TALAJTAN I. Cziráki László 1014.
A TALAJ FOGALMA A föld növények termesztésére alkalmas laza takarórétege Feltételesen megújuló erőforrás
A talaj kialakulása Belső erők: Földrengés és vulkáni működés következtében Süllyedés, kiemelkedés Külső erők: Víz Szél Jég A talaj évmilliók alatt alakul ki.
A kialakulás fizikai színtere az aprózódás Víz, hőmérséklet változás(fagy) és szél következménye A kőzetek kémiai összetétele nem változik
A kialakulás kémiai színtere a mállás A folyamat irányítója a víz és a hőmérséklet Oxidáció, oldódás megy végbe A kémiai összetevők is megváltoznak
A kialakulás biológiai színtere az élőlények megjelenése Alacsony rendű szervezetek megtelepedése Szerves anyag felhalmozódás Humusz képződés Magasabb rendű szervezetek megtelepedése Humusz: a talaj szerves anyaga
A talaj kialakulás egyéb tényezői Földtani tényezők Domborzat Éghajlat Élővilág Az idő Emberi tevékenység
Földtani tényezők Közvetlen tényezők: Kéregmozgás következtében kiemelkedés és süllyedés által kialakulnak a szárazföldek Közvetett tényezők: A vulkáni tevékenység hatására kialakulnak a talajképző kőzetek
A domborzat Fogalma: a szilárd kéreg függőleges tagozódása Megszabja a természetes növénytakarót Durva tagozódás: hegyvidék, dombság Finom tagozódás: néhány cm-es szintkülönbség
Az éghajlat A különböző éghajlatokon különböző talajok alakulnak ki
Az élővilág A legösszetettebb talajképző tényező Ásványik lebontása Szerves anyagok képződése Humusz kialakulása
BIOLÓGIAI TALAJKÉPZŐDÉS
Az idő A kialakuláshoz évmilliók szükségesek Abszulút kor: a ténylegesen eltelt idő Relatív kor: az azonos abszulút idöben lévő talaj más kialakulási szakaszban van
Az emberi tevékenység Termőképesség növelése Termőképesség csökkenés Elsavanyodás, szerves anyag mennyiségének csökkenése
A talaj kőzetei A kőzet fogalma: Ásványtársulás, a földkéreg nagytömegű anyaga Magmás kőzetek Üledékes kőzetek Átalakult kőzetek
Magmás kőzetek (Dunántúli- és Északi középhegység) Magas SiO 2 tartalmú kőzetek Savanyú magmás kőzet: 65%-nál több szilicium dioxid tartalmú (gránit, riolit) Bázikus magmás kőzet: 50%-nál kevesebb SiO 2 bazalt Átmeneti magmás kőzetek 50-65% SiO 2 (andezit, trachit)
Mélységi és kiömlési magmás kőzetek kialakulása
Üledékes kőzetek Kőzettörmelékből származnak Gleccserek, víz, szél szállította és rakta le Lösz, futóhomok, homok, kavics agyag Hazánk talajainak 98%-a üledékes kőzetből alakult ki
A kőzet aprózódása
Üledékes kőzet
Törmelék és mállási termék szállítása
Kőzettéválás eredményeként létrejött homokkő
A talajképződés szempontjából fontos ásványok Szilikátok: kálium és kalcium forrás Agyagásványok: kolloidok, víz és ionok megkötése Oxidok, hidroxidok Karbonátok: jó talajszerkezet kialakulása, savanyodás megakadályozása Szulfátok, szulfidok Foszfátok: a talaj fő foszfor forrásai
Talajtan II.
A talaj tulajdonságai Fizikai tulajdonságok Kémiai tulajdonságok
A talaj fizikai tulajdonságai Mechanikai összetétel: Kavics, kő: 2 mm-nél nagyobb, jelenlétük káros Durva homok: a vizet nem tartja meg, szétesik, nincs szerkezete, max 20% Finom homok: vizet kissé tartja, hamar szétesik, max: 60%
Laza szerkezetű, homokos talaj
Mechanikai összetétel Iszap: Víztartó képessége jó, a vizet lassan vezeti Kicsi a hézagtérfogat, a hajszálgyökerek nehezen hatolnak közé Kedvező aránya a talajban 40%
Rossz szerkezetű, iszapos talaj
Mechanikai összetétel Agyag Vízgazdálkodási tulajdonságai szélsőségesek A vizet lassan vezeti, de sokáig megtartja A hézagtérfogata kicsi, alig van közte levegő Nélkülözhetetlen talajalkotó
Kötött, agyagos talaj
Vizes agyagtalaj
Száraz agyagtalaj
A talaj szöveti összetétele Leiszapolható rész: Agyag Iszap Vázrész: Az agyagon és iszapon felüli rész
A talajok csoportosítása szöveti összetételük alapján Homoktalajok Vályog talajok Agyagtalajok Közöttük sokféle átmenet lehet
A talaj kötöttsége Fogalma: a talaj művelő eszközökkel szembeni ellenállása Mértékegysége: Arany-féle kötöttségi szám (100 g légszáraz talaj vízfelvevő képessége) A humusztartalom nagymértékben befolyásolja a kötöttséget
A talajok pórustérfogata
A talaj szerkezete Fogalma: a talajalkotók nagysága, alakja és térbeli elhelyezkedése Nem állandótulajdonság: Befolyásolja: Talajművelés Trágyázás Mész bevitel
A szerkezet alak szerint lehet: Köbös (szemcsés, diós, nagy diós) Hasábos (hasábos oszlopos) Lemezszerű (leveles, lemezes)
A morzsás szerkezetű talaj A legideálisabb forma Belsejében víz és levegő is van A morzsák nem megfelelő műveléssel könnyen tönkretehetők
Túl nedves, nem művelhető talaj
Morzsás, nyirkos művelhető talaj
Száraz, porosodó talaj
Cserepesedés elporosított talajon (esőstressz)
Rögös talaj Kedvezőtlen szerkezet A belseje tömör Sok a levegő és víz
Rögös talaj
A talaj víztartalma Szabad víz Gravitációs víz Kapilláris víz Talajvíz Kötött víz Ásványok, vagy talajkolloidok kötik meg Egy része hasznosítható ( hidratációs víz 0,5-1 MPa)
A talaj vízgazdálkodása Vízkapacitás: az a vízmennyiség amit a talaj a gravitációval szemben vissza tud tartani Hasznos víz: amit a növény fel tud venni Holt víz: amit a növény már nem tud felvenni
A talaj levegőgazdálkodása Légkapacitás: az a levegőmennyiség, amely a vízkapacitásig vízzel telített talajban található Kedvező víz: levegő arány 70:30 Talaj tömörödés: a talaj tömötté, levegőtlenné válik, megfelelő talajműveléssel meg kell szüntetni
A talaj hőgazdálkodása A felmelegedés függ: a sugárzás erősségétől (talaj fekvése) a talaj víztartalmától: több víz = lassabb felmelegedés a talaj kötöttségétől: kötöttebb talaj nehezebben melegszik fel a talaj színétől: sötétebb talaj több hőt vesz fel Vetni csak a vetési mélységben a csírázási hőmérsékletet elérő talajba szabad.
A talaj kémiai tulajdonságai Talaj kolloidok: Szervetlen: agyag Szerves: humusz A talaj kémhatása: Kedvező a semleges kémhatás (Ph 7) Ha savanyú akkor rossz a talaj szerkezete, a növények nem tudják felvenni a tápanyagokat A savanyúság meszezéssel, a talaj szerves anyagának (humusz) növelésével javítható
ph <4,5 erősen savanyú 4,5-5,5 savanyú 5,5-6,8 gyengén savanyú 6,8-7,2 közömbös 7,2-8,5 gyengén lúgos 8,5-9,0 lúgos >9,0 erősen lúgos
A savanyú talajt jól viselő növények Szója Burgonya Répa Repce napraforgó
A talaj biológiai tulajdonságai A talaj élőlényei Humusz A talaj termékenysége
A talaj élőlényei Építők (autotróf): szerves anyagot építenek Lebontók (heterotróf): szerves anyagot bontanak A szerves anyag termelődés és lebontás egyensúlyban van
A NÖVÉNYEK ÉS ÁLLATOK HATÁSA A TALAJRA Növényzet: fizikai (erózió, kiszáradás elleni védelem, morzsalékos talajszerkezet) biológiai (talajérés, humifikáció elősegítése) Állatok: talajlazítás (járatokkal) szellőzöttség javítása táplálkozás, ürülék biológiai mállás elősegítése pusztulásuk tápanyagtartalom növelése HEFOP 3.3.1.
A humusz szerves talajkolloid Mennyisége 3-6%, nem állandó Javítja a talaj szerkezetét A tápanyag-szolgáltató képességet növeli Legfontosabb feladat a humuszegyensúly fenntartása
A humusz formái Tápláló humusz: könnyen bomló szerves anyagokból áll, tápanyagot szolgáltat Tartós humusz: nehezen és lassan bomlik, javítja a talaj szerkezetét Aktív humusz: a talaj morzsalékosságát alakítja, hiányában csak álmorzsa jön létre
A talaj termékenysége
Talaj termékenysége A talajok termékenysége azt jelenti, hogy a talaj képes ellátni a növényeket a vegetációs idő alatt vízzel és oldott tápanyagokkal. A talajnak ez a tulajdonsága különbözteti meg a talajt más természeti képződménytől. A talajnak van: Természetes- Befolyásolt természetes- Nagymértékben befolyásolt, vagy kultúrtermékenysége
Talajtermékenység tényezői A növény és a környezeti tényezők éghajlat időjárás növényvédelem (környezetvédelem) talajvédelem (erózió, defláció) A növény tápanyagfelvételét befolyásoló tényezők talajművelés trágyázás talajjavítás öntözés
Talaj típusok Váztalajok: fiatal képződmények Köves, sziklás Kavicsos Futóhomok és jellegtelen homok Gyengén humuszos
Talaj típusok Kőzethatású talajok: kedvező PH, magas humusztartalom, sekély termőréteg jellemzi Redzina talaj Humuszkarbonát talaj
Talaj típusok Barna erdőtalajok: erdőségek alatt jött létre, a bomló avar szervesanyagának bomlásával Agyagbemosódásos erdőtalaj
Talaj típusok Cserjoznom (fekete föld) talajok: fűtakaró alatt alakultak ki, a legjobb talajok
Talaj típusok Szikes talajok: nem jól művelhetők Réti talajok Láptalajok