Időjárási-éghajlati elemek: a hőmérséklet, a szél, a nedvességtartalom, a csapadék 2010.12.14. FÖLDRAJZ 1
Az időjárás és éghajlat elemei: hőmérséklet légnyomás szél vízgőztartalom (nedvességtartalom) csapadék Egymással és a környezettel bonyolult kölcsönhatásban álló rendszert alkotnak. Az időjárási elemek közvetlenül mért, az éghajlati elemek viszont statisztikai átlagszámításokkal kapott adatokból állnak össze. 2010.12.14. 2
A hőmérséklet napi járása óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 o C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 oc 16 14 napi maximum 12 10 8 6 Napi hőingás oc 4 2 napi minimum 2010.12.14. 0 3
óra 1 3 5 7 9 11 13 15 17 19 21 23 24 o C 6 5 3 3 9 14 12 11 10 8 7 6 6 Napi középhőmérséklet: : Egy nap alatt mért hőmérsékleti adatok számtani középértéke. (Példánkban: 7,7 o C) Napi hőingás: : A 24 óra alatt mért legmagasabb és legalacsonyabb hőmérséklet különbsége. (Példánkban: 14-3 = 11 o C) 2010.12.14. 4
Havi középhőmérséklet: : Egy hónap napi középhőmérsékleteinek számtani középértéke adja meg. Évi középhőmérséklet: : A 12 hónap középhőmérsékleteinek számtani középértéke adja meg. Évi közepes hőingás: : A legmelegebb és a leghidegebb hónap közép- hőmérsékletének különbsége adja meg. 2010.12.14. 5
Hónap I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. o C -1,5 1 4 7 12 17 21 19 15 8 4 0 Havi középhőmérsékletek 25 20 Hőmérséklet 15 10 5 0-5 I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Hónapok Évi középhőmérs.=(-1,5+1+4+7+12+17+21+19+15+8+4+0):12 = 8,8 o C Évi közepes hőingás = 22,5 o C 2010.12.14. 6
A hőmérséklet eloszlásának térképi ábrázolása Izoterma: : Azonos hőmérsékletű pontokat összekötő görbe vonal. 2010.12.14. 7
A LÉGNYOMÁS Légnyomás: : Az egységnyi felületre (általában 1cm 2 ) nehezedő levegőoszlop súlya. A tenger szintjén 1013 hpa fölfelé haladva egyre csökken. A hőmérséklet és a légnyomás fordított arányban áll egymással. 2010.12.14. 8
Izobár Izobár: : Az azonos légnyomású pontokat összekötő görbe vonalak. 2010.12.14. 9
A SZÉL Fogalma: : A talajjal párhuzamosan a felszín felett áramló levegőtömeg. Kialakulása: : A Föld felszínének különböző pontjai eltérő mértékben melegszenek fel. Ahol melegebb a levegő ott kisebb a légnyomás, ahol hidegebb, ott pedig nagyobb. Ebben az esetben kiegyenlítődés indul meg, vagyis a nagyobb nyomású helyről a kisebb nyomású hely felé fog áramlani a levegő. 2010.12.14. 10
NEDVESSÉGTARTALOM A földi vízkészlet 0,001%-a található a légkörben. A légköri víz nagy része (95%-a) légnemű,, de cseppfolyós és szilárd halmazállapotban is megtalálható. A légköri víz állandóan változtatja halmazállapotát. A gázneműből cseppfolyóssá válást kicsapódásnak nevezzük. 2010.12.14. 11
Abszolút (tényleges) vízgőz /páratartalom:: azt fejezi ki, hogy egy m3 levegőben hány gramm vízgőz található. Mértékegysége: g/m3. Az abszolút vízgőztartalom szoros összefüggésben van a levegő hőmérsékletével. Adott hőmérsékletű levegő csak meghatározott mennyiségű vízgőzt tud befogadni. a levegő hőmérsék- lete ( C) abszolút páratarta- lom(g/m3) -25-15 -10 0 5 10 15 20 25 30 40 0,7 1,5 2 5 7 9 13 17 23 30 52 2010.12.14. 12
Harmatpont (telítési hőmérséklet): általában a levegő hőmérséklete gyorsabban változik, mint a páratartalma, ezért leggyakrabban a levegő úgy válik telítetté, hogy az adott páratartalmú levegő lehűl és ha eléri azt a hőmérsékletet, amelyen telítetté válik, akkor azt mondjuk, elérte a harmatpontot. (Azaz, ha tovább hűl, akkor a benne lévő vízgőz egy része kicsapódik pl. harmat formájában.) 2010.12.14. 13
Relatív vízgőz-/páratartalom: : ha kiszámítjuk, hogy adott hőmérsékleten az adott vízgőztartalom hány %-a a telítési értéknek, akkor a relatív vízgőztartalmat (relatív nedvességet) kapjuk meg. a levegő hőmérsék- lete ( C) -25-15 -10 0 5 10 15 20 25 30 40 0,7 1,5 2 5 7 9 13 17 23 30 52 abszolút páratarta- lom(g/m3) páratarta- lom(g/m3) 9 9 9 9 9 9 relatív páratarta- lom(%) 100 69 53 39 30 17 harmatpont 2010.12.14. 14
Felhőképződés: : ha a kondenzáció nagyobb magasságban játszódik le, akkor felhő képződik. A felhőképződéshez tehát szintén a levegő lehűlése szükséges, amely a levegő felemelkedésével valósul meg. Ha a felemelkedő és lehűlő levegő eléri a harmatpontot, akkor megkezdődik a felhőképződés. 2010.12.14. 15
CSAPADÉK csapadék: a talajfelszínen megjelenő cseppfolyós vagy szilárd halmazállapotú víz. Keletkezése szempontjából 2 típusát különböztethetjük meg: 2010.12.14. 16
1. Talajmenti csapadék: : ha a kondenzáció nem a szabad légtérben történik, hanem a földfelszíni tárgyak felületén. 0 C felett harmat, 0 C alatt dér keletkezik. Ha 0 C alatti területre melegebb, párásabb levegő áramlik akkor zúzmara jön létre. 2010.12.14. 17
2.Hulló csapadék: : Ha a felhőben a vízcseppek mellett szilárd halmazállapotú víz, azaz jégkristályok is megjelennek és ezek általában szublimációval egyre nagyobbra nőnek, végül elérhetnek egy olyan tömeget, amelyet már a feláramlás nem tud fenntartani a gravitációval szemben. Ekkor kezd hullani a csapadék. A hulló jégkristályok 0 C alatti felszíni hőmérséklet esetén, mint hó, 0 C felett pedig elolvadva, mint eső érik el a felszínt. Tehát csapadék csak olyan felhőkből hullik, amelyben szilárd halmazállapotú jégkristályok is vannak, általában vegyes típusú felhőkből. 2010.12.14. 18