EURÓPAI BAROMFIHÚS IPARI ÚTMUTATÓ (EPIG)

Association de l Aviculture, de l Industrie et du Commerce de Volailles dans les Pays de l Union Européenne európai gazdák európai mezőgazdasági szövetkezetek EURÓPAI BAROMFIHÚS IPARI ÚTMUTATÓ (EPIG) Útmutató a helyes higiéniai gyakorlatról a patogén mikroorganizmusok, különösen a szalmonella elleni védekezésre és ellenőrzésre a gazdaságokban hústermelési célból tenyésztett Gallus gallus (brojler) fajban befogáskor, rakodáskor és szállításkor 2010. február

ELŐSZÓ Ezt a dokumentumot az a.v.e.c. és a COPA-COGECA közösen dolgozta ki. Az a.v.e.c. az Európai Baromfifeldolgozók és Baromfikereskedők Szövetsége, a COPA-COGECA az EU Mezőgazdasági Szakmai Szervezetek Bizottsága és az EU Mezőgazdasági Szövetkezés Általános Bizottsága. Az útmutató célja, hogy segítséget nyújtson az emberi fogyasztásra brojlert tartó gazdáknak abban, hogy megakadályozzák azon betegségek és fertőzések bekerülését, elterjedését és fennmaradását, amelyek befolyásolják az emberi fogyasztásra szánt állományokból származó hús biztonságát. A dokumentumot az Európai Parlament és a Tanács élelmiszer-higiéniáról szóló 852/2004 EK rendeletének 9. cikke szerint dolgozták ki, célja, hogy útmutatást nyújtson az Európai Parlament és a Tanács szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonotikus kórokozók ellenőrzéséről szóló 2160/2003 EK rendelete, az élelmiszerjogról szóló 178/2002 rendelet, valamint a CODEX húsra vonatkozó Higiéniai gyakorlati kódex hatékony alkalmazásában. Az Útmutató kiegészíti a tagállamokban alkalmazott egyéb gyakorlati útmutatókat, valamint az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) által meghatározott ajánlásokat. A dokumentum önkéntes Helyes higiéniai gyakorlati útmutató a hústermelési célú csirkét tartó baromfitartók, valamint a csirkék befogásában, rakodásában és szállításában részt vevő kezelő személyzet számára. Az Útmutató felöleli a termelési lépéseket a brojler naposcsibék keltetőből történő távozásától a brojlertelepen keresztül egészen a vágóhídra történő megérkezésükig. Az útmutató csak a csirkékkel foglalkozik, más fajokkal nem, bár a helyes higiéniai gyakorlat néhány intézkedése más baromfikra is érvényes lehet. A dokumentum útmutatást és segítséget nyújt a termelőknek a higiéniai intézkedések megvalósításához, amelyeknek célja az élő baromfi és a baromfihús mikrobiológiai minőségének felügyelete. Különösen nagy hangsúlyt fektettünk a hústermelési célból nevelt csirkékben előforduló szalmonella bekerülésének, elterjedésének és fennmaradásnak elkerülésére. Az útmutató felhasználható kiindulási pontként a nemzeti és regionális útmutatók kidolgozásához, amelyek részletesebbek lehetnek, de nem kerülhetnek ellentmondásba a jelen Közösségi útmutatóval. Amennyiben a tagállamok már magasabb szintű szabványokat vezettek be és alkalmaznak, az útmutató soha nem használható fel e szabványok szintjének csökkentésére. Javasoljuk, hogy az állományok tulajdonosai és vágóhidak üzemeltetői tárgyalják meg az Útmutató alkalmazását az ellátó állatorvossal, valamint a termelési folyamatba bevont teljes kezelőszemélyzettel, és közösen állapítsák meg, hogy az útmutató hogyan alkalmazható a legjobban a helyi adottságok figyelembe vételével. 2

TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 4 A. A gazdaságban...6 1. Biológiai védelem... 6 2. Menedzsment...11 3. Monitorozás és mintavételezés...13 4. Takarítás és fertőtlenítés...17 B. Az élő baromfi befogása, berakodása és szállítása...20 1. Kitelepítés: a befogás és rakodás közben betartandó higiéniai utasítások... 20 2. Élő állatok szállítása: szállítás közben betartandó higiéniai utasítások... 22 C. Nyilvántartások vezetése, adatátvitel és kommunikáció...22 1. Nyilvántartások... 22 2. Nyilvántartások vezetése...24 3. Külső kommunikáció...24 Mellékletek...25 I. Hivatkozások jogszabályokra, minőségbiztosítási rendszerekre és egyéb forrásokra.... 25 II. Engedéllyel rendelkező laboratóriumok...27 III. Fogalmak... 28 IV. Ellenőrzőlista a biológiai védelmi intézkedésekre, valamint a brojler egységek takarítására és fertőtlenítésére, valamint a szállítóeszközökre vonatkozó részletes terv elkészítéséhez... 29 3

BEVEZETÉS A baromfiállományok nem kívánt mikroorganizmusok fertőzése elleni védelme a kereskedelmi baromfitenyésztés igen fontos összetevője. A nagy patogenitású, fertőző betegséget okozó organizmusok baromfitelepekre való bejutása az egész társadalomra nézve súlyos gazdasági következményekkel járhat. A mindennapi biológiai védelmi eljárások legjobb menedzsment gyakorlatkéntvaló kialakítása és alkalmazása csökkenti a baromfigazdaságokban az olyan zoonotikus mikrobiológiai fertőzések bekerülését, mint a Salmonella és a Campylobacter, valamint az olyan fertőző betegségekét, mint a madárinfluenza és a Newcastle-betegség. A baromfitartóknak és a vágóhidak üzemeltetőinek tudatában kell lenniük a biológiai védelmi protokollok jellegzetességeinek fontosságának, ismerniük kell ezeket, valamint szoros együttműködésben kell dolgozniuk azon, hogy e programokat a következetes, magas biológiai védelmi színvonal fenntartása érdekében megvalósítsák. A biológiai védelmi 1 program hatékonysága optimalizálható, ha az összes baromfitenyésztő a legjobb menedzsment gyakorlatot alkalmazza. A Salmonella bélben tenyésző baktérium, amelyet minden állat, sőt az ember is terjeszthet. Némely szalmonella-szerotípus a baromfik súlyos klinikai megbetegedését okozhatja (S. Gallinarum, Pullorum, arizonae), de a legtöbb szalmonella szerotípus nem vezet a baromfik klinikai megbetegedéséhez. Ha a Salmonella jelen van a húsncélra nevelt csirkékben, az megnöveli annak kockázatát, hogy az ilyen csirkékből származó hús e baktériumokkal fertőződik. Kb. 2 500 különféle szalmonella-szerotípus létezik. EU-szerte jelenleg kb. 200 szalmonella-szerotípus kapcsolható élelmiszer-eredetű emberi megbetegedésekhez. A Salmonella terjedése lehet vertikális a szülői állományról az utódokra, valamint horizontális a környezetből a madarakra. A tenyészállományról kereskedelmi állományra történő vertikális terjedést eddig a két legjelentősebb szerotípus, a Salmonella Enteritidis és a Salmonella Typhimurium szerotípusok esetében figyelték meg. E két szerotípus előfordulását a szigorú biológiai védelem, hatékony felügyelet és a vakcinázások bevezetésének köszönhetően sok országban csökkentették. A horizontális átvitel, azaz a fertőzés fertőzött takarmányból, a keltető berendezés állandó szennyeződéséből, a baromfiólakban és az állomány között a gazdaságban élő kártevőkről, a személyzet mozgásából és a szennyezett felszerelésről történő bekerülés azonban továbbra is a fertőzés alapvető útvonala. Ezen útvonalak viszonylagos fontossága a különböző országokban és baromfikkal foglalkozó szervezetek szerint eltérő, így fontos a hatékony monitorozás alkalmazása, beértve a mintavételi programokat, amelyekkel a fertőzés forrásait be tudják azonosítani. A szalmonellák széleskörűen elterjedtek, és a környezetből történő teljes eltávolításuk az elsődleges tenyésztő szektor kivételével (azaz nagyszülői vagy pedigré szinten) a legtöbb országban valószínűleg nem gazdaságos és nem lehetséges. A jó menedzsment és biológiai védelem minimális szintre csökkentheti a fertőzés bekerülésének és fennmaradásának kockázatát, különösen, amióta a tenyésztési szektorban és a takarmányelőállításban a továbbfejlesztett szalmonella ellenőrzés nagyban csökkentette az e forrásokból származó kockázatot, bár a szennyezett takarmány a legtöbb ország gazdaságaiban a rezidenskeltetőfertőzés mellett még mindig az új szalmonella-fertőzések fő beviteli útvonala. 4

A hatékony szalmonella-ellenőrzési programnak előnyös hatása lehet a Campylobacter és egyéb mikroorganizmusok ellenőrzésére is, mivel a jó biológiai védelem egy általános védelmi hatással is jár. Ezzel együtt alacsony fertőző dózisa miatt sokkal nehezebb megakadályozni a Campylobacter bekerülését az ólba. Ez azt jelenti, hogy az ólban mindenkor következetesen alkalmazni kell egy hatásos higiéniai határvonalat. Az állományok tulajdonosait és szállítókat nyomatékosan arra biztatjuk, hogy jelen Útmutatót tegyék normál menedzsment gyakorlatuk részévé. Az Útmutatót annak a ténynek a figyelembe vételével állítottuk össze, hogy a legtöbb brojlercsirkét ellenőrzött környezetű rendszerekben tenyésztik. Az Útmutatóban körvonalazott intézkedések a Salmonella ellenőrzésének sarokkövét kell, hogy jelentsék, és amennyiben szigorúan alkalmazzák őket, jelentősen hozzájárulhatnak a brojlercsirkék egyéb fertőzéseinek és betegségeinek megelőzéséhez és ellenőrzéséhez is. Az általános intézkedések jó kiindulópontot képeznek, de lehetséges, hogy nem minden helyzetben elegendőek a fertőzés teljes megszüntetéséhez, pl. a tartósan fertőzött gazdaságok esetében. Ezért amennyiben az általános intézkedések nem működnek, specifkus vizsgálatokat kell elvégezni, és felül kell vizsgálni az ellenőrzési eljárásokat. Az útmutató a szabadtartású csirkékre vonatkozó specifikus intézkedésekre nem terjed ki. Ezzel együtt sok alapelve alkalmazható, és amennyire lehetséges, követésük javasolt. Az Útmutató egy része alkalmazható a szabadtartású vagy kislétszámú rendszerekre is. Az útmutató mellékletei hivatkozásokat tartalmaznak a vonatkozó jogszabályokra, valamint egy ellenőrzési listát. Az ellenőrzési lista biológiai védelmi intézkedésekre, a brojlertartó egységek takarítására és fertőtlenítésére, a takarmány megfelelő kezelésére, valamint a rakodás és szállítás közbeni teendőkre kiterjedő részletes terv elkészítésére használható. 5

A. A GAZDASÁGBAN 1. Biológiai védelmi intézkedések 1 1.1 Általános megfontolások AZ ELSŐDLEGES TERMELÉSRE ALKALMAZANDÓ HÚSHIGIÉNIAI ALAPELVEK a Húsra vonatkozó higiéniai gyakorlati kódex szerint. I. Az elsődleges termelés menedzselése oly módon kell, hogy történjen, hogy a kockázati tényezők előfordulási lehetősége csökkenjen, és megfelelőn hozzájáruljon ahhoz, hogy a hús biztonságos és emberi fogyasztásra alkalmas legyen. ii. Amikor csak lehetséges és kivitelezhető, az elsődleges termelő és az illetékes hatóság alakítson ki rendszereket az állatállományokbanesetlegesen jelen lévő, a hús biztonságát és megfelelőségét esetleg befolyásoló veszélyekre és körülményekre vonatkozó információk gyűjtésére, összehasonlítására és elérhetővé tételére. iii. Az elsődleges termelésnek magában kell foglalnia olyan hivatalos vagy hivatalosan elismert programokat, amelyek a zoonotikus kórokozók körülményeknek megfelelő ellenőrzését és monitorozását szolgálják az állatállományokban és a környezetben. A kötelezően bejelentendő zoonotikus megbetegedéseket a követelményeknek megfelelően jelenteni kell. iv. Az elsődleges termelés szintjén a Helyes higiéniai gyakorlatnak (Good Hygienic Practice GHP) magában kell foglalnia pl. az állategészségügyet és állathigiéniát, a kezelések nyilvántartásait, a takarmányt és a takarmányösszetevőket, a releváns környezeti tényezőket, valamint a lehető legátfogóbb módon ki kell terjednie a HACCP (hazard analysis of critical control points veszélyelemzés és kritikus szabályozási pontok) elvek alkalmazására. v. Az állat(állomány)ok azonosítására vonatkozó gyakorlatoknak amennyire csak lehetséges, lehetővé kell tenniük a származási helyre történő visszakövetést, hogy szükség esetén lehetővé tegyék a szabályozói vizsgálatot. CAC/RCP 58-2005 (ftp://ftp.fao.org/codex/publications/booklets/animal/animal_food_prod_en.pdf) 1.1.1 A gazdaság elhelyezkedése A baromfitartó gazdaságok optimális esetben távol helyezkednek el az egyéb állatokat tartó vállalkozásoktól és az esetleges szennyezési forrásoktól, beleértve a szennyvízkezelő és a hulladéklerakó telepeket. Az ilyen telepek közelében elhelyezkedő gazdaságoknak magasabb szintű védelmet kell biztosítaniuk a fertőzések bekerülésének kockázata ellen. Ezeknek a szabályoknak legalább az újonnan épült baromfitartó gazdaságokra kell vonatkozniuk. 6

1.1.2 A baromfitelep 2 A telep alaprajzának rendelkezésre kell állnia. A jó biológiai védelem igen fontos a mikroorganizmusok széles körének baromfigazdaságokba történő bejutásának megakadályozására. A telep kialakítását és a felügyeleti gyakorlatot úgy kell megtervezni, hogy ezt elősegítsék. A telep határát egyértelműen ki kell jelölni, és ha lehetséges, körül kell keríteni. A telepre történő belépést ellenőrizni kell, és ezért csak egyértelműen megjelölt, megadott belépési pontokon szabad engedélyezni, és amennyire csak lehet, kizárólag a biológiai védelmi intézkedéseket ismerő szakemberekre kell korlátozni. Legyen a telepen csengő vagy egyéb eszköz a figyelem felkeltésére, és a látogatók ne léphessenek be a telepre kíséret nélkül. A látogatók parkolója a telep kijelölt bejárata mellett helyezkedjen el, távol a baromfik épületeitől, a takarmány- vagy a trágyatárolótól. Optimális esetben tiszta, szilárd felületű hely szolgál a parkolás céljára. Ajánlatos, hogy a telep legyen felszerelve egy tiszta öltözővel 5 a bejárat mellett, ahol a személyzet és a látogatók a telep által biztosított csizmát és overállt húznak. Az öltözőbe történő belépéskor és az onnan történő kilépéskor fertőtlenítő lábmosót 3 és kézfertőtlenítőt 4 kell használni. Az ólak közötti átjáráskor kezet kell mosni és szárítani, valamint fertőtleníteni. A gazdasági utak legyenek hatékonyan tisztítható szilárd burkolatúak. A baromfitelep ne fogadjon be semmilyen más baromfit, beleértve a dísz- vagy házi madarakat. 1.1.3 Az épületek Az épületeket tartós (szilárd) anyagból kell megépíteni, amely hatékonyan takarítható és fertőtleníthető. Az épületeket úgy kell karbantartani, hogy megakadályozza a vadon élő madarak és kártevők bejutását. A baromfiólak közvetlen környékén lévő külső területen ne legyen növényzet, a területet és a környező növényzetet a kártevők és vadon élő madarak távol tartása céljából tisztán és gondozottan kell tartani. Ne tároljanak különféle anyagokat a baromfiólak körül. Az épületeknek minimális számú belépési pontja legyen, amelyeket a jogosulatlan személyek belépésének megakadályozása céljából zárva tartanak. Lehetőséget kell biztosítani a kézmosásra vagy -fertőtlenítésre 4, valamint overáll és csizma felhúzására az épületbe való belépés előtt, valamint minden egyes baromfiólba történő belépés előtt és az onnan történő távozás után. A csizmát ne használják az ólon kívüli területeken. A biológiai védelmi intézkedések maximalizálása érdekében ajánlatos legalább egy fertőtlenítő lábmosó 3 és/vagy előtér5-rendszer alkalmazása. Bár ezek az intézkedések országonként eltérőek, fel lehet építeni egy belső karámot, amelyben az ól területén külső kiszolgáló tér nélkül csizmát lehet váltani. A melléképületeket, mint pl. raktárak, pihenőszobák, mosdók stb. a baromfiólakhoz hasonló színvonalon kell megépíteni és karbantartani. 7

1.1.4 Biológiai védelem a telepen és az ól bejáratánál A személyzet és a látogatók kiemelt biológiai védelmi 1 kockázatot jelentenek a telepi állományra. A telepre történő belépéskor a személyzet és látogatók öltözzenek át a telep által biztosított védőöltözetbe. Ezen kívül lábbelit is váltani kell, amikor az egyes baromfiólakba belépnek, vagy onnan távoznak. Szintén javasolt, hogy akkor öltözzenek át védőruhába, amikor az egyes baromfiólakba belépnek, ne pedig a telep bejáratánál. A legnagyobb kockázatot a fertőzött anyag lábon, kézen vagy mozgatható eszközökön ólba történő átvitele jelenti. E kockázat csökkentése érdekében tanácsos lehetőleg egy biológiai védelmi határrendszer 5 vagy legalább kettős fertőtlenítő lábmosó 3 védőhatár kivitelezése minden baromfiól bejáratánál. A fertőtlenítő lábmosók kevésbé hatékony biológiai védelmi rendszerek, mint a csizmaváltó rendszerek. Bármelyik biológiai védelmi rendszer alkalmazható, azonban igen fontos, hogy a rendszert a nevelési időszak idején minden látogató és dolgozó végig következetesen és hatékonyan használja. A fertőtlenítő lábmosók legyenek mindig feltöltve engedélyezett fertőtlenítőszerekkel 6. Lábfürdők alkalmazásakor minden látogatónak alaposan bele kell merítenie lábbelijét a fürdőbe, mielőtt belépnek az ólba. A fertőtlenítők megfelelő hígítási arányban alkalmazandók a baktériumok, pl. a Salmonella ellen (ez sokkal magasabb koncentrációjú, mint ami az egyéb madárbetegségek esetében szükséges), és olyan termékeknek kell lenniük, amelyek a legkevésbé érzékenyek a szerves anyagok gátló hatására, és a leggyorsabb hatást fejtik ki. Ezeket a gyártói utasításnak megfelelően rendszeres gyakorisággal kell cserélni és feltölteni. Ajánlatos két fertőtlenítő lábmosót alkalmazni; egyet az előszobában és egyet közvetlenül a baromfihoz történő belépés előtt. A csizmát mind belépéskor, mind a területekről történő távozáskor alaposan be kell mártani. A lábfürdők hatékonyságának érdekében a csizmának bemerítés előtt tisztának kell lennie. Ez elérhető külön fertőtlenítő lábmosó és kefe, nagynyomású mosóalkalmazásával vagy a szennyeződés leütögetésével. Ezen kívül megfelelő, hatásos koncentrációjú fertőtlenítőszert kell használni és gyakran cserélni, hogy a hatóanyagok szennyeződését, felhígulását vagy párolgását/elhasználódását megakadályozzák. 1.1.5 Berendezések A telepen használt berendezéseknek tartós anyagból kell készülniük, tisztíthatónak és fertőtleníthetőnek kell lenniük. Minden közösen használt berendezést a baromfitelepek közötti átvitel előtt és után alaposan meg kell tisztítani és fertőtleníteni. 8

1.2 Alomellátás és -eltávolítás Többféle alom használható a baromfik almozására, ám ezeket megbízható forrásból kell beszerezni, és állatállomány, vadon élő madarak és rágcsálók által okozott szennyeződéstől mentesnek kell lenniük. A bakteriális szennyeződés csökkentése céljából az alom az előállítás vagy csomagolás során engedélyezett savkészítményekkel, pl. hangyasavval vagy propionsavval kezelhető, illetve antibakteriális termékekkel, mint pl. formaldehid vagy porított fertőtlenítők. Az almot olyan járműveken kell szállítani, amelyeket az alom berakodása előtt megtisztítottak és fertőtlenítettek, és nem olyan járműveken, amelyeken előzőleg trágyát szállítottak, hacsak ezeket jól meg nem tisztították, fertőtlenítették és szárították. A szabadban raklapokon vagy ömlesztve tárolt almot mindig letakarva, víz/madár/kártevők ellen védetten kell tartani. A sérült bálákat nem szabad felhasználni. A használt almot 7 a termelési ciklusok között azonnal el kell szállítani a telepről és megfelelő módon kell elhelyezni. 1.3 Kártevők, vadállatok és rovarok elleni intézkedések Biztosítani kell, hogy valmennyi épület a lehető legalaposabban védve legyen a vadon élő madarak, rágcsálók, vadállatok és alombogarak bejutása ellen. (Ld. 4.1). Területi jelenlétüket általános rendezettséggel, a vegetáció és egyéb búvóhelyek felszámolásával kell meggátolni. A kiömlött takarmányt azonnal el kell takarítani. A rágcsálók élőhelyeit a telephely rendben tartásával kell felszámolni. A csalétkek és/vagy csapdák épületekben és körülöttük, valamint a telep határvonala körül történő elhelyezésére tervszerű programot kell megvalósítani. A kártevők elleni védekezést kártevők elleni mérgekre és azok elhelyezésére vonatkozó ismeretekkel rendelkező, megfelelően szakképzett dolgozóknak kell ellátnia. Az egységre vonatkozó pontos kártevők elleni védekezési tervet kell kialakítani, és a kártevők elleni mérgek alkalmazásáról a nemzeti szabályozásnak megfelelően teljes nyilvántartást kell vezetni. A kártevők elleni programot intenzívebbé kell tenni, ha rágcsálók tevékenységének bármilyen jelei mutatkoznak, a beavatkozás hatásosságát gondosan figyelemmel kell kísérni és szükség esetén módosítani. A kártevők elleni program intenzívebbé tétele a telep üres időszakában a legkönnyebb. A biztosítási és védelmi intézkedéseket hatásosságuk felmérése céljából rendszeresen felül kell vizsgálni. 1.4 Háziállatok a telepen A kedvtelésből tartott és az egyéb háziállatokat távol kell tartani a baromfiólaktól, takarmánytól, az alomraktáraktól és kiszolgáló épületektől. Kutyák, macskák és egyéb háziállat baromfiépületekbe valóbejutását(beleértve a takarmány és eszköz raktárakat) mindenkor meg kell akadályozni. 9

1.5 Takarmány- és vízellátás A kész takarmányt vagy a házi keveréshez használt összetevőket olyan takarmányüzemből vagy szállítótól kell beszerezni, amely a jogszabályok és a vonatkozó gyakorlati kódexek szerint működik, különös tekintettel a szalmonella ellenőrzésére és arra, hogy rendelkezésre bocsássa a takarmányra, valamint a gyártóegység illetve az eljárás szalmonellára vonatkozó ellenőrzés eredményeit. Az eredmények értelmezésében a baromfiállományt 8 ellátó állatorvos segédkezhet. A kész takarmányt ideális esetben olyan járművekkel kell a helyszínre szállítani, amelyeket kizárólag e célra használnak, és amelyek visszfuvarban nem szállítanak nyersanyagokat, egyéb takarmányokat vagy anyagokat. Amikor a takarmányszállító tehergépkocsikon visszfuvarban nyersanyagokat szállítanak, a kész takarmány szállítását megelőzően a járműveket hatékonyan tisztítani és fertőtleníteni kell. Az összes járműre vonatkozóan dokumentált higiéniai programot kell összeállítani. Ha lehetséges, a takarmányt közvetlenül a takarmányelőállítótól kell a gazdaságba szállítani. A takarmánykeverékhez való teljes kiőrlésű gabonát savval, azaz hangyasavat és/vagy propionsavat, illetve formaldehidet tartalmazó engedélyezett anyaggal kell kezelni, illetve hőkezelni, vagy a nemzeti hatóságok előírásai szerint kell kezelni. Ha a gazda a saját gabonáját használja és ellenőrizni tudja a Salmonella-veszélyt, a nemzeti hatóságok nem mindig követelik meg a savas kezelést vagy hőkezelést. Amikor a takarmányt lerakodják, egy porgyűjtő zsákot kell használni, amely kizárólag a gazdasághoz tartozik. A takarmányszállító minden szállítmányhoz új porgyűjtő zsákot biztosíthat. A por jó minta a szállítmány potenciális szennyeződésének vizsgálatához. Minden egyes takarmányszállítmányból mintát kell gyűjteni a Monitorozás, mintavétel és vizsgálatok fejezet szerint, és ezt a vágás után legalább egy hétig meg kell őrizni. A gazdaságban a takarmányt zárt ömlesztett tárolótartályokban, töltőgaratokban vagy zárt zsákokban kell tárolni. A tárolóterületeket és átmenő töltőgaratokat stb. madaraktól és rágcsálóktól védetten kell tartani. A kiömlött takarmányt a kártevők és vadon élő madarak távoltartása érdekében azonnal el kell távolítani. A takarmánytöltőkből, átmenő töltőgaratokból stb. kiömlött takarmányt és maradványanyagokat nem szabad tárolni és a következő állományhoz újrafelhasználni. Az ivóvíz lehetőleg ellenőrzött közműszolgáltatótól származzon. Ha más forrásból származik, használata előtt biológiai vizsgálatot kell elvégezni, és rendszeresen újra kell vizsgálni (legalább évente egyszer). Előnyösebb, ha a nem közműtől származó vizet vízfertőtlenítővel egészítik ki vagy kezelik (illetve lehetővé kell tenni a vízkezelést pl. klórozás, UV-kezelés formájában, amenynyiben szükséges). Kezeletlen vizet ne használjanak. Az ellátórendszer és az esetleges felső tartály a szennyeződés elkerülése céljából legyen zárt és higiénikusan kezelt. 10

1.6 Az elpusztult és kiszelektált madarak eltávolítása Az állományokat napi rendszerességgel kell ellenőrizni, és minden elpusztult és kiszelektált madarat el kell távolítani, szivárgásmentes és kártevőmentes tartályba helyezni, hogy elkerülje a kártevők és/vagy vadon élő állatok bejutását. A tetemeket 9 engedélyezett módon kell eltávolítani a vonatkozó uniós jogszabályok, különösen az 1774/2002/EK rendelet szerint, amely az állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírásokat határozza megés amelyet 2011. március 4-i hatállyal hatályon kívül helyezett az állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi szabályokról szóló 1069/2009 bizottsági rendelet. Az elpusztult madarak tároló létesítményét és a tárolókat az új madarak behelyezése előtt alaposan takarítani és fertőtleníteni kell. Az elpusztult madarak kezelése után kezet kell mosni és fertőtleníteni. Előnyösebb az eldobható műanyag kesztyű használata. 1.7 Naposcsibe-állomány A naposcsibe-állomány utánpótlását biztosító tenyészállományok és a keltetők kötelesek betartani az utánpótlás-állományok Szalmonella- ellenőrzésére vonatkozó jogi szabályozást (2160/2003 bizottsági rendelet). A naposcsibéket tiszta és megfelelően fertőtlenített járművekben, dobozokban és/vagy ládákban kell szállítani. 2. Menedzsment 2.1 Bevezetés Az állatok élelmiszer céljából történő tartása során a termék biztonságára vonatkozóan konkrét intézkedések vonatkoznak. A húshigiéniai programok elsődleges célja a közegészségügy védelme. A programoknak a húsból származó, emberi egészséget fenyegető kockázatok tudományos értékelésén kell alapulniuk, és minden, a kutatás és monitorozás során meghatározott releváns élelmiszerbiztonsági veszélyt figyelembe kell venniük. A húshigiéniai követelményeknek a teljes élelmiszerláncban, a baromfigazdaság szintjén is a lehető legnagyobb mértékben ellenőrizniük kell a veszélyforrásokat. A termelés egymást követő szakaszaiból rendelkezésre álló információkat figyelembe kell venni, hogy a higiéniai követelmények a hús származási helye szerinti állatállományban előforduló veszélyek előfordulásához igazodjanak. A megvalósítható HACCP elveket a lehető legnagyobb mértékig alkalmazni kell a higiéniai intézkedések tervezésénél és a végrehajtás során. 11

Az élelmiszertermelés céljára tartott állatokkal dolgozó és a higiéniával összefüggő tevékenységet végző személyzetnek megfelelő képzettséggel, tudással, jártasságokkal és képességekkel kell rendelkeznie. Az állatokellenőrzésének és felügyeletének eredményeit tekintetbe kell venni egy későbbi felülvizsgálatnál és/vagy az állathigiéniai követelmények módosításánál, valahányszor ez szükségessé válik. 2.1.1 A telep menedzselése Az egész telepet az egyszerre ki-/egyszerre betelepítés elve alapján kell menedzselni, ahol lehetséges. Az egyértelműenmeghatározott, biológiai védelmi intézkedésűterületen belüli összes egységet úgy kell üzemeltetni, hogy az állományok tartási ciklusai között legyen egy állománymentes időszak. A különböző korosztályokat tartó telepek esetében legalább minden egyes meghatározott biológiai védelmi intézkedésű területnek legyen minimálisan egy állománymentes időszaka, és a területek közötti mozgás során rendkívül körültekintő biológiai védelmi intézkedéseket kell megvalósítani. 2.1.2 Személyzet és látogatók A személyzet minden tagja és a látogatók részére tiszta, a telephez tartozó védőruházatot és lábbelit kell biztosítani. Minden ruházatot ki kell mosni, vagy az állományok között el kell dobni. A baromfitelepekre történő látogatásokat korlátozni kell. A látogatókat, beleértve a mérőleolvasókat, tüzelőanyag- és takarmányszállító gépkocsivezetőket és a kiszolgáló személyzetet érkezésükkor védőruhával és lábbelivel kell ellátni, amelyet használat után a helyszínen kell hagyni. Ugyanakkor azoknak a látogatóknak, akik nem lépnek be a csirkék tartási helyére, a kiszolgáló terekbe vagy a takarmány/alom-raktározó terekbe, nem kell védőruhát és lábbelit viselniük. Az ól bejáratánál az 1.1.4 bekezdésben leírt biológiai védelmi eljárásokat kell alkalmazni. A telepen mosdókagylóval és a kézmosás, fertőtlenítés, szárításcéljára megfelelő felszereléssel ellátott kézmosók és illemhelyek álljanak rendelkezésre. Minden személyzet és látogató számára legyen kézmosási vagy -fertőtlenítési lehetőség a baromfiólakba történő belépés előtt és távozás után. A telep látogatói írjanak alá egy látogatói naplót (fel kell tüntetni a dátumot, érkezési és távozási időt, nevet, cégnevet, látogatás célját és a baromfival való utolsó kapcsolatot). A külföldről érkezett látogatók 48 órán belül nem járhattak baromfitartó telepen. 2.1.3 Járművek A baromfitelepre történő járműbehajtások számát minimalizálni kell. A kerekek és a jármű más szennyezett részeinek hatékony permetezéses fertőtlenítését a telep bejáratánál szintén ajánlatos biztosítani. 12

2.1.4 Munkarend és képzés A személyzetnek legyen meghatározott munkarendje, amely figyelembe veszi a biológiai védelmi és higiéniai megfontolásokat. A személyzetet képzése ki kell, hogy terjedjen a fertőző betegségek, zoonózisok és helyes higiénia fontosságára, beleértve a személyi higiéniát, valamint a gazdaságban a fertőzés minimalizálását szolgáló biológiai védelmi protokollokat. 3. Monitorozás, mintavétel és vizsgálatok Az állomány Salmonellára vonatkozó státuszánakmonitorozása. Az állományok Salmonella-státuszának ismerete biztosítja a biológiai intézkedések hatékonyságának ellenőrzését, segít a kitelepítés idején történő fertőtlenítésre vonatkozó döntések meghozatalában, valamint segítséget nyújt a vágás megszervezésében. A szalmonella-pozitív állományok levágásának megtervezése és időzítése minimálisra csökkenti a vágóhídon belüli keresztfertőzést és csökkenti a szalmonella által fertőzött baromfihús táplálékláncba történő bekerülésének m értékét. Az EU rendelet előírja, hogy szalmonella-vizsgálat céljából három héttel a vágás előtt állományonként két pár csizmatampon-mintát kell venni. Ajánlatos vizsgálati rendetalkalmazni a Campylobacterre vonatkozóan is, hogy a negatív állományoknál alkalmazott gyakorlatok beazonosítók legyenek. A pozitív eredményeket az állományt ellátó állatorvossal kell megbeszélni. Az eljárásokat felül kell vizsgálni és a fertőzött ólak esetén meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket. Az alkalmazandó vizsgálati program részleteit meg kell tárgyalni a feldolgozóüzem működtetőjével, akinek legfőbb érdeke a Salmonella és Campylobacter alacsony előfordulása. A vizsgálati programnak meg kell felelniük a jogszabályoknak is (itt jegyezzük meg, hogy 2009.01.01-től a 646/2007/EK rendelet közösségi rendelkezései lesznek érvényben a Salmonella Enteritidis és Salmonella Typhimurium előfordulásának csökkentésére irányuló célkitűzésekre vonatkozóan). A vizsgálati eredményeknek az élelmiszerláncban lévő valamennyi partner számára történő terjesztése támogatandó, mivel növeli a tudatosságot, valamint elősegíti a Salmonella (és Campylobacter) jobb ellenőrzését. 3.1 Mintavétel és a Salmonella-vizsgálat 3.1.1 Mintavétel a Szalmonella-vizsgálathoz A következő bekezdések a mintavételt és a vizsgálatokat írják le. A kötelező jelző az európai rendeletre hivatkozik. Az önkéntes vagy javasolt jelző azt jelenti, nincs vonatkozó európai rendelet. Ezzel együtt ne feledje, hogy lehetnek hatályban lévő nemzeti rendelkezések is. 13

3.1.1.1 Mintavétel a hústípusú naposcsibékből: önkéntes Minden tenyészállományt meghatározott időközönként vizsgálni kell a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről szóló 2160/2003/EK rendelet és a felnőtt Gallus gallus tenyészállományokban észlelt szalmonella -szerotípusok előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló uniós célkitűzésről szóló 200/2010/EU rendelet szerint, így a vezető öt Salmonella-szerovariánsvertikális átvitele egyre kevésbé lesz valószínű. A hústípusú (brojler) naposcsibék gazdaságba érkezéskor végzett vizsgálatát a vonatkozó EU joganyag nem határozza meg, tehát kötelezően nem írja elő. Ahol a helyszínre szállított csirkék Salmonella-állapotának keresztellenőrzése kívánatos, a mintavételt tiszta védőruházat alkalmazása mellett, többek között a szállító teherautón tartott eldobható műanyag kesztyű használatával aszeptikus módon kell kivitelezni. Amennyiben a mintavétel a nem megfelelően fertőtlenített csirkeólban történik, könnyen előfordulhat, hogy a porban visszamaradt Salmonella megfertőzi a mintát. A szállítódoboz bélésének átfogó, az összes utánpótlás állományt képviselő, többszörös mintái, vagy nagy gézes szövet-tamponok, illetve legalább 900 cm 2 méretű Chiffonette tamponok, valamint az érkezéskor talált összes elpusztult, illetve a helyszínre szállításkor kiszelektált összes csirke képezheti a vizsgálat tárgyát. Az azonos típusú minták poolozhatók, ahol szükséges. 3.1.1.2 Mintavétel a brojlerekből: kötelező A következő fejezetek az EU rendeletek szerinti mintavételt és vizsgálatot írják le, de a nemzeti szabályozás ezen túlmutathat, így azt is figyelembe kell venni. 3.1.1.2.1 Mintavételi időszak A brojlerek mintavétele kötelező, és az EU jogszabályok által lefedett. A madarakból a vágástól számított három héten belül mintát kell venni. Ajánlott, hogy a mintavétel időben a lehető legközelebb történjen a vágás napjához, hogy az üzem megfelelő módon tervezhessen, és levághassa a pozitív állományokat. Ugyanakkor fontos elegendő időt hagyni az vizsgálatra és az eredmények megérkezésére, hogy szükség esetén lehetővé váljon az ütemezés és vágás-. 3.1.1.2.2 Mintavételi eljárás Minimum két pár nedvszívó csizmatampont kell alkalmazni állományonként, így például ólanként négy csizmatampon. Az nedvszívó csizmatamponok felületét a megfelelő oldószerekkel előzetesen be kell nedvesíteni. Ajánlatos, hogy a csizmatamponok a laboratóriumból származzanak. 14

A gazdaság vezetője helyezze a nedvszívó csizmatamponokat a bármely fertőtlenítő lábmosón 3 történő áthaladás után felvett, a saját lábbelijén viselt steril vízzáró kamáslira, és ügyeljen arra, hogy így legalább 100 lépést tegyen meg ami az ól egész hosszára és az összes mellékrészlegre kiterjed. A mintavétel az alom pótlása előtt történjen. A csizmatamponokat a mintavétel után óvatosan steril tartóedénybe kell helyezni. A csizmatamponoknak szemmel láthatóan szennyezettnek kell lenniük és tartalmazniuk kell rátapadt bélsárdarabokat. A mintákat azonnal, megfelelő módon kell beküldeni a laboratóriumba, minél kevesebb késlekedéssel, valamint anélkül, hogy nagy melegnek lennének kitéve a vizsgálat előtt. 3.1.1.3 A szelektálás és kitelepítés idején történő mintavétel: önkéntes Amikor szelektálás vagy kitelepítés történik a negatív Salmonella-eredményű állományban, különleges gondossággal kell eljárni, hogy elkerüljük a szennyeződött befogó berendezés, ládák és konténerek általi fertőződést. A csirketartó kérheti az állományával érintkezésbe kerülő szállító teherautó, ládák és/vagy konténerek tamponnal való mintázását. Hogy erre felkészüljön, a gazda előzetesen lépjen kapcsolatba az állatorvossal vagy a laboratóriummal. Amennyiben végrehajtják ezt a vizsgálatot, nagyméretű szövettamponokat kell használni több felület mintázására. 3.1.1.4 Mintavétel takarítás és fertőtlenítés után: önkéntes, de Salmonella-pozitív állomány után erősen javasolt. A takarítási és fertőtlenítési eljárások hatékonyságának biztosítása érdekében a Salmonella esetleges jelenlétének kimutatására mintavétel javasolt. Ha a fertőtlenítés után Salmonella mutatható ki, optimális esetben a fertőtlenítési eljárást meg kell ismételni. A mintákat mintavétel után a lehető leghamarabb meg kell vizsgálni, lehetőleg ugyanazon a napon. Érzékeny Salmonella-tenyészet módszer alkalmazandó, amely alkalmas a környezeti mintákhoz. Azoknak a laboratóriumok, amelyekbe a mintákat vizsgálatra küldik, akkreditáltnak kell lenniük az elvégzendő vizsgálatokra vonatkozóan. A jogszabályoknak megfelelő módon, kötelezően vett mintákat akkreditált laboratóriumba kell küldeni. A felületi hygienogramok 10 meghatározására szolgáló további vizsgálatok, beleértve az Enterobacteriaceae-számot vagy a TVC-t (total viable bacteria counts életképes baktériumok száma), szintén hasznosak lehetnek a takarítás és fertőtlenítés hatékonyságának felmérésére, amennyiben a Salmonella nincs jelen. Ha a Salmonella-vizsgálat eredménye pozitív, a fertőtlenítést meg kell ismételni és a fertőtlenítési program hatékonyságát ki kell vizsgálni. 15

A Salmonella-vizsgálat céljából például a következőkből történhet mintavétel: padlótamponok és seprések; falak és ajtók, beleértve a rejtett felületeket a zsanérokon, stb; az ól padlójában található repedések, rések; elhullajtott trágya, amely az alacsony válaszfalak lyukaiba és réseibe szorult; szerelvények (azaz gerendák, csövek, felső tartály felületek, légcserélők); fa alátámasztó oszlopok és elválasztók alapjai; falra szerelt ventilátor dobozok és mobil ventilátorok; mellék takarmánygaratok és tartályok; bújtatók, valamint egyéb takarmány-, és vízedények és -rendszerek; padlók és szerelvények az előterekben; rágcsálók, rágcsálóürülék, alombogarak és más ízeltlábúak, ha jelen vannak. A legfontosabb helyek az etetőrendszerek, itatórendszerek, padlók, tetőre szerelt, vagy viszszaáramoltatott levegőztető nyílások, a falakban és térelválasztókban alacsonyantalálható rések és szegélyek. A mintákat nagy szövettamponokkal kell venni, optimális esetben közvetlenül az elődúsítóba, amelyet a mintavétel napján készítenek. Legalább 10 különböző területről kell tamponmintát venni minta-kategóriánként. Ahol szükséges, a minták a gazdaságosság céljából poolozhatók, de a legjobb eredmények nagyszámú egyedi mintákból kaphatók. 3.1.1.5 Mintavétel a takarmányból: önkéntes A takarmány beszállítója rendelkezzen a HACCP elveken alapuló, folyamatosan alkalmazott és fenntartott eljárással vagy eljárásokkal, beleértve az EU rendelet szerinti Salmonellára vonatkozó eljárást. A vonatkozó EU jogszabály nem rendelkezik a takarmány gazdaságba érkezéskor történő vagy a gazda által végzett vizsgálatáról, és ezért az kötelezően nem követelhető meg. Ennek ellenére lehetőség van mintavételre és a minták védett tárolására, így későbbi probléma esetén elvégezhető a vizsgálat. Ha a gazda saját gabonáját használja, saját maga felelős a Salmonella-kockázat kezeléséért. A vizsgálatnak ki kell terjednie a takarmányadalékokra is. Amennyiben a brojlertartó el akarja végezni a beérkező takarmány Salmonella-állapotának keresztellenőrzését, a mintavételt steril mintavételi rúddal, kesztyűvel vagy kifordított zacskóval kell elvégezni több különálló helyről a takarmányszállító teherautó tartályában, mindkét érintett fél jelenlétében (takarmányszállító és brojlertartó). A minta mérete minimum 400 g legyen. A kiürítés után a takarmányszállító teherautó alján maradt por a legjobb minta, de ez nem mindig hozzáférhető. A takarmány fertőződöttségére vonatkozóan információ nyerhetőa takarmánygaratokból vagy a szellőző csövekből/ porzsákokból származó por vizsgálatával is.. 3.1.2 A minták beküldése A mintákat be kell csomagolni és a laboratóriumba kell küldeni oly módon, hogy mintavételt követő 48 órán belül beérkezzenek. 16

4. Takarítás és fertőtlenítés Tisztítóvagy fertőtlenítő szerek vagy termékek alkalmazásakor fontos a címkén található gyártói utasítások betartása, valamint hogy a megfelelő termékeket a hatékony koncentrációban alkalmazzák. Adott helyzetekben, pl. amikor szalmonellát mutattak ki, érdemes szakértővel vagy állatorvossal konzultálni, mert a madárbetegségek kórokozói ellen alkalmazott néhány fertőtlenítőszer és az általánosan használt fertőtlenítő koncentrációki nem alkalmasak a Salmonella ellen, amely viszonylag ellenállóbb a fertőtlenítőszerekkel szemben. Ne feledkezzenek meg a kártevők és rovarok ellenőrzéséről abban az időszakban, amikor a telep/ól üres, és biztosítani kell a kártevők, vadon élő madarak, rovarok és más ízeltlábúak kellő ellenőrzését. 4.1 1. szakasz: berendezések eltávolítása és szárazon való tisztítás Minden kiterjedt szerves szennyeződés eltávolítása alapvető fontosságú, mert az alom, ürülék és szennyvíz sok szennyeződést tartalmaz és ezért a fertőzés fő forrása lehet. A szerves anyag hatástalaníthatja a fertőtlenítőszereket. Ha a bogarak okoznak problémát, a kitelepítés után, az ól kihűlése előtt azonnal permetezzen sávosan rovarirtóval. Permetezzen az ól szélei körül egy méteres sávban az alacsonyabb falakon az alom széléig. A válaszfalakat vagy oszlopokat is permetezze be. Tartsa be a címkén megjelölt hígítási arányokat a gyakori baktériumok, többek között a Salmonella ellen nem csak a vírusokra vagy általános használatra használandó fertőtlenítőszereknél, és számítsa ki a fertőtlenítőszer szükséges mennyiségét. Távolítson el minden megmaradt takarmányt az etetőrendszerből és a silóból. Szükség szerint távolítsa el a berendezéseket. Fúvassa le a port. Távolítson el minden almot az ólból. Rakodja be az almot, ügyelve arra, hogy minden külső területet, mint pl. az ajtóknál és silóknál található betonfelületet szabadítson meg a régi alomtól 7, portól stb. A rakományokat a telepről történő elszállításuk előtt takarja le. Ha lehetséges, szállítsa el a régi almot a teleptől és más baromfiteleptől lehető legtávolabb eső helyre. Fúvassa le az üres takarmánytartályokat, és pozitív állományok után fertőtlenítse őket, ügyelve arra, hogy ne hagyjon nedvességet a tartályokban, amikor a következő takarmányt a helyszínre szállítják. 4.2 2. szakasz: Víz és takarmány 4.2.1 Ivóvíz-rendszer A ciklusok között 11 a vízrendszeren alkalmazzon takarításiprogramot. A vízrendszer minden része szennyezett lehet, különösen a felső tartályok, ahol a por és a szennyeződés felgyűlhet. 17

A fertőtlenítés megtisztítja a rendszert és megszünteti a baktériumok, protozoonok vagy a gombák nem kívánt szaporodását. Engedje le a felső tartályt és ellenőrizze, hogy mentes-e a szennyeződéstől. Szükség szerint tisztítsa. Töltse meg a felső tartályt annyi vízzel, amennyi a teljes itatórendszer megtöltéséhez szükséges, és adjon hozzá fertőtlenítőszert a jelzett hígítási arány eléréséig. Hagyja, hogy a fertőtlenítő oldat megtöltse az itatórendszert. Kövesse a gyártó utasításait. Engedje le a rendszert és töltse fel friss vízzel. 4.2.2 Etetőrendszer Ha az előző állomány Salmonella-pozitív volt, akkor az egész telepet, az etetőrendszereket, a keverésre használtakat is beleértve, a silókat és tartályokat is takarítani és fertőtleníteni kell. 4.3 3. szakasz: épületek és berendezések takarítása és fertőtlenítése 4.3.1 Előáztatás, amennyiben szükséges 4.3.1.1 Áztatás Alaposan áztassa be az összes felületet tisztító hatású detergens oldattal, alacsony nyomású kompresszorral. Hagyja rajta 20 30 percig vagy kövesse a gyártó utasításait, majd mossa le az összes felületet vízzel. 4.3.1.2 Kívülről permetezze be a bemenő légnyílásokat, a ventilátordobozok körül található lerakódásokat és a rakodótérséget, ha van. Arra is ügyeljen, hogy a szennyezett területek, mint pl. az ólak körüli betonfelületek 12 és a tároló felületek környéke tisztára legyen mosva. 4.3.2 Mosás Mosson le minden felületet nagynyomású mosó segítségével felvitt engedélyezett detergensoldattal. Ügyeljen arra, hogy befedje a bemenő levegőnyílásokat, ventilátordobozokat, válaszfalakat, etetőket, itatókat és minden egyéb berendezést, azokat is, amelyeket az ólból eltávolított. Győződjön meg róla, hogy ezek szemmel láthatóan tiszták. Az ajtók és kapuk körüli szilárd felületeket se felejtse el lemosni. A mozdítható berendezésekhez használjon áztatótartályt, ha rendelkezésre áll. A melléképületeket, mint pl. a kiszolgáló szobát is takarítsa ki a folyamat során. Egy jártas felelős személy ellenőrizze le a takarítás minőségét, mielőtt a takarítócsapat elhagyja a telepet, és ahol szükséges, a kihagyott területeket ismételten ki kell takarítani. 18

4.4 4. szakasz: karbantartás és javítás A takarítás után ellenőrizze a padlót, falakat és berendezéseket, javítsa ki a repedéseket és egyéb hibákat. Ellenőrizze a telepet, hogy találhatók-e valahol rágcsálókra és egyéb kártevőkre utaló nyomok, amelyek takarítás után szembeötlőbbek lehetnek. Mosás után ajánlatos egy bizonyos időt hagyni a felületek megszáradására. Ez a ventilátorok működtetésével elősegíthető. 4.5 5. szakasz: fertőtlenítés A takarítás után megmaradó kórokozók előfordulása elég jelentős ahhoz, hogy súlyos betegség kialakulásával fenyegesse az új állományt. (Visszatérő) Salmonella-fertőzés és egyéb megbetegedések esetén a létesítmény fertőtlenítését, beleértve a tányéros etetőrendszerek takarmány-csöveinek belsejét külső vállalkozóval is elvégeztetheti. Ilyen esetekben formaldehid alkalmazható, általában 5-10%-os oldatban nagynyomású mosóval. Az etetők és itatók maradjanak üresen, amíg a fertőtlenítést el nem végezték. Kövesse a gyártók utasításait és ajánlásait, azzal a fenntartással, hogy alapvető fontosságú a Salmonella, és nem csak a vírusok ellen hatásos vagy általánosanhasznált oldatok és termékek alkalmazása. Fontos, hogy engedélyezett fertőtlenítőszert használjon, amely vírusok, baktériumok, élesztőgombák és penészgombák ellen is bizonyítottan hatékony. Fertőtlenítsen minden eltávolítható berendezést és helyezze vissza a kitakarított ólba, majd fertőtlenítse a kitakarított ólat a gyártó ajánlásai szerint, biztosítva, hogy az ólba visszahelyezett mozdítható berendezések és a személyzet mozgása ne eredményezzen újraszennyeződést. Ügyeljen arra, hogy megfelelő kapacitású nagynyomású mosót használjon a fertőtlenítőszer felhordására a telítettségi pontig. Egyenletesen vigye fel az oldatot minden lemosott felületre, hogy az teljesen átnedvesedjen. Permetezzen a tető csúcsába, és dolgozzon lefelé a falakon a padlókig. Gondoskodjon róla, hogy a takarítás és fertőtlenítés a levegő bemenő és kimenő szelepeire is kiterjedjen, és ezek a fertőtlenítés idején ne legyenek lezárva. A fertőtlenítés végrehajtása után zárjon be minden ajtót és helyezzen fertőtlenítő lábmosókat a bejáratokhoz. Ha rovarok okoznak gondot, fertőtlenítés és szárítás után egyenletesen szórja be a padlókat és falakatrovarirtóval. Kártevők és rovarok irtása: gondoskodjon a kártevők, legyek és egyéb ízeltlábúak irtásáról. 19

4.6 6. szakasz: Ködképzés (kiegészítő fertőtlenítő folyamat) Az ólat ködképzéssel is lehet kezelni, elősegítendő a kezdeti fázisban az ólba kerülő kórokozók megfékezésétés az épület hozzáférhetetlen részeinek fertőtlenítését. Ennek a hatásos permetezéses fertőtlenítésen felüli kiegészítő eljárásnak kell lennie, és soha nem helyettesítheti azt. 4. 7 7. szakasz: mintavétel és vizsgálat Ld. A fejezet, 3.1.1.4. bekezdés B. ÉLŐ BAROMFI BEFOGÁSA, RAKODÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA 1. Kitelepítés: a befogás és rakodás közben betartandó higiéniai utasítások A befogás és rakodás közben kiemelt jelentőségű a biológiai védelem. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy semmiféle keresztfertőzés ne történjen e tevékenységek idején. A cél elérése érdekében a következő intézkedéseket kell végrehajtani. A befogó és rakodó személyzet vagy professzionális befogó csapat legyen megfelelően kiképezve és tájékoztatva, oly módon, hogy tisztában legyen a személyes higiénia jelentőségével és tudatában legyen annak, hogy mely fertőzés terjedhet kézen, ruházaton és berendezéseken. A befogó csapat egy kijelölt tagja legyen felelős a befogási vagy berakodási/kirakodási műveletért. A befogó és rakodó személyzet vagy csapat úgy tervezze meg tevékenységeit, hogy az állományt, amelyben a vizsgálatok Salmonella-fertőzést mutattak ki, a műszak végén fogják be, hogy az állományok közötti keresztfertőzést csökkentsék. Az állományokat szállítását végző vállalat rendelkezzen megfelelő regisztrációval/engedéllyel, és vállaljon teljes felelősségget a szállítóeszköz megfelelő fertőtlenítéséért. A gépkocsivezetőket képezzék ki az élő állatok szállítására, valamint a személyes higiénia és a kéz, ruházat és berendezések útján terjedő fertőzések jelentőségére. A vágóhíd/szállító lépjen kapcsolatba a gazdával és egyeztesse a szállítás és beütemezett vágás idejét, hogy a gazda a vágóhídi követelményeknek és a jogszabályoknak megfelelően végre tudjon hajtani egy megfelelő takarmánymegvonási-kivonási programot. 20

1.0 A befogási és/vagy rakodási tevékenységeket szintén egy teljes jogosultsággal és engedéllyel rendelkező vállalat vagy megfelelően kiképzett gazdasági személyzet végezze el. 1.1 A befogás megkezdésekor minden gazdaságban megfelelő, tiszta védőruházatot kell viselni. Fertőtlenítő lábmosók 3 vagy határrendszerek 5 alkalmazandók, ahol ez meg van határozva, és engedélyezett fertőtlenítőket 6 kell használni a gyártók ajánlásai szerint. A lábbelit megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell a telepek között. Ideális esetben a gazdaság által biztosított lábbelit és egyéb védőruházatot kell használni. (további részletek: 1.1.4). 1.2 A tényleges befogásban és rakodásban részt vevő személyzet a befogási és rakodási tevékenységek előtt használja a személyi higiéniai berendezéseket (kézfertőtlenítés). Az esetlegesen használt kesztyűket a gazdaságba érkezés előtt tisztítani és fertőtleníteni kell. 1.3 A befogáshoz és rakodáshoz használt minden járművet, szállítóládát és egyéb berendezést a telepre érkezés előtt megfelelő módon tisztítani és fertőtleníteni kell. 1.4 A feldolgozóüzembe szállításra váró madarak rakodóterülete legyen tiszta, rendezett és fertőtlenített. 1.5 A szennyezett és tiszta eszközöket a keresztszennyeződés elkerülése érdekében elkülönítve kell tartani. 1.6 A gazdaság elhagyása előtt a befogáshoz és rakodáshoz használt eszközöket megfelelő módon tisztítani és fertőtleníteni kell. 1.7 A befogó és rakodó személyzet legyen megfelelően kiképezve és tájékoztatva annak érdekében, hogy átlássa a személyes higiénia jelentőségét és tudja, hogyan terjedhet a fertőzés a kézen, ruházaton és berendezéseken keresztül. Az oktatásról nyilvántartást kell vezetni. A befogó csapat egy kijelölt tagja legyen felelős a befogási vagy rakodási műveletért. 1.8 Ahol lehetséges, a befogó csapat vagy vállalat oly módon tervezze tevékenységeit, hogy azt az állományt, amelyen a tesztek Salmonella-fertőzést mutattak ki, az állományok közötti keresztfertőzés csökkentése érdekében a műszak végén fogják be. 1.9 A gazdaság biztosítson megfelelő berendezéseket ahhoz, hogy a befogó/rakodó csapat könnyen fertőtleníthesse a járművet és eszközöket, valamint megmoshassa, megszáríthassa és fertőtleníthesse 4 a kezét. 1.10 Mintavétel és monitorozás mintavétel a befogó berendezésről. A befogó vagy rakodó személyzet és berendezések tisztítási, fertőtlenítési és higiéniás intézkedéseinek hatékonysága a járművek, ideértve a lábtartók, sárvédők, ládák, modulok, valamint a befogó személyek lábbelije és védőruházata szövettamponnal történő mintavételével ellenőrizhető. 21

2. Élőállatok szállítása: szállítás közben betartandó higiéniai utasítások 2.0 Minden baromfit jogosult vagy engedéllyel rendelkező szállítónak kell szállítani, olyan járműveken és szállítóládákban, illetve konténerekben, amelyeket befogás vagy rakodás előtt jól megtisztítottak és fertőtlenítettek. 2.1 Az állatokat közvetlenül kell a vágóhídra szállítani, más baromfitelepeken való megállás nélkül. 2.2 A tehergépjárművek vezetőit megfelelő módon ki kell képezni és/vagy tájékoztatni, hogy megértsék a személyes higiénia jelentőségét, és tudatában legyenek, hogyan terjedhet a fertőzés kézen, ruházaton és eszközökön. 2.3 A járműveket és a szállítóládákat közvetlenül lerakodás után, a következő brojler-gazdaságba történő indulás és a vágóhíd elhagyása előtt engedélyezett fertőtlenítőszerrel 6 meg kell tisztítani és hatékonyan fertőtleníteni, olyan koncentrációban, amely a Szalmonella ellen hatékony. A fertőtlenítőszereket az illetékes hatóságnak engedélyeznie kell. C. NYILVÁNTARTÁS VEZETÉSE, ADATOK TOVÁBBÍTÁSA ÉS KOMMUNIKÁCIÓ 1. Nyilvántartások A brojlergazdaságok üzemeltetőinek nyilvántartást kell vezetniük és az adatokat meg kell őrizniük azokról az intézkedésekről, amelyeket a fertőzések elkerülése és az azok elleni védelem érdekében tettek, és különösen azokról az intézkedésekről, amelyek a zoonotikus Salmonella és Campylobacter jelenlétének ellenőrzésére és elkerülésére irányulnak, valamint az elvégzett vizsgálatokról és ezekeredményeiről. Konkrétan az alább felsorolt nyilvántartásokat kell vezetni: A gazdaságban A nyilvántartás-vezetési követelményeket a következő rendeletek határozzák meg: 853/2004 rendelet az állati eredetű élelmiszerekre vonatkozó különleges higiéniai szabályokról; 854/2004 rendelet az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról; 2074/2005 rendelet, amely az élelmiszerlánc-információra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza; a 2160/2003 rendelet és az ezt módosító brojlercsirkékben előforduló SE. és ST. előfordulási gyakoriságának csökkentésére irányuló célkitűzésről szóló 646/2007 rendelet. 22