Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára 1132 Budapest, Visegrádi u. 49. ALAPSZABÁLY (Egységes szöveg) 2014 (A pénztár alapszabályának egységes szövege a 2001. december 6-i, 2002. május 15-i, 2002. november 20-i, 2003. május 20-i, a 2004. május 25-i, a 2005. május 26-i, 2005. december 14-i, 2008. május 28-i, a 2011. február 24-i, a 2011. május 27-i, 2012. május 31-i és a 2014.05.29-i küldöttközgyűlések által elfogadott módosítással.) (A 2014. május 29-i Küldöttközgyűlés által elfogadott módosítások dőlt, aláhúzott szöveggel írtak.)
Tartalomjegyzék ALAPSZABÁLY... 3 I. A Pénztár elnevezése... 3 II. A Pénztár székhelye... 3 III. A Pénztárra vonatkozó általános rendelkezések... 3 IV. A Pénztár szolgáltatásai... 4 V. Tagsági jogviszony... 6 VI. A pénztártagok jogai és kötelezettségei... 11 VII. A munkáltatói tagra vonatkozó rendelkezések... 11 VIII. A Pénztár támogatójának jogállása, a támogatásra vonatkozó rendelkezések... 12 IX. A tagdíjfizetésre vonatkozó előírások... 14 X. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a tagdíj és a támogatás alapok közötti megosztása 15 XI. A Pénztár gazdálkodása, a pénztárvagyon kezelésének és befektetésének szabályai... 15 XII. Tagi lekötés és a tagi kölcsön igénybevételének szabályai... 17 XIII. Pénztár szervei, hatáskörük, feladataik... 18 XIV. A vezető tisztségviselők megbízatásának megszűnése... 28 XV. A Pénztár átalakulására (más pénztárral történő egyesülésére, szétválására), megszűnésére és felszámolására vonatkozó rendelkezések... 29 XVI. A Pénztár képviselete... 30 XVII. A Pénztár határozatainak közzététele, a pénztártagok tájékoztatása... 31 XVIII. Vitás ügyek intézése... 31 XIX. Vegyes- és záró rendelkezések... 32 ZÁRADÉK... 32 2
A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztárának Küldöttközgyűlése az alábbi Alapszabályt fogadja el: ALAPSZABÁLY I. A Pénztár elnevezése 1.1. Teljes neve: Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára (a továbbiakban: Pénztár). 1.2. Rövidített elnevezése: Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztára II. A Pénztár székhelye 2. A Pénztár székhelye: 1132 Budapest, Visegrádi utca 49. III. A Pénztárra vonatkozó általános rendelkezések 3.1. A Pénztár jogi személy. 3.2. A Pénztárat a székhelye szerint illetékes Fővárosi Bíróság 1996. december 11-én kelt határozatával a 155. sorszámon nyilvántartásba vette. 3.3. A Pénztár határozatlan időre alakult. 3.4. A Pénztár típusa kiegészítő nyugdíjpénztár. 3.5. A Pénztár az 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) hatálya alá tartozó nyugdíjpénztár. 3.6. A Pénztár törvényességi felügyeletét az ügyészség a rá irányadó jogszabályok szerint, állami felügyeletét az Öpt. VI. fejezete alapján a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) útján látja el. 1 3.7. A Pénztár tevékenységi engedélyét a Felügyelet jogelődje 1996. december 17-én kelt E/286/96. számú határozatával megadta. 2 3.8. 3 A Pénztár tevékenységét elsősorban a Magyarország területén fejti ki, de jogosult nemzetközi kapcsolatokat létesíteni és fenntartani, a vonatkozó jogszabályok betartásával külföldön befektetéseket végrehajtani, külföldi tagjai részére szolgáltatást nyújtani. 1 Az időközben bekövetkezett jogszabály módosítás miatt a 2002. május 15.-i, majd a 2014.05.29-i Küldöttközgyűlés által megváltoztatott szöveg. 2 Az előző jegyzet szerint megváltoztatva. 3 Az Alapszabály 3.8. pontját az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra tekintettel a 2003.05.20-i, majd a 2014.05.29-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 3
IV. A Pénztár szolgáltatásai 4.1. 1 A Pénztár által a tagoknak nyújtott szolgáltatások: - a tag egyéni számláján nyilvántartott összeg egyösszegű kifizetése, - határozott, a tag döntése szerint 3 és 25 év közötti tartamon keresztül folyósított járadék, - az egyösszegű kifizetés és az előző bekezdés szerinti járadék kombinációja. A szolgáltatások módozatainak, az eljárás szabályainak részleteit a Pénztár Szolgáltatási és elszámolási szabályzata határozza meg. A pénztár szolgáltatási kötelezettségét a mindenkori törvényes magyar pénznemben teljesíti. 2 4.2. 3 A pénztártag a 4.1. pontban meghatározott szolgáltatásokat az Öpt. 2. (5) bekezdésének a) pontja szerinti nyugdíjkorhatár elérését követően veheti igénybe. A nyugdíjkorhatár az az életkor, melynek betöltését a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül előírják, továbbá az az időpont, amelytől a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban), növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben 4 részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra. 4.3. 5 A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy: a) egy összegben vagy határozott ideig tartó járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy b) az egyéni számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig határozott ideig tartó járadék formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy c) a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy d) az egyéni számláján felhalmozott összeget a pénztárban hagyja és a tagdíjat tovább nem fizeti. 6 1 A 4.1. pont szövegét az egységes Szolgáltatási és elszámolási szabályzat -ra tekintettel a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 2 A 4.1. pont utolsó bekezdését a 2004.05.25-i Küldöttközgyűlés állapította meg a 281/2001. (XII.26.) Korm. r. figyelembevételével. 3 A 2008. május 28-i Küldöttközgyűlés által az Öpt. 2. (5) bek. a) pontjának megfelelően módosított szöveg. 4 A 2011.05.27-i, majd a 2012.05.31-i Küldöttközgyűlés által az Öpt. 2. (5) bek. a) pontjának megfelelően módosított szöveg. 5 A 4.3. pont szövegét az Öpt. 47. (5) bekezdésével összhangban a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 6 A d) alpont szövegét az Ópt. 47. (5) bekezdésének d) pontjával összhangban a 2005.05.26-i Küldöttközgyűlés állapította meg 4
Abban az esetben, ha a pénztártag az a) vagy b) pont szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a Pénztár a vele szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A c) pont szerinti nyilatkozatot tevő tag a 4.1. pont szerinti szolgáltatást bármikor igényelheti. Tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a Pénztár a vele szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett. A tagsági viszony megszűnése előtt a járadék időtartama megváltoztatható a szolgáltatási számlán lévő összeg meghatározott részének felvételével, a járadék időtartamának a Szolgáltatási és elszámolási szabályzatban meghatározott minimum járadékösszegre is figyelemmel rövidítésével, illetve meghosszabbításával. A járadékfolyósítás összesített időtartama azonban a 4.1 pont szerinti 25 évet nem haladhatja meg. 4.4. Az írásbeli nyilatkozatnak a szolgáltatás megjelölésén túl tartalmaznia kell a teljesítés helyét és módját is. 4.5. A szolgáltatás teljesítése - a tag írásbeli rendelkezése szerint - történhet - átutalással a tag által megjelölt bankszámlára, - postai átutalással az általa megadott kézbesítési címre. Ha a szolgáltatásra jogosult a teljesítés megkezdése után a teljesítés helyét, módját, vagy mindkettőt meg kívánja változtatni, azt a pénztárnak köteles írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából eredő esetleges károkért a Pénztár nem felelős. 4.6. A szolgáltatás igénybevételéhez az alábbi okiratok bemutatása szükséges: - a jogosultságot igazoló okirat, - a tag személyazonosságát igazoló okirat, - tagsági okirat. 4.7. 1 A pénztártag ha a nyugdíjkorhatárhoz kötött szolgáltatási jogosultsága hamarabb nem következett be az egyéni számláján nyilvántartott összeget 10 év várakozási idő után veheti fel. 4.8. 2 A pénztártag a várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban az egyéni számlán lévő összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy: a) a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad, b) a pénztártagságát folytatja, és - legfeljebb háromévente egy alkalommal az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi, 3 c) a pénztárból kilép, d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni számláján lévő összeget a pénztárban hagyja. 4.9. 4 4.10. 5 A tag egyéni számláján fennálló követelése nem évül el. 1 A 4.7. pont szövegét az Öpt. 47. (4) bekezdésével összhangban a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 2 A változtatásra az előző jegyzet irányadó 3 A 4.8. pont b) alpontjának szövegét az Öpt. 47. (4) bekezdésével összhangban a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés pontosította 4 Az Öpt. és az SZJA törvény változásával összhangban a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés törölte. 5 A korábbi 4.7. pont átszámozott szövege. 5
4.11. 1 A pénztártag számláján elhelyezett összegekre sem a pénztártag hitelezői, sem kívülálló harmadik személy hitelezői nem tarthatnak igényt, kivéve a pénztártag rendelkezése szerint az egyéni számlán lekötött összeget, amelyet a Hpt. hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésében fedezetként felajánl (tagi lekötés). V. Tagsági jogviszony 5.1. 2 A Pénztár tagja lehet minden természetes személy, aki 3 a) b) a 16. életévét betöltötte, c) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, ennek igazolására a belépési nyilatkozatot aláírta, d) a Pénztárba történő belépéskor közigazgatási szervnél kormánytisztviselői vagy kormányzati ügykezelői jogviszonyban, helyi önkormányzat képviselő testületének hivatalánál és hatósági igazgatási társulásánál, közterületfelügyeletnél, körjegyzőségnél, a Köztársasági Elnöki Hivatallal, az Országgyűlés Hivatalával, az Alkotmánybíróság Hivatalával, Alapvető Jogok Biztosának Hivatalával, az Állami Számvevőszékkel, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal, a Gazdasági Versenyhivatallal, a Magyar Tudományos Akadémia Titkárságával és a Közbeszerzési Hatósággal köztisztviselői vagy ügykezelői jogviszonyban, állami és helyi önkormányzati költségvetési szervvel, valamint a helyi önkormányzat által a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására közalkalmazotti jogviszonyban, illetve az előbb felsorolt szerveknél a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó jogviszonyban, vagy a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztárával személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, vagy ilyen személy hozzátartozója, vagy elhunyt tag kedvezményezettje, örököse 4, e) a belépési nyilatkozat aláírásával tagdíjfizetést vállal. 5.2. A tagsági feltételeknek eleget tevő természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el. 5.3. Tagfelvétel a belépési nyilatkozat benyújtásával kezdeményezhető. 5.4. A belépési nyilatkozatnak tartalmaznia kell a leendő pénztártag személyi azonosító adatait, nyilatkozatát az Alapszabály megismeréséről és rendelkezéseinek tudomásul vételéről. A belépni szándékozónak nyilatkoznia kell az általa esetlegesen fizetendő magasabb tagdíj mértékéről, az egységes, illetve az esetlegesen fizetendő magasabb tagdíj fizetésének módjáról és eleget kell tennie a Pénztár által megjelölt egyéb tényekre vonatkozó adatszolgáltatási és nyilatkozattételi kötelezettségnek. A Pénztár jogosult a belépési nyilatko- 1 A 4.11. pont új szövegét az Alapszabály új 12.7. pontjával és az Öpt. 13. (3) bek.-ével összhangban a 2005.05.26-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 2 Az 5.1. pont szövegét az Öpt. 11.. (1) bekezdésével összhangban a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 3 Az 5.1. pont a) alpontját az Öpt. 11. (1) bek.-ével összhangban a 2004.05.25-i Küldöttközgyűlés törölte. 4 Az 5.1. pont d) alpontjának szövegét a 2011.02.24-i, majd a 2014.05.29-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 6
zatban közölt adatok valódiságának ellenőrzésére szolgáló dokumentumok (ideértve az idegenrendészeti jogszabályoknak megfelelő okiratokat is) bemutatását kérni. 5.5. A tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a Pénztárhoz benyújtott belépési nyilatkozatnak a Pénztár általi elfogadásával kezdődik. A Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását annak záradékolásával tanúsítja. A belépési nyilatkozatot a benyújtástól számított 30 napon belül kell záradékolni, majd annak egy példányát tagsági okiratként az Alapszabállyal és a befektetési politika tartalmi kivonatával együtt a pénztártagnak át kell adni. Elveszett, megsérült tagsági okirat, Alapszabály pótlása a Pénztártól költségtérítés ellenében kérhető. 1 5.6. 2 Más pénztárból átlépő pénztártag akkor fogadható be, ha megfelel az 5.1. pontban meghatározott követelményeknek és a belépési nyilatkozathoz mellékeli a már eltöltött várakozási időt és az áthozni kívánt egyéni számla egyenlegét az előző pénztár cégszerű aláírásával ellátott igazoló okiratot. Az átlépő pénztártag jogosultságait az előző pénztár(ak)ban megszerzett jogosultság figyelembevételével kell megállapítani. Az egyéni számla hozott összegét a Pénztár számlájára történt jóváírás napjával kell a tag egyéni számlájára jóváírni. 5.7. 3 A pénztári tag tagsági viszonya megszűnik: a) a pénztártag halálával, b) a Pénztárból való kilépéssel, c) más pénztárba történő átlépéssel, d) a Pénztár jogutód nélküli megszűnésével, e) tagdíjfizetés elmulasztása esetén a 9.9 pontban foglaltak szerint, f) a 4.3 és 4.8 pontokban foglaltak szerint. A c) pont szerint a pénztártag csak azonos típusú pénztárba léphet át. A várakozási idő letelte előtt azonban a pénztártag egészség- vagy önsegélyező pénztárba is átléphet, ha egészségkárosodása legalább negyven 4 százalék és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja. Ha a pénztártag más pénztárba lép át, akkor az elszámolás az 5.18 pontban foglaltak szerint történik. 5.8. 5 A pénztártag a halála esetére természetes személy kedvezményezettet jelölhet a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban. A kedvezményezett-jelölés a Pénztár tudomásul vételével a jelölés megtételének időpontjára visszamenőlegesen válik hatályossá. A kedvezményezett(ek) a tag halálának időpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A Pénztár a kedvezményezett jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat átadásával vagy megküldésével, illet- 1 A 281/2001. (XII.26) Korm. r. 16. -a (10) bek.-e alapján a 2002. május 15-i Küldöttközgyűlésen módosítva. Alkalmazandó 2002. május 31-ét követően. Az Öpt. 11. (2) bek. szerinti pontosítást a 2002. november 20-i Küldöttközgyűlés fogadta el. 2 Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló 281/2001. (XII.26.) Kormányrendelet 29. 29/A -ai követelményeinek megfelelően módosított szöveg. Módosította a 2008.05.28-i Küldöttközgyűlés 3 Az 5.7. pont szövegét az Öpt. 47. (3) bekezdésével összhangban a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 4 Az időközben bekövetkezett jogszabály módosítás miatt a 2011. május 27.-i Küldöttközgyűlés által megváltoztatott szöveg. 5 Az Öpt. 16/A -ára tekintettel a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg. Az első mondatot az Öpt. 16/A 2005. január 1. napjától hatályos (1) bek-ére tekintettel a 2005.05.26-i, az Öpt. 2006. január 1. napjától hatályos szövege szerint pedig a 2005.12.14-i Küldöttközgyűlés módosította. 7
ve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját. A pénztártag jogosult akár a szolgáltatás egészére, akár a szolgáltatás meghatározott arányaira egyidejűleg több kedvezményezettet is megnevezni. Amennyiben a kedvezményezett jelölésével a szolgáltatás teljes mértékét a tag nem használja fel, úgy a szolgáltatásnak a kedvezményezettek jelölésével nem érintett részére a Ptk. öröklési szabályai az irányadóak. Amennyiben a pénztártag kedvezményezettet nem jelölt, vagy a jelölés az 5.9. pontban foglaltak alapján hatályát vesztette úgy kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét öröklése arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek. 5.9. 1 Amennyiben a kedvezményezett előbb hal meg, mint a pénztártag, úgy az elhunyt kedvezményezett jelölése hatályát veszti. Hatályát veszti a kedvezményezett jelölés akkor is, ha a tag a korábbi kedvezményezettjelölését visszavonja, vagy ha a tag a kedvezményezett a bíróság jogerős ítélete szerint szándékos cselekménye következtében hal meg. Ez utóbbi esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. 5.10. 2 A pénztártag írásbeli nyilatkozattal, az 5.8. pontban meghatározott formában bármikor újabb kedvezményezett(ek)et jelölhet, vagy a már kijelölt kedvezményezett helyett - időbeli korlát nélkül - más kedvezményezettet nevezhet meg. Az írásbeli nyilatkozatot a Pénztárirodához kell benyújtani. 5.11. 3 Ha a pénztártagnak természetes személy örököse nincs és kedvezményezettet nem jelölt meg, az öröklés alá eső összeg a Pénztárra száll és azt a pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek figyelembevételével kell elszámolni. 5.12. 4 A pénztártag 5 halála esetén a kedvezményezett (örökös) írásban nyilatkozik arról, hogy a rá eső részt 6 a) saját nevén a Pénztárban hagyja a tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül, 7 b) a Pénztárral történt elszámolást követően, a kilépés szabályait alkalmazva egyösszegben felveszi, c) támogatóként a Pénztárnak adományozza, d) átutaltatja másik nyugdíjpénztárban lévő egyéni számlájára. A kedvezményezett (örökös) választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést a pénztár a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követően 3 1 Az Öpt. 16/A -ára tekintettel a módosított szöveget a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 2 Az Öpt. 16/A -ára tekintettel a módosított szöveget a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 3 Az Öpt. 16/A -ára tekintettel a módosított szöveget a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 4 Az 5.12. pont szövegét az Öpt. 48. (4) bekezdésével összhangban a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. (Az Öpt. 48. -a 2004.01.01-től hatálytalan a szükséges módosítást az 5-7 jegyzet jelzi.) 5 Az Öpt. 16/A -ára tekintettel a módosított szöveget a 2011. május 27-i Küldöttközgyűlés pontosította. 6 Az Öpt. 16/A -ára tekintettel a módosított szöveget a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 7 Az Öpt. 16/A -ára tekintettel a módosított szöveget a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 8
munkanapon belül köteles megtenni. Amennyiben a pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teszi meg a választását tartalmazó nyilatkozatát, akkor a pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna, és a követelés öszszegét - az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes járásbíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe kell helyeznie. 1 Az örökös, illetve a kedvezményezett részére történő haláleseti kifizetés nem minősül jövedelemnek és illetékmentes. 5.13. 2 A kedvezményezett és az örökös csak akkor jogosult a rá eső részt saját nevén a Pénztárban hagyni a tagdíjfizetés folytatásával, ha megfelel jelen Alapszabály 5.1. pontjában rögzített tagsági feltételeknek és tagsági viszonyt létesít. Ez esetben a várakozási időt az elhunyt kedvezményező pénztártag tagsági viszonyának kezdő napjától kell számítani. A tagsági feltételeknek megfelelő örökös, illetve kedvezményezett felvételi kérelme nem utasítható el. 5.14 3. Ha az elhalt tag örököse, illetve kedvezményezettje a saját nevén 4 a tagdíjfizetés folytatása nélkül hagyja a Pénztárban a reá jutott összeget, úgy a) jogosult a Küldöttközgyűlésen az elhalt tag küldöttje útján tanácskozási joggal magát képviseltetni, b) bármikor jogosult kérelmezni a Pénztárral történő elszámolás során megállapított, a Pénztár által kezelt vagyonának kilépési költséggel csökkentett egyösszegű kifizetését, figyelemmel arra, hogy a várakozási időre vonatkozó szabályok rá nézve nem alkalmazhatók. 5.15. 5 5.16. Ha az örökös, illetve a kedvezményezett az összeget átutaltatja másik nyugdíjpénztárba, úgy az eljárásra, a kilépésre vonatkozó szabályok irányadóak. Az átvevő pénztárral közölni kell, hogy az átutalt összeg a jogosultat örökösi, illetve kedvezményezetti minőségében illeti meg. 5.17. Az örökös és a kedvezményezett joggyakorlásához, a Pénztár az alábbi okiratok bemutatását követelheti: a) tagsági okirat, b) személyazonosságot igazoló okirat, c) halotti anyakönyvi kivonat, d) hatósági eljárás esetén a nyomozást megszüntető, vagy megtagadó jogerős határozat, vagy ilyen tartalmú ügyészségi határozat, e) öröklés esetén jogerős hagyatékátadó végzés, vagy bírói ítélet, 1 Az Öpt. 16/A (10) bek.-re tekintettel a határidőt a 2005. december 14-i, az illetékes bíróságot a 2014.05.29-i Küldöttközgyűlés módosította. 2 Az 5.13. pont új szövegét a várakozási idő számítására vonatkozó PSZÁF állásfoglalás figyelembevételével a 2005. május 26-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 3 Az 5.14. pont szövegét az Öpt. 16/A -ra tekintettel a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés módosította. 4 Az 5.14. pont szövegét az Öpt. 16/A (9) bek. b) pontjára tekintettel a 2005.05.26-i Küldöttközgyűlés pontosította. 5 Az 5.15. pont új szövegét az Öpt. 16/A 2005. január 1. napjától hatályos (1) bek.-ére tekintettel a 2005.05.26-i Küldöttközgyűlés állapította meg, majd az Öpt. 16/A (9) bekezdése alapján a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés törölte. 9
f) a kedvezményezetti igény érvényesítése esetén a kedvezményezett megjelölését tartalmazó okirat. 5.18. 1 A pénztártag kilépésekor, illetve másik pénztárba történő átlépéskor a Pénztár jogosult a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összegből kilépési költséget levonni. A kilépési költséget az önköltségszámítás szabályai szerint kalkulációval alátámasztottan kell meghatározni, azonban annak összege nem haladhatja meg az Öpt., illetve annak végrehajtási rendeleteiben meghatározott összeget. 2 A Pénztárból való kilépés és a másik pénztárba történő átlépés esetén a pénztártag köteles kilépési, illetve átlépési szándékát a Pénztárnak írásban bejelenteni. A Pénztár köteles a kilépő, illetve átlépő pénztártag Pénztárral szembeni követelését megállapítani, részére a Pénztár szolgáltatási és elszámolási szabályzata szerint elszámolást készíteni. Az elszámolás fordulónapja a kilépés, illetve átlépés naptári negyedévének utolsó napja. A Pénztár a pénztártag elszámolás szerinti követelését az elszámolás fordulónapját követő 50 napon belül köteles kifizetni, illetve a másik pénztárba átutalni. Átlépés alkalmával az egyéni számlán nyilvántartott összeget a Pénztár átutalja, ha a pénztártag másik pénztárba történő belépését elfogadták, és ezt a másik pénztár által kiállított befogadó nyilatkozattal a pénztártag tanúsítja. A pénztártag tagsági viszonyának felhalmozási időszakban történő megszüntetése esetén az elszámolást a kilépésre vonatkozó szabályok értelemszerű alkalmazásával kell végrehajtani. A várakozási idő leteltét követően, de a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájáról kifizetés írásbeli kérelemre a 4.8 pont szerint teljesíthető. A kifizetés legkésőbbi időpontja az írásbeli kérelem benyújtása szerinti naptári negyedév utolsó napjától számított 50. nap. 5.19. A Pénztár jogutód nélküli megszűnésekor a 15.8. pontban foglaltak szerint kell eljárni. 5.20 3 5.21. Amennyiben a pénztártag tagsági viszonya - díj-nemfizetés miatt - várakozási idejének letelte után szűnik meg, a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott összeget a Pénztár a volt pénztártaggal történt - Elszámolási Szabályzat szerinti - elszámolás fordulónapját követő 50 napon belül részére kifizeti. Az elszámolás fordulónapja a tagsági viszony megszűnése negyedévének utolsó napja. 4 1 Az 5.18. pont szövegét az Öpt. 47/B (2) bekezdésével összhangban a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. Az Alapszabály új 5.22. pontjára tekintettel a szöveget az ötödik bekezdés törlésével - a 2005. december 14-i Küldöttközgyűlés módosította. Az Öpt. 47/B (2) bekezdése 2007.01.01-től hatályát vesztette, a jogviszony megszűnésével kapcsolatos elszámolási eljárást 2007.01.01-től a 281/2001. (XII.26.) Korm. r. szabályozza. 2 A 281/2001. (XII.26.) Korm. r. figyelembevételével a módosított szöveget a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 3 Az 5.20. pont szövege más pontok módosítása miatt értelmét vesztette. Törölte a 2002. május 15.-i Küldöttközgyűlés. 4 Az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásnak megfelelően a 2002. május 15.-i Küldöttközgyűlés által módosított szöveg. 10
5.22. 1 VI. A pénztártagok jogai és kötelezettségei 6.1. A pénztártag a) jogosult a Pénztár szolgáltatásait az Alapszabály rendelkezései szerint igénybe venni; b) választhat és - ha az Öpt. vagy az Alapszabály eltérően nem rendelkezik - a Pénztár bármely tisztségére megválasztható; c) jogosult - a Pénztárirodán ügyfélfogadási időben - a zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek és az azokon tárgyalt határozattervezetek kivételével a Pénztár írásos dokumentumaiba betekinteni (kivéve más pénztártagok egyéni számláit és személyes adatait) és jogosult a Pénztár működésével kapcsolatban felvilágosítást kérni. A pénztártag irat-betekintési igényét szóban vagy írásban a Pénztár ügyvezetőjénél jogosult benyújtani. Az ügyvezető, az erre vonatkozó kérést 15 napon belül köteles teljesíteni az Alapszabály előírásaival egyezően. d) jogosult az Öpt. és az Alapszabály rendelkezései szerint Küldöttközgyűlés összehívását indítványozni; e) jogosult a Pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről, továbbá az egyéni számlája alakulásáról az Alapszabály XVII. fejezetében meghatározott módon írásos tájékoztatást kapni. 6.2. A pénztártag köteles a tagdíjat az előírásoknak megfelelően megfizetni, ugyancsak köteles eleget tenni az Alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeinek. 6.3. A pénztártag a Pénztárral kapcsolatban kapott információkat nem használhatja fel a Pénztár érdekeit, illetve a Pénztár tagjai személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon. VII. A munkáltatói tagra vonatkozó rendelkezések 7.1. A Pénztárnak munkáltatói tagja lehet az a természetes vagy jogi személy, aki/amely munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét részben vagy egészben átvállalja (a továbbiakban: munkáltatói hozzájárulás). A munkáltatói hozzájárulásról a Pénztár és a munkáltatói tag szerződésben állapodik meg. 7.2. A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltatói tag a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja személyes munkavégzésre irányuló munkaviszonyban áll. 7.3 2 A munkáltatói tag a munkavállalója által megfizetni vállalt tagdíját vagy annak egy részét személyenként elkülönítve, a munkavállaló által választott nyugdíjpénztártól függetlenül és egységes módon fizeti meg. 3 A munkáltatói hozzájárulás minden pénztártag munkavállalóra nézve azonos összegű, vagy a munkavállaló munkabérének azonos 1 Az 5.22. pontot az Öpt. 2006. január 1-től hatályos 47/B (2) bek.-ével összhangban a 2005. december 14-i Küldöttközgyűlés állapította meg, amelyet a 281/2001. (XII.26.) Korm. r. 29/A -a alapján a 2011. május 27-i Küldöttközgyűlés törölt. 2 A 7.3.. pont szövegét az Öpt. 12. (3)-(4) bekezdéseivel összhangban a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 3 A módosított szöveget a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 11
százaléka. Béren kívüli juttatási rendszert (cafetéria) működtető munkáltató esetében a hozzájárulás mértéke a munkavállaló pénztártagnak a béren kívüli juttatások közüli választásakor írásban tett nyilatkozata szerinti összeg. 1 A munkáltató a munkáltatói hozzájárulás egységes mértékétől (korcsoportonként egységesen) felfelé eltérhet, azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet, a munkabér (illetmény) százalékában meghatározott hozzájárulás esetén meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét. 7.4. 2 A munkáltatói hozzájárulás szüneteltethető azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve részére munkabér nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia. A pénztártag írásban kérheti a munkáltatói tagtól a munkáltatói hozzájárulás teljes összege vagy egy része fizetésének szüneteltetését vagy megszüntetését. Szüneteltetésnek minősül a béren kívüli juttatási rendszert működtető munkáltató esetében az is, ha a munkavállaló pénztártag a béren kívüli juttatások közüli választásakor írásban tett nyilatkozata szerint munkáltatói hozzájárulást nem választott. 3 7.5. A munkáltatói tag, amennyiben pénztártag munkavállalóinak száma a 10 főt meghaladja köteles Pénztármegbízottat megbízni a munkáltatói tagra háruló feladatok elvégzésének megszervezése céljából. A Pénztármegbízott kötelezettségeit és jogait a Pénztár Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SZMSZ) tartalmazza. 7.6. A munkáltatói tag a Pénztár Küldöttközgyűlésén szavazati joggal nem rendelkezik, de tanácskozási joggal a Küldöttközgyűlésen részt vehet. 7.7. Ha a munkáltatói hozzájárulás eléri vagy meghaladja a Pénztár tagdíjbevételének 50 %- át, a munkáltatók képviselője jogosult az Ellenőrző Bizottságban szavazati joggal részt venni. VIII. A Pénztár támogatójának jogállása, a támogatásra vonatkozó rendelkezések 8.1. 4 A Pénztár támogatójának minősül az a természetes vagy jogi személy kivéve az adóhatóságot a pénztári befizetések kedvezményének átutalása tekintetében -, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (a továbbiakban: adomány) a Pénztár javára ellenszolgáltatás kikötése nélkül. 8.2. 5 Az adományt a 10.2 pontban foglaltak alkalmazásával - a Pénztár köteles a támogató által megjelölt tartalékba, rendelkezés hiányában a likviditási tartalékba helyezni. 1 A cafetéria rendszer bevezetésével összhangban a szövegrészt a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 2 A 7.4. pont szövegét az Öpt. 12. (8) bekezdésével összhangban a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. A második bekezdést az Öpt. 11/B. (7) bek.-ére figyelemmel a 2005. május 26-i Küldöttközgyűlés pontosította. 3 A 7.3. pont kiegészítésével összhangban a 7.4. pont szövegrész kiegészítését a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 4 Az Öpt. hatályos szövegéhez igazított szöveg. A módosítást a 2005. december 14.-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 5 Az Alapszabály 10.2 pontjával összhangban módosította a 2008.05.28-i Küldöttközgyűlés. 12
8.3. 1 A támogató meghatározhatja, hogy adományát a Pénztár milyen módon, mely célokra használhatja fel, de támogatás csak a pénztártagság egészének, vagy a 8.4. pontban meghatározott tagsági körnek nyújtható. 2 8.4. 3 Adományban részesülhet az adományozás időpontját 4 figyelembe véve -: a) a pénztártagság egésze, b) a felhalmozási időszakban lévő pénztártagok köre, c) a szolgáltatásban részesülő pénztártagok köre, d) az ugyanazon munkáltatóval foglalkoztatási jogviszonyban álló pénztártagok köre, e) az ugyanazon felügyeleti szervhez tartozó munkáltatóval foglalkoztatási jogviszonyban álló pénztártagok köre, ha az adományozó a felügyeleti szerv, f) az ugyanazon munkáltatótól nyugdíjba vonult pénztártagok köre, g) az ugyanazon felügyeleti szervhez tartozó munkáltatótól nyugdíjba vonult pénztártagok köre, ha az adományozó a felügyeleti szerv, h) 5 az adományozás időpontjában ugyanazon érdekképviseleti szervvel tagsági viszonyban álló pénztártagok köre, ha az adományozó az érdekképviseleti szerv, i) az adományozás időpontjában a lakóhelyük szerint ugyanazon közigazgatási területhez (körzethez) tartozó pénztártagok köre, j) a b), c), d), e), f), g), h), és i) pontokban meghatározott csoportokon belül 1) ugyanazon korcsoporthoz tartoznak (pl.: nyugdíjkorhatárt 5 éven belül elérők, nyugdíjkorhatárt betöltöttek, stb.), 2) egészségkárosodottak 6 (pl.: rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas pénztártagok), 3) ugyanazon foglalkoztatási viszonyban állók (pl.: kormánytisztviselő 7, köztisztviselő, munkaviszony, stb.) 4) ugyanolyan mértékű munkaviszonnyal szolgálati idővel rendelkezők, 5) ugyanazon munkahelyi beosztással, besorolással rendelkezők, 6) ugyanazon jövedelemcsoportba tartozók 8. Az adományok felosztásához a Pénztár által nyilván nem tartott adatokat az adományozó köteles igazolni, és azok helytállóságáért felelősséget vállalni. 9 8.5. A pénztártag az adományt írásos nyilatkozattal visszautasíthatja. Ez esetben a támogató rendelkezik az adomány felhasználásáról. 1 Az Öpt. hatályos szövegéhez igazított szöveg. A módosítást a 2002. május 15.-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 2 Az értelemzavaró fogalmazás javítása érdekében a módosítást a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 3 A 8.4. pont jelenleg hatályos szövegét a 2002. május 15-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 4 Az értelemzavaró fogalmazás javítása érdekében a pontosítást a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 5 A 4 lábjegyzet hiányzott, a h)-j) pont pedig szerkesztési hiba miatt a 2002. a 2003. és a 2004. évi alapszabály példányokban tévesen volt feltüntetve. 6 A módosítást az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra tekintettel a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 7 A kiegészítést az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra tekintettel a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 8 Az adójóváírás megszűnése miatt a (pl.: munkavállalói adójóváírásra jogosultak) szövegrészt a 2014.05.29-i Küldöttközgyűlés törölte. 9 Az Öpt. hatályos szövegéhez igazított szöveg. A módosítást a 2002. május 15.-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 13
IX. A tagdíjfizetésre vonatkozó előírások 9.1. 1 Az egységes havi tagdíj összege 5 000,- Ft. 9.2. A pénztártag saját elhatározása alapján az egységes tagdíjnál magasabb összegű tagdíj fizetését is vállalhatja. 9.3. 2 A tagdíj havonta a hónap 10. napjáig esedékes. Ha a tagdíjat a munkáltatói tag vonja le, az esedékesség időpontja a támogatói szerződésben kerül meghatározásra. A pénztártag a naptári évre esedékes tagdíját előre is megfizetheti. 9.4. A pénztártag jogosult eseti befizetést is teljesíteni. 9.5. 3 Tagdíjbefizetések teljesítése: a) munkáltatói taggal munkaviszonyban álló tagok esetében - ha erre a tag megbízást ad - munkáltatói tag által történő átutalással, melyről munkáltatói tag a Pénztárnak külön megállapodás szerint személyi- és pénzforgalmi adatokat szolgáltat, b) egyéb esetekben bankszámláról történő átutalással vagy készpénz-átutalási megbízással. 9.6. 4 A tagdíjat a tagsági viszony fennállása alatt, a várakozási idő leteltéig, illetve a nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjáig kell fizetni. A pénztártag tagsági viszonyának korábbi időpontban történő megszűnése a tagdíjfizetési kötelezettséget is megszünteti. 9.7. 5 A pénztártag a várakozási idő leteltét, illetve a nyugdíjkorhatár betöltését követően is vállalhatja a tagdíj megfizetését. 9.8. Az Alapszabály rendelkezéseinek megfelelő tagdíjfizetés megtörténtét a pénztártag köteles bizonyítani. Ha a tagdíj az Alapszabály szerinti határidőben a Pénztár számlájára nem érkezik meg, a mulasztásból eredő hátrányos következményeket a mulasztó fél viseli. A tagdíj megfizetésére - annak elmaradása esetén - a Pénztár a 9.9. pontban meghatározott módon köteles felszólítani a pénztártagot. 9.9. 6 Ha a pénztártag a tagdíjat az esedékességkor nem fizeti meg (a tagdíj meg nem fizetés kezdő időpontja), a Pénztár a kieső tagdíj megfizetésére felszólítja és felhívja figyelmét a 1 Módosította a 2008.05.28-i, majd a 2014.05.29-i Küldöttközgyűlés. Az új összegű egységes tagdíj először a módosítás hatálybalépését követő hónap tagdíjára alkalmazandó. 2 A 9.3. pont szövegét a pénztár 2001. december 6-i Küldöttközgyűlésen elfogadott alapszabály módosítás állapította meg. 3 Módosította a 2008.05.28-i Küldöttközgyűlés. 4 A 9.6. pont szövegét az Öpt. 47. (4) bekezdésével összhangban a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 5 Az előző pont szerint megváltoztatva. 6 A 9.9. pont új szövegét az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra tekintettel a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 14
nemfizetés jogkövetkezményeire. A tagdíj meg nem fizetés kezdő időpontjával kezdődő időszak a várakozási időbe beszámít és a tag tagsági viszonya ha a felszólítás ellenére sem folytatja a tagdíjfizetést a várakozási idő leteltével megszüntethető 1. A tagdíj meg nem fizetés kezdő időpontjától a tagdíjfizetés folytatásáig terjedő időszak hónapjaira a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetéséből származó hozamát a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a működési és likviditási alapra jutó hányadnak megfelelő összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a működési, illetve likviditási alap javára jóváírni. Ugyanezen szabály irányadó abban az esetben is, ha a nyugdíjkorhatárt elérő vagy a várakozási idejét letöltött 2 pénztártag úgy rendelkezik, hogy az egyéni számláján felhalmozott összeget a Pénztárban hagyja és a tagdíjat nem fizeti, továbbá ha a kedvezményezett, illetve örökös az elhunyt tag számláján lévő összeg rá eső részét tagdíjfizetés nélkül hagyja a Pénztárban. 3 X. A munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a tagdíj és a támogatás alapok közötti megosztása 4 10.1. A Pénztár a működési költségek fedezete, illetve a Pénztár likviditásának fenntartása érdekében a munkáltatói tagdíj-hozzájárulást, a tagdíjat beleértve az eseti tagdíjat is alapjai között azonos elvek szerint osztja meg. Az alkalmazott felosztási arányok 5 : Fedezeti tartalék Működési tartalék Likviditási tartalék 10 000 Ft-ig 90%, 10,0%, 0,0% 10 000 Ft fölötti részre 94%, 5,9%, 0,1% 10.2. 6 A támogatások alapok közötti megosztása a támogató rendelkezése szerint történik. Amennyiben azonban a támogatást a támogató rendelkezése szerint tagi egyéni számlára kell jóváírni és a támogató legalább 3 %-os mértékű müködési költség hányadot nem határozott meg, a működési alapot megillető költség az összeg 3 %-a, amelyet a Pénztár a jóváírást megelőzően érvényesít, és a jóváírást csak ezt követően hajtja végre. XI. A Pénztár gazdálkodása, a pénztárvagyon kezelésének és befektetésének szabályai 1 Az Öpt. 47/A. -ával összhangban a módosítást a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 2 A szöveg kiegészítést a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 3 A 9.9. pont második bekezdését a 2005. május 26-i Küldöttközgyűlés módosította és az Öpt. 47/A (2) bek.-e alapján a költségtérítés lehetőségét más pénztártagokra is kiterjesztette. Az Öpt. 47/A (2) bekezdése 2006.01.01- től hatályát vesztette. 4 Az Alapszabály X. fejezetét az Öpt. 18. (1) bekezdésének g) pontjával összhangban a 2003.05.20-i Küldöttközgyűlés állapította meg. A 10.1. illetve a 10.2. pontban foglaltakat első ízben a Pénztárhoz 2003. július 1-e után beérkezett illetve esedékes befizetésekre kell alkalmazni. 5 Az alkalmazott felosztási arányokat a 2011.05.27-i, majd a 2014.05.29-i Küldöttközgyűlés módosította. 6 Az Öpt. 17.. 3. bek.-ének 2008. január 1-jétől hatályos változtatása figyelembevételével módosította a 2008.05.28-i Küldöttközgyűlés. 15
11.1. 1 A Pénztár gazdálkodására, a pénztárvagyon kezelésére, befektetésére és nyilvántartására az Öpt. és az Öpt. felhatalmazása alapján a végrehajtására kiadott, a pénztárak gazdálkodási szabályaira valamint a pénztárak beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni. 11.2. A Pénztár gazdálkodása csak a szolgáltatások színvonalának folyamatos emelésére, a szolgáltatások körének a pénztártagság igényei szerinti és az ezekhez szükséges működési (személyi és tárgyi) feltételek megteremtésére irányulhat. 11.3. A Pénztár a jogszabályok és jelen Alapszabály keretei között minden olyan gazdálkodási tevékenység folytatására jogosult, amely a nyugdíjszolgáltatás finanszírozásához szükséges pénzügyi feltételek megteremtését szolgálja. 11.4. A Pénztár gazdálkodása keretében a) nyugdíjszolgáltatást teljesít, b) végzi a pénztárvagyon befektetését és kezelését, c) kiegészítő vállalkozási tevékenységet folytathat. 11.5. A Pénztár gazdálkodása non-profit elven működik. 11.6. A Pénztár a tartozásaiért a pénztárvagyon erejéig felel. 11.7. A Pénztár befektetéseit a vonatkozó kormányrendelet előírásai, az abban meghatározott biztonsági szabályok, keretelőírások és állomány-összetétel szerint végzi. A pénztár a pénztártagok vagyonát vagyonkezelésbe adás útján gyarapítja. A vagyonkezelés alapvető célkitűzése, hogy minimális kockázat mellett a kezelésbe adott vagyon éves nettó hozama reálhozam legyen. A vagyonkezelés alapelve a következetesség. A vagyonkezelési stratégia kialakítása és elfogadása évenként - a vagyonkezelő javaslatának értékelése alapján - az éves üzleti tervvel együtt történik. 2 11.8. A Pénztár kiegészítő vállalkozási tevékenységet a Felügyelet engedélyével folytathat. 11.9. A Pénztár gazdálkodásának nyilvántartását a Pénztáriroda végzi. 11.10. A Pénztár beszámolási kötelezettségét a vonatkozó kormányrendelet előírásai szerint tartozik teljesíteni. Az éves pénztári beszámolót könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni és a pénzügyi év lejártát követő ötödik hónap utolsó napjáig a Küldöttközgyűlés elé kell terjeszteni. 3 11.11. A Pénztár befektetéseinek nyilvántartásával és értékelésével e tevékenységre jogosult szervezetet (letétkezelőt) köteles megbízni. 4 1 A 11.1. pont szövegét a pénztár 2001. december 6-i Küldöttközgyűlésen elfogadott alapszabály módosítás állapította meg. 2 A 11.7. pont utolsó mondatát az Öpt. 64. -ára tekintettel a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés törölte. 3 Az időközbeni jogszabályváltozások alapján módosított szöveg. Megállapította a 2002. május 15.-i, majd a 2014.05.29-i Küldöttközgyűlés. 4 A 11.11. pont utolsó mondatát az Öpt. 64. -ára tekintettel a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés törölte. 16
XII. Tagi lekötés és a tagi kölcsön igénybevételének szabályai 1 12.1. 2 A Pénztár a pénztártag részére első alkalommal a várakozási idő 3. évét követően nyújthat tagi kölcsönt. A kölcsönt a folyósítás kérelmezett időpontja előtt legalább 30 nappal kell a Pénztártól igényelni. A kölcsön csak a kölcsönszerződés megkötése után folyósítható. 12.2. 3 A tag részére folyósított kölcsön összege nem haladhatja meg a pénztártag egyéni számláján a kölcsönfelvétel időpontjában nyilvántartott összeg 30 %-át. A kölcsön lejárati ideje legfeljebb 12 hónap lehet. A kölcsön kamatának mértéke minden tag esetében egységes. A kamat mértéke megegyezik a mindenkori jegybanki alapkamat és a mindenkor hatályos adójogszabályok szerint az alapkamat fölött adókötelezettség nélkül még adható kamat legkisebb mértékének összegével. 12.3. A tagi kölcsönök egyidejű állománya nem haladhatja meg a Pénztár fedezeti tartaléka mindenkori állományának 5 %-át. 12.4. A tagsági viszony megszüntetése a kölcsönt és kamatát lejárttá teszi, a kölcsönt és kamatát a taggal történt elszámolás során beszámítással érvényesíteni kell. 12.5. 4 Amennyiben a pénztártag a kölcsönt a Pénztár erre vonatkozó felszólítása ellenére sem fizeti vissza, a hátralék összegét, a kamatot, a pénztár költségeit a pénztártaggal, illetve egyéni számlájával szemben az Öpt. szabályai szerint érvényesíteni kell. Az elszámoláskor gondoskodni kell az adó és adójellegű kötelezettségekkel kapcsolatos előírások végrehajtásáról. 5 12.6. 6 Nem nyújtható tagi kölcsön, ha a) a tag a korábban felvett tagi kölcsönét nem fizette vissza és a pénztár a hátralékot az egyéni számlájával szemben érvényesítette, b) a tagnak tagi kölcsön tartozása van, c) a tag kilépési vagy átlépési szándékát a pénztárnak bejelentette d) a tagnak tagi lekötése van. 12.7. 7 A pénztártag a várakozási idő leteltét, illetve a nyugdíjkorhatár elérését követően jogosult az egyéni számlakövetelésének legfeljebb 50 %-át a Hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésben fedezetként felajánlani, amennyiben rendelkezik arról, hogy a Pénztár az egyéni számlájára tagi 1 A fejezet címet az Öpt. által bevezetett tagi lekötés -re tekintettel a 2005. május 26-i Küldöttközgyűlés módosította. 2 A módosítást a 281/2001. (XII.26.) Korm. r. 27. -ára figyelemmel a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg, a kormányrendelet változása következtében az első mondatot a 2005. május 26-i Küldöttközgyűlés módosította. 3 A módosítást az SZJA törvény szabályaira tekintettel a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 4 A pontosított szöveget az Öpt. 46. -ára tekintettel a 2004. május 25-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 5 Az időközbeni jogszabályváltozások alapján módosított szöveg. Megállapította a 2002. május 15.-i illetve a a 2005. december 14-i Küldöttközgyűlés. 6 Az Alapszabályt a 12.6 ponttal a 281/2001. (XII.26) Korm. r. alapján a 2005. május 26-i Küldöttközgyűlés egészítette ki. 7 Az Alapszabályt a 12.7 ponttal az Öpt. 47. (7) bek.-e alapján a 2005. május 26-i Küldöttközgyűlés egészítette ki. 17
lekötést vezessen fel. A tagi lekötés a Pénztár által kiadott, a tagi lekötésnek a tag egyéni számlájára vezetéséről szóló nyilatkozattal jön létre. XIII. Pénztár szervei, hatáskörük, feladataik 1. Küldöttválasztó gyűlés 13.1. 1 A Küldöttközgyűlés küldötteit a tagok a küldötti körzetenként összehívott küldöttválasztó gyűléseken választják meg 5 éves időtartamra. A küldöttválasztó gyűléseken pótküldöttek is választhatók. A küldöttek összlétszáma legfeljebb 80 fő lehet. A küldötti körzeteket a pénztártagok számára és területi elhelyezkedésére tekintettel az Igazgatótanács úgy köteles kijelölni, hogy azokon valamennyi jogosult részt vehessen. Egy küldötti körzethez azon pénztártagok tartoznak, akik az adott körzet területén laknak vagy dolgoznak, vagy akik az adott körzetet választották és ezt előzetesen a Pénztárhoz bejelentették. 2 13.2. 3 A küldöttválasztó gyűlést 5 évenként kell összehívni, továbbá akkor, ha küldöttválasztás szükséges a küldött tisztségének megszűnése vagy más ok miatt. A küldötti tisztség bármely okból történő megszűnése esetén akkor kell a küldöttválasztó gyűlést összehívni, ha már nincs pótküldött. 13.3. 4 A küldöttválasztó gyűlések összehívásáról az Igazgatótanács gondoskodik. 13.4. A küldöttválasztó gyűléseken azok a pénztártagok vehetnek részt, akik a küldöttválasztó gyűlés időpontjáig a Pénztárba beléptek, illetve ezen időpontban a Pénztárnál tagsági viszonnyal rendelkeznek. 5 A küldöttválasztó gyűlésen a tagot meghatalmazott pénztártag is képviselheti. A meghatalmazás akkor érvényes, ha azt két tanú hitelesíti. Egy személy részére több pénztártag is adhat meghatalmazást. Ebben az esetben a meghatalmazottnak saját szavazatán kívül annyi szavazata van, ahány pénztártag meghatalmazásával rendelkezik. A jelenléti ívhez a meghatalmazásokat eredeti okiratban csatolni kell. 13.5. 6 A nyugdíjbiztosítási központi igazgatási szerveknél, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokon dolgozó pénztártagok munkahelyi alapon, más pénztártagok a lakóhelyük szerint illetékes, vagy általuk szabadon megválasztott és előzetesen bejelentett más nyugdíjbiztosítási központi igazgatási szervnél, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatóságokon tartott küldöttválasztó gyűléseken választják meg a küldötteket. 1 A 13.1. pont első mondatát a 2005. május 26-i Küldöttközgyűlés állapította meg. A módosítást először a 2005-ben megválasztott küldöttekre kell alkalmazni. 2 A 13.1. pont első mondatának kiegészítését, valamint a harmadik mondattal kezdődő szövegrészt az 5.1. d) pont 2011.02.24.-i módosítására tekintettel a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 3 A 13.1. pont korábbi módosításával összhangban az ötéves időtartamot a 2005. december 14-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 4 A 13.3 pont második mondatát a 13.5 ponttal összhangban a 2005. december 14-i Küldöttközgyűlés törölte. 5 A 13.4. pont első mondatának módosítását, kiegészítését a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 6 A 13.5 pont új szövegét a 2005. december 14-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 18
A küldöttválasztó gyűléseken az ott nyilvántartásba vett pénztártagok minden megkezdett 100 fő után választhatnak egy küldöttet, legfeljebb azonban a 80 fő megválasztható küldöttből az adott küldötti körzethez tartozó pénztártagok számának az összes pénztártag számához viszonyított arányának megfelelő számú küldöttet. A küldöttválasztó gyűléseken a helyi sajátosságoknak megfelelő számú pótküldött választható 1. 13.6. A küldöttválasztó gyűléseken a küldöttek személyére 3 tagú Jelölő Bizottság tesz javaslatot, de a pénztártagok a jelölteknek más személyt is javasolhatnak. A Jelölő Bizottság felállításáról az Igazgatótanács által felkért személy gondoskodik. 2 A küldöttválasztó gyűlés nyílt szavazással, egyszerű többséggel dönt a jelöltek jelölőlistára való felvételéről. 13.7. A küldöttválasztó gyűlésnek figyelemmel a küldötti körzetre vonatkozó 13.5. pont szerinti maximális küldötti létszámra is 3 - meg kell állapítania a megválasztandó küldöttek számát, és döntenie kell a pótküldöttek számáról. A Jelölő Bizottság a küldöttek és a pótküldöttek személyére pótküldöttek esetében a helyettesítési sorrendre is külön-külön tesz javaslatot. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. 4 13.8. Küldöttnek az a pénztártag választható, aki 18. életévét betöltötte és büntetlen előéletű. 5 A Pénztár ügyvezetője küldöttnek nem választható. 13.9. Ha a küldötti tisztség a megbízatás időtartamának lejárta előtt bármely okból megszűnik, avagy a küldött akadályozott, illetve igazgatótanácsi vagy ellenőrző bizottsági taggá választják, helyette a sorrendiség betartásával pótküldött jár el. 6 A pótküldöttek megbízatása ugyanakkor jár le, mint az eredetileg megválasztott küldötteké. 13.10. A küldötti tisztség megszűnik: a megbízatás lejártával, a küldött lemondásával, a küldött halálával, a küldött pénztári tagsági viszonyának megszűnésével 7, a küldött visszahívása esetén, bármely kizáró ok bekövetkezésekor, 13.11. A küldött visszahívását az őt megválasztó pénztártagok 30 %-a kezdeményezheti írásban az Igazgatótanácsnál. 1 A 13.5.pont kiegészítéseit és új szövegrészét az 5.1. d) pont 2011.02.24.-i módosítására tekintettel a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 2 A 13.6.pont új szövegét az 5.1. d) pont 2011.02.24.-i módosítására tekintettel a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 3 A 13.7.pont új szövegét az 5.1. d) pont 2011.02.24.-i módosítására tekintettel a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 4 A 13.7 pont új szövegét a 2005. december 14-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 5 A 13.8 pont második mondatát a 13.9 pont módosításával összhangban a 2005. december 14-i Küldöttközgyűlés törölte.. 6 A 13.9 pont első mondatának új szövegét a 2005. december 14-i Küldöttközgyűlés állapította meg. 7 A 13.10. pontot a negyedik albekezdéssel a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés egészítette ki. 19
13.12. A küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha a 13.5. pont szerinti egységhez tartozó pénztártagok több mint fele jelen van vagy képviseletéről gondoskodik. A küldöttválasztó gyűlés határozatképtelensége esetén 15 napon belül újabb küldöttválasztó gyűlést kell összehívni, amely a megjelent pénztártagok számától függetlenül határozatképes. 13.13. A küldöttválasztó gyűlés a küldötteket titkos szavazással választja meg. 13.14. A küldöttválasztó gyűlésen jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: a választás helyét, idejét, a gyűlésen elhangzottakat, az összes leadott szavazatok számát, az érvényes és érvénytelen szavazatok számát külön-külön, az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, a megválasztott küldött(ek) és pótküldött(ek) nevét. 2. 1 A jegyzőkönyvet a küldöttválasztó gyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyv vezetőjének és két jegyzőkönyv-hitelesítőnek kell aláírni. 3. A Pénztár Küldöttközgyűlése 13.19. A Pénztár legfőbb szerve a küldöttválasztó gyűléseken választott küldöttekből álló Küldöttközgyűlés. 13.20. Küldöttközgyűlést évente össze kell hívni az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. 2 13.21. A Küldöttközgyűlést az Igazgatótanács hívja össze. 13.22. A Küldöttközgyűlést írásbeli értesítéssel kell összehívni. Az értesítés elküldése és a Küldöttközgyűlés napja között legalább 15 nap időköznek kell lennie. Az értesítés tartalmazza a Küldöttközgyűlés helyét, idejét, napirendjét, a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét. A küldöttközgyűlési meghívóban nem szereplő napirendi pontokat a Küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó kérdés esetén csak akkor lehet megtárgyalni, ha az ülésen valamennyi tag képviselve van, és a küldöttek egyhangúlag hozzájárultak a napirendi kérdés megtárgyalásához. 3 13.23. A napirendre tűzött ügyekre vonatkozóan az Igazgatótanács valamennyi pénztártagnak a Küldöttközgyűlés napját megelőzően legalább 8 nappal benyújtott kérésére a szükséges felvilágosítást köteles megadni. 13.24. Akkor is kötelező a Küldöttközgyűlés összehívása, ha azt: 1 A 2. szakasz alá tartozó 13.15-13.18. pontokat a 2011.05.27-i Küldöttközgyűlés törölte. 2 Az Öpt. 21. (2) bek.-e alapján módosított szöveg. Megállapította a 2002. május 15.-i, majd a 2014.05.29-i Küldöttközgyűlés. 3 Az Öpt. 21. (5) bek.-e alapján módosított szöveg. Megállapította a 2002. május 15.-i Küldöttközgyűlés. 20