Egy bűdszentmihályi parasztház.

Átírás

1 Egy bűdszentmihályi parasztház. Ez a dolgozat a tájrajztól átvezet a néprajz felé. Egy parasztház minden részletre kiterjedő gondos és hangulatos leírása. Felsőbb fokon azonban kívánatos a méretek pontos felvétele, a. társadalmi szempontok érvényesítése és a kutatás. kiszélesítése. Ki kell emelnünk a dolgozat gazdag fénykép- és ügyes rajzanyagát, amelyet csak részben közlünk. Ahány ház, annyi szokás" mondja a magyar közmondás és ezzel kifejezi a ház, az otthon sajátos szerepét a magyar ember életében. A család ebben a meleg fészekben talál menedéket az idő viszontagságai elől, az öregek ragaszkodnak azokhoz a falakhoz, amelyek közt nevelkedtek, éltek a bölcsőtől kezdve, a gyermek számára pedig a szülői ház" az egyik legkedvesebb, legszebb fogalom. Nem csoda tehát, hogy a magyar ember szemében a családi fészek, a ház oly becses dolog, amiért érdemes dolgozni, amelyhez érdemes ragaszkodni, a nincstelen számára pedig a saját föld mellett a saját ház a legszebb álom, a legforróbb vágy. ' Hosszú idő telt el addig, míg a régi, kezdetleges települési formáktól eljutott a magyar ház a mai általánosan elterjedt típusokig. Néhány pásztorkunyhó, csőszház, olykor ól őrzi a régi, egyszerű lakóház emlékét, de ez is csak az ország néhány vidékén található már még. A mai általánosan elterjedt magyar parasztháztípus már hármas tagozatú. A konyha (tűzhely) és pitar mellett két oldalt van két lakószoba, a nagyház" és a kisház", a ház előtt pedig már megtalálható a magasabb műveltségi fokot jelentő tornác. A magyar parasztház kialakulására mindig hatással volt a vezető magyar társadalmi réteg, a nemesség építkezésmódja, így érthető, hogy a XIX. század végén és a XX. század elején a polgárosodó 44

2 magyar falu házépítésben is utánozni akarta a városi polgárságot és a falvakban lakó értelmiséget, a polgárosodó középosztályt. Ez az oka azután annak, hogy a régi szép magyar háztípusok mellett falvainkban igen sokszor kontár mesterek kevésbbé ízléses és célszerű házait is megtaláljuk. A népi építkezésben is láthatjuk, hogy milyen káros következményekkel jár a gyökértelen, a régi hagyományokkal mindenáron szakítani akaró újításvágy. Az a hely, ahová e sorokon keresztül ellátogatunk, és ahol közelebbről megnézzük, hogy milyen is egy magyar parasztház, Szabolcs megye dadai alsó járásának egyik 9,000 lakosú nagyközsége, Bűdszentmihály. 8. ábra. Kisgazda háza Bűdszentmihálvon. uclvarok ~ kalelvalasztva egymástól, sorakoznak itt a barátságos kis parasztházak, a legtöbb nádtetejű, itt-ott látni egy-egy módosabb cseréptetejű vagy még ritkábban palatetejű házat. Látogassunk be most az egyikbe! Rozzant kiskapun át jutunk az udvarra, ahol az öreg ház barátságos, tiszta fehér falai és a ház lakóinak szives vendéglátása fogadnak bennünket. Vendéglátónktól, az öreg Laci bácsitól először azt tudjuk meg, hogy miből készült a ház és hogyan. 9. ábra. A ház az udvarfelől fényképezve. Ez is, mint a legjól láthatjuk a három,,ámbitusfán" több a községben, nyugvó tornácot a padíásfeljáróval. vert falakkal épült. Vert falakat még ma is alkalmaznak igen sok építésnél, mert olcsón készíthető és amellett erős is, télen jól tartja a meleget, nyáron pedig a hűvösséget. Rendszerint nem kőművesek csinálják a vertfalú házat, hanem hozzáértő parasztok. Kiássák a ház alapját kb. fél méterre, és ezt tele45-

3 szeaa. Remény CoiKTi. 10. ábra. Bűdszentmihályi parasztház vázlatos rajza. döngölik törekes, agyagos földdel. Mikor az alapon túlvannak, már két deszkalapot állítanak fel s azoknak a közét verik ki. Esetleg fogatónak nádat, fűzfavesszőket is tesznek az agyagos föld közé. Mikor így készen állanak a falak, sárral tapasztják ki őket, és kimeszelik. A tetőszerkezet gerendákból és lécekből áll. A gerendákat, amelyek fordított V-alakban borulnak a padlásra és a tetőt tartj ák, rtokie. szarufáknak, az' ezeket összerögzítő rövid kis vízszintes gerendákat pedig kötéseknek nevezik. A szarufákra vannak szegezve a víz- árba. A ház vége. szintes lécek, ezekhez korcolják, 1 kötik a nádtetőt, leginkább hajlékony fűzfa vesszőkkel. A nádtető vagy más nevén gaztetö két részből áll, a felsőt kívülről is egy léc, a korcolás fogja le az alsóhoz. A tető legfelső élét, ahol az oromléchez van erősítve, szedésnek hívják. A ház végén, a vértelek fölött lévő, háromszögalakú tetőrész a csonka. A padlást egy, a házon végighúzódó hosszanti mestergerenda és a rajta keresztben fekvő rövidebb kereszt- vagy folyógerendák tartják. Ezeken nyugszik a padlás deszkázata, amely pelyvás sárral ki van tapasztva és be van meszelve. A padlásra a tornácon A műkifejezéseket a dolgozatban nem közöljük fonetikusan. 46

4 lévő padlásfeljárón lehet fel jutni. A legszélső hoszszanti gerenda, amely az ereszt tartja, a majorpánk. Ez három támasztógeren - dán, a fillárokon vagy ámbitusfákon nyugszik. A fillárok pedig szintén egy hosszanti gerendán állanak, amely félig a földben van, az ámbitus vagy tornác küszöbén. 13. ábra, A padlás szerkezete. Innen, a tornácról juthatunk a ház belsejébe egy kettős ajtón keresztül. Az egyik a kisajtó, a rács, amelyiket nyáron használnak, télen a másikat, a nagyajtót zárják be. Az ajtón keresztül a pitarba lépünk. Ez amolyan kis előszobaféle, ahonnan jobbra és balra, a szobákba nyílnak ajtók, szemben pedig a konyha van előttünk. Egyetlen bútordarabja a tejes, kisebb szekrény, ahol amint a neve is mutatja, tejet, túrót, vajat és különféle edényeket szoktak tartani. A falakon kétoldalt egy-egy sor csupor, fázik meg 47

5 szilke van felakasztva. A szilke nagyobb cserépedénv, ételhordásra használják. Továbbmenve, a konyha öreg, füstös berendezése ragadja meg figyelmünket. Kétoldalt, a fal mellett kb. derékmagasságú tüzelőpadka van. Ide fel/a szolgál mindkét felől a szobákban lévő egy-egy kemence szája. 14. ábra. A mennyezet gerendái. Ezeket félköralakú, agyagból készült lappal zárják el, ez az elöte,((mégpedig a kemenceelőíe. A jobboldali padkán van a katlan is, amit azonban ritkán, legtöbbször csak disznóöléskor szoktak használni. Az üst helyét leborító tető és a katlanelőte le is van sárral tapasztva. Ezeket aztán disznóöléskor kibontják. Bizony mostmár nem szokott a háziasszony itt főzni a konyhában, de valamikor a Laci bácsi fiatalkorában csak úgy a padkán raktak szabad tüzet és afölött főztek háromlábú serpenyőn. A füst a ábra. A konyha. szabadkéményen keresztül száll el a konyhából. Ez nem más, mint a konyha folytatása a kéményben, ami úgy értendő, hogy a kémény a konyha tetejébe torkollik, a füst tehát egyszerűen a konyha tetején át távozik a szabadba. Ha fölnéznénk, a kék eget kellene látnunk a ké? ményen keresztül, ha nem lenne odafönt leborítva egy ócska bádoglemezzel. 4S

6 Kétoldalt, a kemencenyílások fölött persze a sok füsttől feketék a falak. Ezt a részt, ahol a füst a kéménybe jut, füstjárásnak vagy kéményszájának hívják, a konyha bejáratának felső részén lévő vékony falrészt pedig füstjogónak. Fent a kémény legaljában van a jüstötőja. Érre akasztják disznóöléskor a füstölendő húst. A mindennapi sütést, főzést a pitarbó balra nyíló főzőben vagy kisházban végzi 16. ábra. Tejes (kisebb szekrény). Jetite^Káz' '\fnn'e ennek a neve, de mivel itt szoktak főzni, leginkább főzőnek emlegetik. Az, ami a legfontosabb, ami a legtöbb helyet foglalja el benne, az a búboskemence és a füstja^v-ú^^^i ábra. Kemence szája és katlan. hozzátartozó konyha. A kemence, amint láttuk, a konyhába torkollik, hiszen ott fűtenek bele, ezt a falfelőli 4 Dr. Végh József : Táj- és népkutatás. 49

7 18. ábra. A két kemence elhelyezése. részét ezért toroknak hívják. A kemencének itt nincsen padkája, alsó részét kemencealjának hívják. Mögötte, a fal és a kemence között van a sut. A konyha ami nem tévesztendő össze az előbb leírt helyiseggel ehhez a.. Fcjlbat-ate-o *-* t*-9«y hcv 19. ábra. Kemence és a konyha (tűzhely) a főzőben (kisházban).

8 kemencéhez van hozzáépítve és nem más, mint egy egyszerű, téglából rakott tűzhely. Rendes vas tűzhelylapokkal van készítve, amelyeket hozzátapasztottak a tűzhely falához, ezért hívják az egészet falbarakott konyhának is. A füstöt innen már cső vezeti át a konyha füstjárásába, ahonnan aztán a szabadkéményen keresztül száll el. A főző öreg, időtől, használattól megfeketedett bútorokkal van berendezve. A pitvar felőli sarokban négyszögletes asztal áll pár székkel és a fal mellett a Zócával és élésládával. Ez utóbbin azonban nem kell holmi ládát értenünk, hanem éppen olyan ülő alkalmatosságot, mint a lóca, csakhogy az, amin ülnek nem más, mint egy hosszú láda. Ebben aztán különféle szerszámokat, háziszerszámokat és eszközöket tartanak. Egyszerű levélelemekkel díszített hátába ez van bevésve: Készítette Bagdi Sára, 1884." * ' A másik sarokban van a diko. Erről első látásra azt hinné az ember, hogy ágy, mert csak annyiban külön- 4 51

9 bözik tőle, hogy nincs benne szalmazsák, hanem deszkája pokrócokkal van letakarva. Napközben erre szoktak leheveredni. Mellette áll a tányéros vagy más nevén téka, amolyan konyhaszekrény ez, felső részén üvegesajtók vannak, itt tartják élükre állítva a tányérokat és más edényeket, alsó részében a kenyeret és az evőeszközöket. A tányéros mellett áll a kis kredenc. Régimódi bútordarab ez, egyik felében hat kis fiókkal. Élelmiszereket és kisebb használati eszközöket tartanak benne. Fölötte egy hosszú fogas van a falon, amelyik egyúttal polcnak is szolgál. Ez tehát a főző, a kisház, ahol napközben legtöbbnyire tartózkodni szokott a háznépe. A másik ábra. Tányéros v. téka. szobában, a nagyházban ritkán tartózkodnak napegyszerre a ház ebédlője pal, városi szemmel nézve ez és hálószobája. Ebben is legfontosabb a búboskemence, amely valamivel nagyobb, mint a főzőben lévő, mivel padkája is van. A padka kürülfogja az egész kemencét. Rá van rakva a fal felől egy kisebb konyha, ezen télen szoktak főzni. A padkát télen pokrócokkal betakarják, és ülnek rajta. Ezt a célt szolgálja a kucik. A sutban a ábra. Kredenc..padka kockaalakú kiemelkedése, a gyermekek szoktak aludni. Amint Laci bácsi, vendéglátónk elmondja, ebből a sutból nőtt ki ő, a fia meg az unokája is. A nagyház bútorzata már újmódi bútorokból áll. 52

10 r konyha 24. ábra. Kemence és konyha (tűzhely) a nagyházban. Ebben a környezetben igen furcsán hat az a szép régi festett ágy, tulipános láda és öreg komát, amelyek itt a régi időket képviselik. Felnyitom a láda tetejét, belül öreg, megsárgult írás van egy felragasztott papíron. Vájjon hol porlad az abadits István, aki felrótta ide durva á k o m - bákomaival, hogy : Badits István Születet 1838 dik évben Szeptember 18 dikán megházasodtam ábra. Komót. dik évben Julius 23 dikán." Azután meg, hogy: Badits Erzsók Született 1878 dik évben Januárius 20 dikán Élyeli 2 órakor az az vasárnap viradóra." Az időtől megkopott virágokból a félhomályban csak sejteni lehet a díszítés nagyszerű színpompáját, amelyet több mint egy évszázaddal ezelőtt varázsoltak művészkedő paraszti kezek a láda oldalára. A pompás öreg festett ágy is furcsán hat silány, olcsó újmódi társai közt. 53

11 A komót, ez a három nagvfiókból álló szekrény is a régi időket képviseli itt. Fiókjaiban a legkülönbözőbb dolgok megférnek. Itt vannak a család iratai, különféle háztartási eszközök, sőt az alsó fiókban gyűjtik össze télire a szőnyegszövésre való rongyokat. Nyáron csak ritkán tartózkodik a család a nagyházban, amint már láttuk, de télen I- i1;t /ifi töltik a nappalt is, itt is főznek. Ezzel végig j s néztük a j házat belülről, nézzünk most zx. xx- u - széjjel a ház körül is, a kertben 26. abra. Régimódi agy. ég az udvaron. A M z érdekes módon a hátsó végével néz az utca felé, ablaka, a nagyház a kert felől van. Tágas udvar és nagy kert között fekszik. A telket sövénykerítés veszi körül, amely a kertet és udvart el is választja egymástól. A kertben megterem minden zöldség, ami a család egész évi ellátásához szükséges, sőt még el is adnak a termésből a piacon. Az udvaron körben helyezkednek el a gazdasági épületek. Az istálló nád- vagy gaz tetejű vályogépület. Egyik részében a lovakat, másikban a teheneket tart ják. Földjét a vastag deszkákból álló hidlás borítja. 27. ábra. Istálló egy kisgazda udvarán. A disznókat a A baloldali aj ló a tehén istállóba, a jobboldali a lóistállóba vezet. Nagy padlá- sertésólban tartják. Ez is nádfedelü, de nem vá- (Bűdszentmihály). sán takarmányt tartanak lyogból, hanem deszkából készült építmény.két részből áll, amelyek egy fedél alatt vannak. Az egyik a nyitott, csupán kerítéssel körülvett akol, a másik a tulajdonképpeni disznóól. Az ól padlásán van a baromfi helye. Az udvaron van még a két verem; két kb. másfél fi-1 méter mély gödör, amelynek a szája, hogy be ne omoljon,

12 m <it R rt/'mt w : * v v * < < *? fi1 JS'AN',** ' ' «28. ábra. Disznóól. Nyitott relét okolnak hívják, zárt része a tulajdonképpeni disznóól. Padlásán tartják az aprójószágot (Bűdszentmihály). 29. ábra. Nagy pinceszerű verem. Teteje gerendából készül és venyigével van befedve (Bűdszentmihály). vastagon ki van tapasztva törekes földdel. Leginkább krumplit vagy zöldséget tartanak bennük, a vermek száját deszkákkal fedik be. Más udvarban kisebb vermeket lehet látni. Ezek szájára kúpalakú tetőt szoktak csinálnak sárból,hogy jobban tartsa a hideget. Vannak aztán egész nagy, szinte pinceszámba menő vermek. Ezeket gerendákkal erősítik meg és szalmával vagy venyigével fedik be, ami nagyon jól tartja a hideget. Ilyen tehát egy parasztember háza Bíídszentmihályon, amint egy rövid látogatás alatt rajzban, képben és írásban meglehet ismerni. Felületes városi ember közömbösen megy el mellette, mert nem jelent számára többet, mint a városok sablonos kőépületei. Pedig ez éppen úgy hozzátartozik, sőt talán még közvetlenebbül kapcsolódik népünk életéhez, mint például a népművészet remekei. Gál Gyula VI. b) o. t. 30. ábra. Ritkábban használatos kúpalakú verem. Kb. 1 y 2 m. magas (Bűdszentmihály). 55