Budapest, november 24.

Átírás

1 TAURUS ORSZÁGOS ÖNKÉNTES KÖLCSÖNÖS NYUGDÍJPÉNZTÁR ALAPSZABÁLYA a módosításokkal egységes szerkezetben Hatályos: november 24. Elfogadva: november 24. Budapest, november 24. 1

2 Tartalomjegyzék ÁLTALÁNOS RÉSZ... 5 A PÉNZTÁR JOGÁLLÁSA ÉS ALAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK... 5 A) A Pénztár jogállásának meghatározása... 5 B) A Pénztár alapítására vonatkozó adatok... 5 A PÉNZTÁR SZERVEZŐDÉSI ELVE... 6 A) A pénztári tagság általános törvényi feltételei... 6 B) A Pénztár tagsági köre nyitott... 6 A TAGSÁGI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 6 A) Pénztári tagsági jogviszony létesítése... 6 B) A Pénztár tagjának jogai és kötelezettségei... 7 C) A tagdíjfizetés elmulasztásának joghatásai... 9 D) A tagdíj fizetésének elmulasztása esetén követendő eljárás... 9 E) A tagdíjfizetés szüneteltetése... 9 F) A tagsági jogviszony megszűnése... 9 a) Kilépés b) Elhalálozás, az örökösök és kedvezményezettek jogai és kötelezettségei c) Átlépés d) Tagsági jogviszony megszűnése tagdíjnemfizetés miatt, a várakozási idő után e) A Pénztár jogutód nélküli megszűnése A TAGDÍJ A) A tagdíj megállapításának módja B) A tagdíj mértéke a) Egységes tagdíj b) Tagdíj A MUNKÁLTATÓI TAGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A TÁMOGATÓ JOGÁLLÁSA A NYUGDÍJPÉNZTÁR SZOLGÁLTATÁSAI A) A szolgáltatások köre B) Az igénybevétel feltételei C) A várakozási idő D) A kedvezményezett és az örökös jogállása A PÉNZTÁR SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

3 A) A Pénztár szervei B) Küldöttválasztó gyűlés C) Küldöttközgyűlés D) A Pénztár igazgatótanácsa E) A Pénztár ellenőrző bizottsága F) A könyvvizsgáló A PÉNZTÁR KÉPVISELETE A PÉNZTÁR MUNKASZERVEZETE A) A Pénztár ügyvezetője B) A vezető tisztségviselőkkel kapcsolatos rendelkezések a) A Pénztár vezető tisztségviselői b) A Pénztár vezető állású személye c) A pénztári vezetők d) A pénztári vezetőkre vonatkozó rendelkezések A PÉNZTÁR GAZDÁLKODÁSÁRA, PÉNZÜGYI TERVÉRE ÉS ÜZEMVITELÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A) A Pénztár gazdálkodása B) Az egyéni nyugdíjszámla C) A Pénztár pénzügyi terve D) A pénztári tartalékok és működésük E) A Pénztár adminisztrációs, nyilvántartási, valamint beszámolási kötelezettsége F) A Pénztár vagyonkezelési feladatainak kihelyezése KISZERVEZÉS TITOKTARTÁS A) Az üzleti titok és a pénztártitok A PÉNZTÁR ÁTALAKULÁSA, MEGSZŰNÉSE A) A Pénztár átalakulása B) A Pénztár egyesülése C) A Pénztár szétválása D) A Pénztár megszűnése TAGI KÖLCSÖN VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MELLÉKLETEK Rövidítések Fogalommagyarázat

4 Olyan bizonylat, amely megfelel az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvényben foglalt rendelkezéseknek A pénztártag teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban kérheti a pénztártól, hogy a pénztár a részére átadandó dokumentumokat, nyilatkozatokat, igazolásokat elektronikus iratként küldje meg részére A Pénztár tartalékképzési elvei A Pénztár bevételeinek és a kiadásainak felosztása a tartalékok között ) A fedezeti tartalék bevételei ) A fedezeti tartalék kiadásai ) A működési tartalék bevételei ) A működési tartalék kiadásai ) A likviditási tartalék bevételei ) A likviditási tartalék kiadásai

5 1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RÉSZ Az Alapszabály elfogadásával a tagok az alakuló közgyűlésen elhatározták, hogy önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapítanak, amely társulás az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló évi XCVI. törvényben (továbbiakban: Öpt) meghatározott elvek alapján az általa gyűjtött és kezelt befizetésekből szervezi és finanszírozza tagjai vagy a pénztártag jogán elsősorban annak közeli hozzátartozói részére a társadalombiztosítási nyugdíj ellátásokat kiegészítő vagy azt pótló szolgáltatásokat. Az időközi változásokra is figyelemmel, az Alapszabály jelen módosításával a tagok egységes szerkezetben az alábbiak szerint határozzák meg azokat az alapvető rendelkezéseket, amelyek az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár megalakulására, szervezetére, működésére és gazdálkodására, a tagok, az örökösök, a kedvezményezettek, valamint a munkáltatói tag(ok) és a támogató(k) jogaira és kötelezettségeire irányadóak. 2. FEJEZET A PÉNZTÁR JOGÁLLÁSA ÉS ALAPÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK A) A Pénztár jogállásának meghatározása 2.1. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár (a továbbiakban rövidítve: Pénztár) az Alapszabály elfogadását követően a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre Az alapítók által az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló többször módosított évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) előírásai szerint létrehozott Pénztár jogi személy, amelynek a típusa: nyugdíjpénztár A Pénztár működésének törvényességét az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható az ügyészség keresettel a bírósághoz fordulhat. A pénztár állami felügyeletét az Öpt. VI. fejezete alapján a Magyar Nemzeti Bank (jogelődje a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) látja el. B) A Pénztár alapítására vonatkozó adatok 2.4. A Pénztár neve: TAURUS Országos Önkéntes Nyugdíjpénztár 2.5. A Pénztár rövidített elnevezése: TAURUS Nyugdíjpénztár 2.6. A Pénztár székhelye: 1122 Budapest, Krisztina krt. 7. A Pénztár postacíme: 1122 Budapest, Krisztina krt A Pénztár megalakulásának időpontja: július 8. 5

6 A Pénztár határozatlan időre alakul. A Pénztárat az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A Pénztár a nyilvántartásba vétellel jön létre, az alakuló közgyűlés időpontjára visszaható hatállyal A Pénztár működési területe: Magyarország. A Pénztár a tevékenységét Magyarország területén fejti ki, de a devizajogszabályok betartásával jogosult devizakülföldi tagjai részére szolgáltatást nyújtani és külföldön befektetéseket eszközölni, továbbá nemzetközi kapcsolatokat létesíteni és fönntartani A Pénztár tagsági köre: nyitott A Pénztár tevékenységi köre az Öpt. 10. (1) bekezdésének a) pontja alapján: az Öpt. 2. (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott nyugdíjszolgáltatás A Pénztár a tevékenységi köreként meghatározott nyugdíjszolgáltatást kizárólag a Felügyelet jogerős határozatával kiadott tevékenységi engedélye birtokában kezdheti meg, illetve folytathatja. 3. FEJEZET A PÉNZTÁR SZERVEZŐDÉSI ELVE A) A pénztári tagság általános törvényi feltételei 3.1. A Pénztár tagja lehet az a természetes személy, aki a) a 16. életévét betöltötte, b) az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, valamint c) tagdíjfizetést vállal. B) A Pénztár tagsági köre nyitott 3.2. A Pénztár területi alapon szerveződő, országos nyugdíjpénztár, amelynek önként tagja lehet bármely természetes személy, aki megfelel a mindenkor hatályos törvényi feltételeknek és a Pénztár tagjai sorába a felvételét kéri. 4. FEJEZET A TAGSÁGI JOGVISZONNYAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A) Pénztári tagsági jogviszony létesítése 4.1. A tagsági jogviszony a Pénztár által e célra rendszeresített, a belépni szándékozó által kitöltött és aláírt belépési nyilatkozatnak a Pénztárhoz történő benyújtásával kezdeményezhető. 6

7 4.2. A belépni kívánó személy a nyilatkozattételi kötelezettsége keretében annak érdekében, hogy a Pénztár a részére megküldendő értesítéseket a megfelelő címre tudja postázni köteles írásban megjelölni az állandó belföldi lakhelyét, illetőleg az ettől eltérő levelezési címét A Pénztár jogosult a belépési nyilatkozatban közölt, a taggá válás Öpt.-ben és a jelen Alapszabályban megjelölt feltételeinek fennállására vonatkozó adatok ellenőrzését lehetővé tevő okirat felmutatását kérni A Pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását a belépési nyilatkozat dátummal ellátott záradékolásával tanúsítja A tagsági feltételeknek megfelelő természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el A Pénztár köteles a tagsági feltételeknek megfelelő személy belépési nyilatkozatát annak a Pénztár általi kézhezvételétől számított 30 napon belül záradékolni és a belépési nyilatkozat záradékolt másolatát tagsági okiratként az Alapszabállyal és a Pénztár befektetési politikájával együtt a tagnak nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként átadni Azon tagok tekintetében, akik a pénztári tevékenységi engedély jogerőre emelkedése előtt léptek be, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a pénztári tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követő napon kezdődik A tevékenységi engedély jogerőre emelkedését követően belépett tagok tekintetében a tagsági viszony, a tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idő a belépési nyilatkozat pénztári záradék keltének napján kezdődik. B) A Pénztár tagjának jogai és kötelezettségei 4.9. A Pénztár tagja jogosult: a) a Pénztár szolgáltatásait a jelen alapszabályban rögzítettek szerint igénybe venni; b) az egyéni számlája állásáról évente egyszer, a tárgyévet követő évben, - legkésőbb június 30-áig - díjtalanul, egyebekben kérésére a Pénztár Ügykezelési Díjairól szóló szabályzatában meghatározott összegű ügykezelési díj megfizetése ellenében, bármikor írásban felvilágosítást kapni; c) a Pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetéről évente, a küldöttközgyűlés időpontjában a küldöttek révén tájékoztatást kapni; d) az adóbevallás összeállításához a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő tartalmú igazolást kapni az előírt határidőben, e) tisztségviselőt választani a Pénztár szerveiben, és amennyiben megfelel a jogszabályok által az egyes tisztségek betöltéséhez meghatározott feltételeknek, tisztséget viselni a Pénztár szerveiben; f) indítványozni a küldöttközgyűlés összehívását; g) a Pénztár testületeit és a tisztségviselőket indítványokkal megkeresni; h) a zárt tanácskozásokról készült jegyzőkönyvek és a zárt tanácskozásokon tárgyalt határozattervezetek kivételével a Pénztár hivatalos ügyfélfogadási idejében az igazgatótanács által erre kijelölt helyen a Pénztár irataiba és könyveibe betekinteni, továbbá i) a Pénztár működésével kapcsolatban a Pénztár testületeiről írásban felvilágosítást kérni azzal, hogy a megszerzett információt nem használhatja fel a Pénztár érdekeit, illetve a Pénztár tagjainak a személyes adatait és személyiségi jogait sértő módon 7

8 j) a befektetési politikáját a Pénztár székhelyén, az e célra rendszeresített hirdetőtáblára kifüggesztett formában megismerni. [Amennyiben a pénztártag igényli, a Pénztár számára másolati formában is rendelkezésre bocsátja ezen dokumentumot.] A Pénztár tagjának kötelezettségei: a) A tag köteles a tagdíjat a jelen szabályban meghatározott rend szerint megfizetni, továbbá az alapszabályban rögzített egyéb kötelezettségeknek, vagy az alapszabály rendelkezésein alapuló más fizetési kötelezettségeinek megfelelő időben eleget tenni. b) A tag és az, aki a Pénztár szolgáltatására bármilyen jogcímen jogosult köteles a pénzmosás megelőzőséről szóló jogszabályokban pénztárra rótt kötelezettségekkel összefüggésben az ügyfélazonosítás tekintetében a pénztárral együttműködni. c) A tag és az, aki a Pénztár szolgáltatására bármilyen jogcímen jogosult, köteles a lakhelyének, értesítési címének, illetve egyéb, a Pénztár Pénzmosás megelőzésére vonatkozó Szabályzatában megjelölt adatainak megváltozása esetén az új címet 3 munkanapon belül írásban Pénztárnak bejelenteni. d) A változás bejelentési kötelezettség elmulasztásából eredő hátrányokért és károkért a Pénztár nem felelős. e) Más pénzárból átlépő tag köteles átlépési szándékáról értesíteni azt a nyugdíjpénztárat, ahonnan át kíván lépni Az egyes pénztártagokat azonos jogok illetik és azonos kötelezettségek terhelik A tagdíjnemfizető tag a küldöttközgyűléseken (gyűlésen) szavazati jogával nem élhet, őt a határozatképesség megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A tagdíjnemfizető tag nem lehet küldött és tisztségviselő Az esetben, ha a tagdíj a Pénztár számlájára nem érkezik meg, úgy annak hátrányos következményeit a mulasztó fél viseli. Az alapszabálynak megfelelő tagdíjfizetés teljesítését a tagnak kell bizonyítani A pénztártag egyéni számláján elhelyezett összegekre sem a pénztártag hitelezői, sem kívülálló harmadik személy hitelezői nem tarthatnak igényt kivéve a pénztártag rendelkezése szerint az egyéni számlán lekötött összeget, amelyet az Öpt. 47. (7) bekezdés szerint a Hpt. Hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésében fedezetként felajánl (tagi lekötés). A pénztártag a várakozási idő letelte, illetve a nyugdíjkorhatár elérése után egyéniszámlakövetelésének legfeljebb 50%-át a Hpt, hatálya alá tartozó hitelintézettel kötött szerződésben fedezetként felajánlhatja, amennyiben rendelkezik arról, hogy a Pénztár az egyéni nyugdíjszámlájára tagi lekötést vezessen fel. A tagi lekötés a Pénztár által kiadott, a tagi lekötésnek a tag egyéni nyugdíjszámlájára vezetéséről szóló nyilatkozattal jön létre. A tagi lekötés törlését a Pénztárnál a tag, a tag halála esetén a kedvezményezett, valamint a hitelszerződésben foglalt feltételek teljesülése esetén a tagi lekötés jogosultja kezdeményezheti a tagi lekötéssel biztosított követelés megszűntének egyidejű igazolása mellett. A tagi lekötés szabályai egyebekben a jogon és követelésen alapított zálogjog szabályaival azonosak. Ha a hitelintézet a tagi lekötésből származóan igényt érvényesít, azt úgy kell tekinteni, mintha a pénztártag az egyéni nyugdíjszámláján nyilvántartott összegből felvételt teljesített volna. 8

9 Amennyiben a tagi lekötéssel rendelkező pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott megtakarításaiból felvételt kíván teljesíteni, erre csak a tagi lekötéssel érintett összeg kétszeresét meghaladó összeg erejéig van mód. A tagi lekötés során lekötött rész szolgáltatás alapjául nem számítható be A tag Pénztárban felhalmozódó vagyonára vonatkozó követelése nem évül el. C) A tagdíjfizetés elmulasztásának joghatásai Amennyiben a tag a tagdíjat az esedékességkor nem fizeti meg, viseli annak jogkövetkezményeit Ha a tag az egységes havi tagdíjat - az esedékesség előtti teljesítését kivéve a várakozási idő letelte előtt egy teljes üzleti éven keresztül az esedékességkor nem fizeti meg, és azt a nem fizetés üzleti évét követő január 15. napjáig sem teljesíti, úgy a Pénztár a tagot azokra a hónapokra, amikor fizetést nem teljesített tagdíj nem fizetőnek tekinti. A díj nem fizetés időszaka a várakozási időbe beleszámít Amennyiben a tag a tagsági viszonya kezdetétől a várakozási idő leltéig befizetést nem teljesít, így egyéni számláján megtakarítása nem keletkezik, a várakozási idő leteltekor tagsági jogviszonya megszűnik. D) A tagdíj fizetésének elmulasztása esetén követendő eljárás A Pénztár a tagot a tagdíj hátralékáról a tárgyévet követően kiküldött december 31-i fordulónappal készített egyéni számlaértesítővel írásban értesíti A Pénztárnak a tag egyéni számláján nyilvántartott összeget a tagsági jogok szünetelésének napjától változatlanul az aktív tagok számláján lévő összegekkel azonos módon és feltételekkel kell kezelni. A Pénztár a várakozási idő hátralévő időtartama alatt a tagdíj nem fizetők egyéni számláját a Pénztár egyéb szabad pénztári eszközeivel együtt fekteti be és az egyéni számlára jutó hozamokat a tagokkal egy sorban jóváírja. A tag a Pénztár Elszámolási szabályzatában meghatározott módon megállapított egyéni nyugdíjszámla egyenleget jogosult a várakozási idő leteltekor követelni a Pénztártól. E) A tagdíjfizetés szüneteltetése Az egységes tagdíj fizetése, illetve a tagsági viszony nem szüneteltethető Ha a tag az esedékességkor az egységes tagdíjat a pontban meghatározott napig nem fizeti meg, beállnak a tagdíj nem fizetésének a jogkövetkezményei. F) A tagsági jogviszony megszűnése A tagsági jogviszony megszűnik: a) a tag kilépésével, 9

10 b) a tag halálával, c) más pénztárba történő átlépéssel, d) ha a várakozási idő letelt és a tag a tagdíjat a jelen alapszabály pontjában megjelölt időtartamon túl nem fizeti, és a tagdíjhátralékot nem rendezi; e) a Pénztár jogutód nélküli megszűnésével, f) a tag Pénztárral szembeni követelésének teljes kiegyenlítésekor, a szolgáltatás teljesítésével. a) Kilépés A tag a tagsági jogviszonyát a várakozási idő letelte előtt kilépéssel nem szüntetheti meg A tagsági viszony a várakozási idő letelte után kilépéssel megszüntethető. A pénztártag jogosult a Pénztárhoz címzett nyilatkozatában a kilépés dátumát (elszámolás fordulónapját) meghatározni; amennyiben erről nem rendelkezik, a kilépés dátuma a kilépésről szóló nyilatkozat kézhezvételének tárgynegyedéve utolsó napja. A pénztártag tagsági jogviszonya azon a napon szűnik meg, amelyen a Pénztár kifizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett A Pénztár köteles a kilépő tag Pénztárral szembeni követelésének megállapítására elszámolást készíteni. Az elszámolást a kilépés napjára, mint fordulónapra vonatkozóan a tagsági jogviszony megszűnése napjáig kell elkészíteni, és egyidejűleg a taggal szembeni követelést teljesíteni. A taggal való pénzügyi elszámolás menetét a Pénztár Elszámolási szabályzata tartalmazza Ha a tag a várakozási idő leteltét követően, de a nyugdíjkorhatár betöltése előtt lép ki, úgy a Pénztár köteles a tag részére az Elszámolási szabályzatban meghatározott módon megállapított, egyéni számláján nyilvántartott összeget a kilépési költségek és a személyi jövedelemadó levonása után kifizetni Az összeg 85%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés napjától számított 15 napon belül kell elvégezni. A pénztár a hátralévő összeg átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül teljesíti. b) Elhalálozás, az örökösök és kedvezményezettek jogai és kötelezettségei A tag halála esetén az egyéni nyugdíjszámla a hagyatéknak nem része. A pénztártag jogosult halála esetére a jelen alapszabályban foglaltak szerint természetes személy kedvezményezett(ek)et jelölni a belépési nyilatkozaton, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (haláleseti kedvezményezett) A Pénztár a kedvezményezett-jelöléséről a tagot a záradékolt belépési nyilatkozat nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként történő átadásával vagy megküldésével, illetve egyéb esetben a tudomásszerzést követő 15 napon belül a tagsági okirat nyomtatott formában, vagy a pénztártag kérésére elektronikus iratként történő megküldésével értesíti. A tagsági okiratnak tartalmaznia kell a tag adatain kívül a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát, a kedvezményezett-jelölés időpontját. 10

11 4.30. Több kedvezményezett jelölése esetén meg kell határozni a jogosultságuk arányát. Amennyiben a tag egyidejűleg több kedvezményezettet jelöl meg, akkor ellenkező rendelkezése hiányában a megjelölt személyek egyenlő arányban válnak jogosulttá és a Pénztár a kedvezményezettek részére egyenlő arányban teljesít A tag az eredetileg kijelölt kedvezményezett(ek) helyett a Pénztárhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a pontban írt formában és a jelen pontban meghatározott eljárás mellett - bármikor más kedvezményezett(ek)et nevezhet meg A nyugdíjpénztár tagja által tett, december 31-én hatályos kedvezményezett-jelölés az Öpt. 16/A. -a (1) és (2) bekezdésében foglaltaktól függetlenül december 31-e után is érvényes, azonban azokra is alkalmazandók az Öpt.16/A. (3)-(10) bekezdéseinek előírásai A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a) a tag a korábbi kedvezményezett-jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, b) a kedvezményezett a tag halála előtt meghal, c) a tag a kedvezményezett - a bíróság jogerős ítélete szerint - szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá eső részéből a tag halála időpontjában még életben lévő kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesednek Amennyiben a pénztártag kedvezményezettet nem jelöl, vagy a jelölés az pontban foglaltak alapján hatályát vesztette, akkor kedvezményezettnek a tag természetes személy örökösét öröksége arányában kell tekinteni. Az örökös jogállása a kedvezményezettével megegyezik. Ha a tagnak természetes személy örököse nincs, akkor az öröklés alá eső összeg a Pénztárra száll és azt a Pénztár fedezeti tartalékán a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára a jóváírás időpontjában fennálló egyenlegek arányában kell felosztani A kedvezményezett(ek) (örökös) a tag halálának időpontjában az egyéni/szolgáltatási számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A Pénztár a kedvezményezett jelöléséről a nála őrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását követő 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett választásának teljesítéséhez szükséges intézkedést Amennyiben a Pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétől számított 30 napon belül nem teszi meg a fenti nyilatkozatot, akkor a Pénztárnak úgy kell eljárnia, mintha a kedvezményezett a követelés egyösszegű felvétele mellett döntött volna, és a követelés összegét - az esetlegesen felmerülő költségek és követelések összegével csökkentve - a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál a negyedévet követő 50. napig bírói letétbe kell helyeznie A kedvezményezett (örökös) választhat, hogy a rá eső részt a) egy összegben felveszi; b) saját nevén a nyugdíjpénztárban hagyja a tagdíjfizetés folytatásával, vagy anélkül; c) átutaltatja a saját nyugdíjpénztárában lévő egyéni számlájára 11

12 4.39. A pénztártag követelése nem része a hagyatékának. A kedvezményezett (örökös) a a)-c) pontoknak megfelelő választása teljesítéséhez szükséges intézkedést a Pénztár a halotti anyakönyvi kivonat jogosult által való bemutatását amelyről a Pénztár másolatot készít követően teszi meg a kedvezményezett esetében, az örökös pedig a jogosultságát az alapszabályban meghatározott egyéb okiratokkal igazolja. Az eredeti okiratot a jogosult a Pénztár központi irodájában vagy a munkáltatói képviseletein köteles bemutatni. A a) pont alatt írt esetben a kilépésre, míg a c) pont esetében az átlépésre vonatkozó szabályokat kell az elszámolásnál alkalmazni. Az összeg 85%-ának átutalását, kifizetését a kedvezményezett(ek) részére legkésőbb a formailag hibátlan bejelentés napjától számított 15 napon belül kell elvégezni. A pénztár a hátralévő összeg átutalását, kifizetését legkésőbb a bejelentés negyedévét követő 50 napon belül teljesíti. Amennyiben a kedvezményezett a b) pont szerinti választási lehetőséggel él, a várakozási idejébe be kell számítani az elhunyt pénztártag várakozási idejét is. A pénztártagnak a saját járadék folyósítása alatt bekövetkezett halála esetén a szolgáltatási számlán fennmaradó összeg a kedvezményezettet, annak hiányában az örököst illeti meg ugyanúgy, mint az egyéni számlája esetében. c) Átlépés A pénztártag tagsági viszonya a pénztártag követelésének az átvevő pénztár részére történő átadásának napján szűnik meg Pénztárak közötti átlépés esetén - ideértve az Öpt. 45/A. (3) bekezdés a) pontjában foglalt esetet is -, illetve amennyiben valamely okból különböző nyugdíjpénztárakban fennálló tagsági jogviszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámítása szükséges, akkor az érintett tagsági jogviszonyok alatt eltelt várakozási idők összeszámítandók azzal, hogy a párhuzamosan fennálló tagsági jogviszonyok alatt egyidejűleg eltelt várakozási idők csak egyszeresen vehetők figyelembe. Pénztárak közötti átlépés esetén az átlépő tag egyéni számla követeléséről tőke és hozam bontásban, a december 31-ét követő befizetésekről az értéknap megjelölésével, illetve az átlépő tag egyéni számlájára vezetett tagi lekötésről, annak mértékéről és jogosultjáról a befogadó pénztárat az egyéni számlát vezető pénztár köteles értesíteni. A tagi lekötés jogosultját az átlépésről és a tagi lekötés egyéni számlára vezetéséről a befogadó pénztár köteles értesíteni a befogadó nyilatkozat kiállításával egyidejűleg. Ha a tag másik pénztárba lép át, úgy az egyéni számláját az Elszámolási szabályzat szerint kell lezárni. Az átlépési szándékát bejelentő pénztártag követelése 85%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a kiváltó esemény időpontjától számított 15 napon belül végzi el a pénztár. Az egyéni számla lezárását és a végleges elszámolást a kiváltó esemény időpontjának negyedévét követő 50 napon belül végzi el. A Pénztár az átlépő tag részére igazolja az eltöltött várakozási időt, és a tagi lekötés adatait. 12

13 4.42. A pénztártag az alábbi esetet kivéve - csak önkéntes nyugdíjpénztárba léphet át. A várakozási idő letelte előtt a pénztártag egészség- vagy önsegélyező Pénztárba átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, illetve legalább negyven százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, valamint az illetékes hatóság igazolását bemutatja A volt tag követelésének másik pénztárba történő átutalásának feltétele, hogy az átvevő pénztár a tagra vonatkozó Befogadó Nyilatkozatot küldjön a Pénztárnak. d) Tagsági jogviszony megszűnése tagdíjnemfizetés miatt, a várakozási idő után A Pénztár a Szolgáltatási és kifizetési szabályzat alapján számol el a pénztártaggal. e) A Pénztár jogutód nélküli megszűnése A Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén az egyéni és szolgáltatási számlák egyenlegének megállapítása és a pénztári kötelezettségek teljesítése után a Pénztár kötelezettségekkel nem terhelt közös vagyonát a pénztártagok között az egyéni számlák egyenlegének arányában fel kell osztani. A Pénztár jogutód nélküli megszűnése esetén a pénztártag a rá jutó vagyonrészt: a) átlépés esetén a másik pénztárba átviheti, vagy b) egy összegben veheti fel. Felhalmozási időszakban lévő pénztártag esetében ez a kifizetés nem minősül pénztári szolgáltatásnak, azaz jövedelemnek tekintendő A Pénztár felszámolásának, illetve végelszámolásának a befejezésekor a Pénztár Elszámolási szabályzatában meghatározott szabályoknak megfelelően kell a pénztártag egyéni számláján nyilvántartott vagyonrészt megállapítani és a Pénztárral szembeni követelést teljesíteni Az átlépésre és a Pénztár jogutód nélküli megszűnésére a fent megállapított szabályok alkalmazandók abban az esetben is, ha ezen események a várakozási idő leteltét követően állnak be. A) A tagdíj megállapításának módja 5. FEJEZET A TAGDÍJ 5.1. Az egységes tagdíj mértékét a küldöttközgyűlés állapítja meg Az egységes tagdíj mértékét jelen alapszabály tartalmazza Az egységes tagdíjat a küldöttközgyűlés jogosult az alapszabály egyidejű módosításával megváltoztatni. B) A tagdíj mértéke 13

14 a) Egységes tagdíj 5.4. Az egységes tagdíj mértéke valamennyi tagra nézve egységesen a tag főfoglalkozású munkaviszonya után járó, az érvényes munkaszerződés szerinti személyi alapbér és annak rendszeres pótlékai (műszak-, veszélyességi-, és nyelvpótlék éves munkarend szerinti mértéke) együttes összegének 5,3 %-a; de minimum 1000 Ft/hó Az egységes tagdíjat a tag köteles minden külön nyilatkozat, vagy felhívás hiányában is a Pénztárnak rendszeresen megfizetni Amennyiben a jelen alapszabály az egységes tagdíjra vonatkozóan külön eljárási szabályt, jogot, vagy kötelezettséget nem állapít meg, úgy a vonatkozó jogszabályok előírásai irányadóak. b) Tagdíj 5.7. A tag jogosult a Pénztár által e célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltése és aláírása útján nyilatkozni az általa rendszeresen megfizetendő tagdíjról A tag az általa vállalt tagdíjfizetésről szóló nyilatkozatától eltérhet Amennyiben a tag az általa vállalt tagdíjról nem nyilatkozik, vagy nyilatkozatát visszavonja, úgy fizetési kötelezettségére az egységes tagdíjra vonatkozó szabályok irányadóak Amennyiben a tag az egységes tagdíjnál magasabb tagdíj megfizetésére vállalt kötelezettséget határidőben nem teljesítette, e fizetési elmaradását a Pénztár úgy tekinti, hogy a tag nem kíván az egységes tagdíjnál magasabb tagdíjat fizetni, azaz tagdíjnyilatkozatát nem kívánja fönntartani A tagdíj összege az egységes tagdíjnál kevesebb nem lehet. A tag tagdíjfizetési kötelezettségét a tárgyhót követő hó 15. napjáig - de legkésőbb a tárgyév utolsó napjával bezárólag - kell teljesíteni. Adott időszak elmaradt tagdíja utólagos megfizetésére egyazon naptári éven belül van lehetőség a naptári év lezárultáig A teljesítés módja a tag rendelkezése alapján mind az egységes, mind a magasabb tagdíj megfizetésének vonatkozásában az alábbiakban meghatározott módon történhet: a) a munkáltatónak adott külön meghatalmazás alapján a munkabérből, vagy egyéb, a munkáltató által folyósított járandóságból történő levonással és átutalással a tag munkáltatójától; b) amennyiben a munkáltató az Öpt a alapján a tagdíj megfizetését részben vagy egészben átvállalja, a munkáltató általi átutalással, c) lakossági folyószámláról a Pénztár számláján jóváírandó banki átutalással, d) a Pénztár számláját vezető banknál készpénzben vagy e) csekken A tagdíj a nyugdíjkorhatár betöltéséig fizetendő, kivéve, ha a tag tagsági viszonya korábban megszűnik A pénztártag tagdíjfizetési kötelezettsége a nyugdíjkorhatár elérésével megszűnik, a tag azonban írásbeli bejelentéssel vállalhatja, hogy a tagdíjat tovább fizeti. A tag e nyilatkozatára az igénybevételi nyilatkozatra előírt szabályok irányadóak. 14

15 5.15. A tag rendkívüli befizetést bármikor teljesíthet. A rendkívüli befizetések a tagdíj pénztári tartalékok közötti felosztásával megegyező arányban kerülnek az egyes tartalékok között felosztásra. Az esedékesség előtti tagdíjfizetés a várakozási időre joghatással nincsen. Az ilyen irányú jognyilatkozat semmis A Pénztár a befizetések egyéni számlára történő jóváírása szempontjából a fizetett összegnek a Pénztár pénzforgalmi számláján történt jóváírást tekinti irányadónak. 6. FEJEZET A MUNKÁLTATÓI TAGRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK 6.1. Az a természetes vagy jogi személy, vagy gazdasági társaság, aki vagy amely, mint foglalkoztató részben vagy egészben átvállalja munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét, a Pénztár munkáltatói tagja lesz A munkáltatói hozzájárulásra a munkáltató és a Pénztár közötti szerződés az irányadó, amely szerződés megkötése, módosítása, megszűntetése, ha az adott munkáltatóval munkaviszonyban álló - a Pénztárban tag és munkáltatói hozzájárulására jogosult - pénztártagok száma legalább 10 fő az igazgatótanács, ha 10 főnél kevesebb, az IT elnök hatáskörébe tartozik. A munkáltató és a Pénztár között létrejövő szerződésben rendelkezni kell: a munkáltatói hozzájárulás mértékéről és a teljesítés ütemezéséről, a munkáltatói hozzájárulás szüneteltetésének lehetőségéről és feltételeiről, a munkáltatói hozzájárulás teljesítését biztosító esetleges mellékkötelmekről. Amennyiben a tag azt a munkáltatótól írásban kéri, a munkáltató a kérelmező tag javára vállalt munkáltatói hozzájárulás teljesítését szüneteltetheti vagy megszüntetheti. Egyebekben a munkáltató a munkáltatói hozzájárulás teljesítését kizárólag valamennyi pénztártag alkalmazottjára kiterjedően szüneteltetheti vagy szüntetheti meg. A Pénztár a munkáltató hozzájárulásról rendelkező szerződésekről naprakész nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szerződéseknek a Pénztár működéséhez szükséges főbb adatait, így különösen a munkáltatói tag adatait, a munkáltatói hozzájárulás mértékét, a szerződés hatályát, esetleges módosítását. A közgyűlést tájékoztatni kell a megkötött munkáltatói szerződésekről A közgyűlésen a munkáltatói tag(ok) tanácskozási joggal vesz(nek) részt Amennyiben az egy munkáltatói tag által fizetett hozzájárulás egy naptári évben eléri, vagy meghaladja a Pénztár tagdíjbevételének 50 %-át, úgy a munkáltatói tag jogosult egy tagot legfeljebb ezt a naptári évet követő 5 évre az ellenőrző bizottságba kijelölni. A tisztség betöltéséhez a kijelölt tagnak az ellenőrző bizottsági tagokra irányadó feltételeket kell teljesítenie. A munkáltatói tag által az ellenőrző bizottságba kijelölt tag tisztségét a kijelölés elfogadásával szerzi meg. A munkáltatói tag jogosult az általa kijelölt ellenőrző bizottsági tagot tisztségéből visszahívni és a tisztségre a visszahívástól számított 30 napon belül új tagot jelölni. A pénztár ellenőrző bizottságában a közgyűlés által megválasztott és a munkáltatói tag által kijelölt tagot ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. 15

16 6.5. A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan munkavállalóját sem zárhatja ki, aki nála legalább hat hónapja munkaviszonyban (közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati valamint szolgálati jogviszonyban) áll. A munkáltató a munkáltatói hozzájárulásnak az Öpt. 12. (3) bekezdésében meghatározott mértékétől korcsoportonként egységesen felfelé eltérhet azon alkalmazottai tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A nyugdíjjogosultságot megszerző munkavállalók esetében a munkáltatói hozzájárulás nem haladhatja meg a nyugdíjkorhatárt be nem töltött munkavállalók részére megállapított munkáltatói hozzájárulást. A munkáltató a hozzájárulás megállapításakor pénztártípusonként különbséget tehet. A munkabér százalékában meghatározott munkáltatói hozzájárulás esetén a munkáltató meghatározhatja a hozzájárulás legkisebb és legnagyobb összegét is. A munkáltató szüneteltetheti a munkáltatói hozzájárulás fizetését azon időszakokra, amikor a tag munkaviszonya szünetel, illetve munkabér a részére nem jár. Ennek feltételeit a munkáltatónak valamennyi pénztártag munkavállalójára nézve azonos módon kell meghatároznia A pénztár a pénztár munkáltatói tagjával kötött támogatói szerződés alapján, a munkáltatói tag pénztártag alkalmazottai részére az alábbiak szerint nyújt szolgáltatást (a továbbiakban: célzott szolgáltatás). Célzott szolgáltatásként a pénztár alapszabályában és szolgáltatási szabályzatában szereplő szolgáltatások nyújthatók. Ezek közül a munkáltató választja ki az általa célzott szolgáltatásként finanszírozni kívánt szolgáltatást. A célzott szolgáltatást a munkáltatói tag minden, a pénztárban tag munkavállalója, valamint az alapszabály szerint azok hozzátartozói részére biztosítani kell. A pénztár és a munkáltatói tag által megkötött szerződésben meg kell határozni a célzott szolgáltatások a) körét; b) nyújtására a munkáltató által a pénztár részére fizetendő összeget, ezen belül a közvetlenül a célzott szolgáltatásra, valamint a pénztár működésére felhasználható részt, valamint rendelkezni kell a szerződés megszűnése után fennmaradó összeg felhasználásáról; c) nyújtásának módját, rendjét, határidejét; d) eredményes nyújtásához szükséges együttműködés kereteit; e) nyújtása elszámolásának rendjét; f) eredményessége értékelésének módját, rendjét. A pénztár részére a közvetlenül a célzott szolgáltatás nyújtására a munkáltatói tag által fizetett összeget a fedezeti alapon belül erre a célra munkáltatói tagonként és célzott szolgáltatási szerződésenként elkülönítetten létrehozott tartalékba (célzott szolgáltatások tartalékai) kell helyezni, és a szerződésben meghatározott célokra lehet fordítani. Az ezen tartalékban a szerződés teljesítését követően található maradványt a pénztártagok egyéni számlái között felosztani nem lehet. A célzott szolgáltatásra a munkáltatói tag által fizetett teljes összeg adománynak minősül. 16

17 7. FEJEZET A TÁMOGATÓ JOGÁLLÁSA 7.1. A Pénztár támogatója az a természetes, vagy jogi személy kivéve az adóhatóságot az adójóváírás átutalása tekintetében, aki (amely) eseti vagy rendszeres pénzbeli vagy nem pénzbeli szolgáltatást teljesít (adomány) ellenszolgáltatás kikötése nélkül a Pénztár javára A munkáltatói tag is lehet a Pénztár támogatója A támogató jogosult meghatározni, hogy a Pénztár az adományt milyen célra és milyen módon használhatja föl, de a fedezeti tartalék javára juttatott támogatás csak a pénztártagság egészének, vagy az Alapszabályban meghatározott tagsági körnek nyújtható. A támogatásban részesülő tagok köre lehet: a) a tagság egésze, b) a felhalmozási időszakban lévő tagok összessége, c) az egy munkáltatónál dolgozó tagok összessége, d) a szolgáltatásban részesülő tagok összessége, e) az egy munkáltatótól nyugdíjba vonult tagok összessége, f) 15 éven belül nyugdíjkorhatárt elérő tagok, vagy ezen belül meghatározott korcsoporthoz tartozó tagok összessége, g) az azonos munkáltatói taggal munkaviszonyban álló azon pénztártagok, akik 15 éven belül a nyugdíjkorhatárt elérik, vagy ezen belül meghatározott korcsoporthoz tartozó tagok összessége, h) az azonos munkáltatói taggal legalább 5 éve munkaviszonyban álló és a TAURUS Nyugdíjpénztárban legalább 18 hónapos pénztári tagsággal rendelkező azon pénztártagok összessége, akik az 55. életévüket betöltik, vagy annál idősebbek, és ilyen címen adományt még nem kaptak Amennyiben a támogató nem rendelkezik arról, hogy az adományt melyik alapba kell helyezni, úgy az a likviditási alapba kerül Az igazgatótanács dönt az adomány elfogadásáról és a támogató írásban meghatározott rendelkezésének megfelelően intézkedik. A) A szolgáltatások köre 8. FEJEZET A NYUGDÍJPÉNZTÁR SZOLGÁLTATÁSAI 8.1. A pénztártag az egyéni számláján nyilvántartott összeghez a várakozási idő letelte, a nyugdíjszolgáltatáshoz a nyugdíjkorhatár elérése után juthat hozzá Ha a tag a nyugdíjkorhatárt betölti, úgy a Pénztár a tag írásbeli rendelkezése alapján a jelen alapszabály szerint a tag részére az egyéni számláján kimutatott összeget egy összegben kifizeti, vagy 17

18 a tag részére az egyéni számláján kimutatott összeg, vagy annak meghatározott része terhére, a tevékenységi rendhez igazodó szolgáltatási számláról a Szolgáltatási szabályzatban megállapított módon meghatározott mértékű összeget ütemezett pénzkivonás formájában (a továbbiakban: járadék) kifizeti (saját járadék), illetve a tag egyéni számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részét pedig ütemezett pénzkivonás formájában (saját járadék) fizeti ki A nyugdíjkorhatár betöltésének minősül az Öpt. 2. (5) bekezdés a) pontjában meghatározott valamely esemény beállta, így különösen a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény szerinti öregségi nyugdíjkorhatár elérése, amely esemény beálltával a pénztártag a várakozási idő időtartamától függetlenül jogosulttá válik a Pénztár szolgáltatására. A nyugdíjkorhatár betöltésének minősül az is, ha a pénztártag öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított öregségi, rokkantsági nyugdíjsegélyben (nyugdíjban) növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi járadékban vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesül, vagy amelytől a pénztártag a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba áthelyezésre kerül. B) Az igénybevétel feltételei 8.4. A pénztári nyugdíjszolgáltatás igénybevételének együttes feltételei: a) a nyugdíjkorhatár betöltése, b) a jelen alapszabályban meghatározott okiratok bemutatása, illetve szükséges még, hogy azokról a Pénztár másolatot készítsen, c) igénybevételi nyilatkozat megtétele A nyugdíjkorhatárt elérő pénztártag köteles írásban nyilatkozni (igénybevételi nyilatkozat) arról, hogy a) az egyéni számláján lévő teljes összeg terhére egy összegben, vagy legalább 5 éves időtartamú ütemezett pénzkivonás formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy b) az egyéni számláján lévő összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részét pedig legalább 5 éves időtartamú ütemezett pénzkivonás formájában veszi igénybe és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy c) a tagdíjat fizeti és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy d) az egyéni nyugdíjszámláján felhalmozott összeget a Pénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy e) az egyéni nyugdíj számláján lévő összeg meghatározott részét a jogszabály szerinti gyakorisággal egy összegben illetve legalább 5 éves időtartamú ütemezett pénzkivonás formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább fizeti, vagy f) az egyéni nyugdíj számláján lévő összeg meghatározott részét a jogszabály szerinti gyakorisággal egy összegben vagy legalább 5 éves időtartamú ütemezett pénzkivonás formájában igénybe veszi és a tagdíjat tovább nem fizeti. 18

19 Amennyiben a tag az a) b, e) vagy f) pont szerinti választással él, tagsági viszonya akkor szűnik meg, amikor a Pénztár a taggal szembeni szolgáltatási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett Az írásbeli igénylést követően az egyösszegű szolgáltatás 85%-ának átutalását, kifizetését legkésőbb a kiváltó esemény időpontjától számított 15 napon belül végzi el a pénztár, feltéve, hogy az igénylő a bekért okiratokat és dokumentumokat a pénztárnak bemutatta. Az egyéni számla lezárását és a végleges elszámolást a kiváltó esemény időpontjának negyedévét követő 50 napon belül végzi el Az első alkalommal folyósított saját járadékát a Pénztár a szolgáltatás megnyíltát követő hónap 1.-től számított vonatkozó hónapokra visszamenőlegesen folyósítja, levonva ebből a tag számára megállapított járadékelőlegek összegét A továbbiakban a saját járadékszolgáltatás havonta, minden hó első munkanapján esedékes, amelyet a hónap 10-dik napjáig folyósít a Pénztár A járadék (ütemezett pénzkivonás) formájában nyújtott szolgáltatás azt jelenti, hogy a Pénztár a tag pénztárral szemben fennálló kötelezettségével csökkentett megtakarítását vagy annak meghatározott részét a tag által kért fix járadékösszegenként a tag rendelkezése szerint havi, negyedéves vagy féléves gyakorisággal folyósítja mindaddig, amíg arra a szolgáltatási számla fedezetet nyújt. A pénztártag az ütemezett pénzkivonásra vonatkozó igényét időlegesen felfüggesztheti A nyugdíjszolgáltatás igénybevételéhez a tag személyazonosságát igazoló okirat bemutatásán kívül az alábbi okiratok benyújtása szükséges: a) a nyugdíjjogosultságot igazoló okirat, b) igénybevételi nyilatkozat A szolgáltatást igénybe venni kívánó tag a nyugdíjkorhatár betöltésével egyidejűleg az igénybevételi nyilatkozatban a Pénztárnak írásban bejelenti, hogy a Pénztár mely szolgáltatását és milyen módon kívánja igénybe venni Amennyiben a szolgáltatásra jogosult személy (azaz a tag, vagy az örököse, illetve kedvezményezettje) a Pénztárral szembeni követelései teljes egészében kielégítést nyertek, úgy a Pénztár a tagsági okiraton feltünteti ennek tényét, valamint a tagsági viszony megszűnését A szolgáltatás teljesítése a tagnak az igénybevételi nyilatkozatban történő írásbeli rendelkezése szerint történhet a) átutalással a tag általa megjelölt számlájára, vagy b) a Pénztár számláját vezető banknál készpénzben, vagy c) a tag által megjelölt címre postai utalással Ha a szolgáltatásra jogosult a teljesítés megkezdése után a teljesítés helyét és/vagy módját meg kívánja változtatni, úgy azt a Pénztárnak köteles írásban bejelenteni A bejelentés elmulasztásából származó esetleges károkért, vagy hátrányokért a Pénztár nem felelős. 19

20 8.16. A tag eltérő írásbeli rendelkezése hiányában a Pénztár a szolgáltatást postai átutalással teljesíti a tag lakcímére. C) A várakozási idő A várakozási idő a tagsági viszony kezdetétől számított 10 (tíz) év. A várakozási idő letöltöttnek tekintendő, ha a tag közben betölti a nyugdíjkorhatárt. A várakozási idő letelte után, de még a felhalmozási időszakban az egyéni számlán lévő összeghez való hozzáférés tekintetében a tagdíjnemfizetők kivételével - választhat a tag, hogy: a) a Pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad, b) a pénztártagságát folytatja, és az egyéni számláján nyilvántartott összeg egészét vagy - legfeljebb háromévente egy alkalommal - egy részét a nyugdíjkorhatár elérése előtt felveszi, c) a Pénztárból kilép, d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni számláján lévő összeget a Pénztárban hagyja. D) A kedvezményezett és az örökös jogállása A tag halála esetén a kedvezményezett/örökös választhat, hogy az egyéni számlán ráeső részt illetve a szolgáltatási számlán a saját járadék folyósításából megmaradt összeget a) egy összegben felveszi, b) a tagsági viszony folytatása mellett a Pénztárban hagyja, c) más pénztárba viszi át A természetes személy örökös, illetve kedvezményezett részére a Pénztár a Szolgáltatási és kifizetési szabályzat szerint kifizeti a reá eső részt A tag örököse, illetve kedvezményezettje rendelkezhet úgy, hogy a tagdíjfizetés folytatásával kívánja a Pénztárban hagyni a reá jutott összeget. Ebben az esetben az örökös, illetve kedvezményezett a belépési nyilatkozat Pénztárhoz való benyújtásával jogosult pénztártagságot kezdeményezni. A Pénztár az örökös, illetve kedvezményezett felvételi kérelmét nem utasíthatja el, feltéve, hogy az örökös, illetve a kedvezményezett a tagsági feltételeknek megfelel Ha az örökös, illetve a kedvezményezett az összeget átutaltatja a saját pénztárába, úgy az eljárásra az átlépésre vonatkozó szabályok irányadóak Az örökösnek jogai gyakorlásához az igénybejelentő formanyomtatvány mellett az alábbi okiratokat kell a Pénztárnak bemutatnia, illetve azokról a Pénztárnak másolatot készítenie: - jogerős hagyatékátadó közjegyzői végzést, öröklési bizonyítványt vagy bírói ítéletet, illetve jogérvényes végrendeletet - a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, - kiskorú vagy cselekvőképtelen jogosult esetében a gyámhatóság határozatát a gyám/ törvényes képviselő kijelöléséről A kedvezményezett esetében az őt megillető jogok gyakorlásához az igénybejelenő formanyomtatványon kívül a halotti anyakönyvi kivonat másolatának benyújtása szükséges. 20

21 8.24. Mind a kedvezményezett/örökös, mind a szolgáltatást igénybe vevő, illetve a tíz éves várakozási idő lejárta után kifizetést kérő, vagy más pénztárba átlépni szándékozó pénztártag esetében jogainak gyakorlásához szükséges a pénzmosásra vonatkozó előírások betartása végett, hogy személyazonosságát a jogszabályi előírásoknak megfelelő módon igazolja. 9. FEJEZET A PÉNZTÁR SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK A) A Pénztár szervei 9.1. A Pénztár legfőbb szerve a közgyűlés, amely küldöttközgyűlés formájában működik (a továbbiakban együtt: küldöttközgyűlés) A Pénztár szervei: a) a küldöttközgyűlés, b) az igazgatótanács, c) az ellenőrző bizottság. B) Küldöttválasztó gyűlés 9.3. A küldötteket a tagok összessége, a tagok köréből küldöttválasztó gyűlésen választja meg öt évre. Az egy küldött által képviselt tagok számát úgy kell meghatározni, hogy a küldöttközgyűlés létszáma legfeljebb 50 főre emelkedhet A küldöttválasztó gyűlést a küldöttközgyűlés összehívására jelen Alapszabályban meghatározott eljárási szabályok betartásával kell összehívni A küldöttválasztó gyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttválasztó körzethez tartozó tagoknak legalább a fele jelen van; a küldötteket tagjai sorából egyszerű szavazattöbbséggel választja meg azzal, hogy pénztár vezető tisztségviselője és ügyvezetője (helyettes ügyvezetője) nem lehet küldött (illetve a közgyűlésen meghatalmazott) A küldöttek visszahívása a küldöttválasztó gyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. A küldött visszahívása tárgyában tartandó küldöttválasztó gyűlést a küldöttközgyűlés összehívásának szabályai szerint és időben össze kell hívni, ha a küldött visszahívását: a) a küldöttközgyűlés b) a Felügyelet c) az ellenőrző bizottság d) a bíróság vagy e) a küldöttválasztó körzet tagjainak 10 százaléka kéri A küldöttválasztó gyűlés a küldött visszahívásáról csak a küldött személyes meghallgatása után dönthet. 21

22 9.8. Amennyiben a küldöttválasztó körzet a küldött visszahívása mellett dönt, úgy ugyanezen a küldöttválasztó gyűlésen az új küldöttet is meg kell választania A küldöttek megbízatása a határozott idő lejártával, visszahívással, lemondással, elhalálozással, illetve a pénztártagsági viszony egyéb módon történő megszűnésével, valamint a közügyektől való eltiltással szűnik meg A belépési nyilatkozat elfogadásával egyidejűleg a Pénztárba belépő (átlépő) új tagok a küldöttek névjegyzékéből kiválasztják az őket képviselő küldöttet és ezt a meghatalmazás átadásával közlik a Pénztárral. C) Küldöttközgyűlés A küldöttközgyűlést évente össze kell hívni, az éves beszámoló, illetve a pénzügyi terv elfogadására. a) A könyvvizsgálóval hitelesített pénztári beszámolót a pénzügyi év lejártát követően, de legkésőbb az üzleti évet követő év május 31-ig a küldöttközgyűlés elé kell terjeszteni. Járadékszolgáltatás nyújtása esetén a Pénztárnak a vonatkozó kormányrendeletben megállapított rendszerességgel és tartalommal az éves beszámoló részeként biztosításmatematikai jelentést kell készítenie, amelyet biztosításmatematikus ír alá. Az éves pénztári beszámolóban az értékelést az értékelt évre vonatkozó pénzügyi terv alapján kell elvégezni. b) A pénzügyi tervet a vonatkozási idejét megelőzően kell küldöttközgyűlés elé terjeszteni és elfogadni. A pénzügyi terv időtávja az elfogadó közgyűlést követő három naptári év, melynek első éve negyedéves bontásban, a második két év éves bontásban készül el, kiegészítve a hosszú távú számításoknál használt feltételezésekkel A küldöttközgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a bíróság vagy a Felügyelet elrendeli, a tagság legalább 10 százalékát képviselő pénztártagok, illetve küldötteik az ok és a cél megjelölésével írásban indítványozzák, vagy azt az ellenőrző bizottság, az igazgatótanács, a könyvvizsgáló, vagy az Öpt. 28. (5) bekezdése alapján az ügyvezető szükségesnek látja A küldöttközgyűlést a Pénztár igazgatótanácsa értesítővel hívja össze. A meghívó elküldése és a küldöttközgyűlés időpontja között legalább 15 napi időköznek kell lenni. Az összehívásáról szóló értesítésben meg kell jelölni a küldöttközgyűlés helyét, idejét, napirendjét, valamint a napirendhez tartozó iratok megtekintésének helyét és idejét, továbbá rendelkezni kell arról, hogy a határozatképtelenség esetén az újabb küldöttközgyűlés hol és mely időpontban kerül megtartásra. Amennyiben az eredeti küldöttközgyűlés meghívója (hirdetménye) ezt tartalmazza, akkor az eredeti és a megismételt küldöttközgyűlés egy napon is megtartható Az értesítést névre szólóan is meg kell küldeni valamennyi küldöttnek A küldöttközgyűlést a bíróság vagy a Felügyelet is összehívhatja. A bíróság vagy a Felügyelet az értesítés tekintetében rövidebb határidőt is előírhat. 22