Az Alapítványi és Magániskolák Egyesültének állásfoglalása a 2015/2016. tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntés tervezetéről ALAPVETÉSEK A szakképzési rendszer átalakításának úgy kell végbemennie, hogy ne sérüljön a köznevelési törvényben biztosított többszektorú köznevelési rendszer elve, a szakképzési feladatellátás fenntartása minden szakmában biztosított legyen, s ne keletkezzen jelentős költségvetési többletkiadás, ne növekedjen kritikus mértékben a költségvetési deficit, a duális képzés minél szélesebb körben valósuljon meg. Elfogadjuk, hogy a szakképzési feladatok ellátása elsődlegesen az állam feladata. A feladatellátásba olyan területeken javasolunk bevonni egyházi és magán intézményfenntartókat, amely részterületeken a feladat átruházása a gazdaságosabb feladatellátást vagy az egységnyi költségszínvonalon a magasabb színvonalú közszolgáltatás biztosítását eredményezi, továbbá a feladatokat az állam, sajátosságainál fogva nem képes egyedül ellátni (pl. hátránykompenzációs tevékenység), az állam csak jelentős beruházással és többlet költségvetési kiadással képes átvenni a jelenleg más fenntartók által ellátott szakképzési feladatokat. Az egyházak szerepét a szakképzésben elsősorban a hátránykompenzáció területén látjuk, sokkal kevésbé a gazdasághoz közeli, versenyképességet fokozó, piacorientációjú szakmacsoportokban. A hátránykompenzációs tevékenység jellemzően a szakiskolai képzésben valósul meg. (34, 35-ös jelű szakképesítések) A szakiskolai képzésben indokoltnak tartjuk az egyházi fenntartók kívánt szerepvállalásának (magasabb) arányát meghatározni. A Dr. Czomba Sándor államtitkár úr korábbi levelének és állásfoglalásával összhangban a szakképzésben a magániskoláknak az érettségire épülő szakképzésben és a felnőttoktatásban van kitüntetett szerepe. Ez a képzési terület járul jelentősen hozzá a versenyszférába sikeresen integrálódni tudó képzett és szakképzett munkaerő kibocsátásához, átképzéséhez. (Ezek gazdasághoz közeli, a versenyképességet jelentősen fokozó, piacorientációjú szakképesítések.) A magániskolák az erre a területre leképeződő, gyorsan és folyamatosan változó
munkaerőpiaci igényeket és tendenciákat jellegüknél, működési sajátosságaiknál fogva képesek kielégíteni. E területen (54, 55 jelű szakképesítések) a feladatellátás zökkenőmentes ellátásához a magániskolák szerepvállalásának minimálisan 40%- os, reálisan 50+%-os mértékűnek szükséges lennie. A szakiskolai képzés területén a beruházás-, eszköz- és anyagigényes vendéglátás szakmacsoportban vállalnak jelentős szerepet a magániskolák. Mivel ebben az ágazatban nagyon jelentős és folyamatos a munkaerőpiaci kereslet, ezért indokolt a maximálisan kihasznált állami kapacitások mellett a magánintézmények meglévő kapacitásait is fenntartani. A szakközépiskolai képzés tekintetében általános célnak tartjuk az ágazati szakközépiskolákban tanulók létszámának növelését, ezen képzés népszerűsítését. E folyamat elősegítése érdekében javasoljuk támogatni minden fenntartó ágazati szakközépiskolai osztály indítására vonatkozó törekvését, összhangban a megkötött szakképzési megállapodásban foglaltakkal. AZ ALAPÍTVÁNYI ÉS MAGÁNISKOLÁK EGYESÜLETÉNEK JAVASLATAI A szakmaszerkezeti döntés nem okozhat kritikus zavart a feladatellátásban, különös tekintettel a nappali tagozaton szakképzésben tanulók ellátására. A szakiskolai képzés területén hátránykompenzációs tevékenységet minőségi és elismert színvonalon végző magánintézmények kapják meg a feladat ellátásához szükséges kiegészítő támogatást. (~Köznevelési megállapodás) A szakképzési feladatot megfelelő minőségi színvonalon ellátó, kapacitásokkal és múlttal rendelkező fenntartók kapjanak keretszámokat. (AME javaslat az intézmények minősítésére Szakképző Intézmények Minősítésének Indikátorrendszere) Különösen igaz ez a nappali rendszerű szakképzési feladatot ellátó fenntartókra. A feladatot ellátni nem tudó fenntartók kötelező jelleggel, időben és ellenőrzött módon gondoskodjanak a keretszámok átadásáról. (NGM garanciák az irányított, felügyelt keretszám átadás-átvételre) A beiskolázási folyamat legyen átlátható, s a feladatellátásra kötelezett intézményfenntartó rendszeresen adjon számot a feladat megvalósulásáról, annak érdekében, hogy a szakmapolitikáért felelős tárca és háttérintézmény számára legyen beavatkozási lehetőség annak érdekében, hogy a feladat ne maradjon ellátatlanul, s ne sérüljön a munkaerőpiac és a gazdaság érdeke.
Egyeztető mechanizmusok, monitoring rendszerek épüljenek be a szakmaszerkezeti döntés megvalósításába, mely beavatkozásra ad lehetőséget, amennyiben a keretszámot kapott intézményfenntartó nem képes a gazdaság által megkövetelt munkaerőpiaci igényeknek megfelelő tanulólétszámot ellátni. AME vállalja a közreműködést a magánintézmények közötti keretszámok elosztásában. AME garancia az AME tagokért. A keretszám elosztás során a hátránykompenzációs tevékenységet, a tehetséggondozást valamint szakképzési innovációt végző szakképző intézmények kerüljenek azonosításra, s fennmaradásuk biztosított legyen. Az oktatásba, szakképzésbe külső finanszírozási forrást bevonni képes szakképző intézmények részesüljenek előnyben a keretszámok elosztása során. A megkötött szakképzési megállapodásokban foglaltak tükröződjenek a keretszámok elosztása során. A rendelet előkészítés során az NMH-nak megküldött fenntartói vállalások tükröződjenek a keretszámok elosztása során. Művészeti szakképzés külön elosztási, döntési mechanizmus alapján kerüljön meghatározásra. A szakmaszerkezeti döntés nem járhat jelentős költségvetési többletkiadással, s nem növelheti kritikus mértékben a költségvetési deficitet. Ne legyen kapacitásbővítés ott, ahol jelenleg elégséges vagy többletkapacitás van függetlenül a kapacitás helyétől (milyen típusú fenntartónál van). Szükséges az állami kapacitások felmérése, értékelése. Szükséges az állami szakképző intézmények eddig ellátott feladatok pontos azonosítása, a s a bővítendő feladatellátáshoz szükséges személyi, tárgyi feltétek, valamint ezek költségvetési hatásának azonosítása. Szeretnénk kérni a feladatellátásért felelős minisztériumtól egy olyan megnyugtató elemzést, kimutatást, amely igazolni tudja, hogy az állami intézményfenntartó jelentős költségvetési többletteher nélkül, a jelenleg kiépített nem állami feladatellátásnál alacsonyabb költségvetési kiadási színvonal mellett tudja biztosítani az ellátandó feladatoknak a személyi, tárgyi feltételeit.
A szakmaszerkezeti döntésnek elő kell segítenie a duális képzés minél szélesebb körű megvalósulását. A szakképzési rendszer átalakítása során a duális képzés kerüljön bevezetésre minél szélesebb körben. Ennek elősegítése érdekében a gazdálkodó szervezet mellett a szakképző intézmények finanszírozásának felülvizsgálata is indokolt. Ne legyenek ellenérdekeltek az iskolák a tanulószerződések megkötésében. A szakmaszerkezeti döntés is támogassa a tanulószerződések kiterjesztését. A szakmaszerkezeti döntés a korlátozott beiskolázású képzéseknél részesítse előnyben azokat a fenntartókat és szakképző intézményeket, amelyek jelentős számú tanulószerződéssel rendelkeznek. A szakmaszerkezeti döntésbe kerüljön beépítésre egy olyan, a gazdasághoz való rugalmas alkalmazkodást biztosító elem, hogy a tanulószerződéssel rendelkező tanulókra vonatkozóan a fenntartó jogosult költségvetési támogatásra. Ezzel megakadályozható a tanulószerződések számának drasztikus csökkenése, sőt a jelenlegihez képest jelentősen növekedhet a tanulószerződést kötő tanulók létszáma az érettségire épülő technikusi szakképzésben is. Ez az elem támogatná a szakmaszerkezet gazdasághoz való közelítését, segítené a tanulószerződés további elterjesztését, sőt biztosítaná a nappali rendszerű feladatellátás kockázat nélküli biztosítását. (Tanulószerződés csak nappali rendszerű képzésben köthető.) Ezzel a javaslattal megvalósul a duális szakképzés bővülése, igazolva van a képzés munkaerőpiaci relevanciája, valamint a szakképző intézmény aktív kapcsolata a munkaerőpiac és gazdaság szereplőivel. Budapest, 2014. október 8. Naderi Zsuzsanna AME szakképzési tagozatvezető Horn György AME elnök
Melléklet: A kapacitáselosztás indikátorrendszerének AME által javasolt főbb szempontjai Szakképzési tapasztalat (adott szakmacsoportok, szakképesítések vonatkozásában) Együtt oktatott szakmák, szakmaszerkezet a rokon szakmák spektrumának szélessége (alap, rész, ráépülés együtteséből mennyit oktatnak) Az oktatás teljes tárgyi eszköz állományának megléte, minősége tanműhelyek rendelkezésre állása Az oktatás tárgyi eszköz állományának tulajdonviszonya (saját tulajdon-állandó rendelkezésre állás, bérlés-csak gyakorlatokhoz) Szakmai és gazdálkodói kapcsolatrendszer tanulószerződések, együttműködési megállapodások száma Az iskola specialitásai, erősségei hátránykompenzáció, modernizációs szakmák, erős forrásbevonó képesség, művészeti szakképzés, kapcsolódó szociális ellátások (pl. kollégium), területi/országos feladatellátás A tanulói létszámadatok vizsgálata, felvételi szűrés, lemorzsolódás Pályakövetési adatok Szakmailag sikeres tanulók (díjak, elismerések) Minőségpolitika, minőségbiztosítás, és főleg az azoknak való megfelelés Pedagógiai módszerek Szakmai innováció, szakmai módszerek Iskola és külvilág: az iskola eszmei értéke, hírnév, szakmai kapcsolatok, támogatottság Pályázati eredményesség, pályázati fenntartási kötelezettség