KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1447/2009. TERVEZET az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló /2010. (..) KvVM rendeletről (közigazgatási egyeztetés) Budapest, 2010. március /149 1
I A szabályozás szükségessége VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Magyar Kormány 2010. február 11-én elfogadta az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004 (X.8.) kormányrendelet (a továbbiakban: Natura Korm. rendelet) módosításáról szóló 23/2010. (II. 11.) Korm. rendeletet 1. A február 26-án hatályba lépett Korm. rendelet többek között jelentős előrelépést hozott a Natura 2000 hálózat magyarországi kialakítása, véglegesítése terén. A Kormány a KvVM/KJKF/724/2009. számú előterjesztés elfogadásával, továbbá a 23/2010. (II.11.) Korm. rendelet kihirdetésével elkötelezte magát a közösségi kötelezettségszegési eljárásokkal érintett, új Natura területek kijelöléséhez. Az új területek határait, pontos földrészleteit a Korm. rendelet közigazgatási egyeztetése során lefolytatott többszörös egyeztetéseknek megfelelően, e miniszteri rendelet tartalmazza. A kihirdetett és hatályba lépett Korm. rendelet és e miniszteri rendelet kihirdetése szorosan összekapcsolódik, ezért nem válhat el egymástól jelentősen időben sem. Fentiek alapján e miniszteri rendeletet a lehető legrövidebb időn belül ki kell hirdetni, annak érdekében, hogy az esetleges további kötelezettségszegési eljárások folytatását megelőzzük. A szakmapolitikai egyeztetés döntése értelmében a döntően a KvVM és az FVM feladatkörébe tartozó tartalmi sajátosságok miatt a két tárcának volt előzetes egyeztetési kötelezettsége. Az erre vonatkozó főbb megállapításokat az előterjesztés kiemelten tartalmazza, ezzel is megvilágítva a Natura 2000 területek ingatlan-nyilvántartási sajátosságait, amely a csatlakozás óta a környezetvédelmi tárca legnagyobb tehertételét jelenti. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészleteket jelenleg a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet tartalmazza. Tekintettel arra, hogy a rendelet minden mellékletében történnek változások, ezért nem módosító, hanem új KvVM rendelet kerül kiadásra. II. A szabályozás tartalma Annak érdekében, hogy az egyes földrészletek Natura 2000 hálózathoz tartozásának tényét a földhivatalokban, mint közhiteles adatot feljegyeztethessük a természet védelméről szóló 1996. évi. LIII. törvény (Tvt.) 41/A. -a alapján, a Natura 2000 területeken lévő földrészleteket miniszteri rendeletben kell kihirdetni. A Natura 2000 kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a feljegyzést törölni 1 Magyar Közlöny 2010. évi 16. szám /149 2
kell. A feljegyzést, illetve annak törlését a természetvédelmi hatóság hivatalból kezdeményezi. A Tvt. az Európai Közösségek Natura 2000 hálózatába tartozó különleges természetmegőrzési, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési és különleges madárvédelmi területek a közösségi joggal összhangban történő kijelölésére teremti meg a felhatalmazást. A szabályozás hatékony érvényre juttatása szempontjából rendkívül fontos, hogy e földterületek természetvédelmi szempontú jogi státusa mindenki számára ismert tény legyen. Az ingatlan-nyilvántartási feljegyzés elengedhetetlen feltétele a Natura 2000 területek és az ott található értékek megőrzésének. Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tényeket az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 17. (1) bekezdése sorolja fel. A tulajdoni lapon az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 39/A. szerint a Natura 2000 terület az ingatlan jogi jellegeként jegyezhető fel. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészleteket jelenleg a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet tartalmazza. A jogszabály kihirdetése óta eltelt változások miatt a Natura 2000 területtel érintett helyrajzi számok felülvizsgálatát 2008-2009 folyamán folytattuk le, amely alapján egy új KvVM rendeletet kívánunk kiadni. A Natura 2000 területek szakmai kijelölését a 2002-től 2004-ig terjedő időszakban végeztette el a környezetvédelmi tárca a csatlakozás időpontjáig. A területhatárokat az akkor rendelkezésre álló heterogén térképi alapokon (műholdfelvétel, légifénykép, ortokorrigált légi fényképfelvétel, 1:10.000 és 1:25.000 méretarányú topográfiai térképeken) rögzítettük, majd országosan 1:100.000 méretarányú topográfiai térképeken egységesítettük, miután a természetvédelmi szervek és a kijelölésben résztvevő kutatók számára országosan nem állt rendelkezésre a közhiteles ingatlan-nyilvántartási térkép. Ezért a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet kihirdetéséhez a KvVM a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI) bízta meg a térképek ingatlan-nyilvántartási azonosításával, és a hozzájuk tartozó helyrajzi számok kigyűjtésével (a módszer az alábbi linken olvasható: http://www.otk.hu/cd04/1szek/winkler%20p%c3%a9ter.htm). Az így leválogatott helyrajzi számos lista, a rendelkezésre álló országos alapadatbázis korlátai okán számos komoly hibát tartalmazott, sok esetben hiányoztak helyrajzi számok vagy jelentősebb területrészek is. Így fordulhatott elő, hogy egy terület szerepelt ugyan a Natura 2000 területet jelölő, az Európai Bizottságnak 2004 októberében kiküldött digitális illetve papírtérképen, de a helyrajzi száma leválogatási hiba miatt nem jelent meg. A Zemplénihegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel különleges madárvédelmi területen például összesen 16 000 ha Natura 2000 terület helyrajzi száma maradt ki a miniszteri rendeletből. A hibák nagy részét az ingatlan-nyilvántartási térkép hiányában nem is lehetett ellenőrizni, azokra csak a hatósági feljegyeztetés során derült fény. /149 3
Ráadásul az állandóan változó helyrajzi szám- készlet, a helyrajzi számok folyamatos megosztása sohasem teszi naprakésszé az adatállományt, hiszen a természetvédelmi hatóságoknak a földhivataloknál naponta jelentkező változásokról nincs tudomása. Legtöbbször egy-egy jogi jelleg feljegyeztetésének meghiúsulása vagy egy-egy hatósági ügy kapcsán derült csak fény arra, hogy az adott helyrajzi szám már nem létezik. Ezért az ingatlan-nyilvántartáshoz való igazítás és a területek határának térképen való megjelenítése a jogszabályban és honlapon egyértelműsíti a Natura 2000 területhez való tartozást a helyrajzi számok változásának ellenére is. A rendelet módosításának céljai a következők voltak: 1. a Natura 2000 területek határainak geometriai pontosítása, a határok hivatalos állami ingatlan-nyilvántartási térképhez történő igazítása miatti helyrajzi szám változások átvezetése, 2. a hatályos rendeletben indokolatlanul az összes alrészlet megjelölésével felsorolt földrészletek helyett kizárólag az érintett egész helyrajzi számok szerepeltetése (amely nem okoz kiterjedésbeli változást), 3. az Európai Bizottság jóváhagyásából eredő változások átvezetése, továbbá a jóváhagyás alapján a különleges természetmegőrzési és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kihirdetése, 4. a meglévő hibák, elírások javítása, valamint a nemzeti park igazgatóságok működési területeinek módosulásai során bekövetkezett változások lekövetése, a teljes körű jogi jelleg feljegyeztetést követően kiderült hibák javítása, 5. új jelölt Natura 2000 területek és új különleges madárvédelmi területek kihirdetése, 6. az EU finanszírozási, a LIFE és LIFE+ programjaink alapján szükséges helyrajzi számok felvétele a listára. (Az olyan területeket, ahol ebből a forrásból történt élőhelyrekonstrukció.) A javításokat követően a felújított térképi állományokat valamint a teljes Natura 2000 adatbázist, ezen felül, külön leválogatásként és soron kívül a LIFE Nature támogatást igénybe vett és kihirdetendő területek listáját az Európai Bizottságnak kell megküldeni. A felülvizsgálat eredményeként az ingatlan-nyilvántartási térkép adataihoz (földrészlet- és ahol szükséges, alrészlet-szinten) igazított Natura 2000 terület határ jött létre. A módosítással a Natura 2000 területek szakmai határa pontosabbá válik, az ingatlan-nyilvántartásba már csak a felülvizsgált, ténylegesen létező helyrajzi számokra fogják a Natura 2000 jogi jelleget feljegyezni. A módosítások nyomon követhetősége érdekében a felülvizsgálat során folyamatosan vezettük a helyrajzi számokkal kapcsolatos változásokat (törlés, listára felkerülés), az ingatlan-nyilvántartási feljegyzések, törlések jogalapját, indokait országos viszonylatban külön dokumentumokban rögzítettük. /149 4
A Natura 2000 hálózat határainak az országos ingatlan-nyilvántartási térképekhez történt igazítása során a 2004-es határok által metszett helyrajzi számok esetében a nemzetiparkigazgatóságokkal és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségekkel együtt, a műholdfelvételeken, légifényképeken és ortokorrigált légifénykép-felvételeken (a Magyar Digitális Ortofotó Program terméke) látható területhasználat alapján hozott szakmai döntés függvénye volt, hogy az adott helyrajzi szám bekerült a jegyzékbe vagy töröltetett onnan. A Natura 2000 hálózat geometriai azonosíthatósága több nagyságrenddel javult (több méteres kitűzési pontosság helyett cm-es földrészlethatár pontosság). A hálózat területe mindezen módosításoknak köszönhetően országos szinten, 2004-ben az Európai Bizottsághoz kiküldött Natura 2000 fedvényhez (térképek, dokumentációk stb.) képest minimálisan, országos szinten mindössze 1 491,54 ha-ral növekedett, amely 0,08 %-os változást jelent. Egy-egy Natura 2000 terület helyrajzi számainak felsorolása mellett ezentúl a terület térképes megjelenítését is tartalmazza a tervezet, amely kezdeményezésünket minden érintett fél üdvözölt. Az érintettek számára könnyebb tájékozódás biztosítása mellett ezt az indokolja, hogy a különleges természetmegőrzési területek és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek esetében a Bizottság útmutatása szerint is követelmény a határvonalak pontos, publikus és kötelező jogérvénnyel rendelkező térképi megjelenítése. A különleges természetmegőrzési területek lehatárolására vonatkozó bizottsági útmutató értelmében ugyanis a különleges természetmegőrzési területeket és azok térképét jogi kötő erővel rendelkező jogszabályban kell lehatárolni. 2 Ugyanez vonatkozik a különleges madárvédelmi területekre is. Tovább erősíti ezt a kötelezettséget az Európai Bíróság esetjoga is, pl: az Európai Bíróság C- 415/01 számú ítélete is kimondja, hogy jogérvénnyel rendelkező, egyértelmű lehatárolás és térképi megjelenítés kell a területek kihirdetéséhez. 3 III. A szabályozás indokai (részletes kifejtés) 1. Natura 2000 (2004) szakmai határ pontosítása, ingatlan-nyilvántartási térképhez igazítása a rendelkezésre álló térinformatikai adatforrások segítségével: A) Hazai követelmények A határvonalak jelentősen heterogén adatforrásokon alapuló 2002-2004. évi kialakítása óta 2005-2007 időszak alatt EU támogatással a KvVM létrehozta a Természetvédelmi Információs Rendszert, amelyben nagyobb felbontású, egységes térképi adatbázisok 2 the SAC designation and the maps demarcating the sites must be the subject of a binding legal act. 3 In that regard, it is important to recall that, according to consistent case-law, the provisions of directives must be implemented with unquestionable binding force, and the specificity, precision and clarity necessary to satisfy the requirements of legal certainty. With regard to maps demarcating SPAs, they must be invested with unquestionable binding force. If not, the boundaries of SPAs could be challenged at any time. Also, there would be a risk that the objective of protection under Article 4 of the directive on birds mentioned at paragraph 17 of this judgment would not be fully attained. /149 5
(ingatlan-nyilvántartás, erdőtérkép, ortokorrigált légi fényképfelvétel) állnak a rendelkezésre, amelyek segítségével a határvonalak geometriai pontosítása lehetővé vált. A Natura 2000 területek földrészletekhez való igazításának, jobb megfeleltetésének indoka, hogy a különböző jogi jellegű területek esetében a közigazgatási, hatósági tevékenységek az ingatlan-nyilvántartáson alapulnak, a tulajdonjog, földhasználati jog is ezen keresztül érvényesíthető. Az ingatlanok (termőföld-ingatlanok) jogszabályokban meghatározott adatai tekintetében a földhivatali ingatlan-nyilvántartás a közhiteles, tehát a közigazgatási tevékenységnek ehhez kell igazodnia. A Natura 2000 hálózat által érintett földrészletek pontosítása érdekében a KvVM munkatársai a nemzeti park igazgatóságok és a zöldhatóságok szakemberei közösen felkeresték az összes megyei földhivatalt, és adategyeztetést kezdeményeztek a természetvédelmi hatósági- és az ingatlan-nyilvántartási térképek megfeleltetése érdekében, tehát a tervezetben megjelenő helyrajzi számok már előre egyeztetettek. A felkeresett földhivatalok üdvözölték kezdeményezésünket, és kisebb adathiány esetén ingyenesen, nagyobb munka megrendelésekor az illetékes nemzeti park igazgatóság és (KvVM) által biztosított pénzügyi ellenszolgáltatás fejében végezték el az adategyeztetést. A földhivatali és a természetvédelmi adategyezőség tehát a lehető legnagyobb mértékben megvalósult tudomásunk szerint. A helyszíni, de legalábbis regionális szintű adategyeztetést éppen azért végeztettük el, mert a 2004-es központi, a FÖMI által végzett adatgyűjtés a rendelkezésre álló országos alapadatbázis korlátai okán rengeteg hibával volt terhelt, ráadásul ott csak a helyrajzi számok beszúrási ponthoz rögzített koordinátái voltak ismertek, amelyek esetében még a hibák ellenőrzése sem volt lehetséges. A tervezet mellékleteiben szereplő helyrajzi szám listák kigyűjtése az NKP Kft. által szolgáltatott 2008. december 31-ai lezárású ingatlan-nyilvántartási térképek alapján történt megyei földhivatali adategyeztetéssel, amely az előkészítés során hozzáférhető legfrissebb országos állományt képviselte. (A 2009. december 31-ei zárású ingatlan-nyilvántartási térképek térinformatikai rendszerben való alkalmazásának előkészítése 2010. II. félévében fejeződik be.) Az országosan egységes Natura 2000 hálózat határait a közigazgatási eljárások és a mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePAR) blokktérképeinek egyértelmű megfeleltethetősége érdekében az ingatlan-nyilvántartási térkép földrészleteihez igazodtunk. Az így elért cm-es pontosság térinformatikai szempontból optimálisnak tekinthető. Mind a meglévő, mind az új Natura 2000 területeken az ingatlan-nyilvántartási térképekhez való igazítás mellett minden esetben különösen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy a nem közhiteles, de a támogatások alapjául szolgáló MePAR rendszerhez is minél jobban illeszkedjen a Natura 2000 területek határa, ezáltal közelítve az adatbázisokat. A kihirdetett Natura 2000 területeket a Korm. rendelet 5. -a alapján a MePAR-ban tematikus fedvényként fel kell tüntetni. A MePAR-on megjelenő Natura 2000 tematikus réteget a többi agrárkörnyezet-gazdálkodás támogatási jogcímhez hasonlóan javasoljuk kialakítani, hogy a /149 6
gazdálkodóknak itt is lehetőségük legyen a támogatási kérelem benyújtása utáni területazonosítási kérelemben a pontos EOV- koordináták magadására. Tehát ha a Natura 2000 tematikus fedvény megjelenik a MEPÁRban, továbbá a gazdálkodó azonosította területét térinformatikai eszközök segítségével, a támogatási jogosultság egyértelműen megállapítható. B) Uniós követelmények A határvonal-pontosítást az Európai Bizottság számára a csatlakozáskor hivatalosan elküldött Natura 2000 határokhoz illeszkedve és azt követve végezte el a tárca. Az attól való eltérés nem lehetséges, technikai hiba esetén tételes indokolással, tudományos tényekkel alátámasztva kell a változtatást indokolni. Az Európai Bizottság a Natura 2000 keretében javasolt területek adatszolgáltatási űrlapjáról szóló (1996. december 18.) 97/266/EK számú bizottsági határozat szerint a Natura 2000 területek térképét (fedvényét) 0,4 mm-nél kisebb vonalvastagságú, és ugyanolyan részletességű és minőségű térképeken kell feltüntetni, mint amilyenek a hivatalosan kiadott, és az illetékes topográfiai intézet valamennyi szabványának megfelelő, 1:100000 vagy az ehhez lehetséges legközelebbi léptékű topográfiai térképek. Az Élőhelyvédelmi Bizottság azonban a közeljövőben dönt arról, hogy kötelezővé teszi a tagországok részére a Natura 2000 területhatárok georeferált, digitális fedvényének megküldését. A topográfiai alaptérképek méretarányának 1:10 000 1: 50 000 között kell lennie, 1: 50 000 méretaránynál 1.0 mm-nél nem kisebb kartográfiai pontossággal. A térinformatikai adatoknak a legfrissebb INSPIRE Metaadat szabályozásnak megfelelő metaadatokat kell tartalmaznia. Éppen ezért a már a Bizottságnál levő Natura 2000 térképes adatbázis joghatályos voltát a Magyarországon állandóan változó és nem minden esetben megbízható, digitálisan nem korrigált külterületi ingatlan-nyilvántartási adatbázis nem helyettesítheti, de a gondos összehangolás után, amit ez a dokumentum a legnagyobb közelítéssel biztosít, már ez az ellentmondás minimalizálható annyira, amennyire az ingatlan-nyilvántartás a mai tudásunk szerint lehetővé teszi. Célunk, hogy a térképes adatbázist nyilvánosan megjelenítsük, interneten hozzáférhetővé tegyük, minden tulajdonos és területhasználó előtt világossá tegyük, hol a Natura 2000 terület pontos határa, és a helyrajzi számok változása, eltűnése, keletkezése ellenére mindig pontosan meg lehessen állapítani a terület azonosítását. Így a kétféle adatbázis, a lehető legnagyobb mértékben közelít. A felülvizsgálat során egyes Natura 2000 földrészletek törlésére csak indokolt esetben, az Európai Bizottság Doc Hab 05-06-02 számú útmutatása alapján kerülhetett sor. Általánosságban elmondható, hogy az Európai Bizottság állásfoglalása alapján csak akkor lehet egyes területrészek Natura 2000 kijelölését megszüntetni, ha az alábbi feltételek mindegyike fennáll: /149 7
- a területrészen nem fordulnak elő (és az irányelvek tagországi hatályba lépése óta nem is fordultak elő) a kijelölés alapjául szolgáló fajok és élőhelytípusok, a területrésznek nincs jelentősége a kijelölés alapjául szolgáló fajok illetve élőhelytípusok szempontjából, - a természetes szukcesszió következtében megváltozott élőhely már nem megfelelő a kijelölés alapjául szolgáló fajok számára, - az adott területrész kivétele a Natura 2000 terület céljának megvalósítását, a terület koherenciáját nem sérti. Bármilyen változtatás, akár maga után vonja a határok megváltozását, a területek törlését, vagy új terület hozzáadását, akár nem, csak megalapozott tudományos indokok alapján történhet. A területhatárok módosítása tehát minden esetben a Bizottság útmutatásában szereplő szempontok szerint történt, tételenkénti indoklásra azonban a határpontosítások nagyságrendje (több ezer kisebb módosítás) miatt nincs lehetőség, hiszen a helyrajzi számok határainak mentén történt terület-kiigazításokat szakmailag értelmetlen indokolni. Az élőhelyvédelmi irányelv alapján kijelölt Natura 2000 területek vagy területrészek kivonása a hálózatból az Európai Bizottság kizárólagos kompetenciája. A Bizottságot az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottságon keresztül kiküldendő hivatalos levélben tájékoztatjuk majd a területhatári pontosítás módszeréről és indoklásáról. Ennek alapján a Bizottság a jogi érvénnyel rendelkező, és a térképeket is magában foglaló Natura 2000 adatbázis módosítását hivatalosan befogadja, átvezeti a statisztikai változásokat, amelyek megjelennek a Bizottság, az European Environment Agency, a LIFE Unit (mivel a Natura 2000 hálózat kiterjedése a nemzeti forrásfelhasználás mértékének is alapja) stb. honlapján. Ezt a folyamatot a Bizottságnak jóvá kell hagynia, a tagországokkal meg kell szavaztatnia, majd az egyes területek adatait hivatalos lapjában ki kell hirdetnie. 2. Alrészlet szintű lehatárolás miatti módosítások: A Natura 2000 területekkel érintett földrészletek 2006-ban történő kihirdetésekor nagyon sok földrészlet az alrészleteinek felsorolásával jelent meg a jogszabályban, még akkor is, ha egy teljes helyrajzi szám összes alrészletéről volt szó, tehát a teljes ingatlant érintette a Natura 2000 hálózat. A jelenlegi felülvizsgálat alapján, amennyiben a földrészlet összes alrészlete tekintetében indokolt a jelölés fenntartása, ott kizárólag a helyrajzi szám maga kerül a rendelet mellékleteiben megjelölésre, anélkül, hogy azok egyenkénti, teljes helyrajzi szám alrészlet-készletét felsorolnánk. Az indokolatlan alrészlet-felsorolások mellőzésével a rendelet átláthatóbbá válik, továbbá az ingatlan-nyilvántartási feljegyeztetések is egyszerűsödnek, és mivel teljes földrészletre kell feljegyeztetni a Natura jogi jelleget nem merülhet fel a vázrajz készítésének szükségessége sem. 3. Az Európai Bizottság általi jóváhagyásból eredő változások vezetése, és a különleges természetmegőrzési és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek (SAC) kihirdetése: Az Európai Bizottság a 2008/26/EK számú határozatával 2007. november 13-án a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i /149 8
92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) értelmében a pannon biogeográfiai régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzéket elfogadta. Ezáltal Magyarországon a jelölt Natura 2000 területek az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése alapján jóváhagyott Natura 2000 területekké váltak. A jóváhagyott Natura 2000 területek nevét, kódját, védelmük általános jogi kereteit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Natura Korm. rendelet) módosítása már tartalmazza, a konkrét földrészleteket azonban KvVM rendeletben kell felsorolni. A jóváhagyott Natura 2000 területeket az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikk (4) bekezdés alapján különleges természetmegőrzési és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekké (SAC) kell minősíteni. Az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikk (4) bekezdés szerint: Egy közösségi jelentőségű természeti terület (2) bekezdésben megállapított eljárással összhangban történő jóváhagyása után az érintett tagállam a lehető leghamarabb - de legkésőbb hat éven belül - különleges természetvédelmi területté nyilvánítja az érintett területet, és meghatározza annak különös fontosságát annak alapján, hogy az egyes természeti területek mennyire fontos szerepet töltenek be az I. mellékletben felsorolt természetes élőhelytípusok, illetve a II. mellékletben felsorolt fajok kedvező védettségi állapotának biztosításával történő fenntartása, illetve helyreállítása, valamint a Natura 2000 hálózat egységessége szempontjából, figyelembe véve továbbá, hogy milyen mértékben fenyegeti a károsodás vagy a pusztulás veszélye az egyes természeti területeket. A Natura Korm. rendelet 2. f), g) pontjaiban meghatározott fogalomrendszer szerint: f) különleges természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen közösségi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok vagy közösségi jelentőségű élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók; g) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: olyan közösségi jelentőségű terület, amelyen legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy legalább egy kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípus található, az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikke (4) bekezdésének megfelelő természetvédelmi célkitűzés meghatározásával jogszabályban kihirdetésre került, és amelyre a kiemelt jelentőségű közösségi fajok, illetve kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok természetvédelmi helyzetének helyreállítása, illetve fenntartása érdekében az e rendelet szerinti természetvédelmi előírások alkalmazandók /149 9
Ezeket a területeket jogszabályban kell kihirdetni. (lásd: A vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelv egyes bekezdéseiből eredő, a különleges védelmi területek kijelölésére vonatkozó kötelezettségek hiányos teljesítése miatt 2006/2136. számon indított jogsértési eljárás, amelyben kifejtette a Bizottság, hogy a közleményben való kihirdetés nem megfelelő.). A Natura Korm. rendelet rendelkezései szerint a különleges madárvédelmi területekre (SPA), a jelölt Natura 2000 területekre (psci), a jóváhagyott Natura 2000 területekre (SCI), valamint a különleges természetmegőrzési, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekre (SCA) (együtt: Natura 2000 terület) a Natura Korm. rendelet szerinti szabályokat kell alkalmazni. Az átminősítéssel a területek hazai jogi helyzete nem változik, ugyanazok a szabályok lesznek érvényesek, mint korábban, azonban a Bizottság számára a Natura 2000 területek átültetésének egy magasabb lépcsőfokát teljesítjük. A jelenlegi 45/2006. KvVM rendelet szerint különleges természetmegőrzési területnek jelölt területek földrészletei, valamint a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt területek földrészletei a tervezett módosítással a státuszuknak megfelelő új mellékletekbe kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a korábban megjelent helyrajzi számoknak kell ebben a rendeletben is szerepelniük a fent jelzett határpontosításokkal csak más elnevezésű mellékletben. 4. Új, jelölt Natura 2000 területek és új különleges madárvédelmi területek kijelölése: Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2010. február 11-i módosításával az új Natura 2000 területeket a Kormány hosszas egyeztetés alapján elfogadta. 39 Natura 2000 területnek jelölt terület, továbbá két új különleges madárvédelmi terület (egyikük egy korábbi terület, a Jászság Különleges Madárvédelmi Terület bővítéseként) kerül kihirdetésre. Ennek alapján a Pannon Biogeográfiai Szeminárium lezárásaként megjelent jegyzőkönyvben az Európai Bizottság által rögzített feltételeket teljesíteni tudjuk, illetve a vadon élő madarak védelméről szóló 79/409/EGK irányelv (továbbiakban: madárvédelmi irányelv) 4. cikkének (1) és (2) bekezdéséből eredő, a különleges madárvédelmi területek kijelölésére vonatkozó kötelezettségek hiányos teljesítése miatt indított 2007/2190. sz. jogsértési eljárás is lezárható lesz. Az Európai Bizottság döntése szerint Magyarországon 7 élőhelytípusra, 11 növényfajra és 8 állatfajra szükséges még további területek kijelölése. Az Európai Bizottság hivatalos (DGENV B2 SL/AD/sp (2009) 117413 számú) levélben sürgette meg az újabb Natura 2000 területek kijelölését, ezért a Natura Korm. rendelet 2010. február 11-i módosítása szerepelteti az új területeket. Mindezek alapján az új, jelölt Natura 2000 területek és az új különleges madárvédelmi területek helyrajzi számait is fel kell tüntetni. A Natura Korm. rendelet 5. -ának (7) bekezdése alapján, amennyiben az Európai Bizottság javaslata vagy határozata, illetve a Tanács határozata szerint további területek jelölése válik szükségessé, a Kormány a 6-7. számú mellékletet, illetőleg a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Natura 2000 területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos listáját tartalmazó /149 10
rendeletet [az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet] módosítja. A tervezett szabályozás alapján az újonnan kijelölt területek először jelölt Natura 2000 terület státuszt kapnak, így e területek a jelen módosítással a miniszteri rendelet 2-3. számú mellékleteire kerülnek. Egyes területek már jelenleg is részei a Natura 2000 hálózatnak, mint különleges madárvédelmi terület vagy mint különleges természetmegőrzési terület, ebből következően a ténylegesen új kijelölés kevesebb, mint 23000 hektár. A kiterjedés szerint a legnagyobb arányt a Magyar Állam tulajdonában lévő honvédelmi vagyonkezelésű terület adják (77,5%, összesen mintegy 18069 ha). 5. LIFE és LIFE+ területek miatti módosítások A LIFE Nature és a környezetvédelmi célú pénzügyi eszközről (LIFE+) szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletek alapján az Unió a természet és a biodiverzitás területén a közösségi politika és jogszabályok végrehajtása érdekében a Natura 2000 hálózat megfelelő finanszírozásának biztosítására közösségi társfinanszírozási rendszert állított fel. A LIFE Nature és a LIFE+ keretében finanszírozott projekteknek a közösségi alapok legmegfelelőbb felhasználása biztosításának érdekében jogosultsági kritériumoknak kell megfelelniük. A közösségi finanszírozás feltételeként, amennyiben a LIFE Nature és a LIFE + program alapján valamelyik területen élőhely-rekonstrukciót hajtanak végre, a rekonstrukció által létrejött élőhelyeket Natura 2000 területnek kell kijelölni. Ez a feltétel a mindenkori pályázati útmutatóban szerepel. (Az aktuális LIFE+ pályázati útmutató a http://ec.europa.eu/environment/life/funding/lifeplus2009/call/index.htm honlapon található, a dokumentum 2.2 pontja alatt a 25. oldalon szerepel a Natura 2000 kijelölésre vonatkozó szabályozás). A LIFE Nature és a LIFE + programokban szereplő célterületek jogszabályba foglalása jelen rendeletmódosítással valósul meg. A LIFE Nature alapján finanszírozott területeket a 2009. évben jogszabályban ki kellett volna hirdetni. A kihirdetés elmaradása a támogatás visszafizetésének kötelezettségét vonja maga után. (ebben érintettek nemzeti park igazgatósági, illetve környezetvédelmi és vízügyi igazgatósági projektek egyaránt.) Az Európai Bizottság több levélben felhívta az érintett projektkoordinátorok figyelmét, hogy a projekt végső értékelésekor nem lesznek elfogadhatóak azon tevékenységek költségei, amelyek olyan területeken valósultak meg, melyek a projekt végére nem lettek Natura 2000 területek. Ezen okból nem elszámolható költségekre található példa a Nagy-vókonyai vizes és pusztai élőhely-rehabilitáció című, 2007-ben lezárult projekt (DG ENV E4//SL/D(2007)12842 számú bizottsági levél), illetve a 2009-ben lezárult Lappincs-életterek összekapcsolása egy alpesi-pannon folyó mentén című projekt (E4/FN/nb D(2009)5859 számú bizottsági levél) esetében. Érintett továbbá a Pannon gyeptípusok élőhelykezelése /149 11
Magyarországon című, 2010-ben lezáruló projekt, amelynek egyik projektterülete jelenleg nem tartozik a Natura 2000 hálózatba. A Bizottság ENV.E4/RS(pt/D(2007)10127 számú levele tartalmazza, hogy amennyiben nem történik meg a projekt lezárásig a Natura 2000 kijelölés, nem lesznek elfogadhatóak az e területet érintő tevékenységek költségei). IV. A kormányprogramhoz való viszony A tervezet a kormányprogram Tisztább és egészségesebb környezet cím alatt található programjához kapcsolódik, amelynek megfelelően megteremtjük az európai jelentőségű élőhely- és madárvédelmi (Natura 2000) területek fenntartható kezelésének jogi alapját. V. Előzmények Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 08.) Korm. rendelet módosításáról szóló 23/2010 (II.11.) kormányrendelet már tartalmazza az új, jelölt Natura 2000 területek felsorolását a közigazgatási egyeztetésnek megfelelően. Jelen rendelet-tervezet ezért kihirdeti az új, jelölt Natura területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos listáját is. Az Új IN MOD Natura 2000 területek kihirdetése A Natura 2000 területkijelölések folyamatának egyik legfontosabb lépéseként az Európai Bizottság a 2005. szeptember 25-27. között lezajlott Pannon Biogeográfiai Szeminárium keretén belül megvizsgálta a Pannon Biogeográfiai Régióba tartozó országok (Cseh Köztársaság, Szlovákia, Magyarország) nemzeti listáit, minden egyes fajt és élőhelyet különkülön, hogy a kijelölés megfelelő és elégséges mértékben történt-e meg az adott tagország tekintetében. A szeminárium során az Európai Bizottság több, különböző mértékű hiányosságot és pontatlanságot állapított meg a tagországok, így Magyarország esetében is. Az átvilágítás eredményeképpen minden élőhelytípusra és fajra megszületett az értékelés, amelynek kategóriái alapján a tagállamra különböző feladatok hárultak. Ezek közül az elégtelen területkijelölés, azaz az insufficient moderate /IN MOD/ kategória von maga után újabb terület-kijelölési kötelezettséget. Az Európai Bizottság döntése szerint Magyarországon 7 élőhelytípusra, 11 növényfajra és 8 állatfajra szükséges még további területek kijelölése. Az Európai Bizottság hivatalos (DGENV B2 SL/AD/sp (2009) 117413 számú) levélben sürgette meg az újabb Natura 2000 területek kijelölését, ezért a Natura Korm. rendelet 6-7. számú mellékletének megfelelően a helyrajzi számos rendeletet is módosítani kell. A Natura Korm. rendelet 5. -ának (7) bekezdése alapján, amennyiben az Európai Bizottság javaslata vagy határozata, illetve a Tanács határozata szerint további területek jelölése válik szükségessé, a Kormány a 6-7. számú mellékletet, illetőleg a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Natura 2000 területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos listáját tartalmazó rendeletet [az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet] módosítja. A tervezett szabályozás alapján az újonnan kijelölt területek először a jelölt Natura 2000 terület státuszát kapják meg, így e területek a jelen módosítással a Natura Korm. rendelet 6-7. számú mellékleteire, e rendelet 2-3. számú mellékleteire kerülnek. /149 12
Az Európai Közösségek Bizottság 2008/26/EK számú (2007. november 13.) határozata döntött a 92/43/EGK tanácsi irányelv értelmében a pannon biogeográfiai régió közösségi jelentőségű természeti területeit tartalmazó jegyzék elfogadásáról. A határozat preambulumának (9) bekezdése kimondta, hogy: Tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre, tekintettel a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelvre [1] és különösen annak 4. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésére, mivel (9) Egyes tagállamok azonban nem javasoltak elegendő területet bizonyos élőhelytípusok és fajok esetében ahhoz, hogy megfeleljenek a 92/43/EGK irányelv követelményeinek. Ezért ezen élőhelytípusokra és fajokra nézve nem mondható ki, hogy a hálózat teljes. Az információk késedelmes kézhezvételét és a tagállamokkal történő megegyezés elhúzódását figyelembe véve indokolt a területek alapjegyzékének elfogadása, amelyet azután a 92/43/EGK irányelv 4. cikkének rendelkezéseivel összhangban felül kell vizsgálni. Az Európai Bizottság a Natura 2000 szárazföldi területek kijelölésének lezárását kéri. A különböző szakmai felmérések, adatgyűjtések és a Pannon Biogeográfiai Szeminárium hivatalos jegyzőkönyve (ügyiratszám D(2006) 3314) alapján a nemzeti park igazgatóságok, külső szakértők és kutatók közreműködésével a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2007 decemberében az Európai Bizottság által meghatározott ütemtervnek ( Rolling Plan") megfelelően összeállította és véglegesítette a bővítésre javasolt területek listáját, valamint összeállította a területekhez kapcsolódó adatbázisokat. A bővítés azonban a 2008-ban elindított, majd az elutasítás után ismételt előterjesztések után, többszöri egyeztetést követően 2010. február 11-én került csak kihirdetésre. Egyes bővítési területek már jelenleg is részei a Natura 2000 hálózatnak, mint különleges madárvédelmi terület vagy mint különleges természetmegőrzési terület, ebből következően a ténylegesen új kijelölés kevesebb, mint 23000 hektár. A kiterjedés szerint a legnagyobb arányt a Magyar Állam tulajdonában lévő honvédelmi vagyonkezelésű terület adják (77,5%, összesen mintegy 18069 ha). Ezekre a területekre, valamennyi szakterület (hadműveleti, környezetvédelmi, erdészeti) közreműködésével és jóváhagyásával elkészültek a természetvédelmi és honvédelmi szempontokat harmonizáló kezelési/fenntartási tervek, amelyeket a KvVM-HM tárcaközi bizottság jóváhagyott és ezek alapján elfogadta a bővítési javaslatot. Ezeken túlmenően a HM írásban is megerősítette, hogy a honvédelmi vagyonkezelésű lő- és gyakorlóterek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek történő jelölésével egyetért. A honvédelmi vagyonkezelésben lévő Natura 2000 terület-bővítések a következők: Keleti- Bakony, Papod-Miklád, Turjánvidék, Gönyüi homokvidék, Liget-legelő, Hódmezővásárhely környéki és csanádi-háti puszták bővítése. /149 13
Fentiek alapján az új területek kihirdetésével nem hárul nagyobb teher az állampolgárokra. A jelölt területek főként állami területek. A bővítési területeken EU támogatással LIFE Nature és LIFE + projektek is indultak, amelyek esetében az EU támogatás teljes kifizetését az egyes területek Natura 2000-be történő jelöléséhez köti az Európai Bizottság. Az összeállított terület-bővítési lista kialakításakor a lehető legkevesebb új terület kijelölésére vagy bővítésére került sor a Pannon Biogeográfiai Szemináriumon rögzített jegyzőkönyv, és az ott elhangzott konkrét területjavaslatok alapján. Az új Natura 2000 területek kijelölését megelőzően a nemzeti park igazgatóságok megkeresték a területbővítésekkel az érintett jelentősebb földhasználókat, földtulajdonosokat, önkormányzatokat, társadalmi szervezeteket (beleértve az agrár és a zöld civil szervezeteket is), hatóságokat, hogy számukra tájékoztatást nyújtsanak a tervezett bővítés céljáról, szükségességéről, várható hatásairól és lehetőségeiről. Az erdészeti hatóságokkal külön egyeztetéseket folytattak le az érintett területek kapcsán. VI. Várható szakmai és társadalmi hatások A módosítás többek között az egyes, a Natura 2000 területek kijelölését követően eltelt időszakban felmerült gyakorlati problémák rendezését biztosítja. A felülvizsgálat eredményeként a Natura 2000 területek határát az ingatlan-nyilvántartási térképnek megfeleltetve rögzítjük, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban a vizsgált, a hálózatba csak indokoltan tartozó földrészletek (csekély mértékben alrészleteik) tekintetében jelenik meg a Natura 2000 jogi jelleg. A különleges természetmegőrzési és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület (SAC) kihirdetésével a területekre vonatkozó előírások nem növekszenek, a jelenleg hatályos Natura 2000 területekre vonatkozó szabályokat kell továbbra is alkalmazni. A Natura 2000 területek, ha azokra egyéb okból jogszabályi rendelkezés nincs érvényben, továbbra is korlátlanul forgalomképesek. Az Európai Unió ökológiai hálózatának részét képező Natura 2000 területek kijelölésének az a célja, hogy a két európai uniós természetvédelmi irányelv alapján az azokon előforduló közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzéséről gondoskodjon, ezáltal biztosítva a biológiai sokféleség fenntartását. Mindez a természeti környezet megfelelő szintű megőrzése révén az egészséges környezethez való jog megvalósulását is szolgálja. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidőn belül észrevételt tehetnek. A közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül felhívjuk az érintett társadalmi érdekszövetségek (Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és /149 14
Természetvédelmi Egyesület, a WWF Magyarország, a Magyar Természetbarát Szövetség) és az érintett önkormányzati szövetségek (a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége) figyelmét a tervezet véleményezési lehetőségére. Az új Natura 2000 területek kijelölését megelőzően a nemzeti park igazgatóságok megkeresték a területbővítésekkel érintett jelentősebb földhasználókat, földtulajdonosokat, önkormányzatokat, társadalmi szervezeteket (beleértve az agrár- és a zöld civil szervezeteket is), és tájékoztatást nyújtottak számukra a tervezett bővítés céljáról, szükségességéről, várható hatásairól és lehetőségeiről. /149 15
A környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2010. (...) KvVM rendelete az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85. (2) bekezdés 15. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 5. melléklete szerinti különleges madárvédelmi területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza. 2. A Kr. 6. melléklete szerinti különleges természetmegőrzési területnek jelölt területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza. 3. A Kr. 7. melléklete szerinti kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos jegyzékét a 3. melléklet tartalmazza. 4. (1) A Kr. 11. melléklete és 2. i) pontja szerinti jóváhagyott különleges természetmegőrzési területeket a Kr. 2. f) pontja szerinti különleges természetmegőrzési területként (a továbbiakban: különleges természetmegőrzési területek) hirdetem ki. (2) A különleges természetmegőrzési területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos jegyzékét a 4. melléklet tartalmazza. 5. (1) A Kr. 12. melléklete és 2. i) pontja szerinti jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket a Kr. 2. g) pontja szerinti kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területként (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek) hirdetem ki. (2) A kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos jegyzékét az 5. melléklet tartalmazza. /149 16
(1) A különleges madárvédelmi területek térképszelvényeit a 6. A) melléklet tartalmazza. 6. (2) A különleges természetmegőrzési területnek jelölt területek és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt területek térképszelvényeit a 6. B) melléklet tartalmazza. (3) A különleges természetmegőrzési területek és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek térképszelvényeit a 6. C) melléklet tartalmazza. 7. (1) A különleges természetmegőrzési területek és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek természetvédelmi célkitűzése a területek jelölése alapjául szolgáló élőhelytípusok, valamint fajok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása a (2) bekezdésben megnevezett nyilvántartásokban szereplő értékelésnek megfelelően. (2) A terület jelölése alapjául szolgáló élőhelytípusok, valamint fajok listáját, továbbá azok természetvédelmi helyzetének, a Natura 2000 hálózatban betöltött szerepének értékelését a természetvédelemért felelős miniszter az Európai Bizottság (1996. december 18.) 97/266/EK számú, a Natura 2000 keretében javasolt területek adatszolgáltatási űrlapjáról szóló határozata szerint megküldött adatlap (Standard Data Form) és a természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 17. cikke szerinti jelentés alapján tartja nyilván. 8. (1) E rendelet a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet hatályát veszti. (3) Ez a rendelet a természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (1), (2) és (4) bekezdésének, valamint a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelv 4. cikke (1) és (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja. /149 17