FOGALMAK. exoszféra:

Átírás

1 FOGALMAK Atmoszféra atmoszféra (légkör): a földet körülvevő gázréteg a légkör főbb alkotórészei: nitrogén (N2) 78,00 %; oxigén (O2) 21,00 %; argon (Ar) 0,9 %; széndioxid (CO2) 0,03% állandó gázok: változó gázok: mennyiségük hosszú időn át változatlan (nitrogén, oxigén, nemesgázok: argon, neon, hélium, kripton, xenon) mennyiségük néhány év, vagy évtized alatt észrevehetően módosul (szén-dioxid, metán, hidrogén, ózon) erősen változó gázok:mennyiségük néhány nap, vagy hét alatt képes megváltozni (vízgőz, szén-monoxid, nitrogén-dioxid, ammónia, kén-dioxid, kén-hidrogén) vendéganyagok: troposzféra: sztratoszféra: mezoszféra: termoszféra: magnetoszféra: sarki fény: exoszféra: időjárás: éghajlat: a légkör vízgőz, por, korom, ipari szennyeződései, melyek vulkánkitöréssel vagy a szél által kerülnek a levegőbe, mennyiségük nagyon változó a légkör 0m-től km-ig terjedő része a légkör km-ig terjedő része a légkör km-ig terjedő része (ionoszféra) a légkör 80 km feletti része a Föld mágneses erőtere világűrből a Föld légterébe bejutó protonok és elektronok által okozott kékes-fehér, sárgás-zöld, lila színű fényjelenség, mely leginkább a sarkkörökön túl figyelhető meg a Föld légkörének legkülső réteg, mely átmenetet képez a légkör és a bolygóközi tér között. Hőmérséklete 10000C. a légkör fizikai állapotának állandó változása egy adott terület átlagos időjárása az időjárás és az éghajlat elemei: napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék, légnyomás napsugárzás: a Nap fényt és hőt ad sugarainak összessége szórt (diffúz) sugárzás: a fénysugarak azon része, amelyet a légkör parányi szennyeződései kitérítenek 1

2 a levegő felmelegedése: a hősugarak a Föld felszínét melegítik fel, s a földfelszín melegíti fel a felette levő légréteget napsugarak hajlásszöge: minél nagyobb szögben éri el a napsugár a felszínt, annál nagyobb hőmennyiség jut egy egységnyi területre, annál nagyobb mértékű lesz a felmelegedés fényvisszaverő képesség: (albedo) minél sötétebb színű a felszín, annál kevésbe, s minél világosabb, annál jobban veri vissza a sugarakat. (A fehér test albedója = 1; a teljesen feketének = 0) napsugárzás időtartama: az az órában mért időmennyiség, amennyit a Föld egy adott területén egy év alatt süt a Nap nap középhőmérséklet: egy nap leforgása alatt mért hőmérsékletek átlaga havi középhőmérséklet: egy hónap napi középhőmérsékleteinek átlaga évi középhőmérséklet: egy év 12 hónapjának középhőmérsékleteiből számított átlaghőmérséklet évi közepes hőingás: a leghidegebb és a legmelegebb havi középhőmérséklet különbsége abszolút hőingás: izoterma: egy adott helyen, az év során mért legalacsonyabb és legmagasabb hőmérséklet közti különbség az azonos hőmérsékletű helyeket összekötő görbe hőmérsékleti anomália: a Nap járásán alapuló elméleti értékektől való eltérés tenyészidő: hőösszeg: légnyomás: a mezőgazdasági termelésre alkalmas fagymentes időszak a tenyészidő napi középhőmérsékleteinek összege a levegőoszlopnak ránk ható nyomása. légnyomást befolyásoló tényezők: a tengerszint feletti magasság (felfelé haladva csökken, lefelé haladva nő), a levegő hőmérséklete (melegebb levegő érkezése esetén csökken, hidegebb esetén nő) és a földrajzi szélesség (a tengelykörüli forgásból adódó különbség miatt a levegőrészecskékre ható erő eltérő) barométer: izobár: a légnyomást mérő műszer, mely higanymilliméterben vagy millibarban adja meg a légnyomás értékét az azonos légnyomású felszíni pontokat összekötő görbe 2

3 légmozgás: szél: front: hidegfront: melegfront: okklúziós front: ciklon: anticiklon: trópusi ciklonok: a levegő mindennemű mozgása. A levegő mindig a magasabb nyomású terület felől az alacsonyabb nyomású terület felé áramlik a levegőnek a felszínnel párhuzamos mozgása az a határfelület, ahol a hideg és a meleg légtömegek találkoznak egymással hideg levegő érkezik olyan területre, ahol eddig melegebb volt meleg levegő érkezik olyan területre, ahol eddig hűvösebb volt (záródott front) a gyorsabban mozgó hidegfront utoléri a lassabban mozgó melegfrontot és összekapcsolódnak egymással alacsony nyomású (A), km átmérőjű légköri képződmény, amely a hideg és a meleg levegők találkozásakor jön létre. Belsejében a meleg levegő felfelé áramlik, mert a gyorsabban örvénylő hideg levegő felemelkedésre kényszeríti a meleg levegőt. Következménye: a csapadékképződés. Forgásiránya az órajárásával ellenkező irányú. magas nyomású (M), a ciklonban felemelkedő, majd lehűlve leszálló magas nyomású levegő szétterülésével jön létre. Következménye: a derült idő. Forgásiránya az órajárásával megegyező irányú. meleg tengerek felett, az Egyenlítő környékén kialakuló nagy sebességű, pusztító erejű forgószél Fajtái: Csendes-óceán térségében: tájfun Közép-Amerika: hurrikán mérsékeltövi ciklon: mérsékelt övezet forgószele, legerősebb változata a Mississippi-alföld pusztító erejű szele, a tornádó, mely Észak-Amerika észak-dél irányú nyitottsága miatt alakul ki futóáramlás: a 30 o és a 40 o szélesség között észlelhető, 8-12 km-es magasságban megfigyelhető különlegesen erős szél nagy földi légkörzés: az eltérő nyomású területek közti légcsere passzát szél: nyugatias szelek: keleties szelek: a trópusi éghajlati övezetben a felszín közelében a térítőktől az Egyenlítő felé visszaáramló szél, mely az északi félgömbön ÉK-i; déli félgömbön DK-i irányú 30 o és a 60 o szélességi körök között, a futóáramlások által ciklonokat és az anticiklonokat szállító NY-i irányú szelek, melyek az óceán felől párában gazdag légtömegeket szállítanak a trópusi és a hideg övezetben a lassabb terület felől a gyorsabb terület felé haladva, K-felé kitérülő szelek, melyek az északi félgömbön ÉK-i, a déli félgömbön DK-i irányúvá válnak csillagászati Egyenlítő: a Föld legszélesebb pontjait összekötő vonal hőmérsékleti egyenlítő: a Föld évszakosan legmelegebb pontjait összekötő izoterma 3

4 monszun szél: parti-szél: hegy-völgyi szél: főn szél bakonyi főn bóra sirokkó nemere misztrál számum harmattán burán bise évszakosan változó irányú szél, melynek széliránya a két fő évszak között legalább 120 o -os különbséget mutat a szárazföld és a tenger (állóvíz) elérő felmelegedése miatt létrejövő szél nappal a hűvösebb völgy felől a melegebb hegyoldal felé, éjszaka a hűvösebb hegyoldal felől a melegebb völgy felé fújó szél hegylejtőn lebukó, száraz, meleg szél a Bakony hegyégen átbukó, a Balaton felé leszaladó ÉNY irányú szél az Adriai-tenger partvidékének (Dalmácia) hegylejtőn lebukó hideg szele a Földközi-tenger vidékének forró, száraz szele, amely a Szahara felől érkezik a Kelet-európai síkság felől Erdély területére (Székelyföld) beáramló erős, hideg, száraz (bukó)szél Dél-Franciaország (Rhone-torkolat) heves északi szele a Szahara és az Arab sivatag heves, rövid ideig tartó viharokat okozó forró, száraz, nagy sebességű szél, mely homokviharokat okoz a Szahara déli peremvidékének ÉK-i irányú száraz, erős szele, amely a Szahara vörös porát szállítja belső-ázsia erős szele, amely nyáron por-, télen hóviharokat okoz Svájc ÉNY-i részének napokon át tartó hideg, száraz szele, mely leginkább a téli évszakban jelentkezik abszolút páratartalom: az egységnyi térfogatú levegőben lévő vízpára mennyisége harmatpont: telített levegő: az a hőmérséklet, amelyen a levegő telitetté válik egy adott hőmérsékleten maximális vízgőzmennyiséggel rendelkező levegő relatív (viszonylagos) páratartalom: azt mutatja meg, hogy egy adott hőmérsékleten a levegőben lévő vízgőztartalom hány %-a a befogadható összes vízmennyiségnek túltelített állapot: amikor a levegő hőmérséklete a harmatpont alá hűl rétegfelhők (stratus): nagy vízszintes, kis függőleges kiterjedésű kicsi csendes esőt, havazást hozó felhő réteges esőfelhő (nimbostratus, Ns): egyszínű, sötét, melegfrontok esetén gyakori alacsony felhő középmagas rétegfelhő (altostratus, As) összefüggő, szürkés, kékes színű középmagas felhő, melyen a Nap (Hold) átsüt 4

5 fátyolfelhő (cirrostratus, Cs) összefüggő, fehér, fátyolszerű magas szintű felhő, melyen a Nap (Hold) átvilágít gomolyfelhők (cumulus): kis vízszintes, nagy függőleges kiterjedésű csapadékot nem adó, zivatarfelhővé alakulható felhő réteges gomolyfelhő (startocumulus, Sc) nem összefüggő, gomolyokat alkotó felhő alacsony felhő középmagas gomolyfelhő (altocumulus, Ac) apró gomolyokból álló, nyáron árnyékot adó középmagas felhő bárányfelhő (cirrocumulus, Cc) külön álló gomolyokból álló, fehér színű magas szintű fel pehelyfelhő (cirrus, Ci): rostos, selyemfényű, a napsugarakat átengedő magas szintű felhő zivatarfelhő (cumulonimbus, Cb): hatalmas, tetején üllőalakban szétterül, nagyintenzitású záporokat, zivataros esőt adó nyárra jellemző felhő nimbus: nimbostrátus: köd: eső hó havas eső: dara: jégdara: hódara: fagyott eső: esőfelhő hosszantartó esőket okozó rétegfelhő felszín közeli felhő 0 o C feletti környezetben a felszínre lehulló csapadékfajta 0 o C alatti környezetben a felszínre lehulló, a télre jellemző szilárd csapadékfajta hóval vegyes eső (télre jellemző csapadékfajta) téli csapadékfajta; a lehulló hókristályok olyan légrétegen haladnak át, melynek hőmérséklete meghaladja a 0 o C-ot, majd a Föld felszíne felett levő 0 o C alatti légrétegben újból megfagynak. Ilyenkor a megolvadt víz fényes jégréteggé fagy meg. (télre jellemző csapadékfajta) csak jégből álló átlátszó dara (télre jellemző csapadékfajta) a dara belsejében a fehér színű hó is megmarad, ilyenkor átlátszatlanná válik (télre jellemző csapadékfajta) hasonlít a darához, de a 0 o C-ot meghaladó rétegen áthaladó hópehely teljesen elolvad, majd a Föld felszíne felett levő 0 o C alatti légrétegben jéggömbbé fagy (télre jellemző csapadékfajta) 5

6 ónos eső: dér: zúzmara: harmat: jégeső: csapadéktérkép: izohiéta: villámlás: mennydörgés: délibáb: szivárvány: savas eső: 0 o C alatti talajfelszínre eső formájában lehulló csapadék, mely hírtelen megfagy, és így vékony jégréteggel vonja be a felszínt (télre jellemző csapadékfajta) a talajfelszín légrétegének túltelítettsége esetén 0 o C alatti hőmérsékleten szélcsendes időben kialakult csapadékfajta (télre jellemző csapadékfajta) a talajfelszín légrétegének túltelítettsége esetén 0 o C alatti hőmérsékleten széles időben kialakult csapadékfajta (télre jellemző csapadékfajta) a talajfelszín légrétegének túltelítettsége esetén 0 o C feletti hőmérsékleten kialakult csapadékfajta (nyári csapadékfajta) a magasban fagyott állapotban lévő vízcseppek a gyors feláramlás miatt hatalmasra nőve, jég formájában érik el a felszínt (nyári csapadékfajta) a csapadékmennyiséget ábrázoló térkép az azonos csapadékmennyiségű helyeket összekötő görbe két különböző elektromos töltésű felhő között létrejövő 2-3 km hosszú elektromos szikra (kisülés) a villámlást kísérő hangjelenség az erős felmelegedés következtében a felszín közelében a levegő ritkábbá válik, felette pedig sűrűbb légréteg helyezkedik el, akkor a különböző sűrűségű légrétegek határán fény megtörik. Ilyenkor a látóhatár víztükörként csillog, melyben a táj képei fordított állásban jelennek meg. A sűrűségkiegyenlítődést követően a jelenség megszűnik. nyári záporok után az égbolt Nappal ellentétes oldalán figyelhető meg, mikor a fénysugár a vízcseppeken megtörik, színeire bomlik és visszaverődik. Koncentrikus körei a színkép színeiből tevődik össze. a légköri szennyeződéseknek (kén-dioxid, nitrogén-dioxid) a légkör vízgőztartalmával savat alkotó csapadéka radioaktív szennyeződés: atomreaktorok üzemzavarai során a légkörbe kerülő radioaktív (sugárzó) szennyeződés 6