VIII. Kárpát-medence Ásvány-, Termál- és Egerszalóki víztermelő kutak vizsgálata és aszimmetrikus egymásrahatása Prohászka András, Galsa Attila Geo-Log Környezetvédelemi és Geofizikai Kft. 1145 Bp. Szugló u. 54., www.geo-log.hu Tartalom Egyedi kutak: Demjén K 10, Hegyeskői-völgy Egerszalók K 4, De 42, Vendel-kút Egerszalók K 7, De 42/A, Mária-kút Egerszalóki kutak egymásrahatása és fejlődése Altovszkij-módszer és eredménye Fejlődésük az elmúlt öt évben Összefoglalás Egerszalók 1
Elhelyezkedés É Egerszalók K-4 és K-7 Demjén K-10 Demjén K-?? Demjén K-11 Demjén K 10 2006-ban fúrták a demjéni hévízfürdő és gombafarmok vízellátására Egerszalók 2
Demjén K 10 Talp: 696,5 m Szűrő: 687-693 m Járható: 690,7 m-ig Csak a szűrő felső pár métere járható, és termel Kb. 67 C víz termelés közben Egerszalók kútjai K-4 K-7 K 4 (De-42; Vendel-kút): 1961-ben fúrták eredetileg szénhidrogén kutató K 7 (De-42/A; Mária-kút): 1987-ben fúrták jelenleg ez a fő termelőkút Egerszalók 3
Egerszalók K 4 Talp: 403,0 m Szűrő: 397,0-403,0 m Járható: 400,8 m-ig Csak a szűrő felső pár métere járható, hozam bő fele talpról jön Kb. 67,5 C víz termelés közben Egerszalók K 7 Talp: 425,7 m Szűrő: 400,3-423,2 m Járható: 409,5 m-ig A szűrőnek csak a felső pár métere termel 67-68 C Egerszalók 4
Altovszkij-módszer Gyors és viszonylag egyszerű módszer több kút együttes termelésének jellemzéséhez, amivel becsülhető, hogy ugyanakkora depresszió esetén az egyes kutaknak mekkora lesz a hozama együttes termelés estén. Altovszkij-módszer A kutak egyenként termelnek 1. kút 2.kút Egyidejű termelés, de a depresszió ugyanaz 1. kút 2.kút S21 S12 S 21 S 12 S11 S22 S 11 S 22 Egyidejű szivattyúzás esetén a depresszió egy részét a szomszédos kutak idézik elő Egerszalók 5
Altovszkij-módszer Két kút esetén az 1. kútnak a 2. kútban okozott depressziója: S' = S S 1,1 * S * S 2,2 2,2 *( S S 1,1 S * S 2,1 2,1 ) Közös termelésnél a 2. kút hozama és egymásrahatási tényezője, azaz az 1. kút hatására mekkorára csökken a 2. kút hozama: Q' 2 = Q * β 2 S ' = Q2 * (1 S ) Egymásrahatás 2005-ben A két egerszalóki kutat felváltva termeltetve, mértük a depressziót (MPa): Termelő kút K 4 K 7 Hozam [l/min] 910 2100 Figyelő kút K 4 K 7 0.0926 0.0181 0.0794 0.1035 A módszer szerint a következő eredményre jutottunk: K-7 K-4 S [m] 3,035*10-3 77,000*10-3 β 0,971 0,168 Q [l/min] 2100 910 Q [l/min] 2038 153 A K 7 kút hozamát alig csökkenti a K 4 kút működtetése, fordítva azonban hatodára csökken a hozam. Egerszalók 6
A kutak egyenként termelnek K 4 K 7 Megoldási javaslat A két kút nagyon közel van Hasonló kútszerkezet Azonos megnyitott szakasz Mégis erősen aszimmetrikus egymásrahatás és eltérő vízadó képesség Erősen változó repedésméret Alvízi-felvízi helyzet A nyugalmi nyomás változása 3.65 P [MPa] 3.60 K-7 K-4 K-7 K-4 3.55 3.50 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Évek Kezdeti csökkenés után 2-3 m ingadozással stagnál Egerszalók 7
A kapacitás változása K-7 kapacitás K-4 kapacitás 0 Q [m3 /nap] 0 720 1440 2160 2880 3600 0 Q [m3/nap] 0 72 0 14 40 21 60 28 80 36 00 0.02 0.04 0.06 0.08 0.1 0.02 0.04 0.06 0.08 0.1 2005 2008 2009 2010 0.12 0 500 1000 1500 2000 2500 Q [l/min] 0.12 0 50 0 10 00 15 00 20 00 25 00 Q [l/min] A vízhozamgörbe jelentősen nem változott A 2009-es mérések ismeretlen okból eltérnek A permeabilitás változása 120000 K [E-15 m2] 100000 80000 60000 40000 K-7 K-4 20000 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Évek Növekvő permeabilitás tisztuló repedésrendszer 2010-ben a K-4 visszatöltődése már túl gyors volt a kiértékeléshez Egerszalók 8
Összefoglalás A vártnál bonyolultabb lehet a kapcsolat még közeli karsztkutak között is Az elmúlt 3 évben a nyugalmi vízszint és a vízhozamgörbék nem változtak jelentősen A folyamatos termeléssel egyre átjárhatóbb a repedésrendszer Köszönöm a figyelmet! Egerszalók 9