Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása (II. rész) a 2011. évi CLVI. törvény alapján

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása (II. rész) a 2011. évi CLVI. törvény alapján 1. Az ellenőrzés 1.1. Az ellenőrzés fajtái [Art. 87. -ának új (3) bekezdése] Az egyéni vállalkozó személyi jövedelemadó- és járulék adónemekben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzésének egyaránt ki kell terjednie az adott adóévre vonatkozóan benyújtott személyi jövedelemadó bevallás, valamint az önfoglalkoztatással összefüggésben benyújtott havi adó- és járulékbevallások vizsgálatára is. A kiegészítő előírás szerint az adóévben benyújtott havi bevallásokat érintő évközi utólagos ellenőrzés nem teremt ellenőrzéssel lezárt időszakot, lehetővé téve az adóbevallások komplex utólagos ellenőrzését. A rendelkezést a 2012. január 1-jén vagy azt követően indokolt eljárásokban kell először alkalmazni. 1.2. Az adózó ellenőrzésre történő kiválasztása [Art. 89. -a (1) bekezdésének kiegészítése] A hatályos rendelkezés szerint kötelező az ellenőrzést lefolytatni a vállalkozónál, ha felszámolását rendelték el, és = a tevékenységet lezáró adóbevallásban visszaigényelhető adót, vagy általános forgalmi adónemben negatív előjelű különbözetet szerepeltet, vagy = egyezséget kíván kötni, vagy = a felszámolás kezdő időpontjában a vezető tisztségviselőn kívül bejelentett munkavállalója van, kivéve, ha a hitelezői követelés bejelentését az adóhatóság mellőzte. Az Art. az erőforrások hatékony és koncentrált felhasználását követeli meg az adóhatóságtól. Erre tekintettel a törvény szűkebb körben írja elő a felszámolás alatt adózók kötelező ellenőrzését. Bővült az előírás, amely szerint az adóhatóság az ellenőrzés célját megvalósítja, az egyes gazdasági események valódiságának a vizsgálatára irányuló ellenőrzéssel. [Art. 87. -a (1) bekezdésének d) pontja]. 1.3. Becslési adatbázis [Art. 90. -ának (6) és új (5) bekezdése] A becslési adatbázis az állami adóhatóság ellenőrzési tevékenységét segítő, kiválasztási tevékenységét és a becslés alkalmazását megkönnyítő új eszköz. A kiegészítő előírás szerint a becslési adatbázis tartalmazza a korábban lefolytatott ellenőrzési tapasztalatok, megállapítások alapján az egységes tevékenységi körök Adóz.rend. szóló 2003. XCII. tv. mód. (II. rész) a 2011. évi CLVI. tv. alapj. 2012.02.07.

2 vonatkozásában, területi bontásban a forgalmi, létszám és egyéb, az adókötelezettséget megalapozó adatokat. A becslési adatbázis évenkénti aktualizálása során az állami adóhatóság figyelembe veszi a bevallásokban közölt, valamint a KSH által tájékoztatás keretében rendelkezésre bocsátott, illetve hivatalosan közzétett adatokat is. A célzott kiválasztási rendszerben az állami adóhatóság a nyilvánosan elérhető adatokat is feldolgozza, egybeveti az egyéb adatállományával. Kapcsolódóan meg kell jegyezni, hogy a jövőben az adóhatóság ellenőrzési tájékoztatót tesz közzé a korábbi ellenőrzési irányelv helyett. Az állami adóhatóság a jogelőd nélkül alakult társaságok legalább 10 %-át (korábban 20 %-át) kockázatelemzés alapján választja ki ellenőrzésre. 1.4. Határidők az ellenőrzési eljárásban [Art. 92. -a] Az ellenőrzési határidőre vonatkozó szabályok a újra írása eredményeként könnyebben követhető, egyértelműbb szerkezetben jelennek meg. Az ellenőrzés határideje mint eddig is 30 nap. Ettől eltérő az ellenőrzés határideje: bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés, illeve az ellenőrzéssel lezárt időszakra vonatkozó ismételt ellenőrzés esetében 90 nap, a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező adózók esetében 120 nap, központosított ellenőrzés esetében 120 nap, állami garancia beváltásához kapcsolódó ellenőrzés esetében 90 nap, költségvetési támogatás kiutalását megelőző ellenőrzés esetében a kiutalásra nyitva álló határidő. Az ellenőrzési határidő kezdő napja a megbízólevél kézbesítésének, a kézbesítés mellőzése esetén a megbízólevél átadásának a napja, új eljárás esetén az új eljárás megkezdéséről történő értesítés postára adásának napja. Az új eljárást az adóhatóság az új eljárásra utasító döntés/határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül köteles megkezdeni. A csődeljárásra vonatkozó határidő-számítási szabályok nem változnak, a felszámolás és végelszámolás esetén meghatározott határidők viszont nem hosszabbíthatók meg, több bevallás benyújtására tekintettel rögzítik azt is, hogy a határidőket honnan kell számítani. Csődeljárás esetén a csődeljárás kezdő időpontját megelőző időszakra vonatkozó, a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést a csődeljárás kezdő időpontjától számított 90 napon belül be kell fejezni.

3 Felszámolás esetén a tevékenységet lezáró adóbevallások, valamint az azt megelőző időszak utólagos ellenőrzését a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül, = egyszerűsített felszámolás esetén a felszámolást lezáró adóbevallás kézhezvételét követő 45 napon belül, de legfeljebb a felszámolás közzétételétől számított egy éven belül kell befejezni; a felszámolást lezáró adóbevallások utólagos ellenőrzését a kézhezvételüktől, eltérő időpontban történő benyújtás esetén az egyes adóbevallások kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített felszámolás esetn 45 napon belül kell befejezni. Végelszámolás esetén a tevékenységet lezáró, a végelszámolást lezáró adóbevallások, a tevékenységet lezáró adóbevallások és a végelszámolást lezáró bevallások közötti időszakról benyújtott bevallások utólagos ellenőrzését, a tevékenységet lezáró adóbevallások időszakait megelőző időszak utólagos ellenőrzését = a végelszámolást lezáró adóbevallások kézhezvételétől, az adóbevallások eltérő időpontban történő benyújtása esetén a társasági adóbevallás kézhezvételétől számított 60 napon belül, egyszerűsített végelszámolás esetén 45 napon belül kell befejezni. Felszámolás és végelszámolás esetén az ellenőrzési határidőre hatást gyakorolhat a bevallások önellenőrzése, kijavítása, az azokhoz kapcsolódó hiánypótlás. Ez esetben a meg nem kezdett ellenőrzés kezdő napja a vonatkozó határozat jogerőre emelkedésének, a hiánypótlásra kitűzött határidő utolsó napja lesz. A tevékenységet lezáró adóbevallások vagy az azt megelőző időszak új eljárás keretében történő utólagos vagy ismételt ellenőrzése is az ellenőrzés lefolytatására nyitva álló határidő meghosszabbodásával járhat. Abban az esetben, ha az adózó az ellenőrzést bármilyen módon akadályozza, az akadály fennállásának időtartama, de legfeljebb 90 nap az ellenőrzés határidejébe nem számít be, de az adóhatóság az ellenőrzést ezen időtartam alatt is folytatja. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az ügygondnok kirendelése iránti eljárás, a belföldi jogsegély, illetőleg szakértő eljárásának időtartamát az ellenőrzés határidejének számításánál (legfeljebb 30 napot) figyelmen kívül kell hagyni. A kapcsolódó vizsgálat időtartama az ellenőrzés határidejébe nem számít be. A módosítás rendezi az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályai alapján történő megkeresés ellenőrzési határidőre gyakorolt hatásának szabályait azzal, hogy az adóhatóság a tényállás tisztázottsága esetén akkor is befejezheti az ellenőrzést, ha a külföldi hatóság 1 éven belül nem válaszol.

4 Módosított előírás az is, hogy az adóhatóság korlátozás nélkül folytathatja az ellenőrzést a kapcsolódó vizsgálatra, illetve a külföldi adóhatóság megkeresésére tekintettel fennálló szünetelés időtartama alatt. Az ellenőrzési határidő meghosszabbításának a szabályai is pontosításra kerültek: az ellenőrzést végző adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 90 nappal, a felettes szerv egyszer, legfeljebb 90 nappal, az állami adóhatóság vezetője egyszer, legfeljebb 120 nappal, önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben az adópolitikáért felelős miniszter egyszer, legfeljebb 120 nappal meghosszabbíthatja. Az ellenőrzési határidő meghosszhabbításáról végzésben kell dönteni. A rendelkezéseket a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni. 1.5. Az ellenőrzés megindítása [Art. 93. -ának (1), (4)-(5) bekezdése] Az eddigi előírás kiegészült azzal, hogy új eljárás lefolytatása esetén megbízólevél kiállítására ismételten nem kerül sor. Megszűnik az ellenőrzésről szóló előzetes értesítés. A rendelkezést a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni. A módosítás a próbavásárlásra vonatkozó rendelkezéseket kiegészíti az e- kereskedelmi szolgáltatást nyújtó, a megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál végzett próbavásárlás speciális szabályaival (a megrendelt termék kiszállításában közreműködő személy van jelen, aki hatósági tanúként működik közre, az adóellenőr jogosult a nem bizonylatolt termék csomagolását megbontani stb.) Új eleme az Art.-nek a fel nem fedett próbavásárlás intézménye, amely az ellenőrzések hatékonyságának javítását szolgálja. A fel nem fedett próbavásárlás a számla-, illetve a nyugtakibocsátási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése során az adóellenőrök adóellenőri minősége az adózó előtt csak akkor válik ismertté, ha jogsértés kerül megállapításra, amit az adózó részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsít. 1.6. Az ellenőrzés lefolytatása [Art. 95. -ának (2), (4) és új (5/a) bekezdése] Az adóhatósági ellenőrzések során a számlák, bizonylatok, valamint az ezeket alátámasztó szerződések és más dokumentumok ismerete szükséges. Számos esetben az adózónál ezen iratok magyar nyelven nem állnak rendelkezésre, ezért azok szakfordításáról kell gondoskodni. A módosítás az angol, német vagy francia nyelven rendelkezésre álló bizonylatok, szerződések és más dokumentumok esetén mentesíti az adózókat a szakfordítás alól. Az adózók az iratrendezésre engedélyezett határidőben nem nyújtják be teljes körűen az iratokat. Így iratpótlás kötelezettségként kerül előírásra azzal, hogy a felhívás

5 postára adásától a kötelezettség teljesítéséig, a fehívásban kitűzött határidő utolsó napjáig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. A kutatás-fejlesztéshez kapcsolódó ellenőrzés során az adóhatóság az adózó tevékenységének kutatás-fejlesztési szempontból való minősítésével és/vagy a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó költségeknek a kutatásfejlesztési tevékenységhez való hozzárendelésével összefüggésben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt. 1.7. Pénztárgéppel történő visszaélés [Art. 96. -ának új (4) bekezdése] A pénztárgépek manipulálásával összefüggő jogsértés bizonylatolása döntően szakértői vizsgálattal történik, amelynek az elvégzéséhez a pénztárgépet be kell vonni. A kiegészítő előírás rendelkezik erről azzal, hogy a pénztárgép vizsgálat céljából átvételi elismervény mellett legfeljebb 10 napra bevonható. A bevonás időszaka alatt az adózó a nyugtaadási kötelezettségét másik pénztárgéppel (ha rendelkezik ilyennel), ennek hiányában kézi úton előállított nyugtával köteles teljesíteni. 1.8. Az adózó kötelezettségei [Art. 99. -ának új (1/a) bekezdése] A felszámolás, illetve a végelszámolás sajátossága indokolja, hogy az ellenőrzés során együtt nem működő felszámoló, illetve végelszámoló közvetlenül legyen szankcionálható az ellenőrzés során történő együttműködési kötelezettsége megszegéséért, illetve a feltételek biztosításának elmulasztásáért. Ezért a kiegészítő rendelkezés szerint a felszámoló által a felszámolás kezdő időpontjától, illetve a végelszámoló által a végelszámolás kezdő időpontjától elkövetett jogsértés miatt megállapított mulasztási bírság a felszámolót, a végelszámolót terheli azzal, hogy mentesül a mulasztási bírság alól, ha bizonyítja, hogy a bejelentett kötelezettségekkel kapcsolatos jogsértés az ő érdekkörén kívüli okra vezethető vissza. Az adózó jogosult a módosított előírás szerint az ellenőrzés során az egyszerűsített ellenőrzés, egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés kivételével egy alkalommal kérni az akadály megszűnéséig, de legfeljebb 60 napig az ellenőrzés megkezdésének elhalasztását vagy az ellenőrzési cselekmények szüneteltetését [Art. 100. -ának (2) bekezdése]. 1.9. Adóellenőr akadályoztatása [Art. 102. -ának új (2) bekezdése, (3) bekezdése] Az ellenőrzések, különösen a helyszíni ellenőrzések során gyakran előfordul, hogy az adózó a bizonítékok eltüntetése, megváltoztatása céljából az adóellenőrt akadályozza. A kiegészítő előírás lehetővé teszi, hogy a NAV hivatásos állományú tagjai biztosítsák

6 az adóeljárás zavartlan lefolytatását, a jogszabályban biztosított intézkedések alkalmazásával. 1.10. Az ellenőrzés befejezése [Art. 104. -ának (3)-(4) bekezdése, új (4/a) bekezdése] A módosítás szerint próbavásárlás esetén (különös tekintettel a fel nem fedett próbavásárlásra) a tényt rögzítő jegyzőkönyvet az adózó részére postai úton kell kézbesíteni. Így kell eljárni akkor is, ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb megrendelésen alapuló termékértékesítést folytató adózónál kerül sor. Ha az adózó észrevételei indokolják, a kiegészítő ellenőrzést az ellenőrzés befejezésétől számított 30 napon belül le kell folytatni. Az adóhatóságnak a kiegészítő ellenőrzés kezdő napjáról az adózót értesítenie kell. A kiegészítő ellenőrzésről kiegészítő jegyzőkönyvet kell készíteni. Ellenőrzésre a hatósági eljárásban is sor keülhet, ha a határozat meghozatalához a tényállást tisztázni kell. Erről az adózót értesíteni kell. Az ellenőrzés határideje az értesítéstől számított 15 nap. Az ellenőrzés befejezéséről az adózót jegyzőkönyvvel értesíti az adóhatóság, amelyre az adózó 8 napon belül észrevételt tehet. A hatósági eljárásban végzett ellenőrzés időtartama, a kézbesítéstől az észrevétel beérkezéséig (ennek hiányában 8 nap) eltelt időartama a hatósági eljárás határidejébe nem számít bele. A rendelkezéseket a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni. 1.11. Kiutalás előtti ellenőrzés [Art. 106. -ának új (3) bekezdése] A kiegészítő előírás megteremti azt a leheőséget, hogy a kiutalás előtti ellenőrzés során az adóellenőrzés által nem kifogásolt részösszegek kiutalásáról dönteni lehessen, míg a vitatott összegek vonatkozásában az ellenőrzést az adóhatóság folytatja. Ezáltal az adózó az ellenőrzés lezárása előtt juthat hozzá a nem kifogásolt összeghez. A részösszegekre vonatkozó jegyzőkönyvvel szemben az adózónak nincs jogorvoslati lehetősége, észrevétellel a kérelemmel érintett teljes összegre vonatkozó vizsgálati jegyzőkönyv átvételét követően élhet. 1.12. Bejelentés nélküli foglalkoztatás [Art. 108. -ának (8) bekezdése] A pontosító módosítás szerint a bejelentés nélküli foglalkoztatás miatt megfizetni elmulasztott adót és járulékot legalább a minimálbér kétszerese után, az adóhatóság általi megállapítását megelőző időszak(ok)ra vonatkozóan, de legalább háromhavi foglalkoztatást feltételezve kell megállapítani. Ismételt megállapítás esetén is legalább a mindenkori minimálbér kétszerese után kell az adót és járulékot megállapítani.

7 1.13. Ismételt ellenőrzés [Art. 115. -ának (4) és új (5) bekezdése] A jelenlegi előírás csak a határozathozatalt tíltja meg a bíróság által felülvizsgált ügyekben, az ismételt ellenőrzés lefolytatását nem. A módosítás egyértelműen rendezi, hogy bírósági felülvizsgálatot követően nincs helye ismételt ellenőrzésnek. A bizonytalan adójogi helyzet jogszerű bejelentése hatálya alá tartozó adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallás utólagos ellenőrzésével lezárt időszak ismételt ellenőrzésére a bejelentés tárgyát képező adó tekintetében csak akkor kerülhet sor, ha az ellátás jogosultja az adózótól eltérő személy, illetve akkor, ha az adóhatóság az adó megállapítását befolyásoló olyan új tényről, adatról, bizonyítékról szerzett tudomást, amely a korábbi ellenőrzéskor nem volt ismert. 1.14. Felülellenőrzés [Art. 116. -a (1) bekezdésnek c) pontja] Az ellenőrzés határidejére vonatkozó új szabályoknál szerepel, hogy az adóhatóság egy éven túl nem köteles a megkeresett külföldi hatóság válaszára várni, ha a tényállást egyébként tisztázottnak látja. A megkésett, de érdemi válaszok feldolgozása érdekében a felülellenőrzés megindításának van helye és egyben új ténynek, körülménynek kell tekinteni a külföldi adóhatóság válaszát, amely egy éven túl érkezett, és emiatt lezárult az ellenőrzés. 1.15. Adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés [Art. 119. -ának (1) bekezdése] A módosítás szerint adatgyűjtésre és helyszíni ellenőrzésre sor kerülhet a becslési adatbázis létrehozása, bővítése, illetve frissítése érdekében is. Minden, adatgyűjtésre irányuló ellenőrzés során lehet kisegítő adóellenőrt alkalmazni (eddig csak próbavásárlásnál lehetett). 2. Egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzés [Art. új 119/A. -a] Az adóhatósági ellenőrzések hatékonyságának növeléséhez szükséges, hogy az adóhatóság meghatározott gazdasági eseményeket is vizsgálat alá vonhasson. Ennek során az adóhatóság más adózó adókötelezettségének ellenőrzéséhez kapcsolódóan ellenőrzi az egyes gazdasági események valódiságát, másrészt az ellenőrzés célja a NAV bűnügyi tevékenységének elősegítése. Részleteiben: Az adóhatóság az adózónál, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélynél a szerződésben foglalt egyes gazdasági események valódiságának vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytathat le, akkor is, ha a NAV nyomozóhatósági hatáskörrel felruházott szerve által feltárt adatok és bizonyítékok alapján a bűncselekmény elkövetési értékének megállapítása céljából vizsgálja az egyes gazdasági események valódiságát.

8 A vizsgálat kiterjed a vizsgált gazdasági eseményekkel összefüggő adatok, tények, körülmények, iratok, nyilvántartások, a beszerzések és az értékesítések személyi és tárgyi feltételeire, az igazoló iratok valódiságának vizsgálatára. Ezen ellenőrzések során tett megállapítások alapján az adóhatóság elrendelheti az adózó, illetve az adózónak nem minősülő magánszemély bevallásainak utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzését is. Ezen ellenőrzések akkor is lefolytathatók, ha az ellenőrzéssel érintett időszakra a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés van az adózónál, illetve az adózónak nem minsülő magánszemélynél folyamatban. Az ellenőrzés során feltárt adatokat az adóhatóság jogosult felhasználni az adózóval közvetlen vagy közvetett szerződéses kapcsolatban állt vagy álló más adózó, illetve adózónak nem minősülő magánszemély ellenőrzésénél a tényállás tisztázása céljából. Az ellenőrzés megállapításai alapján az adóhatóság megfelelő határidővel elrendelheti, hogy az adózó iratait, nyilvántartásait, bevallásait az előírásoknak megfelelően rendezze, pótolja, önellenőrizze. Amennyiben az adózó ennek határidőn belül nem tesz eleget, az adóhatóság (1 millió forintig) mulasztási bírásggal sújtja. Kérelemre, illetve hivatalból indul a nyilvántartás vezetésével (ide értve a VPID szám megállapítását is) kapcsolatos hatósági eljárás [Art. 120. -a (3)-(4) bekezdésnek a) pontja]. 3. Kézbesítési vélelem [Art. 124. -ának (1)-(2) bekezdése, új (7) bekezdése] A módosítás kiemeli, hogy az adózó vagy képviselője adóhatósághoz kötelezően bejelentendő címére küldött postai küldemények kézbesítésekor a kézbesítési vélelem beáll, ha az adózó a hivatalosan kézbesített levelet a postán nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja, vagy a címzett ismeretlen helyre költözött jelzéssel érkezik vissza az adóhatósághoz. A rendelkezést a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni. A pontosító rendelkezés szerint, ha az adózó az adóhatóság végrehajtási eljárását megelőző fizetési felszólításból, vagy a végrehajtási eljárás megindulása alapján szerez tudomást kézbesítési vélelem következtében jogerőssé vált kötelezettségéről, a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelem a fizetési felszólítás kézhezvételétől, illetve a végrehajtási eljárásról történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül akkor is előterjeszthető, ha a kézbesítési vélelem beálltától számított hat hónap eltelt [Art. 124/A. -ának (2) bekezdése]. A kiegészítő előírás azt a gyakorlatban előforduló problémát kezeli, ha az adózó meghatalmazott képviselője a kézbesített iratot nem veszi át. Az új előírás szerint az adóhatósági iratot a meghatalmazott képviselővel rendelkező adózó részére is

9 kézbesítik, ugyanazon a napon. Ha az irat az adózó és a megatalmazott részére is kézbesítettnek minősül, úgy a kézbesítés joghatásai az első kézbesítés időpontjában állnak be. A gyakorlatban előfordul, hogy az adózó önhibáján kívüli okból nem vehette át a hivatalos iratot. (Például az adózó nem a végrehajtási eljárás megindulását követően, hanem a jogerős fizetési kötelezettség időpontjának beállta és a végrehajtási eljárás megindulása előtt szerez tudomást a fizetési kötelezettségéről.) A módosítás ilyen esetben is biztosítja a kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem előterjesztésének a lehetőségét [Art. 124/A. -ának (1) bekezdése]. 4. Illetékkedvezmény érvényesítése [Art. új 127/A. -a] A kiegészítő rendelkezés szerint, ha az adózó az illetéket kiszabó határozat kiadmányozását követően, de annak jogerőre emelkedését megelőzően az illetéktörvényben meghatározott illetékkedvezmény, illetve illetékmentesség érvényesítése iránti kérelmet nyújt be, a határozat nem emelkedik jogerőre, nem minősül végrehajtható okiratnak. A kérelem alapján az adóhatóság a kibocsátott elsőfokú határozat kiegészítésével dönt, ami a kiegészítő határozat jogerőre emelkedésével emelkedik jogerőre. 5. A végelszámolás megszüntetése [Art. 128/A. -ának új (7) bekezdése] A gyakorlati tapasztalatok indokolják a törvényi szabályozását annak, amikor a végelszámolás alatt álló társaság a működésének továbbfolytatásáról határoz. A kiegészítő előírás szerint, amennyiben a végelszámolás alatt álló társaság a végelszámolás megszüntetéséről, a cég működésének továbbfolytatásáról határoz, akkor a változás bejelentését követően az általános eljárási szabályok alkalmazandók, feltéve, hogy az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet az adóhatóság még nem adta át. 6. Az adó feltételes megállapítása [Art. 132. -a és 132/A. -ának (1)-(2) bekezdése] A feltételes adómegállapítás szabályai egyrészt szerkezeti pontosítás érdekében, másrészt új tartalmi elemek beillesztésével módosulnak. Új elem az illetéket és/vagy társasági adót érintő, jogszabályváltozás esetén is hatályban maradó tartós adómegállapítás intézménye, illetve a sürgősséggel történő elbírálás lehetősége. Szerkesztési jellegű módosítás az elutasítási indokok pontosítása. A díjtételek változatlanok. Részleteiben: A miniszter az adózó kérelmére az általa közölt részletes tényállás alapján nemcsak az adózó, de az általa megvalósítandó jogügyletekkel közvetlenül érintett adózó(k) adókötelezettségét vagy annak hiányát is megállapítja.

10 Az adózó kezdeményezheti a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat társasági adót érintő részeinek jövőbeli jogszabályváltozásra tekintet nélküli 3 éves időtartamra szóló alkalmazhatóságának megállapítását, ha az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, és/vagy mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben újként alakultnál várhatóan legalább 1 milliárd forint. Ha az újként alakultnál a várható mérlegfőösszeg nem éri el az 1 miliárd forintot, a tartós feltételes adómegállapítás során hozott határozat csak a jövőbeli jogszabályváltozások figyelembevételével alkalmazható. A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát a jövőbeli jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása (tartalmi változás) érinti. Sűrgösségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem előterjesztése esetén az elsőfokú eljárás ügyintézési határideje 30 nap, hiánypótlás esetén a hiánypótlástól számított 30 nap, amely legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén csatolni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát. Több, gazdasági célját tekintve egymással össze nem függő, de adójogi jogkövetkezményeik tekintetében hasonló vagy azonos, jövőben megkötendő jogügyletet tartalmazó kérelem esetén a díj mértéke jogügyletenként 8 millió forint. A tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának a díja a feltételes adómegállapítás iránti kérelem adózóra irányadó mértékének háromszorosa, de legfeljebb 15 millió forint, a sürgősségi eljárásban történő elbírálásra irányuló kérelem díja a feltételes adómegállapítás iránti kérelem adózóra irányadó mértékének kétszerese. A feltételes adómegállapítás tárgyában hozott határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye. A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett jogügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap elteltéig, ha a kérelemben feltüntetett szerződést vagy egyéb jogügyletet az adózó a kérelem benyújtását követően már megvalósította vagy a kérelemmel érintett jogügylet folyamatos teljesítésű jogügyletnek minősül. A miniszter az Art.-ben előírt esetben megkeresheti az adóhatóságot. A feltéfeles adómegállapítás időbeli hatályának kiterjesztését érintő módosítás [Art. 132/A. -ának (1)-(2) bekezdése] csupán szerkesztési jellegű pontosítás, a vonatkozó rendelkezés könnyebb értelmezését segíti elő.

11 7. Csoportos adóalany [Art. 133. -ának (10) brekezdése, 134. -ának (4) bekezdése] A kiegészítő rendelkezések egyételművé teszik, hogy az Áfa-tv. szerinti csoportos adóalany számára a csoportos adóalanyiság időszakában fizetési könnyítés, illetve adómérséklés nem engedélyezhető! 8. Magánszemély részletfizetése [Art. 133/A. -ának (1) bekezdése] A módosítás egyértelművé teszi, hogy a 100 ezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadó 4 részletben történő megfizetésére nyitva álló határidő május 20-ával kezdődik, az első részlet megfizetése esedékességének időpontja május 20. A módosítás szerint a bevallásban történő nyilatkozattételre előírt határidő jogvesztő. Így ha a magánszemély a nyilatkozatot is tartalmazó bevallást május 20-ig (az első részlet megfizetésével) nem nyújtja be, ezt a kedvezményt nem veheti igénybe. 9. Fellebbezés adóregisztrációs eljárásnál [Art. új 136/A. -a] Az adóregisztrációs eljárással szemben követelmény annak minél gyorsabb lefolytatása, amely érdekében az Art. rövidebb határidőket határoz meg a fellebbezés, a fellebbezés felterjesztése és a másodfokú eljárás tekintetében, továbbá az Art. kizárja a rendkívüli jogorvoslat igénybevételének lehetőségét. Részleteiben: Az adószám megtagadásáról szóló, az előterjesztett kimentési kérelem elutasítása tárgyában hozott határozat közlésétől számított 8 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az előterjesztett fellebbezést 5 napon belül kell a felettes szervhez felterjeszteni. A határozat ellen benyújtott fellebbezés esetén annak elbírálására 15 nap áll rendelkezésre. A határozattal szemben felügyeleti intézkedés nem terjeszthető elő. 10. Felügyeleti intézkedés [Art. 141. -ának (1), (5) bekezdése] Az illetékes miniszter a rendkívüli jogorvoslati fórumok közül a végső, amire tekintettel a módosítás szerint indokolt, hogy az adózó csak szakmailag megalapozott kérelmet nyújtson be, amelynek garanciája, hogy azt ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő kötelezően ellenjegyezte. Ezen ellenjegyzés nélkül benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A módosítás kiemeli, hogy a bíróság által felülvizsgált döntés tárgyában nincs helye felügyeleti intézkedésnek. Ilyen esetben a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítják, ha a bírósági felülvizsgálatot az adózó kezdeményezte.

12 11. Végrehajtás 11.1. Végrehajtható okirat [Art. 145. -a (1) bekezdése] Az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettséget tartalmazó bejelentés végrehajtható okirattá minősítésével bővül a végrehajtható okiratok köre. 11.2. Átvezetés végrehajtás esetén [Art. 150/A. -a] A végrehajtási átvezetés módosításával lehetővé válik az adók módjára behajtandó köztartozás és eljárási költségek rendezése a túlfizetésből, amely utóbbiakra történő átvezetésről az adózót az adóhatóság végzéssel értesíti. A módosítás rendezi a felhasználási sorrendet, ha a túlfizetés összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem elegendő. Először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, levont járulékokra esedékességük sorrendjében, a tartozások arányában. Ezt követően az egyéb adótartozásokra, majd a köztartozás jogosultjainak. 11.3. Végrehajtás ingó vagyontárgyra [Art. 154. -ának új (2) bekezdése] A kiegészítő előírás lehetőséget teremt a biztosítéki célú gépjárműfoglalásra azzal, hogy az adóhatóság a lefoglalt gépjárművek forgalomból történő kivonása iránt legkésőbb az árverési hirdetmény kitűzésével egyidejűleg intézkedik. 11.4. Ingatlanárverés előlege [Art. 156/A. -ának (5) bekezdése] A módosítás egyrészt pontosítja, hogy az átutalás megtörténtének igazolása csak abban az esetben szükséges, ha az árverés megkezdéséig az átutalt előleg nem érkezett meg az adóhatóság számlájára, másrészt egyértelműsíti, hogy az átutalásnak (az árverező fizetési számlája megterhelésének) az utóbbi esetben is még az árverés megkezdése előtt meg kell történnie. Az árveréssel kapcsolatosan a postai értesítés átvétele helyett az elektronikus értesítés a meghatározó. A módosítással a nyertest postai úton nem értesíti az adóhatóság, csak elektronikus értesítést küld. 11.5. Köztartozásra irányuló fizetési könnyítés [Art. 161. -ának új (9a), (9b), (9c), (9d), bekezdése] A hatályos szabályozás az adók módjára behajtandó köztartozás vonatkozásában fizetési könnyítés iránti eljárás kezdeményezését nem teszi lehetővé a behajtást kérő szervnél, így az adóhatóságnál sem. Az új előírás feloldja ezt az ellentétet azáltal, hogy megteremti a fizetési könnyítésre, mérséklésre irányuló kérelem adóhatósághoz történő előterjesztésének a lehetőségét a következők szerint:

13 A rendelkezést a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni. Ha az adók módjára behajtandó köztartozásra irányuló fizetési könnyítés, mérséklés (elengedés) iránti kérelmet az adóhatósághoz terjesztik elő, úgy azt az adóhatóság a beérkezéstől számított 5 napon belül megküldi a behajtást kérő részére. Amennyiben az előbbi kérelmet a köztartozás jogosultjához (bahajtást kérőhöz) nyújtották be, úgy erről a kérelem megküldésével a jogosult (a behajtást kérő) haladéktalanul értesíti az adóhatóságot. A végrehajtás szünetelésére az Art. általános rendelkezései az irányadóak. A köztartozás jogosultja a kérelemre hozott döntésről annak jogerőre emelkedését követően értesíti az adóhatóságot, tájékoztatja a fizetési könnyítési, mérséklési kérelem elbírálását követően behajtandó köztartozás pontos összegéről, fizetési könnyítés esetén a végrehajtás szünetelésének időtartamáról. Ha az adós a részére engedélyezett fizetési könnyítés vagy mérséklés alapján fizetési kötelezettségét teljesítette, a követelés jogosultja (a behajtást kérő) a megkeresést visszavonja, nem teljesítés esetén ennek a tényéről és a még behajtandó összegről az adóhatóságot tájékoztatja, amely a végrehajtása iránt intézkedik. A pontosító rendelkezés szerint a köztartozás jogosultja a fizetési határidő lejártát követő (korábban a negyedévet követő hó 15. napjáig) 15 nap elteltével megkeresi az adóhatóságot a behajtás végett, ha a köztartozás összege meghaladja a 10.000 (korábban 5.000) forintot, szabálysértési pénzbírság, helyszíni bírság végrehajtásával kapcsolatosan az 5.000 (korábban a 3.000) forintot. 12. Az elévülés meghosszabbodása [Art. 164. -ának (13) bekezdése] A módosítás az új eljárásra utasítás miatti elévülés-hosszabbításra vonatkozó rendelkezést a következők szerint pontosítja: Az adó megállapításához való jog elévülése 6 hónappal meghosszabbodik, egy alkalommal, ha a felettes adóhatóság a másodfokú eljárás keretében, vagy a felettes adóhatóság, az illetékes miniszter felügyeleti intézkedés keretében, illetve az adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata során a bíróság új eljárás lefolytatását rendeli el. A rendelkezést a 2012. január 1-jével vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni. 13. Késedelmi pótlék [Art. 165. -ának (1) bekezdése] A módosítás szerint, ha az illeték kiszabása után az egy éven belül eladott másik lakás értékének beszámítása vagy a jogügylet eredeti állapot helyreállításával való

14 felbontása miatt kerül sor az illeték törlésére, a korábban meg nem fizetett illeték után késedelmi pótlékot kell fizetni. 14. Adóbírság 14.1. Általános mértéke [Art. 170. -ának (1) bekezdése] A módosítás 75 %-ról 200 %-ra emeli a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, a könyvek, a nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével összefüggő adóhiány miatti adóbírság mértékét. A gyakorlati értelmezési zavarok és a bírságolási szigor növelése indokolta a minősített adózók lényegesen kedvezményesebb adóbírság mértékének a megszüntetését. 1.4.2. Nem állapítható meg adóhiány [Art. 170. -ának (5)-(6) bekezdése] a magánszemély terhére az adóhiány olyan része után, amely a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, az örökös, a megajándékozott terhére az adózónál keletkezet adóhiány miatt, a bizonytalan adójogi helyzet jogszerű bejelenésének hatálya alatti időszakban a bejelentés tárgyát képező adó tekintetében keletkezett adóhiány olyan része után, amely az adózó által elfogadott, ügyvéd, adótanácsadó stb. által ellenjegyzett jegyzőkönyvben foglalt téves jogszabály-értelmezés következménye. A módosítás külön választja a munkáltató (kifizető) adó-, illetve járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettség elmulasztásának, vagy nem a törvényben meghatározottak szerinti teljesítését a megállapított adóhiány és a szankciók megállapításával kapcsolatos szabályozást. Mivel a járulékokkal kapcsolatos bevallási kötelezettség csak a munkáltatót (kifizetőt) terheli, ezért a járulékkülönbözet, az adóhiány és a jogkövetkezmények megállapítása kizárólag a foglalkoztató terhére történik. A személyi jövedelemadóhiányt továbbra is a magánszemély terhére, az adóbírságot és a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére kell megállapítani (akkor is, ha az adóelőleg levonásra került, de azt a munkáltató nem vallotta be). A rendelkezéseket a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni. 15. Mulasztási bírság A módosítás számos új elemet tartalmaz, több esetben értelmezési problémák feloldását is jelenti. 15.1. Általános mértékű mulasztási bírság [Art. 172 -a (1) bekezdésének e) pontja] Általános mértékű (500 ezer forintig terjedő) mulasztási birságot lehetett megállapítani, ha az adózó a pénzkezelési szabályzatra vonatkozó rendelkezéseket

15 megsértette, az új előírás kiterjesztően fogalmaz, ha az Szt. alapján összeállítandó szabályozataiban foglaltaktól eltérően jár el. Mulasztási bírsággal sújtható volt az is, ha a beszámoló részben vagy egészen nem felelt meg az Szt. előírásainak. Az új előírás szerint a beszámoló le nem adásán túlmenően az is, ha a közzétett beszámoló a beszámoló szempontjából lényegesnek minősülő információkat nem tartalmaz vagy tévesen mutat be, ok lehet a mulasztási bírság kiszabására. Az Art. szerint lényegesnek minősül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása az ésszerűség határain belül befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit. (Eléggé általános megfogalmazás.) 15.2. Eltérő mértékű mulasztási bírság [Art. 172. -ának (7)-(9), (14), (16) bekezdései] A számviteli törvény szerinti beszámoló letétbe helyezésének elmulasztása esetén (újraszabályozták az ezzel kapcsolatos teendőket, l. a 16. pontnál), ha az adózó az első felszólításban szereplő határidőn belül nem teljesít, az adóhatóság 1 millió forintig terjedő mulasztási bírságot állapít meg. A módosítás megszünteti a tevékenység felfüggesztés jogintézményét. Az intézkedési formát un. helyettesítő bírság váltja fel. Adóköteles tevékenységet adószám nélkül folytatókra kiszabott mulasztási bírság esetén az adóhatóság a bírságot kiszabó, valamint az árukészletet lefoglaló határozatát az adózóval kihirdetés útján közli, és a határozat a közlés időpontjától kezdve a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható; ha nem él az adóhatóság a lefoglalás lehetőségével, a határozatot az általános szabályok szerint közli az adózóval. Üzletzárást helyettesítő bírság a mulasztási bírság kiszabása mellett az üzlethelyiség nélkül végzett tevékenység esetén, ha az adózó be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott, igazolatlan eredetű árut forgalmaz, az adóköteles tevékenysége során az első ellenőrzéstől számított egy éven belül második alkalommal mulasztotta el számla- vagy nyugtakibocsátási kötelezettségét. Ismételt elkövetés esetén az üzletzárást helyettesítő bírság ismételten kiszabható, amelynek felső határa magánszemély adózó esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint. Új előírás a bizonytalan adójogi helyzet jogszerű bejelentése hatálya alá tartozó adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallás ellenőrzése alapján az adólevonási, illetve az adóbeszedési kötelezettség elmulasztása esetében

16 a mulasztási bírság kiszabásának nincs helye, ha a mulasztás kizárólag az adózó által elfogadott jogszabály-értelmezés következménye (amelyet a bevallás alapjául szolgáló jegyzőkönyvben rögzítettek). A szokásos piaci ár meghatározásával, az ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott jogügyletekkel összefüggő nyilvántartási kötelezettség megszegése esetében új előírás, hogy ismételt jogsértés esetén a 2 millió forintig terjedő mulasztási bírság nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedhet. Az ugyanazon nyilvántartást érintő ismételt mulasztás esetén az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének a nyolcszorosáig terjedő mulasztási bírsággal sújható. A kötelezettség teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. 15.3. Új eltérő mértékű mulasztási bírságok [Art. 172. -ának (19)-(20/b) bekezdései] A csekély értékű igazolatlan eredetű áru esetén az adózó olyan alacsony összegű bírságban részesül (40 %), amely valódi szankciót nem jelent. A módosítás alapján alacsonyabb áruérték mellett is megnyílik az általános bírság mértékéig történő szankcionálás lehetősége. A személyi jövedelemadó bevallás benyújtásának bejelentett késedelme esetén alkalmazott bírság moratórium szabálya pontosításra került, szeptember 20-a helyett november 20-áig kell benyújtani. Iratmegőrzési kötelezettség elmulasztása esetén az adózó az új előírás szerint 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható (korábban az általános mértékűvel). Ha az adózó iratmegőrzési kötelezettségének a nyomdai úton előállított számla, nyugta megőrzésének elmulasztásával nem tesz eleget, a kiszabható mulasztási bírság összege magánszemély esetén 200 ezer forint, más adózó esetében 500 ezer forint és a hiányzó számlák, illetve nyugták számának a szorzata. Ha az adózó az adóhatóság felhívása ellenére iratait, nyilvántartásait, bevallásait nem rendezi, pótolja, javítja, önellenőrzi, az egyes gazdasági események valódiságának a vizsgálatára irányuló ellenőrzés során = a magánszemély adózó, illetve = az adózónak nem minősülő magánszemély a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 10 %- áig, = más adózó a vizsgált gazdasági eseményekhez kapcsolódó számlák nettó értékének 50 -áig, de legfeljebb 1 millió forintig, = minden más esetben az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

17 A rendelkezéseket a 2012. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni. 15.4. Jegyzőkönyvet ellenjegyző ügyvéd, adótanácsadó stb. mulasztási bírsággal sújtható, ha az adóhatóság megállapítja, hogy az adózó bizonytalan adójogi helyzetét nem jogszerűen jelentette be. Az ellenjegyző terhére kizárólag akkor van helye bírság kiszabásának, ha a bejelentés az Art.-ben meghatározott okok miatt jogszerűtlen. A mulasztási bírság összege a bejelentés díjának 50 százaléka, de legalább 200 ezer forint [Art. 172. -a (20/c) bekezdése]. 15.5. Üzlethelyiség lezárása [Art. 174. -ának (1), (3), (6) és új (7) bekezdése] A módosítás megszünteti a tevékenység-felfüggesztés jogintézményét (az erre vonatkozó jogszabályi előírás törlésre került). Az intézkedési formát mint láttuk un. helyettesítő bírság váltja fel. A gyakorlatban problémát jelent, hogy mi minősül az intézkedés mellőzését megalapozó, a településen lezárandó üzlet üzletkörébe tartozó helyi szükségletnek. Ilyennek minősül a pontosítás szerint, különösen az élelmiszeripari termékek vásárlását vagy olyan szolgáltatás iránti igény kielégítését akadályozza, amely a településen egyébként más módon nem érhető el. A módosítás szerint a mulasztás első alkalommal történő elkövetése miatti lezárás alkalmazhatóságának a vizsgálatakor az adóhatóság mérlegelhet meghatározott méltányossági szempontokat, amikor a mulasztási bírságot kiszabja. 16. A számviteli beszámoló közzététele [Art. 174/A. -a] A számviteli beszámoló közzétételi és letétbehelyezési kötelezettségének teljesítését az adóhatóság új eljárási szabályokkal fogja kikényszeríteni. Az új szabályozás szerint: Ha az Szt. szerinti beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére előírt határidő eredménytelenül telt el, illetve a közzétételi költségtérítés teljesítését elmulasztotta az adózó, az erről szóló értesítés beérkezését követő 15 napon belül az adóhatóság 30 napos határidő tűzésével, általános mértékű mulasztási bírság kiszabása mellett felhívja az adózót a kötelezettsége teljesítésére. Ha az adózó a felhívás szerinti határidőben a kötelezettséget nem pótolja, a határidő elteltét követő napon az adóhatóság 60 napos határidő tűzésével, 1 millió forintig terjedő mulasztási bírság kiszabása mellett ismételten felhívja az adózót kötelezettsége teljesítésére. Ha az adózó az ismételt felhívás szerinti határidőn belül sem tesz eleget a beszámoló letétbehelyezési, közzétételi kötelezettségének, az adóhatóság az adózó adószámát felfüggesztés nélkül törli, erről a cégbíróságot értesíti és kezdeményezi a cég megszüntnek nyilvánítását.

18 Ez a szabály nem alkalmazható, ha az adózó a mulasztás elkövetésekor felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. 17. Elektronikus ügyintézés [Art. 175. -ának (9) bekezdése] Az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett adózóknak a fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmüket is elektronikus úton kell előterjeszteni. A rendelkezést a 2013. január 1-jén vagy azt követően indult eljárásokban kell először alkalmazni. Az adózók tájékozódását segítő új rendelkezés [Art. 175. -ának (15) bekezdése], hogy a központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül az adózó az adószámlája adataihoz, a munkáltató (kifizető) az általa teljesített bejelentések, bevallások adataihoz, a magánszemély a saját magára vonatkozó kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó- és járulékadatokhoz (ellenőrizheti, hogy a munkáltató eleget tett-e bejelentési kötelezettségének, továbbá a jövedelméből levont adókat, járulékokat) hozzáférhet. Az adóügyekért felelős miniszter felhatalmazást kapott, hogy tegye közzé az adó-végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek megállapításának és megfizetésének részletes előírásait, az áfa-alanynak minsülő adózó által kibocsátott és befogadott számlákról szóló összesítő jelentésre vonatkozó részletes szabályait 2013. január 1-jétől, az adózással összefüggő elektronikus adatok, információk, nyilvántartások = adóhatóság részére történő rendelkezésre bocsátásának, = másolásának, = elektronikus úton történő ellenőrzésének módjára és formátumára vonatkozó részletes eljárási és technikai szabályokat. 18. Határon átnyúló szolgáltatásnyújtás [Art. 175/B. -a (új)] Az Európai Unió jogához való alkalmazkodás érdekében történő szabályozás. Ha a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező természetes személy szolgáltató Magyarország területén adótanácsadói, adószakértői vagy okleveles adószakértői szolgáltatást határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kíván folytatni, ezt a szándékát köteles a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel az illetékes miniszterhez bejelenteni. Adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői szolgáltatási tevékenységet szervezet határon átnyúló szolgáltatás keretében akkor folytathat, ha a feladat irányításával, vezetésével megbízott tagja, alkalmazottja az adópolitikáért felelős

19 miniszter nyilvántartásában szerepel, és így adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői szolgáltatás végzésére jogosult. A határon átnyúló szolgáltatásnyújtás tekintetében az átmeneti és alkalmi jelleget a szolgáltatás időtartamára, gyakoriságára, rendszerességére és folytonosságára tekintettel a nyilvántartást vezető szervezet esetenként állapítja meg. A tevékenységek határon átnyúló jelleggel történő megkezdésének és folytatásának bejelentésével összefüggő eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni [Art. 175. -a (16) bekezdése], eljárás ügyintézési határideje eltérhet az ügyintézési határidő 60 napjától, a hibásan, hiányosan benyújtott előterjesztés esetén a hiánypótlásra való felhívás határideje is eltérhet a 30 naptól [Art. 175. -a (20), (21) bekezdése]. 19. Értelmező rendelkezések [Art. 178. -ának 16., 35-36. pontjai] Jövőbeni ügylet A módosítás a feltételes adómegállapításnál használt jövőbeni ügylet kifejezés értelmezésének pontosítását tartalmazza. Az adó feltételes megállapítása iránti kérelem benyújtásának időpontjában vagy azt követően folyamatos teljesítés történik, függetlenül attól, hogy a szerződést vagy egyéb jogügyletet a kérelem benyújtását megelőzően kötötték meg. Folyamatos teljesítésű az a szerződés is, amely alapján az egyik szerződő fél meghatározott hitelkeretet tart a szerződés időtartama alatt a másik fél rendelkezésére. Tényleges üzletveztés helye (amelynek a változását a jövőben az adóhatósághoz be kell jelenteni): a kettős adózás elkerüléséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló jogszabály és a Tao.tv. alkalmazásában tényleges üzletvezetési hely, üzletvezetés helye. Kutatás-fejlesztési tevékenység: az innovációs törvényben meghatározott kutatás-fejlesztés. 20. Átmeneti rendelkezések [Art. új 189. -a] A Széchenyi-kártya-program keretében vállalt állami viszontgaranciára vonatkozó különös szabályok hatályon kívül helyezését azokra a szerződésekre kell először alkalmazni, amelyekhez kapcsolódóan a központi költségvetés terhére még nem történt meg az állami viszontgarancia kifizetése. A módosítással megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni a 2012. január 1- jén jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá e rendelkezések hatályba lépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre azzal, hogy ha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések az adózóra összességében kevésbé terhes bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségekre legfeljebb az elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható.

20 A módosított rendelkezések hatályba lépését követően ha az Art. eltérően nem rendelkezik az azt megelőző időszakra teljesítendő bejelentési, adómegállapítási, bevallási, adófizetési, adóelőleg-fizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási, adólevonási kötelezettségét az adózónak az Art. módosított rendelkezései hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályok szerint kell teljesítenie. A bizonytalan adójogi helyzet bejelentésére irányadó rendelkezéseket a 2011. december 31-ét követően benyújtott adóbevallásra (ide nem értve az önellenőrzést) lehet alkalmazni. Az olyan adómegállapítási időszakra vonatkozó bejelentést, amelyre vonatkozó adóbevallási határidő 2012. január 1-jét megelőzően lejárt, az adózó legkésőbb a bejelentés hatálya alá tartozó adóbevallás benyújtásának napján írásban is megteheti, ha a bevallást 2012. január 31-ig benyújtja az adóhatósághoz. A 2011. január 1-jét megelőzően lezárult adómegállapítási időszakra vonatkozó bejelentés hatálya alá tartozó adóbevallás utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést az adózónál kötelező lefolytatni. 21. Egyéb pontosítások Közbeszerzéshez kapcsolódóan Nem keletkezik a kifizetést teljesítőnek visszatartási kötelezettsége és egyetemleges felelőssége, ha az Art.-ben előírt tájékoztatást nem kapta meg (mint alvállalkozó), valamint abban az esetben sem, amennyiben az igazolást bemutató szervezet felszámolás alatt áll [Art. 36/A, -ának (3) bekezdése. E -ban több helyen a köztartozást szövegrész helyébe az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott köztartozást szövegrész lépett.] Közzététel Az adóhatóság a negyedévet követő 30 napon belül közzéteszi azoknak a csődvagy felszámolási eljárás alatt nem álló adózóknak a nevét (eddig azoknak az adózóknak a nevét), egyéb adatait, akik (amelyek) terhére nagy összegű adóhiányt állapított meg. Az adózó értesítése Az adóhatóság mellőzheti az adózó részére a megbízólevél kézbesítését (korábban az adózó előzetes értesítését), ha fennáll a veszélye annak, hogy a vizsgálat alá vont bizonylatokat, könyveket, nyilvántartásokat, adózással összefüggő elektronikus adatokat, információkat, egyéb iratokat megsemmisítik, vagy az üzleti tevékenység körülményét megváltoztatják [Art. 96. -ának (1) bekezdése]. Bizonyítási eszközök A bizonyítási eszközök és bizonyítékok közé a próbavásárlás mellett bekerült a jogszabályi előírásba a fel nem fedett próbavásárlás, a próbagyártás is, továbbá a nyilvánosan elérhető elektronikus adat, információ is [Art. 97. -ának (5) bekezdése].