A geotermia (földhő) alapja



Hasonló dokumentumok
Geotermikus Energia. Dr. Tóth Anikó PhD Kőolaj és Földgáz Intézet

Geotermikus energia. Előadás menete:

Szanyi János. GEKKO - Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány szanyi@iif.u-szeged.hu. Bányászat és Geotermia 2009, Velence

A geotermikus hőtartalom maximális hasznosításának lehetőségei hazai és nemzetközi példák alapján

lehetőségei és korlátai

A NAPENERGIA PIACA. Horánszky Beáta egyetemi tanársegéd Miskolci Egyetem Gázmérnöki Tanszék TÉMÁIM A VILÁG ÉS EURÓPA MEGÚJULÓ ENERGIAFELHASZNÁLÁSA

Zöldenergia szerepe a gazdaságban

EEA Grants Norway Grants A geotermikus energia-hasznosítás jelene és jövője a világban, Izlandon és Magyarországon

A magyar geotermikus energia szektor hozzájárulása a hazai fűtés-hűtési szektor fejlődéséhez, legjobb hazai gyakorlatok

GEOTERMIA AZ ENERGETIKÁBAN

energiatermelés jelene és jövője

EEA Grants Az izlandi geotermikus rövidkurzus általános bemutatása

A fenntartható energetika kérdései

A GEOTERMIKUS ENERGIA HASZNOSÍTÁSA

Geotermika szeptember 6. Követelményrendszer bemutatása szeptember 13. Hőtranszport számítás alapjai

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

A GEOTERMIKUS ENERGIA TERMELÉS ÉS HASZNOSÍTÁS HAZAI ÉS NEMZET ZI GYAKORLATA

BINÁRIS GEOTERMIKUS ERŐMŰVEK TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉSE TŐL NAPJAINKIG

A villamosenergia-termelés szerkezete és jövője

EGS Magyarországon. Kovács Péter Ügyvezető igazgató Budapest, június 16.

A megújuló energiahordozók szerepe

A VÍZENERGIA POTENCIÁLJÁNAK VÁRHATÓ ALAKULÁSA KLÍMAMODELLEK ALAPJÁN

Megújuló energiák szerepe a villamos hálózatok energia összetételének tisztítása érdekében Dr. Tóth László DSc - SZIE professor emeritus

Energiatermelés, erőművek, hatékonyság, károsanyag kibocsátás. Dr. Tóth László egyetemi tanár klímatanács elnök

Gızmozdony a föld alatt A geotermikus energia

Dr. Stróbl Alajos. ENERGOexpo 2012 Debrecen, szeptember :50 12:20, azaz 30 perc alatt 20 ábra időzítve, animálva

A megújuló alapú villamosenergia-termelés Magyarországon

A geotermikus energiahasznosítás nemzetközi és hazai helyzete, jövőbeni lehetőségei Magyarországon

Energetikai gazdaságtan. Bevezetés az energetikába

MEE Szakmai nap Hatékony és megvalósítható erőmű fejlesztési változatok a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében.

Németország környezetvédelme. Készítették: Bede Gréta, Horváth Regina, Mazzone Claudia, Szabó Eszter Szolnoki Fiumei Úti Általános Iskola

A geotermia ágazatai. forrás: Dr. Jobbik Anita

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

A megújuló energiaforrások alkalmazásának hatásai az EU villamosenergia rendszerre, a 2020-as évekig

DE TTK. A geotermikus energia hasznosítási lehetőségei az Észak-alföldi régió agrárgazdaságában. Doktori (PhD) értekezés. Szerző: Kulcsár Balázs

Magyar Energetikai Társaság 4. Szakmai Klubdélután

CHP erőmű trendek és jövője a villamosenergia rendszerben

A NAPENERGIA HASZNOSÍTÁSÁNAK HAZAI LEHETŐSÉGEI. Farkas István, DSc egyetemi tanár, intézetigazgató

Készítette: Cseresznyés Dóra Környezettan Bsc

Napenergia-hasznosítás iparági helyzetkép

Napenergiás helyzetkép és jövőkép

A biomassza rövid története:

A JÖVŐ OKOS ENERGIAFELHASZNÁLÁSA


Tóth László A megújuló energiaforrások időszer ű kérdései Fenntartható Jöv ő Konferencia Dunaújváros május 3. 1

A SZÉLENERGIA HASZNOSÍTÁS HELYZETE

A MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ FELHASZNÁLÁS MAGYARORSZÁGI STRATÉGIÁJA

energetikai fejlesztései

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Geotermikus távhő projekt modellek. Lipták Péter

A villamosenergia termelés helyzete Európában

Hulladékok szerepe az energiatermelésben; mintaprojekt kezdeményezése a Kárpát-medencében

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés,

A GeoDH projekt célkitűzési és eredményei

Megújuló források integrálása az épületekben Napenergia + hőszivattyú

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs május 19. Óbudai Szabadegyetem

Megújuló energiaforrások jövője Magyarországon. Budapest, május 28. Erőművekkel a klímakatasztrófa megelőzéséért. Budapest, május 28.

A szélenergia hasznosítás 2011 évi legújabb eredményei. Dr. Tóth Péter egyetemi docens SZE Bíróné Dr. Kircsi Andrea egyetemi adjunktus DE

A NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHORDOZÓ STRATÉGIA. Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

Martfű általános bemutatása

Napenergia-hasznosítás hazai és nemzetközi helyzetkép. Varga Pál elnök, MÉGNAP

Energia Műhely 3. A hazai napkollektoros szakma jelene és jövője. Körkép a megújuló energiák alkalmazásáról. Varga Pál elnök

Leövey Klára Gimnázium

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: június szeptember 1.

1. táblázat - A világ tűzeseteinek összesített adatai az országokban ( )

Megvalósíthatósági tanulmányok. Vecsés és Üllő geotermikus energia felhasználási lehetőségeiről

Szekszárd távfűtése Paksról

The IPCC SpecialReportonRenewableEnergy Sourcesand ClimateChangeMitigation IPCC WorkingGroup III Mitigationof ClimateChange.

A megújuló energiaforrások közgazdaságtana

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Tervezzük együtt a jövőt!

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium

Európai Parlament és a Tanács 2009/28/EK IRÁNYELVE 2. cikk

Magyarország megkívánt szerepe a megújuló technológiák, illetve a napelemes rendszerek elterjedésében Kiss Ernő MNNSZ elnök

A napkollektoros hőtermelés jelenlegi helyzete és lehetőségei Magyarországon

7. Hány órán keresztül világít egy hagyományos, 60 wattos villanykörte? a 450 óra b 600 óra c 1000 óra

A GEOTERMIKUS ENERGIA HELYZETE ÉS LEHETİSÉGEI A KLÍMAVÁLTOZÁS ÁLTAL ÉRINTETT MEGÚJULÓ ENERGIAFAJTÁK KÖZÖTT

EGY VÍZSZINTES TALAJKOLLEKTOROS HŐSZIVATTYÚS RENDSZER TERVEZÉSE IRODALMI ÉS MONITORING ADATOK FELHASZNÁLÁSÁVAL

Megújuló energia, megtérülő befektetés

NCST és a NAPENERGIA

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

Napelemek és napkollektorok hozamának számítása. Szakmai továbbképzés február 19., Tatabánya, Edutus Egyetem Előadó: Dr.

Energiatakarékossági szemlélet kialakítása

4 évente megduplázódik. Szélenergia trend. Európa 2009 MW. Magyarország 2010 december MW

A GEOTERMÁLIS ENERGIA HASZNOSÍTÁS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁSI RENDSZERE

Gépészmérnök. Budapest

Kapros Zoltán: A napenergia hasznosítás környezeti és társadalmi hatásai

Hőszivattyúzás Aktualitások és lehetőségek

A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK LEHETSÉGES SZEREPE A LOKÁLIS HŐELLÁTÁSBAN. Németh István Okl. gépészmérnök Energetikai szakmérnök

Szőcs Mihály Vezető projektfejlesztő. Globális változások az energetikában Villamosenergia termelés Európa és Magyarország

MÉGNAP A hazai napkollektoros szakma jelene és jövıje

Energiatárolás szerepe a jövő hálózatán

Kárpát-medencei Magyar Energetikai Szakemberek XXII. Szimpóziuma (MESZ 2018) Magyarország energiafelhasználásának elemzése etanol ekvivalens alapján

A nap- és szélerőművek integrálásának kérdései Európában. Dr. habil Göőz Lajos professor emeritus egyetemi magántanár

ENERGIATERMELÉS 3. Magyarország. Energiatermelése és felhasználása. Dr. Pátzay György 1. Magyarország energiagazdálkodása

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: december március 6.

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

A GEOTERMIKUS ENERGIA

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete

Átírás:

A GEOTERMIKUS ENERGIA NEMZETKÖZI HELYZETE ÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI LEHETŐSÉGEI MTA MTA Budapest, Budapest, 2008. 2008. március március 14. 14. RYBACH L. Prof.em. ETH Zürich, GEOWATT AG Zürich, Svájc A földhő alapja A nemzetközi helyzet * A geotermia a megújuló energiák között * Áramfejlesztés * Közvetlen hőhasználat Környezetvédelmi letehőségek Összefoglalás Földhő Geotermia A geotermia (földhő) alapja A föld 99 %-a 1000 C-nál melegebb. Csak 0.1 %-a van 100 C alatt; q terr A földi hőáram globális teljesitménye 40 millió MW t ; 2500 C A földbelső hőtartalma jórészt a rádioaktiv bomlásból (U, Th, K) származik; A geotermikus készletbázis óriási és mindenütt jelen van. 6000 C A föld 99 %-a 1000 C-nál melegebb. Csak 0.1 %-a van 100 C alatt. A földi hőáram globális teljesitménye 40 millió MW. Megújul julás, kihasználási si elv 40*10 6 MW Hőkitermelés A megújulást a hőutánpótlás szolgáltatja; A földi hőáram világürbeli eltávozása helyett: befogható! (hőnyelők) Földi hőáram Izotermák A földi hőáram kilép a világürbe (= elveszik ) Hőnyelő A hőnyelő befogja a földi hőáramot

Jövőbeli kilátások (AAPG 1997) A megújuló energiák potenciálja (WEA 2000) } Megújulók Energiaforrás Teljesítmény (EJ/év)* Geotermikus energia 5000 Napenergia 1575 Szélenergia 640 Biomassza 276 Vízenergia 50 Összesen 7541 *) 1 EJ = 10 18 J Oilshale Áramfejlesztés megújuló energiaforrásokból 2005-ben (WEC 2007 Survey of Energy Resources) Energiabázis GWe % TWh/év Beépített teljesítmény Éves termelés % Kapacitás faktor (%) Víz 778 87.5 2,837 89 42 Biomassza 40 4.5 183 5.7 52 Szél 59 6.6 106 3.3 21 Geotermia 9 1.0 57 1.8 72 Nap 4 0.4 5 0.2 14 Összesen: 890 100 3,188 100 41* *) súlyozott átlag Összehasonlítás a többi megújuló energia felhasználásával A földhőre az jellemző, hogy állandóan rendelkezésre áll; ezzel szemben a nap nem süt és a szél nem fúj mindig. Ennek megfelelően a geotermikus erőművek használhatósági aránya (=termelt áram / teljesítmény; 72%) a legmagasabb. Azáltal, hogy a geotermikus energia független a meteorológiai körülményektől (ami viszont nem jellemző a víz-, szél-, napenergiára), flexibilis formában alkalmazható, alapteljesítményre ugyanúgy, mint az igények maximumának idején csúcsteljesítményre. A geotermia aránylag magas részesedése (a termelt áram 1,8%-át szolgáltatja a teljesítmény 1,0%-ával) a földhő megbízhatóságát bizonyítja; sokhelyütt már 90%-os használhatósági arány realizálódik. Az első geotermikus erőmü A földhőhasználat célja a termelt közeg hőmérsélkletétől függ. Mádlné Szőnyi Judit könyvéből (2007) Ginori Conti herceg; 10 kw-os dinamójával (1904)

A geotermikus áramfejlesztés fejlődése világszerte (Bertani, 2008) Geotermikus áramfejlesztés A geotermikus áramfejlesztés több mint amikor száz éve indult Olaszországban. Ma huszonnégy ország állít elő áramot földhő-forrásokból; ezek közül jó néhányban jelentős részlege van (15 22 %) a geotermikus áramnak az ország (Costa Rica, El Salvador, Izland, Kenya, Fülöp-szigetek) áramellátásában. 2004-ben világszerte 8,9 GWe kapacitás termelt 57 TWh árammennyiséget; a 2007-re szóló becslés 9,7 GWe teljesítményt és 60 TWh áramot ad (Bertani, 2005, 2007). A geotermikus erőművek világszerte működnek, jelenleg leginkább a geológiailag előnyös területeken mint pl. vulkanikus környezetben. Geotermikus erőművek - lemezhatárok Geotermikus erőművek - világszerte Németo 3 MW Ausztria 1 MW Franciao 15 MW Olaszo 811 MW Töröko Kína 28 MW USA 2687 MW Izland 421 MW 38 MW Thaiföld 0,3 MW Oroszo 79 MW Portugália 23 MW Japán Mexikó 535 MW 953 MW Guatemala 53 MW Etiópia 7 MW Fülöp-szigetek 1970 MW El Salvador 204 MW Costa Rica 163 MW Nicaragua 87 MW Kenya 129 MW Indonézia 992 MW Pápua Új-Guinea 56 MW Ausztrália Lithospheric plates, oceanic ridges, oceanic trenches, subduction zones, and geothermal fields. Arrows: direction of plate movement. 1- geothermal fields producing electricity and country name; 2- midoceanic ridges; 3- subduction zones (from Dickson and Fanelli, 2004). TELJES BEÉPÍTETT KAPACITÁS, 2007 = 9.7 GW 0,2 MW Új- Zéland 472 MW Geotermikus áramfejlesztés Ország GWh/év USA 17.917 Fülöp-szigetek 9253 Mexikó 6282 Indonézia 6085 Olaszország 5340 Japán 3467 Új-Zéland 2774 Izland 1483 Costa Rica 1145 Kenya 1088 El Salvador 967 Nicaragua 271 Guatemala 212 Törökország 105 Guadeloupe (Fr.o.) 102 A geotermikus áramfejlesztésben élenjáró országok ( top fifteen, Bertani 2007) Jelenleg 24 országban müködnek geotermikus erőmüvek 12 MWe (3x4) - 1999 Separators 50 MWe 7 plants 73 MWe By 2010 300 MWe Severe weather - unmanned and remote controlled planned 15 m snow 1 st stage 50 MWe (2x25) Turbines 50 MWe Mutnovsky power plant, Kamchatka, Russia

54 52 50 48 Rh ein M o sel Saarbrücken Saar Köln Emden Ems Dortmund Basel Freiburg Aare Rhein Lahn Ruhr Wiesbaden Frankfurt Bremen Neckar Flensburg Kassel Main Stuttgart Hannover Al l er Le in e Hamburg Würzburg Ulm Kiel Werra Iller Lübeck Clausthal- Zellerfeld Donau Lech Erfurt Nürnberg Elbe Staßfurt München Saale Halle Rostock 10 12 14 Havel Gera Leipzig Regen Stralsund Isar Eger Inn Salzach Berlin Elbe Freiberg Salzburg Dresden Passau Spree Enns Stettin Oder Cottbus Praha Donau Neisse 54 52 50 48 Földhőfejlesztés Németországban A Landau-i geotermikus erőmű N O R D S E E Prometheus Aachen Speyer Landau Bellheim Germersheim Genesys Hürth We s e r FZK Bruchsal Rheinstetten Kehl O S T S E E Groß Schönebeck Legende Störungen mit einer wahrscheinlichen Reichweite bis in 7km Tiefe Enhanced Geothermal Systems HDR Tiefe Sonde Hydrothermal R&D projects Soultz sous Forets Bad Urach Neuried Basel Altmühl München Riem Unterhaching Pullach etc. Moldau Összesen 150 nagyobb projekt; 4 milliárd Németország, 2.5 MWe, 2007 november óta működik Unterhaching /D Unterhaching / D Elektromos erőmü 3.4 MWe Hőerőmü, távvezeték 38 MWth 2007. november óta működik Közvetlen hőhasznosítás A közvetlen hőhasznosítás sok alkalmazási területen érvényesül: fűtés, ipari és mezőgazdasági felhasználások, hévízfürdők. 2004-ben hetvenkét országban folyt közvetlen geotermikus hasznosítás, 28 GWth kapacitással és 270 TJ/év hőtermeléssel; készletek világszerte kilencven országban vannak kimutatva. A közvetlen hasznosítás globális megoszlása a következő: épületfűtés 52% (ebből 32% földhőszivattyúk), fürdés (gyógyfürdők, üdülés) 30%, mezőgazdaság (üvegházak, talajfűtés) 8%, ipari alkalmazás 4%, haltenyésztés 4% (Lund et al., 2005). Közvetlen hőhasznosítás Ország TJ/év Kína 45,378 Svédország 36,000 USA 31,241 Törökország 24,840 Izland 24,502 Japán 10,303 Magyarország 7942 Olaszország 2098 Új-Zéland 7553 Brazília 6624 Grúzia 6307 Oroszország 6145 Franciaország 5195 Dánia 4399 Svájc 4230 A közvetlen földhőhasználatban élenjáró országok ( top fifteen ; Fridleifsson, 2008) Jelenleg 72 országban folyik közvetlen hőhasznosítás

Reykjavik / Izland Industry Residential Backup Termálvizes távfütés vázlata Heat exchanger Visszasajtoló kút Reinjection well Termelő kút Production well Izland : Az épületek 88 % -át Párizsi medence : > 100 000 lakásegységet geotermikus távfütés látja el. 1980s today Földhőszivattyúk A követlen felhasználásban az utóbbi évtizedben a földhőszivattyúk elterjedése a legszembetűnőbb; egyben a megújuló energiaforrások egyik leggyorsabban növekvő kategóriáját képviselik. Reykjavik 1933 távfütés Ezek a rendszerek a mindenütt jelenlévő, sekély, óriási geotermikus készletek (=az altalaj vagy a talajvíz hőtartalma) kihasználásán alapulnak. Ez a készlettartomány maximum 400 méter mélységig terjed (ez csak definíció kérdése, termikus határa ennek a tartománynak nincs). A már kiforrott technológia a készlettartomány relatív konstans hőmérsékletét (4 30 C) használja fel sokféle alkalmazásra (épületfűtés, -hűtés, melegvíz szolgáltatás lakások, iskolák, ipari, nyilvános és kereskedelmi létesítmények számára). Földhőszivattyús rendszerek Földhőszivattyú (FHSz) FHCs-vel száraz a leggyakoribb talajvizes (FHCs) 50 400 m mély FHCs fúrás és beépités

Prominens példa Svájcból Terminal E, Zurich airport Földhőszivattyúk Németországban (Baden-Württemberg) 200 000 m 3 construction space 58 000 m 2 energy supply area 2120 MWh/a heating, 1240 MWh/a cooling load 300 energy piles à 30 m A földhőszivattyús rendszerek rohamosan, de nem egyöntetűen fejlődnek Az EU-ban egyes országok már régóta sokasítják ilyen típusú rendszereiket, míg mások csak nemrég kezdtek felcsatlakozni. 2006-ban több mint 500.000 berendezés működött 7,2 GWh teljesítménnyel. 0 5 km Földhőszivattyúk Svédországban (Göteborg) Ország 2003 2004 2005 2006 Svédország 31.564 39.359 34.584 40.017 Németország 7349 9593 13.250 28.605 Franciaország 9000 11.700 13.880 20.026 Ausztria 3633 4282 5205 7235 Finnország 2200 2905 3506 4506 Észtország n.a. 1155 1310 1500 Csehország n.a. 600 1027 1446 Belgium n.a. n.a. 1000 1000 Lengyelország n.a. n.a. 100 200 Szlovénia n.a. 35 97 120 Magyarország n.a. n.a. 80 120 Összesen: 53.746 69.629 74.039 104.775 Svájc 3558 4380 5128 7130 A jövő zenéje : az EGS rendszer EGS rendszer váza, kapcsolt áram- / hőtermelésre Az EGS (Enhanced Geothermal System) rendszer lényege elvben egyszerű: nagyobb, néhány kilométeres mélységben, ahol a kőzethőmérséklet eléri a 200 C-t, egy repedésrendszert kell kialakítani hőcserélőnek. A kiemelt hőenergia közvetlenül (pl. távfűtésre) és/vagy áramfejlesztésre használható. Annak ellenére, hogy még sok részletkérdés tisztázandó, Ausztráliában egy igazi EGS láz tört ki. Ott 33, részben már a tőzsdén szereplő társulat dolgozik 150 koncessziós területen, 650 millió US $-t meghaladó tőkebevetéssel (Beardsmore, 2007). Erőművek egész sora van tervbe véve, beindulásuk egykét éven belül várható. Németországban és Franciaországban is épülnek jelenleg EGS-alapú erőművek. ~200 C A fő komponens: egy elágazó, áteresztőképes repedésrendszer több km mélységben, elegendő hőcserélő felülettel

Mesterséges földhő-gőz; EU Project Soultz/F Ausztrál l geotermikus viszonyok C 5km mélyen Temperature Resource Map of M. Somerville, D. Wyborn, P Chpora, S. Rahman, D. Estrella and T. Van der Meulen from Geotherm93 database. EGS fejlesztés s Ausztráli liában Geothermal Licences Geothermal Licence Applications Planned Acreage release for bids A GEOTERMIKUS ENERGIA NEMZETKÖZI HELYZETE ÉS ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI LEHETŐSÉGEI MTA MTA Budapest, Budapest, 2008 2008 március március 14. 14. RYBACH L. Prof.em. ETH Zürich, GEOWATT AG Zürich, Svájc A földhő alapja A nemzetközi helyzet * A geotermia a megújuló energiák között * Áramfejlesztés * Közvetlen hőhasználat Környezetvédelmi letehőségek Összefoglalás Környezetvédelmi lehetőségek A geotermikus energia mint környezetbarát technológia van általában elkönyvelve. Ez annyiban igaz, hogy más energiát szolgáltató technológiával összehasonlítva különösképp a fosszilis energiahordozókat illetőleg kedvező mutatókkal rendelkezik Mint minden más energia-technológia, a földhő használata is bizonyos környzeti hatásokkal jár. Ezek ideiglenesek vagy állandó jellegűek, maradandó vagy elmúló változásokat okoznak. Általában a hatósági környezetvédelmi előírások garantálják, hogy csak határértékeken aluli effektusok álljanak elő, pl. anyagkibocsátás a levegőbe, vagy a felszíni és földalatti vizekbe. A különféle, az USA-ban müködő áramfejlesztő technológiák széndioxid kibocsátásainak összehasonlitása (Bloomfield, 2003). Geotermikus Földgáz Kőolaj Kőszén 91 599 0 200 400 600 800 1000 1200 g CO2/kWh 893 955

Korunkban a klímamelegedés és annak lehetséges lelassítása az egyik legnagyobb környzetvédelmi kihívás. Ma már általánosan elismert tény, hogy a klimamelegedést főleg az atmoszféra széndioxid-tartalmának növekedése okozza. A CO 2 kibocsátás szabályozására többféle lehetőség van (CO 2 adózás, tanusitmány-kereskedelem, kompenzáció külföldön emission trading; clean development mechanism); ami azonban a legfontosabb, az a redukció. 2008: International Year of Planet Earth A megújuló energiáknak itt fontos szerepe lehet (fosszilis enegiahordozók kiváltása ). Az ICPP számára most egy tanulmány készült, amely a geotermia ilyenirányú lehetőségeit mutatja fel. A geotermia jövőbeli szerepéhez a földhőhasználat fejlődését kell megbecsülni. Ezek a becslések (geotermikus áramfejlesztésre valamit a közvetlen földhőhasználatra) az eddigi növekedési arányokon valamit a technológiai előrehaladás trendjein alapszanak. IPCC publication in print, 36 p. A geotermikus erőművek műkdése jelenleg globális átlagban 120 gco 2 kibocsátással jár per kwh fejlesztett áram. Jövőben a technológia fejlődése itt is folytatódik; a 10 gco 2 /kwh-s érték elérése várható. Ennek köszönhetően és a geotermikus áramfeljesztés további növekedését megbecsülve jelentős potenciál számítható a széndioxid kibocsátás elkerülésére. Geotermikus erőművek világszerte fejlesztett áram és használhatósági arány 1995-2005; becslés 2010-2050 (Fridleifsson et al., 2008). Year Installed Capacity Electricity Production Capacity Factor (GW) (GWh/yr) (%) 1995 6.8 38,035 64 2000 8.0 49,261 71 2005 8.9 56,786 73 2010 11 74,669 77 2020 24 171,114 81 2030 46 343,685 85 2040 90 703,174 89 2050 140 1,103,760 90

A geotermikus áramfejlesztés becsült jövőbeni fejlődés-trendje, beépített teljesítmény és előállított áram-mennyiség formájában (Fridleifsson et al., 2008). Geotermikus erőművek CO 2 emisszió-enyhítési potenciálja, ha fosszilis erőműveket helyettesítenek A geotermikus görbék (kék, lila) az említett emisszió értékek (10 illetve 120 g/kwh) alapján számítódtak (Fridleifsson et al., 2008). A közvetlen földhőhasználat lehetséges jövőbeni fejlődése (Fridleifsson et al., 2008) Jelenleg Europában az átlagos, áramszolgáltatásból származó CO 2 emisszió a különböző meghajtású (víz, szén, olaj, gáz, urán) elektromos erőművek aránya alapján kb. 0.5 kg/kwh. Fűtésre jól tervezett földhőszivattyú rendszerek teljesítményszáma (az un. seasonal performance coefficient) 4.0. Ezzel számitva és a más tüzelésű rendszereket figyelembevéve egy ugyanolyan teljesiményű olajfűtés helyettesitése 45%-os, gázfütésnél 33%-os CO 2 kibocsátás megtakarítást jelent ( kiváltás ). Az összhatás Európában jelenleg évi 1.6 x 10 6 tonna széndioxid redukció potenciált jelentene. Világszerte a megtakaritás természetesen a jövőben jóval nagyobb, ha a földhőszivattyúk további várható elterjedését is számításba vesszük: A közvetlen hőfelhasználás (földhőszivattyúk nélkül) és a földhőszivattyúk becsült fejlődés-trendje, a szolgáltatott hőmennyiség formájában (Fridleiffson et al., 2008). A közvetlen földhőhasznosítás és a földhőszivattyúk CO 2 emisszió-enyhítési potenciálja (Fridleifsson et al., 2008).

ÖSSZEFOGLALÁS A földhő jelentős potenciálja és jelenlegi használata jól áll a megújuló energiák versenyében Köszönöm a figyelmüket! Előnyei: hazai, állandóan termelő, fenntartható, környezetbarát energiaforrás Egyes ágai mint pl. a földhőszivattúk rohamosan fejlődnek (legalább is már sokhelyütt) Jelentős szerepet játszhat a geotermia a klímaváltozás elleni küzdelemben Magyarországon is! Prof. Dr. Dr.h.c. L. Rybach GEOWATT AG Zurich Dohlenweg 28 CH-8093 Zurich, Switzerland rybach@geowatt.ch Gazdaságossági szempontok Áramfejlesztés Erőműfajta Áramfejlesztési költség (US cent/kwh) Vízerőmű 2-10 Geotermikus erőmű 2-10 Szélerőmű 4-8 Biomassza erőmű 3-12 Napelemek 25-160 Naperőmű 12-34 Megújuló energiaforrásokból fejlesztett villanyáram ára (WEA, 2004) Jelenleg a geotermikus erőművek kiépítési költsége 3 4.5 millió /MW, az áramfejleszési költség 40 100 /MWh (Fridleifsson et al. 2008) Közvetlen hökihasználás A földhőalapú távfütésnél a közepes ár 2.0 /GJ (IEA, 2007). Földhőszivattyúk A kombinált fűtés/hűtés közepes ára 16.0 /GJ (IEA, 2007).