1
1. BEVEZETÉS A világ gazdasági folyamatait a határokon többszörösen átnyúló tulajdonosi, termelési, szolgáltatási kapcsolatok jellemzik. Ezen üzleti folyamatok pénzügyi kiszolgálását a pénzügyi szervezetek globalizálódása és az informatikai technológia fejlődése teszi lehetővé. Az informatika fejlődése továbbra is erősíteni fogja a gazdasági folyamatok bővülését. Pénzügyi vállalkozások tevékenységét szintén nagyfokú összetettség jellemzi. Az államok stabil működését és biztonságát veszélyezteti a bűnözői körök tevékenysége. Ezen belül is kiemelten kezelendő a kábítószer kereskedelem, adócsalás, fegyverkereskedelem, terrorizmus elleni küzdelem. Egyes elemzések szerint a világ gazdasági teljesítményének 2-5%-át teszi ki a fekete gazdaság ezen része. Ez óriási összegekkel végzett műveleteket jelent a pénzügyi szektorban. 2001. szeptemberétől kiemelt feladat a terrorizmus elleni küzdelem, illetve a terrorizmussal kapcsolatba hozható pénzügyi tevékenység ellenőrzése. A fejlett nyugati gazdaságok az Egyesült Államok és Japán bankrendszerének képviselői már 1974ben kinyilatkoztatták a pénzmosás, illetve a nemzetközi bűnözés pénzügyi műveleteinek megakadályozására vonatkozó szándékukat. Nemzetközi szervezetek ajánlásokat dolgoztak ki a pénzmosás megelőzésére, illetve minősítették az egyes országok tevékenységét a pénzmosás elleni harcban. A legújabb szabályozás célja, nemcsak a pénzmosás megakadályozása, hanem az is, hogy az illegálisan szerzett jövedelmeket ne lehessen a legális bank- és pénzügyi rendszerben felhasználni. Az illegálisan szerzett pénzek legkönnyebben azon a ponton deríthetőek fel, ahol a legális bankrendszerbe, illetve pénzügyi rendszerbe legalizálás céljából megpróbálják visszavezetni. A nemzetközi előírások bizonyos értékhatár fölött és a normálistól eltérő tranzakciók esetén bejelentési kötelezettséget írnak elő a pénzügyi vállalkozások részére. A magyarországi szabályozás a pénzügyi vállalkozásokon kívül kiterjed a könyvelőkre, adótanácsadókra, ingatlanközvetítőkre, műkincskereskedőkre. Ennek az a célja, hogy minden olyan helyen, ahol jelentős értékek cserélnek gazdát a pénzmosás szempontjából felügyelet mellett történjenek a pénzügyi műveletek. A pénzügyi szektorban dolgozóknak a törvényi szabályozás teljesítése mellett, úgy kell tevékenykedniük, hogy felderítsék a pénzmosás gyanús helyzeteket. Minden pénzügyi szervezetnek ezen felül jól felfogott érdeke kell, hogy legyen az a tevékenység, amivel a bűncselekményekből származó pénzek felhasználását meggátolja. A pénzügyi szervezetnek el kell kerülnie, hogy pénzmosással vagy bűncselekményekkel kapcsolatos tevékenységgel hírbe hozzák. 2
A pénzügyi vállalkozásnak olyan ügyfélkört kell kialakítania, amelyből kiszorítja a bűnözői köröket. Egyetlen pénzügyi vállalkozás sem engedheti meg magának, hogy bűnözői körökkel kerüljön kapcsolatba. A magyar jogrendszer, követve a nemzetközi ajánlásokat megalkotta a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. Törvényt (a továbbiakban: Pmt.). A pénzügyi vállalkozásoknak és minden dolgozójának a jogszabályok alapján kell végezniük tevékenységüket. Minden vezetőnek és alkalmazottnak a munkája során tudnia kell, hogy büntetőjogilag felelős a pénzmosás elleni szabályok betartásáért. Ennek a szabályzatnak az a célja, hogy mindenki részletesen megismerje a rá vonatkozó szabályokat, és értse feladatait. A törvény pontosan szabályozza, mikor és milyen módon kell kötelezően azonosítani az ügyfeleket. A legnehezebb helyzet akkor következik be, amikor a kötelezően előírt azonosítási feltételek nem állnak fent, de a pénzügyi vállalkozás alkalmazottja megítélése szerint a tranzakció szokatlan. A pénzügyi vállalkozásoknak saját kockázatuk csökkentése miatt is és a hatékonyságuk növelése érdekében is törekedniük kell arra, hogy ügyfeleiket minél jobban megismerjék. Csak abban az esetben tudják egy ügyfél tranzakciójáról megállapítani, hogy az szokásos vagy szokatlan, ha az ügyfél általános pénzügyi szokásait jól ismeri. A minél részletesebb megismerés megteremti azt a viszonyt a pénzügyi vállalkozás és ügyfele között, amely alapján egy szokatlannak tűnő művelet kapcsán mindenféle probléma nélkül magyarázatot kérhet a szokatlan műveletre. Az ügyfelekkel tudatosítani kell, hogy a szigorú szabályok betartása mindenkire nézve kötelező és végső soron a becsületes ügyfelek érdekeit védik. 2. A SZABÁLYZAT CÉLJA A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény alapján a hitelintézetek, és a pénzügyi vállalkozások, és a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást végző jogi személyek (a továbbiakban: pénzügyi szolgáltatók) kötelesek belső szabályzatot készíteni annak érdekében, hogy alkalmazottaik a törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, képesek legyenek felismerni a szokatlan, a pénzmosás gyanús eseteket. 3
3. A PÉNZMOSÁS FOGALMA A pénzmosás kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy az illegálisan szerzett - bűncselekményből származó - pénzt azonosságát megváltoztassa, és legális forrásból származónak tüntesse fel. 3.1. Jogszabályi háttér A Büntető Törvénykönyv (Btk.) az alábbiak szerint határozza meg a pénzmosás fogalmát: Btk. 303. (1) Aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a)a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b)a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, c)a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot a) magának vagy harmadik személynek megszerzi, b) megőrzi, kezeli, használja vagy felhasználja, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. (3) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából a) gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, b) a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. (4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(3) bekezdésben meghatározott pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy 4
központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, magánnyugdíjpénztár szerencsejáték vagy szervezésével illetve önkéntes foglalkoztatói foglalkozó kölcsönös nyugdíjszolgáltató szervezet biztosító pénztár, intézmény, vagy tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. (5) Aki az (1)-(4) bekezdésben meghatározott pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A törvény nem tartalmaz értékhatárt a pénzmosás elkövetésére. A Btk. 303/C. (1)-(2) bekezdés értelmező rendelkezése szerint dolgon az önálló testi tárgyakon kívül a vagyoni jogosultságot megtestesítő olyan okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerializált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. Pénzmosás bűncselekményének minősül az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot magának vagy harmadik személynek megszerzi, használja vagy felhasználja, megőrzi, kezeli, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte. A Btk. Rendelkezése szerint büntetendő az is, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elköveteléséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A pénzmosással leggyakrabban érintett bűncselekmények körébe mindenekelőtt az erőszakos és a szervezett bűnözés minden formáját soroljuk, különös tekintettel az illegális fegyver-, drog- és emberkereskedelemre, valamint a csempészésre, de idetartozik a korrupció, valamint az adócsalás, az adóelkerülés, az adóeltitkolás, a hamisítás, a pénzügyi rendszer eszközeivel való visszaélés (pl. a pénzhamisítás), továbbá a csalás is. 3.2. Terrorizmus finanszírozása A terrorizmus finanszírozása a Btk. alapján bűncselekmény, ugyanolyan bűncselekmény, mint a terrorizmus maga. Felismerésében a nehézséget az okozza, hogy mind legális, mind illegális forrásból eredő eszközök felhasználhatók a terrorizmus finanszírozására. 5
A legmegfelelőbb ellenszer a pénzügyi szektor részéről a KYC (Know Your Customer Ismerd ügyfeled) és CDD (Customer Due Diligence - Légy körültekintő ügyfeleddel) alapelvek szigorú betartása lehet. 3.3. A szabályzat hatálya A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezetekre a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepére és arra a személyre, aki (amely) a Magyar Köztársaság területén a)pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat; b)befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt; c)biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat; d)árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat; e)nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytat; f)ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat; g)könyvvizsgálói tevékenységet folytat; h)könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat; i)játékkaszinót, elektronikus kaszinót vagy kártyatermet működtet; j)nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik; k)árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el; l)önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik; m)ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény hatálya kiterjed a pénzügyi szolgáltató szervezetek ügyfele, vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja. 4. A PMT. ÁLTAL ELŐÍRT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 4.1. Fogalmak 4.1.1. Ügyfél 6
Ügyfélnek minősül a törvény 3. s) pontja alapján az a személy, aki a szolgáltatóval a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére szerződést köt, illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad. 4.1.2. Tényleges tulajdonos Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak. Azt a természetes személyt is tényleges tulajdonosnak tekintjük, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben rendelkezik a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, valamint az a természetes személy, aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával./ptk. 685/B. (2)/ Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. 4.1.3. Üzleti kapcsolat Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó írásbeli szerződéssel létrejött tartós jogviszony. 4.1.4. Ügyfél-átvilágítás Ügyfél-átvilágításnak minősül, ha a szolgáltató meggyőződik az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságáról és azokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. 7
4.1.5. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány A Pmt. 3. m) pontja szerint személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. 4.2. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség Az átvilágítási eljárás olyan komplex intézkedéssorozat, amely arra szolgál, hogy a Társaság minden esetben pontosan tudja, hogy kivel lép üzleti kapcsolatba, kinek teljesít ügyleti megbízást. A Társaság az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a 3.600.000,- Ft-ot (hárommillióhatszázezer forintot) elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosítási adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. 4.3. Ügyfél-átvilágítási intézkedések A Társaság az ügyfél-átvilágítás során az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt azonosítja és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi. A Társaság az azonosítás során mivel erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat visszakereshető azonosítása miatt szükség van a jogszabályban meghatározott maximum adatkört rögzíti abban az esetben, ha az ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül; nem jelent 2 meg személyesen átvilágítás céljából; (kettő) millió forintot elérő, vagy meghaladó összegű szerződést köt a Társasággal; esetében kétség merül fel a megadott adatok valódiságát illetően. Minden egyéb esetben a Társaság a minimum adatkört veszi fel. 4.3.1. Maximum adatkör meghatározása 8
A Társaság által kötelezően rögzítendő maximum adatkör a következő: belföldi természetes személy esetén családi és utónév (születési név), lakcím, állampolgárság, azonosító okmányának típusa és száma születési hely és idő anyja neve. külföldi természetes személy esetén a fenti bekezdésben megadott adatok közül az azonosító okmányból megállapítható adatok, valamint a magyarországi tartózkodási helyet. jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe, cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszám, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási szám, főtevékenység, képviseletére jogosultak neve és beosztása, kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatai. A jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átvilágítását követően a Társaság elvégzi a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. 4.3.2. Ügyfél-átvilágítási eljárás során rögzítendő minimum adatkör Természetes személy esetén a Társaság legalább a következő adatokat írásban rögzíti (minimum adatkör) az ügyfél azonosítása során: családi és utónevét (születéskori nevét); állampolgárságát; lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel, ha nincs cím, akkor lakcím nélküli megjelölést); az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait). Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat felvenni, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a Társaság az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör): 9
a neve és rövidített neve; székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe; cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma. Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén - a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) jelen szabályzat 4.1.5. pontjában megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően a Társaság az azt igazoló 30 (harminc) napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta; más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént; külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént; cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). Ez esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és a pénzügyi szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni. Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 (harminc) napnál nem régebbi igazolása szükséges. A 2 (kettő) millió forintot elérő, vagy meghaladó összegű szerződés kötése esetében a Társaság az azonosításhoz szükséges bejegyzést, vagy igazolást hitelesített fordítással együtt fogadja el. A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően a Társaság elvégezi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is. A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél a Társaság ellenőrzi az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét is. 10
A Társaság és az ügyfél között az ügyfél-átvilágítási eljárást követően létrejövő üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is. 4.4. Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje Amennyiben a Társaságnak az ügyféllel nincs szerződéses kapcsolata, úgy a Társaság az üzleti kapcsolat létesítésekor ügyfél-átvilágítást végez. Az ügyfél-átvilágításkor a Társaság alkalmazottainak az azonosító adatok rögzítéséhez jelen szabályzat 1. számú mellékletében szereplő formanyomtatványt kell használni. Amennyiben a Társaság alkalmazottja pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatot, tényt vagy körülményt észlel, haladéktalanul átvilágítja az ügyfelet, de csak és kizárólag akkor, ha ilyen átvilágításra korábban még nem került sor. Az átvilágítást követően elkészíti az elektronikus bejelentő lapot (2. számú melléklet) és azt átküldi a kijelölt személynek. A kijelölt személy megvizsgálja, hogy minden szükséges adat ki van-e töltve, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel az alkalmazottat. Ezt követően védelemmel ellátott elektronikus üzenetben az ABEV program (www.apeh.hu) segítségével haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára a www.magyarorszag.hu ügyfélkapun keresztül a bejelentést. Az elektronikus nyugtákat és a bejelentés elektronikus másolatát elmenti, és havonta 1 (egy) alkalommal egyszer írható optikai adathordozóra mentést készít az összes bejelentésről és az azokra érkezett válaszokról. 4.5. Ügyfél-átvilágítás esetei A Társaság az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor köteles az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő azonosítását az alábbiakban meghatározott módon elvégezni, az adatokat írásban rögzíteni. 3,6 millió forintot elérő, vagy meghaladó ügylet esetén kötelező az ügyfél-átvilágítás, ha az korábban még nem történt meg. Ez vonatkozik az egymással ténylegesen összefüggő ügyletekre is, ha az ügyfél 3,6 millió forintnál kisebb ügyleteket köt a Társasággal és ezek összefüggőek, akkor az átvilágítást el kell végezni azon ügylet megkötésekor, amikor az ügyletek összesített értéke a 3,6 millió forintot eléri. Azonosítani kell továbbá akkor is, ha kétség merül fel a Társaságban az ügyfél valós kiléte iránt, ha azt gyanítja, hogy adatai megváltoztak, vagy téves, hamis adatokat adott meg az ügyfél korábban. 11
A pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a Társaság köteles az ügyfelet, a meghatalmazottat, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt a 3,6 millió Ft összegű értékhatárra tekintet nélkül azonosítani. 4.5.1. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás A Pmt. 12. -a értelmében a Társaság a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmaz. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében a Társaság az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, vagy körülmény felmerülése esetén végzi el. A Társaság a Pmt. rendelkezéseivel összhangban - az alábbi esetekben alkalmaz egyszerűsített ügyfél-átvilágítást: Amennyiben a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működő ügyfél tevékenységét az Európai Unió területén végzi; Amennyiben a Társaság ügyfele harmadik országban székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet végző szolgáltató, amelyre a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll; Amennyiben az ügyfél olyan társaság amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak; Továbbá amennyiben az ügyfél a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szervnek minősül, így a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, Magyar Nemzeti Bank, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, 12 Állami Adóhatóság, Magyar Kereskedelmi
Engedélyezési Hivatal, Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság, ügyvédek esetében az a kamara, melynek az ügyvéd a tagja, közjegyzők esetében az a kamara, melynek a közjegyző a tagja. Amennyiben a Társaság ügyfele központi államigazgatási szerv, valamint helyi önkormányzat, továbbá az Európai Közösség intézménye (az Európa Parlament, a Tanács, a Bizottság, a Számvevőszék), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank. 4.5.2. Fokozott ügyfél-átvilágítás A Társaság a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetén fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmaz. A Társaság a következő 4 (négy) esetben fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását írja elő: Az ügyfél nem jelent meg személyesen azonosítás céljából; Harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatóval történő, határon átnyúló levelezőbanki kapcsolat létesítése esetén; Más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő személyekkel üzleti kapcsolat létesítése, részükre ügyleti megbízás teljesítése esetén; Pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében. 4.5.3. Ügyfél-átvilágítás az ügyfél személyes megjelenése hiányában A Társaság az azonosítás során, mind a belföldön, mind a külföldön tartózkodó távollévő ügyfél vonatkozásában az ügyfél-azonosítás esetére meghatározott maximum adatkört köteles rögzíteni, ha az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. Az azonosítás során a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a Társaság részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és nemzetközi 13
szerződés eltérő rendelkezése hiányában a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. 4.5.4. Ügyfél-átvilágítás levelezőbanki kapcsolat esetén ízást kizárólag olyan harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltatótól fogad el, amely esetében a levelezőbanki kapcsolat létesítését megelőzően az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket elvégezte, és feltáró elemzést készített a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszerről. Emellett meggyőződik arról, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező szolgáltató elvégezte a levelező számlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint ezen üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri, illetve kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat. 4.5.5. Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles minden esetben a Társaság részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben. Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a Társaság Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített rendelkezések szerint az Igazgatóság elnökének jóváhagyása szükséges. Amennyiben a Társaság a nyilatkozat valódiságát kétségesnek tartja köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Külföldi kiemelt közszereplő esetén a Társaság valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést elvégzi, azaz a bemutatott azonosító okmány alapján a minimum adatkört rögzíti és kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy további adatokat is rögzít, elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja, rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. 4.5.6.Ügyfél-átvilágítás pénzváltás esetén, illetve meghaladó összegű pénzváltás esetén köteles az ügyfelet az átvilágításra vonatkozó rendelkezésekben meghatározott maximum adatkörre vonatkozóan azonosítani, továbbá elvégezni a személyazonosság igazoló ellenőrzését, a tényleges tulajdonos azonosítását és személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint az 14
ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítést. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az ötszázezer forintot. 4.5.7. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeinek kezelése A Társaság más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeit nem fogadja el, minden esetben maga végzi el az ügyfél-átvilágítási eljárást. 4.6. Adatokban bekövetkezett változás közlése Üzleti kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról az ügyfél köteles a tudomásszerzéstől számított 5 (öt) munkanapon belül a Társaságot értesíteni. A Társaság a fenti kötelezettség teljesítése érdekében az ügyféllel kötött szerződésben, illetve az ügyfél azonosítás során felhívja az ügyfél figyelmét az adataikban bekövetkezett változások közlésének kötelezettségére. A Társaság tudomására nem jutott változásokkal kapcsolatosan annak nyilvántartásba vételére a Társaság nem kötelezhető. 4.7. Az üzleti kapcsolat megtagadása Ha az ügyfél az azonosítás során nem működik együtt a szolgáltatóval (pl. az azonosításhoz szükséges okmányokat nem mutatja be, illetve nem tesz a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatot), a Társaság köteles megtagadni az üzleti kapcsolat létesítését, illetve az ügyleti megbízás teljesítését, vagy meg kell szüntetni a fennálló üzleti kapcsolatot. 4.8. Hirdetmény A Társaság hirdetményt függeszt ki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról az ügyfélfogadásra szolgáló helyiségeiben jól látható helyen. A hirdetmény szövegét jelen szabályzat 6. számú melléklete tartalmazza. 4.9. Az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottak magatartási normái A Társaság alkalmazottjának feladata, hogy ügyfeleit minél jobban megismerje, bizalmi kapcsolatot alakítson ki az ügyféllel és törekedjék az ügyfél tevékenységének minél jobb megismerésére a pénzügyi területen kívül is. 15
Az alkalmazott feladata az ügyfél tranzakcióinak figyelemmel követése abból a szempontból, hogy az előzményekhez képest szokványos-e vagy szokatlan: Mérlegelje, hogy az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet szokványos-e vagy szokatlan-e egy tranzakció, az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet, az ügyfél életvitele összhangban van-e az adott ügylettel, az ügyfél eddigi pénzügyi szokásaiban nem jelent-e hirtelen változást az adott ügylet. Az alkalmazott feladata, hogy a gyanús esetek bejelentése során, a Társaságnál alkalmazott bejelentési eljárásokat alkalmazza. A Társaságnál működő belső ellenőrzés folyamatait a pénzmosási tevékenység megakadályozása érdekében végzett eljárásokra is ki kell terjeszteni. 5. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG A Pmt. 23.. (1) bekezdése értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a Társaság vezetője, illetve alkalmazottja az ügyfél átvilágítását értékhatárra tekintet nélkül elvégzi, ha az korábban nem történt meg, és a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről haladéktalanul bejelentést tesz a jelen szabályzat 2. számú mellékletét képező formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával. 5.1. Kijelölt személy A kijelölt személy a Társaság Igazgatósága által kijelölt igazgatósági tagja. A kijelölt személy feladata elsődlegesen a pénzmosás, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről bejelentések haladéktalan továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére. Emellett részt vesz a Társaság alkalmazottainak képzésének megszervezésében és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem vezetésében. A bejelentések továbbítása a Társaságra vonatkozó jogszabályi titokvédelmi előírások figyelembe vételével védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában történik, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, a kijelölt személy előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat a pénzügyi információs egységként működő hatósággal. 16
A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását. A Társaság a bejelentés továbbítása előtt az érintett ügyleti megbízást nem teljesítheti kivéve amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné. 5.2. A bejelentés folyamata Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, illetve az ügyfél-átvilágítást, az okmányok ellenőrzését, feldolgozását végző alkalmazott, valamint a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatokat, tényeket vagy körülményeknek pozíciójuknál fogva észlelő vezető, illetve alkalmazott gyanús tranzakció esetén kitölti a bejelentési formanyomtatványt. A részletesen kitöltött bejelentési formanyomtatványt a kijelölt személy haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatósághoz. A bejelentő lapot a Társaság Iratkezelési szabályzatában megfogalmazottak szerint iktatni kell és az iktatószámot rögzíteni kell az adatlapon. Az adatlapok tárolása az Iratkezelési szabályzatban foglaltaknak megfelelően az egyes követeléscsomagokon belül ABC sorrendben történik. Az adatlapok nem selejtezhetőek. A Társaság az okmányokat a törvényileg előírt 8 (nyolc) éves időtartamig megőrzi. 5.2.1. Bejelentő lap kitöltése és továbbítása A Társaság neve, adatai, a kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma, a bejelentés dátuma, a tranzakció dátuma az átvilágítási kötelezettség teljesítése során rögzített személyi adatok, gazdasági társaságok kapcsán meghatározott azonosító adatok, a tranzakció adatai, így különösen a tranzakció típusa, illetve az érintett összeg, az érintettek megnevezése, a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény részletes leírása, valamint az ügylet során az ügyfélről megszerzett tapasztalatok, viselkedése, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként működő hatóságot feladata ellátásában segítheti. 17
A Társaság gyakorlatában használt bejelentő lapot jelen szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza. Az előzőekben részletezett bejelentéseket a Pmt.-ben megfogalmazottak szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára kell teljesíteni. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén kapott információ kiegészítését kérheti a Társaságtól. A Társaság az információ kiegészítése iránti megkeresést köteles teljesíteni. 6. A TÁRSASÁG ALKALMAZOTTAINAK KÖTELEZETTSÉGEI, JOGAI ÉS FELADATAI A Társaság alkalmazottainak kötelezettségei, jogai és feladatai a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben. 6.1. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintézők kötelezettségei, jogai 6.1.1. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintézők kötelezettségei Az átvilágítási intézkedések teljesítése, így az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele, adatlap kitöltés, vagy azonosított ügyfél esetén azonosság ellenőrzése, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, és kétség esetén a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése. Pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése. A bejelentésben a pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása. Kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek. Az ügyfél előtt a bejelentés, illetőleg a vizsgálat tényének titokban tartása. 6.1.2. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló ügyintézők jogai Névtelenséghez való jog, melynek értelmében az eljáró alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken. A bejelentő lapon a Társaság nevét kell megjelölni. A kijelölt személy kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátani. 18
Mentesülés a banktitok megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem, az ilyen bejelentés miatt nem vonható felelősségre. 6.2. A kijelölt személy kötelezettsége, feladatai, illetve joga 6.2.1. A kijelölt személy kötelezettsége A hozzá érkezett bejelentések eljuttatása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére azonnal. 6.2.2. A kijelölt személy feladatai Amennyiben szokatlan tranzakcióra egyéb úton információi keletkeznek, ezekről felvilágosítás kérése, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése. Az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával. Kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatóság kijelölt egységeivel, a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás az ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról (a megkeresésnek meg kell felelnie az egyéb jogszabályokban, így a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben megfogalmazott követelményeknek). A pénzmosással megakadályozásával és a kapcsolatos terrorizmus ellenőrzés finanszírozása céljának, megelőzésével feladatának, rendjének és és szabályainak kidolgozása. 6.2.3. A kijelölt személy joga A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos témakörbeli vizsgálatoknál a szükséges adatokhoz való hozzáférés. 6.3. Belső ellenőrzés kötelezettségei, joga 6.3.1. A belső ellenőrzés kötelezettségei A pénzmosási szabályok betartásának rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az azonosítás pontos elvégzése és a bejelentések vizsgálata. A vizsgálatok megállapításairól a felügyelő bizottság (igazgatóság) tájékoztatása. 6.3.2. A belső ellenőrzés joga A pénzmosás témakörbeli vizsgálatok és a bejelentések ellenőrzése, a szükséges adatokhoz való hozzáférés joga. 19
7. TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a banktitok megsértésének vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének. Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik. A banktitkot mindenki, aki bármilyen módon hozzáférhet köteles megőrizni. A banktitok megtartására köteles személy, aki banktitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bank-, értékpapírtitkot, valamint üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a Társaságtól, amelynek átadása nem tagadható meg. Nem büntethető sem üzleti titok megsértése sem banktitok megsértése miatt, aki pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, vagy körülmény esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés utóbb megalapozatlannak bizonyul. 8. FELFEDÉS TILALMA A Pmt. 27.. (1) bekezdése értelmében a Társaság az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. Nem terjed ki ez a tiltás a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletére, valamint a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt. 20