 42,0 18,1 15,4 75,6 24,4 EU-27 20,9 18,9 17,8 57,6 42,4. M.o. 20,2 15,6 17,6 53,4 46,6. (ezer euro/fogl.) M.o. 48,1 86,0 114,1 70,7 190,6

Várnai Ibolya PhD-hallgató Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola

A zsugorodás térbeli anatómiája: élőmunka-igényes iparágak földrajza az ezredforduló utáni Magyarországon

GE Capital Hungary. Budapest Bank. Banki megoldások a KKV szektor számára finanszírozás terén. 1 Magyar Termék

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

AZ ELI-ALPS ÉS A TERVEZETT SCIENCE PARK GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLATA, ÉS ANNAK EREDMÉNYEI

Ágazati sajátosságok

A magyar élelmiszeripar fejlesztési stratégiájának elemei. Szilágyi Péter közigazgatási főtanácsadó Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

A munkaügyi ingázás területi mintái az Észak-Dunántúlon Összehasonlító elemzés a és évi népszámlálás adatai alapján

Az Ipar 4.0 területi összefüggései, a digitális ökoszisztéma vállalati szereplőinek területfejlesztési elvárásai

Beszállítók: dualitás és lehetőség

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Az 57/2013. (II.27.) Korm. rendelet alapján telepekről vezetett nyilvántartás

Új lehetőségek a GOP-ban Magyarországon és külföldön

Ipar 4.0: digitalizáció és logisztika. Prof. Dr. Illés Béla Miskolci Egyetem, GÉIK, Logisztikai Intézet Miskolc, április 19.

A KRAFT PROJEKT TANULSÁGAI

Átírás:

MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG XV. VÁNDORGYŰLÉSE Dualitások a regionális tudományban, Mosonmagyaróvár, 2017. október 19 20. Globális hálózatokba integrálódott lokális iparági koncentrációk: Szolnok-Martfű térségének bőr- és lábbeligyártó ipara Az előadás a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. Molnár Ernő Debreceni Egyetem Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

Kiindulópontok Globális értéktermelési hálózatokba integrálódás, leépülő foglalkoztatás; Térben egyenlőtlen zsugorodás, iparági koncentrációk megtartó ereje? Lokális iparági környezetben feltárt specifikumok hatása; 1 Elméleti megközelítések GCC GVC GPN koncepciók: külső kapcsolatok jelentősége; Új regionalizmus: lokalizációs előnyök, helyi hálózatok fontossága; Evolúciós gazdaságföldrajz: hosszútávú fejlődési tendenciák szerepe; Kutatási módszerek Szakirodalom, releváns dokumentumok, fejlesztési stratégiák; Statisztikai adatok (KSH, EUROSTAT, ENSZ COMTRADE, online adatbázisok); Terepi kutatás, jellemzően félig strukturált interjúk készítése;

2.1 Bőrtermék- és lábbeligyártó vállalkozások megoszlása az iparág szempontjából eltérő jelentőségű járásokban (1998, 2013, %); forrás: KSH alapján Molnár Lengyel 2015 Budapest Nagy koncentráció Közepes koncentráció Kis koncentráció Összesen Mikro- és kisvállalkozások 1998 26 43 21 10 100 Mikro- és kisvállalkozások 2013 22 43 19 16 100 Közép- és nagyvállalatok 1998 11 60 29 0 100 Közép- és nagyvállalatok 2013 0 73 27 0 100 Összes vállalkozás 1998 21 49 24 6 100 Összes vállalkozás 2013 16 51 21 12 100 Nagy koncentráció: legalább 4 vállalkozás és egy közép- / nagyvállalat; Közepes koncentráció: legalább két vállalkozás vagy egy közép- / nagyvállalat; Kis koncentráció: egy mikro- / kisvállalat;

Bőrtermék- és lábbeligyártó vállalkozások dinamikája az iparág szempontjából eltérő jelentőségű járásokban (1998, 2013, %); forrás: KSH alapján Molnár Lengyel 2015 1998 / 2013 Budapest Nagy konc Közepes konc Kis konc Összesen Mindkét évben működő cég (1998 %-ában) 5 19 12 13 14 Zsugorodó cégek (%) 0 28 45 0 28 Stagnáló cégek (%) 25 36 36 100 39 Növekedő cégek (%) 75 36 18 0 33 Átlagos létszám (zsugorodó, 1998, fő) 0 150 209 0 169 Átlagos létszám (stagnáló, 1998, fő) 8 106 78 28 85 Átlagos létszám (növekedő, 2013, fő) 28 130 238 0 125 Kieső cégek (1998 %-ában) 95 81 88 88 86 Belépő cégek (1998 %-ában) 31 27 28 71 31 Átlagos létszám (kiesők, 1998, fő) 58 112 59 26 81 Átlagos létszám (belépők, 2013, fő) 17 74 43 16 47 Összes iparági vállalkozás (1998 %-ában) 36 47 40 83 45 2.2

Alkalmazásban állók a bőrtermék- és lábbeligyártásban forrás: KSH, kamarai adatbázis, Creditreform alapján Molnár Kalmár Szaniszló 2016 2.3

A martfűi terepi kutatás főbb lépései 3 1. Martfű gazdaságának hosszú távú fejlődési tendenciái (többféle módszer) Szakirodalom, Tisza Cipőgyár vállalati lapja, városfejlesztési dokumentumok; Interjúk a helyi önkormányzat (2010-2014) néhány kulcsemberével (3); Gyárlátogatás Magyarország legnagyobb cipőgyárában (1); 2. A martfűi cipőipar szerkezeti átalakulása és helyi környezete (interjúk) Átalakulás főszereplői: korábbi vezérigazgató, vállalkozási igazgató (ma Tisza Park Kft.), országgyűlési képviselő, helyi szakszervezeti vezető (7); Aktuálisan működő lábbeligyártó vállalkozások és beszállító cégek (Martfű, Tiszaföldvár, Cibakháza, Rákócziújfalu, Budapest) vezetői (9); Helyi cipőipari szakképzést biztosító középiskola képviselője (1);

Intézményi háttér és átalakulás 4.1 ÁLLAM - állami vagyonkezelő + HELYI ÁLLAM (1) neoliberalizmus; (2) exportorientált gazdaságfejlesztési modell; (3) hiányzó iparpolitika; (4) könnyűipar hanyagolása; (122/2004. ogy. határozat) országgyűlési képviselő decentralizált privatizáció foglalkoztatás-leépítés adóskonszolidációs programba kerülés (34) többszöri tőkeinjekciók munkahelymegőrzés támogatása EU-HYFERP reorganizációs program privatizációs bevételek helyben tartása (szervezeti átalakítás, adósságszolgálat, környezeti kármentesítés) (1) intézmények, infrastruktúra öröklése; (2) lobbi a cipőipari munkahelyekért; (3) cipőipari szakképzés újraindítása; (4) stratégia; helyi cégvezetés + szakszervezet

Iparági tudás és átalakulás 4.2 Kezdetek Bat a know-how; Érsekújvári munkatársak; Cikta Munkásiskola 1944; Újra a cipőgyártás felé? (1) Felszámolt utánpótlásképzés; (2) Generációváltás; (3) Feljebb lépés; (4) Növekvő iparágközi verseny a munkaerőért; Minőségi munkaerőhiány! Cipőipari szakképzés 2012-2013-tól újra (Lorenz Shoe Group); Szerszámkészítők képzése? Virágkor Szakközépiskola és szakmunkásképző 1964-65-től: 2+3 párhuzamos osztály, országos beiskolázás, gyakorlat a Tisza Cipőgyárban; Technikus képzés 1985-től; Felsőoktatás Budapesten / külföldön; Útkeresés Oktatási kínálat differenciálódása az 1980-as évek végétől: gumigyártók, bőrdíszművesek, gimnáziumi képzés 1992-1993-tól; Gyengülő együttműködés a cipőgyártó vállalkozásokkal; Csökkenő kereslet nyomán helyi cipőipari szakképzés megszűnése; Felsőoktatás szerkezeti átalakulása (menedzsment, divattervezés); Tisza Cipőgyárban felhalmozott tudás fontossága (1) méret, (2) technológiai változatosság, (3) vertikalitás: lábbeli- és talpgyártás, cipőipari szerszámkészítés, gépjavítás, gépalkatrész-gyártás; Hagyományos tudás / képességek új elemekkel történő újrakombinálása;

Vállalatközi kapcsolatok és átalakulás 4.3 szabászkések Deszán Martfű Beszállítók LEGERO Martfű Piacok Marena Tiszaföldvár Cibakháza Alapítók + dolgozók Gépállomány Nyersanyag Bérmunka: cipőfelsőrészek szabása és varrása Budapest gépállomány Mikebuda A + B Tiszaföldvár Hartjes Szombathely Sziliplaszt Békéscsaba Helyi önk. Cibakháza Főkefe Martfű Szamos Csenger talpak (saját termék) rugalmas kapacitáshasznosítás

További lépések kutatás finomítása és lezárása 5 3. Bőrtermék- és lábbeligyártó cégek helyi környezethez fűződő kapcsolatai Új lábbeli-gyártó és cipőipari beszállító vállalkozások bevonása; A szomszédos Szolnok (autóipari) bőrtermék-gyártó cégeinek bevonása; Új intézményi szereplők bevonása (önkormányzatok, kamara); Mennyiben támasztja alá az új kutatás a helyi intézményi háttér / tudásbázis / vállalatközi kapcsolatok szerkezetváltást befolyásoló pozitív szerepét? Van-e összefüggés a cipőgyártó térségekbe települt autóipari bőrtermékgyártó cégek telephelyválasztása és az iparági előzmények között? Milyen gyakorlatban hasznosítható javaslatok fogalmazhatók meg a lokális gazdasági környezet támogató jellegének erősítése érdekében?

A szerző kutatási témához kötődő publikációi MOLNÁR E. 2013: Egy zsugorodó iparág újrapozícionálásának kérdőjelei: Magyarország cipőgyártása a rendszerváltás után. Tér és Társadalom (27), 4: 95-113 MOLNÁR E. 2014: Egy monofunkciós iparváros megújulási kísérletei: Martfű a gazdasági diverzifikáció útján. VII. Magyar Földrajzi Konferencia Kiadványa, Miskolc. 441-448. http://www.uni-miskolc.hu/~foldrajz/foldrajzikonferencia/vii_magyar_foldrajzi_konferencia_kotet.pdf MOLNÁR E. 2015: Látlelet a magyarországi bőr- és cipőiparról, egy gazdaságföldrajzos szemszögéből. Bőr- és cipőtechnika, -piac 2: 24-28 MOLNÁR E. 2015: Martfű: egy cipőgyártó kisváros múltja és perspektívái. Földrajzi Közlemények (139), 2: 132 146 MOLNÁR E. LENGYEL I. M. 2015: Understanding the changing geography of labour-intensive industries from a GPN perspective: case study of the Hungarian leather and footwear sector. Regional Statistics 2: 144-160 KOLESAROVÁ, J. MOLNÁR E. 2015: Potential for tourism development in industrial towns based on cultural heritage. The cases of Svit and Martfű. Central European Regional Policy and Human Geography, 1: 41-54 MOLNÁR E. 2016: Global production networks and regional revelopment: a case study of the Hungarian footwear industry. Deturope Central European Journal of Regional Development and Tourism (8) 2: 48-57 MOLNÁR E. LENGYEL I. M. 2016: Integration into global production networks and path-dependence: the footwear industry in post-socialist Hungary. Zeitschrift für Wirtschaftsgeographie (60) 4: 171 185 MOLNÁR E. LENGYEL I. M. 2016: The Hungarian footwear industry in global production networks: the case study of Berkemann Hungary. Landscape & Environment 10 (3-4): 188-193 MOLNÁR E. KALMÁR E. SZANISZLÓ ZS. 2016: A bőr- és cipőipar helyzete 2016-ban: egy iparági (területi) adatbázis összeállításának módszertana és (rész) eredményei. Könnyűipari Szakmai Napon bemutatott prezentáció.

Köszönöm a figyelmet!