Tartalom. I. Fejezet Általános rész... 3

Átírás

1

2 Tartalom I. Fejezet Általános rész... 3 II. Fejezet A tagság... 4 A tagsági kör... 4 A taggá válás feltételei... 4 A tag jogai és kötelezettségei a pénztárban... 4 III. Fejezet A tagdíj... 4 A tagdíj megállapításának módja... 4 A tagdíj mértéke és fizetésének eljárási rendje... 5 A díjfizetés elmulasztása esetén követendõ eljárás... 5 IV. Fejezet A tagsági viszony megszûnése és ennek jogkövetkezményei Kilépés... 5 Elhalálozás, az örökösök és kedvezményezettek jogai és kötelezettségei... 6 Átlépés... 7 Jogutód nélküli megszûnés... 7 V. Fejezet A szolgáltatások... 7 A szolgáltatások köre... 7 A szolgáltatás összegének megállapítása... 8 A várakozási idõ... 8 VI. Fejezet A pénztár szervezete... 8 A küldöttválasztó gyûlés... 8 Küldöttközgyûlés... 9 Az igazgatótanács... 9 Az ellenõrzõ bizottság feladata és hatásköre A beolvadó pénztárak Tanácsadó Tagozata Az ügyvezetõ VII. fejezet A munkáltatói tagra vonatkozó rendelkezések VIII. fejezet A pénztár gazdálkodása IX. Fejezet A támogató jogállására vonatkozó rendelkezések 11 X. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések Záradék

3 I. Fejezet Általános rész 1. Az alapító tagok az évi XCVI. törvény rendelkezései alapján, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárat alapítottak megtakarításaik közösségi összegyûjtése és befektetése, valamint a társadalombiztosítás nyugdíjszolgáltatásának kiegészítése érdekében. A jelen alapszabályban határozzák meg azokat az alapvetõ rendelkezéseket, amelyek az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár szervezetére, mûködésére és gazdálkodására, a tagok, az örökösök, a kedvezményezettek, valamint a munkáltatói tag(ok) és a támogató(k) jogaira és kötelezettségeire irányadóak. 2. Rövidítések: Öpt. az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló módosított XCVI. törvény Ögr. pénztár felügyelet Öbkr.a Ptk. az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárak befektetési és gazdálkodási szabályairól szóló mindenkori hatályos Kormányrendelet Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete z önkéntes nyugdíjpénztárak beszámoló készítésének és könyvvezetésének sajátosságairól szóló 223/2000. (XII.19.) Kormányrendelet a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvérõl szóló, többször módosított évi IV. törvény 3. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár elnevezése: Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár 4. A pénztár székhelye: 1132 Budapest, Váci út A pénztár típusa: A pénztár az Öpt. hatálya alá tartozó nyílt, területi alapon szervezõdõ kiegészítõ nyugdíjpénztár. 6. A pénztár mûködési területe: A pénztár a tevékenységét a Magyar Köztársaság területén fejti ki. 7. Amennyiben a jelen alapszabály értelmezésénél vita merül fel, úgy a felügyelet által hivatalosan közölt értelmezés az irányadó. 8. A pénztár jogi személy. A pénztár határozatlan idõre alakul. A pénztárat az erre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezõ Fõvárosi Bíróság veszi nyilvántartásba. 9. A pénztárak felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség a reá irányadó jogszabályok szerint, az állami felügyeletet az Öpt. VI. fejezete alapján a felügyelet látja el. 10. A pénztártagok, illetve a pénztártagok és a pénztár közötti vitás kérdésekben a jelen alapszabály, az Öpt., az Ögr., az Öbkr., valamint a Ptk. rendelkezései irányadóak. 11. A jelen alapszabály alkalmazásában munkáltatói tag: az a természetes vagy jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ gazdasági társaság, aki a pénztárral kötött szerzõdés alapján munkavállalójának tagdíjfizetési kötelezettségét egészben vagy részben átvállalja. tagdíj: a pénztár szolgáltatásainak fedezetére, valamint a pénztárszervezet mûködtetésére a pénztártagok által vállalt kötelezettségként, rendszeresen fizetett pénzbeli hozzájárulás, amelyet a munkáltató e törvényben meghatározott szabályok szerint, munkáltatói hozzájárulás jogcímen részben vagy egészben átvállalhat. A tagdíj - minden pénztártagra kötelezõ - legkisebb mértékét (a továbbiakban: egységes tagdíj) a pénztár alapszabálya határozza meg. egységes tagdíj: az alapszabályban meghatározott azon összeg, amelyet valamennyi pénztártag a pénztárnak rendszeresen megfizet. egyéni nyugdíjszámla: a pénztártagok számára, egyénileg vezetett olyan nyilvántartás, amely tartalmazza a pénztártagok rendszeresen fizetett tagdíjának, a munkáltatói tag hozzájárulásának, valamint a pénztárnak juttatott adományoknak azt a részét, amelyet a pénztár tagjai számára az éves pénzügyi terv alapján a szolgáltatások fedezeteként jóváír, illetve a tagnak a pénztárral szembeni követeléseként az alapszabályban rögzítettek szerint elismer. szolgáltatási számla: a pénztártagok számára egyénileg vezetett olyan nyilvántartás, amelyrõl a jelen alapszabályban rögzített - a pénztártag által választott - nyugdíjpénztári szolgáltatás kifizetése történik. A szolgáltatási számla tartalmazza a tag pénztárral szembeni követelését, beleértve a szolgáltatás megnyílása után a pénztár javára teljesített adományok pénztártagra jutó részének, valamint a pénztári gazdálkodás eredményébõl a tagra jutó hányadnak az alapszabály és az éves pénzügyi terv alapján a szolgáltatások fedezetéül jóváírt részét. tagsági viszony: a tag és a pénztár között fennálló jogviszony, amely alapján a tag a jelen alapszabályban rögzített kötelezettségeinek maradéktalan teljesítése ellenében jogosult a pénztár szolgáltatásait az alapszabály szerint igénybe venni, továbbá az alapszabályban rögzített egyéb jogaival élni, ide nem értve a munkáltatói tag jogait és kötelezettségeit. felhalmozási idõszak: a tagsági viszonynak a belépési nyilatkozat záradékolásától a nyugdíjszolgáltatás megnyílásáig terjedõ idõszaka. szolgáltatási idõszak: a pénztártag részére az alapszabály 64. pontjában rögzített módozatok szerinti járadékfolyósítás idõtartama - a szolgáltatás megnyílásától a szolgáltatási jogosultság utolsó esedékes idõpontjáig terjedõen. várakozási idõ: a tagsági viszonynak az alapszabály 20. pontjában írt kezdõnaptól számított, az alapszabályban rögzített azon idõszaka, amelynek elteltével a tag az egyéni számlaköveteléséhez hozzájuthat. nyugdíjkorhatár: az életkor, melynek betöltését, amelyet a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül elõírják. E törvény alkalmazásában a nyugdíjkorhatár betöltésének minõsül, ha a pénztártag szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, elõnyugdíjban, nyugdíj elõtti munkanélküli segélyben, bányásznyugdíjban, egyes mûvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegû öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. munkaviszony: valamennyi olyan jogviszony, amely munkajogi (közalkalmazotti, közszolgálati, szolgálati) állományi jogállást létesít, ill. tart fenn az alkalmazott és valamely munkáltató között, függetlenül attól, hogy a foglalkoztatás teljes, vagy részmunkaidõben történik-e. belépési nyilatkozat: pénztár által rendszeresített olyan okirat, amelynek záradékolt példánya hitelt érdemlõen tanúsítja a tagsági viszony fennállását és lényegi tartalmát. 3

4 bruttó kereset: a tag munkaviszonya után járó, az érvényes munkaszerzõdés szerinti személyi alapbér és annak rendszeres pótlékai. bruttó hozam: a vagyonkezelõk által elért hozam és a folyószámlára kapott kamat összege. nettó hozam: a befektetési ráfordításokkal csökkentett bruttó hozam. egyéni számlán jóváírt nettó hozam: a fedezeti tartalékon jóváírt összeg Hozamfelosztási szabályzat alapján történõ, egyéni számlára felosztott része. kiegészítõ vállalkozási tevékenység: a pénztár szervezetében folytatott mindazon gazdálkodási tevékenység, amelyet az alaptevékenységként megjelölt szolgáltatások szervezéséhez és nyújtásához kapcsolódóan, arra visszahatóan, a pénztár szolgáltatási kötelezettségén felül, ellenszolgáltatás fejében nyújt. tagsági okirat: a pénztár által kiállított, legalább a belépési nyilatkozaton szereplõ adatokat tartalmazó, teljes bizonyító erejû magánokirat. haláleseti kedvezményezett: a pénztártag által megjelölt természetes személy, aki a pénztártag halála esetén az évi XCVI. Törvényben meghatározott módon az egyéni számlára jogosulttá válik. II. Fejezet A tagság A tagsági kör 12. A pénztárba beléphet az a természetes személy, aki a 16. életévét betöltötte, az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezõnek ismeri el, valamint tagdíjfizetést vállal. A taggá válás feltételei 13. A tagsági jogviszony kezdeményezéséhez az szükséges, hogy a belépni szándékozó a belépési nyilatkozatot aláírja és a pénztárhoz eljuttassa. 14. A belépési nyilatkozat tartalmazza a tag azonosító adatait, a tag nyilatkozatát az alapszabály megismerésérõl és rendelkezéseinek tudomásul vételérõl, valamint a tagdíjfizetésrõl. 15. A nem magyar állampolgárságú belépni kívánó személy a mindenkori hatályos idegenrendészeti jogszabályoknak megfelelõ okirattal köteles hitelt érdemlõen igazolni a II. fejezet 12. pontjában rögzített feltételeket kielégítõ jogállását. 16. A pénztár jogosult a belépési nyilatkozatban közölt adatok ellenõrzését lehetõvé tevõ okirat felmutatását kérni. 17. A pénztár a belépési nyilatkozat elfogadását a belépési nyilatkozat dátummal ellátott záradékolásával tanúsítja. 18. A tagsági feltételeknek megfelelõ természetes személy felvételi kérelme nem utasítható el. 19. A pénztár köteles a tagsági feltételeknek megfelelõ személy belépési nyilatkozatát annak a pénztár általi kézhezvételétõl számított 30 napon belül záradékolni és a tagsági okiratot a tagnak kiadni. 20. A tagdíjfizetési kötelezettség és a várakozási idõ a belépési nyilatkozat pénztár általi záradékolásának napján kezdõdik. A tag jogai és kötelezettségei a pénztárban 21. A pénztár tagja jogosult: a pénztár valamely szolgáltatását a jelen alapszabályban rögzített rendben igénybe venni; az egyéni számlája alakulásáról évente egyszer, a tárgyévet követõ év június 30-ig díjtalanul, egyebekben kérésére és költségén bármikor írásban felvilágosítást kapni, az IT által meghatározott díjazás ellenében. a pénztárba való adókedvezményre jogosító befizetésekrõl a pénztártól a tárgyévet követõ év január 31-ig adóigazolást kapni; a pénztár gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetérõl évente egyszer tájékoztatást kapni; részt venni a pénztár tevékenységében és rendezvényein; az Öpt. és a jelen alapszabály szerint tisztségviselõt választani a pénztár szerveibe és tisztséget viselni a pénztár szerveiben; az Öpt. és a jelen alapszabály rendelkezései alapján indítványozni a küldöttközgyûlés összehívását; a pénztár valamennyi szervét indítványokkal megkeresni; a zárt tanácskozásokról készült jegyzõkönyvek és a zárt tanácskozásokon tárgyalt határozattervezetek, valamint a pénztár adatvédelmi szabályzatában szereplõ adatok kivételével az igazgatótanács által megjelölt hivatalos ügyfélfogadási idõben a pénztár irataiba és könyveibe betekinteni, továbbá a pénztár mûködésével kapcsolatban a pénztár testületeitõl írásban felvilágosítást kérni azzal, hogy a megszerzett információt nem használhatja fel a pénztár érdekeit, ill. a pénztár tagjainak a személyes adatait és személyiségi jogait sértõ módon. 22. A tag köteles a tagdíjat a jelen alapszabályban meghatározott rend szerint megfizetni, valamint eleget tenni a jelen alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeknek. III. Fejezet A tagdíj A tagdíj megállapításának módja 23. Az egységes tagdíj mértékét a pénztár megalakulásakor az alakuló közgyûlés, a továbbiakban a küldöttközgyûlés állapítja meg egyidejûleg meghatározva a bevételek tartalékok közötti felosztását is. A bevételek tartalékok közötti felosztásának aránya január 1-tõl a következõ: A belépést követõen befizetett elsõ Ft 100%-ban a mûködési tartalékon kerül jóváírásra. Évente az elsõ befizetett Ft Rendszeres havi befizetés esetén Eseti befizetésre vonatkozóan Fedezeti Likviditási tartalék Mûködési 0 % 0 % 100% 96,0% 0,1% 96% 0% 3,9% 4% 4

5 A tagdíj mértéke és fizetésének eljárási rendje 24. A tagdíj egységesen a tag tárgyhavi bruttó keresetének 2%-a, de legalább Ft, amelyet havonta kell megfizetni, kivéve az alábbiakat: Amennyiben a befizetésre postai csekkel kerül sor, a tagdíjfizetés negyedévente vagy évente is történhet. A GYES-en, GYED-en, egész hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadságon vagy betegállományban lévõ, ill. sorkatonai szolgálatát teljesítõ tag az egységes tagdíjnak megfelelõ összegû tagdíjat fizet. 25. Az Öpt. 13. par. (1) bek. második mondata alapján a tag az egységesen megállapítottnál magasabb tagdíjfizetési kötelezettséget is vállalhat. Amennyiben a tag magasabb havi tagdíjfizetési kötelezettséget vállal, úgy azt legkésõbb 30 nappal az emelt összegû tagdíjfizetés esedékessége elõtt a pénztár részére be kell jelentenie. Amennyiben a tag magasabb havi tagdíjfizetési kötelezettség vállalását módosítani kívánja, úgy azt legkésõbb 30 nappal a módosított összegû tagdíjfizetés esedékessége elõtt a pénztár részére be kell jelentenie. A tag magasabb havi tagdíjfizetési kötelezettség vállalását csak úgy módosíthatja, hogy az legalább az egységesen megállapított tagdíjat elérje. 26. A tagdíj a tárgyhónapot követõ 12. napig fizetendõ meg. Postai csekken történõ tagdíjfizetés esetén a tagdíjat a naptári negyedévet illetve évet követõ 12-ig kell megfizetni. 27. A tagdíjfizetés teljesítése A tagdíjat a pénztár bankszámlájára kell befizetni. A pénztártag meghatalmazhatja a munkáltatóját, hogy a munkáltató a tag bérébõl a tagdíjat levonja és a pénztár részére átutalja. A tagdíj befizetése - a fenti meghatalmazás hiányában - történhet készpénz formájában postán vagy/és átutalással lakossági bankszámlán keresztül. 28. Eseti befizetések A pénztártag a tagdíjon kívül eseti befizetéseket is teljesíthet. Ezeket a befizetéseket nem kell a pénztárnak bejelenteni. A teljesítés módjára a 27. pontban leírtak vonatkoznak. 29. A tagdíj a nyugdíjkorhatár eléréséig fizetendõ, kivéve, ha a tag tagsági viszonya korábban megszûnik. 30. A tag vállalhatja, hogy a tagdíjat a nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíjszolgáltatás megnyílásáig tovább fizeti. A tagdíj továbbfizetési vállalást a tagnak a nyugdíjkorhatár elérése elõtt legalább 90 nappal be kell jelenteni. 31. A tag a tagdíj továbbfizetésére vonatkozó nyilatkozatától a jogszabályok alapján írásban eltérhet, de a nyugdíjszolgáltatás igénybevételét jelen alapszabály 67. pontjának megfelelõen 90 nappal a szolgáltatás teljesítésének megkezdése elõtt be kell jelentenie. 32. Törölve 33. Amennyiben a tag több mint 6 hónapi, folyamatos tagdíjfizetési kötelezettséget nem teljesített, és a kiesõ befizetéseket nem pótolja, úgy a tag nemfizetõ tagnak minõsül. A tárgyév lezárását követõen a tagdíjhátralék utólagos rendezésére nincs lehetõség. A díjfizetés elmulasztása esetén követendõ eljárás 34. Ha a tag a tagdíjat az alapszabály 33. pontjában megjelölt idõtartamon túl nem fizeti, úgy a tagdíj-megnemfizetés kezdõ idõpontjával kezdõdõ idõszak a várakozási idõbe beszámít, és a nem fizetõ tagot ugyanazon jogok megilletik, mint a fizetõ tagot. A nem fizetõ tag tagsági viszonya a pénztártag írásbeli kérése esetén - a várakozási idõ leteltével megszûnik. Amennyiben a nem fizetõnek minõsített pénztártag várakozási ideje lejár, a pénztár, az elszámolási szabályzatban rögzítettek szerint, megszûntetheti a tag tagsági jogviszonyát. Az elszámolás ügymenet megegyezik a 46., illetve a 48. pont rendelkezéseivel. A tagdíj-megnemfizetés kezdõ idõpontjától a pénztár jogosult a tag egyéni számlájának befektetésébõl származó hozamát a mindenkori pénztári egységes tagdíjnak a mûködési és likviditási alapra jutó hányadának megfelelõ összeggel, de legfeljebb a hozam összegével csökkenteni, és azt a mûködési, illetve likviditási alap javára jóváírni. A hozamcsökkentés lebonyolítása a pénztár igazgatótanácsa által elfogadott szabályzat alapján történik. Tagdíj-megnemfizetési idõszak lezárul, ha a pénztártag folytatja a tagdíjfizetést, kilép a pénztárból, átlép más pénztárba, a tag elhalálozik, nyugdíjszolgáltatásra jogosulttá válik pont törölve IV. Fejezet A tagsági viszony megszûnése és ennek jogkövetkezményei. 42. A tag tagsági jogviszonya megszûnik a tag pénztárból való kilépésével; a tag halálával; más pénztárba történõ átlépéssel, ha a tag a tagdíjat a jelen alapszabályban megjelölt idõtartamon túl nem fizeti és a várakozási idõ lejárt, és a tag írásban kéri, a pénztár jogutód nélküli megszûnésével. Kilépés 43. Kilépéssel a tagsági viszony csak a várakozási idõ letelte után szüntethetõ meg. A pénztártag a várakozási idõ letelte után, de még a felhalmozási idõszakban az egyéni nyugdíjszámlán lévõ összeghez való hozzáférés tekintetében választhat, hogy a) a pénztárban változatlan feltételek mellett tag marad, b) a pénztártagságát folytatja, és az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészét, vagy legfeljebb háromévente egy alkalommal egy részét a nyugdíjkorhatár elérése elõtt felveszi, c) a pénztárból kilép, d) tagdíj fizetése nélkül az egyéni nyugdíjszámláján lévõ összeget a pénztárban hagyja. 44. A tag köteles a kilépési szándékát a kilépés napja elõtt 30 nappal a pénztárnak írásban bejelenteni. 45. A pénztár a tag egyéni számlájáról - a pénztárhoz beérkezett 5

6 kilépési nyilatkozat alapján - a kilépés negyedévének utolsó napjára vonatkozóan készíti el az elszámolást. Az elszámolás elkészítésének és a kifizetésnek feltétele a pénztártag azonosítása. 46. Amennyiben a pénztártag a megtakarításának részleges vagy teljes kifizetését kéri, és tagsági jogviszonyát fenntartja, a következõ eljárást kell követni: A pénztártag által írásban kérvényezett összeget az elszámolás elkészítésének díjával, illetve az esetlegesen levont SZJA elõleggel csökkentve a kifizetéshez szükséges összes dokumentum bemutatását követõ 50 napon belül kell a tag által megadott bankszámlára vagy postai címére kifizetni. Az elszámolás elkészítésének díja: Ft. Amennyiben a pénztártag kilép a Pénztárból, a következõ eljárást kell követni: A pénztártag egyéni számláján, az elszámolás készítéséig könyvelt tételek (csökkentve az elszámolás elkészítésének díjával, valamint az esetlegesen levont SZJA elõleggel) 96%- a, de legalább a tárgynegyedév utolsó napján fennálló tagi követelés 90%-a a tárgynegyedév utolsó napjáig kerül kifizetésre. A fennmaradó követelés kifizetése a tárgynegyedév végét követõ 50 napon belül történik. Az elszámolás elkészítésének díja: Ft. 47. A tag részére a fent meghatározott módon megállapított összeget egy összegben ki kell fizetni. 48. A pénztártag kilépése esetén a tag követelésének kifizetését legkésõbb a tag kilépésre vonatkozó bejelentésének negyedévét követõ 50 napon belül kell elvégezni. Elhalálozás, az örökösök és kedvezményezettek jogai és kötelezettségei 49. A pénztártag halála esetére kedvezményezett(eke)t jelölhet a belépési nyilatkozaton, vagy írásban közokirat vagy teljes bizonyító erejû magánokirat formában, a pénztárnak címzett nyilatkozattal. A kedvezményezett-jelölés a pénztár általi tudomásulvétellel hatályosul. A pénztár a kedvezményezett jelölésérõl a tagsági okirat átadásával vagy megküldésével értesíti. A tagsági okirat tartalmazza a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát és a tudomásulvétel idõpontját. 50. A pénztár eltérõ kikötés hiányában több kedvezményezett esetén részükre egyenlõ arányban teljesít. 51. A tag az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a pénztárhoz intézett írásbeli közokiratba vagy teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalt nyilatkozattal bármikor más kedvezményezettet nevezhet meg. A pénztár a hozzá késõbb érkezett kedvezményezett-jelölést tekinti hatályosnak. A kedvezményezett jelölés hatályát veszti, ha a) a tag a korábbi kedvezményezett jelölését visszavonja, vagy helyette másik kedvezményezettet jelöl, b) a kedvezményezett a tag halála elõtt meghal, c) a tag a kedvezményezett a bíróság jogerõs ítélete szerint szándékos cselekménye következtében hal meg. Ebben az esetben a kedvezményezett az egyéni számlából nem részesülhet. Több kedvezményezett esetén, ha valamely kedvezményezett meghal, akkor az egyéni számla rá esõ részébõl a tag halála idõpontjában még életben lévõ kedvezményezettek a jogosultságaik arányában részesülnek. 52. Amennyiben a pénztártag kedvezményezettet nem jelöl, halála esetén a Ptk. öröklésre vonatkozó, illetve az Öpt. rendelkezései az irányadóak. 53. A kedvezményezett(ek) a tag felhalmozási idõszakban bekövetkezett halálának idõpontjában az egyéni számla kizárólagos tulajdonosává válik (válnak). A pénztár a kedvezményezett jelölésérõl a nála õrzött okirat alapján, a kedvezményezett jogosultságának igazolását 3 munkanapon belül megteszi a kedvezményezett választása szerinti intézkedéseket. A pénztártagnak a felhalmozási idõszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett (örökös) választhat, hogy a rá esõ részt egy összegben felveszi, a pénztár elszámolási szabályzata alapján; saját nevén a nyugdíjpénztárban hagyja a tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül; más, azonos típusú pénztárba átutaltatja. Amennyiben a pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétõl számított 30 napon belül nem nyilatkozik, akkor a pénztár úgy jár el, mintha a kedvezményezett az egyösszegû felvétel mellett döntött volna, és a követelés összegét a felmerülõ költségek és követelések összegével csökkentve -, a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál 30 napon belül bírói letétbe helyezi. 54. Ha a tag a szolgáltatás elindítását követõen hal meg, az örökös, ill. a kedvezményezett a 64. pontban megállapított mértékû szolgáltatásokra jogosult. 55. A halál tényét az örökösnek vagy a kedvezményezettnek kell igazolnia, Az elhunyt pénztártag által szabályosan megjelölt kedvezményezettet a Pénztár köteles azonosítani. Az azonosításon túl a kedvezményezettnek a következõ dokumentumokat kell bemutatni: Kedvezményezett által benyújtott kérelem Halotti anyakönyvi kivonat Kiskorú kedvezményezett esetén gyámhatósági határozat A törvényes örököst (vagy a gyámhatóság szerinti gyámját) a Pénztár köteles azonosítani. A törvényes örökös által kötelezõen bemutatott dokumentumok: Örökös által benyújtott kérelem Jogerõs hagyaték átadó végzéssel vagy bírói ítélettel Kiskorú örökös esetén gyámhatósági határozat 56. Az örökösre és a kedvezményezettre vonatkozóan a várakozási idõre elõírt szabályok nem alkalmazhatóak, kivéve ha az örökös, vagy a kedvezményezett az egyéni számlán lévõ összeget tagdíjfizetés vállalásával hagyja a pénztárban. Ebben az esetben az örökösre, ill. a kedvezményezettre az általa befizetett összegek vonatkozásában a tagokra általánosan irányadó szabályokat kell alkalmazni. 57. Ha az örökös, ill. a kedvezményezett az összeget átutaltatja a saját pénztárába, vagy az általános tartalékba, úgy az eljárásra az átlépésre vonatkozó szabályok irányadóak. 58. Ha az örökös, ill. a kedvezményezett a tagdíjfizetés folytatása nélkül hagyja a pénztárban a rá jutott összeget, úgy személyére a nemfizetõ tagokra vonatkozó szabályok alkalmazandóak. Az elhalálozott tag egyéni számláján, az elszámolás készítéséig könyvelt tételek jóváírt összeg 96%-nak, de legalább a tárgynegyedév utolsó napján fennálló tagi követelés 90%-nak kifizetésére, a tárgynegyedévet megelõzõ negyedév hozamának könyvelését követõen, de a 6

7 kifizetéshez szükséges összes dokumentum bemutatását követõ 50 napon belül, és legkésõbb a tárgynegyedév utolsó napjáig kerül sor. Az egyéni számlán jóváírt maradványösszeg, a maradványösszeg utolsó negyedéves hozama, valamint a tárgynegyedévi tagdíjak. A fennmaradó követelés kifizetése a tárgynegyedév végét követõ 50 napon belül történik meg. A Pénztár ügyvezetõje a kifizetésrõl méltányosság alapján az örökös vagy kedvezményezett kérésére korábban is intézkedhet. Amennyiben a kedvezményezett vagy az örökös egyösszegben és postai úton kívánja felvenni a felhalmozott megtakarítást, a Pénztár az elszámolás készítésekor a postai kifizetéssel járó postai költséget a mûködési tartalék javára levonja. Átlépés 59. A pénztártagnak lehetõsége van arra, hogy másik önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átlépjen, és az egyéni nyugdíjszámlájának záróegyenlegét átkérje a befogadó pénztárhoz. Az elszámolás elkészítésének és a kifizetésnek feltétele a pénztártag azonosítása. Átlépési díj nagysága: Ft. Másik pénztárba történõ átlépéssel a tagsági viszony megszûnik a várakozási idõ tartama alatt is. A pénztártag csak másik önkéntes nyugdíjpénztárba léphet át. Az átlépés elfogadásához szükséges dokumentumok: Pénztártag átlépési kérelme Befogadó pénztártagságot igazoló dokumentum (záradék vagy annak másolata) Befogadó pénztár átkérési nyilatkozata A pénztártag a várakozási idõ letelte elõtt egészség- vagy önsegélyezõ pénztárba is átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, és az illetékes hatóság igazolását bemutatja. Az átlépés elfogadásához szükséges dokumentumok: Pénztártag átlépési kérelme Hatósági igazolás arról, hogy munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható Befogadó pénztártagságot igazoló dokumentum (záradék vagy annak másolata) Befogadó pénztár átkérési nyilatkozata Az átlépõ tag egyéni számláján jóváírt összeg (a kifizetéshez szükséges összes dokumentum bemutatásának negyedévét megelõzõ negyedév végi, azaz a tagsági jogviszony megszûnésének fordulónapjának záró egyenlege) 95%-nak kifizetésére, a bejelentés negyedévet megelõzõ negyedév hozamának könyvelését követõen, de a bejelentés negyedévének végét követõ 50 napon belül kerül sor. Az egyéni számlán jóváírt maradványösszeg, valamint a tagsági jogviszony és a kifizetés közötti idõszakra esõ hozam a bejelentés negyedévét követõ második negyedév 50. napjáig történik meg. Az átlépõ pénztártag tagsági jogviszonya a bejelentés negyedévének utolsó napjával szûnik meg. 60. Más pénztárból átlépõ tagok befogadásának szabályai megegyeznek az új tagok felvételekor alkalmazott szabályokkal, azzal az eltéréssel, hogy a pénztár elismeri a pénztártag elõzõ pénztárban szerzett várakozási idejét, illetve az átlépõ tag egyéni számláján jóváírja az áthozott fedezetet. A pénztár a korábban szerzett várakozási idõt a tag elõzõ pénztára által kiállított és cégszerûen aláírt igazolás bemutatása után ismeri el, az áthozott egyéni fedezet jóváírása pedig az összeg pénztárhoz való megérkezését követõen történik. Jogutód nélküli megszûnés 61. A pénztár jogutód nélküli megszûnése esetén a pénztártag az õt megilletõ vagyonrészt ha másik pénztárba kíván átlépni, úgy e pénztárba utalhatja; ha átlépésre nincs lehetõség, vagy e lehetõséggel a tag nem kíván élni, úgy átutaltathatja az általános alapba; egy összegben felveheti. 62. A jogutód nélküli megszûnés esetében a pénztár vagyonát a következõ elvek szerint kell felosztani: A rendelkezésre álló vagyonból elõször a fedezeti tartalékkal szemben fennálló tagi, örökösi és kedvezményezetti követeléseket kell kielégíteni. Amennyiben a rendelkezésre álló vagyon kevesebb, mint a fedezeti tartalékkal szemben fennálló követelések összege, úgy a fenti jogosultak az egyéni illetve szolgáltatási számlákon nyilvántartott összegek arányában részesülnek a vagyonból. Ha a rendelkezésre álló vagyon meghaladja a fedezeti tartalékkal szemben fennálló követelések összegét, akkor a fennmaradó, a kötelezettségekkel nem terhelt vagyont az egyéni illetve szolgáltatási számlákon nyilvántartott összegek arányában kell a jogosultak között felosztani. 63. A pénztár jogutód nélküli megszûnésére egyebekben az Öpt. III. fejezetének rendelkezései az irányadóak. V. Fejezet A szolgáltatások A szolgáltatások köre 64. A nyugdíjkorhatárt elérõ pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy egy összegben vagy határozott, a tag választása szerint 3-25 év közötti idõtartamon keresztül folyósított, évente újraszámított (revalorizált) járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást, és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy az egyéni nyugdíjszámláján lévõ összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe, és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy a tagdíjat fizeti, és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy az egyéni nyugdíjszámlán felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább nem fizeti 65. A pénztári nyugdíjszolgáltatás igénybevételének feltétele, a pénztártag azonosítása, valamint az alábbi dokumentumok beküldése a Pénztár részére: Pénztártagságot igazoló dokumentum (záradék vagy annak másolata) Nyugdíjjogosultságról szóló határozat (határozat hiányában a jogosultságot bizonyító okirat) Pénztártag nyilatkozata a szolgáltatás típusáról A nyugdíjjogosultságot bizonyító okirat az ügyvezetõ igazgató engedélyével fogadható el. 7

8 67. Ha a tag a nyugdíjkorhatár elérése után a tagdíjat tovább fizeti, akkor a 64. pontban meghatározott szolgáltatások valamelyikéhez a pénztárhoz intézett írásbeli nyilatkozattal juthat. A tag által választott szolgáltatás legkorábban az igényjogosultság napjától esedékes, az igénybevételt 90 nappal megelõzõen be kell jelenteni. 68. A járadékfolyósítás hátralévõ tartamának megváltoztatását a tag jogosult írásban kérelmezni. 69. Az egyösszegû kifizetés esetén a pénztártag egyéni számláján, az elszámolás készítéséig könyvelt tételek (csökkentve az esetleges postaköltséggel) 96%-a, de legalább a tárgynegyedév utolsó napján fennálló tagi követelés 90%-a a tárgynegyedév utolsó napjáig kerül kifizetésre. A fennmaradó követelés kifizetése a tárgynegyedév végét követõ 50 napon belül történik. A szolgáltatás teljesítése a tag írásbeli rendelkezése szerint történhet átutalással a tag által megjelölt számlára, címre, postai átutalással. Amennyiben a pénztártag egyösszegben és postai úton kívánja felvenni a felhalmozott megtakarítást, a Pénztár az elszámolás készítésekor a postai kifizetéssel járó postai költséget a mûködési tartalék javára levonja. 70. Ha a szolgáltatásra jogosult a teljesítés megkezdése után a teljesítés helyét és/vagy módját meg kívánja változtatni, úgy azt a pénztárnak köteles írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából származó esetleges károkért, vagy hátrányokért a pénztár nem felelõs. 71. A járadékszolgáltatás havonta, minden hó ötödik munkanapján esedékes. A szolgáltatás összegének megállapítása 72. A havi járadék összegét a pénztár minden pénzügyi (naptári) évfordulón újraszámítja a szolgáltatási számla év végi állományából. 73. A fenti eljárással újból megállapított összegû járadék a következõ év február 1-tõl esedékes. A várakozási idõ 74. A várakozási idõ a jelen alapszabály 20. pontjában meghatározott idõponttól számított 10 év, az alapszabály 34., 38., illetve 41. pontjának rendelkezéseit is figyelembe véve. A pénztártag az egyéni számlaköveteléséhez a 10 év várakozási idõ leteltével, a nyugdíjszolgáltatáshoz a nyugdíjkorhatár elérésekor juthat hozzá. VI. Fejezet A pénztár szervezete 75. A pénztár szervei: küldöttválasztó gyûlés küldöttközgyûlés igazgatótanács ellenõrzõ bizottság beolvadó pénztárak Tanácsadó Tagozata. A küldöttválasztó gyûlés 76. A pénztártagok küldöttek útján irányítják a pénztárat. A küldöttek megválasztása küldöttválasztó gyûlések által történik, az igazgatótanács által kialakított választókörzetek szerint. 77. A választókörzeteket az igazgatótanács területenként és munkáltatónként jelöli ki. A területenkénti választókörzetet minimum 100 de legfeljebb pénztártag alkot. Munkáltatói választókörzetet alkot az a munkáltatói tag, ahol a munkáltatónál alkalmazott pénztártagok száma minimum 430 fõ. A 430 fõt meghaladó munkáltatóknál külön munkáltatói körzetet alkot a 430 és fõ közötti kör, illetve további külön választó körzetet alkot minden további fõ. Az egy munkáltatón belüli körzetbe történõ besorolás név szerint, abc sorrendben történik. Azon pénztártagok, akik nem tartoznak valamelyik önálló küldöttválasztási joggal rendelkezõ munkáltatóhoz, küldöttjeiket területenként, mint választókörzet alapján választják meg. Amennyiben a munkáltató írásban jelzi, hogy nem kíván önálló körzetet alkotni, a munkáltatóhoz tartozó pénztártagok a területi körzetekhez tartoznak. 78. Választókörzetenként 1 fõ küldött kerül megválasztásra. A területi választókörzetekben történõ küldöttválasztó gyûlések összehívásáról az igazgatótanács gondoskodik. A munkáltatói választókörzetekben történõ küldöttválasztó gyûlések összehívását az igazgatótanács kezdeményezi, de annak összehívásáról és lebonyolításáról a munkáltató gondoskodik. A küldött személyére az igazgatótanács tesz javaslatot. Átalakulás (beolvadás, összeolvadás, szétválás) esetén a küldött(ek) megválasztása az átalakulásról döntõ második közgyûlés (küldöttközgyûlés) hatáskörébe tartozik. 79. A küldöttválasztó gyûlés határozatképes, ha az adott választókörzethez tartozó pénztártagok több mint 50 %-a képviselve van. Határozatképtelenség esetén a változatlan napirenddel ismételten összehívott gyûlés a résztvevõk számára tekintet nélkül határozatképes. A küldöttválasztó gyûlésen minden tagnak egy szavazata van. 80. A küldöttet a jelenlévõ pénztártagok nyílt szavazás útján egyszerû többséggel választják meg. 81. A küldöttválasztó gyqlésen a pénztártagot meghatalmazott is képviselheti. Ebben az esetben a meghatalmazást közokiratba, vagy teljes bizonyító erejq magánokiratba kell foglalni.81. Egy küldött mandátumának megszûnése esetén az új küldött megválasztását az IT kezdeményezi. A küldöttválasztó gyûlés összehívása a 76., 78., 79. és 80. pontokban foglaltak szerint történik. A pénztár taglétszámának bõvülése esetben az új pénztártagot - ha munkáltatójánál munkáltatói körzet mûködik a 77. pont szerint leírt munkáltatói körzet küldöttje, ha munkáltatói körzet nem mûködik, akkor az állandó lakcíme (ennek hiányában állandó tartózkodási helye) szerinti területi körzet küldöttje képviseli. 82. A küldöttek 5 évre szóló megbízást kapnak. Az IT köteles az adott körzetre vonatkozó új küldöttválasztó gyûlést összehívni, ha az adott körzethez tartozó tagok legalább 50%-a írásban kéri. Ebben az esetben az új küldött megválasztásával a korábbi küldött mandátuma automatikusan megszûnik. Ha a küldött bármilyen okból tisztségét megszüntette, helyette új küldöttet kell választani. 83. Küldötté olyan pénztártag választható, aki a 18. életévét betöltötte, büntetlen elõéletû és megválasztásának idõpontjában ahhoz a küldötti körzethez tartozik, amelyben a küldöttválasztó gyûlést összehívták. A küldöttek és a küldötti körzetükhöz tartozó pénztártagok kapcsolattartásának rendjét az igazgatótanács határozza meg. 8

9 84. A küldöttválasztó gyûlésrõl jegyzõkönyvet kell készíteni, amelyen rögzíteni kell a fontosabb körülményeket és a választás eredményét. A jegyzõkönyvet a küldöttválasztó gyûlés által megválasztott levezetõ elnök és a jegyzõkönyvvezetõ írja alá, melyet két erre megválasztott pénztártag hitelesít. A küldöttválasztó gyûlésen felvett jelenléti ív tartalmazza a gyûlésen személyesen megjelent tagok nevét, lakcímét és aláírását, illetve mellékelni kell a képviselõ(k) meghatalmazásait. A jelenléti ívet a küldöttválasztó gyûlés elnöke és a jegyzõkönyvvezetõ aláírásukkal hitelesítik. Az igazgatótanács a küldöttválasztó gyûlés jegyzõkönyve alapján a küldött megválasztását a magválasztás napjával nyilvántartásba veszi, és írásban tájékoztatja az érintett pénztártagokat az õket képviselõ küldött személyérõl, valamint a küldötteket az általuk képviselt pénztártagok számáról. Küldöttközgyûlés 85. A pénztár legfõbb szerve a küldöttekbõl álló küldöttközgyûlés (a továbbiakban: közgyûlés vagy küldöttközgyûlés). 86. Küldöttközgyûlést évente legalább két alkalommal össze kell hívni, az éves beszámoló ill. a pénzügyi terv elfogadására 87. Küldöttközgyûlést kell összehívni a fenti eseten kívül akkor is, ha ezt a bíróság elrendeli, a felügyelet, vagy az ellenõrzõ bizottság, illetve, ha a tagok legalább tíz százaléka - az ok és a cél megjelölésével - ezt írásban indítványozza, ill. ha a közgyûlés összehívását az igazgatótanács szükségesnek látja. 88. A küldöttközgyûlés összehívásáról az igazgatótanács gondoskodik. 89. A küldöttközgyûlést meghívó kézbesítése útján kell összehívni. A meghívó elküldése és a közgyûlés napja között legalább 15 napi idõköznek kell lennie. 90. A meghívóban meg kell jelölni a küldöttközgyûlés helyét, idõpontját és a napirendet, valamint meg kell határozni azt a helyet és idõtartamot, ahol és amikor a napirendhez tartozó okiratok megtekinthetõek, továbbá rendelkezni kell arról, hogy a határozat-képtelenség esetén az újabb küldöttközgyûlésre hol és mely idõpontban kerül sor. 91. A küldöttközgyûlésre a felügyelet képviselõjét meg kell hívni. 92. A küldöttközgyûlés akkor határozatképes, ha a pénztártagok több mint 50 %-át képviselõ küldöttek jelen vannak. A küldöttközgyûlésen a pénztártagok korlátozás nélkül részt vehetnek, de amennyiben nem küldöttek szavazati joggal nem rendelkeznek. 93. A küldöttközgyûlésen a küldöttek szavazata az általuk képviselt tagok számával arányos, azaz a küldöttnek annyi szavazata van, ahány pénztártagot képvisel. 94. A küldöttközgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az alapszabály módosítása b) a tagdíj mértékének megállapítása és módosítása c) az igazgatótanács tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása d) az ellenõrzõ bizottság tagjainak és elnökének megválasztása, visszahívása, díjazásuk megállapítása e) az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadása, a mérleg megállapítása, döntés az eredmény felhasználásáról, ill. az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezéséhez szükséges intézkedésekrõl f) a pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervének elfogadása g) az alapszabály által meghatározott körben a munkáltatói taggal (tagokkal) kötött szerzõdés jóváhagyása, h) a tevékenységi engedély jogerõre emelkedése elõtt kötött szerzõdések jóváhagyása i) a tevékenységi engedély jogerõre emelkedése elõtt a pénztár nevében eljáró személyek, az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság tagjai elleni kártérítési igény érvényesítése, továbbá intézkedés a pénztár képviseletére jogosultak ellen indított perekben a pénztár képviseletérõl j) döntés érdekképviseleti szervhez történõ csatlakozásról, ill. az abból történõ kiválásról k) döntés a pénztár megszûnésérõl, szétválásáról, vagy más pénztárral történõ egyesülésrõl l) döntés mindazon kérdések felõl, amelyeket az Öpt. vagy bármely jogszabály a küldöttközgyûlés kizárólagos hatáskörébe utal. 95. A küldöttközgyûlés a hatáskörébe tartozó kérdésekben a jelenlévõ küldöttek egyszerû szavazattöbbségével dönt, kivéve ha jogszabály vagy az alapszabály minõsített szótöbbséget ír elõ. A szavazás nyíltan, kézfeltartással történik, kivéve ha jogszabály vagy az alapszabály titkos szavazást rendel el. 96. A jelenlévõ küldöttek kétharmados szavazattöbbsége szükséges: az alapszabály módosításához a tagdíj mértékének megállapításához és módosításához az igazgatótanács éves beszámolójának elfogadásához, a mérleg megállapításához, az eredmény felhasználásáról szóló döntéshez, vagy az egyes tartalékokban mutatkozó hiány rendezésérõl szóló döntéshez érdekképviseleti szervhez való csatlakozás, vagy abból való kiválás kérdésében történõ döntéshez a pénztár megszûnésérõl, szétválásáról, vagy más pénztárral történõ egyesülésérõl rendelkezõ döntéshez jogszabály vagy az alapszabály minõsített szótöbbséget ír elõ 97. A küldöttközgyûlésen jelenléti ívet kell felvenni, és jegyzõkönyvet kell vezetni. A jegyzõkönyv tartalmazza az elhangzott hozzászólások lényegét és a küldöttközgyûlési határozatokat a szavazati arány megjelölésével. A jegyzõkönyvhöz csatolni kell az írásbeli elõterjesztéseket, az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság beszámolóját. Az igazgatótanács 98. Az igazgatótanács a pénztár ügyvezetõ szerve. 99. Az igazgatótanács gondoskodik a küldöttközgyûlési határozatok végrehajtásáról, a pénztár könyveinek szabályszerû vezetésérõl, a pénztár üzletpolitikájának kialakításáról és a folyamatos, zavartalan mûködésrõl A küldöttközgyûlés 5 évre 7 fõbõl álló igazgatótanácsot választ. Az igazgatótanács tagjai és elnöke a küldöttközgyûlés által meghatározott mértékû díjazásban részesülnek Az igazgatótanács tagjává olyan pénztártag választható, - függetlenül attól, hogy küldött-e, vagy sem -, aki a 18. életévét betöltötte, és büntetlen elõéletû. Az igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója nem lehetnek az ellenõrzõ bizottság tagjai. Az igazgatótanács tagjait és elnökét a küldöttközgyûlés választja 5 évre, titkos szavazással. Az igazgatótanács tagjait a 9

10 pénztártagok közül, elnökét az igazgatótanács tagjai közül kell választani. Az igazgatótanács és az ellenõrzõ bizottság tagjait, valamint az ügyvezetõt tevékenységükért polgári jogi felelõsség terheli Az igazgatótanácsnak legalább háromhavonta kell ülést tartania. Ülést kell tartani ezen idõszakon belül akkor is, ha az közgyûlési határozat, vagy a Felügyelet elõírta, illetve ha az ellenõrzõ bizottság, az igazgatótanács tagjainak egyharmada, vagy az ügyvezetõ kéri. Amennyiben az igazgatótanács, az ellenõrzõ bizottság tagjainak egyharmada, vagy az ügyvezetõ kérése ellenére az igazgatótanácsi ülés nem kerül összehívásra, abban az esetben a kezdeményezõk jogosultak az igazgatótanácsi ülés összehívására. Az igazgatótanácsi ülés összehívása elmaradásának tényét a kezdeményezõk kötelesek bejelenteni a Felügyeletre. Az ülés akkor határozatképes, ha azon legalább az igazgatótanácsi tagok fele jelen van. Az igazgatótanács a határozatait a jelenlévõ igazgatótanácsi tagok szavazatainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlõség esetén az igazgatótanács elnökének szavazata dönt. Az Igazgatótanács, ülés megtartása nélkül távbeszélõn, telefaxon, telexen, elektronikus levélben ( ) is hozhat érvényes határozatot, ha az igazgatótanácsi tagok az Alapszabályban legalább a fele szavazatát teljes bizonyító erejû magánokiratba foglalja, és legfeljebb 8 napon belül megküldi a pénztár székhelyére Az igazgatótanács feladatai különösen: elkészíteni és a küldöttközgyûlés elé terjeszteni a pénztár éves és hosszú távú pénzügyi tervét, elkészíteni és a küldöttközgyûlés elé terjeszteni a pénztár mérlegét és éves beszámolóját, gondoskodni a jogszabályoknak megfelelõ és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését biztosító nyilvántartási rend és rendszer kialakításáról és mûködtetésérõl, gondoskodni a tagok alapszabályban elõírt tájékoztatásáról, figyelemmel az adatvédelemre és a személyiségi jogok védelmérõl szóló jogszabályokra, eleget tenni a jogszabályok által elõirt adatszolgáltatási kötelezettségeknek, gondoskodni a küldöttközgyûlési határozatok végrehajtásáról, gondoskodni a küldöttközgyûlések összehívásáról, és az ezzel kapcsolatos feladatokról dönteni arról, hogy mely vagyonkezelõ szervezethez helyezi ki a pénztár befektetési üzletmenetét ill. mely letétkezelõ szervezetet bízza meg a pénztár letéteinek kezelésével. dönteni a pénztár befektetési politikájáról, a befektetések kockázati osztályonkénti megosztásának arányairól, nyomon követni a befektetett pénztári portfoliót a letétkezelõ által adott aktuális portfolió érték és a nyilvántartó által vezetett analitikus kimutatás alapján. Az igazgatótanács fent felsorolt hatásköreit felelõsségének érintetlenül hagyása mellett igazgatótanácsi határozattal, teljes mértékben az ügyvezetõre átruházhatja Amennyiben a pénztár ügyvezetõt nem alkalmaz, az igazgatótanács gyakorolja a pénztár alkalmazottai feletti munkáltatói jogokat A pénztárat az igazgatótanács elnöke önállóan, az igazgatótanács által megnevezett, az igazgatótanács elnökön kívüli két tagja együttesen amennyiben a pénztár alkalmaz ügyvezetõt, az igazgatótanács által kijelölt igazgatótanácsi tag az ügyvezetõvel együttesen jogosult képviselni. A képviselet úgy történik, hogy a pénztár elõírt, elõnyomott, vagy nyomtatott nevéhez a képviseletre jogosult személy nevét hozzáírja, hiteles aláírási nyilatkozatának megfelelõen. Az igazgatótanács hatáskörének gyakorlását felelõsségének érintetlenül hagyása mellett az ügyvezetõre átruházhatja. Az ellenõrzõ bizottság feladata és hatásköre 106. A küldöttközgyûlés 5 évre 7 fõbõl álló ellenõrzõ bizottságot választ. Az ellenõrzõ bizottság tagjai és elnöke a küldöttközgyûlés által meghatározott mértékû díjazásban részesülnek Az ellenõrzõ bizottság tagjává olyan pénztártag választható - függetlenül attól, hogy küldött-e vagy sem -, aki a 18. életévét betöltötte és büntetlen elõéletû. A munkáltatói tagot képviselõ ellenõrzõ bizottsági tagra nézve nem kötelezõ a pénztári tagság. Az ellenõrzõ bizottságnak nem lehet tagja igazgatótanács tagja, a pénztár alkalmazottja és e személyek Ptk. szerinti közeli hozzátartozója. Az ellenõrzõ bizottság tagjait és elnökét a küldöttközgyûlés választja 5 évre, titkos szavazással. Az ellenõrzõ bizottság elnökét az ellenõrzõ bizottsági tagok közül kell megválasztani Az ellenõrzõ bizottság köteles megvizsgálni a küldöttközgyûlés elé terjesztett valamennyi jelentést, valamint az éves beszámolót és a mérleget, amelyhez az Igazgatótanáccsal történt egyeztetés alapján külsõ szakértõt is igénybe vehet. Az ellenõrzõ bizottság hatáskörébe tartozó kérdésekben az ellenõrzõ bizottság jelentése nélkül a küldöttközgyûlés érvényesen nem hozhat határozatot. Az ellenõrzõ bizottság feladataira, mûködési rendjére, hatáskörére és felelõsségére egyebekben az Öpt. rendelkezései irányadók. A beolvadó pénztárak Tanácsadó Tagozata 108/A A beolvadó pénztárak képviselõibõl álló az Ellenõrzõ Bizottság mellett mûködõ Tanácsadó Tagozat a beolvadó pénztárak tapasztalatait felhasználva elõsegíti és kiegészíti az Igazgatótanács és az Ellenõrzõ Bizottság munkáját és segíti a pénztári szolgáltatások szintjének további emelését. A Tagozat megalakítására, szervezetére és mûködésére vonatkozó részletes szabályokat az Ellenõrzõ Bizottság Szabályzatban köteles megállapítani. A Pénztárba a jelen alapszabály keltéig az alábbi nyugdíjpénztárak olvadtak be (1993. évi XCVI törvény 43. (3) bekezdés): Postabank Kiegészítõ Nyugdíjpénztár (jogelõd) Pest-Buda Nyugdíjpénztár Észak-Magyarországi Nyugdíjpénztár Jóreménység Postabank Nyugdíjpénztár Göcsej-Õrség Postabanki Regionális Nyugdíjpénztár Zenit Országos Nyugdíjpénztár Magyar Szakszervezetek Országos Nyugdíjpénztára Zemplén Nyugdíjpénztár Kelet Jövõje Nyugdíjpénztár Aranyhíd Országos Nyugdíjpénztár

11 Az ügyvezetõ 109. Az igazgatótanács az ügyvezetõ kiválasztása során a jogszabályban elõírt képesítési követelményektõl nem térhet el A pénztár köteles ügyvezetõjének alkalmazását - annak hivatalba lépése elõtt 15 nappal - a felügyeletnek bejelenteni. Az ügyvezetõ felelõs a küldöttközgyûlés és az igazgatótanács határozatainak végrehajtásáért, a pénztár eredményes mûködéséért, folyamatos ügyviteléért, gyakorolja a pénztár alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat. Az igazgatótanács jogsértõ határozata, illetve utasítása esetén az ügyvezetõ az ellenõrzõ bizottsághoz fordulhat, és kezdeményezheti a közgyûlés összehívását is. Az ügyvezetõt a személyét érintõ kérdéseket kivéve az igazgatótanács üléseire meg kell hívni. Az ügyvezetõ az igazgatótanács ülésein tanácskozási joggal vesz részt. Az ügyvezetõ a bére és a küldöttközgyûlés által jóváhagyott juttatásai kivételével a pénztárral kapcsolatos tevékenységéért ellenszolgáltatást nem fogadhat el. VII. fejezet A munkáltatói tagra vonatkozó rendelkezések 111. A munkáltatói tag(ok) tanácskozási joggal vesz(nek) részt a küldöttközgyûlésen, és amennyiben a munkáltatói hozzájárulás eléri, vagy meghaladja a pénztár tagdíjbevételének 50%-át, úgy a munkáltató(k) képviselõje jogosult az ellenõrzõ bizottságban szavazati joggal részt venni Amennyiben több munkáltató válik jogosulttá az ellenõrzõ bizottságbeli képviseletre, úgy kötelesek egymás közül képviselõt választani A munkáltatói tagdíjvállalásra valamennyi alkalmazott jogosult, aki valamely munkáltatóval munkaviszonyban áll. A munkáltatói hozzájárulási kötelezettséget vállaló munkáltató a munkáltatói hozzájárulásból egyetlen olyan alkalmazottját sem zárhatja ki, aki nála legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll. Nem jogosult a munkáltatói tagdíjátvállalásra az a személy, akinek pénztári tagsági jogviszonya bármely okból megszûnt. Ha a tag a nyugdíjkorhatár betöltése után a munkáltatónál tovább dolgozik és a tagdíjat fizeti, úgy a többi taggal megegyezõen jogosult a munkáltatói tagdíjátvállalásra. A munkáltató a pénztár és a munkáltató között létrejövõ szerzõdésben (munkáltatói szerzõdés) az Öpt. 12. (3) pontban meghatározott mértékétõl felfelé eltérhet azon munkavállalói tekintetében, akik 15 éven belül betöltik a nyugdíjkorhatárt. A kedvezményezett korcsoportot és a korcsoportra vonatkozó munkáltatói hozzájárulás mértékét a munkáltatói szerzõdés határozza meg. A pénztár a munkáltatói szerzõdésekrõl naprakész nyilvántartást vezet az Öpt. 12. (6) pontja alapján. VIII. fejezet A pénztár gazdálkodása 114. A pénztár gazdálkodásának alapnyilvántartása az egyéni számla A fedezeti tartalék eszközeinek befektetésébõl származó nettó hozambevételek jóváírása (hozambevételek és a befektetések költségeinek különbözete) a tagok egyéni számlái és a szolgáltatási tartalékok javára negyedévente történik A nettó bevételek felosztása, a hozamjóváíráskor egyenleget mutató egyéni és szolgáltatási számlákra az átlagállomány arányosításával történik (befizetett összegek és az idõtényezõ figyelembevételével) A pénztár bevételeibõl fedezeti, mûködési és likviditási tartalékot képez. A fedezeti tartalék a szolgáltatások finanszírozására, a mûködési tartalék a mûködési költségek fedezetére, a likviditási tartalék az idõlegesen fel nem használt pénzeszközök gyûjtésére és - a másik két tartalék általános tartalékaként- a pénztár fizetõképességének biztosítására szolgál A pénztár bevételeinek tartalékok közti megosztását a tagok által fizetett tagdíjak, a munkáltatói tag(ok) által fizetett hozzájárulás, a vagyon értékesítésébõl származó összegek, valamint a tagok egyéb befizetései tekintetében az éves pénzügyi terv, valamint jelen alapszabály 23. pontja tartalmazza. A pénztár elõzõekben fel nem sorolt bevételeinek tartalékok közti megosztására az Öpt. rendelkezései az irányadóak A pénztár kiadásainak fedezete: a szolgáltatási kiadásokat és a tagoknak visszatérített összegeket a fedezeti tartalékból, a mûködési kiadásokat (ideértve a tárgyi eszközök beszerzését, létesítését, felújítását) a mûködési tartalékból kell fedezni A pénztári gazdálkodás eredménye felhasználásának alapelveit meghatározva, a pénztár mindenekelõtt a tagoknak nyújtott szolgáltatások biztonságát és színvonalának emelését tartja szem elõtt. A küldöttközgyûlés ennek figyelembe vételével dönt arról, hogy milyen módon kell a likviditási és a mûködési tartaléknak az elõirányzott szintet meghaladó részét felhasználni A pénztárvagyon kezelésére és befektetésére az Öpt., Ögr. és az Öbkr. rendelkezései irányadóak A pénztár kiegészítõ vállalkozási tevékenységet nem folytat. IX. Fejezet A támogató jogállására vonatkozó rendelkezések 123. A pénztár támogatójának minõsül az a természetes, vagy jogi személy, aki (amely) eseti, vagy rendszeres pénzbeli, vagy nem pénzbeli támogatást (a továbbiakban: adomány) juttat a pénztárnak ellenszolgáltatás kikötése nélkül A támogató jogosult meghatározni, hogy az adományt a pénztár milyen módon és milyen célra használhatja föl Az adományt a pénztár köteles a támogató által megjelölt tartalék(ok)ba, rendelkezés hiányában a likviditási tartalékba helyezni Amennyiben a támogató az adományt a fedezeti tartalék javára rendeli, úgy azt - a közgyûlés ellenkezõ rendelkezése 11

12 hiányában - a támogató által a jelen alapszabály 127. pontjának figyelembevételével meghatározott tagsági kör(ök)höz tartozó tagok között, az egyéni és/vagy szolgáltatási számlák arányában, bruttó alapbérük arányában, vagy egyenlõ abszolút összegben kell felosztani, a támogató rendelkezése szerint A támogató a pénztártagság egészének, vagy az alább meghatározott tagsági kör valamelyikének rendelhet adományt: A pénztártól nyugdíjszolgáltatást igénybe vevõ tagok; Valamely munkáltatói tag alkalmazásában álló tagok; A nyugdíjkorhatárt 10 éven belül, de 5 évet meghaladóan elérõ tagok; A nyugdíjkorhatárt 5 éven belül elérõ tagok; Egy adott küldöttválasztó egységhez tartozó, felhalmozási idõszakban lévõ tagok összessége; Ugyanazon munkáltatóval munkaviszonyban álló és a nyugdíjkorhatárt 15 éven belül elérõ pénztártagok köre, melyen belül a pénztártagok évjáratonként, illetve korcsoportonként tagsági köröket - összesen 15 tagsági kört - alkotnak; Az ugyanazon szakmai, ágazati érdekképviseleti szervvel, társadalmi szervezettel, egyesülettel, gazdasági társasággal tagsági viszonyban álló pénztártagok köre; A lakóhelyük vagy munkahelyük szerint ugyanazon közigazgatási területhez vagy területi egységhez tartozó pénztártagok köre; A támogatóval vagy általa meghatározott természetes vagy jogi személlyel, vagy jogi személyiséggel nem rendelkezõ társasággal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, illetve tagsági viszonyban álló pénztártagok köre; A meghatározott életkorú, vagy foglalkozású, vagy munkakörû vagy beosztású pénztártagok köre; Ugyanazon munkáltatónál ugyanazon munkahelyi beosztással rendelkezõ pénztártagok köre; Ugyanazon munkáltatónál azonos idõszak vagy azonos idõpont óta munkaviszonyban álló pénztártagok köre; Ugyanazon munkáltatóval munkaviszonyban álló rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas pénztártagok köre; Meghatározott tevékenységet folytató pénztártagok köre; Ugyanazon munkáltatónál adott naptári évben a támogató által meghatározott összegnél magasabb vagy alacsonyabb tagdíjat fizetõ pénztártagok köre; Ugyanazon munkáltatónál azonos foglalkozású, munkakörû vagy beosztású pénztártagok köre; A munkáltatói taggal munkaviszonyban álló azon pénztártagok köre, akiknek az alapszabály szerinti egységes tagdíj alapját képezõ munkabérük meghatározott %-ának éves összege nem éri el az egységes tagdíj összegét, amikor is a % mértékét a támogató jogosult meghatározni ; A támogatóval munkaviszonyban álló rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas; Ugyanazon munkáltatótól nyugdíjba vonult pénztártagok köre; Ugyanazon munkáltatótól rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjba vonult pénztártagok köre; Ugyanazon munkáltatónál azon pénztártagok köre, akik tartós távollét (például GYES, sorkatonai szolgálat) után ugyanahhoz a munkáltatóhoz térnek vissza; Ugyanazon munkáltatónál azon pénztártagok köre, akik csak a magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizetik; Ugyanazon munkáltatónál azon pénztártagok köre, akik csak az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíjat fizetik; Ugyanazon munkáltatónál azon pénztártagok köre, akik mind az önkéntes nyugdíjpénztári, mind a magánnyugdíjpénztári tagdíjat fizetik; X. Fejezet Vegyes és záró rendelkezések 128. A jelen alapszabályban nem rendezett kérdésekre az XCVI. törvény rendelkezései irányadóak Tagi kölcsön nem igényelhetõ A tag - illetve aki a pénztár kifizetéseire vagy egyéb szolgáltatásaira bármilyen jogcímen jogosult - értesítési címének megváltozása esetén köteles az új címet a pénztárnak írásban bejelenteni Az adatváltozás bejelentésének elmulasztásából származó hátrányokért és károkért a pénztár nem felelõs A pénztár által a tagnak, a jogosultnak, vagy egyéb érdekeltnek a pénztár által ismert utolsó címére elküldött pénztári értesítés az elküldést követõ 15. napon megérkezettnek tekintendõ A pénztárhoz a jognyilatkozatokat írásban kell eljuttatni. A jognyilatkozat akkor hatályos, ha a pénztárhoz megérkezett Amennyiben a jelen alapszabály valamely jogszabályra hivatkozik, úgy annak megváltozása esetén helyébe a küldöttközgyûlés általi módosítás nélkül is a megváltozott jogszabály rendelkezései lépnek A pénztár a gazdálkodásáról és pénzügyi helyzetérõl a pénztártagokat, a munkáltatói tagokat, és a támogatókat az éves beszámolót elfogadó közgyûlést követõen, a tájékoztató - pénztár székhelyén 60 napra történõ - kifüggesztése útján tájékoztatja. A pénztártagokat a pénztár évente június 30-ig levél útján is tájékoztatja az egyéni számla alakulásáról, valamint a nyugdíjpénztár legfõbb adatairól A jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapszabály január 1. napjával lép hatályba. Záradék Jelen okirat a pénztár december 20. napján tartott küldöttközgyûlése által módosított alapszabályának szövegét tartalmazza. Az Évgyûrûk Önkéntes Nyugdíjpénztár Generali Önkéntes Nyugdíjpénztárrá történõ átnevezésének bejelentése folyamatban van, a hatálybalépés a Fõvárosi Bíróság végzése szerint történik. 12

13 Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár (1132 Budapest, Váci út ) Az Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár tagokkal való elszámolási szabályzata

14 Tartalomjegyzék: 1....A TAGSÁGI VISZONY MEGSZUNÉSE A TAG HALÁLA A TAG KILÉPÉSE MÁS PÉNZTÁRBA ÁTLÉPO TAGOKKAL KAPCSOLATO S ELSZÁMOLÁSOK MÁS PÉNZTÁRBÓL ÁTLÉPO TAGOKKAL KAPCSOLATOS TEENDOK SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBE VÉTELE 5 2

15 Az Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár (továbbiakban Pénztár) Tagokkal való elszámolási szabályzatának célja az, hogy egyértelmuen és teljes köruen rendezze a tagsági viszonyukat megszünteto, illetve szolgáltatást igénybe vevo pénztártagok, valamint a Pénztár jogait és kötelezettségeit; a tagok és a Pénztár által elvégzendo feladatokat. A pénztártag azonosítása A pénztár a évi XV. Törvény, valamint a Pénzmosás megelozésére és megakadályozására szolgáló szabályzat eloírása szerint köteles minden pénztártagot azonosítani. Amennyiben a pénztártag vagy a kedvezményezett azonosítása nem történik meg, a Pénztár megtagadja a pénztártag és a kedvezményezett számla feletti rendelkezését. A fenti ok miatt a Pénztárból való kilépés, átlépés, nyugdíjszolgáltatás, kedvezményezetti kifizetés feltétele a pénztártag, illetve a kedvezményezett azonosítása. 1. A tagsági viszony megszunése, a kiváltó esemény idopontja A pénztártag tagsági jogviszonya megszunik: a tag halálával, a tag kilépésével, a tag más pénztárba történo átlépésével, nyugdíjszolgáltatás igénybe vételekor a szolgáltatás maradéktalan teljesítésekor. Kiváltó esemény idopontja: A kiváltó esemény idopontja az a nap, amikor a tagsági viszony megszunéséhez, vagy a nyugdíjszolgáltatás igénybe vételéhez kapcsolódó kifizetés vagy szolgáltatás jogosultságának igazolásához szükséges utolsó dokumentum beérkezik a Nyugdíjpénztárhoz. 2. A pénztártag halála esetén követendo eljárás A pénztártag halála esetére kedvezményezett(eke)t jelölhet a belépési nyilatkozaton, vagy írásban - közokirat vagy teljes bizonyító ereju magánokirat formában -, a Pénztárnak címzett nyilatkozattal. A kedvezményezett-jelölés a Pénztár általi tudomásulvétellel hatályosul. A Pénztár a pénztártagot a kedvezményezett jelölésérol a tagsági okirat átadásával vagy megküldésével értesíti. A tagsági okirat tartalmazza a tag által megjelölt kedvezményezett(ek) nevét, adatait, jogosultsága(ik) arányát és a tudomásulvétel idopontját. Amennyiben a pénztártag kedvezményezettet nem jelöl, halála esetén a Ptk. öröklésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak. A Pénztár - eltéro kikötés hiányában - több kedvezményezett esetén egyenlo arányban teljesít. A pénztártagnak a felhalmozási idoszakban bekövetkezett halála esetén a kedvezményezett (örökös) választhat, hogy a rá eso részt 3

16 egy összegben felveszi; saját nevén a nyugdíjpénztárban hagyja a tagdíjfizetés folytatásával vagy anélkül; átutaltatja a saját nyugdíjpénztárában lévo egyéni számlájára. Amennyiben a Pénztár írásbeli felhívására a kedvezményezett a felhívás igazolt kézhezvételétol számított 30 napon belül nem nyilatkozik, akkor a Pénztár úgy jár el, mintha a kedvezményezett az egyösszegu felvétel mellett döntött volna, és a követelés összegét a felmerülo költségek és követelések összegével csökkentve -, a kedvezményezett javára, annak lakóhelye szerint illetékes helyi bíróságnál a negyedévet követo 50. napon belül bírói letétbe helyezi. Ha a tag a szolgáltatás elindítását követoen hal meg, az örökös, illetve a kedvezményezett a Szolgáltatási szabályzatban rögzített szolgáltatásra jogosult A halál tényét az örökösnek vagy a kedvezményezettnek kell igazolni. Az elhunyt pénztártag által szabályosan megjelölt kedvezményezettet a Pénztár köteles azonosítani. Az azonosításon túl a kedvezményezettnek a következo dokumentumokat kell bemutatni: Kedvezményezett által benyújtott kérelem Halotti anyakönyvi kivonat Kiskorú kedvezményezett esetén gyámhatósági határozat A törvényes örököst (vagy a gyámhatóság szerinti gyámját) a Pénztár köteles azonosítani. A törvényes örökös által kötelezoen bemutatott dokumentumok: Örökös által benyújtott kérelem Jogeros hagyaték átadó végzéssel vagy bírói ítélettel Kiskorú örökös esetén gyámhatósági határozat Az örökösre és a kedvezményezettre vonatkozóan a várakozási idore eloírt szabályok nem alkalmazhatóak, kivéve ha az örökös, vagy a kedvezményezett az egyéni számlán lévo összeget tagdíjfizetés vállalásával hagyja a pénztárban. Ebben az esetben az örökösre, illetve a kedvezményezettre az általa befizetett összegek vonatkozásában a tagokra általánosan irányadó szabályokat kell alkalmazni. Ha az örökös, illetve a kedvezményezett a tagdíjfizetés folytatása nélkül hagyja a pénztárban a rá hagyott összeget, úgy személyére a nemfizeto tagokra vonatkozó szabályok alkalmazandóak. Az elhalálozott tag egyéni számláján, az elszámolás készítéséig könyvelt tagi követelés 96%-nak kifizetésére, a kiváltó esemény idopontját követo 15. napig kerül sor. A fennmaradó követelés kifizetése legkésobb a kiváltó esemény idopontjának negyedévét követo 50 napon belül történik meg. A Pénztár ügyvezetoje a kifizetésrol méltányosság alapján az örökös vagy kedvezményezett kérésére korábban is intézkedhet. Az elhunyt pénztártag tagsági jogviszonya a kiváltó esemény idopontjára vonatkozó negyedév utolsó napjával szunik meg. 4

17 3. A várakozási ido letelte és a nyugdíjszolgáltatás igénybevétele közötti eljárás A várakozási ido lejárta után a pénztártagnak lehetosége van arra, hogy részben vagy egészben felvegye megtakarítását. A tag a következo lehetoségek közül választhat: Fenntartja tagságát, és legfeljebb háromévente egy alkalommal az egyéni nyugdíjszámlán nyilvántartott összeg egészét vagy egy részét a nyugdíjkorhatár elérése elott felveszi, Kilép a nyugdíjpénztárból, és kéri a felhalmozott megtakarítás egyösszegu kifizetését. Az elszámolás elkészítésének és a kifizetésnek feltétele a pénztártag azonosítása. Amennyiben a pénztártag a megtakarításának részleges kifizetését kéri, és tagsági jogviszonyát fenntartja, a következo eljárást kell követni: A pénztártag által írásban kérvényezett összeget - az elszámolás elkészítésének díjával, illetve az esetlegesen levont SZJA eloleggel csökkentve- a kiváltó esemény idopontját követo 15 napon belül kell a tag által megadott bankszámlára vagy postai címére kifizetni. Az elszámolás elkészítésének díja: Ft. Amennyiben a pénztártag kilép a Pénztárból, a következo eljárást kell követni: A pénztártag egyéni számláján, az elszámolás készítéséig könyvelt tagi követelés (csökkentve az elszámolás elkészítésének díjával, valamint az esetlegesen levont SZJA eloleggel) 96%-a kiváltó esemény idopontját követo 15. napig kerül kifizetésre. A fennmaradó követelés kifizetése a kiváltó esemény idopontjának negyedévét követo 50 napon belül történik Az elszámolás elkészítésének díja: Ft. A kilépo pénztártag tagsági jogviszonya a kiváltó esemény idopontjára vonatkozó negyedév utolsó napjával szunik meg. 4. Más pénztárba átlépo tagokkal kapcsolatos elszámolások A pénztártagnak lehetosége van arra, hogy másik önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átlépjen, és az egyéni nyugdíjszámlájának záróegyenlegét átkérje a befogadó pénztárhoz. Az elszámolás elkészítésének és a kifizetésnek feltétele a pénztártag azonosítása. A nyugdíjpénztárba történo átlépés elfogadásához szükséges dokumentumok: Pénztártag átlépési kérelme, 5

18 Befogadó pénztártagságot igazoló dokumentum (tagsági okirat vagy belépési nyilatkozat másolata), Befogadó pénztár átkérési nyilatkozata. A pénztártag a várakozási ido letelte elott egészség- vagy önsegélyezo pénztárba is átléphet, ha munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható, és az illetékes hatóság igazolását bemutatja. Az egészségpénztárba történo átlépés elfogadásához szükséges dokumentumok: Pénztártag átlépési kérelme Hatósági igazolás arról, hogy munkaképességét legalább ötven százalékban elvesztette, és ebben az állapotában legalább egy évig javulás nem várható Befogadó pénztártagságot igazoló dokumentum (záradék vagy annak másolata) Befogadó pénztár átkérési nyilatkozata Az átlépo tag egyéni számláján jóváírt összeg (csökkentve az átlépési díj mértékével) 96%-nak kifizetésére a kiváltó esemény idoponját követo 15 napon belül kerül sor. Az egyéni számlán jóváírt maradványösszeg, valamint a tagsági jogviszony megszunésének fordulónapja és a kifizetés dátuma közötti idoszakra eso hozam kifizetése a kiváltó esemény idopontjának negyedévét követo negyedév 50. napjáig történik meg. Átlépési díj mértéke: Ft. Az átlépo pénztártag tagsági jogviszonya a kiváltó esemény idopontjára vonatkozó negyedév utolsó napjával szunik meg. 5. Más pénztárból átlépo tagokkal kapcsolatos teendok Más pénztárból átlépo tagok befogadásának szabályai megegyeznek az új tagok felvételekor alkalmazott szabályokkal, azzal az eltéréssel, hogy a pénztár elismeri a pénztártag elozo pénztárban szerzett várakozási idejét, illetve az átlépo tag egyéni számláján jóváírja az áthozott fedezetet. A Pénztár a korábban szerzett várakozási idot a tag elozo pénztára által kiállított és cégszeruen aláírt igazolás bemutatása után ismeri el, az áthozott egyéni fedezet jóváírása pedig az összeg Pénztárhoz való megérkezését követoen történik. 6. Nyugdíjszolgáltatás igénybe vétele esetén követendo eljárás A nyugdíjkorhatárt eléro pénztártag írásban nyilatkozik arról, hogy egy összegben vagy határozott, a tag választása szerint 3-25 év közötti idotartamon keresztül folyósított, évente újraszámított (revalorizált) járadék formájában veszi 6

19 igénybe a nyugdíjszolgáltatást, és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy az egyéni nyugdíjszámláján lévo összeg meghatározott részét egy összegben, a fennmaradó részt pedig járadék formájában veszi igénybe, és a tagdíjat tovább nem fizeti, vagy a tagdíjat fizeti, és a nyugdíjszolgáltatást nem veszi igénybe, vagy az egyéni nyugdíjszámlán felhalmozott összeget a pénztárban hagyja, és a tagdíjat tovább nem fizeti A pénztári nyugdíjszolgáltatás igénybevételének feltétele, a pénztártag azonosítása, valamint az alábbi dokumentumok beküldése a Pénztár részére: Nyugdíjjogosultságról* szóló határozat (határozat hiányában a jogosultságot bizonyító ereju okirat**) Pénztártag nyilatkozata a szolgáltatás típusáról *A nyugdíjjogosultság azon életkor betöltése, melyet a társadalombiztosítási jogszabályok az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételéül eloírják. E törvény alkalmazásában a nyugdíjkorhatár betöltésének minosül, ha a pénztártag szolgálati nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, elonyugdíjban, nyugdíj elotti munkanélküli segélyben, bányásznyugdíjban, egyes muvészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy növelt összegu öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül. A nyugdíjkorhatár betöltése után a pénztártag a várakozási ido idotartamától függetlenül jogosulttá válik a nyugdíjszolgáltatásra. **A nyugdíjjogosultságot bizonyító ereju okirat az ügyvezeto igazgató engedélyével fogadható el. Ha a tag a nyugdíjkorhatár elérése után a tagdíjat tovább fizeti, akkor írásban jeleznie kell a nyugdíjpénztár felé, hogy mikor és melyik szolgáltatást kívánja választani. Amennyiben a pénztártag a szolgáltatásra vonatkozó kérelmének leadását követoen is fizet tagdíjat, a Pénztár a befizetést a végso elszámolás idopontjáig elfogadja, és a végelszámolásban érvényesíti. A szolgáltatás teljesítése - a tag írásbeli rendelkezése szerint - történhet átutalással a tag által megjelölt számlára vagy címére postai átutalással. Az egyösszegu kifizetés esetén a pénztártag egyéni számláján, az elszámolás készítéséig könyvelt tagi követelés (csökkentve az esetleges postaköltséggel) 96%- a a kiváltó eseményt követo 15. napig kerül kifizetésre. A fennmaradó követelés kifizetése a kiváltó esemény idopontjának negyedévét követo 50 napon belül történik Amennyiben a pénztártag egyösszegben és postai úton kívánja felvenni a felhalmozott megtakarítást, a Pénztár az elszámolás készítésekor a postai kifizetéssel járó postai költséget az egyéni számla terhére, és a muködési tartalék javára levonja. 7

20 A járadékszolgáltatás igénybe vételekor a pénztártag nyilatkozik arról, hogy 3 és 25 év között milyen futamideju szolgáltatást választ. A járadékszolgáltatás havonta, minden hó elso munkanapján esedékes. A járadékfolyósítás hátralévo tartamának megváltoztatását bármely évfordulót megelozo 60. napig a tag jogosult írásban kérelmezni. A Pénztár a határozott ideju járadék kiszámításához a következo képletet használja: ahol: J: a járadékösszeg T a tokeérték n: a hátralévo kifizetések száma v: a diszkonttényezo, nagysága 1/(1+i) i: technikai kamatláb J= T 1 12 v 1 ž 12 vÿ n A technikai kamatláb mértékét a Pénztár aktuáriusának ajánlása alapján az IT határozza meg. A havi járadék összegét a pénztár minden pénzügyi (naptári) évfordulón újraszámítja a szolgáltatási számla év végi állományából. A fenti eljárással újból megállapított összegu járadék a következo év február 1-tol esedékes. Ha a járadékszolgáltatásra jogosult a teljesítés megkezdése után a teljesítés helyét és/vagy módját meg kívánja változtatni, úgy azt a Pénztárnak köteles írásban bejelenteni. A bejelentés elmulasztásából származó esetleges károkért, vagy hátrányokért a pénztár nem vállal feleloséget. Hatályba lép: február 1... Generali Önkéntes Nyugdíjpénztár 8