ANALYSES OF THE TOURISTIC-PREFERRED AND NEGLECTED DISTRICTS OF MISKOLC Beáta Siskáné Dr. Szilasi Zsuzsa Piskóti associate professor PhD student University of Miskolc, Institute of Geography ecobea@uni-miskolc.hu ecozsu@uni-miskolc.hu Miskolc is a well-known city in the North-Hungarian Region with a great touristic potential which connected to some district of the town. In the below study the preferred and the neglected districts of Miskolc will be analysed. We performed an empirical research in three districts of Miskolc in the summer of 2011. We have analysed the citizens subjective feelings about public safety and the touristic potential of the territories. The touristic frequented Miskolctapolca represents the first, Miskolc-Avas the second and Miskolc-Diósgyőr the third sample district, where we made about 500 questionnaires filled. The study focuses on introducing the social characteristics of the three sample areas and the general touristic potential. Key words: Miskolc, touristic potential, empirical study Bevezetés Egy város versenyképességét befolyásoló tényezők esetében, a mai gazdasági viszonyok között, jelentősen szerepet játszik, hogy milyen mértékben és minőségben tud bekapcsolódni a turisztikai kínálat piacára. Miskolc turisztikai pozíciója az Észak Magyarországi Régióban és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is kiemelkedő. Köszönhető ez annak, hogy több adottsággal is bír: Bükk közelsége, kiemelt gyógyturisztikai adottság, kulturális adottságok, ipari örökség, rendezvények. Miskolc város turisztikai szerepe kiemelkedő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében és meghatározó az Észak-Magyarországi Régióban is. A város életében azonban a jövőben is fontos lesz a már meglévő turisztikai desztinációk jobb kihasználása, valamint a turisztikai szektoron keresztül a lakosság életminőségének javítása. A város mai területének nagyobb részét 1945-1950 között alakították ki, ebben az időszakban vonták össze rendeleti úton a szomszédos településeket Miskolccal, ezzel létrehozva Nagy-Miskolcot. Az összevonások során különböző funkciójú településrészek alakultak ki, így például a gyáripart képviselő Diósgyőr, az ipart és mezőgazdaságot adó Hejőcsaba, Görömböly és Pereces, a bükki településrészek, mint Hámor és a Massák. A mezőgazdasági településrész Szirma, a szomszédos Martintelep (Martin-kertváros), és nem utolsó sorban az idegenforgalmat képviselő részek, mint Lillafüred, Miskolctapolca és az 1981-ben utoljára a városhoz csatolt Bükkszentlászló alkotja ma a várost. Napjainkban is jól elkülöníthetők az egyes városrészek jellegzetességei, ezért is esett a választásunk az 1. ábrán látható településrészekre. Miskolctapolca a város kiemelt üdülőhelye és közvetlen szomszédságában található a legnagyobb lakótelepet magába foglaló Avas. Diósgyőr több funkcionális részből tevődik össze, itt található a Diósgyőri Vár, ami a város kiemelt látnivalója, illetve a LÁÉV kisvasútja, ami Lillafüredig közlekedik, ugyanakkor itt is található egy panelházakból álló lakóövezet.
A vizsgálat során arra kerestük a választ, hogy milyen megítélése van az egyes városrészeknek a helyi lakosok között, milyennek tartják a szolgáltatásokat az egyes városrészekben és mely turisztikai látnivalókat tartják fontosnak a városban. 1. ábra. A három mintaterület elhelyezkedése Miskolcon. A kutatás előzményei, módszertan A városfejlesztéshez több tervezet is készült, így például 2008-ban az Integrált városfejlesztési stratégia, miközben 2005-ben és 2008-ban népszavazást tartottak Miskolctapolcán a településrész leválásáról. A város kettőssége indított minket arra, hogy ezt a vizsgálatot elvégezzük. A három településrésze arculat nagyon eltérő. Miskolctapolca kertes házakkal beépített településrész, jelentős turisztikai vonzerővel, ami a külföldi vendégeket is nagy mértékben vonzza és a Barlangfürdőnek köszönhetően a szezonalitásból adódó negatívumokat is ki tudja küszöbölni. Az Avason lévő lakótelep a város hasonló adottságú területei között is a legrosszabb szociális-társadalmi mutatókkal rendelkezik, az itt található panelházak rehabilitációja a panelprogram segítségével folyamatosan zajlik. A fejlesztési tervekből is kiderül azonban, hogy domborzati és városszerkezeti elhelyezkedése következtében önálló, de elszigetelt városrész (Integrált városfejlesztési stratégia). A diósgyőri mintaterületünk a Diósgyőri Vár környékén található kertes házakkal beépített zónát, valamint a közeli panelházakkal beépített övezetet foglalta magába. A kérdőívben szereplő kérdések közül 6 kérdés zárt volt, három kérdés nyitott, egy kérdés (a szolgáltatásokra vonatkozó) összetett, és két kérdés esetében kértük a válaszadókat,
hogy arányskálával értékeljék a kérdésben szereplő látnivalók állapotát, illetve, hogy mennyire ítélik fontosnak a jövő szempontjából a turisztikai fejlesztéseket. Az előzetes statisztikai feldolgozás során az egyváltozós elemzések közül a gyakorisági vizsgálatot (Descriptive Statistics/Frequencies), valamint a kereszttábla-elemzést (Descriptive Statistics/Crosstabs) használtuk. Az empirikus vizsgálat néhány eredménye A három mintaterületen összesen 540 kérdőívet készítettünk, a munkánkat nehezítette, hogy a statisztikai adatok csak Miskolcra álltak rendelkezésre és nincsenek lebontva településrészekre. A becslések alapján az Avason 180 kérdőívet, Miskolctapolcán 95, míg Diósgyőrben 265 kérdőívet készítettünk. A feldolgozás során ebből 509 darabot tudtunk felhasználni, ami a vizsgálatok során a 100%-os értéket adja. A 2. ábrán láthatjuk a megkérdezettek megoszlását nem és családi állapot szerint, a megkérdezettek 39%-a volt férfi és 61%-a nő. Családi állapotukat tekintve a legtöbben mindkét nemnél a nőtlen/hajadon csoportba tartoztak, a második helyen a házasok állnak és a nők körében jóval magasabb volt az özvegyek aránya, mint a férfiaknál. 2. ábra. A megkérdezettek megoszlása családi állapot és nem szerint. Az iskolai végzettség tekintetében elmondható, hogy 38,84%-a a válaszadóknak gimnáziumot vagy középiskolát végzett, 24,1%-uk szakmunkásképzőt, illetve szakiskolát, és 24,3% főiskolát, vagy egyetemet (3. ábra).
3. ábra. A megkérdezettek megoszlása iskolai végzettség alapján. Miskolc turisztikai kínálatában a statisztikai adatok alapján a 1. táblázatban látható desztinációk játsszák a fő szerepet, az összesítés alapján a városba érkező turisták közül a legtöbben ezeket a nevezetességeket tekintik meg. Az első helyen a Barlangfürdő áll, ami Miskolctapolcán található, és megfigyelhető, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően a látogatói létszám folyamatos emelkedést mutat (2002-ben már 314000 fő feletti a létszám). A 4. ábrán megfigyelhető, hogy 2008-ban a településrészen volt a legmagasabb a vendégek (31231 fő) és itt szállt meg a legtöbb külföldi vendég is (5253 fő), ami mutatja a városrész kiemelkedő szerepét Miskolc turizmusában. 1. táblázat. Miskolc legfontosabb és a legtöbb látogatót vonzó nevezetességei. Vonzerők (fő) 1996 (fő) 1997 (fő) 1998 (fő) 1999 (fő) 2000 (fő) 2001 (fő) 2002 Barlangfürdő 113055 154 820 174 334 177 759 257 778 216233 314486 Kisvasút 149011 162 315 172448 183 902 183902 167799 184172 Vadaspark 98881 98 862 106756 128367 88385 82395 119362 Diósgyőri Vár 44336 40000 37700 54700 70000 68200 73000 Forrás: KSH
90000 80000 70000 Vendégek (fő) 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 Belváros Diósgyőr Tapolca Lillafüred Egyéb Miskolc összesen Terület külföldi belföldi Forrás: KSH 4. ábra. A külföldi és belföldi vendégek számának megoszlása Miskolcon és a településrészeken 2008-ban. A második és negyedik helyen található látnivaló (Kisvasút és Diósgyőri Vár) Diósgyőr településrészhez kapcsolódik, azonban megfigyelhető a 4. ábra alapján, hogy a turizmusban betöltött szerepét a városrésznek jelentősen rontja, hogy mindössze 3790 fő szállt meg itt, aminek oka, hogy Diósgyőrben nincs szálloda, ezt a hiányosságot a belvárosi szálláskínálat mérsékli. Az 1. táblázat és a 4. ábra is jól mutatja, hogy az Avas városrész sehol nem jelenik meg, így egyértelműen kijelenthető, hogy a város turisztikailag láthatatlan részének tekinthető. Az empirikus vizsgálat során a fent említettek miatt is fontosnak tartottuk megkérdezni a lakosság véleményét arról, hogy milyen turisztikai látványosságokat tart a legfontosabbaknak lakóhelyén és annak környékén? A 2. táblázatban összesítve láthatjuk a válaszokból kapott desztinációk említésének gyakoriságát. 2. táblázat. Az empirikus vizsgálat során kapott válaszok az említés gyakorisága alapján készült rangsor szerint. Említés Látnivaló gyakorisága (%) Diósgyőri vár 53,1 Lillafüred 32,4 Miskolctapolca 23,3 Barlangfürdő 18,2 Avasi kilátó 15,5 Várfürdő 9,4 Bükk 6,7 Kisvasút 4,7 Vadaspark 3,7 Őskohó 3,5 Templomok 3,3 Múzeumok 2,7 Bükkszentkereszt 1,2
A válaszadók több mint fele (53,1%) a Diósgyőri Várat tartotta a város legfőbb látnivalójának, második helyre 32,4%-kal Lillafüred került, míg Miskolctapolcát 23,3%, a Barlangfürdőt pedig 18,2% jelölte meg. Ha összesítjük a két adatot (41,5%), akkor sem érjük el az említést tekintve a vár értékét. A válaszadók fontosnak tartják turisztikai szempontból a város jelképének számító Avasi kilátót is (15,5%), valamint a Diósgyőri Vár mellett található fürdőt (9,4%) és megemlítették a Bükköt (6,7%), mint természeti szempontból legfontosabb adottságot is. A környéken lévő idegenforgalmi nevezetességek közül leginkább Bükkszentkeresztet emelték ki, említésre került még Tokaj, Mezőkövesd és Eger is. Érdemes megvizsgálni azonban, hogy a táblázatban szereplő adatok, miként oszlanak meg földrajzilag a három vizsgálati terület között. Az összesített 5. ábrán betűkkel jelezve látható az egyes látnivalók említésének értéke településrészenkénti megoszlásban. Az 5/a ábrán láthatjuk, hogy az Avasi kilátót leginkább az Avason élők tartják idegenforgalmi szempontból fontosnak, azt mondhatjuk, hogy a Tapolcán lakók is megemlítik még, azonban azok, akik Diósgyőrben laknak már nem tartják lényeges vonzótényezőnek. Az 5/b ábrán Lillafüred említése során azt mondhatjuk, hogy a földrajzi közelségnek köszönhetően Diósgyőrben említették a legtöbben és az Avason és Tapolcán is fontos tényezőnek érzik Miskolc turisztikai kínálatában. A kérdőívben külön kiemelték páran az itt található Hámori-tavat, valamint a Palota szállót is. A Barlangfürdő esetében (5/c ábra) is igazolódik a földrajzi meghatározottság, hiszen a Tapolcaiak említették a legtöbben és a Diósgyőriek a legkevesebben, a közelben lévő Avas lakossága szintén említette, de nem az első helyen. A Diósgyőri Vár a városrész lakosságának szemében a legfőbb látnivaló, míg az Avason és Miskolctapolcán élők megemlítik ugyan, de csak a helyi látnivalók mellett (5/d ábra). Az 5/e-5/g ábrákon megfigyelhető, hogy a LÁÉV kisvasút, aminek végállomása földrajzilag Diósgyőr városrészben található, a helyiek szerint fontos, míg az avasiak és tapolcaiak alig említik. A Vadaspark említése két településrészen fordult elő leginkább Diósgyőrben és Tapolcán, az előbbihez van közelebb, a Bükköt pedig főként a diósgyőriek emelték ki, de a másik két településrészen is utaltak rá. Az 5. ábra alapján tehát megállapíthatjuk, hogy az egyes városrészek lakói, leginkább a hozzájuk földrajzilag közel eső látnivalókat tartják fontosnak és csak ezt követően emelik ki a város egyéb nevezetességeit. A földrajzi közelség alapján inkább ismerik az emberek a város turisztikai desztinációit, és nem igazán az alapján sorolják fel azokat, hogy milyen jelentőségük van Miskolc turisztikai vonzásában. A kérdőívben ennél a kérdésnél megkértük a válaszadókat, hogy értékeljék az általuk említett turisztikai látványosságok állapotát is. Az értékelést egy skálán kellett elvégezniük, melyen 5 kategória szerepelt a nagyon jó/kiváló és a nagyon rossz meghatározások között. A válaszok alapján azt mondhatjuk, hogy a lakosság nagyobb része a felsorolt desztinációk állapotát inkább nagyon jónak, vagy jónak, esetleg még elfogadhatónak tartja. A felsorolt látnivalók közül a legrosszabb megítélést az Avasi kilátó kapta, ennek az lehet az oka, hogy a kilátóban lévő kávézó üzemeltetését már évek óta nem tudta a város folyamatosan biztosítani.
5/a ábra 5/b. ábra 5/c. ábra 5/d. ábra 5/e. ábra 5/f. ábra 5/g. ábra 5. ábra. A látnivalók említésének megoszlása a három városrész válaszadói között (5/a-5/g).
Összegzés Miskolc turisztikai szempontból jelentős és elhanyagolható városrészeit, az empirikus vizsgálat eredményei is ezt támasztották alá, jól el lehet különíteni. Az egyik legkevésbé látogatott városrész a turisták körében, a város legnagyobb lakótelepének helyet adó, Avas- Dél. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapján elmondható, hogy a városrészben főként az iskolák kollégiumai és vendégszállásai jelentik csak a lehetséges szálláshelyeket. Diósgyőr magában hordozza turisztikai szempontból a kettősséget, hiszen a Vár környéke jelentős látogatottsággal bír, azonban hiányossága, hogy kevés parkolóhely van a környéken és nagyon magas a beépítettség aránya. A jövőben kezdődik a Diósgyőr Vár rekonstrukciós bővítése, aminek keretében bővülni fog a turisztikai kínálat is. Miskolctapolca már régóta kiemelt turisztikai központja a városnak, amit a Barlangfürdő folyamatos bővítése-fejlesztése is jól mutat, a városrészben található Miskolc kereskedelmi szálláshelyeinek harmada. A jövőben tervezzük, hogy a vizsgálatokat kiterjesztjük a város többi részére is és igyekszünk ezzel is hozzájárulni ahhoz, hogy részletesebben megismerjük az egyes városrészek sajátosságait és az ott élők véleményét. Miskolc, adottságait tekintve nagyon sokszínű, és a turizmus számos ágát kielégítő, lehetőségekkel büszkélkedhet. A jövő feladata, hogy tovább javítsuk a város pozícióját az idegenforgalmi piacon és még több látogatót tudjon a város fogadni, a megfelelő fejlesztések végrehajtásával, és hosszú ideig meg is tudja a vendégeket tartani. Köszönetnyilvánítás/Acknowledgement A tanulmány/kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. The described work was carried out as part of the TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 project in the framework of the New Hungarian Development Plan. The realization of this project is supported by the European Union, co-financed by the European Social Fund. Irodalomjegyzék MICHALKÓ G. (2007): Magyarország modern turizmusföldrajza. Dialóg Campus Kiadó, Budapest- Pécs. pp. 233-275. MOLNÁR CS. (2003): Miskolc Megyei Jogú Város Turizmusfejlesztési Koncepciója. Készült Miskolc Megyei Jogú Város Várospolitikai és Informatikai Osztályának megbízásából 93p. SISKÁNÉ SZILASI B. (2006): A turizmusfejlesztés alapjai egy bányásztelepülés (Rudabánya) példáján, in: Földrajz, A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 69. kötet, Miskolc, Egyetemi Kiadó, pp. 249-261. SISKÁNÉ SZILASI B. (2009): Miskolc-Tapolca - Majd elválik? in: Szabó V.- Fazekas I. szerk.: Települési környezet. Rekreáció és turizmus a településeken, Debrecen, pp. 79-85 SZALAINÉ HOMOLA A. (szerk.) 2008: Miskolc város kereskedelmi szálláshely adatai városrészek szerint. Központi Statisztikai Hivatal, Miskolc 7 p. WACHERT B. BÖHÖNYEI Á. FURKA A. HUSZTI G. HERPAI D. (2008): Integrált Városfejlesztési Stratégia Miskolc. I. kötet. 145p. Letöltés helye: www.miskolc.hu, ideje: 2011.06.30.