Épít közösségek Derecskén 3. ütem (TÁMOP-3.2.3/A-11/1-2012-0039) Helytörténeti, építészeti szakkör felmérései

Derecske népi építészete Derecske népi építészete az észak-bihari tájakhoz hasonló jellegzetességeket mutat (Nagysárrét, Berettyó-völgy). A telkeken az építmények három fő zónában helyezkedtek el. 1. Lakóház övezet (utca felől): - Lakóház - Sütőház - Kisház (katonaház) - Gabonás verem, később magtár - Góré 2. Istálló övezet: - Istálló - Ólak Régebben a két övezetet nem választotta el kerítés egymástól. A lakóház és az istálló övezet néha két utcát is összekötött. 3. Szérüskert övezet: Kerítés választotta el a lakóés istálló övezettől. A telek hátsó részét foglalta el. Az övezeten belül voltak találhatók az alábbiak: Gabona félék nyomtatásának színtere Kazlak, takarmány készletek elhelyezése Csűrök (szénaszínek) Krumplisvermek Pincék Konyhakert A lakóház A XVIII. századra alakult ki a régi vagy hagyományos stílusú lakóház, amelynek falazata lehetett paticsfal, vertfal és vályogfal. A paticsfalat a századfordulóig használták. Elkészítése a következőképpen történt. A ház alaprajzának megfelelően körben talpgerendákat fektettek le. A talpgerendákba a ház sarkainál tartóoszlopokat csapoltak, az oszlopokra pedig koszorúgerendákat fektettek. A talp és koszorú gerendák közét függőlegesen beékelt karókkal töltötték ki. A vázat vesszőkkelvízszintesen befonták. Sárral kívül-belül több rétegben betapasztották. A sárhoz gyakran pelyvát, töreket kevertek. Vertfal készítése esetén az agyagos földet két vízszintes deszka közé szórták, majd rétegesen keményre döngölték. A vályogfal anyaga pelyvás sárból vályogvető kerettel készített napon szárított agyagtégla volt. A vályogvetéshez általában szikes agyagot használtak és főleg a helyi cigányság foglakozott vele. A födémet sárral tapasztott nádból készítették. A tetőszerkezetet a falakon fekvő koszorú-, folyógerendák, valamint szarufák és a ház teljes hosszán átfutó mestergerenda tartotta. A padlást hászjának nevezték. Az oromzat nádból vagy vesszőpaticsból készült. A nádtetős ház oromzata trapéz alakú un. csonkakontyos volt..

A lakóház szerkezete A lakóház háromosztatú és fatornácos volt. Középen helyezkedett el a pitar, amelynek hátulsó része konyhaként szolgált és két oldalán padkák voltak, amiket tárolásra, ülésre, munkavégzésre használtak. A tüzelő és a kemence füstjét szabadkémény vezette el. A szabadkéményt a XIX. sz. folyamán lefedték, mivel terjedni kezdett a falba épített sípkémény. A tisztaszoba az utca felé nézett. A módosabbaknál kettő, a szegényebeknél egy abblak volt az utca irányába és egy pedig az udvar felé. Ünnepi alkalmakkor használták. Berendezése a jobb mód kifejezését szolgálta, itt helyezték el a család értékesebb, díszesebb bútorait. Jellegzetes berendezési tárgyai a búbos kemence, a falitükör, tornyoságy, karoslóca, sifon, sublót. A kamara eredetileg a háztartás eszközeinek elhelyezésére szolgált, de itt tárolták a liszet, kenyeret, szalonnát, füstölt húst. Később lakószobává alakult át, ahol három generáció élt együtt. Egy ablaka volt. Az új stílusú lakóház A XIX. sz. második felétől alakult ki. Általában téglavagy vályog építésű, kőoszlopos tornácos, tűzfalas, nyeregtetős, cserepes építmény volt. A lakóház övezet egyéb építményei A sütőház a lakóház közelében épült az utcai fronton. Szerkezetét tekintve kétosztatú, vályogfalú és nádfedeles volt. Benne kemence, tűzhely, sütő-, főző alkalmatosságok helyezkedtek el. A XX. században nyári konyhává alakult át. A lakóházak mellett 2-2,5 méter mély gabonás vermek helyezkedtek el, amelyek szája felül keskeny volt és lefelé pedig kiszélesedett. A vermeket belül kiégették és szalmával kibélelték. Az 1820-a évektől már ház formájú tégla magtárakat (granáriumok) is építettek. A górékat a XIX. sz. elejétől használták eredetlileg vesszőből, majd a XX. századtól magas lábakra állított fa-, illetve kővázas górékat készítettek. Az istálló- és a szérűskert övezet építményei A marhák és a lovak elhelyezésére a háztól 10-15 méterre épült istálló szolgált. Vesszőpaticsból majd vályogból készült. Az istállóban az állatok etetésére jászlak helyezkedtek el. A XIX. századtól már disznóólak is készültek, eredetileg sövényből majd deszkából. A kutakat a XVIII. századtól már téglával is bélelték, de még a XIX. században is gyakoriak voltak a fával bélelt bodon kutak. Az udvar hátsó részén 4-8 faágasra állított nyeregtetős csűr volt található. A szekerek, gazdasági eszközök, szerszámok elhelyezésére kisebb szineket vagy fészereket hoztak létre. A XVIII. századtól magas faágakon ház formára készült galambdúcok is voltak és a XIX. sz. második felétől már terjedt az árnyékszék (budi) használata. A kerítés lehetett gerággya-, sövény-, nád- és deszkakerítés..

Járási hivatal

Római katolikus templom

Római katolikus plébánia és a régi leányiskola

Református templom és parókia

Szakiskola

Bocskai István Általános Iskola és AMI

Helytörténeti gyűjtemény

Tájház Derecske, Nyárfa u. 30. építés: 1823 1. lakóház: három osztatú ámbitus tornác csonka kontyos eredeti bútorok: komód, asztal, szekrény hajópadló, szoba: téglapadló, szekrény 2. - sütőház: pitar (szabadkémény) szoba Tájház

Tájház

Derecske, Nyárfa u. 27. építés: 1800-as évek végén, 1950-ben átépítették, megmagasították a falakat 1. - lakóház: három osztatú ámbitus tornác csonka kontyos tapaszolt oromfal a telek 400-500 m2 Nyárfa u. 27.

Derecske, Ady Endre u. 7. tulajdonos: jelenleg lakatlan építés: kb. 19. század közepén épült a. - lakóház: kőlábas tornác cseréptetős tapaszolt oromfal b. gazdasági épület: - nádtetős Ady E. u. 7.

Derecske, Ady Endre u. 22. tulajdonos: Békési Imre építés: kb. 19. század közepén épült a. - lakóház: 2006-ban felújítva fa tornác csonka kontyos, nádtetős padlásnál szellőzőlyukak b. gazdasági épület c. kerítés: 2006-ban épült Ady E. u. 22.

Derecske, Széchenyi u. 22. tulajdonos: Szilágyi Lajos építés: 1894 1. lakóház: pendelyes kémény (pitarban) kamra: kemence eredeti bútorok: komód, asztal, szekrény hajópadló, szoba: téglapadló, szekrény 2. - sütőház: pitar (szabadkémény) szoba 3. 4. 5. 6. istálló góré gémeskút kert, 460 négyszögöl Széchenyi u. 22.

Derecske, Attila u. 3. tulajdonos: Tóth Károly, az eredeti tulajdonos Csécsi Sándor építés: kb. 1890 Derecske, Bacsó Béla u. 5. a. - lakóház: felújítva csonkakontyos, nádtetős Derecske, Attila u. 4. tulajdonos: Jakó József építés: kb. 1907 b. - sütőház: az utcafronton hosszanti elhelyezkedésű Derecske, Móricz Zsigmond u. 12. építés: valószínűleg a századfordulón épült a. - lakóház: kissé átépítve kőoszlopos tornác csonka kontyos, nádtetős b. gazdasági épület Derecske, Bacsó Béla u. 13. építés: kb. 19. század közepén épült a. - lakóház: 2006-ban felújítva nádtetős b. - katonaház: az utcafronton hosszanti elhelyezkedésű kőlábas tornác cseréptetős Derecskei épületek

Attila u. 3 Csokonai u. 32 Móricz Zsigmond u. 12 Bacsó Béla u. 5. Attila u. 4 Bacsó Béla u. 13.

Elméleti oktatás

Műszaki rajzolás

Kirándulás a Szentendrei skanzenbe

Műszaki rajzok

Kiadja: Derecske Város Önkormányzata Felelős kiadó: Dr. Fülepné Sipos Ilona Eszter projektmenedzser Összeállították: Komoroczy László és Farkasvölgyi Győző szakmai megvalósítók valamint az Helytörténeti, építészeti szakkör részvevői: Kiss Anett, Csahóczi Tímea, Nagy Mária Izabella, Nagy Zoltán, Békési Tibor, Seres Mátyás, Verő Viktória, Szilágyi Márk, Kiss Tamás, Pap Dániel, Kovács Ádám, Kiss Péter, Pércsi Bence, Küzmös Tamás